Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-18 / 63. (511.) szám
K*M, március 18. *-e • ttKtnK-ww^t líl Külpolitikai tükördarabok (g.) Prága, márcm-s 17. amióta Etenc/s legutóbbi expozéjában bejelentette, hogy Cseih-Szlovákia reparációs flidósságaiiinaik és az úgynevezett föiszaba-di- fáisi költségeknek mérséklését kérte a nagy- antanittóL, azóta ez a kérdés nap trenden volt és a belpolitikai hajcilbálás e kérdés körül is tobzódott. A tegnapi nap némi tisztulást hozott ebben az ügyben, mert a kormány hivatalos kornnnüittikében közölte a ryilrtáwosság- gaJ, hogy Benesmek sikerült az adósságok mérsékléséhez (neímcsak FtanciaországirnaJk, de Amgíiájnak és Olaszországnak hozzájárulását is megnyemk. A kommiioiíké nem mond ennél többet, mindössze azt árulja el, hogy ez a hozzájár nuSás csak elvi, mert a részletkérdések körül még tárgy adások lesznek. Nem tudható tethált az, mennyit és milyen árért sikerült Bemosnék JeaJkuidma. Pedig ez a legérdekesebb kérdés, mert ha MacdonaBd- ;ról föl ás lehet tenni azt, hogy elvi és princi- piáfo lállJáspontja után indult, mikor a irtepará- cáók mérsékléséhez hozzájárult, Mussolini hozzájárulásánál önkényrelemil elötotakszák asz a kérdés, miképpen érvényesítette jt-t és Mjost az ismert <k> irt des politikái át? Mi kit volna, ha a francia frank tovább esik? Mi következett voára, ha a farncia szenátus nem fogadja el Podmoaré pénzügyi reformjavaslatait? Ezek a kérdések annyira kézenfekvőik, ho,gy az angol publicisták is feleletet keresnek reájuk. A felelet sokkal érdekesebb, mint az ember gondolná. Az angol lapok ugyanis arról tudnak és arról írnak, hogy a szenátus péntek éjszakai határozata és a váratlanul bekövetkezett fnaiikfaossz egy ■fascísítajellegű államcsínyt hiúsított meg vagy odázott el. A francia politikának vezető egyéniségei s ezek között elsősorban Miller and köztársasági elnök és Maiginot hadügyminiszter ed voltak határozva arra, hogy ebben az esetben útilaput adnak a renitens szenátus alá és össziehvjaik Vensalüesbe az úgynevezett nemzetgyűlést, mely meghosszabbítja a kamarai választásokat és megadja a kormánynak a fölhatalmazást arra, hogy az összes szükséges intézkedéseket rendeleti utón tegye meg. A Daily Héráid, az angol munkáspárt hivatalos lapja arról is túrd, hogy Magmot had- ügyimtaiszter a múlt vasárnapi minisztertanács után leiratot intézett a párisi katonai fő- parancsnokhoz és megadta az utasitásoíkiaít arra nézve, hogy milyen intézkedéseket tesz, ha Páré fölött ki kell hirdetni az ostromállapotot. Ez mind nem következett be. De az angol lapok nem hiszik azt, hogy ez a terv véglegesén elmerülhet a nemaktualitás mélyébe, mert a Manchester Guardian például azt véli, lrogy a mesterséges eszközökkel felhajtott frantóknirzus csak ideiglenes s annak stabilitása nem követkézbetiik be addig, rrrig Franciaország nem változtat azon a politikán, amelynek természetszerű k övetkezménye volt a pénzügyi egyensúly megingása. * A frankhossz más fronton is érezheti hatását és kivált politikai megnyilatkozásokat. Az olasz sajtó is erősen foglalkozik ezzel az eseménnyel és úgy tudja, hogy a frank megmentése a líra kárára történt, mert a francia kormány több millió olasz lírát dobott piacra, hogy megmentse a saját pénzének árfolyamát. Ebből azután a keserűség és az elkeseredés politikai következtetéseit vonják le az olasz lapok. Vannak, amelyek az antant-szolidaritást látják az ily manőverek által veszélyeztetve. Ezek megfeledkeznek arról hogy a frank megmentése Franciaországra nézve államüzleti érdek, amely elsőbbrendü, mint minden barátsáigi szólam és szövetségi frázis. A ítépszőveíségi delegáció meghallgatja a magyar poltflkosoftaf Magyarország külön kölcsönt vesz föl az állami üzemek újjáépítésére — A bizottság a szanálási javaslatot mihamarább tető alá akarja hozni Smetánét Prágán kívül csak halála után ismerik meg. (Meghalt 1884 május 12-én az örültek házában.) Tulajdonképpen azonban csak egyetlen müvével hódította meg az európai színházak műsorát, az „Eladott menyasszony“-nyal. Sem a többi operája (Dalibor, A csók, A titok, A két özvegy — hogy csak a nevesebbeket említsük), sem kamarazenéje, szimfonikus müvei, zongoraszerzeményei, V2gy karai nem tudtak értékük szerint elismerésre szert tenni. A hangversenyterem számára való zenemüveknél ez nem is csodálatos, mert az ilynemű szerzemények mindig a népszerűség mostohagyermekei voltak. Hacsak nem kapta föl őket valami divathóbort, mindig csak néhány kiválasztottnak szóltak. A Dalibornál és a Libus- sánál az erős nemzeti tárgy volt az elterjedés akadálya. De a Két özvegy könnyed, pikáns vígjátéki zenéje, amelyhez hasonlót ma Wolfí-Ferrarj irt csak, a Titok érett, fölényes humora világnézete, a Csók idealizált népiessége megérdemelték volna, hogy gyakrabban forduljanak meg az európai színpadokon, de hiába, a Sabina szövegére irt falusi víg opera Budapest, március 17. (Budapesti 6zerke&ztőségürtk télefonjeteiríóse. A népszövetségi bizottság tanácskozásai az egész szanálási programot felölelték. Bethlen újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a bizottsággal való tanácskozások e (hét közepén végiét érnek. A bizottság tagjai tegnap este soairén jelentek meg Bethlen miniszterelnöknél. Tegnap megérkezett Budapestre Páni olasz delegátus is. A népszövetségi bizottság tagjai tegnap délelőtt kezdték meg a politikusok meghallgatását Valamennyi meghívott eleget tesz a delegáció feíihi vasának, csupán Friedrieh István és Szilágyi Lajos jelentették ki, hogy a megjhiivást visszautasítják. A delegáció a képviselőket hármas csoportokban fogadta. Az első csoportban Peidl •Gyula, Horváth Zoltán és Púp,pert Rezső jelentek meg. A bizottság tagijai kijelentették a képviselőknek, hogy nagy gondot fordítanak arra, hogy a kölcsön ratifikációja mielőbb megtörténjék. A második csoportban Apponyá Albert gróf, Ugrón Gábor és Rass&y Károly jelentek meg a bizottság előtt. A bizottság mindannyi- ufcat meghallgatta és kérte a megjelenteket, tegyék lehetővé, hogy a kölcsönügyi Javaslat mihamarabb tető alá kerü'jön, nehogy az esetleges parlamenti vita elhúzódása kitolja a kölcsön folyósításának idejét, amiből az országra igen nagy kár háramlanék. Apponyii tömör beszédben kifejtette nézetét a köliosömiről. Kifejtette, hogy aggodalmai vaunak az iránt, hogy az újjáépítés munkáját két és fél esztendő alatt végre lehessen hajtani és hogy nézete szerint a kétszázötvenmillió araaiykoronás kölcsön nem lesz ■elegendő az ország újjáépítésére. A delegáció vezetője részletes választ adott Apponyiíiak és válaszéival sikerült is Apponyii aggodalmait eloszlatni. A kétszázötvenmiHiós aranykoronás kölcsön az a célt szolgálja, hogy fix pontot teremtsen az ország kuszáit gazdasági életében. A kölcsön nyújtásával a gazdasági élet és az államháztartás stabil támaszpontot nyer. Azonfelül a kölcsönnek meg van az az előnye, hogy a népszövetség Magyar- országgal karöltve olyan atmoszférát teremt, amely megerősíti a Magyarországba vetett bizalmat és enybiti a külpolitikai helyzet feszültségét. Apponyl az információkat megnyugvással vette tudomásul. A harmadik csoportban Me,$kó Zoltán és Ecíkhardt Tábor keresték föl a bizottságot. Eddhiairdt kifejtette kétségét, vájjon el lehet-e majd1 helyezni a külföldi kölcsönt. A bizottság Vezetője erre kijelentette, hogy három pénzpiac is van, amely hajlandó a magyar kölcsönt lejegyezni. Arra a kérdésre, hogy az állami üzemiek, főként pedig .az állaim vasút helyzetét miként akarják szanálni, a bizottság vezetője azt válaszolta, hogy a terv szerint a MÁV egy külön kölcsönt vesz föl, a luxuscikkek nneg- válmoláisára periig a kormány teljesen szabad kezet kap. Az állami üzemek rekonstruálására Magyarország a kétszázötven millió koronán fölül újabb kölcsönt fog fölvenni, amelyről már folynak a tárgyalások. Ennek a kölcsönnek a folyósítása a nagyköícsön folyósításával egyidőben várható. Végül az egységespárti képviselők csoportja jelent meg kihallgatáson a bizottság előtt. Moyois Miksa gróf a párt megbízásából kijelentette, hogy külön kérdésük nincsen, mert a tárgyalásokat közvetlenül Bethlen István gróf miniszterelnök, a párt elnöke folytatta le a bizottsággal. Bethlenben a párt teljesen meígbizik és nem tartja szükségesnek, hogy újabb kérdésekkel álljon elő, mert- jól tudják, hogy Bethlen miegvédeltmezte az ország érdekeit. Csupán arra akarják a bizottság figyelmét fölhívná, hogy az uij Jegybank fölállításánál a mezőgazdasági érdekeiket is vegyék figyelembe és hosszú lejáratú hiteílek- kd tegyék lehetővé a mezőgazdaság intenzivebbé való tételét. A bizottság erre ígéretet tett. Ezzel a politikusok kihallgatása végiét is is ért és a népszövetségi bizottság munkájának nagyrésze befejeződött. A meghívottak közül a föntebb említett képviselőkön kívül nem jelentek meg Gömbös Gyula, Zichy János gróf, Peyer Pár oly, Wolff Károly és An- drássy Gyula gróf. Ez utóbbi a Reggel munkatársának kijelentette, hogy azért nem ment el, mert a kölcsönügytö! távol akarja magát tartani, amelyért nem hajlandó semmiféle politikai felelősséget vállalni. A köl- csöniügybeu elfoglalt álláspontját egyébként a nemzetgyűlés egyik legközelebbi ülésén rész- etesen ki fogja fejteni. Ma délután a népszövetségi delegáció újból megkezdte tárgyalásait Bethlennel, Wal- kóval és Kállayval. A tanácskozás egy-két napig fog tartani és azon az öt félévre szóló aranykoronás alapra való költségvetés megállapítása kerül szóba. Ha a tanácskozásokat befejezték, a delegáció munkája véget ért. A delegáció elutazása után időszerűvé válik a szanálási törvényjavaslat parlamenti tárgyalása. A fölhatalmazási javaslat már elkészült és jelenleg politiki és diplomáciai tárgyát képezi. A Tőzsdei Hírlap arról értesül, hogy a népszövetségi delegáció nemcsak a behozatal és kivitel teljes fölszabadítását, hanem a devizaforgalom mostani korlátainak megszüntetését is követeli. Ma megje’ent a kényszerkölcsön második részének beszolgáltatásáról szóló rendelet. Hivatalos kimutatás szerint március 1 -töl máig 366.000 adózó 192 milliárd korona kényszerkölcsönelőleget fizetett be az állampénztárba. A MÁV deficitje nyolc hónap alatt 68 rnilliárdra emelkedett. A kiadások 484 mil- üárdra rúgnak, amivel szemben a bevétel mindössze 416 milliárd. Hivatalban az igazságügyminiszter Pesthy Pál, az újonnan kinevezett igaz- ságügyminiszter ma elfoglalta hivatalát. Szétoszlatott szocialista gyűlés A Magyar Országos Tudósitó jelenti: Tegnap délután a szociáldemokratapárt a Petőfi-téren ünnepséget rendezett, amelyen nyolcezren vettek részt. Az ünnepség után egy másfélezer főből álló tömeg a Kossuth Lajos-utcán végigvonulva a Marseillest énekelte és Károlyit, Kun Bélát és Bokányit éltette. A Rákóczi-utnál gyalogos és lovasrendőrség föl akarta oszlatni a tömeget, amely köveket dobált a rendőrség felé. Erre a rendőrök kardlapot használva szórták szét a tömeget. Sérülésről eddig nincs jelentés. A szétoszlatás után mintegy hétszáz főnyi tömeg továbbvonult a Rákóczi-uton, de a rendőrség ezeket is szétoszlatta. A rendzavarás mindössze egy negyedóráig tartott. A népszövetségi delegáció munkája Budapestéi A Budapesten tartózkodó népszövetségi delegáció egyik nagysulyu tagjától kaptuk a következő rendkívül érdekes információkat, amelyek széles perspektívában világítják meg a külföldi kölcsön körülményeit. — A népszövetségi delegáció — mondotta informátorunk — Bethlen gróf miniszterelnök és Kállay volt pénzügyminiszter információi alapján már Budapestre érkezése előtt is bőséges statisztikai anyaggal rendelkezett Magyarország gazdasági s elsősorban termelési viszonyait illetően. Igen nagy hálával tartozunk Korányi Frigyes báró párisi magyar követnek, aki a prellimináris munkálatokban mindig nagy előzékenységgel járt kezünkre. A delegáció budapesti tartózkodásának céljait a következőkben lehetne körvonalazni : 1, A népszövetségi tanács mindenekelőtt részletesen ismerni akarja az egyes állami üzemek (államvasutak, monopóliumok stb.) efiektiv jövedelmezőségét; az egyes beruházások indokoltságát és gazdaságos voltát, valamint azokat a terveket, amelyekkel az állami üzemek némelyikénél — elsősorban az államvasutaknál — mutatkozó deficit elmúnáiható lenne. Hangsúlyoznom kell, hogy a delegáció e tárgyban nem hozott magával kész terveket * s munkája kizáróan a magyar kormány terveinek megvizsgálására és részletezésére szorítkozik. 2. A delegáció bizonyos határozottabb formulákba öntve foglalkozott a. követendő pénzügyi politikával, amelynek részletezését különben — javaslatok formájában — már Géniben elvégezték. A népszövetségi tanács érett megfontolás után bizonyos adó- és devizapolitikai javaslatokat tett a magyar kormánynak. Ezeknek a javaslatoknak legnagyobb részét a magyar hivatalos körök is helyeselték, legföljebb néhány alárendelt jelentőségű pont körül folyik a vita. A népszövetség pénzügyi bizottságának véleménye szerint a magyar korona értékét a végleges megoldásáig semmiféle módon nem szabad befolyásolni, mivel minden erőszakos beavatkozás a gazdasági életre igen hátrányos következményekkel járna. Hasonlóképpen káros lenne a belső kölcsön fölvételénél minden olyan rendszabály, amely az egyes ipari és termelési ágakra aránytalan terheket ró* 3. Igen fontos föladata a delegációnak, hogy megismerje a magyar magángazdaság viszonyait is. Ez a föladat három részre oszlik: a pénzpiac, a gyáripar és a földbirtok teher- biróképességének megvizsgálására. A delegáció a legintenzívebb munkát fejti ki, hogy e tárgyban tiszta és teljes képet alkosson magának s mindig módot keres arra, hogy az ipari, illetőleg agrárérdekeltségek véleményét meghallgassa. Megállapításaink ez Irányban természetesen nem befolyásolják a jóvátétel! fizetések már megállapított menetét. 4. A népszövetségi delegáció legfontosabb föladatának tartja, hogy az átmeneti időszakra biztosítsa a pénzügyi egyensúlyt, E célból ismételten tanácskozott Bethlen gróf miniszterelnökkel és Kállay Tibor dr. volt pénzügyminiszterrel, akinek két és félévre előre kidolgozott költségvetési javaslatát részletes megbeszélés tárgyává tette. ÜL ekkor már elvágta a magyar földhöz kapcsoló szálakat (talán ezért halaványodnak el mindjobban tisztáira artisztikus, szimfonikus müvei), ezzel szemben Smetanában frissebben szólalnak meg, mint valaha, a népies hagyományok. A „Moldva" című részben ott halljuk a cseh erdő lombjainak susogását, a folyón tutajozó hajós mélabus énekét, a vízimalmok ritmikus kerepelését, a lakodalmas falusi nép táncát — mindez elevenebb, mint a zenei ellenpont és hangszerelés szintén nem mindennapi tehetségre valló művészete. Ilyenformán a tanítvány szinte fölülmúlta mesterét, azért, mert őt még a dicsőség és európai brr nem szakította el attól az őstalajtól, amelyből Antaeusként minden művésznek uj erőt kell merítenie. , elnyomta őket mind- Az Eladott menyasz- szony amúgy igazában mutatja, mily csodálatos, örökéletü az igazi népművészet —. olyan ez a zene, mintha nem is emberi elme retortáján ment volna keresztül, hanem ott nőtt volna magától az Isten gyönyörű természetében, mint a hegyről csobogó patak üveghangja és a fák ütemes, rejtélyes lornb- susogása. Smetana munkássága mintha csak a Homéroszéhoz volna hasonló, aki összegyűjtötte mindazt a hagyományt, amely végtelen gazdagságban burjánzott körülötte, megnyirbálta, hogy csak a legsudarabb, leghatalmasabb és legegészségesebb hajtások maradjanak meg és aztán megszólalt rhap- szódi szerénységében és egyre csak dalolt, dalolt... Pedig a Smetana müve zenefechnikailag is elismerésre méltó, legfőképpen azért, mert soha egy pillanatig sincs a hallgatónak az az érzése, hogy- itt egy nagy műalkotás tervszerű egyetemessége épült föl, hogy egy nálánál hatalmasabb művészi egyéniség nagyszerű koncepciója nyomja el. A technikai tudás annál nagyobb művészet, minél kevésbbé lehet megnyilvánulását észrevenni és ezért sikerült legjobban az Eladott menyasszony zenéje, mert csak a műhelybe be-bekukkantó szakértők tudják hangszerelésének és kont- rapunktikájáiiak zseniális tudatosságát megbecsülni — a naiv hallgató élvez ugyan, de mintha azt mondaná: Hát ez is művészet? Igenis művészet, a legnemesebb fajtából! Valamikor a népdalt is dudvánaik nézték, nevették — míg Herder rá nem mutatott szent őserejére. Ugyanilyen igazságtalanság volna a polkát, a néptáncot lebecsülni, inért a művészet berkeiben minden anyag nemes, mely virágszerüen a természet keblén nő! Aki ezt fölismeri és az ősi erőt benne észrevétlenül idomítja, oitogatjn, irányítja, az birtokában van a legnagyobb tehetségnek: az az emberiség művésze.
