Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-26 / 95. (543.) szám

fisak** III. évfolyam 95. (543.) szám Prága, szombat, 1924 április 26 Előfizetési árak bel- ée külföldön: Egész évre 300 Kő, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Kő. — Egyes ssám ára 1*20 Ke. — Sserke8ztoség : Prága II.. Stő- p&nská-ulioe 40. I. Telefon: S0349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova alioe 18. ss.t Telefon 6797. szám, — Sürgönyeim: BLirlap, Praha. — i wwr ■—w'pwi.* ii in wi-.niir — ~inor "TI Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkői és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHRARTH ERNŐ dr. Btf dl Május 4 és 11 (g.) Prága, április 25. (Május 4 és 'május 11: két fontos Öáitum 62 európai politika naptárát)aai. Május 4-én lesznek a némtet birodalmi választások, május 11-én választja meg a maga parlamenti kép­viseletét Franciaország népe. Ez a két nap nagyobb jelentőségű, mint két egyszerű választás napja, mert mmdkét választás küiőu-külőn is és összefüggően is belekapcsolódik az európai politika tegforrob­ban aktuális kérdéseibe. és a jövő kialakulása tekintetében döntő fontosságú lehet. Az európai politika mai helyzetében mint a bi­zonytalanság tehertétele szerepel ez a két választás. A német kormány cselekedeteinek ■akcióképességét és sok tekintetben értékét befolyásolja az a körülmény, hogy háta mö­gött egy feloszlatott parlament vám és előtte ál! a nép akaratának megnyilatkozási alkal­ma, amely lehet kedvező és cselekedeteit szankcionáló reánézve, de lehet oly kimene­telű is, hogy nyomában e! kell tűnnie a né­met politika mai szóvivőinek és ennek követ­keztében jöhetnek a kormányzás polcára oly politikusok, akik nem fedik és nem osztják felelősségükkel a mai német kormány csele­kedeteit. De ugyanez a helyzet érezhető e. francia politikai életnek az európai politikára kiható jelenségeinél, noha ott a patikai makacsságnak és a határozottságnak oly markáns egyénisége dominál, mint Poincaré. A két választási nap tehát európai poli­tikai jelentőségű és az európai politikának mai szerves- és összefonódott állapotában ki­hatással lehet ennek az egész földrésznek életére és jövőbeli alakulására. A két választás szorosan egymáshoz fű­ződik a maga érdekeivel. A német választás után egy héttel választ a francia nép és bizo­nyos az, hogy politikai akaratának kialakulá­sánál hatása lesz annak, mint végződik Né­metországban a május negyediké. Németor­szágban a belpolitikai és gazdasági pártelvek •mellett két elv körül alakul ki a választási harc. Teljesítési politika* vagy az antant kö­veteléseivel szemben aktiv rezisztencia — e fölött dönt május negyedikén a német nép. A választás e kettő között kétségkívül nehéz. Az egyik lenyűgözőttséget, az önálló létnek sok tekintetben való korlátozását és legföl­jebb mint távoleső reménységet csillogtat meg élet és békeleihetőségeket. A másik har­cot. kipusztitott gazdasági erőforrások és szétzilált energiák melletti küzdelmet, a vég­ső esetben talán háborút, talán forradalmas felhördülést jelent. A német nép nem dicse­kedhetik azzal, hogy a politikai ügyeskedés­nek és taktikázásnak művészetével rendel­kezik. A német nép május negyedikén az or­ganizációs politikának hűséges katonájaként vonul majd a választási urnák elé, a harcot nem az dönti majd el, melyik párt tudja a ma­ga álláspontját a pteuzib Hitás és az igazság ér­tékére emelni a vá'asztók előtt, de az a kér­dés. mely párt tudja a maga hiveit szorosab­ban és biztosabban a pártkeretek között megtartani és fölvonultatni. Ha a német választásokon a teljesítési poilitka, a inai kormányzati politika, a közép­ső utakat kereső politika győz, akkor a fran­cia nép választási aktusa bizonyos külpolitikai megnyugvás érzésével fog lefolyni s ez eset­ben a franciák, politikai megnyilatkozása • in­kább közeledhetik a mérsékeltebb és a külső poilitkában a kölcsönös ség és belátás elveit hangoztató pártokhoz, mint akkor, ha Német­országban a harcias pártszervezetek kerül­nek fölénybe, mert akkor maga a német nép ad igazolást arról a poincaréi fölfogásról, 'hogy a németekkel szemben a franciák csak ellen­ségként léphetnek föl. A német nép sorsa ma Európa kérdése. A német választások nyo­mán legalább egy időre nyugalom, vagy izga1- mas fellángolás következhetik. Európa logi­kus érdeke tehát nyugalma^ atmoszférát üiozó eredményt kívánna, ha nem maradna nyűt kérdés az, miiképpen parírozza, ki a# örök nyugtalanság rossz szelleme, Poincaré azt, ha a német választások nem a szélsősé­ges nemzeti irányt viszik diadalra s ha nem lenne morális erő és sok tekintetben érthető kilobbianás a német nép körében érezhető el­keseredésben és a megalázások és elnyomo­rítások mai helyzetében. Amíg ez a két választás meg nem törté­nik, addig minden európai politikai akció en­Prága, április 25. A jóvátételi kérdés a tegnapi napon kiérlelte önmagából annak szükségességét, hogy a belga miniszterelnök és külügy­miniszter közvetítőként lépjen föl Francia- ország és Anglia között. Az utóbbi évek tapasztalataiból hagyományosnak mondható francia-angol ellentét, mint minden európai kérdésnél, hogy a jóvátételi kérdés végleges rendezésére irányuló törekvésnél is előtérbe nyomul. Ezt az ellentétet szeretnék átló? ’y a belga államférfiak, noha nagyon kérdéses mert egy londoni távirat arról számol be, hogy a belgák részéről tervezett eszmecse­rére az angol kormány szerint nincs szük­ség, mert a szankciókról folytatandó antant­vita a jelen pillanatban kellemetlen belpoli­tikai következményeket válthatna ki Német­országban. Egy párisi távirat szintén két­ségbe vonja Theunis akciójának sikerét, mert úgy véli, hogy a szankciókról való eszmecserének csak akkor lenne ma értelme, ha a kérdés fölött az összes kormányok gyors megegyezésre tudnának jutni s erre különösen az angol fölfogást ismerve, semmi remény sem kínálkozik. A szakértői jelentések és javaslatok ügye tehát a megoldás fővágányáról az antant alapvető kérdésének, a vélemények különbségének mellékvágányára kerül és bizonyos az, hogy hosszabb idő kell ahhoz, amíg onnan mesterséges erőkkel kivontatják a végleges megoldás felé vezető sínpárra. Az angol-francia álláspont ellentéte kü­lönben más fronton is erősen érezhető. A Havas ügynökség ugyanis jelentést ad arról, hogy az angol kormány instrukciókkal látta el párisi követét ama válaszra nézve, ame­lyet a nagyköveti konferencia a német jegyzékre szándékszik adni, mely jegyzék­ben a német kormány állást foglal a szövet­ségközi katonai ellenőrzőbizottság működé­sének ujrafölvétele ellen. A jelentés szerint Anglia a német választásokra való tekintet­tel azon a nézeten van, hogy egyelőre arra kellett volna szorítkoznia az antantnak, hogy Németország előtt bebizonyítsa e kérdés szabályozásának szükségességét. Amig tehát Poincaré a katonai ellenőrzés azonnali megkezdése mellett van, addig Macdonald a német választások lezajlásáig legalább is függőben akarja tartani ezt a kérdést. Mai jelentéseink: Paris, április 25. A belga miniszterek pá­risi utiával kapcsolatosan a Le Journal úgy véli, hogy az eszmecsere vagy későn, vagy korán jön. Későn jön, ha arról van sző, hogy a szakértők javaslatait akarják elbírálni, mert ezeket principiálisan már elfogad­ták, korán jön, ha egy definitiv végrehajtási tervet kivannak létrehozni, mert ennek meg­teremtése a jóvátételi bizottság kötelessége. Csak akkor foglalkozhatnak a szövetséges kormányok a jóvátételi bizottság által hatás­körébe nem tartozónak minősített kérdések­kel, ha a jóvátételi bizottság által kiegészített szakértői tervek teljes és tökéletes realizá­ciós tervezetet alkotnak és a németek tettek­nek árnyékaiban fenekűik meg. Addig a kj .nem alaíkultság és bizonytalanság helyzete fogja le a deftmtrv elhatározások gesztusait, addig a várakozás stádiumába kerül minden döntő kérdés, mert sorsdöntő Lehet a május negye­diké Európára, de sorsdöntő lehet a május tizenegyedikére nézve is. E két fontos aktusnál az európai politikai életnek a következő 'héten hűséges megvilá­gítást és méltatást fogunk adni. kel bebizonyítják szándékaik becsületességét. Tehát csakis egy dologról lehet szó s ez az, hogy engedni kefl ai jóvátételi bizottságot, hogy munkáját befejezhesse és munkáját, amennyire lehetséges, meg kell könnyíteni. A lap azt hiszi, hogy a szóbeli eszmecsere he­lyett elégséges lenne a delegátusokat helyes instrukciókkal ellátni — Pertiirax az Echo de Prága, április 25. Á szenátus mai ülésének legfontosabb tárgya a lakás javaslat volt, amelyet rövidí­tett eljárásban el is fogadtak. Az eredeti tervtől eltérően, a szenátus holnap is ülést tart, amelyen ugyancsak rövidített eljárásban végeznek a szlovenszkői és ruszinszkói lege­lőjavaslattal, mire a szenátus is május köze­péig tartó szünetre megyen. A mai ülés rész­letes lefolyásáról alábbi tudósításunk számol •be: Az ülést egynegyed tizenkét ódakor nyi­totta meg Soufcup alieUnÖk. A sajtója vaslatot, az összeférhetetlenségi javaslatot, valamint) a választási bíróság hatáskörének kibővíté­siéről szóló javaslatot az alkotmányjogi bi­zottságihoz tették át azzal, hogy jelentését há­rom héten beiül terjesszék elő. A nnemteitmi javaslatot az alkotmányjogi és a mentelmi bizottságnak, a szloverjszkőí és ruszinszkói fegelőjavasl a.tót pedig a közgazdasági bizott­ságnak utalták ki, az utóbbit nyolc napos ha­táridővel. Miután második olvasásban elfo­gadták a tegnap megszavazott javaslatokat, a hadfrjzsoratőrvény novellája került tárgyalásra, amely — miként jelentet­tük — a népbrróságok hatáskörét megszün>- teti és az uzsoraügyeket a szakbróságok elé utalja, továbbá a büntetéseket lényegesen enyhíti. Az előadó jelentés után Thoir (cseh .iparospárti) beszólt, aki a javaslatot nem tartotta megfelelőnek és arra hivatkozott, hogy az uzsora'törvény. amely különben sem szünteti meg az uzsorát, a kis­iparosokat és a földmiveseket sújtja a. íeg- iga zságtalanaibbuil. Az előadó zárszavai után a javaslatot első olvasásban elfogadták és áttértek a lakbérlök oltalmáról szóló javaslatra. Érdekes hogy E ck ste in né, a szociál­politikai bizottság előadója is beismerte, hogy a javaslat nem fogja kielégítem sem a lakók, sem a háztulajdonosok kívánságait. S1 a v i k a szociálpolitikai bizottság je­lentését terjesztette elő a végrehajtási uiton való kilakoltatásokról szóló törvény (íex M-eissmer) meghosszabbítását célzó javaslat­ról, amelynek vitáját a lakástörvényével egy időben folytatja le a szenátus. A javaslat a kilakoltatás elhalasztását csak kétszer, kivé­teles 'esetekben pedig háromszor engedi meg, ez utóbbi esetben azonban csak akkor, ha az elsőfokú 'politikai hatóság igazolja, hogy a községben nincs más lakás. A vitában először Parisban azt írja. hogy Bradburynak az a szándéka, hogy javaslatot tesz a jóvátételi bizottságnak arra nézve, hogy állapítsanak meg egy időpontot, ameddig a szakértői ter­veket keresztül kell vinni. Pertinax szerint Macdonaldnak kifejezett kívánsága az, hogy Theunis és Hymans Londonba menjenek. London, április 25. A Daily Telegrapii arról értesül, hogy a jóvátételi bizottság jegyzékére a hivatalos angol válasz minden pillanatban megérkezhetik Parisba. Az elkül­dés körüli csekély késedelemnek oka arra vezethető vissza, hogy szükséges volt a do- mrnionokkal e tárgyban tanácskozni. Páris, április 25. A Petit Párisién szerint a francia kormány válasza elkészült a jóvátételi bizottság jegyzékére. A francia válasz tartalmát tkokban tartják. Ha a többi szövetséges kormány válasza ma délelőtt megérkezik, úgy a francia választ Is átadják és a jóvátételi bizottság a vá­laszokkal már ma kezdhet foglalkozni. London, április 25. A Times brüsszeli je­lentése szerint Theunis és Hymans a jövő hét péntekjén érkeznek Londonba. Macdonald a belga követtel folytatott rövid tanácskozás alkalmával kijelentette, hogy rendkívül örül a látogatásnak. Hact] (német nemzeti) beszélt: Ez a javaslat — mondotta — szintén olya-n össze- íoftozott törvény, mint amilyeneket 1922-ben ős 1923-ban tömegével gyártottak és tele van hibával. A javaslat nem oldja meg a lak- bériek oltalmának problémáját. Kifogásolja az építkezési mozgalom támogatására vonat­kozó törvény gyakorlati alkalmazásának módját és reméli, hogy e törvény hibáit egy újabb törvénnyel fogják megszüntetni Knesch (német agrárius): Reméli, hogy a lakbérlők oltalmát a többi háborús intézménnyel együtt rövidesen hatályon kí­vül helyezik. A lakáshiányt a kormány idézte elő azzal, hogy hivatalnokai részére nem építtetett házakat, hanem bérpalotákat vá­sárolt részükre. A törvény főképpen a közép- osztályt, a kisbirtokosokat és az iparosokat sújtja és megbénítja az építkezési kedvet- In­dítványozza, hogy a háromezernél kevesebb lakosú községekben a lakbérlők oltalmát szüntessék meg. A lakbérlők oltalmának le­építésére a legjobb példát Magyarország szolgáltatja. Lőw (német szociáldemokrata): Tizen­egy módosító indítványt terjeszt be. Az előadók zárszavai után a javaslatokat eredeti szövegükben első és második olva­sásban elfogadták és Lőw módosító mditvá- nyait elvetették. Megszavaztak azonkívül két határozati javaslatot. Az egyikben a szenátus azt kí­vánja, hogy a nriniszterközi bizottság becs­lése, amennyiben az állam által garantált épít­kezésekre vonatkozik, a tényleges kiadások alapján történjék. A második határozati ja­vaslat fölszólítja az illetékes ügyosztályokat, hogy a miniszterközi bizottságot a legrövi­debb időn belül küldjék ki a már fölépített házak munkálatainak koliaudációjára. A festők és mázolok védelméről szóló javaslat vitája következett ezután, amely bizonyos festékek vegyi összetételét határozza meg a festő- és mázolómnnkások egészségének és életének megoltalmazűsa ér­109 cseb-szl. koronáért fizettek ma, április 25-én: Zűriekben 16.60 svájci frankot Bndapesíexi239 000.— magyar koronát Bécsiben 209500.— osztrák koronát BorlillllOQ Í2460000 80000Q*— német márkát nttfön rnmmtmi pénteken NacdonaMldal tériül Theunis Az angol kormány válasza ma Párlsba érkezik — Kész a francia válasz is — Az angol-francia ellentét újabb jellemzője I szenátus megszafaits &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom