Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-23 / 92. (540.) szám
Szerda, április 23. A mexikói Monté Carlóban Ahová a jenkik tivornyázni járnak —- Johanna néne fainja Dobay István úti tevele a P. M. fi. részére San Francisco, április közepe, liogy mi feifaidooScéppetn az amerikai proihübició, azit igazában Mexikóban tapasz- feiütam ki legszemfelteröób módon. Egy élel- ttíes amerikai rész vénytáirsaisag Dfel-Kalífoir- íáa közelében, de már Meidfcóban. ragy- szabáism iáíiékii:. zrdan-got alakított s elkeresztelte, — Monté Cár lónak. Úgy okoskodott, hogy hadd beszéljen maga helyett a név, Hogy reklámra nemi kell s-okat költemáök, azt jól tudták, Aene rókáiból' a liazárd-iáték, a to-taiMzatör és az ital ki varrnak tiltva. Jó alkalmat keltett tehát csak szolgá'itatni az .amerikaiaknak, hogy olyan 'helyet t&í áljának, abofl. élvezhetik a törvényszegés. veszélye inélkü! mind a hámmat. _Mexikóval tehet beszélni! — áílfapitották meg a szakértők. Valahol, — bárhol — akár a Legpusztább, legvadabb helyér* Mexikónak, szerezzünk jáíékbarik-emgedélyt, — a fő, hogy közel essék az amerikai határhoz, — fizessünk a kormánynak, aíTiesmyit tövén s a többit bízzuk a dollárra. S számításuk várakozáson felül beütött. Sau-Diegotól egy autóugrásnyina feküdt Mexikó legTCín.igyosabb falnia, Ti Jtaana. Eredetileg egyetlen parasztkmiytoóiből áSScstt, melyben e®y öreg cl&ánya&szoriy, Johanna IJuarra) néne lakott, aki jövercdekissel, ráolvasássá!, knmzáással foglalkozott Később, hogy több ház épült Juan a kunyhója .köré, róla nevezték el a helyiséget. A fold ter7 miéketkn, az tataik járhatatkmok voltak.. Ma azonban már aszfakországut vezet San-Die- goból Ti-Jüanéiba, mely ne m rongyos fa In többé, utcasorok épültek s bár még nagyon megérzik rajta a mexikói — ha nné® sokáig nem törlik, él Amerikáiban' :a profiiiwciiás törvényt néhány év alatt az európai Monté Carte t is lefőzi a rohamosam. fejlődő Ti-Juan a. Mert ide építette az éle&ntes részvéaiytár- saság Monté Cár ló cevü palotáját s melléje egy olyan nagyszabású íóveaTseoyferet, aimi- lyen nem sok van Európában. Hogy egyebet ne emilii'tsek, kétszáz versenySistátló-t-nlaiSdoaTos futtatja a ti-imnai versenyeken paripáit s .a iegiutolsó Kíánófiunak kétszáz ctofrár havi fizetése van mitíkmáiisan. Ide jármiak 'inná, kártyázni és verseny- fogadásokat kötni azok az amerikaiak, akiknek amnyi már a pénzük, hogy nem tudnak vele mit csinálni s örülnék, hsa valahol körnnye-n ektöíbá ihat iák. A három tiltott szenvedély közül az ivás talán a Siegerösebb Amerikában (ezért is keltett a proMibiciós törvénynek megszületnie s így a Legnagyobb keletje Ti-Jüanéban dsöseaiban az italnak Matt. Száraz szivacsként zugnak autóikkal az amerikaiak a mexikói határon át & repüfcek egyenesen a bar-ok elé, mely ek mint nagyvásárokon a mézeskaláesas sátrak, utcák Vevőimmel s a vásárló közönséggel tisztelettel közlöm, hogy szünetelt fehérnemű müftelye« met ojl)ól megnyitottam. Díszes kiállítása, elsőrangú anyagból készített menyasszonyi kelengyét rendkívül kedvező árak mellett szállítok s kívánatra teljes kollekcióval látogatást is teszek. 6UTTM IZSÓ, Kassa Fini, 5. (Schalkfe) hosszán sorakoznak egymás mellé s ízfcés- tden lármával, a reklám ezer változatával Ikraálják ámáka-t, hívják, csalják 'be a. szomjas tömeget fényesen dekorált íemseikbe. S ez a business sohasem szünetel. Ti-Jüanéban miniden: játékbark, éttermeik, bárok éjjel-nappal nyitva, vannak, az üzem egy percre seim áll meg. Vevő. vagy aurinít itt •Beverik ,.patron" mindig; akad az aratóik szakadatlan sora ezrével száEitja a tömege, t. Egy csomó anitöbu&ztársasság tiz-hnsz per- cenfként nsagy huszonnégy személyes gépeket iudit Sam-D,légióiból s minden, mindig tömve var*. A tarifa ofcsó: a San Dtegoiól mintegy 14 angol mérföCtánytire eső utért öt ven centet llcefi csak fizetni. A fő hogy könnyen juthassanak ki az emberek Ti-Juaoába. — „Ne az (autóbuszom keressünk! —“ ez a jelszó, lm Ikíint van a közönség, a többit elintézik a lóverseny és a róni ette. A fészvénytársaiság havi százezer dol- íáirt. vagyis évente közei ötven mlpárid körönét' fizet a mexikói kormáéinak, de hogy mennyit keres, azt csak gyanítják; állítólag miniden jafusuábham élőre ki tudja fizetni az egész évi' bért. Egy a budapesti- méret érinél felérő nagy teremben szoros közelségben sorakoznak a játékasztalok. Röpítette, trente, baccarat, póker. lovacska s Isten tudja milyen- nevű sok más játék lobbik itt reggel, délben este, éjjel és főleg kora harisaiban, amikor a megtelt szivacsok jönnek. Sokan csak ezeket várják, .akkor indul meg a „nagy" játék: ezer, tízezer, húszezer 'dollár egy tétre. Nem vagyok kártyás, könnyű volt megállanorn, hogy mse játszam, nyugodtan végigk-ibteeitem egy éltei egy ilyen „nagy7'1 partit. Micsoda típusokat lehet itt megfigyelni! Spanyolok, japánok, ksrianiak, mexikóiak tadk-itják az amerikaiak sűrű tömegét s bár egy-két szerényebb helyre kiírtaik, hogy „szitoes („coíofed^-niak nevezik Amerikában a négert) közönség nem kísvéna- tos“, — bizony négert is láttam az asztatok körül. Rossz benyomást keltett egy mmkásm- hába öltözött fiatal gyerek, aki úgy piszkosain,. meszes ruhában — valósrinüteg egyenesen. munkáiból, ffzetétefelvétel után — jött a tereimbe s tíz perc alatt rrKÍrudep pénzét, mintegy ötveri dollárt elvesztett. Egy percig némán bámult az utolsó e5 dobált dollár -után!, ájkaszéle léblggyed't. kény csordult ki a szeméből, irraid ökölbe szorult kezével arcába csapott, felugrott és elrohant. Maga a croupter súgta oda a szomszédján ülő játékiosaiak: — Ilyen gyéreiket még sem volna szabad beboc sátáni Mert itt aztán mancs szemérem, uíítcs tagkáirás, még csak formálás x^álasztinányi szavazási színjáték sem mát Monté Cáriéban s a többi nagy v iMgiátékb arkban. A föM- szrntes terem szárnyas ajtói tárva-nyitAQ, egyenesen az utcáról, akárcsak egy nagy kávéházba. jöhet-mehet akárki'. A fő, hogy jöjjön, hogy bent legyem a teremben^ — xiala- ímeiyfk asztalnál, valamelyiv játéSflnál, majd csak elveszíti pénzét. A legkomácusabb a sok közül a vaJntej-szerenesekeréik. Óriási kerék, melynek minden szárrwizott száirrya-ra més- tmás fajtat papírpénz van- ragasztva. — Tessék temw! Huisrzonöt cent a- tét. {Egy millió mábka te rp^erJietö. S ennek az asztalnak is meg van a maga közönsége. l>e láziért mégsem a. játékbank a legnagyobb attrakciója 'Pi-J-uariániak. Az itaf kedvéért még többen jönnek át a határon. Tizenöt cent egy pohár pompás sör s huiszorröt cent bármely fajta ital Micsoda teások és micsoda beriigások vannak itt! A hosszú barasztatek mentén egymás mellett ül és ászaik férfi és íkv öreg és fiatal, felnőtt és gyerek, csak éppen katonát nem látni sehol. Oly szigora büntetés sújtja a Etetem megszegőiéi hogy még cávilben sem mennek Tá-Juanáha átszökni. A „Jardin de Parte'' nézhet ki bánná tömként úgy, aihogy ez a íaki egész nap. Mki- 'deirnütt isznak, énekdlnék. táncolnak, ordita- ■naár, veszekedjek. 6s hogy ne kelBem, d- ii'aigynifofc a helyiségét, ha 8vás ttörn játszani | js akar vateki, a bar végén kártya és rou- I teíte-aszfatok állapak s bár kisdib tételben unáat.t a maigy bankban., minden helyiségben kártyáznak, romíetteeiBek te egywtM. Kábutet fogja el, az embert ha éiei végigsétál 'í'í- Juana utcáin. Hatáknas perzsa sátorrá ateki- -tott tenemből keleties zene btria lármája szűrődik ki az utcára. Meígáüurik. Bétepünik. Turtoáros óriás széttárja előttünk a mehé® selyeinfüggyóny ajtói a .sátcmbaai vagyunk, Valami furcsa toart; üti meg az óraiunkat. Kellemetlen? Sőt! Talán inkább keSemes. Kissé kábító. Mire ás emlékeztet. — Megvan! Otthon a mák- mezők felöl kerget felóuk ilyen illatot a szél. Ohó: az ópiumot máikbó? készítik — hat Mr- •tékrj eszemibe — jó lesz xTgyáaná! Ömkénte- lenüí te tárcáim' felé tapogiatok. Itt résen kell ileami Tarka fények nyugta ten összevisszasága féfbomáfixtöa borítja a termet. Efey csomó feltűnő, ftetal szép leáir,7 herveréisz a sátorban •szerteszét, párnatöRnegieTk, körülöttük, mint kúszó pókok, szesztől, mámortól kipirosodott arcú férfiak düföngőanek, a háttérből gitár, tamburra, dobszó ‘tompa muzsikája, árad. Két leány valami meztelen salamé-táncot lejt, réz tálca ikon szürrtde-mil hordják; a zöld, veres, sáltigia színű százféle meihez -szeszt, öreg perzsa, kispapáikat osztogat, két kiiíival meredt iszieimmel báhrulía és az utcáról behallatszik a részegek lármája . . . Hogy ilyen jeJienetek- röl nem csinálnak mozifölvéteft! Mennyivel lélc&übb, érdekesebb, mint azok a beáffitott tnwiképek. De nem egy, ötven-hátvan ilyenfajta helyiség xmn égy más oTeltett. Az együk perzsa sátor, a másik spanyol korcsma, a OiarrtracSk; Jd-nai pagoda, a legtöbb azoatóan becstSetes, sririéít bevallóit, ivasra berendezett, négyfajta egyszerű őmerikai bar. S az egész ucm léteznék, ha Amerikában nem született votoa meg a proihibioiós törvény. Eb égre valahoi nélia műi is .kdh ha otthon nem lehöt, oda' megjünk, ahol engedik — mosolyogják a kedélyes amcriik-atak. A huszonnégy személyire berendezett ihosszu lapos autóbusz, mmt kilőtt torpedó rohan vdünk a sötét étezakában. Az utasok egy része fétöebillent fejjel horkol, néliányain harcosan vitatják a lóverseny, x 7ag3r a rou- Sette esélyeit, vateki szerencsére jó messze tőlünk tengeri beteg tett, egy fiatal pár szorosan összebújva, 'minden zsén nélkül, han- i'gosiarj csókofódzik. mdfetünk jobbna-ba;íra, imhrt íicíércfénv*ek húznak el a jövő-menő gépkoosííí. — Ktezáfláskor gondosan meg- áííapItíta'ttaLm: a huszonnégy utas közül csak Scetten voltak józanok — az egyik a soffőr volt. Dobay István. A szovjet nem akar az angolok rabszolgája lenni Moszkva, április 22. Sinovjev, a vasúti aiikalntezottalc kongresszusán az angol-orosz tárgyaiáoskrói szólva -kijelentette, hogy az angol követelések eláriáját, hogy az angol bankárok célja Oroszország -rabszolga sorsra való siilyesztése. Ha az angol kormány ezeket a követeléseket a magáévá teszi, úgy a konferencia nem fog eredményre vezetni. Oroszország erre az eshetőségre fel van készülve. Tévednek .azok, akik azt hiszik, hogy Oroszország valaha te alá fog inni oly szerződést, mely rabszolgává való elnyomását célozza. Rövid táviratok * London. A Reuter-ügynökség bagdadi jelentése szerint az Anglia és Irak közötti szerződése elfogadása eSeri mozgalom indult meg. A parlament száz képviselője közül csak tizennégy tog a szerződés elfogadása mellett szavazni. A bagdadi politikai helyzet súlyos válság előtt áll. + Kairó. Lapjrientések szerint Mtrcdonald Zaghű pasát a nyárra Iamdonba hívta meg, hogy a különböző angol-egyiptomi pr obi érnék r ól tárgyial-hassanak * Konstantinápoly. A nemzetgyűlés elfogadta az 1924. évf költségvetést. Csütörtöki ülésén hat hónapra elnapolja magát. + Atíién. Az Egyesült Államok és Belgium elismerték az «j köztársasági kormányt. * Kopenhága. Az «i dán kormány már megalakult ugyan, de tagjainak névsorát csak 24-én, a király húsvéti utazásiéról való visszaérkezése után fogják nyilvánosságra hozni. Külügyminiszter Moitke gróf, a berlini dán követ lesz. Bong Nina személyében ezúttal kerül először nő miniszteri székbe, aki a közoktatásügyi mhiiszterinmot veszi ál Bang asszony Bang Gusztáv ck., az elhalt Marx- kutrató özvegye. A pénzügymiuiszterimm tárcát Bramsnaes veszi át, aki pályafutását mint kön^- nyomdász kezdte meg. Rasmussen szintén egyszerű könyvnyomdászból küzdötte fel magát a hadügyminíszteri bársonyszékig. ■iU ^^-"^rrrrnirimTrBnnwiBiBiiiiiBiiii n j 11 ...... A bá nat könyvéből Fiatalság A könyvek ezrei énekelnek erről, ordítva harsogja az emberiség, mint éverzedes, múlhatatlan, fenséges jelszót: fiatalság! Megbarázdálja az idő évsorokkal a lelkeket és nagy, nehéz, visszasíró sóhajokkal hivják a bennük el-rnult erőket, vitáznak dühös erőkkel a megfakult konc felett, mintha hanyatló, kedves emlékeket akarnának örökre állítani A nagy, zúgó ordítás ilyenkor tavasszal tornyos-magasan árad meg körülöttem és tompuló hallással zúgja a fülem: fiatalság! fiatalság! Megállók a vadult orkán alatt, befelé fordulok, megkeresem a lelkemet és megkérdezem a huszonhét gyűrött évemet: milyen az, fiatalnak lenni? Milyen a kép bennem, amit mások ragyogó, napfényes-üdére festenek? Milyen a hangja nekem, amit mások diadal-mámoros, zengő himnusznak hallanak? Milyen a fénye bennem, árult mások csók-csillag füzekben libbenni látnák? Milyen az ize ajkamon, amit mások mámor-édes virágillatnak éreznek? Keresem magamban a Nagyszerűt, a Fenségeset és rokkant romokba boílok. Milyen 3z, fiatalnak lenni? Szomorú, szegény és el csukló érzés, rohanások elérhetetlen messzeségek után és dobbanások apró, semmi gátakon. Menni és hiába keresni a szétszórt akarásokat a vágyakban széí- pállott életben, fakultari hajtani fejet, legyőzött inakkal minden ránkrontó erő előtt Támadni a láthatatlan szélmalmok ellen, ami kezünkből a lándzsákat, kitöri és kapkodni álom-zászlók árnyéka után, hogy megharcoljuk vele az embertelen, gyilkos, nyirkos, óriás börtönfalakat. Fiatalnak; lenni! Magamba nézek. Várost építettem volna, de a korcs romok alatt, amit csúnyán níegkuszáltak a nehéz élet-rianások, mint tört törpe, fetrengő féreg, sánta-siváran fekszem és még a nagyszerű vágyak, a daloló álmok hu ritmusa is elhagyott Es ha elmúlott tőlem a keserű pohár, na be- hamvazíák már az évek fáradó fejem, akkor, talán messziről visszanézek rád és tnegéuekeilök ragyogónak, szentnek, magasztosultnak, virágittas Fiatalság! Ma küldenélek, mert minden átkod rám szakadt, küldenélek átkosan, talán csak szórt, hogy áldón visszasírhassalak. Séreiisky JózseL — (A prágai meteorológiai intézet idöjósiása.) Április 23-ára változó, bornK, szeles, hűvös Időjárás várható. a — (A köztársasági elnök elutazott.) Masaryk köztársasági cktök ma este Svájcba utazott. —- (A szlovenszköi püspökök konferenciája.) A sriervenszkói" püspökök és apostoli adminisztrátorok április 29-én Zsolnán konferenciát tartanak, amelyen a szlovenszkói egyházi kérdésekről fognak tanácskozni. — (Ungváron szentelik föl az amerikai görögkaícliktis püspököt.) Május 4-én szentelik föl Ungváron Takács Vazul amerikai görögka'tolikus püspököt fényes ünnepség keretében. A szentelést Papp Antal ungvári görögkatolikus püspök végzi, akinek Fischer- Colbrie Ágoston dr. kassai római katolikus és Nyárady Dénes eperjesi görögkatolvkus püspökök fognak a szentelésnél segédkezni— (Stefanüv sralékürmepség Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk jelentése szerint május 3. és 4-én Pozsonyban Stefanik omHékifnnpet tartanak, amelyen Benes küí- ugyminiiszter is részt vesz. — (A cseh-jszlovák újságírók kongresz- szusa Pozsonyban.) Pozsonyi tudósitónk jelenti: A cseh-szlovák ujságirók szövetsége 'tegnap Pozsonyban kongresszust tartott, amelyen a magyar és német ujságirók is részt vettek. Terv merült föl, hogy sürgősen meg kell alakítani a pozsonyi magyar és német ujságirók szindikátusát és az alapszabályok jóváhagyását a teljhatalmú minisztériumnál a cseh-szlovák ujságirók szövetsége fogja Ifisürgetni. Okánik polgármester a kongresszus tiszteletére bankettet adott. Délután a minisztérium adott teát. — (A földbtríokbfvatal újjászervezése.) A koatöcios tizes bizottság a Lfctové Ntövrny értesülése szerint áiprSSs végén fog tanácskozni a teMfetetoklwvaM tijjászervezésérőL A desstka fcképpeín az uj igazgatóbizottságirói és az egyes pártok képviseletéről fog taná'cs- komi. — (Kadlesák állapota snlyosra fordnlt.) Kadicsák szenátusi ateiünök betegsége, válisá- ®osra tönítölt. Az utóbbi időben már a szh;- gyöögeség tünetei 'muitatkoznsaík. — {Hodzsa és a londoni egyetem.) Londonból jdmtfik: Hodzsa Msten föMuüvelésiigyi miiinteztert a kurdoni egyetem szláv intézetének ifeívetező tiaigjavá iievezstiék íká. — (Ruszstszkói ujságírószindikátiis ala- kirf?) A ruszimszkói újságíróik körében mozgalom indiult meg egy Ujjsá'girósznnidiikátus iétösitése érdekében. A sztndíkátus tagjai rosziinszkói njságirók leszneik. Rövidesen összeíiivják a szindikátus a^aktdó közgyűlését. 4 1 isllii sí árpiű | Í ö scijtényprimás | ás Siliífsasihé Iícűtcsicc 8 isisiét Prá^üö 6rK€zeít 8 s mlRffen este féísziií Dmijiiui AAAAAAAA4A.AAAAAAAAAAA.AAAAAAAAA«.ft.AAJlAAAAAAAAAAAAAA.AAAAAAAAAAAAAAA4k i —V Menyasszöiuyi kclengyéfe srahaza * 3 ___-—“ \ ~ t * , rx \ Saját készíiméaylí iton vérfi ^ 3 \ és a^l iéhématmü, asztal- tm £ 3 \^nassltás és klatimyhen £
