Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-18 / 89. (537.) szám

Péntek, április ÍS. Apráüsi szadista-por Prága, április 17. Tegnap kezdődött meg a tárgyalás A'strenberg János Ferenc- szolgálaton kívüli őrnagy, annak felesége -és Krómén Emilía ne- v-elönő ibünipöréiben, akiket azzal vádol az ügyészség, bogy halálra kínozták Astrcn- !bcrg Günther tizenhárom éves reáliskolai ta­nulót. A tárgyalás első apján a vádlottakat és a főtanukat hallgatták ki. Az anya, aki örö­költ terheltségben szenved, a szakértők meg­áll api! ása szerint erősen szadista- hajlamú, a nevelőn# pedig cinikus lelkű és szívtelen. A gyermeket a lcgleheíetlenebb módon kínoz­ták. A vizsgálatot vezető rendőrkapitány ki­jelentette, hogy ennyire lesoványodott hullát rnég nem látott. A holttesten harminc seb­helyet találtak. A nevelőn# nem érzi magát bűnösnek, az anya hangoztatja, hogy megér­demelten és akkor is csak enyhén fényit ette .meg fiáit, aimiikiözben különös izgalmat ér­zett. Az apa azt állítja, hogy nem volt ideje fiának nevelésével törődni és csak a vizsgá­lat során értesült az állítólagos bántalmazá­sokról. A mai tárgyaláson Dittriöh tanár tör­vényszéki orvosszakértöt hallgatták ki. Az orvosszakértő véleménye szerint a kis Gün- ther halálát a tuberkulózis és a bélhurut ál­tal keletkezett e[gyöngülés okozta. Az or­vosszakértő véleménye szerint az ütlegelés nem volt dönt# hatással a gyermek egész­ségi állapotára, azonban meg kell -állapítani, hogy az állandó ütlegelés nagyon rossz ha­tással lehetett volna a betegségére. Az ösz- szekötözés ezzel szemben a halál bekövet­kezését meggyorsította. Slecht elmeszakértő szerint Astrenbergné örökölt terheltségben szenved. Atyai ágon levő rokonai tuberkulo- tikusok, anyját meíankólikus kedélydepresz- szió miatt szanatóriumban kezelték. Panama az egfeelü petroíeumförrásnál Letartóztatott főtiszt Pozsony, április 17. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Pót nap óta suttogtak arról a városban, hogy a Nagyszombat melletti egbelli állami petro- leumforrások vezetésében visszaéléseknek jöttek nyomára. Mára azután kiderült, hogy e hírek nem voltak alaptalanok. A csendőr­ség ugyanis tegnap este letartóztatta Panlik Jánost, a petroleumüzem főtisztjét és ma délelőtt beszállította a pozsonyi állam- ügyészség fogházába. Paulik ellen már hosz- szabb ideje folyt a nyomozás. Jobb feljelen­tés érkezett be ellene, hogy az állami szállí­tásoknál azokat résesiti előnyben, akik öt megvesztegetik és a kereskedőket megfe­nyegeti, hogy elveszi tőlük az árusítási en­gedélyt, ha nem szurkolnak le neki bizonyos összegeket. A kereskedők legtöbbje termé­szetesen ész nélkül fizetett a teljhatalmú fő­tisztnek. Kiderült, hogy Paulik a kincstárt is megkárosította, hogy mennyivel, azt még nem lehet tudni. Paulik rendkívül költekező életmódot folytatott, nemrég nősült, elegán­san berendezkedett, amit fizetéséből aligha engedhetett volna meg magának. Ez a feltű­nő költekezés is ráirányította ahatóságok fi­gyelmét. A nyomozás folyik. Szokoi-bassz az Otüion-köta vagy Jón a prágai nagybácsi A „kitűnő tárcaíró" tárcát ír, amely annyira érdekes, hogy ő maga is elalszik fölötte és... (Történik Budapesten a „Gráci nagynéni", Illetve az „Amerikai onkli“ mintájára az irók, hírlapírók és művészek körében, az Otthonban, amely egyúttal minden a következőkhöz hasonló ötletek otthona: „Éhes disznó makkról álmodik", esetleg: „Savanyu a szőlő" jeligére.) Előzmények A Prágai Magyar Hírlap útnak indítja Buda­pestre munkatársát, hogy a lap húsvéti számába magyar íróktól eredeti tárcákat vásároljon. Az állomáson érzékeny búcsú, zsebkendölpbogtetá- sok, a távozó munkatárs szokolokkal lobogtat vissza. Még egyszer megmutatja őket, mert már csak nélkülük fog visszatérni. Ezalatt Budapesten az Otthonban egyáltalán nem olyan a hangulat, mint otthon, irtózatos defláció jelei mutatkoznak, a szolgák rendkívül sok érték­tárgyat visznek ki és ugyanannyi zöld cédulával térnek vissza. Az egyik asztalnál az irók ötszáz koronás tétekben játszanak, ami bizony magyar valutában is csak egy zsemlyének felel meg. A sakkasztalnál a bakkra most teszi fel az egyik ifjú Napóleon immáron december havi fizetését. A másik sarokban egyik ur a pincérnek egy pofont adott. Szóval a hangulat nyomott. Kétóra múlva megérkezik a munkatárs (akit röviden Szokol urnák fogunk nevezni). Szóval megérkezik Szökő! ur és az egyik iró azonnal felajánlja neki, hogy egyik, tárcáját rögtön odaadta cserébe Szokol ur tárcájáért A kötés nem jön létre. — Veszek tárcát! — kiáltja Szokol ur. — Adok! — -kiáltja egyszerre hnsz torait és bár elnyomják egymást a tumultusban, a hangulat mégsem nyomott A kínálat erős és Szokol trr azonnal megvesz tíz tárcát, elbeszélést és szekc­iókban azonnal kifizeti. Újabb tárcákat kínálnak. Szokol ur ismét vesz tizet, miáltal tárcái növe­kednek és tárcája apad. A bakkasztalcm megjele­nik az első szokoltét Úgy éjfél felé a dohányzó hátterében Schie Bertalan heve­nyészett pénzváltót rendez be egy bőrfotelben és időnként krétával írja -ki feje föle a falra a szo­kol beváltási kurzusát. Ez a hivatalos jegyzés, a rnagánforgaimi árfolyamokat a büliárdieremben állapítják meg a dákok és egyéb mozgatható tár­gyak segítségével. Valaki a pincérnek szokol- borravalót adott, mire a pincér azormal annyira udvarias lett, hogy a íötrr rá sem ismert Egy­általában mindennek a képe megváltozott A szol­gák rendkívül sok zöld cédulát visznek ki és ugyanannyi értéktárggyal térnek vissza. Balzsa­mos szokolfllat terjengett, olyannyira, hogy már kezdett megszokottá, sőt lassan megunttá válni, sőt mi több, Szokol ur népszerűsége kezdett alá- hanyatlani, mint a takarékkoronáé. Az irók és költők obstruálni kezdtek és kijelentették, hogy már csak dollárért dolgoznak, ami a „Bőrfotel­hez" címzett bankházban maga irtán vonta a szo- kolkorsos esését. Reggel tájban megkezdődött a: szokol megkontremiuálása és előfordult, hogy amikor az egyik tárcaíró magyar pénzzel fizetett, a főur aprópénz hijjában szoko- lokat adott vissza, bocsánatért esedezve. Szokol ur lába alatt kezdett a föld mozogni, annyival is inkább, mert mát pénze is fogytán volt és a hangulat is kezdett ellene fenyegető lenni, mert egyes túlóra-tárcákért pótdijat kér­tek. Szokol ur meg tapintotta zsebében útlevelét és egy mellékajtón a kapu felé osont A portásnál vett tíz cigarettát, amelyek szokoíba voltak csa­varva. Mikor már kinn volt, vette megrettenve ész­re, hogy az utolsó ezer szók okosát odabenn vala­hogy elvesztette. Nem mert visszamenni, csak reggel, amikor má-r mind szétoszlottak. Szorongva jelentette az esetet a háznagynál, aki legyintett és kijelentette, hogy az nem veszett el biztosan. És tényleg megtalálták a szemetesládában... ... miközben a „kitűnő tárcaíró" beleveti fejét a ti-ntatartöba és felébred. — Kár — sóhajtja —, hogy legalább álraom­í-ban nem tudom eladni a tárcámat Buda László. A P. FI. fi. tsiswéit szépirodalmi melléklete Prága, április 17. Á Prágai Magyar Hírlap Ült svéti szápfö igazi ünnepi szám lesz. Terjedelme és tar­talma örömet és kedves meglepetést jelent majd a szlovénszkói és niszinszkói magyar­ságnak. A húsvéti számunkat arra való tökül tettei, hogy a kettős ünnep alatt a postai kézbesítés .a legtöbb helyen szünetel, nagyszombaton jelentetjük meg s .így az husvét vasárnapjára minden előfizetőnk és olvasónk asztalán lehet. A húsvéti szám elárusitási ára 2 Ke lesz. Szombaton egy távirati kiadása jelenik meg lapunknak, amely a legfrissebb eseményekről ad a húsvéti számot kiegészítőén jelentéseket. A has véti szám szépirodalmi melléklete-a következő cikkeket, tárcákat és verseket fogja hozni: Pakots József: A méttóságos asszony. Glhi: . *. Föltámadott! Mécs László: Tertulliánus húsvéti éneke. P. Ábrahám Ernő: A tanyáig. [(Vers.) Komárotny János: Nagypéntekre virrad. Merényi Gyula: Az Ember Fia. (Vers.) Miklós Jenő: Falusi levél. (Vers-) Szomaházy István: Trió. Lakatos László: A költő a; kirakatban. Gregorián: Az örök hús vét Zilahy Lajos: János szerelme. Sziklay Ferenc: A szétszórt betűk. Tormay Cecilé: A síró ember, meg a -nevető ember. Alapy Gyula dr.: Asszony ember: becsüld meg hites uradat. Glin: Ha én még egyszer... Györy Dezső legújabb verseiből. Egri Viktor: János, a félkegyelmű. Falu Tamás: Búcsú. (Vers.) Vulpes: Politika az állatvilágban. Merényi Gyula: Harangok. Szegedy István: Furigama szomszéd. Bodor Aladár: Májusi áldomás. (Vers.) N. Jaczkó Olga: Márciusi akarat. iSchöpiííü Aladár: Uj idők irodalma. Kersék János: Csak visszatér. (Vers.) Szekula Jenő: Fmmatrs. Jakab Géza: Chloé dicsérete. (Versek:) Farkas István: A húsvéti csizmák. Walter Gyula: Ifjúságomnak szárnyaló da­ruja. (Vers.) Földi Mihály: A hivő. Klimits Lajos: Az éjszaka. (Vers.) Majerszky István: Tavasz. Segesdy László: Visszakivánlak. (Versi) Sebess Samn: Don Juan kudarca. Tibor Géza: Kísértés. (Vers.) Vass Béla dr.: Virágének. (Vers.) Nagy Lajos: A sültgalamb. Tamás Lajos: Színek zenéje. (Vers.) Kilián Zoltán: A brazil szerelme. Kárpáti K. Jenő: Várakozás. (Vers.) Kliszák Margit: A vágy. Marék Antal: Gazdag Táncos Gergely, Orosz Sándor: Feltámadás- Nagy István: Uj pesti színházi csillagok. Mangold Béla Kolos: Hogy ne öltözködjünk — hogy jól öltözködjünk. Majíhényi Mária: A női divat kiskátéja. nyerni maguknak. így kerültek magyar film- j irók és művészek a külföldre, föltűntek rög- ■ tön, iskolát teremtettek maguk körűi Utó- j uozni próbálták őket, de hiába. Ez az oka I annak, hogy az osztrák filmgyártás promi-; nens elemei 70 százalékában magyarok, amit nem lehet elvitatni, kétségbe vonni, vagy le- j kicsinylem, bármily komoly oldalról jöjjön is i ez a törekvés; ez magyarázza meg a külföldi ; fihnvállaíkozók élénk érdeklődését minden 1 film után, amely magyar eredetik 'A magyar film, némten hafeors és ked- i vezőtlen gazdasági állapot dacára, ha más -miatt nem is, de ennek következtében majd- j nem mindig utat talál a nagy külföldi metró- i poiisokba- Éppen jókor jön, hiszen a múlt hé-\ ten futott az rtiteni ,.Bk> Passage“-ban egy j Lótfh llta-fikn, „Nazína" néven. Petrovkrs és Dénes Oszkár a partnerei. Ajánljuk a beér- { kezett kételkedő sorok névtelen írójának: - nézze meg ezt a fűmet, Hw Ugasson csak a sa~ I já-t, tárgyilagos ítéletére és válaszoljon: meg-j találta-e ebben az izzig-vérig magyar fSm- í ben mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket föntiekben a magyar színészről megáhapitot- < tutik? De ha ingadoznék még az igazság és 1 köteles elismerés kimondásában, úgy álljanak 1 itt még — ígéretünkhöz híven — néhány a n ; ■azok közül, akik az utóbbi 4—5 év alatt fifon- 1 működésükkel közismertekké váltak. Isme- i teljük;; néhány.aa; pár hirtelen ül kiragadott1 név a magyar filmírók és .művészek hatalmas | ■komplexumából, akik a külföldön mint ma- j .gyár művészek hírnévre tettek szert. Kezdjük a film irók sorával. Minden név után zárójelben egy-két olyan Filim címét kö­zöljük, amelyek Prágában is bemutatásra ke­rültek és nem egyes esetben meghosszabbí­tott tartamra műsoron maradtak. Jókai Mór (Aranyember); Molnár Ferenc (Ördög; amerikai fölvételben is); Bíró Lajos (Hotel Pofemkm, Serpolette); Lengyel Meny­hért (Tájfun), Vajda László (Sodorna és Go- morrha, Ifjú Medardus); Fekete Alfréd (A kürnbergi mesterdalnokok); Illés Jenő ( A vasut-király). A rendezők közül a háború akiit és után Beésy Alfréd neve lett ismert, igen. sok Star-filmévet, melyek közül csak a Don Ju- an-t és fivá-t említjük. Balogh Béla egy csa­pásra vált ismertté (A baba. Tilos a csók, Jön a rozson át, ,síb.); a bécsi Sascha-fikngyár első .rendezője: Kertész Mihály legutóbb So­dorna s Gomorrllia c. hímjével: váltott iki -csodás eiismarést, hogy Kordia Sándor, jelenleg Berlinben él# hzaánfcf iáról ne is beszéljünk. Öccse, Korda Zoltán is reményteljes tövő előtt áll. Szőreghy bécsi rendezői szereplé­se is szép sikerrel járt. Berlinben csak Cse- rélpy Arzén nevére kell rámutatni, aki — bár itt a Frideri-cus Rex-ét betiltották --- ta­lán éppen ezért lett közismertté. Felin er Pé­ter Pál Essex gróf és Shylock filmjei itt óriási hatással kerültek színre. Hogy Berlin­nél mardjunk, Kóczián báró nevére is hivat­kozunk, aki felesége, Ossi Oswalda révén itt is nagyon komoly erőt képvisel. Illés Jenő', ki jelenleg a Natianal-Konzem keretén beM saját filpwállalatáf vezeti, a már említett vasutkiráíy c. filmjévé i vonult be annak ide- jón Prágáiba. Fehér Frigyes és Fekete Alfréd, A film magyar művészei a külföldön Prága, április 17. Nemrégiben a P. M. 11. hasábjain „Miért pang a filmgyártás Cseh-Szlovákiában“ cím­mel megpróbáltam röviden rámutatni azokra az állapotokra, amelyek egyelőre kizárják az itteni aktív filmgyártás olyan lehetőségét, amely a köztársaság határain túl is eredmé­nyekre számíthatna. A cikk keretén belül említést tettem a magyar filmek eddig elért sikereire, amelyeket a speciálisan cseh filmek mindmáig meg sem tudtak közelíteni. A fejtegetésre több oldalról reflexiók fu­tottak be, amelyek bizonyítani igyekeztek, hogy a cseh filmek igenis több esetben ke­rültek a külföldre és ott állítólag anyagi és erkölcsi eredményeket is tudtak fölmutatni. E megjegyzésekre azért nem válaszoltunk, mert ismertük azt a „rekompenzációs" mó­dot, amely csere fejében lehetővé tette 1—2 cseh fim kivitelét. Tegnap azonban nem is lai­kus, hanem komolyan vehető körből kétség­bevonták, hogy tényleg annyi magyar művész; iró, rendező, színész és szülész­nő, szcenikus és operatőr léteznék, sőt jelen­leg is tevékeny munkásságot fejtene ki a kül­földön, akinek neve közismertté vált volna a világ filmközönsége előtt. Erre azután elhatároztuk, hogy nevek­kel és adatokkal fogjuk kipótolni a legutóbbi cikk hiányosságát c tekintetben- Mert ha az áldatlan magyarországi gazdasági viszonyok a magyar filmek előállítását ezidőszerint las­súbb tempóra kényszeritették is, de meg nem állíthatták teljesen: a magyar géniusz terem­tőereje, amely különösen a művészetek terén mindmáig a legnagyobb elismerést aratta mindenütt, ahol magyar művész külföldön szóhoz jutott, pillanatig sem gyöngült és nemzeti jellegének törhetetlen megőrzése mellett csak dicsérő elismerésben részesült. Ezen a ponton: a magyar művészek szerep­lésének és eredményeinek kétségbevonásán, föl kell emelnünk tiltakozó szavunkat, mert ez talán egyetlen nemzeti kincsünk, amit nem lehet tőlünk elvenni. Nincs a művészi tevé­kenységnek olyan terrénuma, amelyen az agyongyötört, kicsiny Magyarország fénye­sen csillogó tehetségeket ne tudna fölmu­tatni, akik — mindegy, akárhol — ne kény­szeritették volna ki az emberek töltetlen el­ismerését. Különösen érvényesült a magyar mű­vész a drámai műfaj minden ágában, így a színészi tevékenység legmodernebb talaján: a filmnél is. A magyart veleszületett tempe­ramentuma, az a képessége, amellyel min­den raffinált kultúra dacára is a külföldiekkel szemben nagyobb átélési képességet tudott benne megőrizni: fölébe helyezi a természe­tes hatások és érzések tekintetében az idegen színészeknek, akik már túl vannak a drámai átélésnek azon a stádiumán, amelyek a né­zőre természetes, emberi, elemi erővel hat­nak. A magyar Írók, színészek és tervezők e — hogy úgy mondjuk — naiv, még szűzies, emberi temperamentuma, szilajsága, a föladat érzelmi problémáiban való fölolvadása, elra­gadta mindazokat, akik a film drámai fölté­teleit és hatásait tanulmányozták és rájöttek arra, hogy igy kell filmet írni és ez a film- játék igazi módja és igyekeztek mennél több erőt a magyar művészek sorai közül meg­de Vajda László is, Berlinben az Ufá-náS ki­fejtett működése révén tűnt íkí. Bolváry Gé­za Münchenben készítette ej az Airyasziv a filmét, mely itt csak nemrég került bemuta­tásra. j Franciaországban Szemes Géza A két­ségbeesés e. filmjével tűnt egyszerre ki és most már saját vállalata van. MarseiSe-betr Bendiner Oszkár magyar rendező dolgozik immár hat év óta. : Olaszországban hirte lenében csak Far­kas Elemér magyar rendező neve jut az eszünkbe, aki jelenleg is tevékeny részt vett a nagy Jannmgs-fifen (Nero) előáffitásálbau. Csak kevesen tudják, hogy a most itt nagy foltünést keltő A karusszel Práterben (Mary g-o rourtd) c. fűm rendezője: Julián Róbert volt triámis tiszt édesanyja révén magyar eredetű és egy híres magyar neme­si családdal tart közvetlen rokonságot. A riragyr művésznők nevei közül fel­említjük: bya de Putti-t (Patti Lia), Lucy, Dorrianc-t (Kertészné), Farkas Antóniát (Olaszországban a Cines első csillaga). Lóik Ilát, Mattyasovsziky Ilonát. Leinkeffy Icát* Esztcrháizy Ágnes grófnőt, Hol la y Kamilláit, akik egytöl-egyig külföldi szereplésük révén* itt általánosan ismerteik. A filmszínészek Váirkonyíval, Huszár Pu­fival, Petroviccsal. Gaidarowwal. Fenyő Emillel. Lukács Páliak Beregivel és Dénes Oszkárral az élükön vezet# szerepet tölte­nek be a nemzetközi filmnevek között. \ kis LubinsZky Tibori: egyenesen Jackic Googan- naí hasonlítják össze. Ha a külföldön élő operatőrök közüli csak a Richard Oswaíd mesieropcraförcit Vasst és Rónát, és az építészek közül Szi- rontai Lliobkát és Mezei Ernőt ragadjuk ki, ’ (• S

Next

/
Oldalképek
Tartalom