Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-06 / 102. (550.) szám

. ^,i(UiJM(XAí&{nvxR föl a szekrényeket, de csak azért; mert a kul­csok átadását a képviselet főnöke megta­gadta. Az alkalmazottak bántalmazásáról szó sincs, csak egy alkalmazottal szemben kellett erőszakot alkalmazni, aki különösen törvény­ellenes magatartást tanúsított. Berlin, május 5. Krestinski Szovjet követ ma este hat órakor Moszkvába elutazott. A pesti nyomdászsztrájk utolsó napja Hangulatkép az ujságtalan Budapestről — Ma megjelentek az összes lapok A Prágai Magyar Hírlap budapesti ' riportja Ihsca kölcsönt keresett Londonban London, május 4. (Saját tudósítónktól.) Dúca távozása után derült ki, hogy a román külügyminiszter nemcsak politikai, hanem pénzügyi szempont­ból is tárgyalt az angol fővárosban. A Times úgy tudja, hogy Romániának hadserege újjá­szervezéséihez pénzre van szüksége s Dúca fölvetette azt a kérdést, hajlandó-e Anglia a szükséges kölcsönt nyújtani, vagy pedig kénytelen Franciaországhoz fordulni. Ez a lépése nyilván nem sok reménnyel kecseg­tetne, mert a francia-román szövetség szer­ződésszerű megkötése zsákutcába jutott. jsgyzékcsata Berlin és a szevfet között Az orosz kereskedelmi képviselet alkalma­zottjai megszöktettek egy német kommunis­tát — A képviselet nyolc alkalmazottját letar­tóztatta a berlini rendőrség Prága, május 5. Szombaton délután a berlini rendőrség politikai osztálya a szovietköztársaság berlini kereskedelmi képviseletének helyiségeiben házkutatást tartott, amely a képviselet öt al­kalmazottjának letartóztatásával végződött szöktetésben való segédkezés és személyes szabadság megsértése címén. Három további letartóztatás hatóság elleni erőszak és utle- vélcsalás címén történt. Krestinszki orosz követ a berlini hatóság eljárásában az exter- ritorialitás megsértését látta és ezért a ke­reskedelmi képviselet működését a továbbia­kig fölfüggesztette. Az incidens okául az szolgált, hogy egy Bozenhardt nevű letartóztatott kommunista, akit Württembergből Pommernbe szállítot­tak rendőri kíséret mellett, Berlinben azzal a kifogással, hogy egy frissítőt szeretne inni, az orosz kereskedelmi képviselet épületébe menekült, ahol az ottani alkalmazottak segít­ségével megszökött Berlin, május 5. A külügyi hivatal Kres- tinszki beadványára szóbeli jegyzékkel vá­laszolt, amelyben a wiirttembergi rendőr- tisztviselők kihallgatása nyomán megálla­pítja, hogy az orosz kereskedelmi képviselet /hivatalnokai egy német fogoly szökését'elő­segítették és hogy ott két német rendőrtiszt- viselőt egy ideig fogva tartottak. A külügyi hivatal .a szóbeli jegyzékben rámutat továbbá arra, hogy a kereskedelmi képviselet épüle­tére nem vonatkoznak a külföldi missziók ál­tal élvezett előjogok és hogy az orosz hiva­talnokok eljárása a német törvények durva megsértése volt. Az orosz részről fölmerült kifogással szemben, hogy a házkutatást végző rendőrségi közegek eljárása sértő volt, német hivatalos részről megállapították, hogy a házkutatást a lehető legkíméletesebben haj­tották végre. Csak egyetlen szobában törték Én már kissé fáradtan hallgattam a köz­életi jelest. Inkább a magam dolgai foglal­koztattak. Elvégre én is lettem valaki az or­szágban. De remélhetően a fiuk nem csinál­nak miattam nagy ceremóniát. Nem illenék ehhez az ünnephez, ehhez a hangulathoz. Csak a pályaudvarra ki ne jöjjenek. Deputá- ció, vagy ilyesmi nagyon bántana éppen a jópajtások részéről. A vonat száguldott az ősi város felé. Már ismerős gyárkémények integettek a kertek aljára, hol annyit csavarogtunk, le­borult az alkonyat. Az állomáson már ki- gyultak a vil'anylámpák. A vonat lassított és méltóságteljesen, ahogy a pesti gyorshoz illik, robogott be a pályaudvarra. Mindaketten izgatottan tekintettünk a perronra. Ott valóban feketébe öltözött fér­fiak csoportja várt. Amitől féltem, bekövet­kezett. A deputáció nem maradt el. Csak an­nak örültem titokban, hogy ez a kolibri leg­alább meglátja, hogy azért belőlem is lett valami. A vonat megállt. A kolibrit, minthogy roppant élénken törtetett, előre engedtem. Utána leszálltam én is. A küldöttségben egyre-másra felismertem regi pajtásaimat. Gyorsan megfogalmazom a fejemben, mit válaszolok majd az üdvözlő szavakra. A cso­portban nagy mozgolódás támadt, majd előttünk felsorakoztak. A szónokuk — Vá- rossy Gyurka, a polgármester, nekem egy­kor legjobb pajtásom — rákezdte: _ Abban a percben, amikor politikai éle tünk kiválóság 't városunkban üdvözölhet­jük, hogy harminc év után ... A küldöttség a kolibrit várta. Engem csak azután, Iassan-lassan ismertek meg né­hányat!, Kedd, május 6, Budapest, május 4. Budapest újságok nélkül. Lány,a,re mosoly nélkül, asszony szóm villanás nélkül, újságíró papír nélükül. ■Ez miind a lehetetlenséggel határos és leg­alább is szórnám jelenség. Az uíságirtéMh Budapest nagyon szomorú volt. Hiányzott .a külső (képének egyik jellegzetes szinte, ,atmi nél­kül 'tökéletlen az összbenyomás és csonka en­nek a városnak a hangulata. Budapest az uij- s'ágiuáismak és iaz újságkészítésnek; fiattal és az uj éllek keservedben is tendlületes városa volt. Rányomta a maga egyéni bélyegét a magyar ujságiráis képére, szirtiére és tartalmúira s aiz újságírás! és készítési ötleteik kifogyhatatlan tárházát alkotta. Most négy hétig márna volt az utca és üres volt a kéz, amely reggel ulj-ságíot szokott szorongatni, déliben újság után nyúlt és este újságot tett az éjijeli szekrényére, mint utolsó pihegését és mozdulását ia napnak. A nyomdászok sztrájkja talán sehol sem lehetne oly szembetűnő és feltűnő jelenség, ■mint Budapesten, ahol az újsággal együtt megszakadtak az élet és az emberek közötti kapcsolatok és ahol úgy járt mégy héten ke­resztül minden ember, mint akinek nem jött ed ,a rendes randevújára az, akiit szeret és vár, A' pesti 'ember szerelmes ,az újságba... A négyhetes ujságíaiíian elet, a hivatalos, tehát komoly és szürke reggeli és esti lap korszakában sok impressziót váltott ki abból, aki belenéz az utcán keresztül a város leiké­be. Az érzi, hogy nemcsak a Ihir és az ese­mény föltalálása hiányzik, de az újság biza­lomadta myugialimassága is. Amikor nem volt újság, nem volt bizalom s így szerte kóvá­lyoghattak és szá Idosba1. tálak a fantasztikus tor- ki találások. Négy héten keresztül több kacsát meséltek Budapesten, mint amennyi idei ka­csát elfogyasztottak az éttermekben. Nem­csak azért, mert az idei kacsa árát tullmaga- sam szabják meg az étlapokon ... A nagy lapok olvasótermeik és kiadóhi- vatataik kirakataiban elhelyezett plakátokon adták a fontosabb eseményeket, hol rajzottt a publikum és ahol vígan „húzott11 a zsebmetsző. A sztrájk miatt a lapkiadók keservesen pa­naszkodtak. A négyhetes sztrájk alatt fizetni kellett az újságok munkásait s az elmaradt húsvéti számokkal is. óriási vesztességtek ór­L-oroiiaüo-.öeacn, április Közepe. Mexikóban megcsömörlötiern a piszoktól s attól a bizonytalan érzéstől, amely utcán szállodában, étteremben állandó kisérője az utasnak. Lehetséges, hogy nagyrészt előíté­let az egész s főokozója a lapok riasztó lár­mája: forradalom, gyilkolások, rablásokkal tele minden rovat, az emberek sötétnézésüek, vagy csak inkább arcbőrük az s gyakran ta­lán a legszelídebb lelkű emberben is hara­miát, gyilkost sejt a képzelet. Mégsem élek szívesen olyan országban, ahol bezárt hotel­szobám ajtaja elé karszéket állítok, pénzemet mellemre kötve hordom s még bankba sem merem helyezni, hátha zűrzavar támad az országban s a bank uj tulajdonosa szemem közé nevet, ha pénzemért jelentkezem. Tudom, hogy mindez túlzás s állandó íttlakás esetén mosolyognék vidékies visel­kedésemen, tény azonban, hogy minden kül­földi, akivel erről a témáról beszéltem, ugyanígy nyilatkozott. Pedig érdekes és szép ország Mexikó s ha például Amerikához tar­toznék — meggyőződésem szerint egyetlen megoldás reájuk nézve —, boldogság volna itt élni, ma azonban — hiába —• égő vulká­non járnak még az emberek s mondhatom, megkönnyebbültem, amikor Ti-Juana, Mexikó Montc-Carlójának hátat fordítva, autónk is­mét a csillagos lobogó védelme alatt szágul­dott San-Diego felé. A nábobok találkozóhelye San-Diegoból fedeztem föl Kalifornia leg­szebb pontját: Coronado-Beachet. Coronado csöndes kis sziget az Óceán közepén. San- Diegoból hajóval könnyen megközelíthető. Egyetlen szállója, a hatalmas Del Coronado- Ifotel Amerika ismert nábobjainak találkozó- helye. Eekvése csodaszép. Képzeljenek egy óriási körtermet, véges- végig nagy, ablakokkal, amelyek egyenesen tők a lapokat. Egy nagy lapváflalatnál nyolc millíárdot 'tesz ki ez a vesztessé®. Hogy a nyomdai munkások ia mai gazdasági viszo­nyok mellett négy hétig bírták a sztrájkot, .an­nak a Gutenfbeng-pa.íotia körül csoportosuló sztrájkotok elbeszélése szerint az az oka, hogy az angol munkáspárt háromezer font sterlinget küldött a sztrájk támogatására. Mive® a pesti emlber nem élhet betű nél­kül s imént a rikkancs nem élhet kereset nél­kül, az utcasarkokon és a kávéháziakban meg­jelentek a napi életnek fürge és sokszor ham gojs ujsáigheroMjai és árulták a raktáraik mé­lyéről .előkotorászott Fidibuszokat, régi szín­házi lapokat, Milliók könyvét és a fantasz­tikus címlapon detektív-negéinyekef. A legtöbb rikkancs kezében látható volt az amerikai Sza­badság ujságliepediője is. Ötletesen segített némaságra kárhoztatott helyzetén a Magyarság, amely péntekem este eleven újságot rendezett előfizetőinek és ol­vasóinak a Zeneakadémia nagytermében. A pódiumon, ahol rendes körülmények között szimfonikus zenekar vagy vonósnégyes foglal helyet, felvonult egy redáikciő zenekara és előállott a lap főszerkesztője, ettimondlta a ve­zércikket, amely után Kiss Perteinc, a Nem­zeti Színház művésze eÜszavalfa ia tárca előtti verset, majd sorra következtek a modem Lantos Sebestyének, akik élőszóval hirdet­ték az embereknek, mi az újság. Budapest, május 5. (Budapesti szeinkesz- tösiégüinik tetefonlelientése.) Tegnap délben a Sztrájkoló nyomdászok és munkaadók kö­zött megegyezés jött létre, amelynek követ­keztében a sztrájk megszűnt. A mai lapok már megjelentek. Mindkét fél biztosította, hogy az ellentétek nem fognak újabb sztrájk kirobbanásához vezetni. A belügyminiszter a nyomdászsztráikról és a lapbetiltásról ki­jelentette, hogy a kormány a közrendet lát­ta veszélyeztetve azzal, hogy a nyomdász- sztrájk folytán csak a szélsőséges lapok je­lenhettek meg. Ezért kellett a sztrájk ide­jére valamennyi lapot betiltani. Mihelyst a betiltás oka megszűnt, a rendelet is érvé­nyét vesztette. Az internálótábor megszün­tetéséről azt mondta Rakovszky Iván, hogy erről csak akkor lehet beszélni, ha az uj böntetőnovella tető alá kerül. a Csendes Óceánra nyílnak. Haragos hullá­mok törnek százfelé a szálló kiálló sziklái előtt, tékozlóan szórva terrasszáig a legcsil­logóbb gyöngyszemek millióit. Hatalmas in­diai székekbe süppedve, Amerika leggazda- gabbjai élvezik a háborgó tenger idegnyug­tató látványát. Télen a gondtalan „East“, Amerika Keletjén élő milliomosok Nyugatra költöznek. Kalifornia tengerpartjának ilyenkor van a szezonja. San-Franciskótól lefelé San-Diegóig könnyű föladat megtalálni Kalifornia legszebb pontjait, nyomon kellett csak követnem e tarka vándorcsapatot. Nem egyszer hittem, hogy már a leg­szebb helyre jutottam s másnap újabb csodát bámulhatott a szem. Pala Alto, Santa, Clara, Santa Barbara, Hollywood, Pasad’ena, Long- Beach, San-Diego — s most el a partoktól: az Óceán messzesége vonz —, mily szép le­het az a kékből kimagasló zöldes folt, ame­lyet San-Diego pálmás dombtetőiről szabad szemmel is láthatok: csöndes, szép sziget, Coronado. Sokáig kergettem, megtaláltam. Kalifor­niának e z tehát a legszebb pontja. Sziget, amelyen csak luxus, gazdagság, kényelem honol. Néihányxszáz milliomos lakja. Hosszan keresztező villasorok mosolyognak egymásra boldog megelégedettségben. Sehol egy kerí­tés, mintha a szép, karcsú villák is fürdőru­hában járnának, szabadon állanak a tükör­simára autózott, pompás kertutak mentén s csupán a szégyenlősebbek bújnak vastag pálmafák mögé, vagy öltöznek narancsfák virágcsi'pkéibe: bűbájos illatfelhő árad szerte­szét. Mesélik, egy spanyol hercegkisasszony szökött ide a szerelmesével, nászéjjelükön c narancserdö hódító illatában haltak meg. A szigetnek azonban csak a múltja ilyen költői, jelenje amerikai értelemben szép, modern. & Ide építették az Egyesült-Államok egyik leg­tökéletesebb szállodáját. A Del Coronadonál sem Párisban, sem Lodonban, de még New Yorkban sem láttam szebbet. Egy dúsgazdag, sokszoros milliomos építtette. Nem haszonra, csak hogy legyen. Annyi milliót fektetett bele, hogy alig hihető, hogy kamatján fölül nyere­ségre is dolgozzék. Ami luxus szállodában létezhetik, az itt mind megtalálható. A tengerpartra nyílik az óriás főépület, mögötte pazar gondozása park, amelyet vagy harminc szebbnél-szebb villaszerű pa­lota környez. Szálloda, amely egyúttal válo- gatottan finom villatelep is. Az étterem és társastermek a főépületben vannak, vászon­nal födött nyitott folyosók vezetnek a kertből hozzá. Esténként báliruhás asszonyok, Lak­kos urak tömege kigyóz a parkban. Tompa gongszó: az estebéd. Az ebédlő még a szokatlan nagyszerű- . ségek e hazájában is meglepetés. Virágos j kert, a tropikus éghajlat minden gyönyörüsé- j gével. Oszlopok helyett virágzó narancsfák osztják részekre a hatalmas termet, amely­nek minden sarkát pálmák s a változat ked­véért gyümölccsel megrakott narancs- és fü­gefák lepik el. Láthatatlanul elhálózott bök- j rok között éneklő madarak szökkelnek, a ipái ma gályákon papagájok himbálóznak s va­lahonnan messziről, a magasból, a legtökéle­tesebb vonószenekar finom muzsikája árad. Ezüsttálakon fehér Lakkos inasok hordják az ételt. Egyiptomi bál Egyiptomi bált hirdet a szálloda. Az épü- | lct’ben elhelyezett divat terem napok óta lázas ’ miunkát végez. Selymek, aranybikátok tö­megében válogatnák a lányok, asszonyok, i Los-Angefosból külön színházi szabó érkezett,: ( akinek felügyelete alatt pazar jelmezek ké­szülnek külön e célra berendezett termekben. CalifotniTia legjobb táncospárja,, Peggy Cham­berlain! és Jack Holland tanítják be a tánco­kat, a főszám tízeinkét leány ó-egyiptomi tán­ca, melyet meztelen lábbal, stílszerűen fél- t meztelen jelmezben teltettek el ;a terem kö­zepén. A doilárkjrálynök [ San-E,iaiicis)kóból, üos-Angelosból és San­> Diegióból egy csomó fényképész érkezett, í részben a teremben, részben a tengerparton r folytak a felvételek, a reggeli lápok már ha­- sábszámra hozták a „milliomosok bálja11 ké­- pert. S itt aztán nincs s zemérm e t es ség, csak- annak a képét hozzák, akii „költségeiket11.- megfizeti Kíváncsi voltam megtudni, mit íi­- zettetnek egy ilyen milliomossal lánya képe- i neik közléséért. Száz dollártól ötszázig a „tak­- sa“. Attól függ, ki az illető s a lapnak melyik'- részében helyezték el a képét. 7 A bál gyönyörű, de unalmas. Fiatalság i kevés van, a lányokkal ötven körüli gavallé­rok táncolnak, által nincs, — ha van, csak ti- | . tokban, a szobákban bonthatják és fogyaszt­hatják ,a pezsgőt, — az egész inkább afféle színházi látványosság, ahol' a szereplők pom- pával, luxussal, ragyogással igyekeznek egy- -( mást felülmúlni. Igazi .iókeldlv ismeretien fo­galom e társaságban.. $ Kitűnő báli itirükk s nagy hatást keltett a terem teteáéröl .lelógó óra és gömb, mely­nek falát sok száz apró tükörkép alkotta- Táncközben kioltották a villanyt, a karzatról a forgásba hozott gömbre irányított reflektor ezernyi mozgó fényfoltot vetít a sötétben ’ táncolókra. Fonalakra erősített előre elkészi- j r tett dobozokból adott jelre tarka selyem sza­lagok repülitek a magasból, melyek lefogó színes erdeijében: mint bolygó Ildiéreek mo- , ’ zoigtak a íényfoftos táncospárok. I Jellemző a luxusra, melyet egy ilyen amerikai milliomos bálon kifejtenek, hogy a legszebb jelmezre kitűzött első díj borsónagy- " ságu szemekből álló 'gyöngysor, a jelenlevő * Mrs. CormeMus. Vauderbilt ajándéka, volt. A j ’ szerencsés nyerőnek a színpadira kellett álla- ; " nia s a gyöngysornál kezében reflektor fényé- ; ’ ben bemutatkoznia.. Ez már ágy szokás Ame- j rikában. j " A díszítés is sülsz erű, A tereim oszlopai * s miniden fala vásznakkal kárpitozva, melyre j ’ művészi kivitelben egyiptomi tájak festve. A : táncterem bejárata stilizált gúlám vezet ke- I * resztül, a falaikhoz múmiák állítva, óriási réz- | > edényekből; reijtelmes gőzök áradnak. A szín- ! 1 padi feljárat előtt két splhinx állt őrt, melyek 1 .megmozdítInak s óriási hatást keltve, szeli c- *•' mes megjegyzésekkel kísérik az előadást. A legújabb sport: autóval beleszaladni a tengerbe s A fürdésen kívül számos, más sportra, ; szórakozásra nyílik-alkalom a pompás hul- c láimiverésü óceán mentén. A legújabb őrület- autóval beleszailaidni a tengerbe, ameddig csak 7 tehet. Eléggé izgalmas látvány. A hullámverés c mozdulatai szer.int kel! az autót kormányozni; V apály nyomán befelé, s a hullámok közeled- i, téré a part felé rohanni. Hogy mennyi veszély i. pejlik c mulatságlnvnt azt csak az igazi autó­Kis sziget a Csendes Óceán közepén Dobay István dr. útirajza a Prágai Magyar Hírlap részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom