Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-02 / 52. (500.) szám

4 Sárosi juhtúró Kanadában Lethbridge, február közepe. Sietek megjegyezni, hogy ez az erősen reklámizti cim egyelőre csak terv, melyneik gondolata a kanadai Aíberta-tartománybeli magyar és angol juhászfarmok látogatása fo­lyamán született meg agyamban. Saskatchewan és Manitoba tartományok­ban mesélték a telepesgazdák, hogy ha juh- gazdaságot akarok látni, Lethbridge környé­két kell végigjárnom. Letihibridge tulajdon­képpen a C. P. R., a Canadian Pacific Rail- way-társaság egyik legnagyobb szénbánya- telepe, környékén azonban pompás „alpesi" legelő, sőt búzatermő területek is vannak. Szarka János telepesgazda, akit előre értesítettünk jövetelünkről, kitűnő Ford-gé- péh vitt ki bennünket a 3-as és a 6-os számú tárnák megtekintésére. Kétszeresen érdekelt a dolog, tudtam, hogy igen sok magyar és felsőmagyarországi szlovák munkás dolgo­zik a bányákban, de meg pompás alkalom volt, hogy a legnagyobb kanadai szénbányák egyikét szakemberek vezetése mellett végig­tanulmányozhatom. Délután háromkor vált­ják fel a reggel hét óra óta dolgozó csoporto­kat, fél négy tájban odaállítunk az óriás lif­tek elé, amelyek buszával, harmincával szál­lították a föld mélyéből a fáradt, kormos embertömegef. Minden munkás sapkáján ott világit még a kis villanylámpa, melynek drót­ja a munkás nyakáról lógó akkumulátorig vezet. Kezükben ételedény, bőrzubbonyuk csupa korom, piszok. A családos emberek egyenest közeli munkásházaikba, vagy a bányatársaság által rendelkezésükre bocsá­tott ingyen vasúttal Letihíbridgebe sietnek,, A nőtleneket nem várja otthon fürdő és gondos feleség, előbb a bánya-fürdőben mossák ma­gukat tisztára, úgy térnek csak aztán közeli, vagy távolabbi szállásukra. Munkásváltás­kor a lifttel leereszkedtünk a négyszáz I'áb- nyi mélységű hatos számú tárnába. Pislogó kis villanylámpások, mint afféle ide-oda röp­ködő szentjános-bogarak, jelezték a sötét fo­lyósén keresztül-kasul vezető utat, melyen a munkások a részükre kijelölt állomásra jut­nak, hogy nehéz nyolc órai munkával hoz­zák napfényre az emberiség legértékesebb kincsét, a fekete gyémántot. Vannak, akiket óraszám fizetnek, ezek hat-hét dollárt keres­nek naponta, a kitermelt szé'nmennyiség sze­rint fizetett munkás azonban napi 8—10 dol­lárig is felvihet!. Ez utóbbi eset azonban már igen neftéz munkát igényel. A levegő arány­lag nem olyan fullasztó, mint alhogy a le­ereszkedéskor várná az ember, kitűnő szel­lőztető készülékek működnek, nagyot léleg- 'zettem mégis, mikor egy félóra! ottlét után ismét szabad levegőre jutottunk. Bizony-bi­zony keserves munkát végeznek a „fekete magyarok", mint ahogy a szénmunkást a far­mer nevezni szokta s mégis csak szebb, tisz­tább, napsugarasabb az élet odakünn a ta­nyán, ahol ugyan nem nyolc, de tiz-tizen- ■négy órát is dolgozik nagy munkaidőben a farmer s nem fekete gyémántott, de arany buzakalászt termel, izzadt homlokán azonban az Ur Isten tiszta kék ege ragyog, pacsirta zengi munkájához a kisérő zenét, déli pihe­néskor tiszta forrás az itala s zöld pázsit fele alatt a párna. S bár mindebből a poétikus ki- séretből decemberben mitsem élveztem, — Kanadában ilyenkor már régen hóval fedett a táj — a magyar gazdák tanyáin melegség, igaz magyaros vendégszeretet fogadott. Jól esett ezekkel a magyar földről busz-harminc évvel ezelőtt elkerült derék magyar munkás- emberekkel elbeszélgetni, látni milyen jó ha­zafiak maradtaik, mennyire velünk éreznek, mennyire fá jnekik az ezeréves ország szét- darabolása. De nehogy eltérjek a cikkem anyagául eredetileg szánt tárgytól, — a juhitenyész­tésre is rákerült a sor. M:nt sárosi juhsajt­termelőt kétszeresen érdekelt megtudni, mi az oka annak, hogy Kanadában csak a gyap­jú és a Ifous kedvéért tenyésztik a juhot, sajt- termelésre pedig egyáltalán nem fordítanak gondot. — Kanadában nem divat a juhsajt, az an­golok kinevetnék, aki fejni akarná a juhot, — volt kérdezősködésemre a lakonikus válasz. Pedig úgy az angol, mint az amerikai na­gyon szeret mindenfajta sajtot, noha egész Amerikában és Kanadában alig találtam va­lahol is ehetőt. Micsoda forgalmat lehetne itt afféle sárosi módra készült csemege-brind­zával elérni. Egy hozzáértő otthoni bacsót kellene csak kihozni, aki megtanítaná az itteni gazdákat a kellő kezelésre, a sajtot összevá­sárolnánk s akár betéti, akár szövetkezeti alapon, egy központi fekvésű vasutmenti vá­rosban gyárat építenénk, megfelelő reklámot csinálnánk s meg vagyok győződve, hogy kincsesbánya lehetne a dologból. Koleszár János, Gömörrnegyéből ide te­lepedett gazda magyarán* meg nekem leg­ér teíme', eb ben a kanadai juihtenyészités csin­iát-binját. Elmondta, hogy kevés magyar far­mer tart nagyobbszámu juhot, de ha komo­lyan hozzá akarnék fogni a juhsajt gyártás megszervezéséihez, az itteni „birkakirályi", valami Curry nevű angol farmert kell meglá­togatnunk; hat gazdaságán mintegy 10—12 ezer juhot tenyészt, ha ezt az embert meg tudjuk tervünknek nyerni, egy-kettőre nyél­be üthetjük a a sajtgyártást. Lethbridge egyik legszebb házában lakik a gazdag angol paraszt. Hat farmjának veze­tését egy-egy fiára bízta, ő maga a gazdálko­dás üzleti részét intézi. Szivesen hallgatta, hogy érdeklődöm a jnftgazdálkodás iránt, a magyar juhtenyésztés híréről hallott valamit harangozni, érdekelték magyarázataim, s tet­szett neki az idea, hogy juihíejet is fel lehet valamire használni s ezek szerint nem kettő hanem „három bőrt is lehet mmzni a birká­ról". — Megbrőbáíha’tjuk a dolgot, —• szólt ke­délyesen dörzsölgetve a 'kezeit. Egy farmo­Pozsony, március 1. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután temették el Nyitráin az állatias kegyetlenség­gel meggyilkolt Kolenaty Ödönnét. A bonco­lás azt állapította meg, hogy az asszonyt a nyaka köré csavart, zsebkendőből font hu­rok fojtotta meg. Nagyon megnehezíti a nyomozást, hogy a gyilkosság hétfőn délután történt és csak szerdán reggel fedezték föl. A meggyilkolt nyakán lévő zsebkendőben egy B.-monogra- mot találtak. Ennek alapján a nyitnád rendőr­ség le is tartóztatott egy nyitrai fiatalembert, de a nyom hamis volt. Egész bizonyos, hogy kelten követték el a rablógyilkosságot: egy férfi és egy nő. A pozsonyi rendőrség azért küldte ki két de- tektivjét: Mazouch és Weigert felügyelőket, mert Pozsonyban az a föltevés alakult ki, hogy egy pozsonyi züllött házaspár követte el a gyilkosságot. A házaspár ujjlenyomata és fényképe a rendőrség kezében van. Már most azt kell csak megállapítani, hogy a házaspár járt-e hétfőn Nyit’rán? A nyomozást Teissman nyitrai csendőr- főhadnagy és Mrva szolgabiró, rendőri elő­adó irányítják. Mrva szolgabiró tudósitónk­Áranyvalutában fizetik a munkásokat — Moszkva, március 1. , (Orosz távirati ügynökség.) A szovjet- szövetség munkaügyi tanácsa tegnap azt a határozatot hozta, hogy a munkabéreket1 már­cius 1-től kedizve aranyrubelben fogja számí­tani. A munkabéreket, vagy ezüstpénzben, cser yenedben, vagy állampénzíiári bonokban fogják kifizetni. A munkaügyi tanács dönté­sét azért fogadták el, mert a munkásság pa­naszkodott amiatt, hogy szovjetvíalutában ka­pott béreit nehéz és hátrányos átszámolnia használható valutára. A munkaügyi tanács ja­vaslata szerint a szövjetszövetség területét három zónába osztják, melyekben a létmini­mumnak megfelelően fogják megállapiitani a béreket. A munkaügyi tanács határozatot hozott arra is, hogy március 1-étől kezdve az összes állami, községi és magánkézen levő kiskeres­kedelmi üzemek üzlethelyiségeikben árlapot tartoznak kifüggeszteni, amelyen a hivatalo­san megalapított árak arany rubelekben van­nak feltüntetve. Az árakat a kormányzósági és kerületi végrehajtó bizottságok, vagy a helyi végrehajtó bizottságok állapítják meg a munkaügyi tanács irányelvei szerint. A szovjetszövetség egész területén beho­zandó aranyvalutára vonatkozóan a munka­ügyi tanács egész sereg rendeletet hozott. E rendeletek egyike elrendeli, hogy minden szerződést és a fizetési kötelezettségekre vo­natkozó .minden határozatot arany rubelben kell kötni. A munkabérekre vonakozó kollek­tív szerződések ananyrubclre számítandók át. az újonnan kötendő kollektív szerződések csak arany rubelben történhetnek. Minden más szerződés érvénytelen. A munkaügyi ta­nács egy „árurubelt" egy aranyrubel s har­minc kopekában állapított meg. Tekintettel arra, hogy az üzletek az aranyvalutára való áttérésen nyernek, a* munkaügyi tanács fel­hatalmazta a helyi bizottságokat, hogy az árakat megfelelően szállítsák le, nehogy az mon korábban választjuk majd el az anyától a bárányt s ha csakugyan kihozatja egyik ér­telmes birkapásztorát, aki megtanít bennün­ket a satcsinálásga, a többi farmon is beve­zethetjük az uj eljárási módot, a sajt elhelye­zése azonban az ön gondja legyen. — All riglht — csapiam kezébe. — Ha jö­vő ősszel ismét kijövök, hozzálátunk a mun­kához. Másnap már mindenfelé tárgyalták a far­mokon, hogy magyar satgyár készül Lethbrid- gen. Voltak, akik tudni vélték, hogy már tel­ket is vásároltunk. Eddig persze még nem jutottunk s egye­lőre csak agyunk sejtjeiben raktuk le a gyár alapköveit, — de mit lehessen tudni! Képze­letben már a Fifth Avenue elegáns csemege kereskedéseinknek kirakatában látom a büsz­ke felírást: „Itt magyar csemegesajt kapható." Dobay István. nak a következő információt volt szives adni: — A bűntény rendkívül misztikus és e pillanatban — pénteken este — még senki nincs letartóztatásban. Egész bizonyos, hogy az öregasszony valamelyik fölhajtónőjének segítségével követte el a tettes a gyilkossá­got. Sok kétes nő fordult meg a találkahe­lyen, éppen ezért a nyomozás igen nehéz. Az elvitt értékekre vonatkozóan Mrva előadó ezt mondta: — Pénz nagyon kevés juthatott a gyilko­sok kezébe, mert a varrógép olajtartályában elrejtve megtaláltunk három betétkönyvet 128.000 koronáról és 2200 korona készpénzt. Az asztalon feküdt két régi magyar betét- könyvecske 2000 koronáról. Ezt azért nem vitték el, mert jeligén vannak elhelyezve a bankban. Elvitték azonban — a mi tudtunk- kai — a következő ékszereket: aranyórát, arany karperecéit, brilliiáns arany gyöngy- nyakéket, aranyláncot- Az egésznek 5—6000 korona értéke lehet. Végül megcáfolta a nyomozást vezető szolgabiró a Kolenaty né legendás albumának föltalálásáról elterjedt hirt. Albuma tényleg volt a találkahely tulajdonosnőjének,, miután azonban igen sok kellemetlensége, sőt rágial- mazásh pőréi keletkeztek miatta, úgy látszik, megsemm isitette. Megkezdődött az ezüst- és rézpénzforgalom uj valutára való áttérés a fogyasztóik kárá­ra történjék. A pénzügyi népbiztosság utasította az összes helyi osztályait, hgoy az aranyrubelre való átmenetet az 1923. kiadású szovjetbank­jegyek; rendszeres összevásárlásával támo­gassák. Az eddigi szovjet valuta részére kü­lön beváltási árfolyamot állapítanak meg. A munkaügyi tanács összes határozatai már­cius 1-vel lépnek életbe, mely az aranyvalu- fára való áttérés első napja és az arany- és részvényforgalom kezdete. Rövidesen megkezdődik a román-orosz kon­ferencia Bukarest, március 1. A küszöbön álló román-orosz konferencia előmunkálatairól Dúca miniszterelnök elnökletével tegnap fon­tos tanácskozást tartottak a külügyminiszté­rium épületében. Az Adeverul szerint Bratia- nu pénzügyminiszter expozéjában a gazda­sági kérdésekről számolt be s különösen a Becsben letárgyalandó kártalanítási kérdés fntosságát hangoztatta. Románia Oroszor- j szagtól négymiliiárd aranyfrankot követel teljes kártalanítás címén. A delegáció tagjaivá Langarasoanu meghatalmazott minisztert. Draghiioescu szenátort és Djuvara képviselőt nevezték ki. A konferencia valószínűen márc. 9-ike körül veszi kezdetét. A szovjet kártérítést követel a nagyhatal­maktól az intervenciókért Moszkva, március t. Az „Intervenció ál­dozatainak segélyzöbizottsága" lapjelentések szerint fölhívást intézett Szovjetoroszország lakosaihoz, akikkel közli, hogy több álam polgárai által Oroszországban a forradalmak ideje alatt elveszi (lett pénzének megtérítését követeli az orosz kormánytól. Ez annyit je­lent, hogy Oroszországnak vissza kellene ad­nia azokat a vállalatokat, amelyeket államo­sítottak és hogy. Oroszországnak meg kell fi­Egy pozsonyi házaspár követte el a nyitrai gyilkosságot? Mennyi volt a zsákmány? — A legendás album Oroszország március elsején Mér! az aranpamtára Vasárnap, március 2. zetnie mindazokat az összegekét, amelyeket a régebbi orosz kormányok kölcsönképpen vettek föl. Csupán Anglia 1800 millió arany­rubelt követel Oroszországtól. A szovjet köz­társaságok szövetsége ennélfogva ellenköve­teléseket támaszt, és követeli azt, hogy té­rítsék meg mindazokat a károkat, aemiyeket a . külföldi intervenciók és fehér hadseregek külföldi támogatással okoztak Szovjetorosz­ország lakosságának. Szovjetoroszország minden lakosa jelentse be az őt ért kárt a bizottságnak, amely különös éber figyelem­mel kiséri az ukrajnai zsidóellenes pogromok áldozatainak sorsát, valamint az Északorosz- ország lakosait ért gazdasági csapások kö­vetkezményeit. Az erősen károsult vidékekre a bizottság albizottságokat 'küldött ki. Bukarestben az a vélemény, bogy Besszará- bla elimerése nélkül Oroszországban lehetetlen a megegyezés, ellenkező esetben a tárgyalást félbe­szakítják. Esküdtszéki tárgyalások Gömörben Gyilkosság, emberölés, rablás — Életfogytiglani {egyházra Ítélték a feleség- és apagyilkost Rimaszombat, március 1. (Saját tudósi tónk tói) A napokban értek véget a Rimaszombatban megtartott esküdtszéki tárgya­lások. Az érdekesebb tárgyalásokról röviden a következőkben emlékezünk meg: Az esküdtszék először Körösi István pelsőci lakos ügyében ítélkezett, aki gyilkosság vádja miatt áiilt az esküdtek előtt A vád szerűit Körösi István ugyanis 1918 november 4-én este 6 óra tájban a nyilt utcán megtámadta Pulen Pált, aki régi haragosa volt Körösi ijesztésiil revolveréből háromszor a levegőbe lőtt, mire Pulen kést rán­tott és nekitámadt Körösinek. Dulakodás kezdő­dött Körösi és Pulen között, minek az lett a vé­ge, hogy Körösi fejszét kerítve azzal támadt Fü­leimé és négyszer oly erővel verte fejbe, hogy Pulen Pál rögtön kiszenvedett. A íőtárgyaláson Körösi beismerte, hogy verekedés közben meg­ölte Pulent. Weinberger Rezső dr. rimaszombati ügyvéd védőbeszédében azonban kimutatta, hogy Körösi tettét Önvédelemből követte el és kérte a vádlottnak felmentését. Az ál'lamügyész a vád­lott elitélését kérte. Hosszas tanácskozás után az esküdtszék Körösi Istvánt a gyilkosság büntette alól felmentette. Boross Gyula, akit betöréses rablással vá­doltak, 1923 január 25-én kirabolta Klobstock Mó­ric horkai lakost, kitői körülbelül hatvanezer ko­rona értékű értéktárgyakat rabolt el. Boross Gyula tagadta tettét, azonban a beidézett tanuk mind ellene vallottak, úgy hogy az esküdszék Bo- rosst nyolcévi börtönre ítélte. Boross és védője, Witt Sándor dr. rimaszombati ügyvéd az ítélet ellen felebbeztek. Február 18-án Simon András berzétei lakos ügyét tárgyalta a rimaszombati esküdtszék, aki emberölés vádjával terhelten állt a biróság előtt. A tárgyalást Cseh István törvényszéki elnök zette. A vádlott védője, Weinberger Rezső dr. rimaszombati ügyvéd volt. A vád szerint S'-mon András 1922 junius 10-én Berzéten Táncos Ferenc vendéglőjében mulatott. Mulatság közben Hitzer János sértegette, majd verekedni kezdtek, miköz­ben a csizmaszárából előrántott késsel négyszer oly szerencsétlenül szúrta meg Hitzert, hogy a szerencsétlen ember a súlyos sérülések következ­tében azonnal meghalt Simon Andrást az esküd­tek szándékos emberölés büntette miatt hatévi börtönre Ítélték. Úgy az elitéit, mint védője feleb- bezéssel éltek. Ugyancsak február 18-án tárgyalta a rima­szombati esküdtszék Színtan Kablou Károly hel- pai lakos bűnügyét, kit gyilkossággal vádoltak. Nevezett 1923 november 14-én fiát: Andrást és ennek feleségét, Sziman Ceronikát,, valamint leá­nyát, Pavlinát hamis ürügy alatt este elküldte hazulról és amidőn ezek eltávoztak, feleségét, aki a konyhában mosott, baltával háromszor fejbe­ütötte. A szerencsétlen asszony azonnal meghalt. A vádlott tagadta tettét, mindazonáltal az esküd­tek életfogytiglani fegyházra ítélték. Az ítélet ki­mondásánál súlyosbító körülménynek vették az esküdtek, hogy a vádlott húsz év előtt édesatyját baltával szintén agyonütötte. Frank József és Stenke József budapesti la­kosok ügyében, akik 1923 december 27-ike óta vizsgálati fogságban vannak. A vád szerint Frank József és társa 1923 május 15-én Rozsnyón Hi- ezér Andrást megtámadták és a nála levő 8600 korona pénzösszeget erőszakkal elrabolták. Az esküdtek rablás büntette miatt Frank Józsefet és társát bűnösöknek mondották ki és egyénenként öt-öt évi fegyházra Ítélték . Boross János és Frecskó István rablással vá­dolt egyének tettét tárgyalták. Nevezettek ugyanis 1923 szeptember 8-án Harkács község mellett a gyanútlanul templomba igyekvő embereket az utón fegyverrel megtámadták és kirabolták. A többektől így elrabolt ősszel 1300 koronát tett ki. A főtárgyailáson a vádlottak tettüket beismerték. Az esküdtszék egyenként négy-négy évi börtönre Ítélte el őket. — (Állami tisztviselők a köztársasági elnöknél.) Masaryk köztársasági elnök csü­törtökön este több mint ötszáz állami tiszt­viselőt fogadott. A meghívottak estebédre is vendégei voltak a köztársasági elnöknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom