Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-04 / 101. (549.) szám

Főszerkesztő: ^ Szlovenszkői és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő.

PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

A népszuverenitás ellenségei

(fi.) Prága, május 3.

Dodiin és Rousseau tana a néps^uve'réni- itásról ma már csaknem Európa vaJaimieamyi é'lU lamrendlszeiréheu általiántos elfogadásra talált. Tjz a tan a feijeddmelk önkényuralma ellen troirdiult és azt hirdette, hogy az államiban mim !d>em Öiataíliomniaik forrása a nép, amely azt ■ösalk a táinsadaHmá szerződés vagy az alkotmány utján ruházta a királyra, a® államfőre, a kormányra vagy más áilamlhatfealmi szervre. A cseh-szfoválk köztársaság alkotmánya te leUfogádita ezt .aiz elvet és nánidijárt első szakaszában imigyen 'deklarálja: „A csieb-szio- vák köztársaságban az egész államhatalomnak egyedüli fonása a inép-“ A népszuveréni- tás tanának erkölcsi lényegéit pedig a nagynevű amerikai elnök, Lincoln Ábrahám fejezte ki, amikor azt három szóval jellemezte : „a néppel, a népért, a népnek”.

Az elmélet és a gyakorlat, éppen úgy, Untat számos más téréin, itt is gyakran összeütközésbe kerülnek egymással. Az afflkot- tményoíkat készítő teoretikusok ugyan görcsösen ragaszkodnak a népszniverénrtás elméletéhez, de már ;:a praktikus államférfiak csak biráetik az elvet, die a valóságban menti sokast törődnek vele. A népszuveréníitás tana a mép- képvisefet, a roprezenitativ rendszer, a pe#*- lameniarizírmis utján valósul meg. De a par- 'latrrten'tarizmius ma már nem az az életerős intézmény, ami volt még egy emberölstiővd' azelőtt Minst minden emberi intézményt, ha már hosszabb idő óta van életben, ezt & kikezdte az Mő vasfoga, ebben is megkezdte munkáját a szu. Amerikát a népuralom kliasz- szfilkus földijének szokták mondani, de ez ntem akadályozza mag a jenki-politikusokat abban, hogy az elnökválasztást ne lailacsonyitsák le paródiává, amelyben tömegekben népül a dollár és a választási memagerek túllicitálják egymást abban, hogy melyikük csapja be na- igyobb blöffökkel a naiv választókat. A francia törvényhozók megzsarolhat ó sága szinte közmondásossá vált és a francia parlamentarizmus tipikus példája lett a népképviseleti rendszer süllyedésének. Mivel pedig a világháború után megszületett vagy újjáalakított fiatal államszervezetek nem az angol, de az amerikai és francia parlamentarizmus sarkcsillaga után indultak, azoknak miniden hibáját átvették, lélektelen mechanizmusát még jobban aláhúzták, a lényeggel pedig még kevesebbet törődtek, amit fölként a tradíció hiányára kell visszavezetni. A cseh-szlovák pet- kiarendszer elég szemléltető módon igazolja ezt az állításunkat. Az emberben önkéntelenül ás ilyen gondolatoik támadnak: miben különbözik nem formájában, de lényegében a mai jtenidsaer a XIV. Lajos napkirályságától; csak abban, hogy az emberek a népszuverenitás illúziójában ringatják magukat és pusztán arra való volt az intézmények fassní fejlődése az utolsó századokban, hogy az i 11 u- ,z iót ébressze az emberekben, mert illúziókra az emberisíégnek éppen úgy szüksége van, imünt az egyes embernek narkotikumokra.

A pari ámen tarizimius dekadenciája idézte elő, hogy jobbról is, balról is döngetni kezdik a kaput. Balról a kommunisták Indították meg a támadást, akik a parlamentarizmus helyett a. tanácsrendszert ajánlják. Jobbról pedig a fascisták indítottak ellene ostromot. Az uj olasz választójogi rendszerrel a fascisták azt a fölfogásukat vitték keresztül, hegy a parlamentarizmus mia már csak látszat, puszta forrnia, amely megérett a megsemmisülésre. Ezt a fascista fölfogást Mussolini miost elméletileg kifejtette egy .Muiochiavielliről szóló értekezésében, amelyet a bolognai egyetemnek, a jogi és áiiamtuidornány történetében oly nevezetes hírnévre emelkedett iskolának nyújtott át. Az uij olasz primo;p veszedelmesen közel jár az lí Prlncipehez, Machiavellinek ebhez a hírhedt müvéhez. Teljes őszinteséggel bevallja, hogy a népszuverenitás elvét a gyakorlatban, azaz a. íreálipoitikában alkalmazni nam lelhet. A képviseleti rendszer szerinte inkább a mechanika, minit az erkölcs birodalmába tartozik. Olyan országokban, ahol a re;preze:nltativ rendszert évszázadok óta fömtartják, oly nagy ^határozások, mint például a hadüzenet, sohasem illetik meg a népet. A nagy 'eszmék prófétái mindig csiak agy tuidltak győzni, ha meggyőződésüket az tér őszlak eszközeivel védelmezték.

Veszeidefmiets tanítás ez, amely — ha iskoláit csinál — az embieriisiélgét nagy vargabetű után isimét visszavezeti Macchiavellihez, az erőszak profé táljához és a kondottieriik önkényuralmához. Veszedelmes már csak azért .is,. mert egy olyan állaim első felelős politikusa vatllja, amely alkotmányában elfogadta a nlépszuvetrénitás elvét. Amidé ennél mlég sok- lkai nagyobb veszélyt jelent a népszuverenitásra, ha az önmagában omlik össze és nem

tud édentáilui az ellene intézett támadásoknak. A népszuverenitás tanárnak legnagyobb edensiégiöi nem a Mussolini-tanitványok, hanem azok, a néipfönséget fennen hangoztató politikusok, akik következetesen aláássák a parlamentarizmust azzal, hogy azt hermetikusan elzárják a nép akaratától és üres for- maisáiggá síülyeszt'ik. Je- A népképviseleti rendszer föntartását mi föltétlenül Szükségesnek tartjuk, mert sem a tanácsrendszer, sem pedig az abszolút önkényuralom nem közelit! meg az állaimeszményt annyira:, mint a parlamentáris rendszer. De éppen ebből az okból a legnagyobb mértékiben kárhoztatjuk azoknak működésiét, akik a parlamentet meg akarják foszitani azoktól ia belső értékektől, amelyeknek valamikor az erejét köszönhette. A mai viszonyok között a parlamentáris rendszer az arany középút; ha ezt a netnfdsizert aláássuk, úgy csak a ferjin-izmus vagy a miacdhia- velliizimus követkeizh étik.

»»»♦»♦♦»»♦»»»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»■»»»»♦♦♦♦♦♦♦»♦♦»4

Magyarország

politikai és kulturális feladata

Nemzeti demokrácia és nemzeti reneszánsz — Az örök- emberi szolgálat a nemzeti géniusz vezetése mellett

— Bethlen István gróf miniszterelnök nyl latkozata a Prágai Magyar Hírlap részére —

Budapest, május 3.

A szanálási javaslatok elfogadásával és a magyar nemzeti bank fölállítását szabályozó kormányrendelettel a Bethlen-kormány rekonstrukciós munkálatai megkezdődtek. Ebből az alkalomból fölkerestem Bethlen István gróf miniszterelnököt és megkértem arra1, hogy tájékoztassa a Prágai Magyar Hírlap olvasóit a magyar királyi kormány politikai vonalvezetéséről és azokról. a föladatokról, amelyeknek megoldása a kölcsön- üggyel kapcsolatban Magyarországra vár. A miniszterelnök a következő nyilatkozatot volt szives a Prágai Magyar Hírlap rendelkezésére bocsátani:

— Ezekben a történelmileg, jövő nyugodt fejlődésünk szempontjából oly fontos napokban, amikor a Magyar Nemzeti Jegybankot, amelyért valaha annyit küzdöttünk, a nemzet saját erejéből fölállítja s amikor Mr. J. Smlth, a kiváló amerikai, aki a nép- szövetség fömegbizottjaként fog itt működni, megérkezik körünkbe, a kérdés, amely mindenki előtt, aki a nemzet jövendő sorsával egybeforrottnak érzi magát, kell, bogy fölvetődjék az, miként tud majd Magyarország elhelyezkedni az uj Európában és hogyan találja meg azokat a kapcsolatokat, amelyek újból számottévő tényezővé tehetik hazánkat Európa keletén.

— A problémának kettős magja van: egy kulturális és egy politikai. Meggyőződésem, hogy egyfelől csak olyan Magyar- ország tud újból megbecsülésre és tekintélyre szert tenni az uj nemzetközi kapcsolatok világrendszerében, amely a legszebb magyar kulturtradiciókat követve, tudományos téren, művészetében és irodalmában, szóval egész lelki életében a maga faji és nemzeti géniuszának vezetése mellett az Örök emberit szolgálja és maradandó értékeket tud termelni a haladás számára; szilárd hitem másrészt, hogy politikai és társadalmi téren a helyes utón csak akkor járunk, ha minden kockázatot gondosan kerülve, de azért tudatosan és fokozatos tervszerűséggel igyekszünk megvalósítani és megszervezni a nemzeti alapokon nyugvó magyar demokrácia uralmát. Ez a demokrácia kell, hogy büszke hordozója legyen a tiszta nemzeti, a nemes magyar tradícióknak, de viszont alkalmasnak kell mutatkoznia arra is, hogy intézményes megnyilvánulásaiban a nagy nyugati demokráciák egyenrangú testvére lehessen.

— A pénzügyi reformból, a gazdasági újjáépítésből sohasem válhatik végeredményben nemzeti renaissance, ha ezeket a célokat szem elől tévesztenők.

— Én azonban hiszem, hogy a magyarság asszimiláló és sorsfordulatokat is megérző képessége, egészséges politikai ösztöne, mint a múltban számtalanszor, úgy ezúttal is érvényesülni fog és a rendelkezésére álló mai átmeneti időt okosan és előrelátással lesz képes fölhasználni arra, hogy alkalmazkodjék életének uj viszonyaihoz és ezáltal erőt gyűjtsön a megoldandó föladatok számára.

Eddig tart Bethlen miniszterelnök érdekes nyilatkozata. Szavaihoz kommentárt fűzni szinte fölösleges. A kölcsönakciónak volt Magyarországon sok ellensége, de ma már, a tizenkettedik óra kondulásakor a nemzet túlnyomó többsége egységesen áll a kormány kibontakozási tervei mögött. A parlament mindent megszavazott a miniszterelnöknek s igy most rajta a sor, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket magára vállalt s amelyeknek megoldására teljes fölhatalmazást kapott. Magyarországra a közel jövőben súlyos és nehéz megpróbáltatások várnak, de ez a nemzet a kölcsönjavaslatok elfogadásával, a Magyar Nemzeti Jegybank részvényjegyzése iránti osztatlan érdeklődésével és a szanálási akció egész ideje alatt tanúsított magatartásával megmutatta, hogy van benne hit, erő és akarat arra, hogy kiemelkedjék abból a feneketlennek látszó ingoványbái, amelybe beletaszittatott.

Kemechey László dr.

Az angol parlament elvetette az aránylagos választási rendszert

London, május 3. Az aránylagos választási rendszerre vonatkozó javaslat szavazásánál a liberálisok kivétel nélkül e javaslat mellett szavaztak, mig a miniszterek és a munkáspárt nem egységesen szavaztak. A konzervatívok nagy része e javaslat ellen szavazott, noha néhány vezetőjük támogatta azt. A javaslatot 238 szavazattal 144 ellenében elvetették. Az aránylagos 7 választási rendszer elvét az előbbi parlament már négy ízben elvetette. A kormány azonban alaposan akarja megvizsgálni ezt a kérdést, mivel a mai választási rendszerrel nincs megelégedve.

A német választások előestéjén

Súlyos vádak a szociáldemokraták ellen — Stresemann a régi hadtestek hiányával okolja meg a szakértői jelentés elfogadását

Berlin, május 3.

A lapok ma az utolsó íölszólitást intézik a választókhoz, hogy a lehetőséghez képest minden választót az urnákhoz hozzanak. A Rote Fahne vezető helyen kövér betűkkel azt állítja, hogy

a szociáldemokraták háromnegyedmiltió márkát kaptak a kormánytól, hogy a Választást a munkaközösség, a meghosszabbított munkaidő, a bérleszálliíás és a szakértők jelentésének elfogadása szellemében vezessék. A pénzt a birodalmi kancellár irodája utalta ki Welsnek.

A Berliner Tagolatt Erkelenz demokrata vezér beszédét közli, aki Elberfeldben azt hangoztatta, hogy a német megszállott területeken levő német nemzetiek nem támogatják a meg nem szállott területen működő pártnak politikáját és minduntalan azt hangoztatják, hogy a megértést akarják tárgyalások és szerződések utján.

Stutgart, május 3. (Wolff.) A német néppárt tegnapi gyűlésén Stresemann beszélt, aki mindenekelőtt a szakértők jelentésének elfogadását okolta, meg. Mivel a jelentés — úgymond — kijelenti, hogy Németországnak hároméves moratóriumra és a pénzügyi rend helyreállítására van szüksége, Poincaré egész Ruhrpolitikája összeomlik. Azután a hitelszükségre mutatott rá és kijelentette, hogy ha a nemzetközi kölcsön utján pénz folyik be — a legbutább büszkeség volna, ha Németország nem fogadná el azt a pénzt, amelyet megkaphat. A szakértők jelentéséből kitűnik, hogy a jövőben a katonai ellenőrző bizottságot csak az illető hatalmak fogják fizetni, hogy az Angliának járó jóvátételi pótlék elesik és hogy a megszállási költségeket is a megszálló hatalmak fogják fizetni. A miniszter a szavakkal fejezte be beszédét:

— Ha megvolnának még a régi hadtesteink, akkor nem kellene hosszú tárgyalásokat folytatni, mivel azonban nincsenek meg, hozzá kell nyúlnunk minden eszközhöz, amely rendelkezésünkre áll.

Berlin, május 3. Marx birodalmi kancellár nyilatkozatot tett közzé a Germaniában, amelyben kijelentette, hogy még soha nem folyt le egy választási küzdelem oly igaztalan és kicsinyes módon, mint ez alkalommal. A kancellár attól aggódik, hogy számos szavazat olyan pártokra fog esni, amelyek csak programjuk megtévesztő határozatlansága által szerezhetnek maguknak híveket.

Közeledés a lengyel—cseh-szlovák tárgyalásoknál

Kraísó, május 3. A lengyel és cseh-szlovák delegációk kommünikét tettek közzé, amely szerint a földolgozandó jegyzőkönyvek tartalma tekintetében közeledés következett be, úgy hogy a konferencia most már hozzáfoghat ama határozatoknak megformu- lázásához, amelyek a szepesi határterületben uralkodó viszonyok rendezése céljából szükséges gazdasági és közlekedési kérdésekre vonatkoznak. Megállapodás létesült a határ- és turistaforgalom, egy közös nemzeti park- létesítése és a Tátra és Pienina hegységek természeti kincsei tekintetében.

Dérer Iván a szlovák néppártról. A cseh szociáldemokraták prágai május elsejei ünnepségén, mint jelentettük, Dérer Iván is beszélt. Dérer beszédéiben a szlovák néppárttal is foglalkozott és azzal igyekezett hangulatot kelteni a párt ellen, hogy az — szavai szerint — „Szlovenszkót et akarja szakítani a csehszlovák köztársaságtól és Horthy Magyarországaihoz akarja tkiésőbb csatolni.44

I