Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-23 / 116. (564.) szám

Péntek, május 23.

Öt elemi után következik a középiskola

A középiskolák reformja

Prága, május 21.

A cseh-szlovák Pedagógiai közlöny legutóbbi szóima közli az iskolaügyi mindsz terűm mellett működő közép- és polgári iskolák reformbizottságának határozatát, amely a középiskolai reformra nézve a következő javaslatot terjesztette elő:

A javaslat szerint a középiskolai tanulmányok az elemi iskola ötödik osztálya után folytathatók. Maga a középiskola nyolc osztályos tanfolyamból áll, amelynek tanítási szervezete olyíormán van összeállítva, hogy a tanulók az első hét osztályban összefüggő egységes oktatásban részesülnek, amely a nyolcadik osztályban szakszerű irányoktatással fejeződik be, a tanuló képességei és üiajlaimai szerint. A nyolc osztályú középiskolának négy osztályos egyöntetű alapja van, az ötödiktől a hetedik osztályig két, a nyolcadik osztálynak pedig három ága van. Az V—VII. osztályokban a középiskola két ágra, még pedig a gimnaziáíis és a reáliskolai ágra oszlik. A giinmaziátis ötödik osztálytól kezdve tanítják a latin nyelvet, a reáliskolai ágon az ábrázoló geometriát és rajzot.

A vallásoktatást az illetékes egyházakra, esetleg válási egyesületekre bízzák, az általános felekezeti műveltség elsajátítását pedig (erkölcstan, nyelvoktatás, történelem, bölcsészettan) a kötelező tantárgyak keretébe illesztetek.

A VHI. osztálynak három ága van: a

humanisztikus tudományok ága, (a gimna- ziá'Hs ág tanulói részére), továbbá természettudományi ág (úgy a realisták, mint a gimnazisták részére) és a matematika-technikai ág (a realisták részére.) Ez utóbbi ágon ui tantárgyak: a felsőbb matézis elemei, fizika és rajz.

Kibővítik a vizsgálatot a csongrádi bombamerénylet ügyében

A titokzatos bőrkabátos emberek — Rövidesen meg lesz a főtárgyalás

Budapest, május 22.

(.Budapesti szerkesztőségünk tel'efome- lentöse.) A csongrádi bombamerónylet ügyériek ^tárgyalására, mint ismeretes, a szolnoki törvényszéket delegálták, azzal a mog- okolással, hogy a Szegeden megtartandó fő- tárgyalás a közhangulatra való tekintettel esetleg a közrendre veszélyes zavargásokat idézhet elő. A merénylet aktái ma megérkeztek Szolnokra, ahol Nádas Ferenc vizsgálóbíró vette át azokat. Az ügyben újabb momentumok is fölmerültek, mert a vádlottak védői azt bizonyítják, hogy nyomozási hiba történt. A nyomozó közegek ugyanis a

■■■ • i,» *a,»nBngwj(r.Ti*B•’vstu.

figyelmet csupán az Ébredő Magyarok Egyesületére fordították, noha a bűncselekményt nem ébredők követték ei. Teljesen figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy a bombákat két bőrkabátos fiatalember adta át Simkónak, akik azután eltűntek. A védők ezután azt bizonyítják, hogy a Piroska testvéreket semmiféle bűncselekmény nem terBudapest, május 22.

(Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén hozzákezdett a vámtaritajavaslat általános vitájá- ' hoz. Az ülésteremben azonban mindössze hat képviselő volt, mivel a Ház tagjainak legnagyobb része a névtelen katona emlékére, a Ludovika Akadémia kertjében rendezett ünnepségen vett részt. A vita első szónoka

Ruppert Rezső volt, aki rendes szokásától eltérően ezúttal megelégedett félórás beszéddel. Elismeri, hogy a védővámos rendszerre föltétlenül szükség van, mert a szomszédok is védővámos rendszerrel igyekeznek védekezni. Csakhogy ezt nem szabad tulságba vinni és nem szabad figyelmen kívül hagyni a fogyasztók érdekeit. A javaslat a mezőgazdák érdekeit tartja szem előtt, de a kisgazdáknak nem ad semmit. A javaslat tehát már alapjában téves, mert figyelmen kivül hagyja az ország mezőgaz- 'daságának kilencven százalékát. Az uj vámrendszer az ipart sem védi, a kereskedelemnek pedig az elsorvadását jelenti. Ezáltal pedig igen sok adóalany pusztul el. Az elmaradó adőjövedelem pedig a termelőkre hárul, mert a fogyasztók már több terhet nem bírnak el. A kormánynak meg volt a fölhatalmazása arra, hogy a viszonyokhoz képest átalakítsa a régi vámtarifát, ezt azonban nem tette meg. A kormány ezáltal a felelősség alól akar kibújni. A szónok az egész vámtarifát nem tartja komoly dolognak és azt nem fogadja el.

Klárik Ferenc szociáldemokrata kéri a tanácskozóképesség megállapítását, mire az elnök megállapítja, hogy a Ház nem tanácskozóképes s az ülést felfüggeszti.

Az ülés újból való megnyitása után Nagy Vince kezdett beszélni.

Kifogásolta, hogy az egységes párt egyetlen szónokot sem állított a vitába. A fejlődésnek induló gyáripart nem kell különösebb védelemben részesíteni. Ez a javaslat is éppen olyan rossz hatást fog szülni, mint szült a numerus clausus. A kormánynak nem lehet feladata, hogy olyan iparcikkeknek a behozatala elé akadályokat gördítsen, amelyeket külföldön olcsóbban lehet megkapni, mint itthon. A védővámos rendszer a kisheli és ártatlanok. A vizsgálóbíró a nyomozást ki fogja terjeszteni és Budapestről is uj tanukat fog kihallgatni. Fuchs Béla törvényszéki tanácselnök, aki a főtárgyalást vezetni fogja, kijelentette, hogy nézete szerint a vádirat még a nyári szünet előtt el fog készülni és így a főtárgyai! ást rövidesen meg lelhet tartani.

eeee Cipiá ===

CSAK „WA«air-“ NAL VEGYEN

KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779

ges párt is résztvesz a községi választásokon és ezzel aktive is belekapcsolódik a főváros közgazdasági irányításába.

M osztrák korona árfolyama fölött slaMllzálJáii § magyar koronát

Á vámtarifajavasíat az ellenzéki támadások pergőtüzében — A fővárosi választások, mint a magyar politika tengelye

ipart megfojtja és csak a protekciós nagyipart részesíti védelemben.

Pakots József: A javaslat csak a

nagyiparnak nyújt kedvezményeket és olyan nagy drágaságot fog előidézni, amelyet a háború és a forradalmak által elszegényedett lakosság nem fog elbírni. A kormány korán jött elő a javaslattal. Meg kellett volna várnia, mig a szomszédállamok is tető alá hozzák vámtarifajavaslataikat, mert Magyarországot most a kereskedelmi szerződések megkötésénél már törvény fogja kötni-. A javaslat törvényerőre emelkedése esetén minden család évi szükséglete 2.5 millióval emelkedni fog, amit a lakosság nem bir el.

Ezután Búd János közélelmezési miniszter válaszolt Farkas Tibornak az állami gabonaüzletről beterjesztett interpellációjára, majd az ülés véget ért. A legközelebbi ülés holnap lesz a mai napirenddel.

A korona stabilizálása

Még nincsen eldöntve, hogy a koronát milyen árfolyamon fogják stabilizálni. Annyi bizonyos, hogy a stabilizáció néhány ponttal az osztrák korona árfolyama fölött fog megtörténni. A Jegybanknak kellő mennyiségű deviza és valuta áll rendelkezésére, hogy a síabaíizációt keresztül vigye.

Az egységes párt résit vesz a községi választásokon

A fővárosi választások előkészületei egyre nagyobb lendülettel folynak. Noha a nemzetgyűlés az ország gazdasági fejlődése szempontjából olyannyira fontos vámtarifa tárgyalásához csak most kezdett hozzá, a politikai élet figyelme szinte hihetetlen mértékben a fővárosi választások felé fordul. Folytonos tanácskozások folynak a fővárosi pártok vezetői között.

Wolffék ellenzése miatt kétségessé vált, Hogy a miniszterelnök által annyira szükségesnek tartott egységes polgári frontot megalkossák. Erre lehet következtetni Bethlen István gróf miniszterelnöknek abból a bejelentéséből, amelyet az egységes párt tegnap esti értekezletén tett és amelyben bejelentette, hogy az egyséA miniszterelnöknek ezzel az elhatározásával a fővárosi választásokon a polgári elemek igen sok csoportra oszolva fognak küzdeni, ami kétségtelenül megerősödését jelentheti a radikálisoknak és a szocialistáknak,

Magyarország kereskedelmi szerződései

Az Uj Nemzedék jelenti: A szomszédállamokkal való kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tanácskozások rövidesen újból megindulnak. A Romániával való szerződés már csaknem teljesen készen van. A Csehszlovákiával való kereskedelmi tárgyalások kedvező stádiumba jutottak, de most megakadtak. Előreláthatóan rövidesen folytatódnak. A Jugoszláviával folytatandó tanácskozások eredménnyel kecsegtetnek. Mihelyst a Romániával kötött kereskedelmi szerződést aláírják, fölállítják Bukarestben és Budapesten egyidejűén a román—magyar kereskedelmi kamarát, amelynek elnökét és alelnö- keit már kiszemelték.

A félhivatalos Cziitke püspök ellen.

A félhivatalos Csl. Repu.blika mai számában pozsonyi tudósítás alapján azt állítja, hogy Czinke István református püspök elnyomja' a szlovák anyanyelvű kálvinistákat. Pé’dául fölhozza a zemplé nme gyei Palin községet, ahol a szlovák kálvinisták Pap lelkész áthelyezését kérték még február hónapban s a kérvény eddigmem nyert elintézést. — Addig is, mig a református egyház hivatalos vezetőitől megkapja a méltó választ a félhivatalos, a magunk részéről melegen ajánljuk figyelmébe, hogy ha annyira szivén fekszik a kálvinisták panaszos sorsa, úgy kérdezze meg kenyéradóját, a kormányt, hogy mi van a szlovenszkói református lelkészek 1919., 1920. és 1924. évi államsegélyével és mi van a református theológiával? Igen, főleg ezt az utóbbit kérdezze meg, mert tudomásunk szerint az egyházi vezetőségnek csak akkor lehet módjában a hívek oly hivánságait teljesíteni, mint a palim reformátusok kívánsága, ha a lelkészképzés ügye rendeztetek és ha megszűnik a ma uralkodó lelkészhiány.

Tárcarovatunk:

Szombat: Urr Ida: Virágillatok ölében (vers). — Nagy István: A légy.

Vasárnap: Kállay Miklós: A régi ház (vers). — Rabindranath Tagore: Megkérés .— Lakatos

László: Bruhába.

Kilakoltatás

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Falu Tamás.

Zákány Pista, a tiszthelyettes, megunta a kaszárnyaszagot. Szeretett volna beköltözni a városba, valamelyik szép, tiszta utcába, mint néhány társa s fütyürészve kihajolgatni az ablakon. Valahova a piactér közelébe, ahol a város szive lüktet, ahol a divatárusok diszes kirakatai virítanak, ahol a cukrászda illatozik s amerre a szivet villanyozó szépségek korzőznak.

De nem sikerült. Hónapok óta nem sikerült. Nagy volt a lakásínség. Az emberek a háború alatt nemhogy megfogytak volna, hanem — csodára — megszaporodtak. Akármerre nézett, telt szobák, telt lakások, végleg a múzeumba vándorolt a kapukról a kiadó szobát jelentő lenge cédula.

Nemcsak a barátait kötelezte szoba keresésére, hanem a katonáit is.

— Te, János, nekem okvetlenül keríts egy szobát a városban — mondta század- 'szor a szolgájának. — Akármilyen kicsi is jó lesz. Csak akkora ablak kell rajta, hogy mikor kidugom a fejemet, bele no szoruljon.

— Igenis, kérem alásan, tiszthelyettes ur, — vágta magát századszor hantákba János. De szoba nem lett. Egyáltalán nem születtek üres szobák.

Zákány Pista továbbra is kénytelen volt a városvégi kaszárnyában lakni s mérgesen ütögetni lovagló ostorával a csizmája szárát, mikor éjszaka idején sétálgatott haza.

II.

özvegy Kiss Andrásnénak háromszobás lakása volt a Tatár-utcában. Mikor az ura meghalt, két szobába szorította össze magát s a harmadikat kiadta egy vasúti hivatalnoknak. A hivatalnok egyszer azzal az örömhírrel jött haza, hogy megnősül. Kiss Andrásné is örült a házasságnak, mert szerette az ifjúságot, szerette a boldogságot, ha másé is, s a legnagyobb készséggel mondta:

— Csak hozza ide a feleségét, Szalay ur. Megférünk mi egymás mellett. Itt maradhatnak, amig a viszonyok meg nem javulnak s nagyobb lakást nem sikerül kapniok.

Szalay néhány hónap múlva el is hozta feleségét. A legénylakás családi lakássá változott át. Szép fényes ágyak támaszkodtak a falhoz, ragyogó tükör villogott az ablakok felé s a terebélyes asztal körül székek kínálkoztak pihenőül.

A szoba egyik sarkát szalonná varázsolták. Kis kerek asztal mellé mélyöblit foteleket állítottak, az asztalra albumot helyeztek, az album mögé tették esküvői fényképüket, melyen egymás kezét fogva, fehérben és feketében, fátyollal és cilinderrel, boldogan mosolyogva néztek a jövendőbe.

A boldog mosolygás nem is volt indokolatlan, mert egy év múlva vékony gyc- rcksirástól lett hangosabb a ház és szükebb a lakás.

Kiss Andrásné a kényszerítő körülmények hatása alatt szólt a lakójának:

Kérem, Szalay ur, tudom, hogy magukra is nehezek ezek az idők, de én már

öreg asszony vagyok s a nyugdijam kenyérre is kevés. Ha duplájára emelem föl a lakbért, akkor is nagyon olcsón laknak a még a többiekhez viszonyítva.

Szalay elvörösödött.

— Holló! Ez egy kicsit sok! Tessék elolvasni a lakbértörvényt. Én szigorúan ragaszkodom a törvényhez. A törvényes emelés alól nem akarok kibújni, de többet egy krajcárral sem fizetek.

Becsapta a háziasszony orra előtt az ajtót és számolni kezdett percentekben. Másnap fölajánlotta Kiss Andrásnénak a kiszámított összeget.

— Tessék a hiázbér.

— Nem fogadom el, — mondta keserűen az öreg asszony. — Mit vegyek rajta? Két kiló húst sem adnak érte.

— Sajnálom! — szólt ridegen a lakó — akkor letétbe helyezem.

És a házbér letétbe került Kiss Andrásáé zsebe helyett.

III.

A fiatalok között heves jelenet volt. A férj toporzékolt, kiabált s az asszony csendesen sirt.

Még délután is könnyes volt a szeme, amikor Kiss Andrásnéval találkozott az előszobában.

— A lakás miatt vesztünk össze az urammal, — magyarázta. A Szőlő-utcában ajánlottak egy lakást, nagyobb is, megfelelőbb lenne. Az uram azonban hallani sem akar róla. Egy katonatiszt is lakik ott. Azt mondja az uram, hogy neki minden második nap éjjeli szolgálata van. pletyka lenne belőle, ha a szomszédunkban katonatiszt laknék.

— Féltékeny az ur, — mosolygott Kiss Andrásné. — De azért ne sirjon lelkem, addig jó, amig féltékeny a férj. Mert ez kettőt jelent. Azt jelenti, hogy az asszony szép és fiatal s azt jelenti, hogy a férj szereti a feleségét.

Estefelé egész fölfordulást csinált Kiss Andrásné a szobáiban. A kisebbikből bútorokat cipelt át a nagyobbikba, ágyat állított bele, garzonlakásnak rendezte be. Másnap; korán reggel kiszalasztotta az öccse Fiát a tiszti kaszinóba s megüzente a szolgának, hogy lenne egy kiadó szobája valamelyik tiszt ur részére.

Délben Zákány Pista tiszthelyettes már meg is jelent, hogy a helyszíni szemlét megtartsa. — Egy kicsit szűk a szoba, — mentegetőzött Kiss Andrásné. — De a jövő hónapban megürül a nagyobbik szobám, ahol most egy vasuti hivatalnok lakik a feleségével együtt. Akkor azt adom át a tiszthelyettes urnák s én ezt visszafoglalom a magam számára. Tetszik tudni, sok a bútorom, legalább két szobácskára szükségem van.

Zákány Pista kihajolt az ablakon. Nem szorult közé a feje. A nap rásütött a hajára s a szive kisütött a fényes utcára. A cukrászdából friss vajassütemény illata lengedezett feléje, az átellenes kávéimból fülébe ütődött a billrárdgolyók csattogása s ragyogó arccal szalutált az éppen közelgő ezredesnek.

— Itt lakói? — kérdezte az ezredes.

— Ezredes ur engedőimével, igen.

IV.

Elsején átköltözött a nagyobbik szobába, mert a vasúti hivatalnok az állomás épülőiében kapott szerinte az eddiginél jóval megfelelőbb lakást.