Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-10 / 106. (554.) szám
2 Szombat, május 10.‘ Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia a francia-román szerződés ellen Belgrád, május 9. A román—francia tárgyalások, valamint Miílerandnak Ferdinánd román királyra mondott pohárköszöntöje Prágában rendkivül rossz benyomást keltettek. Cseh-szlovák kormánykörökben az a vélemény uralkodik, hogy Franciaország Románia javára épp egy oly kérdésben szándékozik túlságosan lekötelezni magát, amelyben Románia érdekei nem egyeznek meg Cseh-Szlovákia érdekeivel. A kisantantnak a status quo íöníartására irányuló célja csakis Közép- és nem Keleteurópára vonatkozik. Ebből az következik, ha Franciaország a besszarábiai kérdésben folytatja Románia támogatásának föltételnélküli politikáját, úgy minden baráti kötelék dacára sem számíthat Jugoszlávia segítségére. A finn-ugor népek politikai és szellemi együttműködését hirdeti Észtország párisi követe Páris, május 9. (Saját tuidósütónkttói.) A békekötés óta Párás tarka diplomáciai élete két trj követséggel gazdagodott, amely mindéin magyart Szeretettel fogad: a finn és észt követségek-, kel- Valami rendkívül bátorító és megnyugtató érzés tapasztalni, hogy ezek a népek, amelyek alig egy évszázaddal ébredtek aiz- e gyű vét autózás tudatéra, milyen őszinte szeretettel keresik naigy egyedlíilétüklben a velünk való érintkezést. Ezt az érzésünket csak megerősítette aima beszélgetés, amelyet Pusta irrrai Észtország rendkívül rokonszenves és nagy képességű követével völt alkalmam folytatni — A békeszerződések, amelyek Önöknek olyan súlyos megpróbáltatásokat okoztak, — kezdte Pusta ur — megnyitotta az utat Észtország megalakulására és évszázadokkal ezelőtt elvesztett önállóságának visz- saaiszerzéséne. Amióta Párásban vagyok, vagyis a béke tárgyal ások óta, Franciaországban a finn,-ugor népeik iránit minidienütt csak ro- konszenvre akadtam. És amikor finn-ugort — A magyar közvélemény nagyra értékeli a két észáki rokounépnelk politikai, gazdasági és szellemi jelentőségéit s mieg vagyok győződvie, hogy Követ ur felhívása élénk visszhangra fog 'találni a magyar közvéleményben. Hogyan méltóztatilk ezt az együttműködést a gyakorlatban elképzelni? — kérdeztük a követitöll— Elsősorban arra gondiolok, hogy mindéin nemzetközi vonatkozásban az ilyen együttes föllépésnek csak előnyei lehetnek. Ilyen alkalmaknak tekintem a légözelebbi párisi olympiai versenyeket, ^hol a rendkívül fejlett finn-ugor, nevezetesen a finn, magyar és észt sport és atlétika együttes jelentkezésének rendkívül morális és azon túlmenő eredményei is lehetnek! liyen alkalomnak mutatkozik az 1925-í párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás is. Ilyen együttműködésre látok lehetőséget magában a Népszövetségben is. — Politikai együttműködésre is méltóz- tatik gondolni a Népszövetség körétén belül? még más alkalom és terület is nyitva fog ál- lani, még pedíig annál inkább, minél inkább fog a Népszövetség tekintélye és befolyása érvényesülni. — A magyar közvélemény — különösem kezdetben — kevés bizalmat tiamusiitott ama feltevés iráwt, hogy a Népszövetség csak morális erejével hatalmi kérdésieket is meg tűid oldani. Miniszter Uir ■optimista ebiben a tekintetben? — Optimista vagyok. Igaz, hogy az egész világ legégetőbb problémáját, a német-kérdést, a Népszövetség még nem elég erős megoldani, dte mint minden emberi intézmény, a Népszövetség is fejlődni fog. Azt hiszem különben, bogár bizonyos eredmény már is mutatkozik és hogy úgy Német- mint Franciaországban növekszik azoknak a politikusoknak a sízárrta, akik a Népszövetség Jövőjében hisznek. Természetesen nagyon,* növel- süt Áflamok *fs rászánnák magukat a belé- né a Népszövetség tekintélyét, ha az Egye- pésre. Németország felvételének a kérdése hamarosan naipirendre kerülhet. Miinél erősebb és teljesebb Slesz a Népszövetség, mi, kis nemzetek annál többet remélhetünk tőle. A német kormány alakítás kérdése foglalkoztatja ugyan a politikai közvéleményt, de a meg'ntdutlit kombioádók még csak a kezdet iegesség stádiumában vannak. A két alapvető kérdés: a naigy (koalíció feltámasztása vagy a polgári blokk, még mindig nem mozdult ki merev helyzetéből. A megoldást .rendkívül nehézzé tieszi az a körülmény, hogy mindkét koafficiós alakulás 'bizonytalan, köny- nyen f elborulható s önmaigábaün véve ellentéteket tartalmazó alakulás lenne. A centrum minden .esetire közelebb áll a német nernze- tiekbez, mint a de.m okra iáikhoz vagy a szociáldemokratákhoz, -mert úgy a német nemzetiek, mint a centrum a keresztény fölfogás alapján álliíanak s ezen az sem változtatott semmit, hogy a választásoknál számos zsidó szavazat esett a centrum listáira. Hogy mégis nehéz elképzelni a két párt praktikus együttműködéséit, annak legfőbb oka abban rejlik, hogy míg a centrum mindét lábával, vagyis úgy a demokratikusabb, mint a konzervatívabb szárnyával a köztársaság alapjaira helyezkedett, a német nemzetiek végeredményben a imonarohia visiszaállitás ár.a törekszenek. Ez az *oka annak, hogy egyes politikai körökben inkább elképzelhetőnek tartják a centrum együttbaladását a szociáldemokratáikkal, mint a német nemzetiekkel. Egyes pollitikusok azt vélik, hogy a szociáldemokraták. ákik tulajdonéppeni okozói voltak a Marx 'kormány burkolt bukásának és a birodalmi gyűlés feloszlatásának, most a választások után inkább hajlandók a kompromisszumos politikára, mint a választó sok előttit A centrum orgánuma. a Germania, ezzel a fölfogással ellentétben ma arról ií, hoigy semmi szükség sincs arra, hogy Marx kormánya sürgősen lemondjon, de sokkal = Cipői == CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 Azután kissé elgonidolkoizva még a következőket mondotta a követ: —, Optimisztikusian látom a legközelebbi jövő békés irányban valló kialakulását és a Népszövetség jövőjét. A mi egész munkálkodásunk, egész országunk erre az optimizmusra var.* építve- Mi nem engedhetjük meg magúinknak a kételkedés lukszusát.. Semmiméi, ami fiatal ne nézzük csak a felhőket, hanem bízzunk benne. Kis nemzetek számára ez a bizalom jövő hatalmuknak forrása lehet célravezetőbb az, ha a régi kormány az un birodalmi gyűlés elé lép, ott kifejti programját, kifejezi a kormány átalakítására vonatkozó kívánságát s azután szabad folyást enged az őt támogatni vagy megbuktatni igyekező áraimlatok mérkőzésének. Akinek van bátorsága ahhoz, hogy megbuktasson egy kormányt, annak erővel kell hinni álhoz, hogy megszervezzen egy ni kormányzatot. A lap örömét fejezi ki afölött, hogy a német nemzeti párt a kisebb pártok csatlakozásával a birodalmi gyűlés legerősebb pártja lesz, mert igy nincs szükség arra, hogy egy szocialista kormány alakításának kilátástalan kísérletével gondolkozzanak. A 'Beírlimer Tageblatt kijelenti, hogy senkinek seim lehet kifogása az ellen, ha a német nemzetieknek egyszer alkalmat adnak arra, hoigy a gyakorlatban: megmutassák azt, mit tudnak. Ennél a kísérletnél azonban ügyeké kell, hogy a birodalmat ne szolgáltassák' ki teljesen a német nemzetieknek. A római Giornale d‘Italia Bülow herceggel beszélgetést folytatott és megkérdezte, mi igaz azokból a hírekből, hogy Bülowot a birodalmi kancellári székbe kívánják ültetni. Bülow kijelentette, hogy amíg él Olaszországban akar maradni és politikával nem foglalkozik. ■ -1—— 1 ..— — 11 w 1 ■-■■■———.............. A román királyi pár Genfben. Bernből jelentik: A .román királyi pár tegnap este dinert adott a szövetséges tanács tiszteletére. A királyi pár égéikor elbúcsúzott s ma délelőtt Genfbe érkezett. <ss> nxíntlcnüiít ftérd <ra Jíífflénunr Jfirfapoíf mondok, M-agyairországra is gondolok. Ezt a rokmszenvet kötelességünk állandóan életben tar tani és táplálni. Az ismertető és felvilágo- isiíbó propagandának mi igen nagy fontosságot íhílajdonitunk. Err*e nagyon idllemző Finnország péMája. Az egész finn nemzeti mozgalom történetében döntő esemény volt az, amikor Finnországnak aiz akkori cári kormány minderj intrikája ellenére sikerült keresztül- viininie az 1900. évi pálrisi világkiállításon való részvételét. A finn festőművészet és szobrászat alkotásain, az iparművészeti és ipari termékeken keresztül ismerte meg a külföld Finnország politikai és gazdasági törekvéseit és azt lehet mondani, hogy a finn íötezabadi- •tá’sd mozgalomnak ez volt a kiinduló pontija. — Ezt a példát nekünk mindnyájunknak követnünk keli és minden alkalmait megragadni, hogy kereskedelmünket, iparúinkat, művészeti és szellemi életünket, szellemi és testi kultúránkat megmutassuk a világnak. Kis népeik kezében az ilyen propaganda hataltmias fegyver. És ezekben az időkben, amikor Magyarország történelmének súlyos válságán megy keresztül, arra gondolok, vájjon nem lehetne-e az Önök nagy nemzetének és az enyémnek közös törekvéseit egyesítem? — Bizonyos tekintetben igen- Ez az együttműködés megnyilvánult a. kis nemzetek együttes fellépésében a Népszövetségnél a legutóbbi görög—olasz-viszály idején, ami-1 kor ennek az együttes fellépésnek meg is lett az eredménye. Vallóban, a kis nemzeteknek közös érdekük, hogy a Népszövetség tekintélye megőriztessék és befolyása növekedjék. Az együttműködésnek van egy másik alapja is. Bár a történelmi folytonosság, ha a múltban valaha meg is volt, a valóságban megszűnt, .azonban a közös népcsaládnak az elve elfogadható és lehetséges alapja *a kollabo- rációnafc. Egyébként egy ilyenfajta együttműködés — a magyar delegátus nagyon energikus és hatásos támogatása mellett. — már is testet öltött akkor, amikor a Népszövetségnek a szellemi együttműködés propagálására hivatott alosztályában a három finn-ugor nemzet mint egységes csoport jelentkezett és sikerült is a bizottságban olyan eredményt elérni, amelyet külön fellépéssel talán nem vívhattak volna ki. Igaz ugyan, hogy ha szabad magam igy kifejezni, finnek és esztek mint újonnan fölszabadult nemzetek, más kapun léptünk be a Népszövetségbe, minit Önök, mégis azt hiszem, hogy az együttes fellépésre k nemei centrum a nemzetiekhez közelcűik Berlin, május 9. Tárcarovatunk: Vasárnap: Vass Béla dr.t Jelenések (vers). — Csermely Gyula: Az ősbölény. Győry Dezső versei — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Schöpflín Aladár. Szép könyv, külsőre; mi itt, Magyarországban irigykedve nézzük finom, vastag papirosát s örömmel vesszük tudomásul, hogy odafönn, Rimaszombatban, magyar könyvnyomda — Rábely Károly a tulajdonosának a neve — ilyen szép, gondos és ízléses munkát tud produkálni. Győry Dezső nyilván megbecsüli a saját verseit s ezt könyvének külső megjelenésével is jelezni akarta. Igaza is van, verseskönyvnek, különösen fiatal költő verseskönyvének szépnek kell lenni, olyannak, mint egy menyasszony, aki szivet kér és szivet kínál. S ahogy a menyasszonyt a nyoszolólányok, úgy segítik a költőt a művészek, hogy szépen jelenjen meg a tiyilvá-1 nosság előtt. Cseh I. Lajos, H. Gerö Gusztáv, Tichy Kálmán rajzai, melyek a könyvet ékesítik, értékes próbákat adnak a Szlovenszkó- ban élő magyar művészek grafikai törekvéseiről, tehetséggel és szeretettel vannak csinálva cs levegőjükkel, valahogy úgy érzem, kongeniálisan Összeillenek a versek levegőjével. Ebben a szép köntösben egy nagyon fiatal költő versei kerülnek az olvasó elé. Nemcsak évekre fiatal, hanem temperamentumra, a kiforrotttag fokára, mondanivalóinak érettségére is. Győry Dezső, ha jól vagyok értesülve, körülbelül abban a korban van, mikor Petőfi első virágzását élte. — ez körülbelül a lirai pubertás kora. A költö hangja most a férfibaritonba, egyelőre még sem az egyik, sem a másik, hanem hol az^egyik, hol a másik. A világgal szemben való attitudeje, az élet dolgaira való reagálása még nem öntudatos, hanem önftdatra ébredő, még nincs alakul, kezd átmenni a gyermeki diszkantból világfelfogása, de már elindult benne az a rejtelmes folyamat, amelyből valamikor világfelfogás lesz, érzések, eszmék, indulatok gomolyognak és surlódnak benne, élmények még alaktalanul formálódnak, lelke leydeni palackjában gyűlik a villamosság, feszültségi foka egyre nő és minden egy lendületbe tevődik össze. Ez a lendület mind egy cél felé igyekszik: a forma felé. Mert végső ered- j ményben a formáért való küzdelem a művészet, a formát hatalmába keríteni a művész munkája. Magában a forma semmi, üres tömlő, amely csak akkor kap értéket, ha megtelik az élet borával, de tömlő nélkül el- omlik a bor a homokban s elfoszlik a gondo- dimenziókba rögzíti és kantárt ad neki, amely dimetiziákba rögzíti és kantárt ad neki, amely elválasztja az egész többi világtól. A forma-elvet kell hangsúlyozni Győry Dezsővel szemben, mert minden megvan a verseiben, ami egy kö'tőnek kell, csak a fór-1 maképzésc nem áll tehetsége cs becsvágya színvonalán. A mondanivalója nagyjában adva van: egy mai temperamentumos, heves tempóban élő, az élményekre erősen reagáló fiatalember mondanivalója ez. A feszültsége azonos a mai idők feszültségével: olyan korban élünk, amikor minden túl van fokozva és az élettempó hőmérője legalább 08 fokot mutat. Ami a költő saját egyéni mondanivalója, az még belevegyül a kor diktálta mondanivalókba, még nem zeng ki a versekből teljes erővel, mint vezérszólam, de már érezhető, már minden versében megfogunk egy szólamot, egy képet, egy ritmust, egy gondolatot, ami az övé és senki másé. Az élet mustja forr a költőben: a cukor még nem erjedt benne teljeséh alkohollá, a színe még zavaros, az ize még csípős és fanyar — meg kell várni, amig igazán bo;r lesz belőle. Ez nem baj, sokszor ugyanis, ha egy költö olyan nagyon hamar ki van mór forrva, a formája, mondanivalója nagyem korán kész, sokszor ez azt jelenti, hogy csekély a mondanivalója és kölcsönvett a formakincse. A súlyos mondanivalók nehezebben érnek, a későn érő gyümölcsnek mindig töményebb az ize. Abban az életkorban, .amelyben Győry Dezső ma van, Ady Endné a „Még egyszer14 könyvét irta és ebben a könyvben még csak rudimentumaiban volt rpeg a későbbi költő. ' ■ Nem véletlen parallelául irtana ide az Ady nevét. Minduntalan eszembe jut ez a név, mialatt Győry Dezső verseit olvasom. Egy gesztus, egy szó, egy intoná’iás Győry- nek majd minden versében arra fi pryelnieztet, hogy ez a fiatal költő sem keni Él te ki Ady szuggeszcióját. Az egész attitűdévé, ahogy a világ elé áll, beszédének hőfoka nem a sajátja, hanem Adyc, lírájának hurjjai az Ady dlaparonjára vannak hangolva. Éhtől szabadulnia kell, ahogy Ady hamar megszabadult a kilencvenes évek lírikusaitól. Tüd-e szabadulni? Ettől függ, hogy lesz-e belőle költö, igazi művész, aki önmagát cl tjudja különíteni minden mástól, ami a viliágon van és volt és olyan hangon tud megszólalni, amely az ö egyéni hangja, felismernietö a világ minden hangjai közit’; 1 És hogy lesz-e igazi művész, attól is függ, meg tudja-e találni a maga forma-elvét, amely testet ad gondolatainak. Ebben látom ma még legnagyobb hiányát. A belső formáról van itt szó — bár lehetne szó a külső formáról is, mert a ritmusa nem elég tisztán lüktet és a rimei nem csengenek elég érceel, a technikája alatta van a mai magyar vers technikájának — azt a titkot nem tudja még, hogy miképp kell a szavakat, képeket, szólamokat úgy fűzni, hogy pontosan, hiánytalanul. organikusan kiadják annak, amit mondani akar. a magvát a velejáró lényeges hangulati mellékzöngékkel együtt. Még nagyon szerelmes a szavakba, túlságos értéket tulajdonit nekik, pedig a versben nincs önmagában véve szép szó, minden szó csak a többiekkel való kapcsolatában kap értéket, súlyt és zengést. A zongorán 85 billentyű van, aki egy melódiát akar kikapni, annak pontos egymásutánban kell megütni bizonyos meghatározott billentyűket s ha csak egyszer melléje üt, nem a megfelelő billentyűre, már összezavarodik a melódia. Győry Dezső minduntalan melléje üt s ezért zavar van majd minden versében, a gondolatai körül rajzó képzetekből és szavakból nem mindig választja ki biztosan azokat, amelyek a lényegesek, a legkifejezőbbek. Innen származik a minduntalan szembeötlő képzavar is, nem ura a szavainak, tehát képeit nem tudja végiglátva, végiggondolva kifejleszteni. Tehetséges ember, de nem kész költő. Egy lépéssel innen van attól a ponttól, hogy igazi költő legyen. Ez az utolsó lépés, de a legnagyobb lépés. Meg kell tenni, de csak az igazi tehetség tudja megtenni. Most. most fog elválni (jyöry Dezső sorsa is, ennél a lépesnél.
