Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-30 / 98. (546.) szám
& Szerda, április 30. Pozsony város Stvesiegymifliés költségvetése A város pazarló gazdálkodása — A költség vetést egyhangúan elfogadták Pozsony, április 29. (Saját tudósítónktól.) Pozsony város képviselőtestülete hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott, hogy az 1924. évi költség- vetést, amelyre csak május 1-ig van inde-m- nitás, letárgyalja. Okának Lajos dr. polgármester megnyitó beszédében megokolta, hogy miért terjeszti be ,a város ilyen elkésve a költségvetést. Az 1923. év volt az első, amelyben normális körülmények között lehetett dolgozni. A város megfizette régi adósságait, amivel a pénzügyi egyensúlyt helyreállította. Nagy akadálya a városi pénzügyek végleges rendezésének, hogy a folyó kölcsönöket nem tudta konvertálni és 75 millió koronát még ma is folyószámlán kell tartani. Meg van azonban a remény, hogy kölcsün- tőrlesztéssel később ezt is ki lehet küszöbölni. A polgármester azzal a kérelemmel fordul a sajtó képviselőihez, hogy a Városi Takarékpénztárat támogassák. Ha ugyanis a Takarékpénztár elegendő betéttel rendelkezik, lehetségessé válik a városi kölcsön konvertálása. A költségvetésibe nem állították be a városi tisztviselők remimerációját, ez csak a zárszámadások után lehetséges. Végül bejelenti, hogy a pótadót 150 százalékról 140 százalékra szállították le. A vita A megindult vita során Langer Alajos (közgazdasági csoport) azt hangoztatta, hogy a függő kölcsönt állandó kölcsönné kell átváltoztatni. K a i s e r Gyula (keresztényszociáŰs) pártja nevében hozzájárul az ötvenegymilliós költségvetéshez. Kérdi, hogy honnan vegye e város az előirányzott 36 millió korona rendes és 3 millió rendkívüli bevételét? Hogyan lehetséges az, hogy a város olyan helyzetbe jutott, hogy 10 millió koronát kell évente csak kamat fejében kifizetni a bankoknak? Hivatkozik a Barecka olasz generálissal kötött szerződésre, amelyben kötelező Ígéreteket tettek arra nézve, hogy a város polgárságának erkölcsi és anyagi érdekeit respektálni fogják. Fölsorolja a magyarság több sérelmét, a városi szin’ház szezonjának igazságtalan beosztását, a magyar lakosság vexálá- sát az illetőség megtagadásával, a nyugdíjasok panaszát, Bellái főjegyző egyeduralmát stb. Kaiser magyar beszéde közben többiz- ben rossz szlováksággal a teljhatalmú minisztériumot is aposztrofálta, amit az elnöklő polgármester valószínűen félreértett és rosszakaratra magyarázott, mert pipacsvörösen így förmedt rá Kaiserre: „A szólásszabadságnak is meg yan a határa, képviselő ur! Figyelmeztetem, hogy nem tűröm, hogy anyanyelvemet gúny tárgyává tegye. Ha a régi rezsimben én ilyent tettem volna, kirö- piíetíek volna a teremből...“ Kaiser Gyula megmagyarázta, hogy az államnyelvet nem bírja eléggé és hogy távolról sem állt szándékában azt kigunyolni. E kis incidens után kijelentette, hogy a költségvetést csak két okból fogadja el: 1. mert a pótadót 150 százalékról 140 százalékra i leszállították, arni a polgárságnak kis köny- nyebbséget jelent; 2. mert a szociális gondoskodásról nem feledkeztek meg, amiért is a keresztényszociális párt örömmel szavazta meg azt a négyszázezer koronát, amit a város népjóléti intézmények támogatására (ingyen tejmozgalom. tüdőbeteg- és venereás állomás fölállítása stb.) fordit. Végül örömmel állapítja meg, hogy a soviniszta nyomás az utóbbi időben enyhült. Az év hátralévő j nyolc hónapjában a keresztényszociális párt ellenőrizni fogja, vájjon a megszavazott hor- ! ribilis összegek valóban a város polgárságának javát szolgálják-e, vagy sem. R e i s z Gyula dr., a zsidópárt szónoka ellenzéki hangnemben bírálta a költségvetést. Kifogásolta, hogy a kormányépületben lévő | mozgófényképsziiiház miért nem fizet fény- j űzési adót. Pozsony legdrágább városa a köztársaságnak. A városnál nem takarékos- "kódnak eléggé. így például városi lovak parkolására évi 92.000 korona van beállítva a költségvetésbe. Egy-egy ló megpatkoiása évi kétezer koronába, kerül! A város az illemhelyek föntartására évi kétszázezer koronát ráfizet. Van egy teherautója a városnak, melyet havonta mindössze öt-hat napon használnak és mégis két soffőrje van. Követeli, hogy a magánautókat, Bécs mintájára, adóztassák meg és a pezsgő után is vessenek ki adót. K e m p n f (szlovák néppárti) követeli, hogy a cseh bankok pozsonyi fiókjainak hátralékos községi pótadóját hajtsák be. A polgármester nézzen utána, hogy a város szubvenciókat kapjon. S inger Jenő (kommunista) az ellen joeszélt, hogy mindent bérbe adnak és a város saját üzemében még egy kőbányát sem tud föntartani. Az állam-rendőrség föntartására azon kívül, hogy félmilliót ad a város évente, még 640.000 koronáért telket is vett, hogy azon palotát építhessenek a rendőrség részére. Azelőtt elég volt Pozsonynak hatvan rendőr, most pedig ezer van. Minek a sok rendőr, detektív? A magánjótékonycélu egyesületeket szüntessék meg és centralizálják. Az izraelita neológ hitközség évente tizenkétezer korona segélyt kap a várostól, de nem tudni mire. R o s s o 1 Emánuel és M a s z á r A-gost után Neumann Tibor dr. (keresztényszocialista) a városi tisztviselők részére már most követeli a remunerációt. Egy-egy városi kocsisnak nagyobb a jövedelme, mint sok diplomás, egyetemet végzett városi hivatalnoknak. Okánik polgármester a vita befejezése után javasolta, hogy a közgyűlés en bloc fogadja el a költségvetést. A közgyűlés ezután általánosságban egyhangúan és en bloc elfogadta a költségvetést, részletes tárgyalásra tehát nincs is szükség. Prága, április 29. A fowrás elsejéin életbelépő nyári menetrendből ma újabb resztetek kerültek nyilvánosságra. A bemünket közeliről érdeklő vonaliakon a következő vonafcsatiiafkozáisok lesznek: Prágából (Masaryk p. u.) 6.40 órakor indul egy személyvonat Briűmön keresztül s ez 21.28 ómkor érkezik Érsekújvárra. Prágából (Wíteoaj p. it.) 7.30 órakor indul Oderbeng felé a Királyháza' és Pelsőc feóé csatlakozással1 bíró gyorsvonat, amely Oder- bargbe 14.09 órakor érkezük. Prágából (Masaryk: p. te) 8.05 órakor indul! a budapesti gyors, amely Pozsonyba 15.17 és Szobra 18.16 órakor érkezik. Prágából 10.00 órakoij indul (Mas&ryfc p. u.) egy személyvonat, amely Oöerbergbe 2L41 és Pozsonyba 22.48 órakor érkezik. Prágából (WSston p. u.) 13.15 órakor indul a lemíbergi és bukaresti gyorsvonat, amely Oderbergbe 20.22 és Pozsonyba 22.48 órakor érkezik. Prágából (Masaryk p. ti.) 14.05 órakor indul egy személyvonat, amely Oderbergbe 3.13, Pozsonyba 2,46 órakor érkezik. Prágából (Masaryk p. u.) 15.50 órakor indul a Borin felől jövő gyorsvonat, amely Pozsonyiba 23 órakor érkezik. Prágából (Masaryk p. u.) 19.35 órakor indul Odébberg fe8é egy személyvonat s ez 6.12 órakor érkezik Odierbepgbe. A prágai Wilson p. u.-róí ugyanebbe az irányba 21.05 órakoT indul a kassai és bukaresti gyorsvonat, .amely Oderbengbe 3.37 órakor érkezik. Prágáiból (Ma&airyk p. u.) 21.20 órakor indul a Budapest—belgrádi gyors, amely Pozsonyiba 4.23, Érsekújvárra 5.58 órakor érkezik. A pozsonyi gyorsvonat 21.35 órakor án- du8 Prágából (Masaryk p. u.) és Pozsonyba 5.20 órakor érkezik. Prágából indul 21-50 órakor a Varsó és Pelsőc felé csatlakozással bíró gyorsvonat, amely Oderbergbe 4.47 órakor érkezik. Prágából (Masaryk p. u.) 22.30 órakor kidül Bú diapest feSié egy személyvonat, amely jpvozsoaiyba 9-57 és Szobra 15.55 órakor érkezik. Prágába (Masaryk p. u.) 5.15 órakor érkezik Budapest felöl egy személyvonat, mely Szobról 12.35 órakor indul. Ez a vonat 18.40 órakor indul Pozsonyból. Prágába (Masaryk p. u.) 5.35 órakor érkezik egy személyvonat, amely Oderbergből 19-10 órakor indul Prágába (Wifeon p. u.) 7.24 órakor érkezik a Wfl'son p. u.-ra az Oderberg felől jövő s onnan 00-5 órakor induló s Pelsőc és Warsó felől csatlakozással bíró gyorsvonat. Prágába (Masaryk p- u.) 7.55 órakor érkezik a Pozsonyból 23.55 órakor induló s Tárcarovatunk: Szerda: Otttik Pdma: Magyar zenei élet Csütörtök: Kárpáti K- Jenő: Alig virrad... (vers). — Lörinczy György: A messzilátó. Szombat: Nyáry Andor: Az ördög és az asszony. Vasárnap: Segesdy Lászlót Arckép (vers). — Maróthy Jenő: Eső előtt, eső után. Magyar zenei élet — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: öítiik Pálma. Nemcsak a budapesti Operaházinak, de a magyar operának mint zeneirodalmi műfajnak is korszakalkotó dátuma: 1924 február 16-ika, az a nap, amelyen P o 1 d í n i Ede „Farsangi lakodalom" című víg operáját bemutatták. Nem csupán azért van ennek jelentősége, mert az első komolyan számbave- hető magyar vigoperia, de azért is, mert ez a mű méltó arra, hogy ősévé legyen a jövő alkotásainak. Méltóvá teszi erre egészséges, friss ereje, sülustiszíasága, amely oly teljes egészet ad, hogy benne érezzük az uj stílus, a magyar vjgopera stílusának kikristályosodott törvényeit. Poldini Ede, bár olasz nevű, mégis magyar ember. Budapesten született 1869 június 13-án s a Nemzeti Zenedében tanult muzsikát. Később külföldön folytatta tanulmányait nagynevű mester éknél. Körülbelül húsz óv óta Svájciban él, a genfi tó partján épült barátságos házban, d*e most hazalátogatott s amikor a „Farsangi lakodalom" bemutatójának felvoná'.sktizeiben megjelent a függöny előtt: a magyar közönség szere tét ének láthatatlan glóriába fonódott kedves, őszülő feje köré. Zenei egyénisége nyugodt, előkelő. Nem elementáris erő az, ami az ő muzsikájában magával ragad, hanem a kedély, a szív melegsége, a ritmus örökifjú frisses égé, a melódiák gazdagsága, közvetlen és graciózus bája, a forma tökéletessége, az egyszerű, átlátszó és magastendü polifónia, a zenei nyelvezet ékesszólása s ennek fontos tényezője, a hangszerelés művészete, amely egyszerű eszközökkel festi meg a muzsika neimesra- gyogásu és mindig tökéletesen odaülő meleg színeit. Nagy vonalakban ezek azok a tulajdonságok, amelyek Poldini nevét már európai diiada'utra vitték e.gy régebbi operája, a „Csavargó és király leány" szinlapján, amelyet a magyar királyi Operaház 1903-ban mutatott be. Finomak, bájosak a gyermekek számára i,rt mese játékai és zongoradarabjai is; jellemző Poildinira, hogy bármieniryit komponál is, sohasem utszéi'i, sohasem banális, hanem mindég előkelő és választékos a muzsikája s mindbn'knek — a legapróbb zongoradarabjának is — megvan a maga külön szépsége és értéke. Büszkeségiünk, hogy magyarnak vallhatjuik őt; de talán még sohasem jutottunk ennek ily határozott tudatára, mint a „Farsangi lakodalom" bemutató járj. Mert ez a muzsika igazán magyar; nem külső cifraságok, sallangok teszik azzá, hanem a szív, a lélek az, amely magyarul dalolja el a múlt század elején játszó napsngaras, téli históriát. A szövegkönyvvel Vajda Ernő pályázatot nyert néhány évvel ezelőtt. Nem lép föl nagy igényekkel, de kedves, poetikus, szórakoztató és föltétlenül 'irodalmi szrnvona- lotii álló munka, amely friss, eleven, derűs színekkel varázsolja a színpadra a régi magyar nemesi kúriáik otthonos, tiszta levegőjét. A darab cselekvő hőse voltaképpen a hófúvás, de nem a tragikus szenvedélyeket, sötét mélységeiket magában rejtő vihar, hanem a:z a kedves, sőt — az adott körülményeik között bartásáigos — farsangi időjárás, amely a különböző célok felé igyekvőket megállítja útjukban és egy közös fedél alá kényszeriti, ahol aztán hadsegédével’, Ámorral bogoztatja ki a történet finoman szövődő selyems zalait. A partitúra szépségei eszményi tökéletességben simulnak ehhez a szöveghez. A orozó dia nagyszerű pliasztici tása szinte azt a hatást kelti, hogy ez a ziene már magában a magyar nyelvben él Ez a muzsika épp oly nemes, tartózkodó, úri, mint a magyar nyelv maga. Magyarságát nem kibálva adja tudtára a világnak, de megérezteti úgy, mint ahogy érezzük azt pld. Erkel Ferenc zenéjében. Poldini voltaképpen ezt a stílust fejleszti tovább, de levonja az utolsó másfél évszázad nagy külföldi példáinak tanulságait s a meglevőből invenciójának vara zslóképesiségé vei mégis mást és uijat alkot. Jó leső en természetes és logikus ez a muzsika; finom, szellemes és beragyogja a kedély meleg napfénye. Olyan, mint egy remekbe készült ékszertartó, amelynek tartalma elkápráztat nemes ragyogásával, .a formák és színek művészetével. Mint egy-egy különösen szép drágagyöngy, úgy marad emlékünkben a szerelmes levél, a második felvonás vokális quartettje, a „ha- ragszom-rád"-]áték, a hóember-jelenet. De He hetedem íöfezám'lálm mindazt, ami a három felvonáson át megkap, könnyre és mosolyra indít. ♦ Az Operaház következő bemutatója 1924 március 29-én csak részben jelent értéket. Víncze Zsigmond ,,Az erősebb" című egy- felvonásos operája Gé czy István szövegével együtt a banalitás poros és szélesre taposott utján halad. Szövege a „ParasztbecsüCSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 Bécsiből csatlakozással biró berlini gyorsvonat A reggelű kassai gyors, amely Oderbergből 1.30 óraikor indul, 8.15 órakor érkezik a prágai Wilson p. u.-ra. A budapesti gyorsvonat, amelynek Prágán keresztül Berlinbe van csatlakozása, 8-40 órakor érkezik a prágai Masaryk P. u.-ra és ez a gyorsvonat Érsekújvárról 00.9 órakor, Pozsonyból 1.34 órakor indul. Prágába 14-30 óraikor (Masaryk p. u.) érkezik a Pozsonyból 7.30 óraikor induló 'berlini gyors. Prágába 14.53 órakor érkéz he (Wilson p. u.) a Bukarest—-lembergi gyorsvonat, amely Oderbergből 8-05 órakor indul. Prágába (Masaryk p. u.) 16.35 órakor érkezik a Pozsonyból 3.10 óraikor induló személyvonat. Ugyancsak a Masaryk p- u.-ra érkezik 17.30 órakor a Pozsonyból 6.48 órakoT induló személyvonat. Prágába (Masaryk p. u.) 22.55 órakor érkezik az Oderbergből 10.05 óraikor induló személyvonat. A nappali budapesti gyorsvonat, amely Szobról 11.00 órakor s Pozsonybóíí 13.55 órakor fordul, 21.30 órakor érkezik Prágába (Masa- ryik p. u.). A Királyháza és Pelsőc felől csatokozással bíró és Oderbergből 15.10 órakor induló gyorsvonat 22.00 órakor érkezik Prágába (Wilson p. u.). Áz angol kííicstári kancellár két órás Ibesyéde London, április 29. A kincstári kancellár a költségvetés előterjesztésével kapcsolatban ma félötkor kezdte meg beszédét, amely körülbelül két órahosszat tartott. Az előterjesztendő javaslat szerint leszállítják a cukor- és teaadót, eltörlik a fényűzés: és belépődíjadét, viszont fölemelték az örökösdésl adót. Szóbakerült a levélporíó leszállítása is. Hogy az 1916-ban behozott háborús Mac- Kenna-vámok tekintetében milyen megoldás létesül a pártok kzött, e pillanatban még bizonytalan. A szovjet Eei& enged London, április 29. A Daily Telegraph közül, hogy a szovjetkormány mindaddig, amíg az angol konferencia végleges ^intézést nem nyer, nem hajlandó engedményeket tenni. tat" fámájának kópiája, de a „Hegyeik aíján“-t is eszünkbe juttatja. Zenéje sok. mindent juttat ősziünkbe, csak azt rjeim, hogy szerzője tehetséges. Pedig Víncze Zsigmondot jó muzsikusnak ismerjük, de mi tagadás benne: ez a müve bizony annyira értéktelen, hogy csak a szereplők mentik meg a szürke unalom posványától. Az egy estén bemutatott két mű közűd föltétlenül „Az e,rőisebb“-et tartjuk a gyengébbiknek. De nemcsak viszonylagosan, hanem önmagában véve is igen jó G a j á r y István „Árgynus királyfi" cknü háromfelvo- násos ballette. Szövegét a régi magyar népmeséből irta meg Ferenczi Frigyes; visz- szaad'ja benne a mese ősi, naiv költészetét tarka, fantasztikus báját és szépségét. Ga- j á r y István zenéje csupa kedves közvetlenség, ötlet, finomság, széprajzu melódia, meleg fény. A zenekar színéi változatosak és jellemzőek s bizonyt fiáik, hogy a szerző mestere a hangszerelésnek. * A hangversenyszezon, sajnos, neon gazdag zenei szenzációkban. Doh n á n y i Ernő külföldön jár hónapok óta. Másik kiváló zongoraművészünk: Bartók Béla az uj évben csak itt-ott, másokkal megosztott műsorban szerepelt egy-ikét számmal. Nélliány, zenei szépS'égekilreu gazdag- estét köszönhetünk a W a 1 d b a u e r-vonósnégyesnek; ennek a mégy nagyszerű muzsikusnak együttes játéka "Kikristályosodott tökéletességgel interpretálja a legmagasabbrendü muzsilcát. A Filharmóniai Társaság befejezte 10 hangversenyből álló sorozatát. Az utolsóelőttit finn koimponisták müveimek szentelték, amelyeket Kajanus Róbert helséngforsi karmester dirigált. A tizedik est Mendelssohn HcgedüverÁ Szlovenszkó és Prága közötti nyári menetrend _____________* *_________________— ________ ___
