Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-19 / 90. (538.) szám
Szombat, április t9. Szenzációs fordulat a nyitrai rablógyilkosság ügyében Szajkót a szeretői© bujtatta föl — TöredeJ- mes vallomást lett a vizsgálóbíró előtt Pozsony, április 18. (Pozsonyi tudósítónk teleronjelentése.) A nyitrai rablógyilkosság ügyében szenzációs fordulat állott be, Lukasics Gizella, a gyilkos Szafkó szeretője, kihallgatásra jelentkezett a vizsgálóbírónál, akinél terjedelmes vallomást tett a gyilkosság körülményeiről. Elmon-dta, hogy hosszú éveken keresztül istenfélő életet élt, mígnem egy Ízben Kolenáti Katicával, a titkos találkahely tulajdonosnőjével találkozott, aki lakására csalta. Attól az úrtól, akivel ott először időzött, ötszáz koronát kapott A könnyű pénzszerzési mód megtetszett neki és azontúl mind gyakrabban kereste föl Ko~ Tenátinót, aki különböző férfiakkal hozta össze. Azonban később megbánta könnyelmű életmódját és elhatározta, hogy bosszút: fog állni Kolenátinén. Eleinte morfiummal kísérletezett, de mivel nem tudott a méreghez férkőzni, más tervhez folyamodott. Ekkortájt ismerkedett meg S zafír óval, aki mindjárt isme rettségü'k elején azzal dicsekedett el neki, hogy már két embert ölt meg: az egyiket Amerikában, a másikat Szlovenszkón. Ekkor jutott eszébe, hogy Szafkóval gyi lkokat ja meg Kolenátinét. Elmondta neki, hogy Kole- nátiné igen gazdag, sok ékszere van és Szafkó vállalkozott is a gyilkosságra. A vallomás nagy feltűnést keltett. Aiiatcle Francé A mgy író nyolcvanadik szuletésnzpjjára Paris, április közepe. E név, amelyet ma már a Dante-Goethe- Raí>elais-Ibsen szabású zseniknek kijáró tisztelet vesz körül mindenütt, a név, amely valaha a franciaországi napi politika {homlokterében állt és amely még ma is, egy lefelé kanyorodó pálya végén, öt évtizednyi bámulatos munkásság után, vörös posztó sokak szemében . . . csak álnép; amelyet Anaíole Tfaibatát, a, párisi szajna,parti antikvárius fia tett fogalommá. Cikornya nélkül csak agy tudjuk nagyságát meghatározni, ha megpróbáljuk elképzelni pozitív kultúránkat Anatole Francé befolyása, sőt létezése nélkül! Ember, elég erős vagy-e (iha csak egy lélesktasi kísérlet másodpercnél idejére is) gyökerestül kitépni magadból annak emlékét ki legszemélyesebb, előtted csak kivételes alkalmakkor megcyílatkozö én-ed mélyére égette be magát, hogy társad legyen, elgondolva és leélve helyetted, Ember, évezredes életed kgpa- zarabb szakaszait?! Fölmérni avult és iskolás frázisok elkopott mérőléceivel Anatole Francé „egyetemes írói jelentőségét" felesleges munka, mert őt igazán csak egyképpen lehet össze- hasonlitani: (ha egymás mellé állitom Bonard Sylvester krónikását Péterke, vagy a Virágos Elet költőjével. * A Virágos Élet és Péterke (utolsó munkái!) ... a nosztalgiás öregkor gyónásai messzi tegnapokról; Péter nem okosabb mint Péterke volt! CrainquebiUe . . . félszeg tragikum, szegény-sors: az emberiség testi- leg-lelkileg rongyosabb felének eposza lágy szardin ó alá vonva. Abeille . . . friss, áporo- dallan harmatillat és üde szénszag tavasszal a naptól még nem tikkasztott réten. A Fehér kövön ... generációkat átölelő víziók. A Pinguin.dk Szigete . . . sánta és beteg korszakunk legigazibb tükre. Ponci.us Pilátus ... pár ezer szó csupán: a lélekkel megírt történelem-kutatás váz’ata. Epfkureus kertje . . . több mint élmény: az életigen’és tudatos hozsánnája. Az Istenek szomjaznak . . . Eva- riste Gamehn testén keresztül az egész 1789 és a francia forradalom, tehát minden forradalomnak motorikus irama, pazar pályája és megroppanása. Bonna-rd Sylvester . . . hajló ifjúságunk fegkristályosFÖb emléke. És Coig- nard abbé . . . testünkből test . . . Bergeret ur-raí a világirodalom két legokosabb embere! És azután a Pártütö angyalok. A bará-1 tóm könyve, A vörös liliom, Kékszáká1 hét felesége, Komédiástörténet . . . és a le nem fordított kötetek: A Jobb idők felér A Jelenkor története. Jeanne d“Arc. Pierre Noizére, A latin géniusz ... és azt fai szem a France- könyvtár valamennyi darabját fel sem soroltam! Jobb is erre ujságbasáíbokon nem vállalkozna. * Anatole Francé egy világot adott leikéből, melynek csak egyetlen dimenziója van: a mélység. „.Rájöttem ... írja nosztalgiában az öregedő Francé . . . hogy az emberi lények csak egyszerű váltakozó képek a végtelen elképzelésében s ettől fogva hajlok a szomorúság, a gyengédség és a könyörü- Iet felé . . .“ Anatoie Francé a legnagyobb élő iró. Nagy szó ez, mikor Shaw, Haupt- mann, Gorkij, Rohand, Bvrbasse, Spireller, K'ipling, Tagore, Hamsaim a kortársai! Nincs az éle: nyomorékjainak — legyen az francia, néger, cigány, vagy zsidó — nagyobb istápolója, mint ez a finom ur, aki a Sík őst estül szegény ember-palántát élete estéjén, se- lyüinkárpitos termekben, sévres-d porcellának között, félezer éves foliánsokat szemlél- getve, őszinte szeretettel ölelte magákhoz. * Anatole Francé sohasem aktuális, mert minden nap uj! Azt, aki a biz os halhatatlansággal jegyződéit el, nincs jogunka mának kisajátítani. De ezek a sorok mégis egy időszerű esemény alkalmából íródtak meg: 1924 április 16-án lett Anatole Francé nyolcvan éves. Anatole Francé a világhíres negyvon „halhatatlanok" Acatíémia Fraticaíse-ének hosszú évek ó+a tagja. 1921 december 10-én az'irodalmi Nobel- diiat nyerte el. W^xtier Miksa. Mi halnalbon erí a magfjar parlament szanálási viíáfa A javaslatot részleteiben is elfogadták — Megkezdődött a parlament kcsvéti szünete — Tovább tart a nyomdászsztrájk Budapest, április IS. (Budapesti szerkesztőségünk tdeíort- jsJeti-lése.) A nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésen Bethlen beszéde után a fajvédők és a szélsőbal szavazatai ellen a szanálási javaslatokat álla ár,osságban elfogadta. A vita során benyújtott határozati javaslatokat mind elvetették. Ezután áttértek a részletes vitára. Pappert Rezső, Baross János és Peyer Károly bejelentik, hogy a részletes vitában nem vesznek részt A részletes vita első szónoka Gömbös Gyula volt, aki kijelentette, hogy pártja nem vesz részt a részletesen vitában, mert az általános vitánál -nem vették ügyelőmbe javaslataikat, tehát céltalan volna a további vitatkozás. A szociáldemokraták az egyes szakaszokhoz módosító indity árny okai terjeszt ettek be, A rész'etes vita éjjel egy órá'g tartott. A módosító indít vány olt at a nemzetgyűlés elvetette. Bethlen miniszterelnök többször fölszólalt és a kormánypárt íöbbizben zajos ovációban részes?tette. Egy órakor Szci- tovszky Béla eínök az ü'ést fölfüggesztette cs egy félóra múlva megnyitotta az ni ülést, amelyben a Máz másodszori és harmadszori Olvasásban fe elfogadta a szanálási javas- htokat. A kormánypárt az ülésen impozáns számban vett részt. A polgári ei’cnzék tagja! közül csak ketfen voEak jelen. Néhány szociáldemokrata is megjelent. A rész’etes vita befejezése után a nemzetgyűlés üléseit bizonytalan Időre elnapolta. A nyomdászsztrájk A (tegnap kitöri nymdászsztrájknak az volt az oka, hogy a Jtórlapszedők a most megállapított bérösszegen feSüí jóval nagyobb bért követelitek; Tegnap egyedül a Nép jelent meg, mert a Stádium nyomxlriválialat teljesítette a munkások követeléseit. Ma reggel meg jelent a Szózat és a Népszava. A többi reggeli lapok nem jelentek meg. Ha ina délig nem sikerül megegyezést létesiteni, akkor délután megjelenik az Esti H űek és a Magyar Sajtó délutáni kiadása. A kormány közvetítőnek lépett föl a munkások és a munkaadók között, reggelig azonban inéin amrta-tozik eredmény. A mai reggeli lapok, a Szózat és a Népszava kivételével, ismét nem jelentek meg. A nyomdafőtlökök testület© és a munkások között lefolyt tárgyalások eredménytelenek voltak. A munkások kijelentették, hogy negyvenszázalékos béremelés nélkül nem hajlandók fölvenni a munkát, míg a főnök testület e követelést elviselhetetlen megterhelésnek mondotta a nyomdaiparra nézve. Bizalom a kormánynak Tolnamegye, Somogymegye, Hódmező- vásárhely és Debrecen városok törvényhatósági bizottságai bizalmukat fejezték ki a miniszterelnökkel szemben és azt kívánták, hogy a szanálási programúi minél előbb megvalósuljon. A magyar-román egyezmény Parisból jelenti a Havas ügynökség: A jóvátéteii bizottság tegnap délelőtt ratifikálta a Román-a és Magyarország között létrejött egyezményt, amelyben a két állam kő'csönö- sen lemond bizonyos kártérítési követelésekről, amelyet a békeszerződések létrejöttekor támasztottak. Szépségek, amikéi meg nem látunk Egy magyar asszony gondolatai a magyar divatról és népművészetünk fejlesztéséről Csallóköz, április közepe. A sok foeüemeifctn és lehangoló újsághír között amiben ma bőven van részünk, 'akad néha olyan is, árnál jól esik olvasni. Az ily ennék azután soká megmarad bennünk a jó ize. Kél ilyen újsághír emlékét őrizgetem. Az egyik régi van idestova egy esztendei is talán, hogy inegtcfet valamennyi magyarnyelvű újságban. Poireí matyómotivumos divaícsodái Matyó menyecskék — lehettek 'tizen, sőt húszam 'is talán — elkerültek Pestre megrakott batyuikkal, amelyekben falujuk hímzéseit hozták eladni. Betértek mindenhová s így kikerüllek a iyartcia követségre is, ahol föltűnt a himes ruhájuk, pillangós -papucskájuk, ügyes, takaros egész voltuk. És a francia követ megnézte a sok ragyogó himes holmit s a tízhusz batyu aztán utrákéit a maigyár menyecskéikkel együtt egy messze-messze ország ragyogó metropolisába mert igy akarta a követ, aki érdemesnek látta egy kicsi nemzet népének tündöklő fantáziával előállítóit népművészetét arra. hogy azt Párásban is megcsodálják. A másik hír frisebb és arról beszél, jogy amikor Pőlret őfelsége bemutatta k@uija-bb dwatosodáit, az estélyi ruháikon ott virítottak a matyó hímezett tulipánjai, leveles rózsái, pávaszesmes gránátáímiái és leveles ágai. És ez a dísza csodaszép volt. szebb mint a tu- tankámen-miníáik, szebb, mint aimiden amit edidig fölkapott és alkalmazóit a. divat szeszélye. Minden nemzet megbecsüli a népviseletét S most önkéntelenül kikivánkozik belőlem egy kérdés: miért kell ahhoz messze idegenből jönnie valakinek, hogy azt a soksok szépséget, ami a mienk, tökévé tegye? Miért nem tesszük meg ezt magunk, úriért nőm használjuk a kimeri tbc tétlen fantáziának ezt az ősforrását őtletszerzéshez égi- jeltem- zeteseD magyar divat me® temn fősénél ? Nézzünk kissé köirüi idegen országok népei között. A szerbnek ma is ünnepi dísze a népviselete. Hiába kulturálódik idegenben, hiába keríti politikai és kulturális téren is miméi nagyobb befolyása alá a francia szellem, ünnepi visel ele, templomi dísze az marad, ami tájáé, nemzetéé. Az orosz híg, amelyet a múzsák durva szőttesből visel és rubaskának hív. mivar- képes nuíhadaraib volt a cári paloták termeiben azzal a különbséggé, hogy oda selyemből szabták. Úgy látjuk ezt Romániában és máshol -is. Egyedül mi állunk — majdnem páratlanul — nemzeti értékeink megbecsülésében a rész vétlenség és közöny bűnébe sülyedve. Meri bűn ez, bűn főképpen ina és ott. ahol szinte fajunk életkérdése, hogy viselkedünk aűnak kifejezetten nemzeti, illetve faji megnyilvánulásaival széniben,, De hát magyar tulajdonság az is; nem észrevenni, sőt lebecsülni azt, ami a miénk. Sok, sok művészünk élettörténete bizonyiida ezt, akit legföljebb eltemetni tudtunk és kié- gemíben aratott babérjait szép gesztussal sírjára borítani ahelyett hogy mi emeltük volna a világot betöltő hozsanákkal, mi vezettük vofaa be a dicsőség jeruzsálemébe-. Pedig föl van jegyezve, hogy valamikor szokásban voít a régi udvarházak és kastélyok háztartásaiban a szövés-fonás, hímzés, csipkeverés. A palódakta vidékek öreg kúriái őriznek még egyes darabokat a régi szót-jj lesekből, vert csipkékből, amikét a nagy-J asszonyok saját háztartásukban szövettek. A Székelyföld-ön is láthatók még a híres szentkatalhios szőttesek. Voltak lelkes asszonyok a közel múltban, akik divattá tudták ten/m a népművészet alkotásait, mint például Kalötaszegen Gyarmathy Zsiigané, Gömörben a Szontágh lányok, de ez oly szórványos jelenség volt s oly bszavíráigéletü, hogy ugy- szoi'ván nyoma sem maradt s amint ezekím! az áidástteumő kezekből kihullott a imsnka, senki oesn akadt, aki fölvette és folytató volna. Magyar gyermek díva Pedig nemcsak Poíret ur tudna ötlete alhdrti a magyar népművészet motívumai- írói. Szánté beláthatatlan tehetőségek kínálkoznak különösen a gyermekinthák reformálása terén, ha valaki ízléssel, bátor készséggé fogra hozzá, hogy a magyaros jeüegbei megterenitseri agy uij gyermekxiivaíot E: milyen morális haszna lenne ennek. Jhidiajk hegy .a gyermeket környezete, játéka neveli Ha ruhájával ráadjuk a magyar népléte!' költeményeit, ha megmondjuk neki: ez ; nulla azért szép, mert magyar asszonyon szőtték, varrták magyar virágokkal hímezték — már hatalmas lépést tett meg az a fejlődő lélek azon az utón, amely a fajtájává való ősszeíorráshoz vezet. És soha — soh; nem volt olyan nagy szükség erre az össze- forrásra, mint ma. Nézzük tovább a gyermek környezetét, nézzük a játékait Szinte siralmas, milyet lélekrombolást engedünk itt véghezvinni Szegény gyermekek! Ismerik a déli és észak- égöv a tengerfenék műiden szörnyetegét, í hcttóMunéger és sz uindián sátrait, fegyvereit ruháit . . De azt nem tudja, milyen a magyar ménes, hogy üli meg a csikós : lovat a Hortobágyon és milyen csodavtrágo: a matyómenyasszony, a göcsei menyecskd s a kalotaszegi lányok templorrrozó ruhája. Bizony nem tudja ezt a magyar gyermek, deliOigy^ is tud.fa. Csoda-e azután, hogy közönyös marad fajának minden megnyil- vámi’á&a iránt, amikor bölcsőjétől kezdve 'degen hatások nevelik s messzibbesö eroti* knm marad neki a matyómenyasszony pártája, az árvalányhajas, bokrétás kalap az indián.us ha.rci íövegné'. Szívjon Ön csak ABABIE Békebeli Árul A csallóközi iiépiuf'ivészel És végre meg kellene érteni és átérezni mlndierjlvinek, hogy a magyar »ép:par pártolása ma kötelessége minden embernek, aki fajának sorsát lelkén viseli. A magyar nép itt hal atlan elszegényedésre van kárhoztatva és vagy éhen pusztul, vagy ki kell vándorolnia. Az elszegényedés már mutatkozik é> nem tekics'nyehető, segítségre van szükség, keressük tehát annak lehetőségét ott ahol az eredmény önként kiná'kozik. A mj népünkben meg van a készség a házhpar üzésébez, szeretettel foglalkozik vele. aki ismeri például a osalóközi varrottas<é;at Heíény. Martos, Szentpéter. Izsa habfehér csodáit, kérges kemény parasztkezek bámulatosan könnyed finom á kutasait, egy percig sem vonhatja kétségbe ennek a népnek ízlését és szorgalmát. Ontják ezek a kezeli a munkát és kérik. ízsa . . Nincs ott földje úgyszólván senkinek, szegény zsellér a falu fele. Ha betérnek hozzám, elbeszélgetek velők. Szíveser elhallgatom panaszaikat, kikérdezem sorsukat. Nyitogatom lelkűknek száz lakattal elzári ajtaját. Szeretem ezeket . a szemérmeseit, gyakran, gyanakvóan megbúvó érzéseket . . Édés, elhanyagolt, drága fajtám, hogy megtá-rul a lelke az első szívetsimoga tó szóra. Milyen hálás az adott munkáért, egész télen ezután élt. mert már tavaly nyá.on sem akadt mezei munka, nem volt kenyérnek való a házr.áí, ha a hímzés ki nem segíti, éhen kelleti volna pusztalniok. És sok egyebet is megtudnánk, meglátnánk még, ha időt és érdeklődést szentelnénk a - sorsuknak, ha végre igaz érzéssel segítem akarnánk rajtuk. Egyelőre csak azt kellene elhatároznunk, hogy: magyar gyermeknek magyar játékot adjunk a kezébe, magyar no ruháját magyar dísz ékesítse; és megteremne a népies magyar játék, lenne minden faluban fonó-szövő ipar. nme znék a pávaszemes rózsákat, vernék, horgolnák a magyar csipkét s lenne kenyere, munkája a magyar falunak. — L —r. Rövid táviratok * BérűitA takarékossági biztosság kimutatása szerint a személyzet létszámának íeszáliitásáról szóló rendelet érteimében eddig mintegy 500.000 kÖ3- alkaímazottat bocsátottak el állásából * Newyork. Az amerikai kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy flottát küld a Csendes óceánra. " Páris. Franciaország visszaiizotto a Alorgan-bank- nai a freák alátámasztására adott százmillió dollár kölcsönt. I
