Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-02 / 52. (500.) szám

4

Sárosi juhtúró Kanadában

Lethbridge, február közepe.

Sietek megjegyezni, hogy ez az erősen reklámizti cim egyelőre csak terv, melyneik gondolata a kanadai Aíberta-tartománybeli magyar és angol juhászfarmok látogatása folyamán született meg agyamban.

Saskatchewan és Manitoba tartományokban mesélték a telepesgazdák, hogy ha juh- gazdaságot akarok látni, Lethbridge környékét kell végigjárnom. Letihibridge tulajdonképpen a C. P. R., a Canadian Pacific Rail- way-társaság egyik legnagyobb szénbánya- telepe, környékén azonban pompás „alpesi" legelő, sőt búzatermő területek is vannak.

Szarka János telepesgazda, akit előre értesítettünk jövetelünkről, kitűnő Ford-gé- péh vitt ki bennünket a 3-as és a 6-os számú tárnák megtekintésére. Kétszeresen érdekelt a dolog, tudtam, hogy igen sok magyar és felsőmagyarországi szlovák munkás dolgozik a bányákban, de meg pompás alkalom volt, hogy a legnagyobb kanadai szénbányák egyikét szakemberek vezetése mellett végigtanulmányozhatom. Délután háromkor váltják fel a reggel hét óra óta dolgozó csoportokat, fél négy tájban odaállítunk az óriás liftek elé, amelyek buszával, harmincával szállították a föld mélyéből a fáradt, kormos embertömegef. Minden munkás sapkáján ott világit még a kis villanylámpa, melynek drótja a munkás nyakáról lógó akkumulátorig vezet. Kezükben ételedény, bőrzubbonyuk csupa korom, piszok. A családos emberek egyenest közeli munkásházaikba, vagy a bányatársaság által rendelkezésükre bocsátott ingyen vasúttal Letihíbridgebe sietnek,, A nőtleneket nem várja otthon fürdő és gondos feleség, előbb a bánya-fürdőben mossák magukat tisztára, úgy térnek csak aztán közeli, vagy távolabbi szállásukra. Munkásváltáskor a lifttel leereszkedtünk a négyszáz I'áb- nyi mélységű hatos számú tárnába. Pislogó kis villanylámpások, mint afféle ide-oda röpködő szentjános-bogarak, jelezték a sötét folyósén keresztül-kasul vezető utat, melyen a munkások a részükre kijelölt állomásra jutnak, hogy nehéz nyolc órai munkával hozzák napfényre az emberiség legértékesebb kincsét, a fekete gyémántot. Vannak, akiket óraszám fizetnek, ezek hat-hét dollárt keresnek naponta, a kitermelt szé'nmennyiség szerint fizetett munkás azonban napi 8—10 dollárig is felvihet!. Ez utóbbi eset azonban már igen neftéz munkát igényel. A levegő aránylag nem olyan fullasztó, mint alhogy a leereszkedéskor várná az ember, kitűnő szellőztető készülékek működnek, nagyot léleg- 'zettem mégis, mikor egy félóra! ottlét után ismét szabad levegőre jutottunk. Bizony-bizony keserves munkát végeznek a „fekete magyarok", mint ahogy a szénmunkást a farmer nevezni szokta s mégis csak szebb, tisztább, napsugarasabb az élet odakünn a tanyán, ahol ugyan nem nyolc, de tiz-tizen- ■négy órát is dolgozik nagy munkaidőben a farmer s nem fekete gyémántott, de arany buzakalászt termel, izzadt homlokán azonban az Ur Isten tiszta kék ege ragyog, pacsirta zengi munkájához a kisérő zenét, déli pihenéskor tiszta forrás az itala s zöld pázsit fele alatt a párna. S bár mindebből a poétikus ki- séretből decemberben mitsem élveztem, — Kanadában ilyenkor már régen hóval fedett a táj — a magyar gazdák tanyáin melegség, igaz magyaros vendégszeretet fogadott. Jól esett ezekkel a magyar földről busz-harminc évvel ezelőtt elkerült derék magyar munkás- emberekkel elbeszélgetni, látni milyen jó hazafiak maradtaik, mennyire velünk éreznek, mennyire fá jnekik az ezeréves ország szét- darabolása.

De nehogy eltérjek a cikkem anyagául eredetileg szánt tárgytól, — a juhitenyésztésre is rákerült a sor. M:nt sárosi juhsajttermelőt kétszeresen érdekelt megtudni, mi az oka annak, hogy Kanadában csak a gyapjú és a Ifous kedvéért tenyésztik a juhot, sajt- termelésre pedig egyáltalán nem fordítanak gondot.

— Kanadában nem divat a juhsajt, az angolok kinevetnék, aki fejni akarná a juhot, — volt kérdezősködésemre a lakonikus válasz.

Pedig úgy az angol, mint az amerikai nagyon szeret mindenfajta sajtot, noha egész Amerikában és Kanadában alig találtam valahol is ehetőt. Micsoda forgalmat lehetne itt afféle sárosi módra készült csemege-brindzával elérni. Egy hozzáértő otthoni bacsót kellene csak kihozni, aki megtanítaná az itteni gazdákat a kellő kezelésre, a sajtot összevásárolnánk s akár betéti, akár szövetkezeti alapon, egy központi fekvésű vasutmenti városban gyárat építenénk, megfelelő reklámot csinálnánk s meg vagyok győződve, hogy kincsesbánya lehetne a dologból.

Koleszár János, Gömörrnegyéből ide telepedett gazda magyarán* meg nekem legér teíme', eb ben a kanadai juihtenyészités csiniát-binját. Elmondta, hogy kevés magyar farmer tart nagyobbszámu juhot, de ha komolyan hozzá akarnék fogni a juhsajt gyártás megszervezéséihez, az itteni „birkakirályi", valami Curry nevű angol farmert kell meglátogatnunk; hat gazdaságán mintegy 10—12 ezer juhot tenyészt, ha ezt az embert meg tudjuk tervünknek nyerni, egy-kettőre nyélbe üthetjük a a sajtgyártást.

Lethbridge egyik legszebb házában lakik a gazdag angol paraszt. Hat farmjának vezetését egy-egy fiára bízta, ő maga a gazdálkodás üzleti részét intézi. Szivesen hallgatta, hogy érdeklődöm a jnftgazdálkodás iránt, a magyar juhtenyésztés híréről hallott valamit harangozni, érdekelték magyarázataim, s tetszett neki az idea, hogy juihíejet is fel lehet valamire használni s ezek szerint nem kettő hanem „három bőrt is lehet mmzni a birkáról".

— Megbrőbáíha’tjuk a dolgot, —• szólt kedélyesen dörzsölgetve a 'kezeit. Egy farmoPozsony, március 1.

(Saját tudósítónktól.) Pénteken délután temették el Nyitráin az állatias kegyetlenséggel meggyilkolt Kolenaty Ödönnét. A boncolás azt állapította meg, hogy az asszonyt a nyaka köré csavart, zsebkendőből font hurok fojtotta meg.

Nagyon megnehezíti a nyomozást, hogy a gyilkosság hétfőn délután történt és csak szerdán reggel fedezték föl. A meggyilkolt nyakán lévő zsebkendőben egy B.-monogra- mot találtak. Ennek alapján a nyitnád rendőrség le is tartóztatott egy nyitrai fiatalembert, de a nyom hamis volt.

Egész bizonyos, hogy kelten követték el a rablógyilkosságot: egy férfi és egy nő. A pozsonyi rendőrség azért küldte ki két de- tektivjét: Mazouch és Weigert felügyelőket, mert Pozsonyban az a föltevés alakult ki, hogy

egy pozsonyi züllött házaspár követte el a gyilkosságot.

A házaspár ujjlenyomata és fényképe a rendőrség kezében van. Már most azt kell csak megállapítani, hogy a házaspár járt-e hétfőn Nyit’rán?

A nyomozást Teissman nyitrai csendőr- főhadnagy és Mrva szolgabiró, rendőri előadó irányítják. Mrva szolgabiró tudósitónkÁranyvalutában fizetik a munkásokat —

Moszkva, március 1. ,

(Orosz távirati ügynökség.) A szovjet- szövetség munkaügyi tanácsa tegnap azt a határozatot hozta, hogy a munkabéreket1 március 1-től kedizve aranyrubelben fogja számítani. A munkabéreket, vagy ezüstpénzben, cser yenedben, vagy állampénzíiári bonokban fogják kifizetni. A munkaügyi tanács döntését azért fogadták el, mert a munkásság panaszkodott amiatt, hogy szovjetvíalutában kapott béreit nehéz és hátrányos átszámolnia használható valutára. A munkaügyi tanács javaslata szerint a szövjetszövetség területét három zónába osztják, melyekben a létminimumnak megfelelően fogják megállapiitani a béreket.

A munkaügyi tanács határozatot hozott arra is, hogy március 1-étől kezdve az összes állami, községi és magánkézen levő kiskereskedelmi üzemek üzlethelyiségeikben árlapot tartoznak kifüggeszteni, amelyen a hivatalosan megalapított árak arany rubelekben vannak feltüntetve. Az árakat a kormányzósági és kerületi végrehajtó bizottságok, vagy a helyi végrehajtó bizottságok állapítják meg a munkaügyi tanács irányelvei szerint.

A szovjetszövetség egész területén behozandó aranyvalutára vonatkozóan a munkaügyi tanács egész sereg rendeletet hozott. E rendeletek egyike elrendeli, hogy minden szerződést és a fizetési kötelezettségekre vonatkozó .minden határozatot arany rubelben kell kötni. A munkabérekre vonakozó kollektív szerződések ananyrubclre számítandók át. az újonnan kötendő kollektív szerződések csak arany rubelben történhetnek. Minden más szerződés érvénytelen. A munkaügyi tanács egy „árurubelt" egy aranyrubel s harminc kopekában állapított meg. Tekintettel arra, hogy az üzletek az aranyvalutára való áttérésen nyernek, a* munkaügyi tanács felhatalmazta a helyi bizottságokat, hogy az árakat megfelelően szállítsák le, nehogy az

mon korábban választjuk majd el az anyától a bárányt s ha csakugyan kihozatja egyik értelmes birkapásztorát, aki megtanít bennünket a satcsinálásga, a többi farmon is bevezethetjük az uj eljárási módot, a sajt elhelyezése azonban az ön gondja legyen.

— All riglht — csapiam kezébe. — Ha jövő ősszel ismét kijövök, hozzálátunk a munkához.

Másnap már mindenfelé tárgyalták a farmokon, hogy magyar satgyár készül Lethbrid- gen. Voltak, akik tudni vélték, hogy már telket is vásároltunk.

Eddig persze még nem jutottunk s egyelőre csak agyunk sejtjeiben raktuk le a gyár alapköveit, — de mit lehessen tudni! Képzeletben már a Fifth Avenue elegáns csemege kereskedéseinknek kirakatában látom a büszke felírást:

„Itt magyar csemegesajt kapható."

Dobay István.

nak a következő információt volt szives adni:

— A bűntény rendkívül misztikus és e pillanatban — pénteken este — még senki nincs letartóztatásban. Egész bizonyos, hogy az öregasszony valamelyik fölhajtónőjének segítségével követte el a tettes a gyilkosságot. Sok kétes nő fordult meg a találkahelyen, éppen ezért a nyomozás igen nehéz.

Az elvitt értékekre vonatkozóan Mrva előadó ezt mondta:

— Pénz nagyon kevés juthatott a gyilkosok kezébe, mert a varrógép olajtartályában elrejtve megtaláltunk három betétkönyvet

128.000 koronáról és 2200 korona készpénzt. Az asztalon feküdt két régi magyar betét- könyvecske 2000 koronáról. Ezt azért nem vitték el, mert jeligén vannak elhelyezve a bankban. Elvitték azonban — a mi tudtunk- kai — a következő ékszereket: aranyórát,

arany karperecéit, brilliiáns arany gyöngy- nyakéket, aranyláncot- Az egésznek 5—6000 korona értéke lehet.

Végül megcáfolta a nyomozást vezető szolgabiró a Kolenaty né legendás albumának föltalálásáról elterjedt hirt. Albuma tényleg volt a találkahely tulajdonosnőjének,, miután azonban igen sok kellemetlensége, sőt rágial- mazásh pőréi keletkeztek miatta, úgy látszik, megsemm isitette.

Megkezdődött az ezüst- és rézpénzforgalom

uj valutára való áttérés a fogyasztóik kárára történjék.

A pénzügyi népbiztosság utasította az összes helyi osztályait, hgoy az aranyrubelre való átmenetet az 1923. kiadású szovjetbankjegyek; rendszeres összevásárlásával támogassák. Az eddigi szovjet valuta részére külön beváltási árfolyamot állapítanak meg. A munkaügyi tanács összes határozatai március 1-vel lépnek életbe, mely az aranyvalu- fára való áttérés első napja és az arany- és részvényforgalom kezdete.

Rövidesen megkezdődik a román-orosz konferencia

Bukarest, március 1. A küszöbön álló román-orosz konferencia előmunkálatairól Dúca miniszterelnök elnökletével tegnap fontos tanácskozást tartottak a külügyminisztérium épületében. Az Adeverul szerint Bratia- nu pénzügyminiszter expozéjában a gazdasági kérdésekről számolt be s különösen a Becsben letárgyalandó kártalanítási kérdés fntosságát hangoztatta. Románia Oroszor- j szagtól négymiliiárd aranyfrankot követel teljes kártalanítás címén. A delegáció tagjaivá Langarasoanu meghatalmazott minisztert. Draghiioescu szenátort és Djuvara képviselőt nevezték ki. A konferencia valószínűen márc. 9-ike körül veszi kezdetét.

A szovjet kártérítést követel a nagyhatalmaktól az intervenciókért

Moszkva, március t. Az „Intervenció áldozatainak segélyzöbizottsága" lapjelentések szerint fölhívást intézett Szovjetoroszország lakosaihoz, akikkel közli, hogy több álam polgárai által Oroszországban a forradalmak ideje alatt elveszi (lett pénzének megtérítését követeli az orosz kormánytól. Ez annyit jelent, hogy Oroszországnak vissza kellene adnia azokat a vállalatokat, amelyeket államosítottak és hogy. Oroszországnak meg kell fiEgy pozsonyi házaspár követte el a nyitrai gyilkosságot?

Mennyi volt a zsákmány? — A legendás album

Oroszország

március elsején Mér! az aranpamtára

Vasárnap, március 2.

zetnie mindazokat az összegekét, amelyeket a régebbi orosz kormányok kölcsönképpen vettek föl. Csupán Anglia 1800 millió aranyrubelt követel Oroszországtól. A szovjet köztársaságok szövetsége ennélfogva ellenköveteléseket támaszt, és követeli azt, hogy térítsék meg mindazokat a károkat, aemiyeket a . külföldi intervenciók és fehér hadseregek külföldi támogatással okoztak Szovjetoroszország lakosságának. Szovjetoroszország minden lakosa jelentse be az őt ért kárt a bizottságnak, amely különös éber figyelemmel kiséri az ukrajnai zsidóellenes pogromok áldozatainak sorsát, valamint az Északorosz- ország lakosait ért gazdasági csapások következményeit. Az erősen károsult vidékekre a bizottság albizottságokat 'küldött ki.

Bukarestben az a vélemény, bogy Besszará- bla elimerése nélkül Oroszországban lehetetlen a megegyezés, ellenkező esetben a tárgyalást félbeszakítják.

Esküdtszéki tárgyalások

Gömörben

Gyilkosság, emberölés, rablás — Életfogytiglani {egyházra Ítélték a feleség- és apagyilkost Rimaszombat, március 1.

(Saját tudósi tónk tói) A napokban értek véget a Rimaszombatban megtartott esküdtszéki tárgyalások. Az érdekesebb tárgyalásokról röviden a következőkben emlékezünk meg:

Az esküdtszék először Körösi István pelsőci lakos ügyében ítélkezett, aki gyilkosság vádja miatt áiilt az esküdtek előtt A vád szerűit Körösi István ugyanis 1918 november 4-én este 6 óra tájban a nyilt utcán megtámadta Pulen Pált, aki régi haragosa volt Körösi ijesztésiil revolveréből háromszor a levegőbe lőtt, mire Pulen kést rántott és nekitámadt Körösinek. Dulakodás kezdődött Körösi és Pulen között, minek az lett a vége, hogy Körösi fejszét kerítve azzal támadt Füleimé és négyszer oly erővel verte fejbe, hogy Pulen Pál rögtön kiszenvedett. A íőtárgyaláson Körösi beismerte, hogy verekedés közben megölte Pulent. Weinberger Rezső dr. rimaszombati ügyvéd védőbeszédében azonban kimutatta, hogy Körösi tettét Önvédelemből követte el és kérte a vádlottnak felmentését. Az ál'lamügyész a vádlott elitélését kérte. Hosszas tanácskozás után az esküdtszék Körösi Istvánt a gyilkosság büntette alól felmentette.

Boross Gyula, akit betöréses rablással vádoltak, 1923 január 25-én kirabolta Klobstock Móric horkai lakost, kitői körülbelül hatvanezer korona értékű értéktárgyakat rabolt el. Boross Gyula tagadta tettét, azonban a beidézett tanuk mind ellene vallottak, úgy hogy az esküdszék Bo- rosst nyolcévi börtönre ítélte. Boross és védője, Witt Sándor dr. rimaszombati ügyvéd az ítélet ellen felebbeztek.

Február 18-án Simon András berzétei lakos ügyét tárgyalta a rimaszombati esküdtszék, aki emberölés vádjával terhelten állt a biróság előtt. A tárgyalást Cseh István törvényszéki elnök zette. A vádlott védője, Weinberger Rezső dr. rimaszombati ügyvéd volt. A vád szerint S'-mon András 1922 junius 10-én Berzéten Táncos Ferenc vendéglőjében mulatott. Mulatság közben Hitzer János sértegette, majd verekedni kezdtek, miközben a csizmaszárából előrántott késsel négyszer oly szerencsétlenül szúrta meg Hitzert, hogy a szerencsétlen ember a súlyos sérülések következtében azonnal meghalt Simon Andrást az esküdtek szándékos emberölés büntette miatt hatévi börtönre Ítélték. Úgy az elitéit, mint védője feleb- bezéssel éltek.

Ugyancsak február 18-án tárgyalta a rimaszombati esküdtszék Színtan Kablou Károly hel- pai lakos bűnügyét, kit gyilkossággal vádoltak. Nevezett 1923 november 14-én fiát: Andrást és ennek feleségét, Sziman Ceronikát,, valamint leányát, Pavlinát hamis ürügy alatt este elküldte hazulról és amidőn ezek eltávoztak, feleségét, aki a konyhában mosott, baltával háromszor fejbeütötte. A szerencsétlen asszony azonnal meghalt. A vádlott tagadta tettét, mindazonáltal az esküdtek életfogytiglani fegyházra ítélték. Az ítélet kimondásánál súlyosbító körülménynek vették az esküdtek, hogy a vádlott húsz év előtt édesatyját baltával szintén agyonütötte.

Frank József és Stenke József budapesti lakosok ügyében, akik 1923 december 27-ike óta vizsgálati fogságban vannak. A vád szerint Frank József és társa 1923 május 15-én Rozsnyón Hi- ezér Andrást megtámadták és a nála levő 8600 korona pénzösszeget erőszakkal elrabolták. Az esküdtek rablás büntette miatt Frank Józsefet és társát bűnösöknek mondották ki és egyénenként öt-öt évi fegyházra Ítélték .

Boross János és Frecskó István rablással vádolt egyének tettét tárgyalták. Nevezettek ugyanis 1923 szeptember 8-án Harkács község mellett a gyanútlanul templomba igyekvő embereket az utón fegyverrel megtámadták és kirabolták. A többektől így elrabolt ősszel 1300 koronát tett ki. A főtárgyailáson a vádlottak tettüket beismerték. Az esküdtszék egyenként négy-négy évi börtönre Ítélte el őket.

— (Állami tisztviselők a köztársasági elnöknél.) Masaryk köztársasági elnök csütörtökön este több mint ötszáz állami tisztviselőt fogadott. A meghívottak estebédre is vendégei voltak a köztársasági elnöknek.