Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-09 / 105. (553.) szám

Péntek, május 0. Ti 3!toiWM<M&tiRE£ 20-28, 22, 24. II. 1. Pimpi, 2. Colbertinchen. 5 in­duló. Tót. 20:76, 20, 20. III. 1. Pásztor, 2. Gsehwind. 5 induló. V. 1. Lüge, 2. Elster. 4 induló. Tót. 20:24, 30, 60. V. 1. Baba, 2. Hermes. 5 induló. Tót. 20234, 20, 20. VI. 1. Fiorina, 2. Grivoline. 5 induló. Tót.: 20:28, 24, 28. A pozsonyi lóversenyek. Pozsonyból jelentük: A versenyek második napja szép sportot nyújtott. A hétköznap ellenére igen nagy közönség nézte végig az egyes futamokat. Részletes eredményeik: Női díj: 1. Hazard, 2. Loretto, 3. Minnelied. — Tlhébe-dij: l. AU right, 2. Hopatatsch, 3. Edelweiss. — Szlovenszkói tiszti verseny.' 1. Damp May, 2. Circe, 3. Agano. — StolKverck-dij: 1. Kaiser, 2. Csíki, 3. Ilona. — Weltenhendikep: 1. Dafke, 2. Parola, 3. Magst 72. — Ceklys-dij: 1. Dalila, 2. Herero, 3. Kacér. — Danubia-verseny: 1. Azadeh, 2. Penatto, 3. Dóssá Alti. A szeszgyári ipar helyzete Szlovenszkon Prága, május 8. A Saeszértékesitő társaságból vett jelen­tés szerint a sztovenszkói szeszgyári ipar helyzete ma a következő: Szliovenszlkó mezőgazdasági szesziterme- Lése az 1918-19-üki években ,a köztársaság szesztermeléséinek miéig 55 százalékát tette ki és ez a mennyiség aiz 1922-23-ik évi kampá­nyig 39 százalékra csökkent. A szlovenszkói szesztermelés fokozása céPiáiból a termelési kontingenst viszony!ag-OiSam iáiból fölemelt ék, de Szlovenszlkió szesz termelési kapacitását az ezidőszeriní fennálló nyersanyagaiány folytán nem lelhet teljesen kiaknázni, aminek főképpen a® az oka, hogy a túlzott burgonya- kivitel miatt nem képeseik a szeszgyárakat kellő nyersanyaggal ellátná, amihez hozzájá­rni még a burgonya 100 százalékos áremel­kedése is, amely miatt a stzesZtermelöüzemek 40 százaléka szünetelni kénytelen. Ezzel szemben fokozott exporttevékeny­ség észlelhető kedvező áralakulás mellett. Az exportszeszért ma elérhető árak négyszere­sen meghaladják az 1922-23. évi árakat és az export további kedvező kilátások mellett fő­képpen a hamburgi és amsterdiami tenged kikötők felé gravitál. Meig van annak a lehe­tősége, hoigy az 1922-23-ik években elért 29,560 hektoliter exportmennyiséget a folyó évben lényegesen felfokozzák, annál is in­kább, mivel Norvégia megszüntette a szesz­behozatalt megnehezítő védővámot. Sokkal rosszabb a helyzet a belföldi fo­gyasztásban, mert a szlovenszkói szesztila­lom, valamint a magas belföldi áriak miatt a belföldi fogyasztás lényegesen csökkent. Eh­hez hozzájárult, hogy az utolsó kampány kez­dőién 400,000 hektolitert tettek ki a készletek és ugyanannyit irányoztak elő a legutóbbi kampány számára is. Az 1922-23. években a köztársaság egész területének szeszfogyasz­tása 410,770 hektolitert tett ki, amiből 256.162 hektolitert használtaik föl! italok készítésére. Az 1924-25-ik évi kampány tehát 300,000 hektoliter szesszel indul, mivel az adott kö­A rádzták kincse KALANDOR-REGÉNY A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: Szentmihályi Ödön. (24) A detektivfelügyelő is eltűnt rövid idő­re, de csakhamar visszatért néhány embe­rével. Telefonszerelő munkásoknak voltak öltözve s egy kis kézikocsin húzták maguk után a nehéz dróttekercseket és egyéb szere­lési anyagot. Először csak szemlét tartottak az ut mellett elhúzódó vezetéken, mintha va­lami hibát keresnének. Aztán egy ideig tana­kodtak s végre is szerelőikocsijukkal' a nya­raló közelében állapodtak meg. A felügyelő játszotta a munkavezető sze­repét és látszólag utasításokat adott embe­reinek, pedig a valóságban a haditervet be­szélték meg, amellyel a nyaralóban levőket meglephetnék. Közben beszédbe e’egyedtek az utkapa rákkal, hogy ezzel is húzzák az időt, mig a cselekvés pillanata el nem érkezik. Müller ur szokása szerint korán kelt és reggeli sétáját végezte a kertben. Eleinte fel­tűnt neki a nyaraló körül mutatkozó szokat­lan sürgés-forgás s ha vérbeli bandita lett volna, valószínűleg gyanút is fog. így azon­ban szokott kedélyeskedő modorában itt is, ott is szóbaállt a kerítésen át a csendben fog­lalatoskodó munkásokkal. Kányát is megszó­lította, a mű szó vasakkal a távirópóznákra kapaszkodó emberekre mutatva. — Szaprlszti! Ez aztán az egészséges sport! csak egy kicsit fárasztó lehet. Miben mesterkednek művezető ur?- Valahol érintkezés, vagy földzárlat van az egyik vezetéken. Tegnap dél óta kö­rülmények között nagyobb belföldi fogyasz­tásra számítani nem lehet. Állandóan igen nagy kárt okoz a szesz- csempészet is. Valamennyi szomszédos or­szágból csempésznek szeszt és az ily utón be­hozott mennyiség meghaladja a hatvanezer hektolitert. Fontos a szlovenszkói szeszgazdálkodás szempontjából az is, vájjon sikerül-e a kor­mánynak a lilémet kormánnyal1 a Németor­szágon át lebonyolódó sízeszexport számaira a legalacsonyabb tramzito-tarifáit biztositami. A kormány egyik félhivatalosa a követ­kező figyelemreméltó kommentárt fűzi a Szeszér té'kesitő jelentésiéihez: „Gyors cselekvésre késztet a dyniailkclhoí- mozgaloim is. Bár a katonai kincstár részéről kísérletek folynak e terméknek az exploziós motoroknál benzin' helyett való felhasználha­tóságáról, de mivel a dyn-alkohol mő torüzem-- hez vaiió felhasználásáról úgy Franciaország­ban, mint Németországban törvény intézke­dik, használhatóságához kétség nem fér. A belföldi dyr.-alkoholl-itermelés uj lendiülietct ■biztosítana a szesztermelésnek és lehetővé tenné a® államnak, hogy a .benzin külföldiről való behozatalát ön termelt preparátummal pótolja. Ennek különösen háború esetén lát­nák használt, amikor is a cseh-szlovák köztár­saság miniden petroi.eutmif orra stói el volna vágva.1* Mintha a dy u-alkobol-g y árt ás más, ipari felhasználásának fontossága kisebb vol­na a hadviselés céljainál. Ruszinszkó bortermelését katasztrófa fenyegeti Beregszász, május 8. (Saját tudósítónktól.) Ruszinszkó a fák és a jó borok hazája. Ruszinszkó közgazda­ság árnak a bortermelés a® egyik legfőbb ága. A nuszinszlkói boriból néhány ezer birtokos, de közel százezer miumkás is él. És a bor táplálja az itteni ipart és kcreskedelmiet i;s. Egyszóval: Ruszinszkó sorsa össze van nőve a 'bor sor­sával. Országos veszélyt jelent tehát, hoigy a ru~ szinszkói bortermelés hanyatlóban van. A köztársaság borpolitikiáija eleijétől fogva hibás volt. A kormány nem tudta vagy nem akarta meglátni a bortenme lésnek Ruiszioszkóra néz­ve életbevágó fontosságát. Mig az ipari ter­melést nagy vámokkal védi, a rusizlinszkói borra — a vámok 50 százalékos íeszá Ili fásá­val — ráengedte .a világ minden 'borát. Az egyre nagyobb arányokat öltő borhamisítás mieggátlásáról -nem gondoskodik. Tarifaked­vezménnyel nem feszi lehetővé, hoigy az is- tenihátamegetti Ruszinsizkó .a fogyasztópiacá­hoz: Prágához és Csehországhoz közelebb essék. Hihetetlen, de úgy vám hogy az olasz bor ma kisebb szállítási 'költséggel jut Prágá­ba, mint a ruszinszkó}. A bortermelők egyesületeit és szövetke­zeteit nem támogatja. E kimondott bortenme- lőországban nincs egyetlen vincellériskola. Nincs egyetlen olyan gyár vagy szeszfőzde, ahol ,az el nem adott bort és a bor mellékter­mékeit (törköly, seprű) fel lehetne dolgozni. ressük a hibát, de seliogyise tudunk ráakadni, — felélte a detektív jámborul, majd hozzátet­te: — Úgy látom, uraságod nyaralóján állo­más van s ha nem boldogulnánk, úgy később szives enged elmével betelefonálnék a köz­pontba segítségért. —• Jó, jó, de akikor előbb be kell szól­nom a háziba a leányomnak, hogy hozza rendbe egy kissé a házat, mert ő bizony egy kissé tovább szokott nyújtózkodni. — ó kérem, nem olyan sürgős. Előbb úgyis megpróbáljuk, hátba magunk is boldo­gulunk. XXII. Fél óra múlva a detektív már nem tudta magát tovább türtőztetni és becsöngetett a nyaralóba. Müller csakhamar megjelent a kertajtónál. — No, ugy-e, mégsem boldogulnak? — Csakugyan segítségért kell telefonál­nom, ha megengedi. Együk szerelőm egyúttal megvizsgálja a készüléket, nincs-e valami hiba rajta. —. Hát akkor csak kerüljenek beljebb. Kinyitotta a kertajtót és beboosátotta a két detektívet. Az előcsarnokon át az ebédlő­be kalauzolta őket. Ennek benyílójában volt a telefon. Az ebédlőben Pacsirta asszony ép­pen az asztal félté ütésével bíbelődött. Néma fejbólintással fogadta a két idegen köszönését és vizsgálódó tekintettel végigmérte őket. Mivel semmi gyanúsat sem tapasztalt rajtuk, nyugodtan tovább folytatta munkáját, A felügyelő a benyiló ajtaja előtt hirte­len megállótt, társa pedig a bejáróhoz ugrott. Aztán pedig, mintha csak adott jelre történt volna, mindketten előrántották browningju­Ezek óvek óta pusz tolóba mennek. A borfo­gyasztási adók elviselhetetlenül nagyok. Ma­ga a termelő csaknem másfél koronát fizet a saját használatára szánt bor minden literéért. Palackozásra gondolni sem lehet, mert ez a boráírat olyan magasra szökkend, amit már kép te l enség miegíiz etni. És amellett a bortermelők vállára dézs- ma, hadi nyereség, vagyonszaporu’ati és jö­vedelmi adó címén olyan terheket raknak, amelyek alatt rövidesen össze kell roppan- niok. Akárhány olyan ötholdas szőlőbirtokos akad, akire eddig már 100,000 korona adót vetettek ki. Az egész vagyona se ér.ennyit. Mindezekhez járul, hogy az idei szüreti kilátásokat tönkretette a szokatlanul erős tél. A imulitévi hosszú, karácsonyig tartó meleg ősz életre biztatta a szőlővenyigéket, mire a hirtelen beállott hideg lefagyasztotta a szőlő­szemeket. Az idén fél termésre sem lehet szá­mítani. Pár héttel ezelőtt a ruszirjszkói bor terme­lés központján: Beregszászon a szölőmumká- sok — a® uj erőre kapott kommunista párt biztatására —sztrájkba lépteik és a napszám- béneket, a tavalyihoz képest 60—80 százalék­kal felverték. De iigy van ez Ruszinszkó több szőlő te nníe lő vidékén is. Ruszinszkó borter­melése a csőd felé halad. Ha csak Isten vala­mi csodával nem segít. Ha a kormány, amelynek most minden figyelmét és erejét leköti az adóprés, észbe ne kap: <a nuszinszkói világhírű szőlőhegyekre már a jövő évben rá- teröl a végpusztulás hollószárnya. — Elkészült a tisztességtelen verseny­ről szóló törvényjavaslat. A kereskedelem­ügyi minisztérium e héten elkészül a tisz­tességtelen verseny leküzdésére irányuló törvényjavaslat első szövegével. Mihelyst a terjedelmes megokolás is elkészül, a javasla­tot az érdekeltekkel fogják megtárgyalni. A javaslat az ősszel a nemzetgyűlés elé kerül. — A Stinnes-csoport megveszi a Schön- born birtokok fáját. Munkácsi tudósítónk je­lenti: Munkácson pár nap óta bizalmas ta­nácskozások folynak a Schönborn-uradalma- kon levő erdőségek fájának eladásáról, ame­lyeken a Stinnes-csoport néhány bizalmi em-, bere, a Schönborn-uradalmak részéről pedig Podlalia igazgató és Molnár ügyvéd vesz­nek részt. Terv szerint a Stinnes-csoport fi megvett fát kiszállítaná Ruszinszkóból, úgy hogy annak megmunkálására ott nem is ke­rülne sor. A tárgyalások egyelőre nem kö­telező jellegűek és eredményük föltétlenül a kormánytól függ. Mint ismeretes, az utóbbi időben a Schönborn-erdőségek iránt angol és belga tőke is érdeklődött. — A Koburg-müvek üzembehelyezése Dobsinán. Kassáról jelentik: A Koburg-mü- veket május végén Dobsinán ismét üzembe helyezik. A nyersanyagok kötélpályán való szállítása már megkezdődött. — A Saponia és a Monopol szappan­gyárak fúziója. A Saponia prágai szappan- és gyertyagyár negyedik évi mérlege 109.747 korona veszteséggel zárult. A válla­lat hir szerint a Monopol gyertya- és szap­pangyár rt.-gal fog fuzionálni. kát és a felügyelő emelt hangon rákiáltott a meglepett házaspárra. — Fel a kezekkel. Pacsirta asszony és ön is Schwimmer uram, mert különben lö­vök! Nagyon okosan. Úgy is hiábavaló vol­na minden ellenállás. Az első sípjelre minden emberem itt van. Most aztán elő a; ikarpere- cekkel! A két bűnös, mielőtt első meglepetésé­ből felocsúdott, vagy bárminő ellenállást meg- kisérelheíett volna, máris csuklóin érezte a bi­lincseket. — Hová tették Vándori kisasszonyt és miért tartják fogva már harmadnapja? — volt a detektív sürgető kérdése, alig hogy a bilincseket kezükre csattantotta. — Felügyelő ur sokkal többet kérdez, mint amennyire megfelelhetek — felelte az asszony, gyilkos pillantást vetve ellenfelére, — mert fogvatartása okának kiderítését az ön leleményességére kell biznom. Egyébként ott a hálószobám benyílójában teljes épség­ben rá fog találni és biztosíthatom, hogy az adott körülményekhez mérten elég jól érezte magát nálunk. Az asszony utolsó szavait a detektív már nem is hallotta. Foglyait társára bizta, maga meg elrohant a megjelölt irányban és hamarosan rá is talált a hálószoba benyíló­jára. Szivdobogva állt meg egy pillanatra a kis tapéta-ajtó előtt, de aztán erőt vett felin­dulásán és bekopogtatott. — Margitika, én vagyok itt! Szóljon, be­mehetek? Halk örönikiáltás volt a felelet. A detek­tív lenyomta a kilincset, de az ajtó nem nyílt ki. Csak akkor vette észre, hogy a kulcs ki- .vül van a zárban és rá is fordították. Hirtelen — Szövetségre léptek a parketgyárak. Acseh-szlovákiai parketgyárak a cseh-szlo- vákiai gyáriparosok famegmunkáló ipari szakosztálya alakjában szövetségbe tömörül­tek. A szövetség elnke Skrivan O. prágai gyáras, a választmány tagjai a csehországi gyárk részéről Ruzsicska, a morvaországi gyárak részéről Králik és a szlovenszkóiak részéről Schmidt és Laufer igazgatók. — A szlovenszkói Hkőrgyárosok tiltako­zó gyűlése. Kassáról jelentik: A szlovenszkói és ruszinszkói likörgyárosok azzal a terv­vel foglalkoznak, hogy május vagy június­ban Zsolnára gyűlést hívjanak egybe, hogy az ipar érdekeit védő rendszabályokat meg­beszéljék. — A Szakolcai Bank rt. tőkeemelése. A Szakolcai Bank rt. május 25-én tartja rendes közgyűlését, melyen többi között az alap­tőke felemeléséről is fognak határozni. — Szövetkezeti borkhnérő Beregszászon. Podkiarpatska-Rus Bortermelőinek Országos Szőlő- és Borértékesitö Szövetkezete Bereg­szászon borkimérőt nyitott, amely a szőlőbir- totkosolk bóráit olcsón hittatja a fogy as z tó - közönség 'kezébe. Ezzel megszűnt az a visz- iSzás helyzet, hoigy Beregszászon, ahol a köz­társaság legkitűnőbb borai teremnek, kicsi­ben jó bort kapni nem lehetett. A borkimérő­nek már is igen rfagy a forgalma. A szövet­kezeit, amelynek tagjai kizárólag magyarok, Ruszinszkó többi városaiba is állít fel hasonló borkimérőket, sőt tervibe vette, hoigy cseme­geszőlőjével s boraival Prágáiba is elmegy, annál is inkább, mert a prágai illetékes körök­től ígéretet kapott, hogy ilyen .szövetkezet! borkimérők engedélyezése dolgában kezére járnak­— Cseh-szlovák kereskedelmi kiállítás Athénben. A Piapadatos Eréres céig Athénben, Rne Métropol-e 6, ősszel húsz napra terjedő kereskedelmi kiállítást tervez cs ili-szlovákiai gyártmányokból. Az emilitetlt cég saját költ­ségén rendezi a kiállításit, úgy, hogy a káli­tok csak a szállítási költségeket viselik.. A Papadiatos-cég felkéri az érdeklődő cégeket, hogy küldjék el árumintáikat és árjegyzékei­kéit, hogy megrendeléseket felvehessen- Kö­zelebbi íeiivilágositás a prágai miotavásár ve­zetőségiénél szerezhető: Prága, I., S taro­mé sfské náim., Radhice. — A háborúban Olaszországból elvitt gépek birtokosai kötelesek gépeiket a hatóságoknál be­jelentem.) A kereskedelemügyi miniszter az elmúlt héten fölhívást tett közzé, amely szerint az olasz kormány követelte, hogy Olaszországnak adják vissza mindazokat a gépeket (készülékeket, kazá­nokat, segédszerszámókat és egyéb szerkezete­ket), amelyeket a háború folyamán Olaszország­ból elvittek és most cséh-szlovák területen van­nak. A kereskedelemügyi miniszter ezért elren­delte, hogy a gépek stb. birtokosai május 24-ig be­jelentsék azokat a minisztériumnál. E gépek kivi­tele tilos. A jelentésben föl kell tüntetni a birtokos nevét és pontos címét, a gépek részletes leírását és számát, valamint azt a helyet, ahol a gépek ta­lálhatóik. Aki e kötelességének eleget nem tesz, büntetés alá esik. már fioxxémMi larfoxof, tartsd ftátefessé^edneft uj ftíuefteí ia megfordította a kulcsot és a feltáruló ajtó nyílásában épségben, virulóan, arcán a bol­dog öröm derűjével látta viszont a szeretett leányt, aki mindkét kezét a férfi felé tárta, de mikor annak szeméiben azt az eddig sohasem látott vágyó loibogást megpillantotta, karja lehanyatlott és csak ennyit mondott szemét lesütve: — Nagyon köszönöm a fáradozását, ked­ves felügyelő ur. Szegény jó anyuskátm, tu­dom, örülni fog, hogy hamarább viszontlát­hat, semmint gondoltuk. A detektív szemében egyszerre kilobbant a láng. Nem ilyennek képzelte a viszontlá­tást. Szinte hivatalos ridegséggel mondta: — Akikor hát gyerünk ia foglyainkhoz! — Szegény Mária! Végtelenül sajnálat- raméltó és engem olyan szerető odaadással gondozott. — Nagyon kedves volt tőle, valóban. Talán kár is volt megzavarnom ezt a baráti együttest. —. Kedves barátom, nem ismerek ma­gára. Nem szokott ilyen kesernyés lenni. —- Igaza van. 'kedves Margitka, de hát minden emberfiának megvannak a maga kel­lemetlen percei és én most, úgy látszik, emészthetetlen vagyok. Bocsásson meg. Menjünk! Visszamentek az ebédlőibe. Schwimmer Károly és felesége ott ültek egymással szem­ben egy-egy karosszékbe roskadva. Távol- banéző tekintettel, szótlanul meredtek ma­guk elé. Különösen a férfi látszott nagyon megtörtnek. Margit odament barátnőjéhez, részvét teljes pillantással nézett kíntól meg- megvonagló arcára, aztán gyöngéden magá­hoz vonta szép fejét és csókot lehelt a hom­lokára. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom