Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-11 / 107. (555.) szám

mííjff (ff”ÁfJEffÜL évfolyam 107. (555.) szám ff %0Öt j£^U%WjT^CM l DMrtm* J Prága, vasárnap, 1924 május 11 Jjp Ám ^uoaTtUfcxwsm ^p*,. mma-mnar -^giW/Ji. wfTTHT~>H—M a ■ ipMEy ttjsffi •#F*M^flWiBi5Z>ní¥Wwa^. awwsapaa ammh Ljlofl^GtéSÍ b©l« £-8 kÜlföídölí. j^W fflB ll jÉS^ 4*9^* jfeir jt/BN Cgész evro 800 Kö, félévre 150 Kö, M fIlim & \M./m f Jyy#m^MW/m%WJ& ^ # igiF §££ if Pr .# «Rg** SS? ^••^!-®!aa®''->'®' ÜT JBr jfó JlP^r # Js®®^ ~ Szerkesztőség: Prága 11., Sté­fi >4$P- # rap' $pv Jíí^. (Éf ^pr JP^SíSL |® JSy Ili J$R' J$f J^ar :*&§! ifaT >jr Ési Jfy pánská-ulie* 40. L Telefon: 30349. thw«(ll0Ffc«^ íi® awk. ../frjA J&? ..iféi# if W5m*Jm& l$Sh>» ^Páy jáaBT raL. ÉSSr .& Wm» ^3Sl ^ —Kiadóhivatal: Prága, I., Liliovs m 5PÉP^ tOmkJr 'msvwmi wjf W ^ „!iC0 18. e5Li Telefon G797. szám. fSP*^ <$&g0^ QH0^^ — SürKönyeira: Hírlap, Praha. ­FőSzerkesztő: £ Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Á vér nem víz (fi.) Prága, május 10. Don Ouixote de la Ma,noha olyan korban pályázott lovagi babérokra, amikor a lovagi •erények romantikus korszaka már régen, le­tűnt. Odescalchi Livió herceg pedig olyan vi­szonyok között hirdeti a nemesi osztály egy­séges politikai föllépését, amikor az idő leg­alább is alkalmatlan az ilyen hősi elhatáro­zások méltánylására. Az egyiket is, a másikat is kinevetik a kortársak; azok Is. akiknek a bús lovag neki akar rontani ócska lándzsájá­val és azok is, akiknek segítségére. szeretne ■menni. A históriai kutatás bizonyosan ki tudná mutatni számos szlovenszkói történelmi csa­ládról, hogy családfájuk' szláv gyökérre nyil­lik vissza. De ha valahol, úgy Sziovenszkón teljesen meddői az ilyen kutatás, mert ezen a földön alig van ember, akinek ereiben ma­gyar. szláv és német vér.nem kereszteződött volna. Ivánka Milán előszeretettel süti ki min­den magyar történelmi nagyságról, hogy va­lamelyik atyai, vagy anyai őse szláv eredetű volt. Példáját mások is követik és a legna­gyobb kéjjel hivatkoznak arra, hogy Kossuth Lajos, Mikszáth Kálmán, vagy Riidnyáuszky Gyula is szláv származású családból szárma­zott. Ilyen érvekkel azonban csak egészen naiv emberekre lehet hatni, mert az, hogy Kossuth Lajos, -akit a magyar ember jhvszke . szeretettek neiyz az apjának, szlovák ‘ ősök utóda, inkább a magyarság mellett, mint el­lene bízónyit Azt igazolja ugyanis, hogy a magyar nemzet mindenkor értett ahhoz, hogy a leikéből kisugárzó csodálatos varázsital fogva a maga gyermekeivé tudta megnyerni és a maga gyermekeivé'tudta nevelni azokat is. akikben túlnyomó volt a szláv, vagy a germán vér. Ennek a nagy erényének köszön­heti a magyar nemzet, hogy legsúlyosabb szenvedéseinek korszakában is megszámlál­hatatlanul sokan vannak olyanok, akik szár­mazásra. fajra és névre nem magyarok ugyan, de magukat most és mindörökké az egységes és oszthatatlan magyar nemzet tag­jainak fogiák vallani $ jóban és rosszban a magyarság veszélyeztetett jogaiért fognak harcolni. A magyar nemesség tagiai között ugyan­csak számosán voltak, akik szlovák job­bagyaikat nem nyomták el, nemzetiségüktől nem akarták őket erőszakkal megfosztani, a szlovák nyelvet szóban és írásban bírták és azonosították magukat szlovák jobbágyaik­kal. De e2 megint csak a magyarság mellett, nem pedig ellene bizonyít. Azt bizonyltja ugyanis, hogy a magyar tör-éneim! osztály, az akkori törvényhozó és kormányoz í politi­kai nemzet sohasem vesztette el a kapcsola­tot a népnél, vele mindig emberségeset) bánt, saját nyelvén érintkezett vele és meleg rész­véttel viseltetett sorsa iránt Ha Ttiurzó György leánya atyjának háromnyelvű; hol latin, hol magyar, hol szlovák nyelvű levele­ket irt, az ugyancsak nem bizonyítja, hogv a nagv nádor nem érzett magyarul, hanem leg­följebb azt. hórrv gyermekeitől megkövetelte az aki:^ri FelsÖma.gva.rországnn dívó három nyelv tudását. Ha a magvar <';asc^gnebau, Sáros vármegyében ugyanaz az ember ugyanabban a mondatban furcsa össze-visz- szasággal összekeverte a magyar, német és szlovák szavakat, abból még távolról sem következett. ímgy ezért németnek, vagy szlo­váknak érzi magát. Magyar volt biz4 azért; magyar volt az érzése, magyar a gondolko­dása és magvar volt még a szeretetreméífőan könnyelmű svihák gavallériája is. Mindezekből azonban nem lehet olyan következtetéseket levonni, mint amilyeneket Odescalchi Livié von le a Slovákban közzé­tett, az unalmas-ágig h sszu cikkében, amelv folytatása annak a rettenetes kudarcba fűlt akciójának, amelyet tavay zopternberben in­dított meg, amikor Stubnyafiirdőre összehívta a szlovenszkói nemességet, hogy ott egysze­rűen hátat fordítsanak a múltnak és állást foglaljanak a cseh-szlovák köztársasághoz való viszonyukhoz, magyarán: szlovák . jel­mezbe bújva bratyizni kezdjenek a hatalmon lévő rendszerrel. Livió herceg körülbelül Így képzelte a dolgot,. ahogy egy általa idézett szlovák példaszó mondja: „cetvény kantár, bieiy kon, predali sme zorság, Boze moj!“, adják ide a vörös kantárt és a fehér lovat, mit bánjuk azután az országot, a nemzetei és a múltat. Stubnyaíürdőre természetesen nem ment eí senki és ezért joggal hittük, hogy Odescalchi Livió soha többet nem próbálkozik hasonló halvaszüíetett eszmékkel. Tévedtünk. Alig egy félesztendő leit ei azóta és a nemes herceg újból előhozakodik szlovák érzelmei­vel, sőt szlovák származásával. Az utóbbira ugyan kár hivatkoznia, mert még az iskolás- gyermekek is nagyon jól tudják, hogy az c-lasz Odescalchik, akik a magyar országgyű­lésnek köszönhetik indigenátusuk elismerte­tését, sem Svaíöplúktő!. sem J.Í. Boíeslávfói, sem pedig Boiéslá \*Chraöriio! le nem szár­mazhatnak. Ez azonban nem akadályozza meg Odescalchi Liviőt abban, hogy ez alka­lommal újabb ötlettel nö rukkoljon ki. Ünne­plés pronunciamentot ajánl, amellyel a szlo­venszkói nemesség, mint a régi szlovák ..ne­messég utóda, üdvözli a „Sziovenszkőban alakult szláv államot44, azzal azonosítja és szolidárisnak nyilvánítja magát és fölkéri az állam minden polgárát, hogy viseltessék biza­lommal a nemesség iránt és biztosítsa szá­mára az államban azt a helyet, amely a sza-1 badság, egyenlőség és testvériség elvei alap­ján megilleti. Ezt a „pronunciamentot44 persze egy pil­lanatig sem szabad komolyan venni, mint ahogy maguk a csehek is kinevetik az egész komédiát. Annyira nem ülik bele a mai vi­lágba, hogy csak olyasvalaki hozakodhatott elő ezzel a fantasztikus indítvánnyal, aki kör­maci- magányában elvesztette a kapcsolatot a folyton változó, eleven élettel. Kár is volna felébreszteni töprengéseiből és újból fülébe harsogni a nemesség legszebb jelszavát, mely j igy hangzik: „höblesse obiige44. Igenis, a ne­messég kötelez; arra kötelezi a történelmi 2 osztály tagjait, hogy maradjanak hívek Őseik ] emlékéhez, • akik száz csatán ontották vérü- j két a magyar nemzetért és sohase féledkez- | zenek meg arról, amivel a nemzetnek íaríoz- í nak. Ha cselekedetekkel, vagy anyagi áldo­zatokkal talán.nem mernék -segíteni nehéz j küzdelmében, úgy legalább né forduljanak eí- | lene; akinek oly sokat köszönhetnek. Aki nem I így cselekszik, annak kék vére vízzé vált, az 5 nem méltó utóda őseinek. l#W*^**+*í*Wf ****** ****+**+*+***+*+***+***++**4**+*++*4*+***+4******+*+***+*****i4+**4****+4 §€!€$ ÍIClClCIIÍ! a cscít-szlováh—oíasz ummtü Magyarorszáíftói várja a kisáufaiitfcoz való közeledést London, május 10, Benes a-Times prágai tudósítója előtt nyilatkozott; római utjának céljáról. Kijelentette, hogy látogatása Musso­lininál bizonyos értelemben folytatását .al­kotja a januárban megtartott belgrádi kisan- taní-koiiferenciának. Ezen; a konferencián mérlegelték először egy Olaszország és Cseht Szlovákia között létre, jövő szerződés lehe­tőségéi és pedig az akkor megkötött olasz— jugoszláv szerződéssel összefüggésben. Ró­mai utjának célja a két szerződés , közötti megegyezést létrehozni. Az előkészítő tár­gyalások már véget értek s a rödoiog az, hogy nincsenek ellentétek. Kijelentette, hogy elutasítana minden oly kötelezettségei, mely a cseh-szlovák köztársaságot arra szoriíaná, hogy más érdekeket védelmezzen, mint a sa­ját érdekeit. Épp olyan kevés oka van Fran­ciaországnak arra, hogy-a Cseh-Szlovákia és Olaszország közötti szerződés fölött megle­pődjék, mint ahogy Olaszország számára sincs alap. hogy a- Franciaországgal kötött szerződés okait rossz érzéssel -kutassa. A cseh-szlovák politika a békét, a nyugalmat és a gazdasági tevékenységet célozza. Mivel Olaszország is erre törekszik, a célok azono­sak, Benes végül kijelentette,'hogy. Magyar- ország közeledésének a kisantanthoz magá­ból Magyarországból kell kiindulnia. Július eleién lesz Prágában a Msani ant-konferencia Géni, május 10. A román királyi pár genfi látogatása alkalmával Dúka külügymi­niszter fogadta a sajtó képviselőit és nyilat­kozatot adott nekik, amelyben kijelentette, hogy Románia köszönettel fogadta a kisebb­ségi panaszok ügyében követendő eljárásnak a népszövetség által történt szabályozását, mivel az lojalitást kíván a kisebbségektől. Az orosz—román viszonyról a miniszter nem akart nyilatkozni, de kijelentette, hogy a Vos- sische Zeitungnak jelentései az orosz—román határon előfordult összeütközésekről nem fe­lelnek meg a valóságnak. A román kormány képviselője a szovjet képviselőivel egyez­ményt ir alá, amely véget vet a haíámienti egyenetienkedéseknek. A miniszter azt a reményét fejezte ki, hogy rövidesen ellátogathat Prágába, mi­vel a hozzáérkezett jelentések szerint a kis- antánt legközelebbi találkozása julhis elején lesz a cseh-szlovák fővárosban. A román-francia szerződés katonai természetű Az o»asz —romén ellentétek megoldási klsérle Róma, május 10. A Tribuna jelenti, hogy román körökben azt remélik, hogy tíz napon belül sikerül az olasz—román kérdéseket megoldani és ezzel a két ország között fönn­álló ellentéteket megszüntetni. A párisi tár­gyalásokról a lap azt a hirt közli, hogy a francia kormány egy politikai, gazdasági és katonai szövetséget javasolt Romániának, amely főleg Besszarábia veszélyeztetése el­len irányulna. A francia —cseh-szlovák politikai szer­ződéssel szemben a román francia szerzö- * dós katonai természetű lenne, noha kizárná azt, hogy a franciák csapatokat küldjenek, de arra nézve intézkedéseket tartalmazna, hogy bizonyos esetekben francia tiszteket küldjenek ki Bukarestbe. Románia hasonló te — Anglia nem köt szövetséget Romáiiiáva! szerződés kötését ajánlotta föl Angliának is, onnan azonban azt a választ kapta, hogy Anglia nem hajlandó az izoláltság po­litikájából kilépni. Megtámadják a második nyitraraegyei választást js. A pozsonyi Magyar Újság Kompetens helyről arról értesül, hogy a szlo­vák néppárt Budáy képviselő állás ponti át magáévá téve és -nem törődve az oj válasz­tás esélyeivel s a választással járó óriási ki­adással, a közdtnuft. impokban elhatározta a választás miegf-etebbezését az dlemzéki pártdk által egybegyüjtött bizonyíték tömeg alapján. Megbízta Buday képviselőt a íeleb- bezós megszerkesztésével és benyújtásával. Buday már elkészült munkájával és benyúj­totta a íeíebbezést a választási bíróságinál. A mű finnország írta: Öhmaun Emil dr., a heisingtőrsi egyetem magántanára Berlin, május 10. Finnország .Európának azok közé az ép­pen nem ' nagyszámú államai közé tartozik, amelyekre nézve a világháború sok tekintet­ben áldásos hatással járt. Németország és szövetségeseinek Oroszország fölött aratott győzelme következtében — magyar vér is folyt a testvérnemzet szabadságáért — az 1917. évben megnyílt Finnország számára a szabadság útja és Finnország habozás nélkül lépett rá erre az útra. A rövid, de nagy el­keseredéssel vivőit szabadságharc után. amelynek során a vörös Finnország egy ré­sze — az oroszok által félrevezetett kommu­nisták — a háborút az orosz ellenség oldalán folytatta a függetlenné vált Finnország első törvényes kormánya ellen, az ország végleg elérte az állatni önállóságát és vérrel s vassal kiküldötte helyéi a nap alatt. 1918 tavaszmi kiűzték az ellenséget az országból, a vörös lázadást leverték és Finnország függetlensé­gét az államok nagy része de jnre is el­ismerte. Évszázados vágyak váltak így való­sággá, évszázados törekvés érte el célját. Az autonóm jogállás az orosz állami szervezeten belül természetesen nem elégítette ki az ön­állóságra irányuló törekvést, amely uiegnyí- egészséges és cíe'tkbpes nem­zetnél. És ennek a szakadatlan küzdelemnek következetes eredménye Finnor­szág elszakadása leit Oroszországtól, kö- v e t k ezete s; e r e'd m é-nye, nem pedig véletlenül elért előny. A békekötés után a konszolidációra irá­nyult a törekvés. Meg kellett szilárdítani a fia tál állam helyzetét, az elért sikert ki kel­lett építeni és ki kellett'mélyíteni. És ha visz- szatekiutünk arra az időszakra, amely a bé­kekötés és a mai nap között letelt, nem lehet kétségünk .az iránt, hogy a munka nem volt hiábavaló. Kulturális téren azóta, amióta Finnország az oroszok beavatkozása nélkül állapíthatja meg költségvetését, sokkal' többet lehetet- tenni a tudományért, művészetért és népmii- velődésért. A magánkezdeményezés is na­gyot végzett ebben az irányban, mivel hosz- szu előkészület után uj finn egyetemet és svéd akadémiát alapítottak a régi fővárosban. Torkúban (Abo). A nemzeti védelem terén Finnországnak újból meg kellett teremtenie az oroszok által feloszlatott hadsereget. Ezt a munkát is el­végezte és Finnországnak védereje most az általános védkötelezettség elvén alapuló had­seregen nyugszik és a hadsereg mellé állított számos és katonailag teljesen kiképzett és fölszerelt polgárőrségeken. Gazdasági téren is egészséges fejlődést lehet tapasztalni. A gazdasági virágzásnak jele. hogy a finn kereskedelmi mérleg már az 1922-ik évben erősen aktívvá vált, ami nem talán a nemzeti vagyon végeladásának, ha­nem egy egészséges kivitelnek eredménye. A gazdasági depresszió és az állandó gazda­sági válság állapota, amelyben a háború utáni Európa szenved, Finnországot sem ke­rülte el teljesen. Ha azonban meggondoljuk, hogy Finnország, mint fontos szükségleti cikkek szállítója, biztos helyet foglal el a vi­lágpiacon, úgy a prognózis csak kedvező lehet. Szociális téren szintén konszolidálódást lehet észlelni az államíöntarto áramlatok megerősödésében. Az 1922. évi választások legfontosabb eseménye a haladók (liberáli­sok) veresége volt, akik több mandátumot el­vesztettek a konzervatívok javára. A polgá­riak és a szociáldemokraták viszonyában nem ugyan a mandátumok száma miatt, hanem azért állott be változás és a baloldaliak meg­gyöngülése azért következett be, mivel a szociáldemokrata párt két részre szakadt: a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom