Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-29 / 97. (545.) szám

Kedd, áprífis 29. 3 A szövetkezett ellenzéki pártok deklará­cióját, amely azonos a. -többi megyében elő­terjesztett deklarációval H 1 a v a t h y József plébános a zsupán többszöri rendreutasítása közben magyar nyelven olvasta föl. P a u 1 i n y Vilmos kinevezett tag ezután az ellenzéket támadta, különösen a szövetke­zeti ellenzéket és a szlovák néppártot és megtorlásukkal fenyegette -meg őket viselke­désükért. Ravasz, B á n d y és P e t r o - gall i személyes kérdésben szólaltak föl és visszautasították Pauliny támadásait. Petro- galli fölszólította Paulinyt, hogy fejezze ki magát nyíltan, hogy állításait megcáfol­hassák. Miután Strics András kommunista az Iparosokat ért sérelmekről terjesztett elő deklarációt, a zsupán bezárta a gyűlést. Ér­demes megemlíteni, hogy a zsupán a közgyű­lést véges-végig szlovák nyelven vezette. Figyelemreméltó és örvendetes dolog, hogy az ellenzék az ülésen minden kérdésben egyetértett és teljesen egyöntetűen járt el. Egy magyar taniíőnő kálváriája zat ellen is ieiabbezcít, mert ellenkezik a 122. szónui ny elvtör vény 2. szakaszával, amely vilá­gosan rendelkezik, hogy a bíróságok és hatóságok kötelesek „a kisebbség nyelvének hozzátartozóitól" beadványokat a kisebbség nyelvén elfogadni. Tehát itt a külföldi vagy belföldi egyaránt a ki­sebbség nyelvéhez tartozónak tekintendő. A íelebbezés sorsa ismeretlen, mert még el­intézetlen. Jellemző a hatóságok eljárására, hogy a ma- | gyár kisebbséggel szemben ilyen terrorisztíkus i módon lépnek fel. A tanítókat foglalkozásuktól el­tiltják, a lakásukból kilakoltatják és a járási hiva­tal felhívását idézve, „mint magát igazolni nem tudó idegen elleri* Í járnak e! akkor is, ha üz év óta lakik egy köz­ségben, rendes foglalkozása és lakása van és nem esik a község terhére. i lefülel? üOiveffif i iiiiiiiásisiírájií Sülében Egyelőre kilátástalan a helyzet a megegyezésre At őgyattsi Járási főnök magyarázza a nyelv- törvényt Komárom, április 28. (Saját tudósítónkról.) Egy tipikus eset a sok száz közül; elmondjuk, megrögzülök a magyar kultúra kálvária-járásának egyik pillanatfelvételét, G. M. tanítónő már 1914 óta tanít az ógyaílai járás egyik pusztai magyar iskolájában. Tanáfott tisztességgel, becsülettel, eljárt a szlováknyelvü járási kurzusra, a nosztrifikációs vizsgát is letette, ppíálási kérvényét is szabályszerű időn beiül be­adta: minden törvénynek és rendeletnek eleget tett, csak az iskolának és hivatásának éjt. A kisasszony március végén levelet kapott a járási főnöktől, hogy a miniszter állampolgársá­gát nem ismerte el, ennek következtében azonnal szerezzen magyar útlevelet (a tanítónő Jugoszlá­viában született!) és kérjen lakhatási engedélyt és — most jön a fontos része az iratnak —: „Ez intézkedéssel az Ön tanítónői állása is megszűnt Szlovénnek <m, amiért is kötelessége az ön alkal­mazója által megszabott határidőn beiül termé­szetbeni lakását utódjának átadni." A tanítónő felehbezéssel óit a határozat ellen és igazolta, hogy az Iskolafentartó 1914-ben vég­legesen nevezte ki ás igy állásától az 1868. évi XXXVlíí. törvénycikk 138. szakasza értelmében csaik jogerős fegyelmi ítélettel mozdítható el- Ezt pedig nem indított ellene eddig az iskola fentar- tója. De íelebbezett az útlevél váltás kényszere ellen is, mert — é$ ezt fontos megjegyezni min­denkinek — az 1903. V- törvénycikk 3. szakasza csak azok­ra a külföldiekre vonatkozik, akik útlevéllel ér­keznek egy községbe és ott feíefepüíiil kíván­nak, de arra, aki tiz év óta lakik állandóan a község­ben, ez nem vonafkozik. Az ógyaliai járási főnök, Rnzsek Annál, a fe- Iebnezésre újabb véghatározatot hozott, amellyel visszautasitotta a fölebbezést azzal, hogy e hatá­rozat ellen halasztó hatályú jogorvoslatnak helye nincs. G. M. jogi képviselője fel ebó evését magyar nyelven adta be. Ehhez — írja a megokolás — nincsen joga, mert ö külföldi állampolgár. A tanítónő jogi képviselője ez ellen a határo­BmRaaKBSaBggggfl 5SBaffieESCT^K5itfdXma53Cí3Q9BT8iBSiSSB£2SS8e Aswk'or Kant kgai-agiyobb müveit megaH- 2c o t ha, a fölvüágosodptt abszolutizmus ural­kodott ourópaszerte. II. József, XVI. Lajos és Nagy Frigyes kora volt ez. Egy pár esz­tendő íiTu’áva már a francia forradalom taní­tásai reszket tett ék meg az eu-rópai állami és társadalmi rendet. Kömgsbergibe csak a for­radalom utórezgései érkeztek el és a porosz állam legnagyobb politikusénak, Stekinaik re­formjavaslatai eiikuáre még jó sokáig tipiusa maradt a rendőrálaimnalk. Ezzel a rendszer­rel szemben hirdette Kant Humboldt Viltmos- sal és Puffendortíal együtt elsőnek a modern jogállam eszméjét. A röl világosodott pjbszohi- tizmus 4s. boldogítani akarta az embereket, azonban sokszor még akkor is, ha ők habarná sem akartak a kilátásba helyezett boldog­ságról Kant nem kér az olyan „boldog‘itáfsiu elvből, amelyet csak az embereik magánéle­tébe való szüntelen beavatkozással lehet meg­valósítani, azt elv-etenböoeik és károsnak tart­ja, mivel öhkéryuralommá válik, amely vi­szont könnyen odavezethet, hogy a nép, amely a boldogságra való jogát elvenni nem engedi, forradalomban tör ki. A forradalmat azonban Kant nem helyes!:, éppen olyan jog­talanságnak tartja, mint a háborút és ezért messzire elutasítja magától a forradalom gon­dolatát. Az emberek zavartalan fejlődését biz­tosító modern jogállamnak volt az első hír­nöke, amelynek tökéi: tes megvalósulását sok államban még ma ?s hiába sóvárogják az em­berek. A kőmgsuCü';;! böíesn-ok az Örök Békéről írt müvét, amelyet paci lista meggyőződésé­nek hatása alatt éppen a világháború utolsó esztendejében fordított le magyarra Babits Budapest, április 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonfc- ieintése.) A belügyminiszter szombaton este további intézkedésig valamennyi napilap meg­jelenését és terjesztését betiltotta a kormány által kiadott Reggeli Hírek, Esti lürek és Motrgenzeitung kivételével. A beszüntetés cfka a nyomdászsztrá'ik elfajulása és a sztrájk da­cára (megjelenít lapok tendienciózuss híreszte­lései. A nyomdai munkások szombati titkos leszavazta tásával kapcsolatban a Magyar Sajtó közölte a főnököktől fölajánlott bérjavi- íásokn.t, a melyeik a szakszervezeti indexszá­mok szerint a bélceparitásnak minimálisan batvadhait, egyes kategóriáiknál pedig kilenc­venhat százalékát teszik Őri. A szombati szavazás reggel 8-tót este 6 óráig tartott. Összesen 2933 szavazatot adtak le. A nyomda tulajdonosok ajánlatának elfo­gadása inellett csupán 230 munkás szavazott A szavazás eredménye következtében a szakszervezet a nyomda-tulajdonosokkal az eddigi alapon nem tárgyal tovább. A sztrájk helyzete a szombati szavazás következtében nagyon elmérgesedett. Ma már jóslásokba sem lehet bocsátkozni afelől, hogy ez a ‘hatalmi erőpróba mikorra ér vé­get. A helyzetet súlyosbítja, hogy a sztráj­koló nyomdászok — Mr szerint — nagyobb összegieket kaptak Amsterdamból és igy van pénzük. A munkásokat a sztrájkalapból fize­tik. Ma reggel a belügyminiszter mi dele te értékűében egyetlen lap sem jelent meg, csu­pán a délutáni órákban jelent meg az Esti Hírek. Egy nyemdafőnök kijelentette az Esd Hí­rek rmmkatársónak5 hogy a főnökök el van­nak készülve arra, hogy a sztrájk még he­tekig eltart. A szociáldemokrata képviselők parlamen­ti frakciója ma küldöttséggel kereste föl BetMen István gróf miniszterelnököt, hogy tanácskozzék vele arról, miként lehet a nyomdászsztrájk ügyét elintézni és a mun­ka újra való fölvételét lehetővé tenni. Beth­len megígérte, hogy közvetíteni fog a sztrájk megszűnése érdekében . A magyar-romára egyezmények Az MTI jelen ti: A magyar—román tár- gyaMsctoat befejezték és a tizenkét egyez-: ményt aláírták. Megegyeztek a többi között a kiadatás, a bírósági iratok kicserélése, a Qodzsu-féle alapítvány, a természetbeni visz- szatérftések, a biztosító intézeteik, az utj or­Mihály, tehetetlen megiietődés nélkül a ke- zLinkbe venni. Hiába mutatta ki Kant egy év­századdal azelőtt, hogy a békegondotetot úgy a tiszta 'ész, mint a gyakorlati ész szempont­jából ápolni kell és meg is lehet valósítani, a háború mégis újból és újból visszatérő ke­gyetlen egyiptomi csapás az emberiség éle­tében-. Éppen, most, száz esztendővel Kant halála után, nyögjük a legöldöMőbb háború k-ö ve tiké zsmiányei t és ki tudta, mikor robban ki -még nagyobb erupeiőbain az alattunk lévő vulkanikus talaj. A békegondolat ma is csak a messzi, távoli jövőben 'megvalósulható gon­dolatnak tűnik fel előttünk; hiába hirdette Kant, hogy a háború beleütközik a tiszta és a gyakorlati ész elveibe, hiába, mutatta ki jogellenességét,- az eimiberlségrek még sokat kell felejtenie és sokat kel tanú ima, amíg a nagy bölcs hite az őrök békében megvalósul­hat. Ami pedig Kant eszméiből megvalósult, torz formában jött a világra. A népszövetség — ez a kifejezés nála fordul elő első ízben — az ő elképzelése szerint szabad államok sza­bad föderációja lett volna, de ugyan beszél­hetünk-e erről ma, amikor a müveit világ három nagy állama nem vesz részt a népszö­vetség nmikedésében és amikor annak leg­főbb célja egy igazságtalan, tehát rom az örökkévalóság színe alatt született béke íra- taimii eszközökkel való fönntartása. Keserű mosoly tolul az ajkunkra akkor is, ha azt ol­vassuk Kantnál, ho'gy a törvényhozásnak a forradalom megelőzése végett meg kel fo­gadnia a jogtudósok és filozófusok könyvei­ben foglalt igazságokat. Mit keresnek a jog­tudósok és a filozófusok, mit keresnek a Kan­tok ott, aliol imnrteiimefc van becsülete, csak a tudásnak nem?! fo. ö. szagba tár által kettészelt vármegyék és vá­rosok pénztárainak fölosztása, a víz-ügy, az ánmentesitő-társulíatok és a gyáimpénztárak kérdésében. A kettős megadóztatás elkerülé­se céljából és a levéltári kérdésben elkészí­tett egyezségeiket még nem Írták alá. Az nj lakásrendelet Az uj lakásrendelet a Jakásbéreket az 1924. évi májusi bérnegyedre az arányparitás 7 száza­lékában áüapdja meg. 1926 májusáig a lakás­bérek fokozatosan emelkednek, rrriglen elérik az aranyparitás 50 százalékát. Az üzlethelyiségek 1924 május havára az aranyparitás 18 százalékát fizetik. 1935 májusáig az üzlet-bérek is elérik az aranybérdk 50 százalékát. Bethlen beszámolója Bethlen István gróf miniszterelnök Hód­mezővásárhelyen május 11-én tartja meg tegnapra tervezett, de a politikai események következtében elhalasztott beszámol óbe szé- dét. Ötvenmillió dolláros köksSn Magyarországnak Berlinből jelentik: A newyorki pénzügyi kö­rök ötvenmillió dolláros kölcsön kibocsátását vár­ják Magyarország számára, amelyet május havá­ban folyósítanának. A Nemzeti Sank részvényjegyzése A Nemzeti Bank részvényeinek jegyzéséről megjelent iiMhivás szerint a részvényjegyzés áp­rilis 28-tól május 7-ig tart. A Nemzeti Bank 300 ezer darab, egyenkint 100 aranykorona névértékű részvényt bocsát ki, azonban lesznek huszonöt aranykoronás negyedrészvények is, amelyeket aranyérmükért vagy nemes valutáért lehet je­gyezni. A részvények vételárát elfogadják a ma­gyar koronaérték aranyérmeiben, régi nyoilcforin- tos aranyban, huszfrankos Napóleon dórban, huszmárkás aranyban, arany sovereignben, ezen­kívül az Egyesült Államok, N-agybrrtanriia, Svájc, Svédország és Hollandia valutáiban és devi­záiban. KramArék Miafeti kampányja Masaryk ellen Svátek, mrat Beraes fovadászmestere Prága, ápriM-s 28. Vasárnapi sgánumlcbau beszámoltunk ar­ról hogy a cseh sajtóban nagy kavarodás tá­madt Müuz Zsrgm-o-nd bécsi újságírónak a Neues Wiener J curualban közölt Ma&aryk- iribenviiuja miatt. Elsőnek a Národrii Demokrá­ció üvöltött föl és- az iutervju demeutálását követelte. A Nár-odini Demok-rácáe pclldáját csakhamar követte Kíramáirnak íké,t másik lap­ja: a Náradni PoütSka és a Nár-odni Listy is, amelyek unisono azt követelik, hogy az iin- tervju egyes részleteit illetékes helyen cáfol­ják meg. A cseh uennzeti demokrata párt brümii lapja: a Lidové Novány azouibau nem haliad egy utón -práigai kollégáival, hanem fö- iösl'egesneik tartja a cáfolat kiadását, noha a maga részéről is eMéli Mürz megáfiapításaiiit. RendSrivül érdekes a Lidové Listynek, a cseh néppárt vezető lapjátnak vasárnapi ve­zércikke, amely az esetet a többi között igy kofnimeu tálja: — Sem 'mű először, sem neon másod­szor (történt, hogy visszaéltek az ehHöfenek külföldi újságírókkal folytatott beszélgeté- selvel. Az elnök ur az áöam feje és tekin­tély az egész polgársággal szemben. Ebből a kabinetiroda kettős kötelessége folyik: egyfelől őrködlni afelett, hogy külföldi új­ságírók ne éljenek vissza a vele folytatott és tálán fölötte könmyeknnen engedélyezett böszélgetésekkeh másfelől pedig ilyen ese­tekre úgy berendezkidini, mint ahogy az más államokban szokás. Az áltampoígánok kö- telesisége, hogy efennerijék a toirintélyt. eü- sösorbau ez a tekintély kötelezi: arra, hogy ne elegyedjék bele a pártkü/jddombe, mi­vel ott véget ér a tekiutcly és a kabinet­irodának őrködnie kell afölött, hogy a kül­földi újságíró ennek tudatában legyen és ne éljen vissza az elnök úrral folytatott be­szélgetéssel, olyan kijelentéseket tufajdo- nétva az elnök urnák, amelyekéi nfet az állam feje nem mondhatott... A pártonkMili Tribuua ezzel • szesnben úgy véli ho'gy a köztársaság elnökét lehet ugyan bírálni, azonban ezt egyenesen és nyíl­tan feli tenni, nem pedig úgy, ahogy azt a Národini Listy teszi. A esdi nemzeti szocia­lista Ceské Slovo szerint az (inteirvjunak a cseárek és a németek viszonyára, valamint Kramár orosz politikájára vonatkozó részei annyira mérsékelitek, hogy azokat csak igen rossz akarat mellett lehet fl*y éles támadások­ra fölhasználni. A lap szeriint egyáltalában nincs szükség cáfolatra és figyelmezteti a nemzeti demokratákat arra, hogy hagyják abba a köztársaság elnöke ellen folytatott kampanyiiukat és goíndoljauak arra, hogy min­den türelemnek van határa. Igen érdekes a szociáldemokrata Bravó Lidunak az a meg- ,jegyzése, hogy a Národni Liisty — noha az iírtervju már husvétkor ismeretes volt — bevárta az elnök elutazását és csak azután fújta meg a riadót, * Miinz a sok port felvert intemüuban a többi között azt is irta, hogy Svátek mailre de plaisir gyanánt szerepeli ,a d'ípfomádai kar és a cseh társaság között. A külügymi­nisztérium valószínűen az interv in hatása alatt újból szükségesnek .tartotta egy cáfolat kiadását, amelyben a következőket olváshat­juk: — Tekintette] azokra a megismétlődő Iliitekre, hogy a kültügyminisztáriuini külön­leges társaidalhni érinltkezést tartott flcnn Svátekfel, a külfigyminiiszterium közli, hogy Svatoktól magántermészetű saolgá'atokat sohasem káwánit vagy kapott és magánter­mészetű társadalmi rendezéseihez sohasem adta meg a hozzájárulását. A minisztérium vonatkozásai Svátektoez arra korlátozód­tak, hogy 1921 tavaszán az ö személyes fölafánlkozására beleegyezését adta ahhoz, hogy egy külföldjekbői áiíó csoportot va­dászatra elkísér jen; azonkívül a külügymi­nisztérium sajtóosztálya Svédekkel addig, amig szindilkius volt, mint a cseh újságírók képviselőjével állott érintkezésben. A mi­nisztérium 'azonban Ben.es miniszter utasí­tására Svátek mindenféle vállalkozásával! szemben — akár magántenmészetüek. akár nyilvánosak is voltak azok — a legna­gyobb tartózkodással viselkedett és Benes miniszter valamennyi meghívását vissza­utasitotta. noha ezáltal néha a társadalmi udvariasság kérdése is érintve tehetett, aimíre nézve Svátek nemcsak egyszer ki­fejezetten is panaszt emelt. Csak titokban 0.. Aláírták, de diszkréten kezelik a török- román szerződést Bukarest, április 27. A Románia Bratianu elmaradt konstantinápolyi utazásáról Írva megállapítja, hogy az utazás elmaradásának oka, hogy londoni politikai körök kedvezőt­lenül fogadták azt a tervet, hogy Románia a balkáni politikát illetően Franciaország oldalára álljon. A román királyi pár londoni látogatása előtt rendkívül kellemetlenül ha­tott volna ez az Angliának egyáltalában nem tentsző román lépés. Az Adeverul állitolag hi­vatalos körökből ugy értesül, hogy Fíoricaban a miniszterelnök birtokán az elmúlt héten aláírták a román-török egyez­ményt. A lap szerint Bratiann konstanti­nápolyi írtja azért maradt el, mert az uta­zás túlságosan demonstratív jellegű lett volna és a török kormány a legteljesebb diszkrécióval akarja kezelni a két állam közötti szerződést. Megfigyelő intézet a keletemopai kisebbségek helyzetének tanulmányozására Rcrata, április 28. A Rómában ülésező nem­zetközi szockűóguskongresszus határozatot foga­dott el, amely ama kívánságának ad kifejezést, hogy Bécsben a népszövetség kezdeményezésére és felügyelete alatt egy külön szerv létesittessék, amelynek föladata lenne a keleteurópai nemzeti kisebbségekre vonatkozó statisztikai adatok gyűj­tése és vizsgálata s egyúttal a kisebbségek gaz­dasági, politikai és kulturális kérdéseinek meg­állapítása s az erre vonatkozó kívánságok átvé­tele. A határozat kívánja, hogy a népszövetség dolgozza ki a szankcióknak bizonyos rendszerét, amelyek segítségével a nemzeti kisebbségek iigyelbeu hozott határozatait végre tudná hajtani. A kisebbségeknek biztosítani kell azt a jogot, hogy anyanyelvűket megtarthassák,

Next

/
Oldalképek
Tartalom