Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-18 / 89. (537.) szám
Péntek, április ÍS. Apráüsi szadista-por Prága, április 17. Tegnap kezdődött meg a tárgyalás A'strenberg János Ferenc- szolgálaton kívüli őrnagy, annak felesége -és Krómén Emilía ne- v-elönő ibünipöréiben, akiket azzal vádol az ügyészség, bogy halálra kínozták Astrcn- !bcrg Günther tizenhárom éves reáliskolai tanulót. A tárgyalás első apján a vádlottakat és a főtanukat hallgatták ki. Az anya, aki örökölt terheltségben szenved, a szakértők megáll api! ása szerint erősen szadista- hajlamú, a nevelőn# pedig cinikus lelkű és szívtelen. A gyermeket a lcgleheíetlenebb módon kínozták. A vizsgálatot vezető rendőrkapitány kijelentette, hogy ennyire lesoványodott hullát rnég nem látott. A holttesten harminc sebhelyet találtak. A nevelőn# nem érzi magát bűnösnek, az anya hangoztatja, hogy megérdemelten és akkor is csak enyhén fényit ette .meg fiáit, aimiikiözben különös izgalmat érzett. Az apa azt állítja, hogy nem volt ideje fiának nevelésével törődni és csak a vizsgálat során értesült az állítólagos bántalmazásokról. A mai tárgyaláson Dittriöh tanár törvényszéki orvosszakértöt hallgatták ki. Az orvosszakértő véleménye szerint a kis Gün- ther halálát a tuberkulózis és a bélhurut által keletkezett e[gyöngülés okozta. Az orvosszakértő véleménye szerint az ütlegelés nem volt dönt# hatással a gyermek egészségi állapotára, azonban meg kell -állapítani, hogy az állandó ütlegelés nagyon rossz hatással lehetett volna a betegségére. Az ösz- szekötözés ezzel szemben a halál bekövetkezését meggyorsította. Slecht elmeszakértő szerint Astrenbergné örökölt terheltségben szenved. Atyai ágon levő rokonai tuberkulo- tikusok, anyját meíankólikus kedélydepresz- szió miatt szanatóriumban kezelték. Panama az egfeelü petroíeumförrásnál Letartóztatott főtiszt Pozsony, április 17. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Pót nap óta suttogtak arról a városban, hogy a Nagyszombat melletti egbelli állami petro- leumforrások vezetésében visszaéléseknek jöttek nyomára. Mára azután kiderült, hogy e hírek nem voltak alaptalanok. A csendőrség ugyanis tegnap este letartóztatta Panlik Jánost, a petroleumüzem főtisztjét és ma délelőtt beszállította a pozsonyi állam- ügyészség fogházába. Paulik ellen már hosz- szabb ideje folyt a nyomozás. Jobb feljelentés érkezett be ellene, hogy az állami szállításoknál azokat résesiti előnyben, akik öt megvesztegetik és a kereskedőket megfenyegeti, hogy elveszi tőlük az árusítási engedélyt, ha nem szurkolnak le neki bizonyos összegeket. A kereskedők legtöbbje természetesen ész nélkül fizetett a teljhatalmú főtisztnek. Kiderült, hogy Paulik a kincstárt is megkárosította, hogy mennyivel, azt még nem lehet tudni. Paulik rendkívül költekező életmódot folytatott, nemrég nősült, elegánsan berendezkedett, amit fizetéséből aligha engedhetett volna meg magának. Ez a feltűnő költekezés is ráirányította ahatóságok figyelmét. A nyomozás folyik. Szokoi-bassz az Otüion-köta vagy Jón a prágai nagybácsi A „kitűnő tárcaíró" tárcát ír, amely annyira érdekes, hogy ő maga is elalszik fölötte és... (Történik Budapesten a „Gráci nagynéni", Illetve az „Amerikai onkli“ mintájára az irók, hírlapírók és művészek körében, az Otthonban, amely egyúttal minden a következőkhöz hasonló ötletek otthona: „Éhes disznó makkról álmodik", esetleg: „Savanyu a szőlő" jeligére.) Előzmények A Prágai Magyar Hírlap útnak indítja Budapestre munkatársát, hogy a lap húsvéti számába magyar íróktól eredeti tárcákat vásároljon. Az állomáson érzékeny búcsú, zsebkendölpbogtetá- sok, a távozó munkatárs szokolokkal lobogtat vissza. Még egyszer megmutatja őket, mert már csak nélkülük fog visszatérni. Ezalatt Budapesten az Otthonban egyáltalán nem olyan a hangulat, mint otthon, irtózatos defláció jelei mutatkoznak, a szolgák rendkívül sok értéktárgyat visznek ki és ugyanannyi zöld cédulával térnek vissza. Az egyik asztalnál az irók ötszáz koronás tétekben játszanak, ami bizony magyar valutában is csak egy zsemlyének felel meg. A sakkasztalnál a bakkra most teszi fel az egyik ifjú Napóleon immáron december havi fizetését. A másik sarokban egyik ur a pincérnek egy pofont adott. Szóval a hangulat nyomott. Kétóra múlva megérkezik a munkatárs (akit röviden Szokol urnák fogunk nevezni). Szóval megérkezik Szökő! ur és az egyik iró azonnal felajánlja neki, hogy egyik, tárcáját rögtön odaadta cserébe Szokol ur tárcájáért A kötés nem jön létre. — Veszek tárcát! — kiáltja Szokol ur. — Adok! — -kiáltja egyszerre hnsz torait és bár elnyomják egymást a tumultusban, a hangulat mégsem nyomott A kínálat erős és Szokol trr azonnal megvesz tíz tárcát, elbeszélést és szekciókban azonnal kifizeti. Újabb tárcákat kínálnak. Szokol ur ismét vesz tizet, miáltal tárcái növekednek és tárcája apad. A bakkasztalcm megjelenik az első szokoltét Úgy éjfél felé a dohányzó hátterében Schie Bertalan hevenyészett pénzváltót rendez be egy bőrfotelben és időnként krétával írja -ki feje föle a falra a szokol beváltási kurzusát. Ez a hivatalos jegyzés, a rnagánforgaimi árfolyamokat a büliárdieremben állapítják meg a dákok és egyéb mozgatható tárgyak segítségével. Valaki a pincérnek szokol- borravalót adott, mire a pincér azormal annyira udvarias lett, hogy a íötrr rá sem ismert Egyáltalában mindennek a képe megváltozott A szolgák rendkívül sok zöld cédulát visznek ki és ugyanannyi értéktárggyal térnek vissza. Balzsamos szokolfllat terjengett, olyannyira, hogy már kezdett megszokottá, sőt lassan megunttá válni, sőt mi több, Szokol ur népszerűsége kezdett alá- hanyatlani, mint a takarékkoronáé. Az irók és költők obstruálni kezdtek és kijelentették, hogy már csak dollárért dolgoznak, ami a „Bőrfotelhez" címzett bankházban maga irtán vonta a szo- kolkorsos esését. Reggel tájban megkezdődött a: szokol megkontremiuálása és előfordult, hogy amikor az egyik tárcaíró magyar pénzzel fizetett, a főur aprópénz hijjában szoko- lokat adott vissza, bocsánatért esedezve. Szokol ur lába alatt kezdett a föld mozogni, annyival is inkább, mert mát pénze is fogytán volt és a hangulat is kezdett ellene fenyegető lenni, mert egyes túlóra-tárcákért pótdijat kértek. Szokol ur meg tapintotta zsebében útlevelét és egy mellékajtón a kapu felé osont A portásnál vett tíz cigarettát, amelyek szokoíba voltak csavarva. Mikor már kinn volt, vette megrettenve észre, hogy az utolsó ezer szók okosát odabenn valahogy elvesztette. Nem mert visszamenni, csak reggel, amikor má-r mind szétoszlottak. Szorongva jelentette az esetet a háznagynál, aki legyintett és kijelentette, hogy az nem veszett el biztosan. És tényleg megtalálták a szemetesládában... ... miközben a „kitűnő tárcaíró" beleveti fejét a ti-ntatartöba és felébred. — Kár — sóhajtja —, hogy legalább álraomí-ban nem tudom eladni a tárcámat Buda László. A P. FI. fi. tsiswéit szépirodalmi melléklete Prága, április 17. Á Prágai Magyar Hírlap Ült svéti szápfö igazi ünnepi szám lesz. Terjedelme és tartalma örömet és kedves meglepetést jelent majd a szlovénszkói és niszinszkói magyarságnak. A húsvéti számunkat arra való tökül tettei, hogy a kettős ünnep alatt a postai kézbesítés .a legtöbb helyen szünetel, nagyszombaton jelentetjük meg s .így az husvét vasárnapjára minden előfizetőnk és olvasónk asztalán lehet. A húsvéti szám elárusitási ára 2 Ke lesz. Szombaton egy távirati kiadása jelenik meg lapunknak, amely a legfrissebb eseményekről ad a húsvéti számot kiegészítőén jelentéseket. A has véti szám szépirodalmi melléklete-a következő cikkeket, tárcákat és verseket fogja hozni: Pakots József: A méttóságos asszony. Glhi: . *. Föltámadott! Mécs László: Tertulliánus húsvéti éneke. P. Ábrahám Ernő: A tanyáig. [(Vers.) Komárotny János: Nagypéntekre virrad. Merényi Gyula: Az Ember Fia. (Vers.) Miklós Jenő: Falusi levél. (Vers-) Szomaházy István: Trió. Lakatos László: A költő a; kirakatban. Gregorián: Az örök hús vét Zilahy Lajos: János szerelme. Sziklay Ferenc: A szétszórt betűk. Tormay Cecilé: A síró ember, meg a -nevető ember. Alapy Gyula dr.: Asszony ember: becsüld meg hites uradat. Glin: Ha én még egyszer... Györy Dezső legújabb verseiből. Egri Viktor: János, a félkegyelmű. Falu Tamás: Búcsú. (Vers.) Vulpes: Politika az állatvilágban. Merényi Gyula: Harangok. Szegedy István: Furigama szomszéd. Bodor Aladár: Májusi áldomás. (Vers.) N. Jaczkó Olga: Márciusi akarat. iSchöpiííü Aladár: Uj idők irodalma. Kersék János: Csak visszatér. (Vers.) Szekula Jenő: Fmmatrs. Jakab Géza: Chloé dicsérete. (Versek:) Farkas István: A húsvéti csizmák. Walter Gyula: Ifjúságomnak szárnyaló daruja. (Vers.) Földi Mihály: A hivő. Klimits Lajos: Az éjszaka. (Vers.) Majerszky István: Tavasz. Segesdy László: Visszakivánlak. (Versi) Sebess Samn: Don Juan kudarca. Tibor Géza: Kísértés. (Vers.) Vass Béla dr.: Virágének. (Vers.) Nagy Lajos: A sültgalamb. Tamás Lajos: Színek zenéje. (Vers.) Kilián Zoltán: A brazil szerelme. Kárpáti K. Jenő: Várakozás. (Vers.) Kliszák Margit: A vágy. Marék Antal: Gazdag Táncos Gergely, Orosz Sándor: Feltámadás- Nagy István: Uj pesti színházi csillagok. Mangold Béla Kolos: Hogy ne öltözködjünk — hogy jól öltözködjünk. Majíhényi Mária: A női divat kiskátéja. nyerni maguknak. így kerültek magyar film- j irók és művészek a külföldre, föltűntek rög- ■ tön, iskolát teremtettek maguk körűi Utó- j uozni próbálták őket, de hiába. Ez az oka I annak, hogy az osztrák filmgyártás promi-; nens elemei 70 százalékában magyarok, amit nem lehet elvitatni, kétségbe vonni, vagy le- j kicsinylem, bármily komoly oldalról jöjjön is i ez a törekvés; ez magyarázza meg a külföldi ; fihnvállaíkozók élénk érdeklődését minden 1 film után, amely magyar eredetik 'A magyar film, némten hafeors és ked- i vezőtlen gazdasági állapot dacára, ha más -miatt nem is, de ennek következtében majd- j nem mindig utat talál a nagy külföldi metró- i poiisokba- Éppen jókor jön, hiszen a múlt hé-\ ten futott az rtiteni ,.Bk> Passage“-ban egy j Lótfh llta-fikn, „Nazína" néven. Petrovkrs és Dénes Oszkár a partnerei. Ajánljuk a beér- { kezett kételkedő sorok névtelen írójának: - nézze meg ezt a fűmet, Hw Ugasson csak a sa~ I já-t, tárgyilagos ítéletére és válaszoljon: meg-j találta-e ebben az izzig-vérig magyar fSm- í ben mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket föntiekben a magyar színészről megáhapitot- < tutik? De ha ingadoznék még az igazság és 1 köteles elismerés kimondásában, úgy álljanak 1 itt még — ígéretünkhöz híven — néhány a n ; ■azok közül, akik az utóbbi 4—5 év alatt fifon- 1 működésükkel közismertekké váltak. Isme- i teljük;; néhány.aa; pár hirtelen ül kiragadott1 név a magyar filmírók és .művészek hatalmas | ■komplexumából, akik a külföldön mint ma- j .gyár művészek hírnévre tettek szert. Kezdjük a film irók sorával. Minden név után zárójelben egy-két olyan Filim címét közöljük, amelyek Prágában is bemutatásra kerültek és nem egyes esetben meghosszabbított tartamra műsoron maradtak. Jókai Mór (Aranyember); Molnár Ferenc (Ördög; amerikai fölvételben is); Bíró Lajos (Hotel Pofemkm, Serpolette); Lengyel Menyhért (Tájfun), Vajda László (Sodorna és Go- morrha, Ifjú Medardus); Fekete Alfréd (A kürnbergi mesterdalnokok); Illés Jenő ( A vasut-király). A rendezők közül a háború akiit és után Beésy Alfréd neve lett ismert, igen. sok Star-filmévet, melyek közül csak a Don Ju- an-t és fivá-t említjük. Balogh Béla egy csapásra vált ismertté (A baba. Tilos a csók, Jön a rozson át, ,síb.); a bécsi Sascha-fikngyár első .rendezője: Kertész Mihály legutóbb Sodorna s Gomorrllia c. hímjével: váltott iki -csodás eiismarést, hogy Kordia Sándor, jelenleg Berlinben él# hzaánfcf iáról ne is beszéljünk. Öccse, Korda Zoltán is reményteljes tövő előtt áll. Szőreghy bécsi rendezői szereplése is szép sikerrel járt. Berlinben csak Cse- rélpy Arzén nevére kell rámutatni, aki — bár itt a Frideri-cus Rex-ét betiltották --- talán éppen ezért lett közismertté. Felin er Péter Pál Essex gróf és Shylock filmjei itt óriási hatással kerültek színre. Hogy Berlinnél mardjunk, Kóczián báró nevére is hivatkozunk, aki felesége, Ossi Oswalda révén itt is nagyon komoly erőt képvisel. Illés Jenő', ki jelenleg a Natianal-Konzem keretén beM saját filpwállalatáf vezeti, a már említett vasutkiráíy c. filmjévé i vonult be annak ide- jón Prágáiba. Fehér Frigyes és Fekete Alfréd, A film magyar művészei a külföldön Prága, április 17. Nemrégiben a P. M. 11. hasábjain „Miért pang a filmgyártás Cseh-Szlovákiában“ címmel megpróbáltam röviden rámutatni azokra az állapotokra, amelyek egyelőre kizárják az itteni aktív filmgyártás olyan lehetőségét, amely a köztársaság határain túl is eredményekre számíthatna. A cikk keretén belül említést tettem a magyar filmek eddig elért sikereire, amelyeket a speciálisan cseh filmek mindmáig meg sem tudtak közelíteni. A fejtegetésre több oldalról reflexiók futottak be, amelyek bizonyítani igyekeztek, hogy a cseh filmek igenis több esetben kerültek a külföldre és ott állítólag anyagi és erkölcsi eredményeket is tudtak fölmutatni. E megjegyzésekre azért nem válaszoltunk, mert ismertük azt a „rekompenzációs" módot, amely csere fejében lehetővé tette 1—2 cseh fim kivitelét. Tegnap azonban nem is laikus, hanem komolyan vehető körből kétségbevonták, hogy tényleg annyi magyar művész; iró, rendező, színész és szülésznő, szcenikus és operatőr léteznék, sőt jelenleg is tevékeny munkásságot fejtene ki a külföldön, akinek neve közismertté vált volna a világ filmközönsége előtt. Erre azután elhatároztuk, hogy nevekkel és adatokkal fogjuk kipótolni a legutóbbi cikk hiányosságát c tekintetben- Mert ha az áldatlan magyarországi gazdasági viszonyok a magyar filmek előállítását ezidőszerint lassúbb tempóra kényszeritették is, de meg nem állíthatták teljesen: a magyar géniusz teremtőereje, amely különösen a művészetek terén mindmáig a legnagyobb elismerést aratta mindenütt, ahol magyar művész külföldön szóhoz jutott, pillanatig sem gyöngült és nemzeti jellegének törhetetlen megőrzése mellett csak dicsérő elismerésben részesült. Ezen a ponton: a magyar művészek szereplésének és eredményeinek kétségbevonásán, föl kell emelnünk tiltakozó szavunkat, mert ez talán egyetlen nemzeti kincsünk, amit nem lehet tőlünk elvenni. Nincs a művészi tevékenységnek olyan terrénuma, amelyen az agyongyötört, kicsiny Magyarország fényesen csillogó tehetségeket ne tudna fölmutatni, akik — mindegy, akárhol — ne kényszeritették volna ki az emberek töltetlen elismerését. Különösen érvényesült a magyar művész a drámai műfaj minden ágában, így a színészi tevékenység legmodernebb talaján: a filmnél is. A magyart veleszületett temperamentuma, az a képessége, amellyel minden raffinált kultúra dacára is a külföldiekkel szemben nagyobb átélési képességet tudott benne megőrizni: fölébe helyezi a természetes hatások és érzések tekintetében az idegen színészeknek, akik már túl vannak a drámai átélésnek azon a stádiumán, amelyek a nézőre természetes, emberi, elemi erővel hatnak. A magyar Írók, színészek és tervezők e — hogy úgy mondjuk — naiv, még szűzies, emberi temperamentuma, szilajsága, a föladat érzelmi problémáiban való fölolvadása, elragadta mindazokat, akik a film drámai föltételeit és hatásait tanulmányozták és rájöttek arra, hogy igy kell filmet írni és ez a film- játék igazi módja és igyekeztek mennél több erőt a magyar művészek sorai közül megde Vajda László is, Berlinben az Ufá-náS kifejtett működése révén tűnt íkí. Bolváry Géza Münchenben készítette ej az Airyasziv a filmét, mely itt csak nemrég került bemutatásra. j Franciaországban Szemes Géza A kétségbeesés e. filmjével tűnt egyszerre ki és most már saját vállalata van. MarseiSe-betr Bendiner Oszkár magyar rendező dolgozik immár hat év óta. : Olaszországban hirte lenében csak Farkas Elemér magyar rendező neve jut az eszünkbe, aki jelenleg is tevékeny részt vett a nagy Jannmgs-fifen (Nero) előáffitásálbau. Csak kevesen tudják, hogy a most itt nagy foltünést keltő A karusszel Práterben (Mary g-o rourtd) c. fűm rendezője: Julián Róbert volt triámis tiszt édesanyja révén magyar eredetű és egy híres magyar nemesi családdal tart közvetlen rokonságot. A riragyr művésznők nevei közül felemlítjük: bya de Putti-t (Patti Lia), Lucy, Dorrianc-t (Kertészné), Farkas Antóniát (Olaszországban a Cines első csillaga). Lóik Ilát, Mattyasovsziky Ilonát. Leinkeffy Icát* Esztcrháizy Ágnes grófnőt, Hol la y Kamilláit, akik egytöl-egyig külföldi szereplésük révén* itt általánosan ismerteik. A filmszínészek Váirkonyíval, Huszár Pufival, Petroviccsal. Gaidarowwal. Fenyő Emillel. Lukács Páliak Beregivel és Dénes Oszkárral az élükön vezet# szerepet töltenek be a nemzetközi filmnevek között. \ kis LubinsZky Tibori: egyenesen Jackic Googan- naí hasonlítják össze. Ha a külföldön élő operatőrök közüli csak a Richard Oswaíd mesieropcraförcit Vasst és Rónát, és az építészek közül Szi- rontai Lliobkát és Mezei Ernőt ragadjuk ki, ’ (• S
