Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-16 / 62. (510.) szám
9 Vasárnap, március táú Egy kérvény naplójából (Lejátszódik az egyik — lehet az bármelyik, tetszés szerint belielye'ttesi <hetö — konzulátusi hivatal „Utii apu-osz tályánaik** Íróasztal fiókjában. A melodráiniáf.ioz a zenét az íróasztal szolgáltatja, mely nyög a kérvények síüya alatt.) December 5. Mii beadott a gazdám. Azt mondták neki, hegy jöjjön értem egy hét miultva, akkor el leszek intézve. Gazdám elment, engem pedig beillettek egy fiókba. A társaságomban van még egy csomó másik kérvény — mindegyük más nyelven beszél — egy taipper, amely nagyon ideges, mert minden rázásnál mozog, egy darab kenyér, amelynek a javát már megették és egy nyutiláb, amely végignyul a hátsó szögletben. December 7. össze ismerkedtem az alattam levő kérvénnyel. Igen szimpatikus és helyes, mert nincs benne egy helyesírási hiba sem. Nagyon össziamelegedtünk, mart oldalról a kályha igen melegen süt ránk . . . csak ő már kicsit öreg, azt mondja június óta van itt. December 9. Ma véletlenül végig- Öntörtek egy kis kávéval, de nem ragadok, mert sza/harin volt benne, A tripper — de ezt csak titokban közlöm — ügyiátszik szerelmes belém, mert odadörgöGö'dzött hozzám és átválté tőlem a kávét. December 11. A tapper ugylászik most már komolyan szerelmes belém, mert ma írtak valamit rám és ö megint hozzám dörgöl ődizött. December 12. Ma a gazdám kérdezte, hogy eí vagyok-e intézve? Azt mondták neki, hogy jöjjön három nap múlva. Decembér 13. Áttették a fiók egyik sarkából a másikba, úgy látszik lesz valami velem. December 14. Ebből a sarokból visz- szatetitek a régibe, ugyíátszik mégsem lesz velem semmi. A tiappert egészen a közelembe helyezték, azt hiszem meg fog szólítani. Dece m b e r 15. A gazdám megint érdeklődőit!:, azt mondták neki, hogy ez nem három nap; holnap lesz három nap. Különben is — mondatlak — elküldték az anyaországba elkészítés végett. Elkészültem a legrosszabbra. December 20. Ma azt mondták a gazdámnak hogy két nap múlva majd megmondják, hogy miikor mondják meg,, hogy érdeklődhet-e, hogy mikor érdeklődhet. December 25. Már egy kicsit dühös vagyok, hogy miikor intéznek el. A legalsó kérvény erősen szláv kiejtéssel rám ordított! Mii akar maga tejfölös-szájú, előbb talán én jövök, már négy (hónapja iltt vaigyok. Provokálhattam volna segéde,imimeil, de gyenge nő vagyok. Január 2. Hallottam a fiókból a gazdám könyörgését. Különben ma délután nagy lármára ébred lem, egy hi vatalnok előrántott egy csomó kartársammai egyetemben és egy szolga fejéhez vágott. A „kérésem megísiméiClésénéT egy kicsit beszakadtam. Vissza tettek. Január 14. Foglalkozom a tervvel hogy beadok egy kérvényt, hogy intézzenek el. J a n u á r 20. Máma egy csomónkat ki- tettek ez asztalra, leforditoltak francia nyelvre, aztán lefordítottak a padlóra. Reggel a söprögető asszony emelt fel. Január 22. Újra elővettek (Hála Istennek sóhajtottam) . . . de szétterítettek, rámtettek egy darab félbarna kenyeret egy darab szalonnát és ettek rajiam. Egészen zsíros lettem. Január 31. Hallottam a fiókból, amint a gazdám Ígéreteit • tett a Szent Antahrk. hogyha közbelép a kérvény ügyében. Február 5. A gazdám egy nagy darab helyről kitép l e dühében a haját. Haj . . . haj, kérem, mondták neki, ez nem megy Olyan egyszerűen, amint Ön azt gondolja... Különben ma jubilálok, ma vagyok két hónapos. A tepper gratulált és szerencsét kívánt, F e b r u á r 22. A gazdám még hátralevő haját kitépte.- Február 29. A gazdám parókával megjelent és követelt. Azt mondták majd előkeresnek, jöjjön holnap. Március 3. Kiadtak a gazdámnak és azt mondták neki, máskor tisztességes kérvényt adjon be. Ne legyen elszakítva, lekávézva és lezsirozva, különben is már kifakultak a betűim. írjon rneg újra és adjon be újra . . . Gazdámat a Moravcsiik-kilmikára szállították. Az a mániája, hogy kérvényt akiar elintézni Buda László. Biztos eredményt csak altkor ér el, Ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel <♦ Ofven mílliárdot csempésztek ki Budapestről Miéit morzsolódott le a magyar korona — Kilenc előzetes letartóztatás a csempészés ügyében Budapest, március 15. (Budapesti szerkesztőségünk te'.efonjc- lentése.) A leleplezett nagyarányú csempészés ügyében a letartóztatottak beismerő vallomást tettek. Kiderült, hogy a csempészek nemcsak Ausztriába, hanem Jugoszláviába, Cseh-Szlovákiába és Romániába is megszámlálhatatlan milliárd értékű árut, pénzt és idegen valutát csempésztek ki. A csempészés nagyarányuságát eléggé igazolja, hogy csupán Becsbe néhány hónap alatt több mint ötven milliárd magyar koronái csempésztek ki. Ez azután azt eredményezte, hogy a magyar korona külföldi árfolyama teljesen lemorzsolódott. Most már érthetővé vált, hogy hogyan lehetett olyan töménytelen meny- nyiségü magyar korona a bécsi piacon. A rendőrség Gampel detektív vallomása alapján megállapította, hogy Tetkovics Béla rendőrfelügyelő, Maienczy Miklós és Tücskös Albert rendőrtisztviselő, Sipos Dezső detektív, Róth Miksa, Magyar Andor és Weisz Miksa kereskedők, valamint Nagy Jenő magánhivatalnok foglalkozásszerűen űzték a csempészést. A társaság feje Weisz Miksa ékszerész volt, aki beismerte, hogy több Ízben százmillió korona értékű ékszereket csempészett ki az országból. A vizsgálóbíró valamennyiiiket előzetes letartóztatásba helyezte. Álarcos rablás — kétfős rablógyilkosság Egy nyiiramegyei község a jegyző]© ellen A lezárt községi elöljáróság — Deputácíó a teljhatalmú minisztériumban Pozsony, március 15. (Saját tudósitónktól.) Gajdéi nyítrame- gyel kisközség képviselőtestile-ténetk háromtagú küldöttsége járt pénteken a pozsonyi teljhatalmú minisztériumban, aihol memorandumot nyújtottak át, amelyben Prakker Béla községi körjegyző eltávolítását követelték. A németajkú községnek és még más öt környékbeli községnek 1919 óta a jegyzője Prükker, akit a memorandum több olyan visszaéléssel vádol meg, amelyekről ha a vizsgálat megállapítja, hogy igazak, egy percig sem szabad hivatalában hagyni Prakkert. Az első vád a község tulajdonát képező erdő elkótyavetyélése. Prukker — a memorandum szerint — a forradalom után azzal állt elő, hogy a község erdejét el kell adni, mert „egy uj forradalom küszöbén állunk és nemsokára jönnek a miagyarok, azok elveszik az erdőt és még mindig jobb, ha pénzzé tesszük, mert azt el lehet vinnii.“ A naiv gajddi községi képviselőtestület belement a vásárba. Százezer koronára becsülték az erdőt és ezzel megkezdődött az alku .a kiszemelt vevővel. Ez. sokallta a százezer koronát, mire a jegyző a képviselőtestület hozzájárulásával hatvanötezer koronát kért- Még ezt is sokallta a vevő, miire a jegyző igy felelt: „Tudja mát, osszuk meg az ötezer koronát két részre és legyen hatvankétezeröt- száz korona.“ A vevő erre egy csomagot húzott elő, amelyben már ki volt számolva a havankétezeröíszáz korona és lefizette az erdő árát. A memorandum szerint nyilvánvaló, hogy a jegyző előzőén összejátszott az erdővásárlóval. Az erdővásárlásból eredő összegből harmincezer koronáért vásárolt a jegyző a község részére egy községi vendéglőt, azt berendezte, tánchelyiséget is építtetett oda. De az erdővételből eredő másik harminckétezer koronát is fölemésztette a gazdálkodás, úgy. hogy a jegyző még nyolcvannyolcezerkoro- nás kölcsönt vett föl és azt a község vagyonára be tábl áztatta. A községi képviselőtestület néhány tagja, akik nem rokonszenveznek a jegyzővel és működését ellenőrizni vannak hivatva, bent Járt a nyitrai zsupánnál és ott panaszt emelt a jegyző működése ellen. Amikor a panasz- kodók visszatértek falujukba, csendőrök jelentek meg a lakásukon, letartóztatták őket és nyolcnapi elzárás lett a deputációzás büntetése. A nyolc napot valamennyien le is ülték, a lámpát, rátámadtak, megkötözték és öt Is verni kezdték. A két halálra rémült asszonynak kijelentették, hogy nem akarják őket megöln,i csak pénzüket akarják., Pásztorné a banditáknak átadta kétezer korona pénzét, amire azok eltávoztak. A rendőrség nyomozza a tetteseket. Ugyancsak a napokban a komáromme- gyei Bajcs községben borzalmas rablógyilkosság történt. Berger Ignác szatócsot és feleségét hatalmas vértócsában találták meg hétfőn reggel az üzletben. A szatócs feje hét sebből vérzett, amelyet vésővel ejtettek rajta. Feleségével hasonló borzalmas módon végeztek a gyilkosok, akik az üzletet is teljesen kifosztották. A csendőrség ma a tettest egy munkanélküli kőmivessegéd személyében elfogta. A gyilkost beszállították a komáromi ügyészség fogházába. A nyitrai zsupán semmit sem tett a gajdéi! jegyző ellen, aki működését újabban azzal tetézi, hogy egy malmot és egy szélmalmot, amely ugyancsak a község tulajdonát képezd, eladott tizennyolcezer koronáért. A küldöttség követeli a jegyző azonnali elhelyezését és a közpénzekkel való elszámolását* »»»»»»»»♦»♦♦♦♦*» »»»»♦♦»♦»♦»»♦♦«»»»»»« ■» o »-■> Kékgáizal kísérletesnek a németek A franciák rettegése nőttön-nő — A’ Maiin riasztó jelentése Párjs, március 15.. A franciák nem egy esetben tapasztalták ki már Saját bőrükön a német haditechnika folytonos haladását Podncaré nem hiába fél, mikor Mac- donaldiioz intézett levelében is felemlíti azt a rettegést, amely a „gloire** nemzetét eltölti: vájjon mit hoz a jövő Németország részéről. A világháború mindent elsöprő csodái, az országokon átlövő negyvenkettes ágyuk, a Páxfsig, sőt Londonig elmerészkedő karcsú repülőgépele, a tengeren mindenütt felbukkanó búvárba]ók, Haber tanárnak, a berlini Kaiser Wllhelm Instltut kiváló kutatójának gyilkos gáza sok ízben döbbentették meg az antant politikusait és technikusait Levegőből salétromot csináltak és ilyen módon függetlenítették magukat a csilei salétromtól és elérték, hogy a robbanóanyagokon kívül még trágya is maradt a zsíros földek számára. A franciák „győzelmük** óta egyre rettegnek, félnek a revanstól. Franciaország lázas sietséggel építi ki légi flottáját, olyannyira, hogy ezzel már angol szövetségeseiben is .aggodalmat kelt. A francia parlamentben törvénytervezeteket dolgoznak ki az állandó hadi készültségről, a municiógyártásról, a hatalmas francia hadsereg állandóan készenlétben áll és noha Németország lerombolva, elszegényedve, pénz nélkül, hadi- szerek nélkül van, a franciák félelme és gyanakvása mégsem szünetel egy pillanatra sem. Tudják, hogy mindent elvehetnek a németektől, csak tudományukat nem. Mindenki retteg a jövő háborújától. Wells fantáziáját megszégyenítő mendemondák keringenek a titokban folytatott harci készülődésekről. A jövő háborúja a levegőben fog* lefolyni és gázokkal országrészeket fognak megsemmisíteni. Éppen ezért a kémia minden újabb fölfedezése hadi technikában is forradalmat idézhet elő. A Matin március 3-iki számában drezdai távirat jelent meg arról, hogy az ottani katonai láboratóriumban kékgázzal folytatott kísérletezések közben robbanás történt, mely hét emberéletet követelt áldozatul. A lap rövid kommentárban azt a megjegyzést fűzte a hirhez, hogy a németek újfajta gyilkos gáz készítésén fáradoznak, mely megsemmisítő hatásában felülmúlná valamennyi a háború folyamán használt gázt. Az u] j gáz szintelen, szagtalan és íztelen, úgy hogy i Jelenlétét csak akkor lehet észrevenni, mikor már j Szívjon ön csak | ARADIÉ Békebeli Áru! a mit sem sejtő emberek egész serege esett áldozatul. A hir csakhamar szárnyra, kelt az európai sajtóban és a Matin március 4-iki számában mát részletesen foglalkozik az állítólagos uj mérgező gázzal. Az uj gáz — írja a iap — a közönségesen kékgáznak ismert ciánhidrogéngáz származék- vegyülete. A keserű mandulára emlékeztető szagú kékgáz a legrettenetesebb öldöklő hatású gázok egyike és a szóbanforgó származékvegyülete még gyilkosabb és még könyörtelenebb lenne. A Matin szerint azonban nincs ok arra, hogy a francia nemzet kétségbe essék. A francia tudomány semmi esetre sem áll a német tudomány mögött és amire a német kémikus képes, azt a francia vegyész is rneg fogja csinálni. Mindenesetre azonban gondoskodni kell a szükséges elhárító eszközökről és elsősorban hathatós gázmaszkról, mert az eddigieket nem lehet használni az uj gáz ellen. Poincaré megint kitalált valamit, amit választási agitác'ójánaik céljaira kitünően fel tud majd használni. —i. A divat a gyász és öröm szinkeverékében- A P‘ M, H. eredeti divaitlevele Prága, március 15. Amióta Tutankamen izgatja a kedélyeket és amióta az egyiptomi eltemetett élet a maga buja szinpompájával bevonult a modern európai fantáziába, az emberi fantáziának legérzékenyebb birodalma: a divat is szolgálatába állott ennek a kultusznak. Tutankámen a színeknek oly tobzódását zúdította a világra, hogy az már-már veszedelmessé kezd lenni. Hogyha az asszonyok mindazokat a színes szöveteket és selymeket, amelyek most a kirakatokban csiri-csáréznak, magukra öltik, akkor a színek valóságos őrületével fogunk a mindennapi életnek korzóján és a társasági életnek szalonjaiban találkozni. Bizonyos az, hogy a divatos, színes kelmék között vannak egyes hímzett, vagy figurálisán nyomott selymek és szövetek, amelyek jól hatnak és kevésbbé feltűnőek s i<gy az asszonyoknak és szabóknak Ízlésétől függ az, hogy megtudják-e találni azt a határt, mely az Ízlést és a divatot harmonikusan egyezteti össze. Ha a divatszinek után kutatunk, akkor Párisban kell fölütnünk első stációnkat, hol most különösen a fekete, fehér- fekete és a vörös szin dominál a női toaletteken. Leginkább a vörös az, amivel lépten- nyomon találkozhatunk és pedig a ruhaszin- ben éppen úgy, mint a ruhát garnirozó díszítményeken. A vörös szín alkalmazásával merész kreációkat is látunk s egy Páris- ból érkezett asszonyka lelkes elragadtatással beszél arról, hogy látott egy galamb- szürke kosztümöt világosvörös bőrdiszitéssel s a kosztümhöz vörös kalapot és vörös cipőt viselt a francia divathölgy. A vörös cipő Párisban annyira divatos lett, hogy erről ma külön divatcikk-fejezetet kellene írni. Prentice Mulford, ismert amerikai tárcaíró azt írja egy helyen, hogy az emberi kedélyre és lélekre gyógyító hatással vannak a színek, mert ami a szemet felüditi. az felfrissíti a lelket is s ami a lelket fölfrissiti, az megifjitó hatással van a testre is. Ha igazat adunk ennek a tárcaírónak, akkor a szemünk ma annyi színben és a színeknek oly variációiban gyönyörködhetik, hogy a lelkűnknek pehelykönnyüséggel kellene szárnyalnia az életben s a testünk is eldobhatná magától mindazt a fáradságot és elnyüttséget, amit az utolsó esztendők raktak reá súlyos teherként. Sajnos, a női divatnak ezt a pszihíkai hatását nem érezzük eddig önmagunkon, de sokkal inkább érezzük azt, hogy a divat, mint normális esztétikai jelenség kezd kificamodni és hogy hatalmas ellentét nyilvánul meg ma az emberek lelkivilága és az asszonyok öltözködése között. Az emberi ízlés azonban a nőidivat szakértői szerint fejlődik és raffinálódik, .úgy hogy a feketének és pirosnak mai színösszetételét kezdjük megszokottan kedvesnek és Ízlésesnek találni, kezdünk hozzászokni ahhoz, hogy a gyásznak és az örömnek kifejező színe ma egymásmellé simul a asszonyok ruháin. Talán azért találkozunk ezzel a jelenséggel, mert ma mindenkinek van mit gyászolnia és szeretne mindenki valamit találni, ami fölött örülhetne. Lala. rmésn fwoxxAmEk É«mrtfí>Kof. tmrtfsdl u$ fáivcföet is Pozsony, március 15. (Sóját tudósítónk teefemielentése.) özv. Pásztor Lajosné hatvanéves öregasszony vághosszufalui lakásába szerdán este nyolc órakor egy kopottruhás ember zörgetett be azzal, hogy szegény vándor, aki ennivalót és éjjeli szállást kér- A jószivti asszony ajtót nyitott az ismeretlennek és ekkor megrémülve látta, hogy álarc van rajta és neki akar támadni. Az öreg asszony be akarta zárni az ajtót, az álarcos azonban nekitámadt és két társával együtt, akik az ajtó mellett várakoztak, behatolt a lakásba. A másik két rabló is álarcot viselt. A három bandita megkötözte az öregasszonyt és verni kezdte. A jajveszékelésre a szomszéd szobából lámpával a kezében elősietett Pász- torné leánya. A rablók kivették a kezéből
