Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-13 / 108. (556.) szám

Kedd, május 13. munkájában a közgazdasági élet összes számottevő faktorai résztvegyenek. Ez a tanács a külföldnek garanciát fog nyújtani arra, hogy az újjáépítés megfelelő tervezet alapján készült és e tervek keretében a külföldi töke a legelőnyösebben helyezked- hetik eL A Nemzeti Bankról szólva, sajnálattal állapítja meg, hogy a nyomdászsztrájk miatt nem lehetett kellő propagandát kifejteni. Mindenkinek egyforma érdeke, hogy a Jegy­bank hatalmas és erősen megalapozott le­gyen. Erre szükség van külföldi vonatkozá­sokban is, mert amikor látja a külföld, hogy a Jegybank képviseletében résztvett minden foglalkozású osztály, visszatér a külföldi tő­kések bizalma, amely bizalomra a nemzet­nek mindaddig szüksége van, mig saját tőke­erejéből nem képes ellátni szükségleteit. — Most áttérek azoknak a feladatoknak a tárgyalására, amelyek legközelebb a nem­zetgyűlésre és a kormányra várnak. Az első feladat a Jegybank felállítása, mert a külföl­di kölcsön felvételére a tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha a Jegybank működését már megkezdette. Bízom a tár­gyalások eredményességében. A leghatáro­zottabban megcáfolom azokat a híresztelé­seket, amelyek egyes sajtóorgánumokban visszásán tüntetik fel a külföldi helyze­tet, mintha nem volna kilátás a kölcsön föl­vételére. Ezután be kell nyújtani az arany­koronáról szóló költségvetést, de vannak politikai feladatok is. István belijgyi államtitkár beszéltek, majd bankét volt, ahol a miniszterelnököt a pol­gármester üdvözölte. A Jegybank alakuló közgyűlése A MTI jelenti: A pénzügyminisztérium adatai szerint a Jegybank harmincmillió aranykoronás alaptőkéjét teljes egészében lejegyezték. Az alakuló közgyűlést rövide­sen megtartják. ===== Cipői ===== CSAK „WAOVr" NAL VEGYEN KASSA, FO-UTCA 25. 1779 A kivételes intézkedések megszüntetése Az alakuló könzgyülés még ebben a hónapban meglesz. Törökország katonai közeledése Lengyelországhoz Az orosz—bolgár háború veszedelme — Görögország csapatokat von össze a bolgár hatá ron * — A kivételes intézkedéseknek kény­szerűség volt az oka és reniéiem, ha a közgazdaság} életünk normális mederbe kerül, sikerülni fog a szociális ellentéteket is lefokozni. A bünteíőreíormmal kapcso­latban a kormány elhatározta, hogy meg­szünteti az internáló tábort, revízió alá veszi a gyorsított eljárás alapján hozott büntető ítéleteket. Az ősz folyamán ren­dezzük az egyesülési és gyülekezési jogot, erről a belügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be, amely rendezi a szakszerveze­tek kérdését is. A normális állapotokhoz itt is vissza kell térnünk, de úgy, hogy biztosítva legyünk a visszaélések ellen. Az emigráció hazatérése — Az emigránsok visszatéréséről tett intézkedéseket ferde világításban állították be. Súlyos teher a nemzetre az a propa­ganda, amelyet az emigránsok a nemzet ellen folytatnak, de mégsem olyan súlyos terhek, hogy ezekkel szemben ne vállal­kozhatnánk arra, hogy újból behozzuk és munkáséletünk tényezőivé avassuk őket. Nem arról van szó, hogy haszontalan ne­vű vezéremigránsok hazatérjenek, hanem arról, hogy olyanok jöjjenek haza, akik az ellenforradalomtól való félelmükben meg­szöktek, de a külföldön ellenünk semmit sem tettek. Ezek is csak akkor maradnak büntetlenül, ha a bíróság ielmenti őket­A fővárosi választások Beszél ezután a törvényhatósági köz­gyűlések reorganizálásáról és különösen a fővárosi törvényhatóságról. Az uj törvényt úgy kell megalkotni, hogy azok az elemek, amelyek Budapest destruálására töreksze­nek, ne nyerhessenek többséget Szükséges­nek tartja, hogy férfiasán megmondja, hogy nézete szerint a fővárosi polgárok többsége azt kivánja, hogy azok a vezérférfiak, akik most. vezetőszerepet játszanak, myiltan és őszintén békejobbot nyújtsanak azoknak a. liberális férfiaknak, akik távol állanak a de­strukciótól. Az a többség, amely a közel­múltban kezében tartotta a fővárosban a ha­talmat konjunkturális volt. Bizonyos, hogy a szocialisták és a radikálisok most akcióba lépnének és ez kétségessé teheti a főváros­ban a polgári uralmat, ha a polgári elemek egymással nem fognak kezet A gyűlölkö­dést tehát félre kell tenni és meg kell szün­etem a belső harcokat. Lehetővé kell tenni, hogy a polgári elemek együtt küzdjenek a szociáldemokraták ellen és ne egymást mar­cangolják. Betűien bejelenti a házszabályreviziót Végül a házszabályrevizióról nyilatko­zott Bethlen. Az általános választójog, mon­dotta, minden állam parlamentjének képét megváltoztatja. Vigyázni kell arra, hogy az általános választójog révén ne kerüljenek líe olyanok a parlamentbe, akik saját népszerű­ségüket az ország érdekei fölé helyezik. Bi­zonyos, hogy egy ilyen parlament nem tart­ható féken azokkal a házszabályokkal, ame­lyek elegendők voltak akkor, amikor kizáró­lag polgári elemek képviselték a nemzetet. Ezt mindenkinek be kell látnia, aki általáno­sabbá akarja tenni a választójogot. — A múltban Ausztria miatt nehéz volt a házszabályreiorm, most nincs jogcím ar­ra, hogy a parlamentben az obstrukció le­hetőségét Sentartsuk. Nem azért hozza ezeket elő, hogy az ellenzéknek keztyflt dobjon oda vele, de meg van arról gyo* ződve, hogy a józan belátása ellenzéknél a kérdés megértésre talál és nem fog el­zárkózni a megfelelő házszabályreform elöL — Kijelentem, folytatta, hogy hajlandó vagyok az ellenzék vezérférfiaiVal e kér­désről tárgyalni, de meg vagyok győződve arról, hogy nagy számmal lesznek olyanok, akik a végső eszközt is igénybe veszik, hogy a házszabályreviziót elgáncsolják. Ezeknek annyit mondhatok: ha lehet, veletek, ha nem, ellenetek. A miniszterelnököt beszéde végeztével zajosan ünnepelték és tapsolták. Utána. Pesthy Pál igazságügyminiszter és' Koszó Berlin, május 12. A Berliner Tageblatt jelentése szerint Nadji T&ka tábornok vezetése alatt török katonai misszió érkezik Lengyelországba a katonai helyzet tanulmányozása végett. A misszió kiküldésének politikai céljai vannak. Az a körülmény, hogy a moszkvai kormány vonakodik az újonnan kinevezett török kon­zulok számára az orosz vízumot megadni, nem lehetetlen, hogy összefüggésebn van a török—lengyel katonai közeledéssel. Rómá­ból érkező svájci jelentések szerint az oro­szok a Dnyeszter mellékén csapatokat von­nak össze. A román sajtó egy orosz—ro­mán háború veszedelméről ir. A görög had­ügyminiszter elrendelte, hogy a bolgár ha- -t táron csapatokat vonjanak össze. A buliéi NoUke-SKObor véres leleplezése Számos halott és sebesült — Kommunisták és fajvédők harca Halléban és Bölbergben Halle, május 12. A Moltke-szobor leleplezésével kapcso­latosan megtartott jobbszáfső szervezetek nagyarányú ünnepi gyűlése véres zavargá­sokra vezetett A szoborleleplezéshez a biro­dalom minden részéből mintegy százezer ember gyűlt egybe. Az ünnepségen részt vettek: Ludendorff tábornok, Tirpitz és Scheer admirálisok, Von Heringen vezérez­redes, Below tábornok, Oszkár porosz herceg 'és számos más hadvezére a világháborúnak. Mackensen tábornagy nem vehetett részt az ünnepségen, mert nemrég lebukott a lováról és kulcscsonttörést szenvedett. Már a délelőtt folyamán a kommunis­táik meg akarták zavarni őket. Az első összeütközésnél egy fiatal munkás halálo­san megsebesült. Erre a kommunisták megszállták az Engelhardt-hidat és a sör­gyárat. Valóságos tűzharc fejlődött ki erre, amelynek során négy kommunistát meg­öltek és hét rendőrtisztviselő súlyosan megsebesült. Több száz kommunistát le­tartóztattak. A szomszéd Bölberg fainban szintén véres összeütközés volt a kommunisták és a rendőrség között. A kommunisták itt orozva rájöttek a menetelő rendőrcsapa­tokra és öt rendőr súlyosan megsebesült; erre a rendőrség viszonozta a tüzelést, de a kommunisták sebesültjeiket magukkal vitték, úgy hogy nem tudni, hányán se­besültek meg. Egy rendőrtisztviselő meg­halt j A kozépeurópai németek egyesítése Bertán, május 12. A Welt atti Moctag közlése szerint Ludendorff szombaton be­szédet mondott, amelyet ezekkel a szavak­kal fejezett be: — A beszéd nem használ többé, cselekednünk kiél. Éljen őfelsége, a császár! Düsterberg tábornok beszédében kijelentette, hogy az önrendelkezési jog alapján követelik a Középeurópában zárt egységben élő néme­tek egyesítését egy uj császárság kereté­ben. A lengyel szociáldemokraták követelik a tescheni választások kiírását. Karvinból jelentik: A lengyel szociáldemokraták a jö­vő vasárnapon több városban közgyűlést tartanak, amelyben követelni fogják a nem­zetgyűlési választások haladéktalan kiírását. A szeszbotrány miatt uj főtitkárt vá­lasztottak a szociáldemokraták. Aster kép­viselő helyett a cseh szociáldemokrata párt Mares képviselőt választotta meg főtitkárá­vá. Ez a változás a szeszbotránnyal van összefüggésben. T árcaro vatunk 2 Szerda: Egri Viktor: A borbélynál. I. Csütörtök: Egri Viktor: A borbélynál II. Péntek: Boros Ferenc: Az utcán (vers). — Kilián Zoltán: Kankalin. Vasárnap: Bodor Aladár: Losonc felé (v-ers). — Komáromi János: Nem jó képzelődni . Siraíás — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Marék Antal. Mikor az utolsó rend is lehullott a ka­szája nyomán, megtörölte az ingujjával a homlokát. Nyomában viháncolva verte a markot két parasztleány. Erős igyekvéssel haladtak a legény nyomán, nem akartak na­gyon elmaradni tőle. A legény mosolyogva fordult meg. Végignézett a földjén. A búzatábla helyén 10—15 kereszt emel­kedett. Aztán megakadt a szeme a leányo­kon. — No, Panni te, Teri te, birjátok-e még? — Csak vágja kend — sikította az egyik — mi győzzük. — Vágná ám, ha vóna neki — nyelvelt a másik. Drága öleléssel karolták át az utol­só kévéket és hordták egy helyre. Aztán az egyik keresztet rakott. — Hát meg mivel háláljam, hogy el- gyiittctek? — Semmivel, Andris, szívből tettük. A legény elmozdult. A leányok felé tar­tott. — Majd beszélnek a vénasszonyok, hogy segíteni elgyiittetek. A huszhódas Horváth járiyai a kéthódas kódusnak. — Akar a nyelvüket is clkoptathatják — vonogatta a vállát az idősebbik, Panni — miközben az utolsó kévét is a kereszt tete­jébe hajította. — Akkor hát ballaghatnánk, már estére jár az idő — szóíagozta a legény. _ A köcsögöt hozd el, Terka! Ugorj, ott van a hatodik kereszt tövibe. Úgy vi­gyázz, el ne törjön. A kisebbik leány riszálva, kelletlenül ment a köcsögért. Azok ketten most egyedül maradnak. Tudta, hogy a legény magához szorítja a testvérét, erős, kaszafogó karok­kal s neki ebből az ölelésből mindig valami nyomasztó érzés fakad a szivében. Szerette ő is ezt a nagy, barna legényt. Tizenhatéves szive fakadó, szivárványos tiszta szerelmével. ( Szerelmes volt a nótájába. Vasárnap délután a malomnál neki volt a legények közt a legszebb hangja, neki volt a legnagyobb szava. Néha- törődött vele is, az igaz. Még pánt­likát is és mézeskalács-szivet is hozott neki, éppúgy, mint a Panninak. De inkább játszó­társnak tekintette őt. Megveregette az ar­cát, ha hozzájuk jött... egyéb semmi. Még csak meg sem csókolta soha. Pedig ő nem is bánta volna valami na­gyon. Az anyáék se. Úgyis rokon, akkor meg kötelességből úgyis meg kell csókolnia vala­mikor. Valami nagy, csodálkozó tekintettel né­zett a nővérére. Csodálta ezt a nehezen fcl- melegíthető leányt, aki szeretni szerette épp a legényt, de rajongani, beszélni róla álmo­dozó szemekkel nem tudott soha. Pedig, ha az övé lenne a legény. Hogy eldícsckcdne vele fiinck-fának. Hogy dalolná munka közben rcggéltől-estig az ő nótáját. Nem férhet a falu tőlem, még megverek valakit, Mi gondja rá a világnak, ha mulatok hajnalig, Sasé volt még ilyen kedvem, sose voltam vidámabb. Azt hiszi a falu népe, megcsalom a rózsámat De amikor leborul a gyászos, sötét éjszaka S besötétül kis angyalom rózsás kicsi ablaka, Odaszokom, mint egy tolvaj, láb ujjhegyen orozva, S a virágos ablakjára leborulok zokogva. Olyan szomorú melegséggel, ahogy ő dalolja a malom mellett, vasárnaponként. Este mindig az ő kezével aludt el. Reg­gel a legény volt az első gondolata. Eljön-e ma, mikor jön, meddig marad? Aztán egy nap behivták a legény ruga­nyos egészségét — katonának. Nemzetiszin szalag lógott a kalapjáról s a vonat pöffög- ve, nehézkesen kidöcögte a mindennap egy­formaságából. Lassan múltak a hónapok. Minden ne­gyednap befordult Kis Péter, a postás, a Horváthék kapuján egy levéllel. Nagy-nagy vágyódások haza, a leány után, események a katonaéletből: ezek voltak állandó tárgyai a levelének. A leánynak ezalatt a bíró fia udvarolt, még pedig elég szerencsével. A leány unat­kozott, tulipiros, csókos szája nélkülözte az erős, tapadó férfiszájat, dereka az erősen ta­padó férfikarokat. És ezt nem tudta senki, csak Teri. Né­ha, mikor rájuk nyitott, látta róluk, hogy ezek most csókolták rneg egymást és az a másik legény, az az igazi, valahol messze, még alig a tizedik levelét irta. Mikor a legény felszabadult a katona­ságtól, minden ment úgy, mint azelőtt. A le­gény jókedvűen, a hazajöttek csillogószemü boldogságával mesélt a katona életéből. Panni hallgatta és ki-kinézett az abla­kon az útra, ahol lassan baktató ökrösszeke- tek rázódtak a göröngyös utón. Csak Teri hallgatta csillogó szemekkel. Egy-egy érdekesebbnél gyerekesen, hancu- rozva, sikongva nevetett A legény a végén már csak neki mesélt Este a kaszárnyában hogy énekeltek, tán­colták a toborzót, aztán vacsora után körbe ülték és meséltek tündérekről, törpékről, óriásokról. i Lassan rájuk esteledett ilyenkor. A* idő- ; sebb leány kiment vacsoTa után nézni, a legény ilyenkor mindig énekelt. — Teri te, tudod-e azt a nótát, amelyik azt mondja, hogy: j Ott, ahol a Maros vize messze földön kanyarog... | A leány hangja félősen, a magyar faj csodálatos, minden nótamegérzésével dúdol­ta a legény nótáját. És odakint az udvaron a nótát utáló Sajó vonitva szükölt el a ház közeléből. Két hónap múlva kitűzték az esküvő napját. Pünkösd vasárnapra. Jókedvűen futott a Rudi vonója a négy húron, a Laci nagybőgője az alvégre is le- liallatszott, ahogy rövideket morgott egy-egy csárdásnál. Mindenkin a jóllakott emberek széles nyugalma terült el, a szájak üres nevetésre húzódtak. Csak a menyasszony arca árult el kel- letlenséget a lakodalmas szemek szüntelen kereszttüzében. • A legény félve ölelte át néha, a szemé­vel beitta a leány telt idomait, egészségét, amelyet kívánt az ő egészsége. Csak Terit nem látták sehol az egész idő alatt. Ott ült a csűrben elrejtőzve és bőven hulló könnyekkel, szipogva siratta a legény ma kezdődőboldogtalan életét... h ------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom