Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-08 / 104. (552.) szám
Csütörtök, május 8. .<faÁfítoJfá(ÍEM7fÍR7#e Dénes a gfisaníaní kibővítésiről lóg Mussolinidéi (árnyalni Magyarországot is szeretné bevonni az uj csoportosulásba — Egy uj középeurópai szövetség terve ', . • Prága, május 7. A Ceskoslovenska R'epublika című jéfhivatalos jellegű lap mai számában római jelentést közöl arról, hogy Benes látogatását mily fűzűit érdeklődéssel várják Olaszországban. A lap jelentése szerint az olasz—cseh-szlovák kereskedelmi szerződés megkötése után Olaszország vágyakozik arra, hogy Cseh-Szíovákia föltétel nélkül csatlakozzék az 1919. évi szerződések status quo-jának alapján a megkötött olasz—jugoszláv szerződéshez. Ennek nyomán várják az olasz—francia viszony megjavuíását. Arra is számítanak, hogy a tárgyalások során egyes fontos középeurópai kérdések, mint például a magyar kérdés, szóbakerüfnek s hogy e tárgyalások esetleg lehetővé fogják tenni Magyarország belépését a kisantantba. E tanácskozás a lengyel és orosz kérdés fölött is eszmecserét fog folytatni és kezdetét jelentheti egy uj középeurópai politikai csoportosulásnak, amely felölelné Franciaországot, Olaszországot, a kisantantot, Magyarországot és Lengyelországot. A Cesko- slovenska Repitbllka a tudósításhoz hozzáfűzi, hogy Benes olaszországi látogatása ezek szerint elsőrangú politikai eseményként tűnik föl az olaszok előtt. Garami, lovásza és Dachlngcr hazatérhetnek Magyarországba? Az igazságügyminiszter rendelete háromezer emigráns hazatérését teszi lehetővé — Májusban jegyzésre írják ki a kölcsönt — Mussolini az olasz-magyar barátságról Budapest, május 7* (Budapesti s-zehkesztőségünk tetefonjie- ieuiése.) Mussolinii olasz miimiisziterelinök ki- ha Ugatáson fogadta az Újság tudósítóját, ak,i- aieík hosszabb nyilatkozatot tett Olaszország lés Magyairors záíg ^barátságos viszonyáról és a kölcsön kilátásairól. Mussolini kijelentette, hogy Olaszország jelentősen ki akarja venni részét a magyar kölcsönből. Olaszország minden lehetőt megtesz Magyarország újjáépítése érdekében, mert hő óhaja, hogy Magyarország visszanyerje gazdasági erejét. Éppen Olaszország, jmeíy fő jóvátétel! hitelezője Magyarországnak, volt az, amely készséggel hozzájárult a íó- vátéteii fizetések busz évvel való meghosz- szabbitásához. A Magyarországgal megkötött olasz egyezmények is magukon hordják annak a rokonszenvffrek a jelét, amellyel Olaszország Magyarország iránt viseltetik. Az olasz—magyar viszonynak a jövőben Is a legjobbnak kell lennie. Végül abbeli meggyőződésének adott kifejezést az olasz miniszterelnök, hogy az olasza—-j jugoszláv megegyezésből Magyarországnak Is haszna lesz. Az igazságügyminiszter körrendeleté az emigránsokról Az igazságügyminiszter körrendeletben utasította az ügyészségeket a kommunista bűncselekményekkel terhelt „úgynevezett" emigránsokkal szemben folytatandó eljárásról. A rendeletről már tegnap is megemlékeztünk, újabb jelentés alapján azonban még a következőket kell híradásunkhoz hozzáfűzni: Olyan esetekben, amelyekben enyhébb beszámitásu bűncselekményekről van nek rosszakarata foghatott ilyet Byronra. Házasságuk ugyanis boldogtalan volt és nem is tartott sokáig. Hogy is illett volna össze a lobogó vérű költő egy matematikával és fizikával foglalkozó asszonnyal? Byron életébe nem a felesége, hanem két másik asszony: Mary Chamworth és az olasz Guicciolliu grófnő vittek bele rövid ideig tartó boldogságot. Családi életének összeomlása után indult cl Byron második és utolsó útjára, hogy feledést keressen, mint Manfréd. Svájc, Olaszország és Görögország voltak utjának egyes állomásai és utazása közben szerzett impresszióinak köszönheti az emberiség Byron legszebb müveit: a Manfrédot, Mazeppát és Sardanapáit, a Harold lovagot és a Don Jüant, Egész költészete voltaképpen a szebbnél szebb útirajzok sorozata és minden költeményében a legszebb részletek azok, amelyekben a természetet énekli meg lírájának forró hangjain. Utazása közben lett kozmopolitává — a szó nemes értelmében. Az emberi szabadság nagy ideálja, amely a francia forradalomban bontotta ki először szárnyát, lett az ő vezér- csillaga. Ezért az eszméért halt meg, akárcsak Körner, vagy Petőfi, de amíg azok saját nemzetükért áldozták föl az életüket, addig Byron talán még Haluknál is többet tett az emberiség szabadságáért, mert egy más nemzet szabadságharcában vesztette el fiatal életét. Már Portugáliában gyűlölni kezdte Napóleon önkényuralmát és gyűlölete később egyre fokozódott, amint azt Napóleon halálára írt híres ódája is mutatja. Az olasz kar- bonárik között vett először részt a szabad- ságküzdelmckbcn és amikor a görögök le szó, megengedhető, hogy az ügyészség a nyomozólevél visszavonását indítványozza, ha a terhelt kész visszatérni az országba és a bíróság elé állni. Amennyiben a terhelt a nyomozólevél visszavonását követő három hónapon belül az ügyészségnél személyesen jelentkezik, eltekinthetnek letartóztatásától. A szociáldemokrata párt véleménye szerint az igazságügyminiszter rendelete háromezer emigráns hazatérését és bíróság elé állását teszi lehetővé. Az igazságügyminiszter rendelete értelmében a kormányhoz közelálló 8 Órai Újság értesülése szerint Garami Ernő, Buchinger Manó és Lovászy Márton is visszatérhetnek az országba anélkül, hogy magúkat a letartóztatás veszélyének tennék ki, mert előreláthatóan büntetésük nem fogja meghaladni az öt esztendőt. A lap ehhez a jelentéshez hozzáfűzi, hogy Garami, Lovászy és Bucfiin- ger nem azért nem térne* vissza az országba, mintha a kiszabandó büntetéstől félnének, hanem azért, mert nem akarnak a vádlottak padjára kerülni, ahol a bíróság kimondaná rájuk a bűnösséget. Inkább félnek az erkölcsi vádtól, mint az esetleg kiszabandó szabadságvesztéstől. Elhalasztották a Károlyi-por tárgyalását Jelenítettük tegnap, hogy a budapesti1 királyi' ügyészség vádiratot adott be Károlyi Mihály és nyolc társa ellen haza- és nieímziet- elítenes bűucsdvkmémyek miatt. A íőtárgya- lást május 20-ra tűzték ki és aura a vádlottakat a hivatalos Itapfeao megidézték. Most arról értesülünk, hogy a fő tárgyalást elhalás zltotakarták rázni a török igát. egy merész elhatározással útnak kelt Hellász földjére, hogy segitse és vezesse az uj hellének szabadság- harcát. Görögországban nem találta meg a régi görögök erényeit; egy hazug, álnok és ravasz népet talált a helyükön és olyan vezéreket, akik nem a törökben, hanem egymásban látják a legnagyobb ellenséget, de azért leküzdötte magában az undor és utálat érzését és csak a célt látta maga előtt, amely ide vezette. Ötszáz szuliotát fegyverezett föl és dandárjával a veszélyeztetett Misso- lounghiba sietett. Itt érte utói a halál 1824 április 19-én. Nem a csatában esett el, hanem egy gyilkos betegség ölte meg, de azért a görögök azzal a tisztelettel adóztak neki, amely csak egy szabadsághősnek jár ki. Szivét aranyszelencébe zárták és sokáig gyászolták a költőt, akinek támogatása oly sok diplomáciai előnyt és annyi rokonszenvet hozott végül is sikeres küzdelmüknek, Goethe, aki igen nagy tisztelője volt Byronnak, így jellemezte az ő egyéniségét: „Byron lordot úgy kell tekinteni mint embert, mint angolt és mint nagy tehetséget. Jó tulajdonságai főként az emberé, rossz tulajdonságai az angolé és Anglia pairjéé; tehetsége pedig összehasonlíthatatlan." A nagy német költőfejedelem sok tekintetben túlbecsülte a Byron működését; annyi azonban bizonyos, hogy öt senkivel összehasonlítani nem szabad. Annyira magában álló, eredeti és páratlan fenornén, hogy semmiféle mértékkel megmérni nem lehet. Az emberiségnek csak egy Byronja volt és a világirodalom hiányos volna, ha az ő neve kimaradt volna belőle. h. ő. iák. mert a bünpör le tárgyalására kiküldött bírói tanács összetételében változás állott be. Londonban helyezik el a kölcsön nagyobb részét Az Esti Kurír arról értesül, hogy Sir Villiam Goode a kétszázötvenmillió aranykoronás külföldi kölcsön elhelyezése ügyében tárgyal. Goode kijelentette, hogy valószínűnek tartja, hogy a külföldi kölcsön legnagyobb részét Londonban fogják elhelyezni. Kormánykörökben legközelebb végleges választ várnak a kölcsön elhelyezése ügyében. A kormány reméli, hogy még júniusban sikerülni fog a kölcsönt teljes összegében megkapnia. Eddig az ideig pedig a kényszerkölcsönböl kapott összeg elegendő lesz a deficit fedezésére. Jól informált helyen úgy tudják, hogy a külföldi kölcsönt már május végén jegyzésre bocsátják ki, de csak a londoni és newyorkf pénzpiacon. Newyorkban Har- ding, Londonban pedig Strakosh és Sir Wil- ítam Goode fejtenek ki munkát a magyar kölcsön érdekében. Arra számítanak, hogy az amerikai és londoni pénzpiac teljesen le. jegyzi a kölcsönt. A 8 Órai Újság arról értesül, hogy a kormány a külföldi kölcsönre száz millió koronás előleg fölvevését tervezi. Ebből az összegből 25 milliót a Tébe, 38 milliót a mezőgazdaság, 38 milliót pedig a gyáripar garantálna. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter tegnap tanácskozásokat folytatott a bankok és nagy ipari vállalatok vezetőivel, akik hajlandóknak mutatkoztak a kölcsönelöleg garantálására. A bimtetŐEioveüa a nemzetgyűlés elé kerül Pesthy Pál igazságügyminiszíer egy újságírónak kijelentette, hogy mihelyst a biin- tctőnovella életbelép, rendelettel megszüntetik a zalaegerszegi internáló tábort. A novellát a nemzetgyűlés összeülésc után nyomban benyujtja. A Nemzeti Bank A Neímzieti Bairik rész vény jegyzésénél .a gazdák messzié Üájvoilma.radtak attól a jegyzési összegtől, amelyet részükre kootempl attak. Ennek következtében nem llesz irányító szerepük a Nemzeti Bánik ügyeinek intézésében. A részvényjegyzési akció egyébkén t nagy sikernél ért véget. Nagyarányú túljegyzés történt. A pénzügymiiniiszteriiuim ia jegyzési határidő letelte- után is — a nagy érideklödiésre való ifcek'intettel — el fog jegyzéseket fogadni. 338 milliárd kényszerkolcsönelőleg A postatakarékpénztár hivatalos kimutatása szerint április végiéig iá kény szerkői csön- előlegből 578,000 'tételben 338 milliárd1 korona: folyt he, azaz 18 müiiámd koronáival több, mint amennyire a kormány számított. A szovjet kölcsön ellenében megszünteti az antibrit propagandát London, május 7. A Morningpost arról értesül, hogy Moszkva az angol kölcsön ellenében a következő gazdasági és politikai garanciákat hajlandó nyújtani: 1. A keletkinai vasutak eladása vagy átruházása Anglia számára. 2. Visszavonná Afganisztánból az összes diplomáciai, gazdasági és propaganda képviselőit, delegációt és ügynökségeit. 3. Bezárná Taskendbcn a kommunista propaganda és antribrit forradalmárkiképzö intézetet. 4. Teljesen megszüntetné Perzsiában az antibrit propagandát és visszahívná mindazokat az ügynököket, akik a harmadik internacionálé megbízásából ott tevékenykednek. A román-olasz ellentétek likvidálása Visszahívják a bukaresti olasz és a római román követet — A kincstári bonok ügye Bukarest, április 7. Az „Adevc-ruí" értesülése szerint Dúca ikülügymiimsizter külföldi htjáról való visszatérésié uitán a diplomáciai kariban jelentősebb változások fognak törtónini. Elsőnek LaJhováry inómai követet kivjáfc vissza és helyébe egy fiatalabb diplomatát neveznek ki, aki alkalmas lesz a két ország közti barátságos viszony imiegsizi'láirditására. Ezzel egyidejűleg az olasz kormány vissahiyja báró Aloitsí bukaresti olasz követelt. — Chiriácescu, a „Banca Na- tionjala" igazgatója Rómába utazott, hogy a kinicstári bonok konszolidációja ügyében tárgyalásokat folytasson. Újabb bizonyítékok a tömeggyilkos Reinitz ellen Hogyan gyilkoltatott meg egy zsidóembert a csermely—kavocsáni utón — Egy bűntársa ellene vallott — A kassai rendőrség nyomozásának szenzációs eredménye Kassa, május 7. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) Reinitz Jakabról, a híres tömeggyilkosról az utóbbi időben olyan hitek jártak, hogy nem követte el azokat a bűncselekményeket, melyeket neki tulajdonítanak. A kassai rendőrség a napokban olyan nyomra akadt, amelyből kétségenkivül meg lehet állapítani Reinitz bűnösségét. A nyomozásról Pongrácz Gusztáv rendőrtanácsos, a kassai rendőrigazgatóság bűnügyi osztályának főnöke a következőkben informálta a P. M. H. tudósítóját: — Néhány héttel ezelőtt a kassai ügyészség fogházában egy Kollár Ferenc nevű ro- vottmultu egyén kihallgatásra jelentkezett a vizsgálóbirónál és ott jegyzőkönyvbe mondotta a következőket: 1922-ben fölkereste őt a fogházban egy Matej nevű kavocsáni ember, aki az után érdeklődött nála, hogyan megy a sora a fogházban. Matej azt is mondotta neki, hogy fél attól, hogy nemsokára ő is a fogházba fog kerülni. Kollár kérdezőskö- déseire erre Matej elmondotta, hogy 1922-ben orvvadászatra indult a kavocsáni erdőbe. — Pár lépésnyire egyszerre sötét emberi árnyakat látott, majd két fegyveriö- vést hallott és látta, hogy az egyik ember a földre zuhant. Mellette egy középtermetű, vörösszakállu zsidóeuiber állott. Ekkor ö annyira megijedt, hogy elszaladt és csak hetek múlva tért vissza arra a helyre. Ekkor egy emberi holttestet talált ott, amelyet kifosztott. Elvette ezüstóráját és aranyláncát, valamint a nála lévő idegen valutákat. Mivel a gyűrűjét másképpen nem tudta lehúzni a halott ujjáról, ujját is levágta. — A vizsgálóbíró ezt a vallomást továbbította a rendőrséghez, amely hozzálátott Matej kézrokeritéséhez. Kiderült, hogy, hogy Matej nyomban a tett elkövetése után Franciaországba ment munkába. Erre a kassai rendőrség a párisi rendőrségtől kérte Matc.i kiadatását. Mielőtt azonban Franciaországból válasz érkezett volna, a rendőrségnek tudomására jutott, hogy Matej visszatért és Ka- vocsánban bujkál. A detektívek fölkutatták és tetartóztattálk. Maitej eleinte nem akart vallani. Később beismerte, hogy ő lőtte le az illetőt és kifosztotta. Végül teljesen beismerő vallomást tett, amelyből szenzációs adatok kerültek napfényre. — Matej beismerte, hogy 1922 nyarán Kassán a Pesti-uton álldogált és Feszegetett Kollárral, amikor hozzájuk jött egy középtermetű, vörösszakállu zsidóember: Reinitz Jakab, aki beszélgetésbe elegyedett velük. Reinitz azt mondta nekik, hogy sok pénzt kereshetnek, csak egy zsidót kell eltenni láb alól. Matej és Kollár belementek az üzletbe, mire Reinitz kioktatta őket, hogy mit kell cselekedniük. Megmondta, hogy a Csermelyből a Kavocsánra vezető utón kell elhelyezkedniök, ő arra fog haladni majd azzal a zsidóval, akit meg kell ölni. rA kritikus napon Kollár, Matej és Reinitz lesbe állottak. Ez utóbbi azt mondta, hogy azért nem indult együtt azzal a zsidóval, akit meg kell ölni, mert el akarta magáról terelni a gyanút. Rövid várakozás után tényleg jött az utón egy középkorú zsidóember. Reinitz jeladására Matej fegyverével lelőtte az illetőt, aki egy halálkiáltást hallatott, majd nyomban holtan esett össze. A golyó a szivét fúrta át. Kollár, Reinitz és Matej hozzárohantak a holttesthez, amelynek zsebeit Reinitz ürítette ki, Reinitz Matejnek háromezer, Kollárnak pedig kétezer koronát adott. A hullától elrablóit ezer dollárt Reinitz magának tartotta meg. — Matej ezután a halott értéktárgyait vette magához. Matej elmondotta még azt is. hogy a gyilkosság után többször találkozott Reinitzcal Kassán. Matej ezt a vallomását nemcsak a rendőrség, hanem Izsói vizsgáló- bíró előtt is megismételte. Matej vallomását: Kollár is megerősítette.
