Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-11 / 107. (555.) szám
mííjff (ff”ÁfJEffÜL évfolyam 107. (555.) szám ff %0Öt j£^U%WjT^CM l DMrtm* J Prága, vasárnap, 1924 május 11 Jjp Ám ^uoaTtUfcxwsm ^p*,. mma-mnar -^giW/Ji. wfTTHT~>H—M a ■ ipMEy ttjsffi •#F*M^flWiBi5Z>ní¥Wwa^. awwsapaa ammh Ljlofl^GtéSÍ b©l« £-8 kÜlföídölí. j^W fflB ll jÉS^ 4*9^* jfeir jt/BN Cgész evro 800 Kö, félévre 150 Kö, M fIlim & \M./m f Jyy#m^MW/m%WJ& ^ # igiF §££ if Pr .# «Rg** SS? ^••^!-®!aa®''->'®' ÜT JBr jfó JlP^r # Js®®^ ~ Szerkesztőség: Prága 11., Stéfi >4$P- # rap' $pv Jíí^. (Éf ^pr JP^SíSL |® JSy Ili J$R' J$f J^ar :*&§! ifaT >jr Ési Jfy pánská-ulie* 40. L Telefon: 30349. thw«(ll0Ffc«^ íi® awk. ../frjA J&? ..iféi# if W5m*Jm& l$Sh>» ^Páy jáaBT raL. ÉSSr .& Wm» ^3Sl ^ —Kiadóhivatal: Prága, I., Liliovs m 5PÉP^ tOmkJr 'msvwmi wjf W ^ „!iC0 18. e5Li Telefon G797. szám. fSP*^ <$&g0^ QH0^^ — SürKönyeira: Hírlap, Praha. FőSzerkesztő: £ Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Á vér nem víz (fi.) Prága, május 10. Don Ouixote de la Ma,noha olyan korban pályázott lovagi babérokra, amikor a lovagi •erények romantikus korszaka már régen, letűnt. Odescalchi Livió herceg pedig olyan viszonyok között hirdeti a nemesi osztály egységes politikai föllépését, amikor az idő legalább is alkalmatlan az ilyen hősi elhatározások méltánylására. Az egyiket is, a másikat is kinevetik a kortársak; azok Is. akiknek a bús lovag neki akar rontani ócska lándzsájával és azok is, akiknek segítségére. szeretne ■menni. A históriai kutatás bizonyosan ki tudná mutatni számos szlovenszkói történelmi családról, hogy családfájuk' szláv gyökérre nyillik vissza. De ha valahol, úgy Sziovenszkón teljesen meddői az ilyen kutatás, mert ezen a földön alig van ember, akinek ereiben magyar. szláv és német vér.nem kereszteződött volna. Ivánka Milán előszeretettel süti ki minden magyar történelmi nagyságról, hogy valamelyik atyai, vagy anyai őse szláv eredetű volt. Példáját mások is követik és a legnagyobb kéjjel hivatkoznak arra, hogy Kossuth Lajos, Mikszáth Kálmán, vagy Riidnyáuszky Gyula is szláv származású családból származott. Ilyen érvekkel azonban csak egészen naiv emberekre lehet hatni, mert az, hogy Kossuth Lajos, -akit a magyar ember jhvszke . szeretettek neiyz az apjának, szlovák ‘ ősök utóda, inkább a magyarság mellett, mint ellene bízónyit Azt igazolja ugyanis, hogy a magyar nemzet mindenkor értett ahhoz, hogy a leikéből kisugárzó csodálatos varázsital fogva a maga gyermekeivé tudta megnyerni és a maga gyermekeivé'tudta nevelni azokat is. akikben túlnyomó volt a szláv, vagy a germán vér. Ennek a nagy erényének köszönheti a magyar nemzet, hogy legsúlyosabb szenvedéseinek korszakában is megszámlálhatatlanul sokan vannak olyanok, akik származásra. fajra és névre nem magyarok ugyan, de magukat most és mindörökké az egységes és oszthatatlan magyar nemzet tagjainak fogiák vallani $ jóban és rosszban a magyarság veszélyeztetett jogaiért fognak harcolni. A magyar nemesség tagiai között ugyancsak számosán voltak, akik szlovák jobbagyaikat nem nyomták el, nemzetiségüktől nem akarták őket erőszakkal megfosztani, a szlovák nyelvet szóban és írásban bírták és azonosították magukat szlovák jobbágyaikkal. De e2 megint csak a magyarság mellett, nem pedig ellene bizonyít. Azt bizonyltja ugyanis, hogy a magyar tör-éneim! osztály, az akkori törvényhozó és kormányoz í politikai nemzet sohasem vesztette el a kapcsolatot a népnél, vele mindig emberségeset) bánt, saját nyelvén érintkezett vele és meleg részvéttel viseltetett sorsa iránt Ha Ttiurzó György leánya atyjának háromnyelvű; hol latin, hol magyar, hol szlovák nyelvű leveleket irt, az ugyancsak nem bizonyítja, hogv a nagv nádor nem érzett magyarul, hanem legföljebb azt. hórrv gyermekeitől megkövetelte az aki:^ri FelsÖma.gva.rországnn dívó három nyelv tudását. Ha a magvar <';asc^gnebau, Sáros vármegyében ugyanaz az ember ugyanabban a mondatban furcsa össze-visz- szasággal összekeverte a magyar, német és szlovák szavakat, abból még távolról sem következett. ímgy ezért németnek, vagy szlováknak érzi magát. Magyar volt biz4 azért; magyar volt az érzése, magyar a gondolkodása és magvar volt még a szeretetreméífőan könnyelmű svihák gavallériája is. Mindezekből azonban nem lehet olyan következtetéseket levonni, mint amilyeneket Odescalchi Livié von le a Slovákban közzétett, az unalmas-ágig h sszu cikkében, amelv folytatása annak a rettenetes kudarcba fűlt akciójának, amelyet tavay zopternberben indított meg, amikor Stubnyafiirdőre összehívta a szlovenszkói nemességet, hogy ott egyszerűen hátat fordítsanak a múltnak és állást foglaljanak a cseh-szlovák köztársasághoz való viszonyukhoz, magyarán: szlovák . jelmezbe bújva bratyizni kezdjenek a hatalmon lévő rendszerrel. Livió herceg körülbelül Így képzelte a dolgot,. ahogy egy általa idézett szlovák példaszó mondja: „cetvény kantár, bieiy kon, predali sme zorság, Boze moj!“, adják ide a vörös kantárt és a fehér lovat, mit bánjuk azután az országot, a nemzetei és a múltat. Stubnyaíürdőre természetesen nem ment eí senki és ezért joggal hittük, hogy Odescalchi Livió soha többet nem próbálkozik hasonló halvaszüíetett eszmékkel. Tévedtünk. Alig egy félesztendő leit ei azóta és a nemes herceg újból előhozakodik szlovák érzelmeivel, sőt szlovák származásával. Az utóbbira ugyan kár hivatkoznia, mert még az iskolás- gyermekek is nagyon jól tudják, hogy az c-lasz Odescalchik, akik a magyar országgyűlésnek köszönhetik indigenátusuk elismertetését, sem Svaíöplúktő!. sem J.Í. Boíeslávfói, sem pedig Boiéslá \*Chraöriio! le nem származhatnak. Ez azonban nem akadályozza meg Odescalchi Liviőt abban, hogy ez alkalommal újabb ötlettel nö rukkoljon ki. Ünneplés pronunciamentot ajánl, amellyel a szlovenszkói nemesség, mint a régi szlovák ..nemesség utóda, üdvözli a „Sziovenszkőban alakult szláv államot44, azzal azonosítja és szolidárisnak nyilvánítja magát és fölkéri az állam minden polgárát, hogy viseltessék bizalommal a nemesség iránt és biztosítsa számára az államban azt a helyet, amely a sza-1 badság, egyenlőség és testvériség elvei alapján megilleti. Ezt a „pronunciamentot44 persze egy pillanatig sem szabad komolyan venni, mint ahogy maguk a csehek is kinevetik az egész komédiát. Annyira nem ülik bele a mai világba, hogy csak olyasvalaki hozakodhatott elő ezzel a fantasztikus indítvánnyal, aki körmaci- magányában elvesztette a kapcsolatot a folyton változó, eleven élettel. Kár is volna felébreszteni töprengéseiből és újból fülébe harsogni a nemesség legszebb jelszavát, mely j igy hangzik: „höblesse obiige44. Igenis, a nemesség kötelez; arra kötelezi a történelmi 2 osztály tagjait, hogy maradjanak hívek Őseik ] emlékéhez, • akik száz csatán ontották vérü- j két a magyar nemzetért és sohase féledkez- | zenek meg arról, amivel a nemzetnek íaríoz- í nak. Ha cselekedetekkel, vagy anyagi áldozatokkal talán.nem mernék -segíteni nehéz j küzdelmében, úgy legalább né forduljanak eí- | lene; akinek oly sokat köszönhetnek. Aki nem I így cselekszik, annak kék vére vízzé vált, az 5 nem méltó utóda őseinek. l#W*^**+*í*Wf ****** ****+**+*+***+*+***+***++**4**+*++*4*+***+4******+*+***+*****i4+**4****+4 §€!€$ ÍIClClCIIÍ! a cscít-szlováh—oíasz ummtü Magyarorszáíftói várja a kisáufaiitfcoz való közeledést London, május 10, Benes a-Times prágai tudósítója előtt nyilatkozott; római utjának céljáról. Kijelentette, hogy látogatása Mussolininál bizonyos értelemben folytatását .alkotja a januárban megtartott belgrádi kisan- taní-koiiferenciának. Ezen; a konferencián mérlegelték először egy Olaszország és Cseht Szlovákia között létre, jövő szerződés lehetőségéi és pedig az akkor megkötött olasz— jugoszláv szerződéssel összefüggésben. Római utjának célja a két szerződés , közötti megegyezést létrehozni. Az előkészítő tárgyalások már véget értek s a rödoiog az, hogy nincsenek ellentétek. Kijelentette, hogy elutasítana minden oly kötelezettségei, mely a cseh-szlovák köztársaságot arra szoriíaná, hogy más érdekeket védelmezzen, mint a saját érdekeit. Épp olyan kevés oka van Franciaországnak arra, hogy-a Cseh-Szlovákia és Olaszország közötti szerződés fölött meglepődjék, mint ahogy Olaszország számára sincs alap. hogy a- Franciaországgal kötött szerződés okait rossz érzéssel -kutassa. A cseh-szlovák politika a békét, a nyugalmat és a gazdasági tevékenységet célozza. Mivel Olaszország is erre törekszik, a célok azonosak, Benes végül kijelentette,'hogy. Magyar- ország közeledésének a kisantanthoz magából Magyarországból kell kiindulnia. Július eleién lesz Prágában a Msani ant-konferencia Géni, május 10. A román királyi pár genfi látogatása alkalmával Dúka külügyminiszter fogadta a sajtó képviselőit és nyilatkozatot adott nekik, amelyben kijelentette, hogy Románia köszönettel fogadta a kisebbségi panaszok ügyében követendő eljárásnak a népszövetség által történt szabályozását, mivel az lojalitást kíván a kisebbségektől. Az orosz—román viszonyról a miniszter nem akart nyilatkozni, de kijelentette, hogy a Vos- sische Zeitungnak jelentései az orosz—román határon előfordult összeütközésekről nem felelnek meg a valóságnak. A román kormány képviselője a szovjet képviselőivel egyezményt ir alá, amely véget vet a haíámienti egyenetienkedéseknek. A miniszter azt a reményét fejezte ki, hogy rövidesen ellátogathat Prágába, mivel a hozzáérkezett jelentések szerint a kis- antánt legközelebbi találkozása julhis elején lesz a cseh-szlovák fővárosban. A román-francia szerződés katonai természetű Az o»asz —romén ellentétek megoldási klsérle Róma, május 10. A Tribuna jelenti, hogy román körökben azt remélik, hogy tíz napon belül sikerül az olasz—román kérdéseket megoldani és ezzel a két ország között fönnálló ellentéteket megszüntetni. A párisi tárgyalásokról a lap azt a hirt közli, hogy a francia kormány egy politikai, gazdasági és katonai szövetséget javasolt Romániának, amely főleg Besszarábia veszélyeztetése ellen irányulna. A francia —cseh-szlovák politikai szerződéssel szemben a román francia szerzö- * dós katonai természetű lenne, noha kizárná azt, hogy a franciák csapatokat küldjenek, de arra nézve intézkedéseket tartalmazna, hogy bizonyos esetekben francia tiszteket küldjenek ki Bukarestbe. Románia hasonló te — Anglia nem köt szövetséget Romáiiiáva! szerződés kötését ajánlotta föl Angliának is, onnan azonban azt a választ kapta, hogy Anglia nem hajlandó az izoláltság politikájából kilépni. Megtámadják a második nyitraraegyei választást js. A pozsonyi Magyar Újság Kompetens helyről arról értesül, hogy a szlovák néppárt Budáy képviselő állás ponti át magáévá téve és -nem törődve az oj választás esélyeivel s a választással járó óriási kiadással, a közdtnuft. impokban elhatározta a választás miegf-etebbezését az dlemzéki pártdk által egybegyüjtött bizonyíték tömeg alapján. Megbízta Buday képviselőt a íeleb- bezós megszerkesztésével és benyújtásával. Buday már elkészült munkájával és benyújtotta a íeíebbezést a választási bíróságinál. A mű finnország írta: Öhmaun Emil dr., a heisingtőrsi egyetem magántanára Berlin, május 10. Finnország .Európának azok közé az éppen nem ' nagyszámú államai közé tartozik, amelyekre nézve a világháború sok tekintetben áldásos hatással járt. Németország és szövetségeseinek Oroszország fölött aratott győzelme következtében — magyar vér is folyt a testvérnemzet szabadságáért — az 1917. évben megnyílt Finnország számára a szabadság útja és Finnország habozás nélkül lépett rá erre az útra. A rövid, de nagy elkeseredéssel vivőit szabadságharc után. amelynek során a vörös Finnország egy része — az oroszok által félrevezetett kommunisták — a háborút az orosz ellenség oldalán folytatta a függetlenné vált Finnország első törvényes kormánya ellen, az ország végleg elérte az állatni önállóságát és vérrel s vassal kiküldötte helyéi a nap alatt. 1918 tavaszmi kiűzték az ellenséget az országból, a vörös lázadást leverték és Finnország függetlenségét az államok nagy része de jnre is elismerte. Évszázados vágyak váltak így valósággá, évszázados törekvés érte el célját. Az autonóm jogállás az orosz állami szervezeten belül természetesen nem elégítette ki az önállóságra irányuló törekvést, amely uiegnyí- egészséges és cíe'tkbpes nemzetnél. És ennek a szakadatlan küzdelemnek következetes eredménye Finnország elszakadása leit Oroszországtól, kö- v e t k ezete s; e r e'd m é-nye, nem pedig véletlenül elért előny. A békekötés után a konszolidációra irányult a törekvés. Meg kellett szilárdítani a fia tál állam helyzetét, az elért sikert ki kellett építeni és ki kellett'mélyíteni. És ha visz- szatekiutünk arra az időszakra, amely a békekötés és a mai nap között letelt, nem lehet kétségünk .az iránt, hogy a munka nem volt hiábavaló. Kulturális téren azóta, amióta Finnország az oroszok beavatkozása nélkül állapíthatja meg költségvetését, sokkal' többet lehetet- tenni a tudományért, művészetért és népmii- velődésért. A magánkezdeményezés is nagyot végzett ebben az irányban, mivel hosz- szu előkészület után uj finn egyetemet és svéd akadémiát alapítottak a régi fővárosban. Torkúban (Abo). A nemzeti védelem terén Finnországnak újból meg kellett teremtenie az oroszok által feloszlatott hadsereget. Ezt a munkát is elvégezte és Finnországnak védereje most az általános védkötelezettség elvén alapuló hadseregen nyugszik és a hadsereg mellé állított számos és katonailag teljesen kiképzett és fölszerelt polgárőrségeken. Gazdasági téren is egészséges fejlődést lehet tapasztalni. A gazdasági virágzásnak jele. hogy a finn kereskedelmi mérleg már az 1922-ik évben erősen aktívvá vált, ami nem talán a nemzeti vagyon végeladásának, hanem egy egészséges kivitelnek eredménye. A gazdasági depresszió és az állandó gazdasági válság állapota, amelyben a háború utáni Európa szenved, Finnországot sem kerülte el teljesen. Ha azonban meggondoljuk, hogy Finnország, mint fontos szükségleti cikkek szállítója, biztos helyet foglal el a világpiacon, úgy a prognózis csak kedvező lehet. Szociális téren szintén konszolidálódást lehet észlelni az államíöntarto áramlatok megerősödésében. Az 1922. évi választások legfontosabb eseménye a haladók (liberálisok) veresége volt, akik több mandátumot elvesztettek a konzervatívok javára. A polgáriak és a szociáldemokraták viszonyában nem ugyan a mandátumok száma miatt, hanem azért állott be változás és a baloldaliak meggyöngülése azért következett be, mivel a szociáldemokrata párt két részre szakadt: a.
