Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-19 / 90. (538.) szám

Szombat, április 19, S%i(íjiiJÍA0,^7^MS ISI leikéből igaz, szivből fakadó művészi hitvallás* ha felfedeztük, siessünk köréje, lelkes örömmel, "kitartó szeretettel... Őrizzük meg kincseinket, i Isten ajándékát. Mert csak az a nép élhet gaz­dag teremtő életet, amely a mindennapok fülledt valóságán, küzddme'n át meglátja az örök és változatlan igazság fényét * (Megnyílt a Peí ő II - e rekl y cm u z ctoa.) Buda­pestről jelenik: A Petőfi-erck!yemnzeumot a Pe- tőii-Társaság nevében e napokban nyitotta meg Pékár Gyula elnök. * (Ajándék a Nemzeti Mnzeumnak.) Buda­pestről jelentik! László Fülöp festőművész fest­ményeiből Londonban nagy főiióalakban parádés kiadás jelent meg, melynek egy példányát László megküldte a Nemzeti Múzeumnak Is. * (Boris László halálához.) Ment ónéban e na­pokban halt meg Bor's László, a kiváló magyar rajzoló. Boris László Budapesten született és már gyermekkorában egyik legkiválóbb rajzolója volt Az Estnek. Később Münchenbe került el, ahol a Simplicissimusnak dolgozott, majd Géniben kel­tett nagy feltűnést a népszövetségi kongresszuso­kon készített karikatúráival. Genfiül Pársba vit­te az útja, ahol a Matín-ben és a Rire-ben Jelen­tek meg a karikatúrái. Majd Londonba került, itt a Daily Graphic-nek rajzolt. A királyról fs por­trét kész'tett London után Becsbe ment a mű­vész, ahol a Stunde-nak rajzolt. Itt betegedett meg. A délvidéken keresett enyhülést, de nem találta meg. Huszonhárom éves korában ragadta el a halál... * (A tábortűz üzen.) Ez a kis könyv az ifjúság leikéből fakadt. Farkas Gyula írói útja a serdülő világ, a jövő nemzedék életének őrködő lelki- ismerete. Már regénye, a Forrongó lelkek, bizony­ságot tett irodalmi elhivatottságáról. Ezekben az elbeszélésekben cserkésztör tán etek szövődnek egységes költeménnyé. Apró kis életesemények elevenednek meg előttünk és szivünk boldogan megdobban: íme teremtődik, izmosodik az u.i lel­kűiét és tényleg cselekvő áldássá lesz megtépett emberiségünk lövőjén. A nemzetiség szeretete mint eszmény elhomályosulhatott, de mint érze­lem, mini honvágy megrezzen a szivekben. Ezt az eleven igazságot foglalja össze a Két kis tú­ránk Olvassa ei mindenki, aki nem hisz az egyke- tartozás, az otthon, a szülőföld megkötő erejében! De egy szép napon elóbük mered a kérdés: Hát kell az egymással szemben álló nagyok között választanunk és, mert anyanyelvűnk, nemzeti jel­legünk különbözik, boldog kékeges egyetemesség helyett kell harcot vállalnunk? Ez a tájó kérdés rezzen át A magyar cserkész utján. Ilyen látó lélek Farkas Gyula a mi ifjúságunk életében. Vé­gezetül pedig cserkészein őrködő tekintetét az emlékezés messze, a viharvert idő, a háború képei közé ragadja. Napsugaras leventét, hősi alakot idéz fel onnan (A hegyek szerelmese) és meg­mutatja cserkészetek: Nézzétek, ha megőrzi tok és kiépítitek magatokban a mindennapok hősies­ségét, ilyen érinthetetlen, lankadhatatian, csügged- heíetlen marad telketek még az idők pokoltáncá­ban is. A Tátiéi fia, az erdők, a csacsogó patak, a hegyek dalos gyermeke: örök példaképetek le­gyen. — Ilyen tartalommal, ilyen gondolatokkal ez a kis könyv: a cserkészeknek, az ifjúságnak lélekbehangzó ajándék, de mélységesen vissz­hangra talál kis földünk, kis közösségünk minden magyarjában, A Ludwig Voggenreiter Verlag szép kul túr missziót teljesít, amikor ilyen emberien ne­mes és igaz könyvekét nyújt olvasó közönségünk­nek, A csinos kiállítás, kedves rajzok csak növe­lik a kis füzet értékét (—mm—) SZlwAl ÉS Mis Ifj. Wíassics Gyula és a pesti színigazgatók nyilatkozatai a szezon sikereiről és terveikről A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Budapest, fmsvét előli. (Sa|át tudösitórfkíóL) A magyar főváros szín­házai még nem éltek át soha olyan súlyos idő­szakot, mint amilyent a most folyó’gazdasági esztendőben, A felforgatott viszonyok végleg megpecsételték helyzetét annak a publikumnak, amelyből a színházak, eddig! látogatói kikerültek, ;<az uj közönséget pedig a nemesebb kultúrára uevelni kellett színházainknak. Átmenetileg le " kellett szállni tehát az évtizedek óta mutatott ér- tékteljesitaény alvójáról és úgy emelkedni me- gint darabról darabra a közönséggel együtt a ma már njra elfoglalt kultursz'ntig. Ehhez aztán hoz­zájárult a pénz éríéksülyedése, a gazdasági álla­potok további leromlása, a folytonos kétes sikerű helyárerneléssel és vele kapcsoltan a személyze­tek újabb és újai* fizetésrendezése. Meg kell állapítani, hogy minden veszélyes zülleszíő okok dacára ma is szilárdan, áll hivatá­sa magaslatán a magyarországi színjátszás, ami nz erős direktorok főárdeme. De meg kell állapí­tani azt is, hogy a magyar színjátszás legkülön­bözőbb belső hatások alatt magyarrá kristályoso­dott ki, elhullajtotta magáról azt a nemzetközi zamatnélküliséget, ami az utolsó békeévek raga- déka volt és am'től igen gyorsan meg kellett tisztulnia, hogy megmaradjon a világhíresnek is­mert magyar művészetnek. Érdekes, hogy a színházak ezt a szükséget hamarább érezték meg, mint az irodalom, mint­hogy a színház sokkal közvetlenebb érintkezés­ben áll a közönséggel amannál. Az első kísérlete­ket gyorsan megtették azzal, hogy az tri publi­kum számára előkeresték a direktorok színházaik lomtárából a rég: népszinmüveket A háború azonban mérföldes csizmáikkal ragadta el a falu, a nép egész életét, lényegét, az uj viszonyok uj szokásokat kényszeritettek íalura-városra egy­aránt. Elhaladtunk a Tolonc, a Falu rossza, a Gyimesi vadvirág alakjai, élete felett, más már nrndenki, nem volt sikerük tehát a népszín­műveknek. Időközben dolgozott az Irodalom. Az uj ma­gyar irodalom. Betöltötte a színházak úgyszólván teljes műsorrendjét Hogy milyen hatással és eredménnyel, kitűnik az alábbi színigazgatói nyi­latkozatokból. Ifj. Wíassics Gyula báró, az állami színházak kitűnő főigazgatója, a művé­szeti zárszámadásról ezeket mondotta: — Legelsösorban a magyar királyi Opcra- bázról kell szólnom az állami színházak közül, mint amely intézet mindenképpen nevezetes események színhelye. Egyrészt most készülünk fennállásának negyven esztendős jubileumára olyan ünnepséggel, amely örökre feledhetetlen •lesz a magyar zenekultúra történetében, más­részt megtaláltuk épp ennek az évadnak kere­tében a nemesfémjelzésü, hamisítatlan magyar zenét és ennek lelkes, boldog publikumát. Az itt Karenin Annával kezdődött, mely előadásai­nak nagyszerű sorozatával még soká nem szű­nik meg dicsérni Hubay Jenő magyar művésze­tét Utána alig csillant föl Zádor István szín- gazdag Diánájának modern pompája, uj ma­gyar opera kezdte folyton ive lő dladaffutá'sát a világsiker felé: az izig-vérig magyar zenéjii és magyar levegőjű Farsangi lakodalom, Vajda Ernő és Poldirtl Ede mestermüve, mely azonnal meghódította az egész magyar közönség szivét. — A legrosszabb színház! konjunktúra fde­;! féri, koronazuhanások, tözsdebesszek, adók és * száz más mizériák közepette üdítő oázisként keresi mindenki a tiszta derűt sugározó zene magasztos harmóniáit. Ilyen viszonyok kellős közepébe jutott a Farsangi lakodalom, amely a megszületett első magyar vigopera, de értékét bizonyltja, hogy olyan kasszasikert is hozott, amelyhez hasonlót az AndrásSy-utl palota még sohase ért meg és amilyent a világ Összes ope­rái Is megirigyelhetnek, A pompás mii export- képességében egy pillanatig sem kételkedhet éra. Bizonyos vagyok benne, hogy a ml magyar operáink épp úgy szerepelnék majd a külföldi dalszínházak műsorán, ahogy úri tartjuk mű­soron a külföldi mestenmiveket. — A Farsangi lakodalom fenomenális sikere istán sem pihentünk. Ismét magyar szerzői hoz­tunk, akinek szinrehozását az előző sikerekhez teljesen hasonló tomboló lelkesedés szankcio­nálta. Géczy—Vincze Zsigmond Erősebb cimü egyfelvonásos operájáról beszélek, a magyar Cavaleria Rusücana-ról. A dalmüvet Németh Mária, Környey Béla, Palló Imre miivésztrió vitte diadalra, ezzel egy estén Ferenczy Fri­gyes és Gajáry István Argyirus királyfi clmii táncjátékát pedig a nagyszerű operai baüettkar mutatta be és tartja azóta állandó sikerrel mű­soron. Csupa magyar siker tehát, csupa magyar öröm! — Érdekes vendégeink !s lesznek még a most folyó szezonban: várjuk Jerítza Máriát néhány estére, aki világhírű szerepében lép fel Budapesten és eljön újra Parvis Taurisó is, aki egyike az operapub!ikumunk legkedveltebb ven­dégeinek. — Végű! a jubileummal kapcsolatban meg­említem, hogy az évad végén uj teljes magyar ciklust Illesztünk a műsorba, amelynek során az összes élő magyar operákat hozzuk egymás­után színre, mintegy felvonultatva ebben a cik­lusban az elmúlt negyven esztendő egész ter­melését. — A Városi Színház, az állam második nagy és előkelő zeneszinbáza is beváltotta az állami kezelésnek összes hozzáfűzött várako­zásait. Ideális népopera ez, szerves kiegészítője, előkészítője és tartozéka a másik operának. A Nemzeti Színház népszerű előadásainak Városi Szinház-be!i sikerei pedig újabb távlatokat és lehetőségeket nyitottak meg a két és félezer­nyi befogadóképességű, sokrétű tömegpedagó­giai feladatra hivatott színház kihasználására nézve. Hamarosan átkerülnek majd ide a Nem­zetiben felújított népszerű darabok és eddigi régi opera műsora kiegészítéseképp a klasszikus ope­rettek egész sora, ami bizonnyal feleslegessé fogja tenni a mai handabandás modern táncos- operettek előttem mindig érthetetlen kultivá­lását. — A Város! Színház legközelebbi újdonsága a Gíoconda opera, a legelőkelőbb szerepkiosz­tásban, amennyibe:: a főszerepeket a legnép­szerűbb és mindig nagy publikumot vonzó éne­keseink: Ocskay Kornél, Palló Imre, Kálmán Oszkár, Budanovlts Mária játsszák. A legköze­lebb szlnrekerüfő reprizünk a Mikádő cimü ope­rett lesz, Halász Gitta, Dalnoky, Pázmán, Gá­bor, Somló, Kőszegi Teri és Bársony Dóra szerepkiosztással és az évad végén újdonság­ként az Amerika leánya ctmü pompás operett, amelynek zenéjét a szlovcnszkó! Kiszeíy kom­ponálta. Első előadott műve lesz ez, de kétség­telen értékeket képvisel. — A Nemzeti Színház műsoráról, amely az ország első drámai müintézete, is öröm beszél­ni. Itt is, a Shakespeare-cikfysok nagyszerű eredményei közben, sorozatos magyar sikerek követik egymást. Még él és virul az Uj rokon nyomába jött Vén gazember mesés sikere. IKuszTls Rózsahegyi Kálmánunk máris meg- osztődlk egy újabb magyar darab, a Síit a nap nagyszerű szerepében és váltakozva játssza előre eladott házak előtt pompás alakjait Az állami színházak, mint legjobb művészet­tel vezetett és ezért legjobban látogatott intéz­mények mögött rögtön következek sorra a Re- naissance-Szinház. Bárdos Artúr dr. Igazgató a legnagyobb kaliberű szinházvezér, aki élen állva, mint irányító, rendező, fordító, a legértéHfe- sebb szrnészgárdát gyűjtötte maga köró. A színház most ’llcsztette dúsgazdag műsorá­ra Kaiser nagysikerű drámáját, az Asszonyáldo- zat-ot, Utána rövidesen uj bemutató következik, egy még eddig cwrmél'küli amerikai darab, amit Marsányi Zsolt ford'i. Majd bemutatják még eb­ben a szezonban az összes német színpadokon óriási sikerrel játszott Dér Mustergatte cimü an­gol vígjátékot, amelyet viszont Karinthy Frigyes ferdít és részben átdolgoz. Megállapítható, hogy az áflani5 színházak után a Renaissanoe-Szimház hozta ki a legtöbb magyar írót. Vajda Ernő kéi darabját hozták ki ebben a szezonban, a Trónörököst és a Háremet. Móricz Zsigmond Buzakalásza ismerten leg­nagyobb színházi eseménye volt a fővárosnak. Végül emlékezetes Csergő Hugó Első hajnal chnü szenzác'ós drámakisérlete és Szép Ernő három- félvonásos pesti játéka, a Lila akác. A Vígszínház ' j6v5 műsorterve még nincs kialakulva. Most mu­tatták be Lengyel Menyhért Antóniáját, amely azért nevezetes csaík, mert Fedák Sári testére szabott produkció és amelyben a művésznő ugyanannyit ad, amennyit a nagy író ebben a szenzác os darabban adni enged. Főérdeme a színháznak a cseh-szlovák—snagyar kulturbaráí- ság hatásos ápolása & R. U. R. nagyszerű elő­adásával. A Főváros! Opcrettsziuház most bemutatott Apukám-ján kívül nyári revüt hoz, Szabolcs Ernő, Martoss Ferenc és, Sz’ati- nay operettjét, amelynek Huncut a kislány lett volna a csatié, ha a Király-Színház Báfcy-nek szánt mostani Stolz-operettjét épp erre a címre nem keresztelte el volna gyorsan. így a revünek egyelőre nincs még címe, ami azonban az ilyen nyárra szánt operetteknél'nem Is nagyon fontos. A főszerepeket egyébként a visszatérő Péchy Erzsi és Rátkay Márton fogják játszani Az Unió-szJubázak közül a Király-Színház legközelebbi újdonsága a Bifcornrhás asszony cknü Gilbert-operetí lesz, a Magyar Színház jacques Dévai Szép asszony, csúnya íérfi-jére készül, a Belvárosi Színház ki­hozza végre Ráül ni Ede Gyilkos bácsi cimü há­nyatott vígjátékát és a Blaha Lujza Színház a most bemutatott Gyere be rózsám cknü vidám operettjével akar szezónvégig telt házakat tobo­rozni, csalogatni magához. Radnay Oszkár. (*) A Mint&férj. Budapestről jelentük: A Re- naissance-Szinház az Asszonyáldozat után angol vígjátékot hoz, amely Harsányi Zsolt fordításá­ban A mintáién c'mmel fog színre kerülni. A da­rabot Bérczy Ernő rendezi és abban a színház fiatal tagja! lépnek fel. (*) Az Árvácskával nyit a budai színház. Budapestről jelentik: Sebestyén Géza szingaz­gató elfogadta előadásra ZerkovKz Béla és Bús Fekete László Árvácska cimü operettjét. Az ed­digi tervek szerint Sebestyén a Zerkovitz és Bús Fekete operettjével nyitja meg budai sze- zőnját. (*) Szirmai Albert Amerikában. A Mézes­kalács és más nagysikerű operettek kitűnő kom­ponistája, Szirmai Albert, a múlt héten hosszabb tartózkodásra Newyorkba utazott egy7 amerikai szövegíróval írandó uj operettjének előkészítése ügyében. (*) Magyar énekesnő a bécsi Volksoperben. Weck Máriát, a sok sikert aratott .fiatal magyar hangversenyénekesnőt a bécsi Volksoper tagjai sorába szerződtette. Weck Márta április 22-én tartja Bécsben önálló hangversenyéi, amelyen be­mutatkozik a bécsi közönségnek, a Voiksoperben pedig szeptemberben kezdi meg működését. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ 3Eau de Cologne Russe| « kx»«c»6»uxy <.u*a'.r*.*^ewArir»»#f^a9.u^weBi2A <•.u­I Eau de Cologne Chyprefc ««M.|fc/fj. • .Tr-.fC-l.ttV.*-«*g*~!lrtt\KW»nR3tv_ .sa.' if<WW«WUW . EandeCologffleL’Origan | valamint az összes divatos és legjobb ► minőségű illatszerek, francia szépség- £ í ápolási cikkek a j hm Mariái 5 Kassa. Fö-níca 49. ► ^ Vidékre postán szállít, ► SPOIKY Haldoklik a kassai fatbaílsport Kassa, április L. Amikor a külföldnek minden nagyobb váro­sában és Cseh-Szlovákia Morván tóit gócpontjain a futballmérkőzések in íloribus folynak, sőt baj­noki szezonokat bonyolítanak le s fejeznek be, akkor az ötvenezer lakosú keletszlovcnszkó centrumnak: Kassának a futballsportja a legtriji- sebb sivárság, letörés, egyszerűen csendes hal­doklás stádiománál tart. Azt mondhatná a távoli szemlélő, hogy ezek a Jeremiádák üt esztendő óta ismert és megszo­kott refrének, nincs komolyabb jelentőségük és az általánosan hallható pesszimizmus következ­ményei. Nincs igazak e vélemény vallóinak. Be­csületes, közelebbi vizsgálat a konkrétumok olyan csalhatatlan bizonyítékait szolgáltatja a sportok és különösen a jövedelem biztosítására is hivatott fuiballsport pusztulásának, oly kétség­telen jelenségekkel látjuk ezt igazoltnak, hogy efelett nem lehet kézlegyintéssel napirendre térni, ha magunk Is nem adjuk beletörődésünket a fui­ballsport mcgsemm’sütéséhez. Megkíséreljük összeállítani a pusztulás kór­okozóit, bemutatjuk a romlás szomorú tükörképén Kassán az úgynevezett szezont mindössze két hét óta kísérelték megnyitni mérkőzések ren­dezésével. Az egyes sportklubok vezetői, a fut­ballszakosztályvezetők tudták jól, hogy csapataik trcnlrözatlanolí, elmaradottak, nyersebben szólva nem tudnak játszani — tehát, élvezetes sportot al’gha nyújtanak —, nagyon jól tudták a szánal­masan lefolyt 1923. év után és hogy a 40 száza­léknyi (bruttó!) városi vigalmi adó lebirhataüan súlya alatt a legsikerültebb meccsek anyagilag is csődöt jelentenek. Mégis! A leghalványabb re­ménysugár is biztatja az élni akarót. Valóban le­tudták az első gyenge bajnoki vasárnapot, mely- vasárnap pedig eleget tettek a CAF olympíai alap javára elrendelt parancsának s ennek során a KAC 3:l-rc kikapott a CSK-tól, a K. Törekvés 2:0-ra a Sláviától, a KSC-nak pedig legyatrult és megtizedelt csapata 3U-re kapván ki Eperjesen , a Pr. Tör.-től, harmadiknak zárta be a vereséget szenvedő magyar csapatok sorát. A fuiballsport haruszpexeinek nem nagy jós­tehetséget igénylő sejtése bekövetkezett; szánal­mas sport, anyagi csőd eredt a mérkőzések meg­rendezése nyomán. Fölösleges azt fejtegetnünk, hogy nagyjában a futball.sporthoz igazodik a többi sportág is, mert azoknak eddigi nyilvános bemutatkozásai is mínuszokkal zárultak, e hiányt a futball sál! ári li­maiból felezgették, önállósítani magukat nem luá- ták1 s/tgy" a mai helyzet áz egyetemes íésthéyf- lésre, sportra is fölöttébb aggasztó. Kassán a fé­ltsen magára hagyott és anyagi erőt kizáró!!;; saját sportértékéből kitermelni képes magyar sport aztán éppenséggel a teljes „elkészülés" szé­lére került. A magyar sportklubok berkeiben, já­tékosok és vezetőség körében egyaránt a legna­gyobb fokú, de érthető deprimáltság, tervszerűi- lenség lebeg s a sötét jövő képe rémit A cseh- magyar sportbéke remélt javító konjunkturájn egyelőre letűnt a bizonytalanságba, program nincs, a városi tanács érzéketlenséggel utasítja vissza a vigalmi adó elengedésének vagy leszorí­tásának offenziváját s a testi kultúra eddig vala­hogy tartott sáncaiba — hasonlóan a többi kultú­rához — behatolt a pusztulás, megsemmisülés fe­kete réme. A nyomasztó gazdasági adottságokhoz, az úrrá lett léleknélkürséghez hozzájárul a ma­gyar klubok belső egyenetlensége, az ellenfelek könnyű rohama a széthullásra ítélt kéve értéke­sebb szálai után; a magyar csapatok egyre-másre vesztik el legjobbjaikat (persze a legfőbb vesze­delem a kenyértelenség gondjai miatt is!), el­szívják tehetséges erőiket s természetes, hogy egyre-másra szenvedvén vereségeket, kitartó s klubjaik életét féltő hű, megcsappant gárdájuk U fásultan mond íe a meccsek látogatásáról. Kassa ma ott tart, hogy n'ncs tavaszi programja, nincs húsvéti a s a vigalmi adó elkeseredett gyűlölői, az összes sportolók és maga a legnagyobb közönség­gel rendelkező Törekvés kiadta a jelszót: ,-El Kassáról-!" Inkább bojkott alá veszik a város zsaroló adókasszáját s elmennek faluzni, játszani egy kis vendégfogadásért, jó szóért! Igazuk vaui Ám lássák a városok vezetői, hogy mimódou, szinte cinizmussal tették tönkre a magyar futball- sportot s ezzel együtt az egyetemes testnevelést. A magyar sportklubok pedig csak veszeked­jenek tovább, vezetőség és játékos kerüljék zz egyetértési, tépjék izekre a még életre kelthető beteg szervezetet, nem elégszer látták enszemejk- kel a tönkremenés számos példáját é$ nem elég­szer mondták fel az iskolában: „Coucordia rés parvae cresctint...“ Öld boy. A prágai ünnepi mérkőzések. Vasárnap dél­után a DFC a Nuselsky SK-val játszik, a Slávia pedig a Young Fellows-szal (Zürich) mérkőzik meg. Hétfőn a Spárta lesz a Yotmg Fellows ellen­fele, mig a Viktória Zizkov az SV Fürih komb'- nált csapatával játszik, A DFC ellenfele vasárnap a Slávia lesz. A brüitnS Makkabi tegnap az FV Lipcse ellen 2:0 arányú győzelmet aratott. Bécsi eredmények: Tegnap délután a Hatn­marby—Vienna-mérkőzés 1:1 arányban eldöntet­len maradt. A Hakoafi a VAF-ot 5:2, félidő után 6:2 arányban megverte. Florldsdorf-AC — KFC-Koraárom. Komáromi tudósítónk jelenti: Husvétvasárnap nemzetközi mérkőzés lesz a komáromi sporttelepen. A KFC a Wien Fíoridsdorí AC csapatával mérkőzik. Kohlt, tejtlitz-schöiiaul játékos, Pozsou^bn njent, ahol az SK Makkabea színeiben fog szere­pelni. Kohn állítólag kiváló balflátékos,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom