Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-18 / 89. (537.) szám
Keresztre! Cg.) Prága, 'áipíSffc' VJ. Kereszt re! Ez voít ítélő szava a gyűlöletnek, a vakságnak, az irigységnek és ez vök ítélete az igazságnak, az eszmének és a jófcafcaró szándéknak Krisztus óta. Keresztre! A halál kínjába, a kin vergődésébe, a halál vergődés őrjítő szomjúságába mindennel, ami keresztez emberek alkotta., utakat és ami magasabb és szeniöbb, ndtrt á§1 föklön járás élete. Keresztre Krisztussal — kiáfeotta a nagypéntek tömege, mert az emberi létót az isteni’ eszmével és szeretettel töltötte meg. Keresztre és halálba vele, mert korbáccsal veri ki a kirfá rókát a templomból és csodákat müvei azzal, kit megcsókol a szeretetével s leikével. Keresztre! Ez a tragédiák tragédiája. Ez 4 legsötétebb halálemlék azóta, amióta az emberek születnek, élnek és meghalnak, mert az örökélet hitét akarták hét szöggel keresztre feszíteni és az örök igazság világosságát akarták sziklákkal lezárt fekete sírba temetni. < Szomorú sors és szomorú elet ez*. Erezzük azt, mit jelentett a nagypénteki kereszt és elfelejtjük, amikor a saját keresztünk fáj és amikor kálváriára hurcoljuk az eszméket, amik kifakadnak és élnek a Golgota után is s amiket szeretni, 'követni és a lelkűnkbe forrasztani keltene. Szomorú hivatás embernek lenni és a nagypéntek barangtakn, komor életébe beleilleszteni az életünket, amikor kifogyott az olajunk annak a hitnek lámpásából, hogy a mi nagypéntekünk után is elkövetkezik a husvét, az igazság győzelme, a halálmegtörés gyönyörű hozsannája. Fokozódott m feszültség Amerika és Japán kólóit Borim, április 17, Newyorki jelentés szerint a washingtoni pártvezérek kijelentették, hogy a kongresszus az uj bevándorlási javastatot akkor is magáévá fogja tenni, hogyha az elnök azt elutasítja. Politikai korok véleménye szerint a feszültség Japán és Amerika között fokozódott s agy hiszik, hogy Anglia ismét mérlegelni fogja azt a kérdést, vájjon beszüntesse-e a szingaporeí flottabázis építését. Washingtoni távirat jelenti, hogy a szenátus hetvenegy szavazattal négy szavazat ellenében ismét jóváhagyta azokat a rendszabályokat, amelyek megtiltják a japánok bevándorlását az Egyesült-Államokba. Berlin, április 17. Párisból jelentik, hogy ísfri gróf japán követ tegnap megjelent Poin- caré miniszterelnök előtt. Ez a látogatás állítólag összefüggésben van az amerikai . japán konfliktussal. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Franciaország e konfliktusba i nem kíván beavatkozni. leültén válaszol a szanálási JftiasiiüH elfemütteií Újból kitört a sayonadászsztrájk —• FJtesxőrzés nélküli aisics kölcsön — „Egy esztendővel ezelőtt bizonyos hafárinejdensek majdiáem ísáfeorak spdorfak®4 Ez a sötét halálemlék évről-évre, tavasz- kinyílásról tavaszki virágzásra visszatér* Jön, mint egy megrázó mementó. Jön, mint egy jdegetrepesztő, lelketösszeremegtető dörgés. Jön, mint ahogy eljön minden ember életébe egyszer látogatóba a halál, hogy bejelentse önmagát s hogy a viszontlátás köszöntésével •bucsnüóti tőlünk. Évről-évre ráukleriii %z a nap gyászos drapériáit az emlékezésnek s évről-évre harsogtatja belénk annak igazságát, hogy volt egy jó ember, akinek keresztet ácsoltak a többi emberek s hogy ez a jó ember kiszabadította önmagát és lelkét a sírból és megmutatta az örökélet bizonyosságát. A gyászos emlékezés megkomoritja a lelkeket, a föltámadás harsogó dicsősége föl- ujongtatja a hitet, de a kettő csak mint az j emlékezés hangulata libeg el s nem visz magával sem a lélekből erőt, sem a hitből meggyőződést, sem az akaratból fölujulást. A nagypéntek jön, elmegy és mi, emberei annak a földnek, amelyen a nagypénteki keresztet fölállították, csak a percek megiilető- dését érezzük, csak egy órára engedjük magunkhoz a nagypéntek lelkét és azután rohanunk tovább, az egyik kacagóan játszva az élettel, a másik kitépve önmagából az életnek minden szépségét. És nyomtalanul tűnnek el az évek és a nagypéntekek. Semmivel sem vagyunk jobbak, mint az első kereszt ácsai és mégsem tanulunk semmit az első kereszt igazságából. Csak a kultúránk változott, csak az fejlődött ki, csak a technika és a gondolkodás lába alá adtunk mértföldes csizmákat, vagy gázok erejétől lökedő kerekeket, de a lelkünket és az érzésünket nem vittük tovább, az ma is kereszt után kiált, ha föltűnik egy eszme, ami jobb életet követel és szebb halált igér. A mára, a konjunktúrákra, a csalásokra és hazugságokra beállított életünknek sem érzéke, sem ideje nincs ahhoz, hogy a Golgota keresztjét idézze maga elé és járjuk a kálváriát, hordjuk a keresztet, vérzik a testünk és ecetet kapunk, amikor éget a szomjúság és mégis magunk vagyunk a ..feszítsd meg“ teletorkui és a keresztek megácsolóiEz a tragédiánk tragédiája. Ez az életünknek legkínosabb keresztje: érezni azt, hogy kárhozatba vonszoljuk az életünket és mégis járni azt az utat, amit simává és kényelmessé tett az önáitaiásunk, érezni, hogy magunk öljük meg a hit csiráját, magunk vetjük sziklára és élet nélküli homokra az .igazság magvát és mégis hinni a csak emberi életünk igazságát. Ez a keresztünk keresztje: embernek fenni, érezni, hogy mily fon séges lehetne ez a hivatás és mégis hozzátapasztani önmagunkat a csak emberi élet roncsos és roncsolt testéhez, tudni azt. hogy- van ajándékozott kincsünk és mégis koldusként botorkálni és éhezve vánszorogni Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hirlapszedök ma délben bérdiiferen- ciák miatt újból sztrájkba léptek, aminek, következtében a déli lapok ma már nem jelentek meg. A miniszterelnök beszéde A nemzetgyűlés mai ülésén Be telén István gróf miniszterelnök válaszolt az ellenzék részéről elhangzott felszólalásokra: — Igen sokféle és széles kritikát hallottunk úgy a jobb-, mint a baloldalról. Egyesek mindent a fejünkhöz vágtak: a hazaárulástól a nemzetroníásig. Ezeknek a különböző kritikáknak közös okát megtalálja abban az érzésben, amely a Ház minden tagját eltölti amiatt, hogy Magyarország nem kerülheti el az ellenőrzést bizonyos külföldi hatalmak részéről Ennek oka azonban abban a külpolitikai helyzetben rejBk, amely most általában uralkodik Európában. A maga részéről csak az objektív kritikákra fog válaszolni és ott, ahol a gyanúsítás törekvése érvényesült, nem fog vitatkozni. Ami a külpolitikai helyzetet illeti, azt a legjobban Apponyi fejtette ki, amikor azt mondotta, hogy a külpolitikai helyzetet ma két erőforrás védőjének kell tekinteni. Az egyik egyes hatalmak törekvése, hogy a középeurópai gazdasági és pénzügyi egyensúly helyreálljon és ezáltal a jóvátétel kérdése félretétessék. Ezzel szemben állanak azok a törekvések, amelyek mindent elkövetnek, hogy lehetetlenné tegyék a jóvátétel kérdésének lebonyolítását. Adrássy azt mondotta, hogy nagy bizalmatlansággal állunk szemben és ennek a bizalmatlanságnak a következménye ez az eredmény, amellyel a maga részéről nincs megelégedve. Nincs nagyobb kötelesség, mint ezekről a kérdésekről beszélni. Rá kell mutatni arra, hogy kontroll nélkül képtelenek vagyunk kölcsönt kapni Rossz tanácsadói a nemzetnek azok, akik a külpolitikai eseményektől elvonatkoztatva azt hiszik, hogy a nemzet ma is olyan erővel tud fellépni, amikor még egy nagyhatalomnak volt részese. Nem szabad olyan politikái csinálni, amint a tönkrement ember, aki nem meri bevallani, hogy tönkrejutott és az utolsó percig úgy él, mintha, gazdag volna, aminek az lesz az eredménye, hogy mikor az utolsó garasa elfogy, főbelövi magát. (Taps a jobboldalon és a jobbközépen.) Ezt megteheti egyes ember, de a nemzettel Így cselekedni íelküsmeretfen- ség, Az emberek éieísíandardja összeszo- ralt, fájdalmas operációkra lesz szükség, amelynek rendjén bizonyos jogfosztásokkal kell szembeszállni. Éieísíandardja összeszorult, fájdalmas operádé szükséges, amelynek rendién gyakran bizonyos jogfosztással fog szembenállón! és a megkötöttség érzése fog lelkében felébredni. E helyzetből azonban csak akkor lehet fölemelkedni, ha képesek vagyunk a becsületes munka ittjára térve íöüsmem? a reális viszonyokat és képesek vagyuk reálpolitikát folytatni. Nem kishitűséget hirdet ezzel, sőt igazat ad Antírás- sysiak, hogy ebben önérzetünket, lelki Hig- getfenséjii’ ?ket meg kell ismerni. Ezt meg is tettük. Összehasonlítások történtek Ausztriával, Bulgáriával és Németországgal. Amikor a jóvátáiétel! bizottság Magyarország kérdésével foglalkozott, bizonyos határ incidensek' csaknem háborúba sodortak, A jelenség között esetleg bizonyos összefüggést lehetett konstatálni. Láttuk, hogy veszteni való időnk nincs és hogy a jóvátétel elodázására való régi politikánk tovább nem folytatható. Vigyáznunk kellett arra. nehogy egy uj Ruhr-helyz éttel áll- hirik szemben, Lapzáráskor a miniszterelnök még beszél. , A miniszter elnök beszédére, amelyből inna te lefonv ónak avar miatt csak egyes részlteket tiudturuk kiragadni, holnap még visszatérünk. Általánosságban elfogadták a szanálási javaslatokat Á nemzetgyűlés tegnap esti folytatólagos ülésén Pakots József (demokrata) kijelentette, hogy bár nem fogadja cl a javaslatokat, azok megszavazása elé nem gördít akadályokat de minden felelősséget a kormányra hárít. Halié* Is tván a jkeresztényszocialisi a párt nevében ugyanilyen értelemben szólalt föl ZsiH-nszík y Endre és G ö m b ö s Gyula beszédei után, akik élesen kritizálták a ja: vas-latot, amelyet nem fogadnak el, a javasatok általános vitája véget ért. A ház nagy többsége a javaslatokat 'általáosságbao elfogadta. Ezután Kállay Tibor, a javaslatok •e I oadój a vá La.s zol t az e g y e s í el szol a! á s ok f a. Meggyőződése, Sió g y há zs z a bá 1 y-r evíz i óra •van szükség. A pénz értékének romlását mással, mint külföldi kölcsönnel lehetetlen megakadályozni: Csak belföldi kö'esönre azért nem lehet támaszkodni, -mert -ez- vesző- -lyozteti a termelést. A kölcsönné'! együtt .kiró stabilitás fölemeli .a- termelést és eltünteti a deficitet. Az -amerikai megbízott pártatlan ellenőrzést fog gyakorolni. Nincs titkos megegyezés ! Magyarorss% és Románia kiket! Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a nemzetgyűlés ülésén Eckhardt Tibor fajvédő képviselő egy kérdésére kijelentette, hogy Magyarország és Románia között nincsen semmiféle titkos megegyezés. Anglia Megvette a lengyel erdőket Varsó, április 17. Ma végei értet azók a tárgyaltok amelyeket a lengyel kormány égy angol konzorciumiad folytatott a belpvesiai állatid erdőterület kihasználására nézve. A közelebbi feltételekről csak annyi kerüli nyilvánosságra, hogy a lengyel államkincstár az erdők eiadá'a révén jelentősebb idegen valutához jut. A létrejött megállapodás fontos politikai jelentőséggel í>ir, mert Lengyelország a dolfónyísonopófiua^ tiak olasz érdekeltség részére történő bérbeadása és a most megkötött erdőd adási üzlet révén egyre távolabb esik és egyre Jobban Vonja, ki magát a francig politika köréből. Miksa baieni kerceg a bismareki politika mellett lietdelherg, április 17. Miksa badeni herceg, volt birodalmi kancellár a kiutasított pfalziák népgyillésén tartott beszéde során a többi között megjegyezte, hogy Bismarck politikájának újra érvényesülni kell és első-; sorban Németország külpolitikáját kell a bel- i politika elé helyezni- Németország követeli, j hogy nemzeti szabadságához való jogát is-5 merjék el. A belga kormány sürgeti az uj konferenciát London, április 17. A Times brüsszeli tu- uósitója jelenti, hogy Maedofiaidnak alsóházi nyilatkozata a szakértői javaslatokról belga körökben igen kedvező benyomást keltett. A belga kormánynak az a nézete, hogy nem szabad időt veszíteni és mielőbb le kell ülni a konferenciái asztalhoz, ahol a tárgyalás közös alapja nyomán eredmény érhető el. Olaszország nem ad kölcsönt Jugoszláviának Róma, április 17. A Tribün a értesülése szerint, ottani pénzügyi körökben nem tudnak róla. hogy Olaszország hatszáz milliós hitelt szavazott volna meg Jugoszláviának. Esetleg szó lelhet róla. hogy a még függőiben lévő gazdasági tárgyalások után a kölcsönről tárgyaljanak. 1®# cseh-szl. Koronáért fizettek ma, április 17-én; Zűriekben 16.70 svájci franko! Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 209 700.— osztrák koronát Berlinben I2480ÖÜ00ÖÖÖÖÖ.— német márkát jST Áw ^mr mf: Hl. évfolyam 89. (537.) szám F&zerfeesstS: h A Sdovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETBOUÁiU OSZKÁR ár. t politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
