Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-14 / 109. (557.) szám

•a Szerda, május 14. Nagy kulturbotrány Pozsonyban Megkezdték a „Coíleghün Mariamim“ Huné velömíézet kilakoltatását — Sülyetíöben egy kis magyai* sziget Pozsony, május 12. (Salját tudósi tónk tói.) Pozsonyban hétfőn délután egy hallatján kulturbotrány utolsó fejezete vette kezdetét. A Collégium Maria­mim finnévé lóin te z.et kilakoltatását meg- keadték. Régóta húzódó harc folyománya ez a kilakoltatás. Nádai Kálmánnak, az in­tézet alapítójának 'és igazgatónak tiz éves szerződése volt a helyiségre, de a háztulaj­donos f-eremcrenidi zárda házfőnöke ezt a szerződést a bíróság előtt hatálytalanlttátta azon a címen, hogy Nádai növendékei „meg- botránkoztató“ módon viselkednek a.z épü­letben. (Az ablakból papirgalacsint dobáltak ki! A szerk.) A bíróság ezt mégis elfogadta felmondási oknak mire tegnap délután Wun- der bírósági végrehajtó és a íerencrendi zár­da. •ügyvédje munkások kíséretében megje­lentek a kollégiumban és megkezdték a ki­lakoltatást. Harmincöt diák és tiz alkalmazott kerül így az utcára- Kilakoltatták Nádai het- verhárom éves öreg édesanyját is fiával és a prefektussal együtt. Tudósítónk elment a kollégiumba. A fo­lyosókon giédálba állítva még ott vannak a rulhaszekrények a fiuk ruháival, de a szobák­ból már hordják az Íróasztalokat, könyveket, tanszereket. A kétségbeesett diákok — leg­nagyobbrészt magyar fiuk — maguk is szo­morú megadással segédkeznek a marcona szálhíómnnlkásoknaik. A folyosón a végre­hajtó meg az ügyvéd jár-kei föl-alá. A főtisztelendő-igazgató halálsápadtan jár-kel feldúlt birodalmában. Kérdésemre el­mondja, hogy nem tudta tovább feltartóztatni a lavinát. A város helyiséget nem tud adni. Egy kis magyar sziget megy igy tőnkre. Erre megy az egész, játék. A kollégium he­lyére állítólag az árvaszék kerül, de ez nem bizonyos, mert a barátok igen magas lak­bért és a falépcsők átalakítását követelik. Végül arra kér majdnem sírva az igaz­gató, Írjam meg, hogy azok a magyar szü­lők, akik c tanév hátralévő részére diákot akarnak elv állaim, jelentkezzenek nála .. ­R. J. Két magyar kisgazdapárti gyűlést oszlattak föl egy napon A gaiántai járásban a közigazgatásról nem szabad beszélni — Mi van a járási ionok fo­gattartási költségeivel? Komárom, május 13. A magyar kisgazdapárt a pozsonyme- gyei Alsó- és Felsőszeli községekben szán­dékozott népgyülést tartani. Füssy Kálmán képviselő, ifj. Koczor Gyula és Morvay Jenő részvételével. A járási főnök kiküldötte azonban ki­jelentette előttük, hogy elkésve érkeztek és igy a gyűlés megtartását nem engedé­lyezi. Mikor pedig a községházán emiatt fölkeresték, még azt is kijelentette, hogy majd megmutatja, hogy Alsószelln nem engedélyez többé gyűlést. Iíj. Koczor Gyula e kijelentésnek Írásbeli igazolását kérte s mikor a járási főnök kiküldötte erre nem volt hajlandó, Füssy Kálmán képviselő hivatkozva a jelenlevő négy ta­núra, a leghatározottabban kijelentette, hogy e basáskodásért a felettes hatósá­goknál fog elégtételt szerezni. A hatósági megbizott erre egyszerűen letagadta, hogy ő ilyent mondott. Felsőszeli községben délután félnégy órakor vette kezdetét a gyűlés, amelyen az egész község lakossága képviselve volt. Füssy Kálmán képviselő tartalmas beszéd­ben foglalkozott a magyar földmivelők és kisiparosok létérdekeit sértő intézkedések­kel. Ifj. Koczor Gyula a népünket az általá­nos gazdasági politika, különösen pedig a pénzügyi- és vámpolitika s a vasúti tarifák terén ért igazságtalan elbánást ítélte el. Morvay Jenő pedig a közelmúltban tömege­sen előfordult panamákat ismertette. A hatóság kiküldötte több Ízben kifogá­sokat emelt a beszédek ellen, noha csakis a tényekkel foglalkoztak. Amikor Füssy Maly- petr belügyminiszter egy hozzá intézett le­iratát akarta felolvasni bizonyítékául annak, hogy mig a minisztérium magyarnyelvű le­iratokat ad ki, addig az alsóbb hatóságok még a marhaleveleket sem állítják ki ma­gyar nyelven, Guoth hatósági kiküldött ki­jelentette, hogy „a közigazgatásról nem szabad beszélni*1 és Füssy Kálmán tiltakozása ellenére a gyűlést azonnal feloszlatta. így fest a szólásszabadság a gaiántai járásban. A közigazgatásról nem szabad be­szélni azért, mert akkor több szó esnék a járási főnök leiratáról, melyben a saját ré­szére tartandó fogat költségeire ezreket rótt ki a lakosságra. Az orosz arany szerepe az európai és amerikai választásokon A kommunisták segélyei a német, francia és Prága, május 13. A Swobodna Retsch című bolgár lap egyik legutóbbi számában két teljesen Hiteles­nek látszó okmányt közöl a bolsevikieknek európai propagandájáról. Az első okmány a kommunistáknak Bulgáriában folytatott ak­ciójára vonatkozik, mig a második okmány az európai és amerikai kommunista propa­gandát tárra föl. A második okmány, amely bennünket is közelebbről érdekel, a kommunista interna- cionálé végrehajtóbizottság 1924. évi már­cius 12-iki ülésének jegyzőkönyvéből készí­tett kivonat, amelyet valamennyi szovjetkö­vetséghez megküldték szigorúan bizalmas jelzéssel. Ezt a jegyzőkönyvi kivonatot a berlini szovjetképviselet március 25-én 10176. szám alatt iktatta. E jegyzőkönyvi kivonat a következő érdekes határozatokat tartal­mazza: — Angliában a kommunista internacio- nálé nem kívánja a külön kommunista párt megalakítását, kijelenti azonban azt, hogy ha a kormányzatra jutott munkáspárt imperia­lista politikát folytatna és különösen, ha indiai politikájában ily célokat igyekeznék megva- lósitani, akkor a kommunista érzelmű angol munkásképviselők számára ki fogja adni az utasítást és követelni fogja azoknak elszaka­dását a munkáspártoktól. Az angliai sztrájkok támogatására 4 azonnali segélyként 1000 font sterlinget utaltak ki s ezenkívül havonta hétezer s a sajtóalapnak ötezer font sterling segélyt állapítottak meg. amerikai választásokra s az angol sztrájkokra A franciaországi választás alkalmából az ottani kommunista pártnak negyvenöt- ezer aranyrubelt utaltak ki választási se­gély cimén. A németországi választások alkalmá­ból a német kommunisták számára egy millió aranyrubel választási segélyt sza­vaztak meg és kötelességévé tették a né­met kommunista pártnak, hogy 1924 júniu­sáig tisztifsa meg szervezetét a nem prole­tár elemektől. Az amerikai elnökválasztások céljaira negyvenezer dollár választási alapot sza­vaztak meg s március 1-töl havonta ötezer dollárt folyósítanak az amerikai munkás­pártnak. Elhatározták, hogy a kommunista inter- nacionálé nem avatkozik bele a kalifátus kérdésébe s hogy a keleten fölállított titkár­ság számára ötvenezer aranyrubel segélyt állapítanak meg. A lengyel kommunista propaganda finanszírozása Varsó, május 13. Egy Vilnában letartóz­tatott bolseviki kémszervezet tagjai beval­lották, hogy az orosz szovjethatóságok ré­széről lefoglalt templomi kincsek legnagyobb részét a lengyelországi kommunista propa­ganda finanszírozására használták fel. Pozsony városának nagy akciója az illetőségek ügyében Felirattal fordulnak az elnökhöz és a kormányhoz — Követelik a parlamenttől az illetőségi törvény revízióját és panaszt emelnek a hágai állandó nemzetközi bíróságnál Pozsony, május 13. (Saját tudósítónktól.) Pozsony város képviselőtestülete tegnap délután tartott ren­des közgyűlésének két fontos tárgya volt: a sziuházkérdés és az illetőségek ügye. A május 18-ára összehívott színházi an- két ügyében Krausz Ferenc dr. helyettes polgármester bejelentette, hogy az ankéton a város részéről a miniszter őt, Zitamer Im­re dr. jegyzőt és Major István kommunista tanácstagot, utóbbit mint a magyarság kép­viselőjét hivta meg. A keresztényszocialis­táik padjában érthető felszisszen és támadt e bejelentésre Felháborodva tárgyalták, hogy a miniszter az ankétra egy — kommunistát hív meg a magyarság képviseletében, aki egyébként szlováknak mondja magát és a fogadalmat is szlovákul tette le. A párt ré­széről Aixiniger László dr. ki jelentette, hogy a miniszternek ez a magatartása fumi.gálása a magyarságnak és nemetségnek. Az illetőségi vitában Emery Lajos dr. (egyesült német párti) interpellációt terjesz­tett be a legfelsőbb köziigazgatási bíróság ismeretes döntése ügyében, amely szerint csak azoknak illetőségét ismerik el, akiket a községi kötelékbe kifejezetten felvettek, ami által évtizedek óta itt lakó polgárokat fosz­tanak meg az illetőségüktől. Indítványozza, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság lehetetlen döntése ellen feliratilag kérjenek orvoslást Masaryk elnöktől. Aixmgcr Lálszló dr. (keresztényszociia- íista) ezt az indítványt azzal egészíti ki, hogy Írjanak fel a belügyminiszterhez és a telj­hatalmú miniszterhez is. Tomanek Flóris szlovák néppárti kép­viselő mondott ezután nagy figyelemmel ki­sért beszédet. Nemcsak a magyaroknak — mondotta — nincs rendjén itt az illetőségünk, hanem árvamegyei szlovákokról is kisütötték a bölcs minisztériumban, hogy nem idevaló illetőségűek. így Hányák Iván jafbloníkai szlovák ka­nonokról kisütötték, hogy neon szlovemszkói illetőségű, mert Jalblonka Lengyelországhoz került. Egy Karmas nevű szlovák orvostan­hallgatót, aki szüleit jött meglátogatni, perbe fogtak kémkedésért. Jelenleg a Lipóttmezőm van, mert idegei tönkrementek a szlovákiai kiránduláson. Ezzel szemben Szlovenszkó tele van Boszniából idetele- pitett cseh hivatalnokokkal. Harnal vezérpénzügyigazgató is bosz­niai illeitőiségü. A kérdés igazságos megoldá­sát követeli nemcsak a szlovákokra, de min­den őslakosra nézve. Sípos Leó dr. elfogadva Emery és Aixin- ge.r javaslatait, indítványozta, hogy a parlamenthez memorandummal fordul­janak az összes pártok az Illetőségi tör­vény revíziója iránt. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAfl|^ AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ 2 — \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ t \ Saját készítményt! finom férfi % 3 \ és női fehérnemű, asztal- mg t Í \ térítők és mindennemű lenáru £ 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ | iialKslíln lírina ! | férfifehérnemű- és divat-szalon í örictSI VcilclSZtck o minu* ^ __^ ♦ a legizlésesebb divatcikkekben, legfinomabb ^ j' i «•’ <ÍKmH1íS>H I női- ós férfiharisnyákban, nyakkendőkben, & rMazftwftaiGaB-auatfcai «►. sKtTam t zsebkendőkben stb. $ | (AZ udvarban.) | $Zo|jil árak! Előzékeny kiszolgálás! | nu Maszár Ágoston (nemeit .szociáldemo­krata) szerint a szlovák képviselők klubjának kell magára vállalnia a kezdeményezést. Ja- rabek Rezső 'tud egy családról, amely het­venhat éve él Pozsonyban, két fia oseh-szlo- vák katona 'és a családfőnek még sem is­merik ol az illetőségét. Neumann Tibor dr. (kérésztényszocia- lista) azt követeli, hogy az illetőségi ügy­osztály mellé szervezzenek egy irodát, amely állítsa össze azok nevet, akiknek illetőségét megvonták. Véleménye szerint az egyedüli célravezető ut, hogy forduljanak orvoslásért a hágai nemzetközi döntőbírósághoz. Dérer Iván dr. kijelentette a szónok előtt, hogy parlamenti utón elérni semmit sem lehet az illetőségek ügyében, mert a békeszerződés 1910 január 1—ét jelöli meg stich tag gyanánt. A közgyűlés ezután nagy szótöbbséggel Emery, Neumann, Aixinger és Sípos javas­latait elfogadta. A cseh-szlovák tagok is az ellenzékkel együtt szavaztak, ami azt jelenti, hogy a kérdés kielégítő megoldása kőzóhai. A közgyűlést m;a folytatták. ¥€ÍWÍrgBlffftg€ Románia teljesen izolálva van Belgrád, május 13. A jugoszláv közvéleményt élénken foglalkoztatja a beszarábiai helyzet nyo­mán keletkezett román-orosz konfliktus kérdése. Nagy föltünést keltett a félhivatalos Beogradsky Dnevnik közlése, mely szerint a legutóbb lefoly­tatott tárgyalások során Oroszországnak sikerült Németország segítségét biztosítani a maga szá­mára a Beszarábla miatt lefolytatandó orosz-ro­mán háború esetére. A lap szerint ez azt jelenti, hogy Románia most már teljesen izolálva van és tényleges segítséget sehonnan sem kaphat. Rykov az angol bankárok ellen Moszkva, május 13. Rykov, a népbizto­sok tanácsának elnöke a kommunista párt egyik ülésén beszédet mondott s a London­ban folyó tárgyalásokról kijelentette, hogy az angol kománv a második inteniácionálé kormánya, mely a burzsoázia segítségé­vel szilárdítja meg uralmát és a munkás- tömegek elnyomására törekszik. Nincs azon­ban kétség aziránt, hogy az 3ngol munká­sok Macdonaldnak kerenszki-i korszaka után Leninhez fognak térni. A tárgyalásokról szólva kijelentette, hogy az oroszok inkább abbahagyják a tárgya­lásokat, mintsem, hogy az angol bankárok programja nyomán tovább vezessék. A német—orosz konfliktusról szólva ki­jelentette, hogy a német kormány arra tö­rekszik, hogy a reakcionárius európai körök dicséretét kiérdemelje. A németországi kon­fliktus azonban nem rejti magában katonai bonyodalmak veszedelmét, sem pedig gaz­dasági veszteségeket. Rövid táviratok * Berlin. A német ‘kormányválság megoldása egy kö­zépül okik alakításával valószínű. Ez esetben Marx marad a birodalmi kancellár. A ruhrvidéki bányászok konfliktusa ügyében a; birodalmi kancellár vette át a közvetítést. * Krakó. Rzeszowhan parasztkongresszus volt, amelyet Stapinsky, az osztrák parlament volt tagja hívott egybe. A kongresszus megalapította „parasztszö- vetség“ név alatt a parasztok osztálypártját. * Róma. A kamara írj házszabálya megszünteti azt a rendszert, hogy a képviselők kötelesek egy párt- klubba belépni, korlátozza a bizottságok szimat s úgy intézkedik, hogy a külügyi bizottságot ezentúl az elnök nevezi lei. * Madrid. A spanyolok kiverték állásaikból Sidi-Messait mellett a kábítókat. A Riiff-fölkdök veszteségei sú­lyosak. A spanyolok hetven halottat és sebesültet vesztettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom