Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-04 / 77. (525.) szám
ydpsÁGM % ^ ML évMpaae 77. (525.) s£»>m fo?á-g>a, péntek, 1#M április 4 Előfizetési árat bei- öe fcülíöítífcn. Egéé* évre 300 Kő, félévre 150 Kő negyedévre 78 Ko, egy hónapra 26 Kő. — Egyes asám ára 1*20 Ke. — Szerkesztőség: Prága i!., Stc- p&nská-nlioe 40. L Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. T., Liliova aliee 18. s»., Telefon 6797. szám, — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ér. A Siioveeszkói és Rsssiaszfeei SaEvetkozett EHanzéki Pártok politikai napilapja Feld&s szerkesüsio: FLACRBARTfi VmÖ dr. mmrsrüjasib Ma Pasks elmegy... (g\) Prága, április 3. A kisaotant hervadó lóheréjének három levele csak nagyon lazán fűződik már egymáshoz. A különböző érdekek különböző irányvonalai egyre távolabb sodorják egymástól a három államot, amelyeknél a külső politika tekintetében csak a legelfogultabb szem fedezhet föl harmóniát és összefüggéseket. Nem igy azonban a három állam belső politikája. Ott mindhárom államban megtaláljuk ugyanazokat a jelenségeket, mert mindhárom állam strukturális berendezése maga után von oly akciókat, amelyek a centralizmus merev kormánypolitikájával szembehelyezkednek és amelyek egyre égetőbb problémákat érlelnek ki az időből és az eseményekből. A helyzet Csdi-Szto vákiúban sem mondható nyugalmasnak, Romániáiban sem látszik biztosítottnak a kormány pozíciója, de mindezeknél kritikusabb a belgrádi kormány állapota. A disszidens demokraták nem mentették meg a Pasics-konnány életét, amely ma már nem politikai élet, de egy tökéletesen megbukott, lejárt és a praktikus politika szempontjából minden mozgásra képtelen alakulás. Nem kétséges az, hogy az a jugoszláv kormány, amely a belpolitikai kríziseket a külpolitikái, akciók sikereivel akarta cípaíástoini,. rövidesen inénál.íoÉ: &. V be kell következnie annak az időnek, amikor megszűrni: a mái belpolitikai káosz és elfoglalja a belgrádi politika tényezői között va-' íódi helyét az a külső politikai cél, amely ma teljesen háttérbe szorult a kormányválság és az erőteljes ellenzéki akció csatazajábanEnnek a külső politikának három lehetősége van. Vagy marad Nincsics, aki tovább forszírozza a kisantant fönmaradását és a nagy antanthoz való jó viszony föntartását az Olaszországhoz vezető külön ösvénynek, mint kényszeri: külpolitikái összeköttetésnek töldalékávab vagy érvényesül a Pasics külpolitikája. amelynek az az álláspontja, hogy a nyugati érdekekhez füződés nem lehet a Nyugatból kieső Beígrádnak életcélja, de át kell csoportosítani a jugoszláv külpolitika céljait a balkáni érdekek nézőpontjára és arra kel! törekedni, hogy a békeszerződésék által teremtett uj Balkánt a szerb hegemónia kerítse hatalmába. Es lehet egy harmadik, nehezen elképzelhető, de a reális helyzetből fakadó külpolitika, amely a belső reformálás igazsága mellett a külső politika érdekeinél nem ismer más hatótényezőt, mint a természetes egyensúlyra való törekvést és a béke legérzékenyebb pontján, a. Balkán Hd- ján túl a béke megóvását és biztosítását. Eddig az első két külpolitikai irányzat alkudott össze Belgrádiban egymással. Nincsics leszerződött Benessel. Mussolinivel és belehelyezve külpolitikáját az antant ideológiájába, Pasics viszont keverte a kártyákat a Balkánon, Szaloni'ki felé tört és mint külpolitikájának ütőkártyáját, nem engedte a talonba kerülni a macedóniai kérdést. Ez a kettős front eredményezte a mai helyzetet, amely, ha a belpolitikai viharok miatt el is felhozott, mégis meg van és érdemes a közelebbi megvilágításra Nincsics biztosította Jugoszlávia nyugati frontját. Föláldozta Fiúmét és az Olaszországgal kötött szerződés révén azt is el akarta érni, hogy szűnjék meg az a nyilvánvaló anyagi és municiós támogatás, amivel az olaszok az úgynevezett bolgár bandákat ébren és akcióban tartották A sikerült akció első része konveniált Pasicsnak. De nem .egyeztethető politikájába a Bulgáriával megteremtendő nyugalmas helyzet, mert a balkáni helyzetnek kitűnő ismerői állít iák azt, hogy Pasicsnak pozitív céljai vannak Bulgáriával s e célok elérése érdekében szüksége van arra, hogy Bulgária úgy tűnjék föl az antant előtt, mint a jugoszláv megfenyi+ésrc érdemes és a szerződéses békével szemben veszedelmes ország- Bulgáriának ugyanis közvetlenül a jugoszláv határ mentén óriási, kiaknázatlan szén terül etei vannak, a pernlki bányák, amelyekben a szakértők 37 milliárd tonna szenet állapítanak meg. Jugoszláviának viszont kevés a szene s főleg a mai helyzetében, amikor talpra kell állítania iparát és fokozott mértékben kell dolgoztatnia a kragujeváci mumciógyárát, sok szénre van szüksége. Ezt kénytelen drágán vásárolt angol szénnel kielégíteni. Pasics tehát fölállította a maga külpolitikai céljait s úgy gondolkodott, hogy ha a békeszerződések á fii tó-, tagos be nem tartása és a biztonság kérdése jogot adott Pohicarénak arra. hogy megszerezze Franciaországnak a Ruhrvidék szenét, akkor csak kiszcenálm kell a bolgár határ- menti betöréseiket s hangoztatni keü,. hogy Bulgária veszélyezteti Jugoszláviát és a békét s adva lesz a modem nemzetközi jog alapján a casus ahhoz, hogy kezébe kaparinthassa a bolgár szénterületeket s ezzel biztosíthatja a Balkán hegemóniájához szükséges gazdasági erőforrásokat. Ida tehát elmegy Pasics, bukik ez a politika és ez a törekvés is. Ha elmegy Nincsics is, akkor problematikus lehet a kis antant egysége és fönmarádása éppen úgy, mint az olasz—'jugoszláv összeköttetés. Mindebből azonban nem következik, hogy ha mind. a kettő elmegy, jön egy harmadik, aki a reális és természetes politikát fogja föladatni. Hogy ez az ember jöjjön, ex nem érdeke sem a nagy-, sem a lösantaratnak, legföljebb Jugoszlávia népének és azoknak, akik megc.sö- mörödve látják a mai európai politika hrmro- raFítását és veszedelmes űzőiméit. l kepriKNüz cli#iüíi i maggar ptsialiterCip€iiMrS agvezMqt A ras*&3s.szkói képviselőket felhívták a kép<r«et@lsádb& Prága, április 3. A képvíselőház mai ülését a törvényhozók alig érdemesítették figyelemre. Az érdeklődés inkább a ma benyújtott kor* mányjaváslatok felé fordul:. Isméi esett, hogy egy igen fontos javaslatnál any- nyi képviselő sem volt a teremben, ameny- nyire a ház határozatképességéhez szükség vön. Részletes ülésjelentésünk: Tomasek elnök az ülés elején bejelentette, hogy Wittich Pál képviselő a német szociáldemokrata klub hoszpitánsa lett. Bejelentette továbbá az elnök, hogy a belügyminiszter behívta a képviselőházba a Rti- ssinszkóban megválasztott képviselőket. A cseh agrárpárt részéről Szerecky kapott behívót A képviselőház először a magyar posta takarékpénztári betétekre és folyószámlákra vonatkozó egyezménnyel és annak mellékleteivel foglalkozott. Mivel az ülésteremben nem volt elég képviselő, a szavazást el kellett halasztani. Ezután az egyezmény végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatot vették elő, amelyet éppen úgy, mint magát az egyezményt, részletesen ismertettünk. Mivel időközben a ház határozatképessé vált, mind a két javaslatot elfogadták. Az ásványolajadóra vonatkozó uj törvény került ezután tárgyalásra, amelyet a szenátus már elfogadott. Az ásványolajokat ezentúl csak akkor fogják megadóztatni, amikor mint kész gyártmámnak elhagyják a belföldi finomítókat. A javaslatot vita nélkül elfogadták. A bírói letéteknek és árvapénzeknek a prágai postacsekkhivatalnál való letétbe helyezésére vonatkozó javaslatnál, amelyet a szenátus már elfogadott, a képvis-előház a szenátussal szemben apró stüáris változtatást tett. A javaslat tehát újból visszakerül a szenátushoz. A második ülés Tomasek elnök a második ülést délután j ‘..léi 4 órakor wí-totte meg. Kiadták a pé^záigy’1 bizottságnak a pémzüígymmjsz-té-rhrmrrak azt a véleményei jelentését, amely murik ásóik, kisiparosak és kfegsazdás •adójának kivetésére vonatko-zík. Ezután mentelmi ügyeket vettet elő. Nem •adták M DairuÉW?, Htmfea Andrást, Qazsiifcott és Taussfíkot. Leltey Jenő dr. kW2sztényszocsál*s nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát sem függesztették föl, akit az ügyészség azért kért kiadni, mert az aranyo&maróíl járásbírósághoz szlovák nyelven intézett beadványán magyar nyelvű bélyegzőt használt, amivel állítólag megsértette a nyelvtörvónyt. Ellenben kiadtak Jaöío- nlfzky János dr. jkeresztényszociálís nemzetgyűlési képviselőt, aki egyik beadványában megsértett egy bírósági tisztviselőt azzal, hogy állítólag azt mondta neki, hogy vagy nem olvasta el a beadván?/ mellékleteit, vagy nem képes azokat megérteni, vagy pedsg rosszakaratú. Ezzel a tárgysorozat véget ért és a bizottságinak kiadták a mai ülésen benyújtott korma n y jai vasiatokat. A legközelebbi üftss hohíe® délelőtt 11 órakor lesz. Elnökségi értekezlet A képviselőház elnökségének mai ülésén elhatározták, hogy a jövő héten mindennap, a nagyhéten pedig hétfőn és kedden tartanak ülést. A k'épviseöiház eénökéségéíiek ma tartott értekezletén fölkérték Tomasek elnököt arra, hogy tiltakozzék a Oirmánynak amaz eljárása ellen, hogy a javaslatokat mindig dfcésetten nyújtja be. Az ni kóraátiviavasftatok A képviselőház mai ülésén a törvényhozók figyelme majdnem kizáróan a kormánynak ma benyújtott hat fontos javaslatára irányult. E javaslatok tárgyai a következők: 1. a lakbérlők oltalma, 2. a lakóhelyiségek végrehajtási utón való kiürítésének elhalasztása, 3. a bíróságok illetékességének megváltoztatása és a felelősség sajtó utján elkövetett becsületsértésés rágalmazás esetén, 4. az összeférhetetlenség, 5. a választási bíróságra vonatkozó törvény kiegészítése és megváltoztatása és 6. a mentelmi eljárás hatása az elévülési időre- E fontos javaslatokat, amelyek a nagyközönségét is közelről érdeklik az alábbiakban ismertetjük: Á lakbérek oltalma A javaslat a következő uj fölmondási okokat hozza be: 1. A bérlőt elítélték olyan hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény miatt, amelyet a háztulajdonos, vagy annak felesége ellen az illető házban elkövetett, avagy becsületsértés miatt, vagy pedig a ház lakóinak kárára elkövetett vagyonel- ienes bűncselekmény miatt. 2. A bérelt helyiségeket egészben, vagy részben, berendezéssel, vagy berendezés nélkül olyan összegért adta albérletbe, amely aránytalanul magas az általa fizetett bérösszeghez képest. 3. A háztulajdonos a törvény ha- j tálybaiépte előtt megszerzett olyan házába tartósan akar beköltözni, amely egy, vagy két lakásból áh. 4. A ház tuiazdonosa a község, járás, megye, ország, vagy állam, Sia a háztulajdonos a bérlő számára megfelelő más lakásról gondoskodott, 5. A bérlő legalább egy millió korona értékű vagyon- adóköteles vagyont, illetőleg ba a társaság a bérlő tizenöt millió korona vagyonadóké teles vagyont ismert be, avagy ezt rá jogerősen kivetették, amennyiben nem tulajdonosa abban a községben legalább ugyanannyi lakóhelyiséggel bíró lui- zaknak, mint amennyit 1918 november 1-e előtt bírt, vagy amelyekre nézve építési engedélyt szerzett. Fizikai személyeknek ilyen okból csak a lakását lehat felmondani, társaságoknak ellenben a kereseti foglalkozásuk gyakorlása céljából, bérelt helyiségeiket is, amennyiben a központban vannak. Külföldi társaságoknál azok központjának az adózás szerinti székhelyüket kell tekinteni, Atorvényálfal fölsorolt esetekben köteles a bérbeadó a bérlőknek újból bérbe adni a béreli helyiségeket és nekik kártérítést nyújtani, ha a föknondott helyiséget négy héten belül nem használják arra a célra, amely célra a bíróság a fölmondást engedélyezte. Ebbe a határidőbe nem számítódik be a helyiségek javítására szükséges idő. amennyiben a javítási munkálatokat a helyiség kiürítése titán fógkés/vbs tizennégy nappal megkezdték és ,éza1"" • ....toceti- folyta tták. Bérem elések ií de a krh cikázó esete;: he-n vart helyük: 1. Ha a. bérlő a törvény életbeléptetésének idejében már bérelte az illető helyiséget, emelésnek helye van: a) a következő pontban említett lakásoknál kisebb lakások és lakrészek esetében 20 százalékkal, b) olyan lakásoknál, amelyekben két helyiség és konyha van, bele nem szárúivá a cselédség szobáit, 40 százalékkal, c) más egyéb lakásoknál 60 százalékkal, d) kereseti foglalkozás fixesére szolgáló helyiségekben. 30 százalékkal kisebb üzlethelyiségeik esetében, 40 százalékkal közép- és 60 százalékkal nagy üzlethelyiségeik esetében. 2. Ha a törvény életbeléptetése után ni bérlő bérel lak- helyiségeket. lakbéremelésnek van helye: a következő pontban említett lakásoknál kisebb lakások és lakrészek esetében 50 százalékkal, b) legalább két szobából és konyhából álló .lakások esetén 70 százalékkal, máshelyiségeknél 80 százalékkal, c) üzlethelyiségek esetében a fonti kategóriák szerint 50 és 80 százalékkal >Tóvvm a fa vaslat következő rend elkesé s 1924 szeptember 14öl kezdődően a bért az alapbér 20 százalékával lehet emelni olyan lakásoknál, amelyelvben öt, vagy több lak- heiyiség van, amennyiben az azokban lakó felnőtt személyek száma — bele nem számítva a szolgáló személyzetet — eggyel kisebb, mint azoknak a helyiségeknek a száma, amelyekben laknak. A háztartásnak két föl nem nőtt tagja mindig egynek számit, páratlan szám esetében pedig egy íöl- nem nőtt teg egy fölnőtt tagnak számít* Lakóhelyiségeknek számítanak a szobák, konyhák, fürdőszobák, verandák, cselédszobák és mindazok a helyisége?:, amelyeket a lakás tulajdonosa foglalkozásának gyakorlására használ. A törvényes védelem nem terjed ki: !. házakra és póíépiíkezésekre, amelyeknek építésére az engedély Szlovenszkóban IP® cscü-siS. Koroméért fizette!: met, ápríiSs 3-áa: Zürlcísfeea 17.— svájci’ frankot Budapesté*} —.•— magyar korosát Bécsiben —.— osztrák koronát Bérlte í2$$§M8®)8.-~ német márkát
