Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-25 / 69. (517.) szám

lálkozást megelőzően Pohicarc Theunissc! fog személyesen tárgyalni. London, március 23. Grabam. a kincstár pénzügyi államtitkára Mountain Aslibán tar­tott beszédében a jóvátétel! kérdés végleges rendezésének és a jóvátétel összeg reduká­lásának szükségességét hangoztatta- Kijelen­tette, hogy bár a munkáskormány azon a nézeten van, hogy a jóvátételt kötelezettsé­geket okvetlenül teljesíteni kell, azonban so­hasem volt azon a véleményen, hogy túlzott összegeket valaha is el lehetne érni. Paris, március 24. A Petit Párisién Satut Aulaíres londoni francia nagykövetnek Mac- donnlddal folytatott tegnapi megbeszéléséhez a következő megjegyzéseket füzic A megbe­szélés kizáróan azt a célt szolgálta, hogy a francia kormány megismerje az angol kor­mány álláspontját Franciaország bizíonságá­: nak kérdésében. Mióta Maedonald és Poin- i carc levélváltásából kitűnt, hogy a jóindulat ! egyik félből sem hiányzik, álláspontjuk pon- I tos kifejtése ma opportumisabb. mint bárnii- ! kor. Egyelőre azonban meg kell elégedni az- ! zah hogy a beszélgetés csak a két minisz- | terelnék levélváltásának folytatása és eset- 1 lég a további tárgyalások előjátéka. — A : Journal nem hiszi, hogy a mai megbeszélés : döntő állomást jelentene. A lap arra enilé- i keztet, hogy a francia álláspont, úgy, amint a sárga könyvben ki van fejtve, abban áll, hogy biztonságot csakis a valóságos állandó erők egyensúlya nyújthat, amely pontos szö­vetségi szerződéseken nyugodnék. Ha Ang­liának kellemes volna a szövetségi szerző­désekbe belépni, úgy a Polncaré által már 1922-ben megállapított együttműködési fölté­telek lennének mérvadók. MCiicinrnáílii iiciiiill § választási Htrc A kancellár programlbeszécle — Két nacionalista elnök Jelölt: Tirpiíz és Cimo Kedd, március 25. ***. '.•amaarsnmmm ——————=pm’mm Letartóztatták Kout helyettesét is A pozsonyi hadbizíosság főnökét Prágába rendelték föl Pozsony, március 24. A Lidové Novitiy jelenti: Vrbka ezre­dest, a pozsonyi hadbizíosiság főnökét távira­tilag berendelték a nemzetvédeilmi minisz­tériumba, hogy az esetről jelentést tegyen. A tisztikar köréiben ráírni tarnak arra, hogy no­ha illetékes helyeken tudtak Kout költekező életmódjáról, mégsem érdeklődtek elég eré­lyesen azután, hogy Kout honnan veszi a pénzt. Kout kapitány már túl vau minden ve­szélyen, de látogatókat nem szabad fogadnia; feleségét, aki ellen válókérésetet adott be, szintén nem eresztették hozzá. A hatóságok iniáír összeállították azoknak a személyeknek a listáját, akik föltűnően nagy kárpótlást vet­tek föl. Ezeket sorra ki fogják hallgatni. Hegyi ügyvédet különböző intervenciók el­lenére sem helyezték szabadlábra. A Hegyi lakásán tartott házkutatás alap­ján Kisszebenben letartóztatták Stölzinger törzskapitányt is. Stölzinger szokta helyet­tesíteni Kout kapitányt táv öllé,te alatt ós úgy látszik, hogy a megvesztegetésekről nem­csak tudott, hanem azokban maga is részt vett. E két tiszt csupán olyan becsléseket végzett, melyeknek értéke fölülmúlta a tizen­ötezer koronát. Teljesen érthetetlen Kout ka­pitány széleskörű fölhatalmazása, melynek alapján tízezrekre menő kárpótlásokat fizet­tek ki anélkül, hogy a tranzakciót ellenőriz­ték volna. Körülbelül másfél millió koronáira becsülhető az az összeg, amellyel a négy vádlott javára többet fizettek ki. A vizsgálat több hetet fog igénybe venni s annak érde­kében ma még nem lehet bővebb részleteket közölni. Adam ezredest barma dteben is letartóztatták A benzinbotrányíban kompromittált Adam hadbíró-alezredes elleni vizsgálat lefolytatá­sával a josefstadti Iiadoisztá'lybiróságot bíz­ták meg. Adaim alezredest a prágai hadosz- iálybiróság két ízben letartóztatta és mind a két 'alkalommal szabadlábra helyezte. A hadbíró alezredest a jozefetadti hadosztály- bíróság parancsára ismét letartóztatták. Macdonald és Pomcaré találkozása Paris, március 24. Maedonald és Polncaré küszöbön álló találkozásáról elterjedt híreket eddig nem erősítették meg hivatalosan, de meg sem cá­folták azokat, illetékes körök azt mondják, hogy a terv ellen elvi kifogás nem merül föl, csupán az időpontra nézve nem lehet egy­előre bizonyosat tudni. A londoni francia nagykövet tegnap hosszabb megbeszélésre volt hivatalos Macdonaldhoz. A tárgyaláso­kat a rendes diplomáciai utón fogják foly­tatni és eredményük a két miniszterelnök ta­lálkozása lesz. — Valószínű, hogy ezt a ta­Berlin, március 24. A két német nemzeti frakció között komoly konfliktus tárnáiét a birodalmi kancellár jelölése körül. Az egyik párt Guno volt kancellárt, a másik Tlrpitz admirálist szeretné jeftöími. Tárgyalások in­dultaik meg a megegyezés tárgyában. Berlin, márcluis 24. A német nemzeti párt tegnap kiadott választási szózatában a többi között ez áfl: „A Dunától a Bálitokig egy né­pet, egy birodalmat és egy császárt aka­rtunk" Berlin, március 24. A birodalmi kancellár, ki a centrum kdetdüsszeidorfi kerületének istája élén van jelölve, Elberfeldben nagy hallgatóság előtt beszédet 'tartott, melyben á többi között a következőikéi mondotta: Az ob­jektív tudományos kutatás kimutatta, hogy Németország merni egyedül viseli a felelőssé­get !a bábom előidézéséért. Óva inti a német nemzetet attól, hogy a versailesi békeszer­ződés ellen tárnia díjon és ha még oly magától érthetődé dolog is, hogy annyi megalázás térbe alatt fellázad a nemzeti önérzet, mégis a kemény kötelezettségek teljesítésének tüs­kés útját kell követni. Talán remélni lehet, hogy a következő nemzetgyűlés a jóvátételi kérdést véglegesen megoldja és anyagi áldo­zatok árán megszerzi a nemzeti gazdásági és kulturáffiijs szabadságot. Berlin, március 24. Stresemann külügy­miniszter a német néppárt darmstadti gyű­lésén beszélt. Véleménye szerint a német népnek ma emzeti egységet kell mutatnia kifelé, hogy a legnagyobb szükség idején megvalósíthassa a népközösség gondolatát. Óva intett attól a fölfogástól, hogy a viszo­nyok megváltozását a versaillesi szerződés szétszakításával elérni lehessen. lami tisztviselők természetbeni ellátását is. Az állam bevételeinek fokozása céljából az adókat lényegesen fölemelik, úgy, hogy a szanálás! időtartam befejezése után az or­szág minden lakosára ötven aranykorona adó fog esni évenként. A nemzetgyűlés a kölcsönjavaslatot tíz órás üléseken fogja tárgyalni. A javaslatot — újabb jelentések szerint — nem szerdán, hanem csütörtökön vagy pénteken terjeszti a Ház elé. A szélsőbaloldali ellenzék — hír szerint — technikai obstrukciót tervez a javaslat ellen és a kormánytól messzemenő politikai engedményeket akar kierősza­kolni. A pénzügyi természetű javaslatokat a nemzetgyűlés egy általános vita keretében fogja tárgyalni. A demokrata-párt tegnap értekezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy a kői csőn - ügyben beterjesztendő fölhatalmazás! javas­latot meg fogja szavazni. Popovics Sándor egy újságíró előtt úgy nyilatkozott, hogy a Jegybank legkésőbb május elején meg fogja kezdeni működését. Szterényi József báró egy újságírónak nyilatkozatot adott, amelyben kijelentette, hogy a szanálási akció elé nagy bizalommal tekint, de szükségesnek tartja, hogy a köl­csönt mielőbb folyósítsák- A kölesönakció esetleges elgáncsolása újabb szakadékba ta­szítaná le a koronát. Korányi Frigyes báró, párisi magyar kö­vet, aki a népszövetség genfi tárgyalásain Magyarországot képviselte, tegnap Buda­pestre érkezett és jelentést tett Bethlen mi* nlsz tér elnöknek a nészövetség üléseiről. Ma kikiáltják a gerog köztársaságot Athén, március 24. Lapjelentések szerint a köztársaság kikiáltásáról Metaxasszai Brlndíziben folyó tárgyalások megszakad­tak, mive Meíaxasz ragaszkodik ahhoz, hogy az általános amnesztiát előzetesen hirdessék ki. A kormány azonban az am­nesztia kihirdetését csak a köztársaság ki­kiáltása utáni időre ígéri és csak ahhoz haj­landó hozzájárulni, hogy a politikai biinpö- röket elnapolják. A nemzetgyűlés tegnap is­mét összeült. A köztársaságot a mai nem­zeti ünnep alkalmával kiáltják ki. A népsza­vazás áprilisban lesz. A szovjet hajlandó résztvenm a leszerelési konferencián Moszkva, március 24. Trockij hadügyi népbiztos amerikai hírlapíróik előtt kijelen­tette, hogy Anglia által a leszerelési konferen­ciáról fölvetett tervet helyesléssel fogadja és a szóvjatkormárny hajlandó lenne erre a kon­ferenciáira delegátusait elküldeni és az angol műnkáskor.mánnyal együttműködni. A nagy hadseregek íöntartása szükséges és a lesze­reléssel fölöslegessé vált költségeket az álla­mok kölcsönös gazdasági támogatására le­hetne fölhaszálni. öt perc se telt bele s vitte Péter a takarék- könyvet, mint a forgóisdél, hogy milliókat csi­náljon bélőte. Ettől a naptól fogva, hova-tovább, annál •ritkábban vette kezébe Hajagos bácsi az árat meg a kalapácsot. Csak tűnődött, pepecselt, ■kibámult az ablakon vagy liátravetett kezek­kel sétáit fel s alá a műhelyben. A segédek olykor-olykor megszeppenve nézitek össze s félreérthetetlen mimikával in­tegettek egymásnak. — Beteg! — tapogatta a fejét Jóska, a legidősebb segéd. — Az ám, — sajnálkozott a másik. Még a tizenkétiéves Feri i.s kiforgatta sziuirtos tenyerét, mintha azt mondta vofoia: — Ezen bizony mtálr nem tehet segíteni. De amúgy igazán csak a lyukas cipőjű környék érezte meg Hajagos bácsi ..beteg­ségét". Félrevert harang kongásaként járta be az ismerősöket a rémhír, hogy Hajagos bácsi letette a dikicset s ezután a tőzsdén keresi a kenyerét. — Óh, a tőzsdén?! — jajgatott Ranyák- né, akinek sejtelme se volt róla, hogy az ő engos cipője indította meg a lavinát. — Jé­zus segíts, ki fog most m'áfr gondot viselni a lábainkra? Hallgatag, komor arcok bizonyítót Iák, hogy Ratnyákné a közdőbbeoetnek adott ki­fejezést s rJim'os ember, aki a sápi+ozását tré­fára venné. ...Jaj, mert a tőzsde nagy ragadozó: kire egyszer rátette a talpát, nem menekül a körmei közüli. Először csak az arca piros- ságát törli le, azután elviszi az álmát, az ét- .Yá&srátj aztán felfalja az egész emberi; aki ®*®®®®®®®*®®®®®k®®®®®®®®* ♦ ♦♦®®®®®®®®®®®®®®®®®®* ®®»®*®®®®®®®*®*** ®®®*®®®®®®®*®*®®® ♦♦♦♦♦»♦ k nüuHpr iciiiciiiücs flzérfis il&clci íárgplfa a lilliiilniiisi üt isiiül Megszüntetik a közélelmezési minisztériumot — Tízezer tisztviselőt elbocsátanak — Májusban megkezdi működését a jegybank — A baloldali ellenzék obstrukddra készül — Maj‘ megcsinálom. S ha aztán két hét múlva pattogva állít be ugyanaz az atyafi s elmondja kacska- ringós rigmusokba foglalva, hogy: „de azt a hét meg a nyolc kirelajzu.mát ennek a mű­helynek, mikor jutok már egyszer a cipóm­hoz? ..dehogy durran vissza egy hango­sabb szóval is Hajagos bácsi. Felemeli a fe­jét, úgy, amint szokta, kiveszi szájából a pipát, szakasztott úgy, mint két hét előtt s azt mondja: — Mai4 megcsinálom. No persze. Mát ki az ördög tudná előre kiszámítani, hogy a százhetvenketíedik cipő mikor kerül sorra? Kedd lesz-e akkor, szer­da, vagy éppen csütörtök. Egy látszik csak bizonyosnak, hogy ez a százhetvenketíedik cipő a százhetvenegyedik után fog követ­kezni. Ha ez készen lesz, amaz is remélhet, addig bizony forduljon a falnak s várja a so­rát békességgel. Eddig rendben volna a dolog. Ha várni kell, hát várni kell. A bolond is láthatja, hogy annyi a lyukas cipő, mint tenger, ezzel szem­ben pedig Hajagos bácsi csak egy van: vi­lágos, hogy ő parancsol a cipőknek, nem a cipők neki. Hanem, mikor aztán Hajagos bácsinál is döccen egyet az igazság kereke, azon már méltán lehet bosszankodni. Például beáliit egy vedlettruháju mun­kásember, tisztességtudóan leemeli a kalap­ját s ez a kérése: —■ Hajagos bácsi, egy cipőm van csak, az is a lábamon van: csinálja meg az Isten szerelmére; mindjárt leadom, oszt1 megvá­rom! Mit csinálhat ilyenkor az üreg Hajagos?. Int egyet sűrű szemöldökei alól, hogy ide azzal a cipővel, nem bánja, no, ez egyszer kivételt tesz. Hanem az se kis ok, mikor bál van este a Vigadóban s valamelyik egyetemi hallgató egyenesre akarja igazítani a tánccipője sar­kát. — Tizpercnyi munka az egész, ha van szive, nem utasít vissza, Hajagos bácsi! Nem, nem, hát persze, hogy nem utasít­ja vissza. Volt ő is valamikor fiatal. Sze­gény ember eljár mezítláb, ha a szükség kényszeríti, de már bálba csakugyan nem mehet a diák félretaposotí cipősarokkal. Igen ám, de ha akkor becsap a menny­kő s felrántja az ajtót a százhetvenkettes cipő gazdája, akkor vége mindennek, akkor már csak a pipafüst mögé lehet menekülni. — Maradhasson, no! Isten neki, megcsi­nálom a magáét is, — csendesíti, csillapítja ilyenkor a cipőhegyek közül Hajagos bácsi a felbőszült ügyfelet. — Feri, a százhetven- kettest! Hjaj, ez a legszerencsétlenebb állapot. Mert most már megindul a korrupció. Haja­gos bácsi kénytelen mindazokat sorra venni, akik rajtacsipték, hogy „protekciós cipőn" dolgozik. Nincs ennek se vége, se hossza. A „kuncsaftok" félkilométerről megismerik egymást s tudják a sorrendet, mint a vízfo­lyás: minden szabálytalanság százszoros súllyal hull vissza Hajagos bácsi fejére; szin­te hihetetlen, de a pipa se Iziik ilyenkor. Csak szívja, mintha napszámba csinálná sJia a szomszéd borbély megkérdezi tőle: — Hogy van, hogy, Hajagos bácsi? ~ keserű hangon löki vissza a feleletet: — Mint a kutya a kút bán: kinlódok, Hm, pedig mi tagadás benne, nem múlik el év anélkül a Sándor-utca fölött, hogy Ha­jagos bácsi háromszor-négyszer is bele ne essék ebbe a „krédó"-ba. így volt ez most kora ősszel is. Ranyákné eugos cipőjét so- ronkivül csinálta meg. Erre aztán, mint va­lami kopófalka, esett neki a többi. Nyomták, szidták, szorongatták. Eh, megelégelte a dol­got: elküldött Péterért, a középső fiáért s azt mondta neki: — Te, Péter, hát nem bánom. Hadd hallom azokat a „tippeket!" Rettentő felfordulás történhetett a vas­tagfalu koponya mögött, hogy az öreg Haja­gos rászánta magát erre a lépésre. Péter volt — ahogy mondani szokta — a legsikertelenebb fia (a másik kettő zsebre- tetíe a kétes bókot szó nélkül), nem volt ennek a Péternek semmihez se kedve. Nem kellett neki az iskola, nem a mesterség. Kint ődöngött az utcán napestig s várta a sült ga­lambot. S lám, addig várta, mig berepült a szájába. Azelőtt majdnemhogy krajcárt nem adtak neki a járókelők, most bezzeg, vagy egy év óta úgy kicsipi magát, mint valami gróf s beszél egyfolytában a tőzsdéről, tip- pekről, mintha ő volna a Szabadság-tér igaz­gatója. Csak a tulajdon apja szemében nem tu- | dott tekintélyre vergődni. Hiába biztatta, ka- | pacitálta az öreget, hogy bízza rá a vagyon- | ját, ő ezerannyit csinál belőle: Hajagos bácsi i megvetően legyintett s így mordult vissza a csutora mellől: — Léhütő vagy, Péter, az is maradsz' hanem velem, annyit mondok, ne próbál­kozz. mert én becsületesen akarok meghalni. .S 'Imié, miivé lett a nagyszerű totgad-lsp^áis! .... stárnMmígfám­__ 3 ala tt nem az adóhivatalokba, hanem a Jegybankhoz foguk befolyni, amely külön számlát nyit a kormány részére. A Jegy­bank fogja fedezni ezekből a bevételekből az állami kiadásokat is. Az állami pénztá­rak, adóhivatalok és pénzügyigazgatóságok eddigi jellegüket elveszítik és pusztán adó- fölügyeieíi jogokat fognak gyakorolni. A pénzügyigazgatóságok ezenfelül átveszik a pénzügyminisztérium bizonyos osztályai­nak munkáját, miáltal megtörténik a pénz­ügyi közigazgatás decentralizálása. A ja­vaslat értelmében a szanálási idő első éve alatt tízezer állami tisztviselőt fognak szol­gálatból elbocsátani. Megszüntetik az ál­Budapesí, március 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- íentése.) Most már bizonyossá vált, hogy Belülien István gróf miniszterelnök a nemzet­gyűlés szerdai ülésén a Ház elé terjeszti az egyszakaszos fölhiatalmazási törvényjavasla­tot. A lapok úgy tudják, hogy a javaslat nem fogja tartalmazni a deviza- központ, a belügyi nyomozóosztály és a lakáshivatal föloszíaíására vonatkozó ren­delkezéseket, csupán a közélelmezési mi­nisztériumot szünteti meg. A javaslat leg­fontosabb része a pénzügyi kormányzat teljes átszervezése lesz. Eszerint az összes állami bevételek a szanálási idő tartama

Next

/
Oldalképek
Tartalom