Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-27 / 119. (567.) szám
■ Játék a szavakkal Prága, május. 36Scötos Viator, aikáben a toadiefená'lis eltoguíts.ág erősen küzd a szstovensakói, erdélyi és 'bánsági taajiiiimáinyirtia alikaJirnával tapasztalt roalitáisolkfcail, akinek eüőbbl Jekötött- séige nyomán tetszik az uj helyzet, münft geográfiái kép, die éppen az előbbi meggyőződése és programja alapján nem tetszik a geográfiái határokon bélül érezhető helyzet politika és az abból folyó ziláltság, tegnap isimét megszólalt hosszabb hallgatás után a Lidwé Novrny hasábjain és folytatja Szlo venszkóról szóló cikksorozatát. A cikk a legégetőbb cseh-szkwákian kérdéssel foglalkozik, mikor ama keres feleletet, 'miképpen tenne' megoldható a cseh és sztövák kérdés, A konkkziójált még nem ismerjük, mert Sctftos Viator folytatna fogta cikkét és még; nem jutott el a leközölt cikk,résziben a megoldás programszerű lehetőségeihez, de az eddigi közölt résziből is konstaftálható az, hogy Scotus Viator a mai helyzetet egészségtelennek, politikailag hibásnak, sőt veszedelmesnek tamilja s hogy a kérdés rendezését az angoli-skóít viszony analógiája nyomán képzeli d. Talán a jövő hétre kiderül, mint képzeli a hosszú évszázadok nyomán kialakult és a történelem sok tüzüceresztségén keresztülment angol-skót helyzet átültetését egy történelmi közös bázisokat csak erőszakoltan felfedezhető két nép összekapcsol á sárnál s a sok tekintetben csak tört éheim! líonjunkftu rámák tekinthető összeforirás kötőanyagaként. Az azonban ma is megáüaprtható, hogy Scotus Viator tökéletesen érzi és helyesen mérlegeli a két országrész közötti viszony tarthatatlanságát s amikor .az autonómia ellen foglal állást, akkor jóformán kizárólag csaik a név dilién emse! kifogásokat, mert magát a lényeget és az autonómiának, mint eleven és 'természetes eszmének létjogo- s&ilíságát és imperatiivuszá't szükségesrek és fennforgónak ismeri el. Amit az autonómiáról mond s amint más kifejezést keres e szó helyett, lévén ez a prágai fűteknek disszonáns, kellemetlen és rémületes, az nem más, mint apollógia az aütonóhiia mellett és játék a szavakkal araiak érdekében, hogy Prága kevesebb riadozás- saü, kevesebb pánikkal és 'kevesebb libabarrel lássa be és koncedálja azt, hogy a szlo- ' Venszkói kérdésnek az önkormányzat és deoentraifeá.ció alapján való niegoídása éppen "iigy ‘érdeke neki mint ahogy kötefesséige is magának az államnak stabilitása, és az ál-, .lét afepfeltéteteként tdvibthe^ő >űhtikaí hairmónia szempontjából Akár tetszik, akár nem, Scotus Viator tegnapi cikkében nyílt vallomást tett. S ez a nyüt vallomás az autonómia (törekvésének egyik alap támasztéka, egyik morális értéke, mert oly helyről származó vallomás, ahol az eddigi tapasztalaitok az igazságkeresésérek 'bázonyos törekvését felfedezhetik ugyan, de egyúttal azt iis konstatálhatják, hogy a befolyásoltság a prágai kormány részéről érezhető é:s fennforog. Bennünket nem téveszt meg a szavaik játéka, az egyik kifejezés helyett egy másik 'előkutatása, mert nekünk írnmd'egy, hogy autonómiának hiiVják-e az önkormányzat imegvafóisitását vagy d-evoláeiónak, hogy mily formában véli összeforrna szth aíónak a (mesterségesen széttört Iközépeuirópai gazdasági és geográfiái érdekeket, nekünk az a fontos, hogy érvényesítésit találjon az a rendszer, mely a természetes törekvéseket honorálja, a nemzetek és a nemzeti töredékek őnijogí életlehetőségeit biztosítja s ezzel békét hoz az aesarkodás, az erők kihasználása és az eleven keringésre hivatott vér ki- piócázása helyett Scotus Viator szériát az elégedetlenség szülte az autonóm törekvéseket Autonómia helyett devolució — Az n t ód á Ra m ok na k össze kell kapcSoíódniofc — Az angol—skót minta ’ többségének az akaratát juttatja érvényre (? ?). A háború utáni uj államok az alkotmányos és közigazgatási berendezésükhöz nyugaton keresték a mintát. Az uj államok kormányai szorgalmasan tanuhnárnyozták a francia, német, amerikai, a brrtt helyi közigazgatási és állam jogi berendezkedést, azonban figyelmen kívül hagytak egy' igen jó példát, melyet talán elsősorban kellett volna tauulmányozniok. A bríttek és a skótok viszonyából .analóg módon sokat átvehetett volna a cseh-szlovák köztársaság. Anglia és Skótország egy áffamot alkotnak, melynek közös lobogója, közös neve és ami a legfontosabb, közös törvényhozása van. A kisebb ország, Skócia, megtartotta azonban teljes függetlenségét az egyház, bíráskodás, közigazgatás, iskoládgy és mezőgazdaság terem Amoimáfiássá teszi a helyzetet, hogy a .két államiban két államvallás, van s hogy Skótország jogi rendszere a római jogon alapul, míg Angliáé a szokás jogon épült ki. A bíráskodás, a perrendtartás, az alaki és anyagi polgári és büntetőjog is teljesen - eltérő. A közigazgatás tekintetében a szegény- gondozás, közegészségügyi berendezkedés iis? — .jóllehet, már közös törvényen alapul — teljesen különböző irányú fejődést vett fel a két területen. Az T696. évi skót iskoíarörveny teljes terjedelmiében érvényben van ma s .az újabb törvények módot nyújtottak ugyan a pres- byteriáníus skót iskolák államosítására, a kormány azonban .nem tette ezt, ellenkezőleg, a legmesszebbmenő államisegélyben részesíti a felekezeti iskolákat. A felekezeti viták az iskola kérdésben ily módon a mim- rmimra zsugorodtak. (iBechyné figyelmébe ajánljuk. A szer’k-) Van végül. Skóciának egy sajátságos intézménye, a mezőgazdasági hivatal, meöy- nek megfelelő intézmény AngolOrszátgbain egyáltalán rainics. A legfontosabb itt azonban az a tény, hogy • e két országrész nemcsak a múltban, fejlődött tejesen külön utakon, hanem jelenleg is igen erős az az irányzat, mely a külön fejlődést a jövőben is meg akarja őrizni, jóllehet az idők folyamán bebizonyuií, hogy például az ipar és kereskedelem egységes kezelése céMráinyosabb. Magától értetődik, hagy haid-, kül-, pénz-, vasut, posfcaügy közös, de e reszortok .részére is külön államtitkársága van Skóciának. A skót „Lord1 Advokat“, a iskót álíamügycs'zség fejte sókkal nagyobb jogkörrel van fdruháztva a Skóciát érdeklő törvények előkészítésében., a közös törvényhozás számára, mint az angol ,,korona- ügijtesz*4. Ebben a két tisztségben gyökerezik egyébként a két országrész antoróm jogfejlődése. Eddig szól a cikk, melynek második részét vgv Tátóztk. a lövő hétre hagyta a L. N. InéKímtialá Mell ralclicii Hazám criciclicr* Herrioí nyilatkozott a P. M. H. párisi iiidésitéja előtt a nemzetközi és a francia feelsM^iíikai kérdésekről Scotus Viator a Lidové Novinyban irt cikkében konstatálja, hogy Szlovenszkón nagy az elégedetlenség s ennek eredméuye- •'képpen jelentkezik az autonómia iránti vágy. Jóllehet, az autonómia jelszavát a - néppárt .sajátította ki magának, 'tagadhatatlan az a tény, hogy a jelszó mögött rejlő alapgondolat tetszik minden szíovenszkói ember iek, páríkiilönb- ség nélkül. Ezt a tényt Prága nem méltányolja, de talán még észre sem vette. Viszont szomorú valóság az, hogy az autonómia eszméjének leghangosabb szószólói nincsenek tisztában követelésük tartalmával és terjedelmévé:!. Az autonómia fogalmának magyarázatánál (sajnálkozását fejezi ki Scotus Viator amiatt, hogy a szlovenszkói szeparatisták rém tudnak más nevet adni követelésük és céljaik jelzésére. Maga az „autonómia** szó oly gyűlöletes a centralista körök előtt, hogy csupán annak hallatára rémüldöznek, pedig nincs okuk az ’jedtsegre. Miként kétségtelen az, hogy az összes utódállamoknak elöbb-utóbb okvetlenül kapcsolódniok kell valamilyen módon, dacára annak, hogy a „Díniakcmföderáció**, ?,vámunló“, „középeurópai szövetség** nevek igen gyűlöletesek s maga az elnevezés gyiilölííé teszi az okvetlen megvalósítandó eszmét, ugyanúgy az autonómia hangzása is rossz, pedig tulajdonképpen oly eszmét takar, amely okvetlenül megvalósítandó. Scotus Viator az „autonómia*4 név helyett a ,,dievO'luíció* elnevezést ajánlja. Ez a kifejezés Írországban keletkezett s az unio- nizmus és szeparatizmus végleted között a középutat jelölte. A devolució szó jelentené annak a fogalmát amit Szlovén szk ónak meg kell kapnia s ami elől a prágai kormány sem zárkózik él. A legszélesebb körű önkormányzat minden átmenet nélkül semmi szín alatt sem adható meg, a kormány ellen,ben nem, zárkózik el attól a gondolattól, hogy az egyes kormányzati ténykedéseket dte-oanitTtaHizá.Tfita. Rámutat arra, hogy a szítóveuszkói kérdés niem áll egyediül az utóbbi évek történetében, mert a centralista és decentraliszti- knts irányzat igen sok államban küzd egymással. így van az Lengyelországban is s Romániáiván még nagyobbak az ellentétek az anyaország s a teljesen más viszonyok között élő Besszarábia és Erdély között. Jugoszláviában a szeparatista törekvések tu- laidonképpen a nyolc párt különböző (műveltségi tokának a. függvényei. Mindkét államban nagy. hiba az, hogy az urálimat egy kis, a. nép többségének bizalmával nem rendelkező háború előtti klikk tartja kezében. Cseh-Szlovákiábam más a helyzet, mivel itt a petka tarba a kezében a hatalmat, mély ugyan szintén mesterkélt s kényszerű intézmény, azonban mégis a nép Paris, május 26. íferriot Párisiből való elutazása előtt fogadta a P- M. H. párisi tudósítóját s arra a kérdésre, hogy miképpen gondolja a nemzetközi kérdések megoldását? iev válaszolt: _ A nemzetközi kérdéseket nemzetközi ut ón kell megoldani. Nagy súlyt helyezek arra és remélem, hogv az antant többi ál. íamaival együtt meg fogjuk találni a megoldást. Talán tudja azt, hogy igen jó összeköttetéseim vannak Angliával és az angol kormánnyal. A Lábonr-party kermányra- juíása után kifejezésre juttattam a párt politikai programjával és vezetőivel táplált szmipátiamat. * Sohasem tekintettem Mac- donaláot Franciaország ellenségének s nagy súlyt helyezek arra, hogy ö volt az első. aki Angliában hangot adott annak az eszmének, hogy a jóvátételek és a szövetségközi adósságok egymással egybe vau kapcsolva, Németországgá! szemben jóakarattal akarok eljárni, de ha azt fogom látni, hogy az én eljárási módom rosszakaratú és nem tisztességes eljárással találkozik, úgy a legélesebben fogok szembehelyezkedni. — Miképpen értelmezi miniszter ur a szakértői jelentésnek azt a mondatát, amely a birodalom, gazdasági egységének vissza ál- Utasát kívánja? — Én teljesen a szakértői jelentés alapján állok. Teljesen tisztába vagyok azzal, hogy a gazdaság? egí'Ség helyreállítása mindenekelőtt a belső vámkorlátok, továbbá a vasúi? rendszer és a gazdasági egységet hátráltató instrukciók megszüntetését kívánja. A Ruhr-megszáUás megszüntetésének időpontját természetesen nem szögezhetem he és az érzéseimet alá kell rendelni hazáin érdekeinek. — Milyen terve van miniszter unnak a. francia pénzügyek egyensúlyának helyreál- !ifására nézve? — Pénzügyi kérdésekben nem nyiíatkoz- hafom, mert minden szavamat úgy értelmezhetni, mint ami káros hatással lehet a frankra. Az ön cikke egy külföldön megjelenő magyar lapban fog megjetemti és egészen bizonyos, hogy másnap az összes párisi lapok kommentálni fogják. Ez pedig annak veszélyét rejti magában, hogy az én szavaimnak esetleg hibás értelmezést adnak, mert hiszen a híres „,bö rzebazaflak" mindent kihasználnak, hogy olyasmit találjanak nyilatkozataimban. amit sohasem mondottam. — A miniszter uir a börzét említette. Szabad föilvetraélm azt a kérdést, tnd az álláspontja a frank stabilizálása ügyében? — Erre tem válaszolhatok. A börze- hazafiakkal a legélesebben szembe fogok szállni, ha átveszem a kormányt, vagyis körülbelül tizenöt nap múlva, ha bármi tekintetben is meg akarják akadályozni eljárásomat. — Gondolja miniszter ur, hogy a szocialisták belépnek a kormányba? — Ez a szocialistáktól függ. Én minden lehetőt e! fogok követni, hogy megnyerjem őket ennek. — Miniszter ur az orosz- kérdés rendkívül fontos és Ön kompetens ebben a kérdésben. Közölheti vetem álláspontját? — Nem tudom pontosan, hogy az összeköttetések fölvétele milyen módon fog megtörténni. Meg vagyok arról győződve, hogy a gazdasági összeköttetések fölvétele Oroszországgal nemzeti és nemzetközi szükségesség. Természetes, hogy ez a kérdés egy sor uj kérdést fog fölvetni, aiue!®» cscia-sii. ts®r®!8í&£rf fizettek ma, májns 26-án: Zürichben 16.70 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 209300.— osztrák koronát Berlioben í2460 0öfl ÖOÜÖÍIÖ-— német márkát ...^ * —/gr _ Él mf Ül. évfolyam 119. (567.) szám má^s^ I Főszerkesztő: ^ Szlovenszkói és Rnszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő. I PETROGALU OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHEARTH ERNŐ dr.
