Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-16 / 111. (559.) szám

6 Péntek, május 16. szmaAz És zene Prágába mennek panaszra a pozsonyi színészek Földes ellen Üres nézőtér a „Babavásár" alatt — Mit mond Földes? — „Polgár a legalkalmasabb...* Pozsony, május 15. (Saját tudósitónktól.) A pozsonyi ma­gyarság vegyes érzelmekkel fogadta a mi­nisztériumi értekezlet ama döntését, hogy Földes Dezső színi koncesszióját két hó­nappal meghosszabbították. Bár előrelátható volt, hogy a hátralévő rövid szezonra nem állít uj embert a minisztérium (ezt a P. M. H.- ban jeleztük is napokkal ezelőtt), mégis meg­lepetést hozott a végzés különösen a kon­cesszió várományosai körében. Földes maga általában apátikusan fogadta a döntést. Arra számított, hogy minden nehézség nélkül, automatice meghosszabbítják három eszten­dőre a koncesszióját, ami lehetővé tette volna számára, hogy egyrészt hitel után nézzen a szükséges beruházások végett, másrészt, hogy alkalmas erők után nézzen, aminek most volna itt az ideje, amikon a pesti szín­házak kapuzárás előtt állanak és a jövő sze­zonra való szerződtetések már most aktuá­lisak. Tény az, hogy a társulat jelenlegi össze­állításában nagyon sok kívánni valót hagy maga után. Főként női tagjai nincsenek, úgy, hogy vendégszereplésekkel kénytelen en- sembleját pótolni. Tegnap és tegnapelőtt a „Babavásár“ című csapnivalóan rossz ope­rettet hozta színre, úgy, hogy az a kevés ; ember, aki elmerészkedett a színházba, az első föívonás után formálisan meg­szökött. Szerdán este tizenöt elkeseredett és mindenre elszánt ember volt a földszinten és szenvedte végig a színészek vergődését a i „Babavásár“ cimü tákolmányban. Földes hi­bájául rójják föl, hogy becsületes, jó prózai darabot nem hoz színre, hanem folyton operettekkel kísérletezik, amikkel a közönség már torkig van. Szerdán itthagyta a társulatot az operett- ensemble egyik főerőssége, a bájos és min­dig eredeti L a c z k ó Lola, hogy Budapesten fejlessze tovább merészen lendülő, sokatigérő •tehetségét. Szerepeit Szegedy Lujza vette át. A színház vezetősége most Beregi Osz­kárral tárgyal néhány napi vendégszerepelte­tés végett. Beregi valószínűen a Faustban és a Hamletben fog föllépni. A Földes elleni panaszokat a miniszté- íium megbízásából tegnap — az értekezlet után — konkretizálni akarta D u s e k Vladi­mír állami főjegyző, aki a szinház irodájába összehívta a konzorcium vezetőit. A színé­szek azonban kijelentették, hogy panaszaikat Pozsonyban többé nem hozzák föl, miután itt orvoslást amugysem találnak, hanem Prágába viszik, ahol a közoktatás- ügyi miniszternek terjesztik elő. Tudósítónk ma beszélt Földes Dezső színigazgatóval, aki a következőket mondta: — Csak tudnám legalább, hogy mivel vétettem, hogy miért akarnak elveszejteni? De nem tudom. Amit a színpadon produká­lok, az elsőrendű, kifogástalan. Az, hogy nem tudtam a tagokat Kassán fizetni, nem az én hibám. Más direktor sem tud fi­zetni. Szerintem a szinészek anyagi szem­pontjából a legalkalmasabb volna a direk- torságra Polgár Károly, akinek pénze, föl­szerelése van, de egy év alatt ő is „kész“ lenne, tönkremenne. — Hogy Pozsonyból hová megyünk? Még nem tudom. Talán Losoncra, de az oda való költözködés sokat fölemészt. Job­ban szeretnék inkább közeli kisebb helyen: Ersekujvárott, vagy Komáromban meghú­zódni, júniusban, júliusban pedig esetleg visszajönnénk Pozsonyba, ahol a ligeti Aréna szabad lesz. (B e e r német igazgató valószínűen csak egyhónapos szezont tart a kőszinházban, amelynek színpadát át fog­ják alakítani.) A pályázók személyéről szólva, Földes kijelentette végül, hogy legjobban fáj neki az, hogy titkára: Iván Sándor is a pályázók között van ... R. J. dett sikeres pályafutását A Theatre Guild olyan bucsuzást rendezett Vajda Ernő darabjának, ami­lyenben még aligha részesült magyar darab Ame­rikában. Utolsó este a nézőtér falait piros-íehér- zöld és amerikai lobogókkal díszítették fel, a szín­padot mézeskalácsmotivumokkal keretezték, a szünetekben a zenekar magyar dalokat játszott és magyarruhás színészek nemzetiszinii kokárdáikat osztogattak a közönség között. Az amerikai kö­zönség egész este lelkesen tüntetett Magyarország mellett s a lapok is rrfnt magyar nemzeti írót ün­nepük Vajda Ernőt, akit darabjával egyébként a Theatre Líceum közönsége hasonló lelkesedéssel fogadott (*) Az Antóniát Fritzi Massary Játssza Berlin­ben. Lengyel Menyhért színmüvét, az Antóniát, a bécsi színpadokon kívül eddig a Biumenthal-féle szinházvállalat szerezte meg amerikai színpadjai számára és lekötötte az Antóniát Berlin egyik leg­nagyobb színpadi kiadóvállalata is. Berlinben Fe- dák Séri pompás szerepét az eddigi megbeszélések szerint a német főváros legnépszerűbb művésznő­je, Fritzi Massary fogja játszani, arról azonban még nem döntöttek, hogy melyik színházban. (*) A délszlovenszkól szintársuiat Érsekuj- várott Földessy Sándor délszlovenszkói szín tár­sulata, mely eddig Komárom, Rimaszombat Rozs­nyó, Dunaszerdahely és Léva városokban játszott, szombaton megkezdte működését Érsekújvár ott az egyik mozgószinház helyiségében. és Werkner azonban eredménytelenül akcióznak, bár előbbi néha igen hevesen. Este tíz óra tájban a helyzet már teljesen tisztult. Uhlyari'k 7 győzelemmel első, Bér ti, Ga- rai és Rady azonban mindegyik 6—6 győzelem­mel áll, tehát holtversenyben küzdenek a helye­zésért. A Berti-Rady-összecsapás és azután a kö­vetkező Berti-Garai (mindkettőben Berti nyer) el­dönti Berti második helyét, Rady győzelme Garai fölött pedig biztosítja Radynak a harmadik helyet, miáltal Garai negyedik lesz. Ötödiknek Schenker jön öt győzelmével. Az utolsó két helyre Tóth és Parragh kerülnek. A küzdelmek végig nívósak és sportszem­pontból élvezetesek voltak. Döntő fölényben egyik küzdő sem volt, még a legbiztosabb kezű­nek Berti látszott, annál többször tanácskozott azonban a zsűri egy-egy villámgyors, szemmel alig követhető összecsapás fölött. De általában azért közmegelégedésre ítélkezett. Az első 4—5 magyar vivő (Posta betegsége miatt nem vett részt, de Parisban künn lesz) tehát csak árnyalati eltérést mutat, ezért mindenféle biztos tippelés nélkül, csak feszült várakozással lehet nézni a magyar vívók oliimpiászi szereplése elé. Buda László. Bolton-Wanderers—IFC-Nürnberg 4:0 (1*0). Az angolok prágai vendégszereplésük után Nürn- bergben játszottak az igen nagy játékerőt kép­viselő IFC Nürnberg ellen. A mérkőzést az ango­lok biztos fölénnyel nyerték, bár csak a második félidőben feküdtek bele teljes erővel a játékba. Az egyik gólt tizenegyesből érték el. Cardiff-Clty—Tennis-Borussla Berlin 2:0. Az angol ligacsapat sokkal jobban szerepelt, mint Prágában. Komolyan feküdt bele a mérkőzésbe és az első félidőben kapuhoz szegezte ellenfelét A második félidőben az angolok csak az elért eredményt igyekeztek megőrizni, ami sikerült is. Rendkívül szép és faár játék. 10.000 néző. IRODALOMB MŰVÉSZET * (Pósa Lajos posthumus kötete.) Az ember­nek elfacsarodik a szive, ha arra gondol, hogy mi­lyen is az a magyar poétasors. Egy életen keresz­tül szolgálja a magyar irodalom szent ügyét és amikor meghal, annyi sem marad utána, hogy öz­vegyének és gyermekeinek legalább a mindennapi kenyere meglegyen. Pósa Lajos, minden magyar gyermek drága, aranyos Lajos bácsija is mily vég­telen sok értékes kinccsel gazdagította ifjúsági iro­dalmunkat és e kincsekért még annyit sem kapott vissza, hogy családját mentesíthette volna a kínzó anyagi gondoktól. Csak e napokban olvastuk, hogy Budapesten élő özvegye árverésre bocsátot­ta megboldogult férjének történelmi értékű emlék­tárgyait, könyvtárát és rajzgyüjteményét, mert mindenkitől elhagyatva és elfeledve küzd a meg­élhetés gondjaival. Most pedig hozzánk fordul Pó­sa Lajos özvegye és fölhívja figyelmünket férjé­nek posthumus kötetére, amely Pósa Lajos arc­képével ellátva a poéta ihletett lelkének legszebb gyöngyeit tartalmazza. Ez a könyv Rábely rima- szombati könyvkereskedőnél kapható tizenöt ko­ronáért; minden eladott kötet ára egy-egy darab kenyeret jelent az özvegy számára... Meg va­gyunk róla győződve, hogy a szlovenszfcói és ru- szinszkói magyar közönség tudni fogja a köteles­ségét és tömegesen meg fogja rendelni a gömöri származású poéta posthumus kötetét. Pósa Lajos­nak halála után megjelent müve egymagában véve is disze minden könyvesszekrénynek, de annál ér­tékesebb lesz most, amikor a megrendelőt az a boldog tudat töltheti el, hogy a könyv megvételé­vel lerótta háláját a költő emlékével szemben is. már ftossánft tavtoieof. íarísd fcöÉ&tessééednelk uj ftirefte# is* sx&véexrfi9 (+) Magyar szerző ünneplése Amerikában. Jó néhány esztendeje, hogy Vajda Ernő, a Farsangi lakodalom szövegírója és több sikeres színmű szerzője, a Délibáb cimü darabját megírta. A da­rabot, melyet magyar színpadon még nem hoztak színre, három hónap előtt Newyork első irodalmi színháza, a Theatre Guild, ugyanaz, amoly Molnár Ferenc LiÜomát is Játszotta, mutatta be az ameri­kai közönségnek. Három hónapja játssza a Theatre Guild a Pata Morganát, melyet a szinház most irodalmi tradícióihoz híven, üzleti kihasználás cél­iából átengedett az óriási Theatre Líceumnak, ahol a Pata Morgana most folytatni fogja megken­SPORT Kik vívnak a magyarok közül az olympiászon? — A P. M. H. eredeti sporttudósitása — Budapest, május 15. Elmúlt vasárnap volt Budapesten a párisi olknpiászra a bajnoki kardvivómérkőzés. A dön­tőbe bejutottak Tersztyánszky, Berta, Uhlyarik, Schenker, Parragh, Tóth, Rady, Krencsey, Werk­ner és Garai, akik aztán vasárnap mérkőztek. A küzdelem a pesti Vigadó nagytermében zaj­lott le, mely erre az alkalomra zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel A nemzeti színnel és a főváros zászlaival dú­san feldíszített terem közepén húzódik a körül­belül 15—20 méter hosszú dobogó, melyre lépcső vezet fel A dobogó egyik sarkán a zsűri asztala. Pontban félhétkor megszólal a zsűri csengője és az egyik biró felkéri a közönségei hogy az egyes páros küzdelmek végéig tartózkodjék a tet­szésnyilvánítástól, mert ez zavarja a küzdőket. A versenyzők az emelvény előtt sorakoznak; mindegyik egyformán öltözve, kékgalléros és gom­bos hosszuujj-as fehér ing, fekete térdnadrág, ha­risnya és saroknélküli cipő. Bal hónuk alatt a fej- vért, jobbjukban a hajlékony kard. Mindegyiknek meg kell verekednie mind­egyikkel és mivel tizen vannak, tehát negyvenöt párviadalt kell lebonyolítani. Még egyszer megszólal a zsűri csengője és visszafojtott lélekzetü csendben lép a porondra az első pár, vitéz Tersztyánszky Ödön és Berti László. Kemény küzdelem folyik a bal kézzel küzdő Tersztyánszky és Berti között, mely végül is utóbbi megérdemelt győzelmével végződik. Utánuk Uhlyarik Jenő dr. és Schenker Zoltán következnek. Mindketten hatalmas lendülettel harcolnak, többször egész közel kerülnek egy­máshoz, végre is előbbi győz. Sok volna mind a negyvenöt küzdelmet le­írni, ezért csak a kiválóbb összecsapásokat emlí­tem meg. Leghevesebben Garai, Schenker és Rady küz­denek és a versenyben egyike a leghevesebb küz­delmeknek Garai és Schenker találkozása, amely egal-lal végződik, de a döntő menetben mégis Garai nyer, a Rady-Gairai egál után pedig Rady nyer. Rady-Schenker egal-ja után pedig Rady nyer. A közönség az elején tartózkodóan viselke­dik, később azonban, amint a helyzetek tisztázód­nak, mind zajosabban és zajosabban nj rlvánitja tetszését. Az elején a viadal úgy indul, hogy Garai lesz a bajnok, mert az első öt küzdelmet egymásután megnyeri, de a hatodik összecsapásánál Krencsey- vel, a többszörös bajnokkal szemben veszít, aki Ötvenhat éve dacára igen fürgén mozog, bár a menetek végén mindig hosszabb szüneteket tart. Tersztyánszky is nívós támadásokat intéz és talán neki van a legszebb testtartása, bár a rugé- konyságban Rady és Schenker vezetnek. A mérkőzés legszebb küzdelme a Garai-Bcrti- összecsapás, amelyet Garai 4:3 arányban nyer meg; a holtversenyben újra összekerülnek, ahol most már Berti győz. A mérkőzések képe kezd alakulni. Berti óva­tos, cie agilis játékával mind előbbre nyomul, Uhlyariknak pedig néhány mesteri produktumával az élre sikerül törtetnie. Schenker és Garai itt-ott elheveskcdlk a dolgot, Krencsey pedig óvatosan, de biztosan csinálja négy győzelmét, melyekben Sebőnkért, Radyt és Garalt is legyőzi. Parragh, Tóth és Werkner balszerencsével küzdenek, de itt-oü a hiba a zsűrinél is van. Parraghuaik szép akciója, amikor a bajnok Uhlyarikot legyőzi, Tóth Ruszinszkő elektrifikálása A tervezet a kereskedelemügyi minisztérium­ban van elintézés alatt — Halász Ignác ke­reskedelmi tanácsos nyilatkozik az elektrifi- kálás gazdasági előnyeiről Ungvár, május 15. (Ritsziíűszkói szerkesztőségíinktői.) Az évek óta vajúdó elektrifikálás ügye nehezen halad előre. Ruszimszkó elektrifikálásának kérdése megérdemli a közvélemény fokozott figyelmét és ezért érdekesnek tartjuk Halász Ignác kereskedelmi tanácsos alábbi nyilatko­zatát, amelyben mint az elektrifikálás ke­resztülvitelére alakult koncéra képviselője, elmondja véleményéit az etektrifiká-lás gaz­dasági hasznáról. Halász Ignác most érkezett vissza Prá­gából, ahol az elektrífikálásj terve ügyében a különböző bnin,isztériumokmál eljárt és er­ről igy nyilatkozott: — A terv nem egyéb, mint az Ung-folyó vizi erejének kihaszánáilásával majdnem egész Ruszinszkő olcsó villamos árammal való el­látása. Ebből a célból az Urng folyó Ókemen­ce melletti szakaszát át kell építeni és azt a gátat, amely a vizet Nagyungból a Ki songba tereli, modernül átalakítani. Az áramszolgáltató telep a Kisungon, Alsó- és Felsődomonya között lenne. Hogy a vizierőből semmi kárba ne vesszen és hogy a nyári hónapokra kellő menyiségü vizet biztosítsanak, a Ki songból a fölösleges vizet egy mesterséges tóba gyűjtenék, amelyből zsilipek segítségével időnként a szükséghez mérten leeresztenék. — Ha ez a vízmű és áramfejlesztő telep elkészül, jóformán egész Roszinszkót látnák el forgóárammal, olyképpen, hogy a veze­tékeket Ungvár tói Munkácsig, innét Bereg­szászig, majd Nagy szökősön át Husz'tig ve­zetnék. — A terv szerint a vonal Csap felé is kiépülne és amikor ily módon Ruszinszkó elektrifikálása befejeződnék, megindulna az építkezés Kassa és Eperjes irányában is és ezek a városok szintén Roszimszkóból kap­nák a villamos áramot. — A mai egyen áramnak forgó árammá való átalakítása az e'lektrifikálási koncern fel­adata volna. Nemcsak az összes vezetékeket OGGOOOOOGOGGGOOOOOOOOOGOOOOOGOOQ cserélnék ki, de mind a motorokat is, termé­szetesen a motortulajdonosok anyagi megter­helése nélkül. Ez az átalakítási munka több millió koronás forgalmat jelent. — A vizmü kiépítésére két terv van. Az egyik szerint a vízmüvet az állam építené és azután átadná a részvénytársaságnak, a má­sik terv szerint az állam a vizjogot ruházná át a részvénytársaságra, amely a vízmüvet elkészítené és az államnak az áram kilovatt- jáért kilenc filléres adót fizet. Illetékes helyen még nem döntöttek arról, hogy melyik ter­vet fogadják el. — Az elektrifikálás előnyei kiszámítha­tatlanok. Első sorban az olcsó áramszolgál­tatás. Potom pár fillérbe kerülne az áram hektovattja. Amerre a vezeték keresztülvo­nulna, az áramot a község lakosai nemcsak világításra használnák, de gazdasági gépeik meghajtására is. Azonkívül kulturális előnyei is volnának az elektrifikálásnak. mivel úgy az iskolák, mint a mozik és egyéb közintéz­mények olcsó áramhoz jutnának. — A vízműnek 1925 tavaszára már ké­szen kellene lennie, mely idő alatt a vona­lak kicserélése megtörténnék, mi száz meg száz munkásnak több hónapon át biztosítaná foglalkozást. Minden csak a kormánytól függ, amely ha a tervet elfogadja, a mimika azonnal megindulhat. Az elektrifikálás kérdése, amint látjuk, óriási haszonnal járna a köztársaság e sze­gény országrészében, de nem tudni vájjon a prágai kormány igazán akarja-e — mint ahogy állandóan hangoztatja — Ruszinszkót gazdaságilag talpra állítani. Félő, hogy a nagyszabású terv a kormány magatartása miatt — csak terv marad. Rozsnyói vasasgyógyfürdo és hideg- vizgyógyinfézet (Szlovenszkó) Gyógyjavallatok: Vérszegénység, sápadtság, női ivar­szervek, légzőszervek, rheuma és idegbántalmak betegségeinél. Fürdőidény május 1-től szeptember 30-ig. Elsőrendű penzió, lakással, napi 36 Kó Felvilágosítással szolgál a FUrdöigazgatóság. — Nincs rend a szlovenSzkói állami ko­hómüveknél. A 28. Rijen egy cikkére, amely­ben a lap rámutat arra, hogy a tiszolci álla­mi koihómüvekben rosszul gazdálkodnak, a köz-munkaügyi minisztérium „felvilágosító" átiratot küldött a sajtónak, melyben igazolni igyekszik saját gazdálkodási rendjét és ezzel közvetve fedezni látszik azokat, akik ebben a rossz gazdálkodásban hibásak. Ebben az át­iratban kijelenti a minisztérium, hogy abban az esetben, ha nem jön közbe eladási krizis, a szlovenszkó! állami üzemek célszerű moder­nizálásával sikerülni fog a tiszolci és zólyom- brezói vas- és acélműveket, aktivvá tenni. A 28. Rijen megjegyzi erre, hogy ha valóban komoly a kormánynak ez a szándéka, akkor gondoskodik róla, hogy a kvóta szerinti rendeléseket ezek a müvek is a magánvállal­kozások módjára effektuáliák. Hogy ez ma nem igy van, minden vasnagykereskedő iga­zolhatja. Az állami vasmüveknél ugyanis na­pirenden vannak a szabálytalanságok. Még csak nemrégiben fordult elő. hogy a zólyom- brezói vasmű, amelyet a minisztérium annyira kidicsért nagyobb mennyiségű egye­netlenül hengerelt bádoglemezt szállított, amely egy gépet megrongált. Ezt az állapo­tot meg kell szüntetni, még pedig ott a/ álla­mi müveknél, nem pedig levelezéssel, vagy újságcikkek utján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom