Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-04 / 101. (549.) szám

Főszerkesztő: ^ Szlovenszkői és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő. PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. A népszuverenitás ellenségei (fi.) Prága, május 3. Dodiin és Rousseau tana a néps^uve'réni- itásról ma már csaknem Európa vaJaimieamyi é'lU lamrendlszeiréheu általiántos elfogadásra talált. Tjz a tan a feijeddmelk önkényuralma ellen troirdiult és azt hirdette, hogy az államiban mim !d>em Öiataíliomniaik forrása a nép, amely azt ■ösalk a táinsadaHmá szerződés vagy az alkot­mány utján ruházta a királyra, a® államfőre, a kormányra vagy más áilamlhatfealmi szerv­re. A cseh-szfoválk köztársaság alkotmánya te leUfogádita ezt .aiz elvet és nánidijárt első sza­kaszában imigyen 'deklarálja: „A csieb-szio- vák köztársaságban az egész államhatalom­nak egyedüli fonása a inép-“ A népszuveréni- tás tanának erkölcsi lényegéit pedig a nagy­nevű amerikai elnök, Lincoln Ábrahám fejez­te ki, amikor azt három szóval jellemezte : „a néppel, a népért, a népnek”. Az elmélet és a gyakorlat, éppen úgy, Untat számos más téréin, itt is gyakran össze­ütközésbe kerülnek egymással. Az afflkot- tményoíkat készítő teoretikusok ugyan görcsö­sen ragaszkodnak a népszniverénrtás elméle­téhez, de már ;:a praktikus államférfiak csak biráetik az elvet, die a valóságban menti sokast törődnek vele. A népszuveréníitás tana a mép- képvisefet, a roprezenitativ rendszer, a pe#*- lameniarizírmis utján valósul meg. De a par- 'latrrten'tarizmius ma már nem az az életerős intézmény, ami volt még egy emberölstiővd' azelőtt Minst minden emberi intézményt, ha már hosszabb idő óta van életben, ezt & ki­kezdte az Mő vasfoga, ebben is megkezdte munkáját a szu. Amerikát a népuralom kliasz- szfilkus földijének szokták mondani, de ez ntem akadályozza mag a jenki-politikusokat abban, hogy az elnökválasztást ne lailacsonyitsák le paródiává, amelyben tömegekben népül a dol­lár és a választási memagerek túllicitálják egymást abban, hogy melyikük csapja be na- igyobb blöffökkel a naiv választókat. A fran­cia törvényhozók megzsarolhat ó sága szinte közmondásossá vált és a francia parlamenta­rizmus tipikus példája lett a népképviseleti rendszer süllyedésének. Mivel pedig a világ­háború után megszületett vagy újjáalakított fiatal államszervezetek nem az angol, de az amerikai és francia parlamentarizmus sark­csillaga után indultak, azoknak miniden hibá­ját átvették, lélektelen mechanizmusát még jobban aláhúzták, a lényeggel pedig még ke­vesebbet törődtek, amit fölként a tradíció hiá­nyára kell visszavezetni. A cseh-szlovák pet- kiarendszer elég szemléltető módon igazolja ezt az állításunkat. Az emberben önkéntelenül ás ilyen gondolatoik támadnak: miben külön­bözik nem formájában, de lényegében a mai jtenidsaer a XIV. Lajos napkirályságától; csak abban, hogy az emberek a népszuverenitás illúziójában ringatják magukat és pusz­tán arra való volt az intézmények fassní fej­lődése az utolsó századokban, hogy az i 11 u- ,z iót ébressze az emberekben, mert illúziók­ra az emberisíégnek éppen úgy szüksége van, imünt az egyes embernek narkotikumokra. A pari ámen tarizimius dekadenciája idézte elő, hogy jobbról is, balról is döngetni kezdik a kaput. Balról a kommunisták Indították meg a támadást, akik a parlamentarizmus helyett a. tanácsrendszert ajánlják. Jobbról pedig a fascisták indítottak ellene ostromot. Az uj olasz választójogi rendszerrel a fascisták azt a fölfogásukat vitték keresztül, hegy a par­lamentarizmus mia már csak látszat, puszta forrnia, amely megérett a megsemmisülésre. Ezt a fascista fölfogást Mussolini miost elmé­letileg kifejtette egy .Muiochiavielliről szóló ér­tekezésében, amelyet a bolognai egyetemnek, a jogi és áiiamtuidornány történetében oly ne­vezetes hírnévre emelkedett iskolának nyúj­tott át. Az uij olasz primo;p veszedelmesen közel jár az lí Prlncipehez, Machiavellinek ebhez a hírhedt müvéhez. Teljes őszinteség­gel bevallja, hogy a népszuverenitás elvét a gyakorlatban, azaz a. íreálipoitikában alkal­mazni nam lelhet. A képviseleti rendszer sze­rinte inkább a mechanika, minit az erkölcs birodalmába tartozik. Olyan országokban, ahol a re;preze:nltativ rendszert évszázadok óta fömtartják, oly nagy ^határozások, mint például a hadüzenet, sohasem illetik meg a népet. A nagy 'eszmék prófétái mindig csiak agy tuidltak győzni, ha meggyőződésüket az tér őszlak eszközeivel védelmezték. Veszeidefmiets tanítás ez, amely — ha is­koláit csinál — az embieriisiélgét nagy varga­betű után isimét visszavezeti Macchiavellihez, az erőszak profé táljához és a kondottieriik ön­kényuralmához. Veszedelmes már csak azért .is,. mert egy olyan állaim első felelős politi­kusa vatllja, amely alkotmányában elfogadta a nlépszuvetrénitás elvét. Amidé ennél mlég sok- lkai nagyobb veszélyt jelent a népszuvereni­tásra, ha az önmagában omlik össze és nem tud édentáilui az ellene intézett támadások­nak. A népszuverenitás tanárnak legnagyobb edensiégiöi nem a Mussolini-tanitványok, ha­nem azok, a néipfönséget fennen hangoztató politikusok, akik következetesen aláássák a parlamentarizmust azzal, hogy azt hermeti­kusan elzárják a nép akaratától és üres for- maisáiggá síülyeszt'ik. Je- A népképviseleti rend­szer föntartását mi föltétlenül Szükségesnek tartjuk, mert sem a tanácsrendszer, sem pe­dig az abszolút önkényuralom nem közelit! meg az állaimeszményt annyira:, mint a par­lamentáris rendszer. De éppen ebből az okból a legnagyobb mértékiben kárhoztatjuk azok­nak működésiét, akik a parlamentet meg akar­ják foszitani azoktól ia belső értékektől, ame­lyeknek valamikor az erejét köszönhette. A mai viszonyok között a parlamentáris rend­szer az arany középút; ha ezt a netnfdsizert alá­ássuk, úgy csak a ferjin-izmus vagy a miacdhia- velliizimus követkeizh étik. »»»♦»♦♦»»♦»»»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»■»»»»♦♦♦♦♦♦♦»♦♦»4 Magyarország politikai és kulturális feladata Nemzeti demokrácia és nemzeti reneszánsz — Az örök- emberi szolgálat a nemzeti géniusz vezetése mellett — Bethlen István gróf miniszterelnök nyl latkozata a Prágai Magyar Hírlap részére — Budapest, május 3. A szanálási javaslatok elfogadásával és a magyar nemzeti bank fölállítását szabá­lyozó kormányrendelettel a Bethlen-kormány rekonstrukciós munkálatai megkezdődtek. Ebből az alkalomból fölkerestem Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnököt és megkértem arra1, hogy tájékoztassa a Prágai Magyar Hírlap olvasóit a magyar királyi kormány politikai vonalvezetéséről és azokról. a föl­adatokról, amelyeknek megoldása a kölcsön- üggyel kapcsolatban Magyarországra vár. A miniszterelnök a következő nyilatkozatot volt szives a Prágai Magyar Hírlap rendelkezé­sére bocsátani: — Ezekben a történelmileg, jövő nyu­godt fejlődésünk szempontjából oly fontos napokban, amikor a Magyar Nemzeti Jegy­bankot, amelyért valaha annyit küzdöttünk, a nemzet saját erejéből fölállítja s amikor Mr. J. Smlth, a kiváló amerikai, aki a nép- szövetség fömegbizottjaként fog itt mű­ködni, megérkezik körünkbe, a kérdés, amely mindenki előtt, aki a nemzet jövendő sorsával egybeforrottnak érzi magát, kell, bogy fölvetődjék az, miként tud majd Ma­gyarország elhelyezkedni az uj Európában és hogyan találja meg azokat a kapcsola­tokat, amelyek újból számottévő tényezővé tehetik hazánkat Európa keletén. — A problémának kettős magja van: egy kulturális és egy politikai. Meggyőző­désem, hogy egyfelől csak olyan Magyar- ország tud újból megbecsülésre és tekin­télyre szert tenni az uj nemzetközi kapcso­latok világrendszerében, amely a legszebb magyar kulturtradiciókat követve, tudomá­nyos téren, művészetében és irodalmában, szóval egész lelki életében a maga faji és nemzeti géniuszának vezetése mellett az Örök emberit szolgálja és maradandó érté­keket tud termelni a haladás számára; szi­lárd hitem másrészt, hogy politikai és tár­sadalmi téren a helyes utón csak akkor já­runk, ha minden kockázatot gondosan ke­rülve, de azért tudatosan és fokozatos tervszerűséggel igyekszünk megvalósítani és megszervezni a nemzeti alapokon nyugvó magyar demokrácia uralmát. Ez a demokrácia kell, hogy büszke hordozója legyen a tiszta nemzeti, a nemes magyar tradícióknak, de viszont alkalmasnak kell mutatkoznia arra is, hogy intézményes megnyilvánulásaiban a nagy nyugati de­mokráciák egyenrangú testvére lehessen. — A pénzügyi reformból, a gazdasági újjáépítésből sohasem válhatik végered­ményben nemzeti renaissance, ha ezeket a célokat szem elől tévesztenők. — Én azonban hiszem, hogy a magyar­ság asszimiláló és sorsfordulatokat is meg­érző képessége, egészséges politikai ösz­töne, mint a múltban számtalanszor, úgy ezúttal is érvényesülni fog és a rendelke­zésére álló mai átmeneti időt okosan és elő­relátással lesz képes fölhasználni arra, hogy alkalmazkodjék életének uj viszonyaihoz és ezáltal erőt gyűjtsön a megoldandó föl­adatok számára. Eddig tart Bethlen miniszterelnök érde­kes nyilatkozata. Szavaihoz kommentárt fűzni szinte fölösleges. A kölcsönakciónak volt Magyarországon sok ellensége, de ma már, a tizenkettedik óra kondulásakor a nemzet túlnyomó többsége egységesen áll a kor­mány kibontakozási tervei mögött. A parla­ment mindent megszavazott a miniszterel­nöknek s igy most rajta a sor, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket magára vállalt s amelyeknek megoldására teljes föl­hatalmazást kapott. Magyarországra a közel jövőben súlyos és nehéz megpróbáltatások várnak, de ez a nemzet a kölcsönjavaslatok elfogadásával, a Magyar Nemzeti Jegybank részvényjegyzése iránti osztatlan érdeklődé­sével és a szanálási akció egész ideje alatt tanúsított magatartásával megmutatta, hogy van benne hit, erő és akarat arra, hogy ki­emelkedjék abból a feneketlennek látszó in­goványbái, amelybe beletaszittatott. Kemechey László dr. Az angol parlament elvetette az aránylagos választási rendszert London, május 3. Az aránylagos válasz­tási rendszerre vonatkozó javaslat szavazá­sánál a liberálisok kivétel nélkül e javaslat mellett szavaztak, mig a miniszterek és a munkáspárt nem egységesen szavaztak. A konzervatívok nagy része e javaslat ellen szavazott, noha néhány vezetőjük támogatta azt. A javaslatot 238 szavazattal 144 ellené­ben elvetették. Az aránylagos 7 választási rendszer elvét az előbbi parlament már négy ízben elvetette. A kormány azonban alaposan akarja megvizsgálni ezt a kérdést, mivel a mai választási rendszerrel nincs megeléged­ve. A német választások előestéjén Súlyos vádak a szociáldemokraták ellen — Stresemann a régi hadtestek hiányával okolja meg a szakértői jelentés elfogadását Berlin, május 3. A lapok ma az utolsó íölszólitást intézik a választókhoz, hogy a lehetőséghez képest minden választót az urnákhoz hozzanak. A Rote Fahne vezető helyen kövér betűkkel azt állítja, hogy a szociáldemokraták háromnegyedmiltió márkát kaptak a kormánytól, hogy a Vá­lasztást a munkaközösség, a meghosszab­bított munkaidő, a bérleszálliíás és a szak­értők jelentésének elfogadása szellemében vezessék. A pénzt a birodalmi kancellár irodája utalta ki Welsnek. A Berliner Tagolatt Erkelenz demokrata vezér beszédét közli, aki Elberfeldben azt hangoztatta, hogy a német megszállott te­rületeken levő német nemzetiek nem támo­gatják a meg nem szállott területen működő pártnak politikáját és minduntalan azt han­goztatják, hogy a megértést akarják tárgya­lások és szerződések utján. Stutgart, május 3. (Wolff.) A német nép­párt tegnapi gyűlésén Stresemann beszélt, aki mindenekelőtt a szakértők jelentésének elfogadását okolta, meg. Mivel a jelentés — úgymond — kijelenti, hogy Németországnak hároméves moratóriumra és a pénzügyi rend helyreállítására van szüksége, Poincaré egész Ruhrpolitikája összeomlik. Azután a hitelszükségre mutatott rá és kijelentette, hogy ha a nemzetközi kölcsön utján pénz fo­lyik be — a legbutább büszkeség volna, ha Németország nem fogadná el azt a pénzt, amelyet megkaphat. A szakértők jelentéséből kitűnik, hogy a jövőben a katonai ellenőrző bizottságot csak az illető hatalmak fogják fi­zetni, hogy az Angliának járó jóvátételi pót­lék elesik és hogy a megszállási költségeket is a megszálló hatalmak fogják fizetni. A mi­niszter a szavakkal fejezte be beszédét: — Ha megvolnának még a régi hadtes­teink, akkor nem kellene hosszú tárgyaláso­kat folytatni, mivel azonban nincsenek meg, hozzá kell nyúlnunk minden eszközhöz, amely rendelkezésünkre áll. Berlin, május 3. Marx birodalmi kancel­lár nyilatkozatot tett közzé a Germaniában, amelyben kijelentette, hogy még soha nem folyt le egy választási küzdelem oly igaz­talan és kicsinyes módon, mint ez alkalom­mal. A kancellár attól aggódik, hogy számos szavazat olyan pártokra fog esni, amelyek csak programjuk megtévesztő határozatlan­sága által szerezhetnek maguknak híveket. Közeledés a lengyel—cseh-szlovák tárgyalásoknál Kraísó, május 3. A lengyel és cseh-szlo­vák delegációk kommünikét tettek közzé, amely szerint a földolgozandó jegyzőköny­vek tartalma tekintetében közeledés követ­kezett be, úgy hogy a konferencia most már hozzáfoghat ama határozatoknak megformu- lázásához, amelyek a szepesi határterületben uralkodó viszonyok rendezése céljából szük­séges gazdasági és közlekedési kérdésekre vonatkoznak. Megállapodás létesült a határ- és turistaforgalom, egy közös nemzeti park- létesítése és a Tátra és Pienina hegységek természeti kincsei tekintetében. Dérer Iván a szlovák néppártról. A cseh szociáldemokraták prágai május elsejei ün­nepségén, mint jelentettük, Dérer Iván is be­szélt. Dérer beszédéiben a szlovák néppárttal is foglalkozott és azzal igyekezett hangulatot kelteni a párt ellen, hogy az — szavai szerint — „Szlovenszkót et akarja szakítani a cseh­szlovák köztársaságtól és Horthy Magyaror­szágaihoz akarja tkiésőbb csatolni.44 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom