Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-25 / 118. (566.) szám
Vasárnap, május 25. * Megalakult Mewyorkfean „Amerika-Magyarorszíg Egyesület4* „Magyarország szellemi és gazdasági kínosait hasznosítani keli az egész világkultúra számára'* — Az egyesület amerikai elnöke Vletör j- Dowting, a Snpreme Couríh főbírája, üdvözlő iratot küldött a kormányzónak Budapest, május 24. (Saját tudósítónktól.) Ébreszt Apponyi Albert amerikai sikereinek, másrészt a Magyarországon már évek óta működő Magyar—Amerikai Társaság jelentős akcióinak hatásaképpen a társadalmi és politikai téren vezető amerikai személyiségek lelkes kezdeményezésére megalakult Nevvyorkban a „The Hungary Society or Amerika" és elnökéül a világszerte híres supreane courthi főbírót, Victor J. Dowting urat választotta meg. Az intézmény megalakulása után nexusba lépett a budapesti Magyar—Amerikai Társasággal a kölcsönös együttműködés ügyében, egyúttal Szécheny László gróf was- hingtori magyar nagykövethez levelet juttatott el az elnökség Horthy Miklós, Magyar- ország kormányzója számára, melyben bejelenti az egyesület megalakulását és üdvözli ebből a nagyszerű alkalomból a kormányzót. Az üdvösfő levél magáiban foglalja az egyesület megalakul ás ónak részleteit és bemutatja annak a hatalmas merikai mozgalomnak is egy momentumát ezael, amiről egy amerikai diplomata nyilatkozata alpján már beszámoltunk. A levél szerint az egyesületnek céljai a következők: 1. Kifejleszteni és ápolté egy közelebbi viszonyt Amerika és Magyarország népei között; teljesen megismertetni mindkét ország közvéleményét egymás ideáljaival, céljaival, irateltektuáfis. művészeti és gazdasági telje sitményerv e'l. 2. Elősegítem fenti célokban egymást egyrészt tanulók, tanárok és előadók kicserélésével, másrészt gazdasági vonatkozások megteremtésével3. Elősegítersi amerikai érdekeket Magyarországon, magyar érdekeket az Unió területén minden olyan módon és hatással, amik a cél elérésére vezetnek. Az egyesület megalakulásának hirét természetesen a budapesti Magyar—Amerikai Társaság nagy örömön! fogadta és a megkeresést hasonlóan meleg üdvözlettel viszonozta. Emellett minden előkészület megtörtént arra, hogy a két intézmény törekvéseiben összekapcsolódják. Erre vonatkozólag és a legközelebbi munkaprogramot illetően a budapesti Magyar—Amerikai Társaság ügyvezető igazgatója, Zseny József ur a következők szerint nyilatkozott: — Az amerikai egyesület megalakulása a legnagyobb reményekre jogosít. Vezető igazgatói az amerikai politikai és társadalmi életben nagy sikerrel és nagy eredményekkel működő vezérférfiak, akiknek elhatározott törekvésük sikerülni fog. Az elsősorban, hogy Magyarország szellemi és gazdasági kincseit hasznosíthassuk az egész világkultúra javára. a?fán az. hogy ez a nemzet ura odakerülhessen a világ vezető nagy nemzetei sorába. — Az együttes munka első fázisában Budapesten tekintjük a Társaság felügyelete alatt működő amerikai—-magyar intézetet, amely gazdasági és művészeti tudósítója, informálója lesz Magyarországon az amerikai gazdasági és művészi produktumoknak, viszont Newyorkhan hatalmas arányú amerikai—[magyar történelmi kiállítással fogják az ismertetés munkáját megkezdeni, amit még ez évben feltétlenül .megrendeznek. — Kossuth Lajos Intőt tesszük mi is: az emberiség újjászületésének Amerikából keli kiindulnia. És most, hogy előkelő barátaink varrnak kinn. bizonyos, hogy nagy szenve déseirrk küzdelméhez Washington nemzetei átnyújtja segítő kezét Kossuth népének. Radnay Oszkár. iSnSssE íC M fIB É. CSAK NAL VEGYEN MÁSSÁ, FÖ-UTSA 25. Mriilfflzás a prágai ptllllia Hífesiiijc&eii Készül az iij minisztert lista — Menni kel! a nemzetvédelmi miniszternek is — Az uj ál- lainpolgársági törvény tér vezote — Téesőtek Prágában Prága, május 24. Az elkésett tavasz siet a pótlással. Öltel szórja a virágok ezer színű csokrait, lornbsá- tort vet a fák koronára, a szirmokra bő harmatot gyöngyöz, melyet szomjas szájjal csókolnak fel a sugarak. Az utcákon, köz- kertekben lenge ruhákban ezer csábos ígéret, halk mozgások muzsikás bája. Fiatalnak, Öregnek szivében virágdalok zsonganak. Soha még ilyen lmja nem volt a május.-------S nekem száraz politikusok után ke í! fuffeosnom és szerelemre sóvár ajkaimon .inéra a „szeretsz-e" forró kérdése ég, hanem „mi történik a koalíciós berkekben?" kérdezem minden utamba akadt képviselőtől. Ilyen mesterságü ember pedig ina — a szünet idején — még a klubok házában se igen akad. Néhány csinos Yost Miéi és jó- husban levő klubtitkár lakja a termeket, melyeken egyáltalán nem látszik meg, hogy a politika konyhájára uj szakácsokat állítanak be mert a régiek közül egyik-másik úgy le- kozmásitotta az ételt, hogy még a jól meg- edzett koalíciós gyomrokat is megiféküdte. Az agráriusok klubhelyiségében végre ráakadok egy cseh agrárius képviselőre, aki pártjának számvivőie és egyik „reménye". Kik lesznek az «i mmiszíterek? — Nagy változások a kormányban nem igen lesznek — mondja. — Koalíciós körökben az a határozott kívánság, hogy a statusquói állítsák vissza, vagyis a petka öt tagja vonuljon be a kormányba. Ez ugyan alig lesz lehetséges, mert Kramár ambícióját nem elégítheti kj egy miniszteri tárca. A pénzügyminiszter előreláthatóan Engiis lesz, a postaminiszteri tárcát pedig Tucny kapja. Harc csak Bechyné örökéért folyik, melyre a cseh szocialisták is igényt tartanak. Stribrny, a vasuiiigyi miniszter, fel tétlenül marad. Az ellene intézett tám adások csak azt célozták, hogy a polkában szordiíiót tegyen a hangjára. Nagyobb meglepetést csak a nemzetvédelmi miniszterA megkérés Tárcarovsítink: Kedd: SZEDERKÉNYI ANNA: Katót megcsókolták. Szerda: SCHALKHÁZ SÁRA: Valakikére- sés. Csütörtök: SEGESDY LÁSZLÓ: Szobor (vers). — PAKOTS JÓZSEF: Vízió. Szombat: SZILÁRD JÁNOS: Cshikla táncol. Vasárnap: FALU TAMÁS: Ablak mögül (vers). — ZILAHY LAJOS: Az ősember. Á rég! ház Az alkonyaiban áll a régi ház. Fáradt falán fázékony pirkadás van, Mint vén zarándok, álmos csöndpalástban A térre tévedt s egy ávét iraáz. Vállára vészes évek súlya húUt, Görnyeöten áll terhűktől roskadozva. Mint régi kór, őröl testén a múlt S fejét dérre! hamvasra barmatozza. Egymásba ásit sok tágas szoba. Ó bútorok, borongó, barna képek. Remegve rejti régi babona Holt emlékét sok porió nemzedéknek. S holt tán a ház is? Dermedíen hever És többé föl nem ébred semmi szóra. De olykor nesz dobog benn. Még az óra, A régi háznak fáradt szive ver. Káilay Miklós. Rabfndranáth Tagorénak egy eddig közzé nem tett dialógusa. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — A lány és a fiú belemerültek a holdas éjszaka csodálkozás álba. A lány: — Nem felejtettem el azt az időt, amikor mi ketíen együtt jártunk vásárolni és eladni. De Te — gondolsz Te meg reá? A fiú: — Az a Hang, ami felém énekel, egy aranyharang csengése: így csak az én szerelmesem énekel. Alán y: —• Az aranylámpa^ azt hiszi, hogy ő fényesebb, mint a hold s jöhet egy szellő és eí alszik. A fiú: — A büszke hold azzal dicsekszik, hogy ő jobban világit mint a lámpa s jön egy fel- höcske és — eltűnik. * Az aloe cseriek mélységéből, mintha galambturbékoiás hangzana. A csengő holdas éjszakában úgy csacsog valami, mint a szerelmes papagályok szoktak, azután ismét változás fog kelteni. A koalíciós körök kívánják még KáHaynak a lecserélését, mert a szlovák miniszteri székben politikust akarnak látni. Mindenesetre bizonyos, hogy a 26-án megérkező elnök elé Svehia kész miniszteri listát fog terjeszteni. Változás azonban a koalíciós kormányzatban egyáltalán nem lesz. — Ez azonban semmi esetre sem interjú — fejezte be szeretetreméltó mosollyal a cseh politikus s fehér gyöngy virággal gomblyukában már is indult a korzóra a tavaszt élvezni. Az állampolgársági törvény novellája A németek klubja egészen üres- Van eszük, a tanácskozási helyet át tetteik a Deut- söbes Haus gyönyörű kertjébe. A virágzó orgonák alatt, hűvös píker.i sör mellett kellemesebb koalíciót buktatni, irakit a forró klubbá zfoan, A kommunistáknak is csak himnondója van itt. Az ungvári Gáti ár. dolgozik szorgalmasan az állampolgársági és illetőségi törvény novellájának tervezetén. Az összes ellenzéki pártok ugyanis törvény tervezetet terjesztenek még a nyári szünet előtt a nemzetgyűlés elé, mely az 1920. évi 236- szánni | törvényt úgy módosítja, hogy az állampolgárságra a saütgermairi! szerződés élefbe- | lépte idején lakott •hely az irányadó. Félmil- L Hó ember vitás állampolgársága nyerne cz- i zel a novellával azonnal elintézést és scik j ezer Szovenszkóról kiüldözött polgár térhetne vissza otthonába. Az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy a törvénytervezetet közös szöveggel terjesztik a parlament elé. A téesőiek küldöttsége A keresztény szocialista és magyar kisgazdapárt titkári helyiségében a népszerű Tömöri klubtitkár éppen öt ruszinszkói polgárt fogad. Técsőrő! jöttek az árvák, hogy a ki^Sgymiriisz-remél elkeseregjék sirámaikab A klubtitkárt kérik, hogy vezesse őket a külügyini-nisztcriumba, mert a kormányzójuk s annak fullajtárjai cserben hagyták őket. Beszkid, a kormányzó ugyanis Petrigaíla munkácsi polgármester, Kaminszky és Égre ssy dr. téesői ügyvéd társaságában fölruccant Prágába, hogy itt a munkácsi laktanyát eladják a hadügyi kormánynak. A jó téesőiek- nek azután innen táviratozott Egressy ügyvéd, jöjjenek azonnal, a kormányzó itt elintézted sérelmes határügyüket. Meg is érkezett a téesői deputáció, de sem Egressynek. sem Beszkidnek nyomát • sem lelték. A jószívű Tömöri aztán fogott is nekik egy képviselőt s el is vitte őket a külügyhöz, ahol kaptak is — ígéretet. Beszkid kormányzót azonban nem hagyhatom látatlanul és meghallgatíatlanul. Loholok a Hotel Beranekbe, Beszkid azelőtt leib- szállójába. A portás csodálkozó arccal fogad. „Hát nem tudja, hogy a Beszkid egy „ország" kormányzója lett s most már előkelőbb hotelbe száll." Sorra veszem a prágai Rlíze- ket, amíg végre ráakadok a kormányzóra a „Sax"-ban. Azaz csak a szobájára, mert ö fömagassága nincs otthon. Bizonyára országának sorsán tanakodik valamelyik miniszterre). Utána! Ember tervez, a sors végez. Alig rohantam ki a szállóból — a fáradságtól, a kánikulát mimelŐ májusi nap melegétől elszédülve, a még melegebb redakcióba, ott várt már egy ruszinszkói távirat, amely jelentette, hogy Rozsypal kormányzóhelyettes kiszállt a téesői helyszínre és megvizsgálja az esetet. Szóval Rozsypal vizsgál s igy a téesői deputációt hiába utaztatta föl Beszkid Prág-;ba-.c . ____________________ Ko alíciós vita a tiszíviselökérdésrö!. A Vece-rnik Pravo Lidu tegnapi számában fölpanaszolja, hogy oly állami tisztviselők vannak a legzsirosabb helyeken, akiket a régi uralom idejében fegyelmi utón elbocsátottak és akik egyszerre nagy hazafiakká lettek. A Lidové Listy e cikkre válaszolva kijelenti, hogy a német és magyar tisztviselők egyszerre nem cserélhetők kil mivel esztelen dolog lenne munkaképes embereknek nyugdijat fizetni, másrészt nincs ^lég utánpótlás cseh és szlovák tisztviselőkben. csönd lesz, a nyöszörgő természetben. Hosz- szu hallgatás után rajra kezdődik. A lány: — Ha akarod, olyanok leszünk, mint két selyemhernyó, amik ugyanabban a levélben élnek és együtt építik meg fészküket. A fiú ha llg a t. A Ián y: — Szépek és boldogok leszünk, tiszták, mint a fehér rizs. Pompásaik, mint a fiatal zöld rizs. Illatosak leszünk, mint a friss kalács. A fi u: — Igazad, van. Egy az életünk. A szerelmünk élni fog, amíg élünk. Minden fájdalmat együtt hordozunk, együtt eszünk gyömbért és sót és nem panaszkodunk. Bruhaha — A Prága? Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Lakatos László. —• És egyáltalán hogyan jutottam ide? Az orvos küldött. Gazember tanács volt, mondhatom. — Menjen színházba, — mondta. — Oda, ahol nevetnek. — Nna . . . Másnak rendel aszpirint, vagy morfiumot. Nekem felírt egy francia bohózatot. És most itt ülök beszorítva egy székbe. És körülöttem az emberek. Emberek? Nem! Ezek nevetőgépek egytöl-egyig. Hogyan tudnak nevetni. Tudnak? Ez az, hogy nem tudnak nevetni, csak nevetnek. Én már figyeltem, az ember százféleképpen sir százféleképpen nevet is, dé ezek itt, mind egyformán. Mintha nem ezren volnának, csak egyen, egy óriási nevető motor. A kacagásuknak nincs ize, nincs üteme, nincs muzsikája, ez egy nagy harsogó bruhaha,, lé- leknélküli, mintha nem is emberi torokból jönne, vagy agyvelőböl, mert hiszen igazság szerint az agyvelejével kellene, hogy nevessen az ember, hanem . . . Igen, ez az! Ezek úgy nevetnekv ez a harsogó nézőtér olyan, — egészen biztosan agy van — mintha valahol egy fonográfszörnyetegbe felvettek volna egy nevetést, egy nagy, gazdátlan tor?, nevetést és most megindították volna a lemezt, a nagy, a félelmetes lemezt, amely adja és dobja magából n mikrofóriikus zörejeket. ezt a nagy, ezt a lélektelen, ezt az őrjítő brrahahát. És ide küldött engem az orvos. Ebbe a haughányóba. — Nem bírom. — De hát valahol mégis csak . . . Nekem ne magyarázza senki, hogy ez a nevetés tömegaktus. Vagy jól van így is. EifogaSS1 fsr~ Valódi Schroll-féle -»■ tfao,gyuU és leiwásMak ScMSfonoli, vásznait, cretoiíoK és damaszíok nagy választékban minden Damaszt-asztalnemüek. Kész nőlleSaérnemüek- Szent-háromság szélességben Schroll-Schlffon 7, vászon 6 korona szoborral szemben
