Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-16 / 87. (535.) szám

Szerda, ápriHs 15. S mmmm$mmin Képkiálütás Komáromban Komárom, április 15. (Saját tudósítónktól.) A Jókai-Egyesület szép- művészeti osztályának gazdag kiállítása nyílt űieg vasárnap délelőtt a komáromi kultúrpalotá­ban. Huszonnégy kiállító képző-művész, tiz ipar­művész, több amatőr munkái töltenek meg öt termet a kiállításon, mely Szlovenszkó művészi életének örvendetes fejlődéséről tesz bizonyságot. A kiállítás ünnepi külsőségek közt, rendkívül nagy és díszes közönség jelenlétében nyílt meg Szijj Ferenc dr. nyugalmazott polgármester, a Jókai-Egyesület elnökének szellemes és szép be­szédével, utána pedig a képzőművészek nevében Harmos Károly elnök ismertette a képzőművé­szeti osztály ez első nyilvános fellépésének kö­rülményeit A nagy és változatos anyagból kiemelkedik Harmos Károly kollekciója, mely az ötletek gaz­dagságát és eredetiségét képviseli. Meccsjeleae- tei, épp úgy fantasztikus tárgyú képei az invenció őserejéve! hatnak reánk. Poiony Béláné pompás vlrágcseudéletei széles ecset-kezelésükkel veszte­getik meg a szemlélőt. P. Fesziy Edit Falusi ma­donnája pompázó színeivel, tájképei meleg tómi- saikkal tűnnek fel. Az erőt a jellemzés és kifejezés erejét Ran- scker György portréi képviselik. E fiatal festőben nagy tehetség bontogatja szánját; az öreg tót, a megkapó Krisztus-tanulmány, Firenzében fes­tett önarcképe egyaránt visszatükrözik egy hiva­tott portréfestő m:«den kvalitását Reíchenthal Ferenc, a festő-forradalmár képei külön teremben az expresszionizmust kép­viselik, Képei teleit vitatkoznak, de lehetetlen el­vitatni nagy rajztudását és tehetségét. Bánó Dezső (Eperjes) finom paszteöle és Valérben, színekben egyaránt sikerült tájképet Bayer Ágost (Esztergom) bravúros rézkarcai (Az Amo partja, A kassai dóm, A Ponté vecdiio Firenzében), Mérey Hús (Budapest) bájos szár­nyas-csendéletei és két tájképe teljes elismerést érdemelnek. Leér hangulatos tájképei gondos ta­nulmányok sikerült eredményei. Komáronü-Kacz Endre, Feszty Mara (Feszty Árpád leánya) egy-egy képpel jelentek meg, me­lyeket nem szükséges külön is kiemelni. A komáromiak, a „mieink*, az elől említette­ken kívül szintén felvonultak teljes számmal: Kő- váry Józsefné étettiü csendéletei, Lenhardt György történeti tárgyú festményei és eleven komáromi Utcarészlete. Krizsán Lajos helyi tár­gyú akvarelljei, Nagy Márton és Antal kisebb igé­nyű, de tehetségre valló képei György Istvánéi­val együtt a város művészi életének nagy len­dületéről tanúskodnak. Budapesti vendégeink, Rudnay mester öt ta­nítványai a nagy tehetségű BasiHdes Sándor ön­arcképe, Cigányleánya és Subás parasztja élénk feltűnést keltenek, épp úgy Chiovini Ferenc Ta­núimén jríeje és Attila Róma előtt cimü történft! képe, Czinóber Miklós Szolnoki Tísza-részlete a kompozíció szépségével lepnek meg, Ferencz La­jos, Korda Béla képei, Megyesi S. Antal rézkar­cai is erős klasszist képviselnek. Az iparművészeti tárgyak közöl Ackermaim Mária, Basilides Barnáné gyönyörű kézimunkái, Csik József famunkái, Török András kovácsolt vasmunkás elsőranguak. Harmos Károly terve! (gobelin, bútorok) művészi tudásról tanúskodnak és az egész kiállítás az ő nevéhez fűződik, aki­nek Komárom egész művészi újjászületése kö­szönhető. (-a) jgS ZiWg (*) A Cár és ács Budapesten. Budapestről je­lentik* A Cár és ács cimü vigopérának csütörtö­kön lesz a bemutató előadása a Városi Színház­ban. A főszerepeket Kőszegi Teréz, Medveczky Bella, Gábor József, Dalnoki dr., Somló, Sárosi, Székely és Lakatos éneklik. Az előadást Ábrányi Emil vezényli és Ferenczi Frigyes rendezi. (*) A Kék Madár szombaton kezdi meg buda­pesti vendégjátékát Budapestről jelentik: Az ere­det! orosz-német Kék-Madár-társulat, amely óriási sikerrel vendégszerepelt tavaly a Vígszín­házban, az idén a Renaissance-Szinházban mu­tatja be a budapesti közönségnek oly népszerű és magasrendü művészetét. A pompás kabarétársu- tett eznttal is Juhsny konferanszié személyes ve­zetésével jön Budapestre. Tavaly óta úgyszólván kizárólag Londonban játszottak, ahol egy hónap­ra szánt vendégszereplésüket csaknem egy évre kellett meghosszabbítani. Műsoruk teljesen uj, csak a legnépszerűbb számok közül hoznak egy- egy régit ("’■) Darvas Lili a Vígszínházhoz szerződött? Budapestről jelentik: Hír szerint Darvas Lili, a Magyar Színház művésznője, a Vígszínházhoz szerződött, ahol ősszel Molnár Ferenc uj darabjá­nak főszerepét fogja játszani. A Vígszínház igaz­gatósága nem erősítette meg ezt a hirt. (*) Bartók, Kodály és Butíykay operál. Bu­dapestről jelentik: Az Operaiház a jövő évi sze­zonjában bemutatja Bartók Bélának Csodálatos mandarin csmü játékát. — Kodály Zoltánnak Mó­ricz Zsigmood irt szöveget Dózsa György cím­mé!. A dalmű jövőre kerül színre: — Ezek után Bnttykay Ákosnak Üimeprontók cimü szimfonikus szül tje következik, amelyhez pautoíimaot Írnak. és iwlmdtewfflÉI A&mS —fBSÉKta&sisisi^sasüss. sport A magyar fuíballbirák sérelme. A prá­gai biróközpont három cseh és egy német bírót jelölt az olimpiászra. A magyarokat természetesen itt is kilátszottak, noha van­nak szlovenszkói magyar bírák, akik minden tekintetben méltó partnerek cseh vagy né­met kollégáiknak. A pozsonyi magyar fut- balibiróközpont foglalkozva ezzel a sére­lemmel, határozatilag kimondta, amennyiben a prágai központ ezt a sérelmet jóvá nem teszi, úgy Prágával minden összeköttetést megszakít A testület radikális eljárását csak helyeselhetjük. A prágai biróközpont nem igen hálálta meg magyar kollégáik még nemrég tanúsított „szimpátia-sztrájkját*4, amelybe a csehek kedvéért mentek bele. Akkor jók voltak a magyarok. Most, hogy az olimpiászról Van szó, megfeledkeztek a magyar birákról. Jó lecke ez magyar sport­embereinknek — a jövőre. A Birák Testüle­té különben Brüll Emil közismert futb alibi ró­nak az olimpiászra való jelölését nem is kérte, hanem követelte. Zólyom! SC — SK S!ay?a-Besztercefoánya 2:1 (1:0). A teljesen fölázott talajon kombináló nél­küli játék. SK Slavia teljesen tréning nélkül ál­lott ki Élelmiszerek konzerválása és festése Rimaszombat, április IS. IL A cseh-szlovák köztársaságban is sza­bályozva van a konzerválás módja, részben a még érvényben tevő F. M. 84.660/1916. sz. rendelet, majd ennek kiegészítéseképpen 120.068/1917. F. M. rendeleti utján, nemkü­lönben 1920. évi január 2-M 23, számú mi­niszteri rendelettel és az érvényben tevő régi osztrák élelmezési rendeletek utján, mely szerint például a fent idézett 23. szá­ma cseh-szlovák miniszteri rendelet alap­ján kész gyümölcsízekhez és pedig 100 ki- logramhoz konzerválás céljából szabad 60 gr ara becsoesavas nátriumot vagy 10 gram bensoesavat hozzáadni Sokkal ngayobb mennyiségű savnak hozzáadása van például a gyümőlcsleveknél megengedve, amelyek cukor nélkül nyers állapotban vannak, itt a bensoesavas nátronból 100 literre 150 grara, a bensoesavból pedig 50 gram. A salicylsav használata hivatalosan nincs szabályozva, sem a többi felsorolt savak, ellenben hiva­talosan is meg van engedve az alkohollal való konzerválás, ez valóban ideális szer is, tiszta izt és szint nem ront és bont mivel azonban 100 liter termékre 15 liter 96 fokos alkoholt kell adni, ezidőszerint túlságosan drága. Háziasszonyaink előszeretettel használ­ják mint befőzési konzerváló anyagot s sa- licylsavat Sokan azonban nem helyesen használják, mert a gyümölccsel megtöltött befőttes üvegbe, mielőtt azt lezárnák, rende­sen egy kis késhegyui pehely salicylsavat tesznek, mely tulnagy adag a palackhoz vi­szonyítva és nem felel meg rendeltetésének, mert a salicylsav éppen úgy, mint a bensoe- sav, is csak egészen feloldott állapotban tölti be szerepét Ezért tanácsos kiszámítani, hogy mily összmennyiségü gyümölcs, a cu­korlét is számítva, töltetik üvegekbe. Egy liternyi mennyiségre 1 gram salicylt vagy bensoesavat számítva, kell aztán egy olda­tot csinálni és a cukorlét feltöltése előtt ez­zel összekeverni A salicylsavnak a fent megjelölt ineny- nyiségen túl való használata a szervezetre határozottan ártalmas, a szív működését befolyásolja, ideges szivdobogást okoz s igy nagyon kívánatos ezen konzerváló anyaggal csínján bánni, az adagolást szigo­rúan ellenőrizni. A gyümölcsféléknél a szárítás mellett legkedveltebb konzerválási módja a cukor­ban való befőzés, eltevés. Ez ideális is, mert a cukor egyrészt zamatossá teszi a gyümöl­csöt, másrészt konzerválja is s helyes keze­lés mellett a cukorban való befőzés tartós árut ad, nem is szükséges itt semmi idegen anyagot, tehát savat sem hozzáadni. Itt a föelv a helyes kifőzés, vagyis sterilizálás 100 Ceisius-fok forráspont mellett. A legjobb formája e befőzésnek az, hogy 1 kilogram cukorhoz l liter vizet adunk és ezt töltjük a kezelt gyümölcsre, akik kevésbé édesen szeretik, elég 2 liter vizliez 1 kilogram cuk­rot adni Téves felfogás az, hogy kevés cu­kor mellett romlandó a gyümölcs, mert víz­ben magában is lehet bcíőzni, a fő a helyes és gondos kigőzölés, sterilizálás, ^^Cukorbe­tegek részére pedig hasonló eljárás mellett sacharinnal lehet a cukrot pótolni. Az az eljárás, amely 2 kilogram cukorhoz 1 liter vizet ad és ezt a szirupot a gyümölccsel együtt még 10—15 percig utánafözi, olyan sűrű cukorban befőtt gyümölcsöt ad, mely kigőzölés tehát sterilizálás nélkül is teljesen tartós, még csak légmentes edénybe sem kell eltenni. Utóbbit a cukrászok tortadiszi- téshez, a gyárosok pedig a cukrozott gyü­mölcs kikészítéséhez termelik. A legideálisabb a sterilizálás utján való konzerválás. Az igy elkészített cikkek min­den idegen anyagtól mentesek, minden pót­lék, minden sav nélkül és utólag is minden célra felhasználhatók. Itt a konzerválási fő­elv a légmentes elzárás. A gyümölcs saját levében vagy paszterizált, desztilált vízben, a főzelék egész gyengén megsózott vízben tehető el s felbontásakor adható hozzá az az anyag: só, ecet, cukor stb., amely szerint felhasználtatni kíván. Ez a konzerválási mód azonban nem olcsó, mert kiválóan jól elzár­ható üveg- vagy fémedényekre van itt szükség. Az újabb technika sokféle befőzési edényt hozott forgalomba, ezek közül leg­jobban válnak be házi használatra a gummi- gyürüvel ellátott üvegfedelü vagy fémfede- liiek, ha nem csavarzárral vannak ellátva. A nagyipar ónozott bádogdobozokat hasz­nál, gépelzárással, egy jól készített doboz, amely helyesen van sterilizálva, 20 évig is megtartja a benne konzervált cikk termé­szetes izét. (Folytatjuk.) — A Komáromi Kereskedők Testületé­nek jubiláns közgyűlése. Komáromi tudósí­tónk jelenti: A Komáromi kereskedők Tes­tületé most töltötte be fennállásának husza­dik évét, melyet ünnepies közgyűléssel ült meg. Ezen képviselve voltak: a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara, a pozsonyi, lé­vai érsekujvári és párkányi társtestüleíek és a komáromi ipartestük! Fried Jenő el­nök a gyűlést emelkedett szellemű szavak­kal nyitotta meg, megemlékezvén az egye­sület alapitóiról, néhai Tuba János volt kép­viselő, Szendrői Mór kereskedelmi és ipar­kamarai titkár és Vásárhelyi dr. magyar közigazgatási bíróról. Gál Gyula dr. titkár- jogtanácsos előterjesztette évi jelentését, amely felöleli a kereskedelmi élet minden mozzanatát és hűséges tükre a válságos gazdasági helyzetnek. Krausz Béla, Ivánfy Géza és Kincs Izidor kereskedők adnak han­got a kereskedők jogos kívánságainak és panaszainak a pénzügyi és politikai hatósá­gok intézkedéseivel szemben, amelyek a kereskedők mozgását az útlevél és illetőségi ügyek megnehezítése miatt tehetetlenné te­szik. A panaszokat küldöttség hozza a ható­ságok tudomására. A tisztujitás során Fried Jenő elnökké, Szunyoghy János alelnökké, Gaál Gyula dr. jogtanácsossá, Politzer Mór pénztárossá és Kérném7' Dezső jegyzővé egyhangúlag megválasztattak. Kínos feltű­nést keltett, hogy a meghívott hatóságok nem jelenték meg a kiváló testület ünnepi ülésén. — A kormány félmilliárdos külföldi köl­csönt keres. A Nár. Pol. szerint a pénzügy­miniszter beruházási célokra félmilhárdot k> tévö külföldi kölcsönt keres. Május 1-én 300 millió értékű pénztárjegy válik esedékessé, amelyeket a pénzügyi igazgatás kívánatra kifizet, vagy prolongálni fog­— Leszállították az alkuszdijat a prágai értéktőzsdén. A cseh-szlovákiai bankok szö­vetségének javaslatára az alkuszdijat (cour- tage), amely eddig 5 koronát tett ki kötésen­ként, 2 K 50 i-re leszállították. A nemijegy- zett értékek során forgalmazott Ipar-részvé­nyek transzakcióinak alkuszdijáról még nem határoztak, de ezt előreláthatóan 5 fillérben fogják megállapítani kötésenként. — A malomipar követelései. A cseh-sdo- vákiai malomipar képviselői tegnap délután VLasálk Antal kereskedelmi tanácsos elnökle­te alatt nagy tiltakozó gyűlést tartottak a prágai terménytőzsdén. A közel ezer emíbert számláló gyűlésen a szlovenszkói. nagymal­mok is képviseltették magúikat Glos I. szö­vetségi titkár személyében. A nagygyűlésen feltárták a malomipar sérelmeit és (határozati javaslatot fogadtak el melynek főibb követe­lései a következők: 1. A vámvédelem azon­nali bevezetése. 2. Aiz importált liszt azonnali forgalmi adó alá vonása. 3. Tarifái is intézke­dések, a vasúti személyzet részére szállított lisztre nézve is. 4. Adóleirások és könnyíté­sek. A malomipar e követeléseinek haladék­talan tejesítését kéri, mivel különben kény­telen volna üzemeit beszüntetni. — Az Első szenei népbank rt. április 27- én tartja 29-ik rendes közgyűlését. A bank 1923-bau 400.000 korona alaptőke mellett csupán 273 korona 63 fillér nyereséget ért el és a tartalékot .1724 koronával mutatja ki. — Részvény társulati statisztika. Az ál­lami statisztikai hivatal megállapítása szerint az 1923. év végével 1193 kereskedelmi és ipari részvénytársaság működött a köztársa*- ság területén 5823 millió korona alaptőkével. Ezek között 123 a külföldi részvénytársulat, amelyek főszékhelyük szerint igy oszlanak meg: 35 Magyarország, 35 Ausztria, 27 Né­metország és 22-nek más államokban van a főszékhelye. — Az ír.wald-üveggyárak veszteséges mérlege. Bécsi jelentések szerint az Inwald József üveggyári r.-t., amely még 1922-ben 10%-os osztalékot fizetett, í923-ban veszte­séggel dolgozott és ezért osztalékot nem fog fizetni. A veszteséges mérleg hírére a válla­lat részvényei a tegnapi prágai tőzsdén a pénteki jegyzéssel szemben 85 koronát vesz­tettek árfolyamukból. — Cseh-szlovákiai vasúti anyag Bulgá­riának. Sofiából táviratban jelentik: A kor- inány felhatalmaz ást kapott arra, hogy vas­úti anyagok szállítására nézve tárgyalásokat kezdjen cseh-szlovákiai gyáriparosokkal. A' csdh-szlovák dohányjövedék ezzel szemben dohányt vásárolna Búig ári át ól A cseh-szlo- vákiai gyáriparoskat rrtég ezen a héten fel­hívják ajánlattételre. — A pozsonyi Kábelgyár r. t. mérlege. A vállalat értesülésünk szerint kedvezően zár­ja le 1923. évi mérlegét és 28 százalékos osz­talékot (részvényenknt 112 koronát) fog fi­zetni. A pozsonyi és budapesti kábelgyáraik festvérválalatok. Az elmúlt évben nagy ver­sennyel kellett megküzdenie a vállaltnak, miivel a köztársaság területén tiz kábelgyár van üzemben. A pozsonyi Kábelgyár a bécsi Kábelgyár- és sodronyipar részvénytársaság­gal való érdekközösségét megszüntette. — Uj bank Prágában. A Kolóniáibank r, t., melynek már 1922-ben kellett volna megalakulnia- május 15-én tartja alakuló közgyűlését. Az alaptőke 10 millió leróna. Ennék az uj banknak eredetileg át kellett volna vennie a bukott Fischl és Bondy ma- gánbankíbázat, de ezt a tervet később elej­tett ók. + A Kereskedelmi fliítelbank mérlege. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Ma­gyar Kereskedelmi Hitelbank rendes közgyű­lése Schreyer Endre dir. vezérigazgató előter­jesztésére elhatározta, hogy az 1,012.815.085 K tiszta nyereségből részvényenként 800K.~t azaz 400 százalékot fizet. A tartalékalap az Hetei dotációval 6 ui'Hkérd koronára emel­kedik. A közgyűlés Bihari Mór dr., Bún József, Budai Go-'tíberger Gyula és Hüvöt Rezső igazgatósági tagokai újból meg­választotta. Tézsde is Arapiac: — Prága továbbra Is gyenge. Az arbit- rázsértókek folytatódó eflanybaíása magával irányzat gyenge. A pénzpiac irányzata nem iráyzat gyenge. A devizapiac irányzata nem egységes. Gyengébben jegyezték: New­Yorkot, Stockholmot, Bukarestet, Sofiát, Bu­dapestet és Berlint Előfordult kötések: iv/ns ívni. 1923. éri kinestárí utalvány N —.— —•— 1924. évi kincstári utalvány 98.— 98>*— Nyereménykölesön ..... 87.70 87.75 fi®ArOs beruházási kölcsön • 88.— 08.—; 6®Aros lisztkölcsön . . • • • 82.70 82.75 fi % Államkölcsön............... 82.— 82<— Morva ors*.-köles. 1911 4% % 76.— 76.— Morva orsr^köies. 1917 5 °/o • 80,75 80.25 Práya város 1013 köles. 5.% 7*' Prásra város 1019 köles. 4 % ”5*— Brünn város 1821 köles 6 % fj*'® Pozsony város. tfflOköles- 4°/0 52*11 5? =» Práp-a városi, takrpt. 4 % . ?Z*52 PsL vörös kereszt sorsjeffv __ _ Magyar 5 frtos vörös kereszt * _ ’_ Ma gyar jelzálov sorsieary» **~ * SarLZn^?!1!1'.3.80”'1?.7 Bohemia .. .‘.1 1 ! ,..* , ~* Cseh TTnion Bank............... ?«5* __ Le számítoló............................. ^6.- «8 — Cseh Inarbank ....... !§?•__ pl?*__ Prásr ai Hitelbank ..... ?99* ???* Szlovák Bank...................... Zivnostenska......................... An srol-Cslov. Bank. .... 1í?* Osztrák hitel................. ■£*“ Bé csi Unlonbank...... ??* if*—. Wiener Bankv................ lí'*5 Jn goslovenska-bank .... /-i5x' Nordbabn................................. Cseh Cukor ......... •??]'"“ Horvát cukor........ Kolini műtrágya. ..... °50. Kolini kávé.......................... <5|.— K®!lni petróleum ..... 320. Kolini szesz......................... UJ7n’~~ Te jipar rt ......... otso'__ El ső oilseni sörgyár .... 3»4U.— JH30. Breitfeld-Danék................... 56L50 560.50 Lanrin és Kiement .... ?9o*®3 555* Rincrhoffer............................. 723. 732. Cseh északi síén Cseh nyugati sasén . • • ♦ # ítí?*~ S;? cX v Alpine.................................... 235.- 2W.50 Pr ásrai vasipar ...... 9^8.— Skoda .»..«#..•.•• 585. s88.— Pozsonyi kábel....... ~*~ Inwald ........... 300. 320. Práprai oapir ........ —n— “• _ A prágai terménytőzsde. A mai tőzsdén gy engébb látogatottság mellett csaik kisebb üzlet fejlődött. A rozs irányzata szilárd, az árpa vala­mivel lanyhult Lanyha az őrlemények, rizs, kávé és zsiradék irányzata is. k következő árakat je­gyezték: búza 180—184, amerikai 165 ab Tet- sdien, rozs 153—155, orosz rozs .141 ab Tetschen,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom