Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-16 / 62. (510.) szám

**

Vasárnap, március 16.

daz munka címlapjának megrajzolására. A cimkép legyen kifejező, találóan és művésziesen szimbolizálja a török tárgyú novellák kedélyes hangulatát. A regény címe és a szerző neve fehér-fekete színárnyalatú (esetleg színes) 13x24 cn. méretű dim- kép nagyságának megfelelően rajzolandó. A pályamunkákat — amelyek egy pozsonyi kirakatban közszemlére lesznek kitéve — a Pozsonyi Képzőművészek Egyesülete és lapunk kiküldötteiből álló szakértő bizottság fcgja felülvizsgálni s a legmegfelelőbbet 200 korona tiszteletdijja! fogj'' jutalmazni A jeligével ellátott pályamunkákat a szerző nevét tartalmazó zárt borítékkal együtt legkésőbb április 30-ig kell a „Népakarat" szerkesztőségébe benyújtani. A dijat nyert cimkép a szerkesztőség tulajdonába megy át; a nem díjazott képeket a pályázók a kihirdetés eredményétől számított 2 héten belül, kellő igazolás mellett, a „Népakarat" szerkesztőségében visszakapják.

Heréid harangguár

iComotouban.

a legnagyobb ós legrégibb a köztársaságban. 1790 óta kb. 15,000 harangot készített. Harangjai az érszázados próoát kiáltották, így minőségben elismerten a legjobbak.

Vezérképviselet Szlorenszkó és Buszinsskó t részére.

TemplomDerenűezö intézet

Bratislava — Pozsony Stúr — Baross-utca 4.

Levélbeli megkeresések és rendelések Pozsonyba ^ Intózendők. Harancrsiakértőt innm küldünk ki.

■4 A zsolnai híres 6950 Kg. harangjátékot, a dob- 3 smai 8784 Kg. súlya harangokat, valamint 380 < szlovenszkói község harangjait mi szállítottak

3 Árban minden céggel felvesszük a versenyt ^ryTVVVVTyVWTWTVVVVVTWVVVWWTVWTVVVTVTVTTV?

SZÍNHÁZ

és ZENE

Földes ismét veszélyezteti a kassai színház rendjét

Kassa, március 15.

(Kassai tudósitónk jelentése.) A kassai színház néhány hét óta — mint ismeretes — konzor- cionális alapon működik és igy sikerült is a közönséget visszaszoktatni a színházba. A színtársulatnál teljes rend és béke honol, amelyet azonban Földes mindenáron meg akar zavarni. Ma délben társulati gyűlést hivott egybe, amelyben azt indítványozta, hogy a konzorcionáiis rendszert szüntessék meg és térjenek vissza a fix- fizeíéses alapra. A társulat tagjai természetesen ellenezték ezt a tervet, amely ismét Földes ké- nye-kedvére szolgáltatná ki őket és a társulati gyűlés több föflszólalás után ezt a tervet elvetette és továbbra is a kitünően bevált koncorcio- nális rendszer föntartása mellett foglalt állást Ekkor Földes azzo‘ lépett elő, hogy a pozsonyi szezonra őt bízzák meg a bérletek lekötésével és beszedésével és garantálja, hogy százezer korona bérletet össze fog gyűjteni. Kijelentette .hogy hajlandó belemenni a konzorciumba, ha garantálják, hogy Pozsonyban ő hatvan, felesége pedig ötven egységet kap havonta. Ez a részesedés havonta tizenegyezer koronát tenne ki. A társulati gyűlés úgy döntött, hogy a bizalmi férfiakat bízza meg a Földessel való további tárgyalások folytatásával.

Földes minden áron magához igyekszik kapa- ritani a vezetést a pozsonyi szezonban. Azt akarja, hogy ő kezelje a pénzt és úgy járjon el a színészekkel, mint az elmúlt évben tette, amikor a színészek megtanulták ismerni igazgatójukat Ismeretes, hogy Földes mikor a nagyszerű pozsonyi szezon után pénzzel meg volt rakva, nem ment Losoncra, hanem külföldre utazott, színészeit pedig széjjel bocsátotta és nem is Fzette őket. A színház ügyében még a napokban érdekesebb fordulat fog bekövetkezni, mert úgy értesülünk, hogy a tagok és a karszemélyzet egyik részét Földes saját céljaira akarja kihasználni és a mostani békés Tendet föl akarja borítani.

(*) A Bolond Istók reprize. Budapestről jelentik: A Városi Színház holnap, szombaton este eleveníti föl a Bolond Istókot, amelynek főszerepeit Nagy Izabella és Palló Imre játszók. A Diadalmas asszony reprize március 28-án lesz Kosáryval és Királlyal a főszerepekben,

(*) Strauss Rlchárd uj operája. Strauss Ri- chárd olyan színpadi művön dolgozik, amelynek Cleopatra a hősnője, éppen úgy, niint Strauss Oszkár „Cleopatra gyöngye^* cimii operettjének. Az uj opera szövegkönyvét Strauss Rlchárd régi libretlistája, Hofmannstahl Hugó irta.

(*) Ilosvay Rózsi visszatér a színpadra. Budapestről jelentik: Ilosvay Rózsi, a Renaissance- Szinház tagja, aki mint ismeretes, a Lila akác-beli szereplése után visszavonult a színpadtól, elhatározta. hogy újra színpadra lép.

(•) „Fekete huszár" után az „Akarlak". Budapestről jelentik: A „Fekete huszár" után, amelynek ma este tartja bemutatóját a Blaha Lujza-Szlnház, az „Akarlak" cimü francia operett kerül szinre, melynek szerepeit most írják ki. Az operett főszerepét Rátkai Márton játsza. Az operettnek az az érdekessége, hogy harminchárom énekszám van benne, amelyet összesen öt zeneszerző szerzett.

(*) Az Isten vára szerzőjének uj darabja. Budapestről jelentik: A Nemzeti Szrnház igazgatósága elfogadta P. Abrahám Ernő ,,Révészek" cimü háromfel vonásos darabját, amelyet a jövő szezonban megnyíló kamaraszínház hoz szinre Somogyi Erzsivel a főszerepben. A benfentesek azt mondják, hogy a ,,Révészek" a magyar színpadi Irodalomnak éppen olyan úttörő darabja, mint volt az ..Isten vára".

(*) Pozsonyba hozzák A vörös malmot. Budapestről jelentik: Tarnay Ernő a közeli napokban Pozsonyba utazik, hogy a pozsonyi színház színpadát megtekintse, alkalmas-e Molnár Ferenc szín- játékának, A vörös malomnak előadására. Ameny- ny’ben a színpad alkalmas és a cseh-szlovák hatóságokkal való tárgyalások 'lehetővé teszik, a Magyar Színház társulata néhány napon át vendégszerepelni fog Pozsonyban.

(•) Lehár uj operettjének Paganini a hőse. Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző megkezdte legközelebbi operettjének komponálását A librettó Knepler Hugó munkája s főszerepe Paganini, a demón;kus csodalhegedüs lesz, aki az uj operettben kerül először színpadra. Még ebben az évben, októberben mutatja be a bécsi An dér Wien-szinház az uj Lehár-operettet, a címszerepet Marlschka Hubert játsza.

(•) Deraény Arthur hangversenye Budapesten. Budapestről jelentik: Demény Arthur, ki az elmúlt évben a kassal színháznak volt tenoristája, Kö- níngs Annyval szépen sikerült közös hangversenyt rendezett a budapesti Vigadóban. A közönség melegen tapsolt és ünnepelt minden szám után.

SPORT

A magyar birkózás olimpikonjai a várható eredményről

Rendek és Varga nyilatkozatai a P. M. H. részére

Kassa, március 15.

Néhány nappal ezelőtt Kassán jártak a magyar birkózás olimpikonjai: Varga dr., Laczfra dr. és Keresztesy (MAC), Rendek Károly dr. (KAC), Németh (MTE) és Smeisz (FTC), akik részt vettek a Kassai AC. nemzetközi birkózó verseny én- Munkatársunknak alkalma volt a bajnokokkal a magyar birkózás ofepiai kilátásairól beszélgetni és tőlük a következő válaszokat kapta:

Rendek dr. arra a kérdésre, hogy milyen impressziókkal indul a magyar csoport az oümpiászon és mi a véleménye a magyar reprezentativek várható sikeredről, így válaszolt:

— Föltétlenül jó impressziókkal indulunk. Az anyagiak ugyan hátráltatják az ügyet, de reméljük a gondok elhárítását s ha a nemzetközi birkózószövetség rendezi a versenyeket, amint ezt Göteborgban kimondták, akkor igen szép esélyeink vannak. Ha Radvámy ö. fizikailag teljesen rendbe jön s igy végig állni tudja a küzdelmeket, úgy egy, esetleg két győzelemre és ugyanannyi II. helyezésre számíthatunk.

Varga dr. arra a kérdésre, hogy végérvényesen kik az oiimpiász magyar birkózói, ezt felelte:

— Az olimpiai bizottság fölfogása szerint csupán azok, akiknek győzelmi, de legalább is jó helyezési esélyei vannak. Legszigorúbb Ítélet szerint a következő négy-öt bajnok: Keresztes Lajos könnyü- suly, Varga dr- nagyközép. Tasnády (MAC-isták), vagy Magyar A. (BAK) lég- sulyban; Radvány ö. (BAK) és Németh I. (MTE).

A legveszélyesebb ellenfeleket Varga dr. a következőikben látja:

— A legklasszikusabb nagyközépsuly- csoportban: Rosenquist (finn világbajnok), Veksten (tavalyi finn bajn.), Vestergrán (svéd olimp. győző), Oksa (Észtországban élő finn) és a dán Tetens.

Arra a kérdésre, hogy objektív zsűri föl- tételezésével és nagyjából normális körülmények között milyenek a magyar birkózók esélyei, Varga dr. a következő választ adta:

— Tekintettel arra, hogy az olimpiád nem északon lesz, az a bizonyos skandináv hegemónia valószínűen nem fog any- nyira érvényesülni (az északiak délre utaznak stb-). Egy, esetleg két első és két második győzelmet, illetve helyezést remélünk.

Nemzetközi skl-versen Tátralomnicon. Az idei

téli sportszezon lezárására a tátraaljai „Klub tat- ranskych lyziarov" március 23—24—25-én nagy nemzetközi tátrai skiversenyt rendez Tátralomni- con a „Svaz Iyziarov" védnöksége alatt A versenyre a nagyszámú belföldi versenyzőkön kivül részvételt jelentettek be a norvégek, finnek, bajorok és románok. Különösen kiemelendő, hogy Norvégia két híres futójával: Thams (európai

Champion) és Haugh-al képviselteti magát A versenyzők legtöbbje az idei chamonixi olimpiádon is futott A versenyek beosztása a következő: március 23-án Tátralomnicon: 18 km. távfutás I., II.,

III. oszt és oldbgy; 5 km. hölgyek versenye; 8 km. ifjúsági verseny; 3 km. növendékek versenye; március 24-én Tátralomnicon: 7 km. akadályverseny a Diskauv-dijért; március 25-én Tátraszép- lakon, az uj versenyhidon: ugróverseny I., L, III. oszt és ifiIIUIIIIinnillllBininnilHUIIIBHBIBRHIHIinHUEllBIBBBaSk

KÖZGAZDASÁG

Magyarország gazdasági helyzete

és a szomszédos államok

A külkereskedelmi mérlegek tanulságai — Magyarország hasznos befektetései — Csehszlovákia és Magyarország

Tátraujíüred, március 15.

(Saját tudósítónktól.) Rövid ideig a Tátrában tartózkodott Bíró Nándor, a magyar kereskedelemügyi minisztérium egyik osztályfőnöke, aki az ország külkereskedelmének alapos figyelője és tanulmányozója. Munkatársunknak alkalma volt vele Magyarország helyzetéről beszélni, amit a következőkben ismertetett:

— Magyarország 1923. évi kereskedelmi mérlege szerint 82 millió aranykoronával több árut hozott be, mint amennyit exportált. Kétségtelen, hogy ez nagyon sajnálatos, ám nem szabad elfelejteni azt, hogy 1921- ben még 306 millió, 1922-ben pedig 214 millió aranykorona volt a behozatali plusz. A javulás tehát 70 százalék.

— Ami a mérleg tartalmát illeti, nem nehéz abból megállapítani, hogy Magyarország nem elveszett ország és csak Iélekzet- hez kell jutnia, hogy gazdaságilag megerősödjön.

Az 1923. év második felében Magyarország 337 millió aranykorona értékű exportjával szemben csupán 315 millió import áll. Itt tehát a mérleg már aktiv.

1920—22-ik években Magyarországnak még külföldi cukorra volt szüksége. 1923-ban már nagymennyiségű cukorexportja volt.

A mezőgazdasági cikkek (főleg iparilag feldolgozott, mint például liszt) exportja növekedett és az összexportnál körülbelül 45 százalékot tesz ki.

Elkészített bőr, pamutáru és gyapjúszövet importja tetemesen csökkent, mert a szükségletet nagyrészt a hazai gyárak fedezik. Ha az egyes országok szerint állapítjuk meg az árucsere mértékét, kitűnik, hogy a külkereskedelmi mérleg deficitet mutat Csehszlovákiával (81 millió aranykorona erejéig), Romániával (20 millió), Németországgal (51 mÜlió), Lengyelországgal (27 millió), Amerikával (20 millió) és több állammal szemben kisebb összegekben.

A legnagyobb tehát a deficit Cseh-Szlo- vákiával szemben, ami azonban nem rontja mérlegünket, mert — miként említettük — nagyrészt a jövő megalapozását célozza, így például Cseh-Szlovákiából Magyarország 1,121.064 métermázsa bányafát, 667.000 métermzsa vasúti talpfát, 1,370.000 métermázsa gömbfát, továbbá 200.000 tonna kőszenet és 135.000 tonna kokszot kapott E két utóbbi tétel az 1922. évhez viszonyítva 176 ezer tonna növekedést mutat, ami ismételten ipari fejlődésünk mértékéül szolgálhat.

Ezekből a számadatokból most már megpróbálhatjuk megállapítani Magyarország gazdasági helyzetét a szomszédos államokhoz viszonyítva.

Tényként állapítható meg, hogy Csehszlovákiának van szüksége Magyarországra és nem fordítva.

Magyarország a fát megkaphatja Romániából és Jugoszláviából sokkal olcsóbban és sokkal kedvezőbb föltételek mellett, ha sikerül ennek a két országnak vasúti közlekedését megjavítani, Jugoszláviában pedig főleg az adriai vonalat vizen és vasúton kiépíteni. Széntermelése egyre növekszik és nincs messze az idő. amidőn importszükségletét lényegesen csökkentheti. Különben is itt jelentős szerep jut a ruhrvidéki eseményeknek, amelyek a cseh szenet konkurrenciamentessé tették. A Ruhr-munka megkezdése azonban ismét háttérbe szoríthatja a cseh-szlovák szenet. Exportcikkeinkre főleg Szlovenszkó- nak mindenkor szüksége lesz, mert sem a lisztet, sem az élőállatot más ország nem képes ide olcsóbban szállítani. Hiszen a Magyarországból Cseh-Szlovákiába szállított 1 y* millió mm. áru közül csaknem 800.000 rum- Szlovenszkónak jutót. (Tény az is, hogy a Cseh-Szlovákiából Magyarországba szállított 11% millió mm. áru közül 7% millió métermázsát Szlovenszkó szállított.) Míg tehát Magyarország szükségleteit máshonnan is fedezheti, addig Cseh-Szlovákiának okvetlenül szüksége van a magyar piacra. Ezt igazolja az is, hogy Cseh-Szlovákia kivitelében Magyarország 714 millió aranykoronával Ausztria, Németország és Anglia után a negyedik helyen áll és kiviteli plusszá 361 millió aranykorona. A szövetséges Franciaország például mindössze 302 millió, Románia 405 millió, Lengyelország 358 millió, sőt Jugoszlávia is csak 548 millió aranykoronáért vásárolt árut Cseh-Szlovákiában.

Egész más a helyzete Magyarországnak a többi szomszédos államokkal szemben. Magyarország külkereskedelmi mérlege öt állammal szemben aktív, még pedig Olaszországgal 23 millió, Ausztriával 72 millió, Jugoszláviával 14 millió és Angliával szemben 2.4 millió aranykorona ereiéig. Lengyelországgal (mindössze 8 millió) és Romániával együtt mintegy 350 millió aranykorona értékű árut szállított a 6 szomszédos országba, vagyis összki vitelének körülbelül 70%-át. Ez a szám csak növekedhet abban a mértékben, amlly mértékben sikerül a gazdasági közeledést szerződésekkel és kölcsönös segítésekkel kimélyiíeni. Jugoszlávia és Lengyelország ipari termékeinket, Ausztria és Olaszország mezőgazdasági termékeinket örömmel fölveszi. Viszont újonnan alakult és egyre fejlődő bőr-, textil- és cukoriparunk értékes nyersanyagbehozatalra tehet szert Jugoszláviából és Romániából. Olajat, petróleumot kaphatunk Lengyelországból és Romániából, úgy, hogy egvben közvetítői lehetünk a keleti és déli államoknak a nyugati és északi államokkal, egyben földolgozói nyersanyagaiknak. Magyarország útja tehát ez áhamok — Jugosz!ávía és a Ba’kán, O'aszország, Románia és Lengyelország — felé mutat, szakítást jelentvén a nagyipari Cseh-Szlová- kíávaf.

— A világ jegybankjainak hivatalos kamatjába. A világ jegybankjaink ezid ősz érint érvényben lévő hivatalos bamkiráitái a következők: Németország 1924 január 30. óta 10% (valorizált hiteleknél), Ausztria 1922 szept.

2. óta 9%, Magyarország 1924 február 20. óta 10% (valorizált hiteleknél), Anglia 1923 június 5. óta 4%, Franciaország 1924 január 17. óta 6%, Amerikai Egyesülj Államok 1923 február 23. óta 4.5%, Olaszország 1922. július 11. óta 5.5%, Portugália 1923. szept 12. óta 9%, Belgium 1923. január 22. óta 5.5%, Cseh-Szlovákia 1924. március 10. óta 6.5%, Bulgária 1919. junius 14. óta 6%, Hollandia 1924. január 24. óta 5%, Svájc 1923. julius 14. óta 4%, Spanyolország 1923. március 29. óta 5%, Dánia 1924. január 17. óta 7%, Svédország 1923. nov. 8. óta 5.5%, Norvégia 1923. nov. 13. óta 7%, Finnország 1924. március 5. óta 9%, Oroszország 1914. julius 29. óta 6%, Románia 1920. junius 1. óta 6%.

— A Nagyszöllősi Hitelintézet mérlege. A Nagyszöllősi Hitelintézet részvénytársaság, a Szlovák Általános Hitelbank afiliációja március 26-án tartandó 29. közgyűlésén be fogja mutatni az 1923.-as mérleget, amely 1 millió korona alaptőke mellett 91.887 korona tiszta nyereséget ért el. Az intézet 4.9 millió korona betétet kezelt.

— Cseh-szlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalások. A cseh-szlovák—osztrák kereskedelmi tárgy áfások a Ceské Slovo értesülése szerint még márciusban meg fognak indultai. A kereskedelmi szerződés megkötése céljából tárgyaló oasto-szlováik delegátusok március 20-iíka körül érkeznek Bécsbe.

— Az Unió fakereskedelmi rt. tőkeemelése. Az Unió fakereskedelmi rt. (Prága) legközelebb tartandó közgyűlésén alaptőkéjét 1 millióról 3 millió koronára emeli föl.

— Használt hordók engedélyezési eljárás alá esnek. A 356. vámtétel alatt fölsorolt használt hordók a kereskedelemügyi miniszter rendeleté szerint engedélyezési eljárás alá esnek. A kiviteli engedélyért a vételár fél százalékát kell ^fizetni. A rendelet március 27-én lép életbe.