Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-18 / 136. (584.) szám
\ Kr&márék a koalíció védőbástyái Prága, június 17. Lukorsky dr.» nemzetgyűlési demokrata képviselő a cseh fascisták véresszáju sajtó- szervében rámutat arra a szomorú valóságra, hogy a vcímkérdés; pártszempontból s nem az állam édéke szempontjából tekintik a koa*- liciós pártok. Az államnak elsőrendű jövedelmi forrása a vám s ha ez megszűnik, a bevételek hianyzani fognak az államháztartásban. A két legerősebb politikai csoport, az agráriusok és a szocialisták csoportja zörgeti fegyvereit a vámtarifák miatt, nagy kérdés azonban, hogy eme harcos felek egyike is gondol-e arra, hogy miből fog megélni az állam a választásokig s azok után. A végén rámutat Lu- kavsky a cseh-német koalíció eshetőségére, illetve annak veszélyére arra az esetre, ha a cseh koalíció most nem tudna megegyezni. Már egy év előtt megállapitottűk azt, hogy a koalíciós -mostohatestvérek között a nemzeti demokrata párt a Hamupipőke szerepét viseli, akit a többiek igen szívesen elpusztítanának, csak volna rá mód. Most pedig, hogy a koMiciót a bomlás vszélye fenyegeti, éppen ez a Hamupipőke törekszik leginkább arra, hogy a szakadás ne álljon be, mivel éppen ő veszíthet legtöbbel, noha a jelen viszály nem is érinti közelebbről. Akár egy szocialista cseh-német, akár egy polgári cseh-német koalíció venné át a kormányt, — ámbár ettől igen messze vagyunk — a nemzeti demokraták mindenképpen kimaradnának a játékból. Ezért kell most felvonultatni az összes fővezéreket, akik tele tüdővel ordítják, hogy a haza veszélyben ven, pedig csakis a .koalícióban elfoglalt saját pozíciójukat védik, amelyet sohasem nyernének visz- sza, ha u-j választásokra kerülne sor. A belzi csodarabbi csodálatos ékszereinek története A titokzatos burgonyásszekér — Két millió korona értékű ékszer a pénziigyigazgaíóságon A csodarabbá esküje (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói zsidó liivek között különösen nagy tekintélynek örvend Socher R., a galíciai Belz községből származó csodarabbi. A háborút a Dunántúlon töltötte el, mint menekült, majd egy zempléni faluba költözött, 1920-ban mintegy 250 főből álló kíséretével együtt Munkácsra jött, ahonnan csak a mull év tavaszán utazott vissza hazájába. Útjában több nagyobb zempléni egyházközség vendégbarátságát élvezte. Nagymihályon 5000 hive kereste föl tanácsért. Útjában állomásról-állo- másra túlzsúfolt vonatban kisérték hívei. Nem csoda, ha ily nagy népszerűség közérdeklődés központjába juttatta mesés értékű elveszett ékszereit, amelyekről mindenki regélt valamit, száz és száz variációban meséltek róla, de bizonyosat csak a legszűkebb környezetében tudnak. Teljesen megbízható helyről sikerült megtudnunk a következőket: Amikor Socher R. Galíciából elmenekült, magával hozta Magyarországba roppant nagyértékü családi ékszereit, amelyek nagy része évszázadok óta apáról fiúra öröklődött. A prevrát után csak kisebb részét hozhatta magával, mert tartott attól, hogy a vámhatóságok meg fogják az elvitelt akadályozni. Tzárt azokat egy Weisz nevű zempléni nagybérlőnél hagyta abban a reményben, hogy később sikerülni fog átvitelére engedélyt szerezni. Az 1922. év őszén figyelmeztették a szlovenszkói sátoraljaújhelyi határőrséget, hogy egy határátlépéssel bíró kocsis vezetésével terményekkel megrakott szekér gyanús tartalommal fog arra haladni. A határőrök eme följelentés alapján minden szekeret alaposan átkutattak. így történt azután, hogy egy burgonyásszekérben elrejtve, kisebb zsákra akadtak, amelyből rongyokba burkolva nagymennyiségű ékszer, másfél méter hosszú valódi gyöngynyaklánc, művészi ötvözetű melltük, brih'iáns és ékköves gyűrűk, arany, ezüst kegyszerek, cigarettatárcák kerültek elő az akkori becslés szerint két millió korona értékben. Weisz nevű nagybérlő gazdája bízta meg a A kocsis csak annyit mondott, hogy őt takarmány áthozásával, anélkül, hegy sejtette volna, mit rejteget abban. Szekerét Le- genyealsómihályon két zsidó ember várja. Minthogy előadása valószínűnek látszott, azonnal szabadon engedték. Keresték mindenfelé a két zsidó embert, de még nyomukra sem akadtak. Az ékszerek törvényszerűen a kassai pénzügyigazgatósághoz kerültek, ahol annak rendje és módja szerint megindították az el- kobzási eljárást. Még mielőtt ezt befejezhették volna, egy tizenöt főből álló küldöttség jelent meg a pénzügyigazgató és a referens előtt és előadták, hogy a lefoglalt ékszerek Socher R. belzi csodarabbi tulajdonát képezik, akinek tudta és beleegyezése nélkül egy magyarországi hive igyekezett azokat hozzájuttatni, kizáróan azzal a célzattal, hogy kedveskedjen neki. Rámutattak arra, hogy az ilykép nem kobozható, hiszen ha egy tolvaj igyekszik a lopott értéket átcsempészni, az jPgos tulajdonosának visszaadandó és semmiesetre sem kobozható el. így tehát a rabbi sem károsodhat olyan cselekmény folytán, amelyhez neki semmi köze nincs. Különben is az elkobzás az egész szlovenszkói és ruszinszkói zsidóság sérelme lenne, mert az ékszerek részben a rabbi örökölt tulajdonát Prága, junius 17. A Graben tarka emberfolyama egy percre megtorpan. A déli korzó lézengő népe, a munkából sietök, a dologra igyekvők serege szájtátva bámul az utca egy hirtelen feltűnt jelenségére. A sarkon bocskoros, halinaszü- rös szlovák legény, nem más, mint a Zaic Jankó Liptóból. Isten tudja, hogyan került ide az árva? Itt áll az „aranyos Prága“ kellős közepén fájin nemzeti viseletben s hátát nekivetve a falnak fújja tilinkóját, fújja a legszebb, legszomorubb, sirvacsinált tót népdalokat. A tömeg nő körülötte. Mind többen és többen vastagitják a gyüriit, melynek közepén Zaic Jankó egyik nótát a másik után fújja. Mikor aztán azt hiszi, megszerették az emberek a muzsikáját, abbahagyja a tilinkó- zást s mosolyogva kinálgatja a kis sípokat. Az öve ugyanis körültüzdelt ezekkel a furcsa instrumentumokkal. — „Három korona! no! vegyen már! no!“ Az emberek csak bámulnak. Nézik Jankót, mint valami ekzotikumot, mint valami ingyen látható furcsa attrakciót. Aztán szélednek, majd újak jönnek s csak nézik, mustrálják a szép szál tót legényt, de tilinkót nem vesz egyik se. A Jankó arcán meg kezd elhalni a mosoly s egyszerre olyan szomorú lesz a képe, mint a nóták ott a vágmenti várromok alatt. A hasztalan üzleti kísérletek után elunja a legény a sok szájtátót, egyet ránt a szűrén, dalos tilinkóját a többi közé szúrja s nagy nekibusultan elballag ... * Egy vadonatúj autó, négyüléses, ragyogóra fényezett. Mellette kis asztalka, az asztalnál egy lármás ember, aki rákiabál a járókelőkre: „Vegyenek, vegyenek! Csak húsz korona ez a csodaautó!“ Tudni kell, hogy a sorsjegy húsz korona, amelyen a kocsit meg lehet nyerni. Ez a jelenség Prágában megismétlődik minden száz lépésre. A különbség csak annyi, hogy egy helyen autó, máson mótorcykli, a harmadikon pedig autóbusz vár a boldog nyerőre. Rengeteg embert láttam, aki megbámulja a pompás jármüveket, keveset, aki sorsjegyet vesz, de olyat se én, se más nem látott, aki meg is nyeri a sok motoros holmi valamelyikét. Az üzlet mindenesetre jó, mert sok az olyan ember, aki bukik az autóra. Hanem... a Vencel-szobor előtt egy kicsikozott repülőgépet sorsolnak. Egy kétüléses, kétfedeles aeroplánt. S ennek a sorsjegyeit is veszik. Ezt aztán nem értem. Ha ezt a csikós repülőgépet mégis csak megnyeri valami telekkönyvi hivatalnok vagy hentes- rnester, mi az isten csodáját csinál vele? Én képezik, nagyrészt azonban szertartásos kegyszerek. Még a cigarettatárcák is hamutálcául szolgálnak egy ünnep alkalmával. Az ügy tehát politikai és. bűnügyi érdekességet nyert. A pénzügyigazgatóság nem merte a kényes kérdést saját hatáskörében elintézni, ezért föíterjesztette a pozsonyi ve- zérpénzligyigazgatósághoz. Az iratok innen a prágai pénzügyminisztériumba kerültek, ahol meg volt a jóakarat az iránt, hogy meghallgassák a zsidóság egyre gyakrabban ismétlődő kérését annál is inkább, mert a prágai központi iroda még Masaryk elnöknél is járt ez ügyben, ám ragaszkodtak a szabályszerű eljárás lefolytatásához. Csak a legutóbbi időben történt a döntő fordulat, hogy a minisztérium oly értelmű határozatot hozott, amely elrendeli ugyan a lefoglalt ékszerek visszaadását, de csak az esetben, ha a kérvényezők igazolják az általuk előadottakat. így most három országban folyik a nyomozás: Magyarországon, Cseh-Szlovákiában és főleg Lengyelországban annak a megállapítása iránt, hogy a kérdéses értékek csakugyan a belzi rabbi tulajdonát képezték-e már menekülése előtt. Úgy hírlik, hogy erre vonatkozóan a minisztérium hajlandó elfogadni a rabbi szent esküjét. így tehát a nagyértékü ékszerek alighanem rövidesen visszakerülnek a csodarabbihoz. azt hiszem, a repülőgép sorsjegyeit csák abban a biztos tudatban merik megvenni az emberek, hogy úgyse nyeri meg senki ezt a furcsa jószágot. » A parlamentben csak ócska szóvirág terem, legalább a környéken legyenek drága virágok. Talán ez indította a főváros szépészeti osztályát, hogy az országházzá előlépett Rudolfinium előtt a meztelen füterületre rhododendron-bokrokat ültessen. A ritka virágot egyenest Hollandiából hozatták s fizettek érte nem kevesebbet, mint százhetvenezer koronát. Alig egy-két hétig díszítették a drága bokrok a parlament terét, lankadtan hajtották le a virágok fejecskéjüket s a bokrok élettelenül feküdtek le a pázsitra. A parlament tagjai tanulhatnának a rho- dodendronok szomorú sorsából. A rhododen- dron se tudott aklimatizálódni, miért erőszakolják ezt a tulipánra? A legkülönösebb uj jelenség mindenesetre a homoszekszuálisok tömörülése. Ezek a szánandó beteg emberek elhatározták, hogy egyesületet alakítanak. Meg is alkották a ho- moszekszuális egyesület alapszabályait s beterjesztették a belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett. Az alapszabályok szerint az egyesület a homoszekszuálisok védelmét célozná, anélkül azonban, hogy magát az eszmét propagálná. Yédőtevékenységét kiterjesztené az egész ország területére, sőt az egyes városokban helyicsoportok alakítását is tervbe vették. A kérvényben az alapítók megírták, hogy máris száz diák jelentkezett tagul az egyesületbe. Egy cseh diák a homoszekszuálisok tömörülésével kapcsolatban levelet irt a „Pritomnost“ cimü cseh nyelvű revü szerkesztőségének, amelyben érdekesen tárja fel a cseh diákok és diáknők szerelmi életét. A homoszekszuális egyesületet német mintára akarják megalakítani, — mondja a levélíró — mert sokkal több Prágában a ho- moszekszuális diák, mint azt bárki el is képzelhetné. Ez egyszer meg kell dicsérnünk a belügyminisztert, hogy ezeknek a szerencsétlen beteg embereknek beterjesztett alapszabályait nem hagyta jóvá. Elfogták a bolgár képviselő gyilkosát Szófia, junius 17. Petkoff képviselő merénylőjét letartóztatták. Karkalosov István a neve s a titkos rendőrségnél volt alkalmazva, valamint ő volt az, akit a közönség föltartóztatott, de szabadon engedték, mert a rendőrség emberének igazolta magát. e* Prágai jelenségek Jankó tilinkót árul — Sorsolás az utcasarkokon — Az eíhervadí rhododendronok — A homoszekszuális ok egyesülete — A P. M. H. eredeti riportja — Az uj francia kormány prognosztikor Prága, junius 17. Általánosan elterjedt babona, hogy minden újonnan megalakult minisztérium tagjainak neveiben valahogy benne rejlik az illető kormány elkövetkezendő sorsa is. Ilyenkor akadnak vállalkozó szellemű egyének, akk az uj lista megjelenését követő percben nekiülnek a névsornak s jobb ügyhöz illő buzgósággal, véres verejtékeket hullatva, erőlködnek az egyes nevekből azt a jövendölést kihozni, mely az imént megszületett kormánysorsát jelölné meg. A P. M. li. szerkesztősége is buzgalommal ült neki a jövendölésnek a tegnapelőtt megalakult uj francia kormány sorsát illetően. A jövendölések közül kettőt, mim a nemes versenyben elsőknek beérkezetteket, alant közöljük. Az egyik magyarul igyekszik eltalálm az igazságot, a másik pedig francia nyelven jellemzi a helyzetet. Ennek az értelme magyarul: Poincaré elveszett. Tehát: HERRIOT PEYTRAL DALBIEZ NOLLET RENOULT HERRIOT NOLLET DUMESNIL DUMESNIL EYNAC GAFFÍERI GAFFIERI ' RÓBERT MEYER CPDARD CLÉMENTEL CHAUTEMPS DALBIEZ DALADIER CHAUTEMPS MEYER RÓBERT PEYTRÁL PíERRE RAYNALDI DALBIEZ BOVIÉRE M. PÍERRE RENOULT ALBERT GODARD CLÉMENTEL ALBERT EYNAC RAYNALDI QUEILLE QUEILLE „Ez nem fog simán menni." „Poincaré est perrrdu." (Oh, mon pauvre am.il) A francia prognosztikonban egy kicsit sok az „r“. De ez nem bai. igy talán biztosabban perrrdu! Letartottalott basakigasgatá Budapest, junius 17. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) Tabovits Bála borkereskedő följelentésére a Szabadság-téri Orient-bank három igazgatóját: Neufeld Dezsőt, Rappaport Bélát és Szegai Jenőt a rendőrség letartóztatta, mert Tabovicstól 130 millió koronát csaltak ki. Börtönre ítélt pozsonyi futballista Újabb sikkasztás a kerületi munkásbiztositó pénztárnál Pozsony, junius 17. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi sportköröknek kínos szenzációjuk van. A törvényszék büntetőtanácsa a napokban tizlió- napi börtönbüntetésre ítélte a Bratislava Sport Klub műszaki vezetőjét sikkasztás büntette miatt. Az Ítélet, amit pár nappal ezelőtt hoztak, eddig még nem került nyilvánosságra. A vádlott neve Budik Vladimír, 29 esztendős, bucsovicei származású és a foglalkozása: a pozsonyi kerületi munkásbiztositó pénztár végrehajtó osztályának tisztviselője. A munkásbiztositó pénztárban folyó gazdálkodásra jellemző, hogy rövid egy éven belül már a negyedik hivatalnoka kerül a bíróság elé hivatali sikkasztás büntette miatt. Budik a pénztári órák után a felektől átvette a pénzeket és azokat nem szolgáltatta be a pénztárba, hanem megtartotta magának. Az államügyész 34.153 korona elsikkasztásával vádolta. Ezenkívül a Bratislava SK kárára is követett el sikkasztást. Barta pénztárostól átvett négyezer koronát, hogy azt adó fejében lefizeti. Ezt a pénzt is elsikkasztotta. A tárgyaláson Budik nagyon megtört és mindent bevallott. Kavecska elnök kérdésére, hogy mire kellett neki a pénz, igy felelt: — Kevés volt a fizetésem és valamiből csak élni kellett. Mint futballista sokat költöttem ... Miután Barta klubpénztáros a négyezer koronát a sajátjából megtérítette a klubnak, ez nem károsodott, Barta pedig visszavonta a vádat a megtévedt fiatalember ellen. A bíróság csak egyrendbeli hivatali sikkasztásban mondta ki bűnösnek Budik futballistát és tizhónapi börtönre ítélte, de az ítélet végrehajtását öt. esztendőre felfüggesztette. Ezalatt a vádlott a kár felét visszafizeti. ijj miEONVlET W !§ jgy? ME®MWM.ir J ! W w M Ml mii MIM és dfszmmtitfurtfUMftX, <s» ..^raoIS** U fiHcKmSkmta «É§éssaR SÍÖiaass srsSí® ükabs*® „ — SswSSk©*- **Aw*ta*art ^BWDETAJl. | ^ ^ ^ ------------ K£o$Icre — -"ttt:....... ^ ^ ^ ^ ;]|
