Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-14 / 60. (508.) szám

PjF ^in. évfolyam 60. (508.) szám ^ m4*-Márd” U •----• -• ~ • Fő szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A bankráfa és a presztizsvaluta (g.) Prága, március 13. A prágai bankhivafcal március 10-iiki ér­vénnyel fölemelte a bankra tlát és pedig a le­számítolási kamatlábat másfél, a lombamd kamatnál)at egy századikkal. A pénzügyi kor- mányzaitoak ez az intézkedése nem maradt hatás nélküli a kamatráta körül leginkább ér­dekelt bankikor ökre s egészen természetes következmér yíkémt határozta el tegnap a bankok egyesülete azt, hogy a kölcsönk aima- •tot másfél százalékkal, a betétek és folyó­számlák kamattételét pedig egy százalékkal fölemeli. ■ A bank ráta fölemelésének ténye tehát a c® eh-szlovákiai pénzpiac helyzetéire máris rá­nyomta a bélyegét és hivatalosan bevezette a közgazdasági életbe azt az állapotot, amit a hétköznapi üzleti nyelv iigy fe jez ki: drága lett a pénz. Hogy ennek az állapotnak jövőbeni kiha­tásait mérlegelhessük, meg kei élőbb vizs­gálnunk azt, mik voltak azok az okok, me­lyek a bankráta fölemelését eredményezték. A cseh lapok — nyilván a barikhlvatal inífor- miaciója nyomán — egyérte’müleg abban lát­ják a bankráta emelésének okát, hagy az utóbbi hetekben a devizaigénylések a bank- b'iyatallál szemben erősen megnagyobbodtak, mert az importőrök a nyersanyagok világ­piaci tender.c‘ái folytán a bekövetkező hossz megelőzéséit1 a szokottnál nagyobb mérték­ben eszközöltek vásárlásokat. Egyes lapok per tangentem érintik ennek hangoztatása mellett azt az okot is, hogy a bankliívatal a pénzpiac fölött minden eszközzé1 biztosítani akarja a maga unalmát s hogy igyekszik a cseh-szlovák koronát idejekorán védelmezni és .preventív óvintézkedésekkel lehetetlenné tenni minden oly spekulációt, mely a cseh­szlovák korona, staibtitáisa élen irányulhat. A cseh lapok mindazt az aggodalmat, mely a cseh-sz lovaik korona megingásától tart, fö­löslegesnek Ítélik és nevetségesnek tartják a prágai korona sorsa és a frank tragédíás hely­zete között' összefüggés keresését. A nem befő-yásóit közvélemény ezzel a beéüitással szemben még más okokat is ta­lál. Elsősorban konstatálja azt, hogy a bank­ráta főieméése eigyszierü és log'kus követ­kezménye annak a pénzügyi politikának, mely a természetes és általános gazdasági érdekek helyett a látszólagos koimszo'ídláttás. a magasba hajtott és magas kurzuson tartott valuta elvét tarjai szem ellőtt és mely nem m.ás, mint tartozéka annak a külpolitikai rendszernek, mely nagyhatalmi11 álmokra és fikciókra építi a maga kányvomalaif s amely­nek heigamómikus törekvései a középeurópai határokon is tulcsapnak. Nem más ez a poli­tika, mint erőszakolt és a reális erők tul- feszrtéséval létrehozott gát a külső politikai és gazdasági áramlatok és a kiegyensúlyo­zottságot kívánó emócióik ellen, gát, aime’y megtöri a hullámokat, de amely egyúttal el is zárja a béső gazdasági területeket a ter­mészetes élétforrások:ól és a termékenyítés­nek eszközeitől. A külső politika jármába fo­gott gazdasági pofit'ka érdeke és célja első­sorban az erőnek és konszolidációnk kifelé való fitogtatása s ennek pozitív és számmal beszélő je’eként a valuta stabilitásának fönn­tartása. Ennek az érdeknek és célnak enge­delmes szerve a pénzügyminisztérium bank- hivatala. amely a devizakészletek hatalmas csökkenésével szemben (az elmúlt héten 153.7 millióval csökkent a készlet 682.8 mill'ó ko­ronára) az állaim vitális gazdasági vérkerin­gésébe álhi ' be veszedelmes akadályokat í Mert annak föltűnő hangoztatása hogy a nyersanyag beszerzés fokozottabb íempó’a csökkentette le a bankh'vatai devbahészlctét, jól festhet egy hivatalos vagy félhivatalos j kommünikében, de azonnal elveszíti az el- j hihetőség színezetét, ha arra gondolunk, hogyj A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett ESlestzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. ■az e,irmát hetekben feliér foltok ásitoztak egyes lapok közgazda síéig i rovatának ama részén, ahol arról folyt a szó, hogy a bank­ái vataíl hatalmas devizák piacra dobásával tartja és védi a cseh-szlovák korona külföldi árfolyamát. A hitelpiacnak megdrágítása tehát a kül­ső poktika helyzetének következménye. Ta­lán az a kudarc, amely Benest Belgrádiban érte, talán a legrosszabb időben megkötött francia—cseh-szlovák szerződés, talán á kisantant egységének ama gyenmekmiéépk naivitásába rukkoló volta s Béresnek a mai érzékeny és sorsdöntő. európai hflyzetbeá tanúsított szvárványpolitikája az oka annak, hogy a kifelől megingott helyzetet befele] kell alátámasztani. Ez a föltevés valószínű. És ha így van, úgy a cseh-szlovákiai gazdasági élet és an­nak proiduktiv és fogyasztó tényezői qpat. isi­mét drágám fizethetik meg annak a d'icsőség- nek váltságdíját, hogy Benest a magunk po­litikai nagyságának nevezhetjük. Mert a bamkráta fölameíése merni jelent mást, miint azt, hogy most, amikor az indexszámok las­san, de biztos tempóban emelkednek, mikor az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság még nem bírt erőre és biztos lábra kapni e gazda­sági válság fejbe üléses jelenségei után, ami­kor minden produktív gazdasági tényezőnek tőkéjét fölmorzsoÉa a hosszú és kimos krízis s a talp ráálláshoz tőke és hitel kellene, akkor elődCl a banlhivatall és a hiteIdrágitássál újabb iázt éleszt ebben az organizmusban, amely ■még nem épült föl a külpolitikai nagyzási mániának következményeként jelentkezett s az ©goiisztikus elzáirkozottsáig gazdasági poli- . tikájinak miazmáitól fertőzött súlyos és erő* érmés ztő b elégségéből. A bianlkhivatal rátaemelése nyomán drá- ;a fesz a pénz, drága lesz a Írtéi, drágább esz az élet, dle megmarad a mai presztízs- valuta és a banikhivatal a demokratikus pénz- igyi politikát 'agy értelmezi, hogy a gazdasági írdetoe.k kusscl'jamak akkor, mikor Benes po- 'íjciójárnak megmientéséröi van szó. sitani. A stabilizációs folyamat öt hete tart és semmit sem veszít intenzitásából. A va­lutakészlet oly nagy, hogy a lengyel márka újabb zuhanásáról már szó sem lehet. Állami bevételeink teljesen kielégitőek és fedezik az állami kiadásokat. A fölhatalmazási törvény következtében a költségvetésben deficit nem merülhet föl. Az emissziós bank április végén kezdi meg működését- Általában mondható, hogy Lengyelország gazdasági és pénzügyi megújhodásában ugyanazon az utón halad, amelyen a csehek haladtak. Jursew Ifozséfi maleriágal taASyetörttáuMk Jutnak Osfria, Brankovo és Nedéc majorságai /isszakerülnek €s@h-Szioyákiához — Wnbea érvényben '.maraal a '„W" ^ diri- • *i&rá. Prága, március 13. A népszövetségi tanács tegnapi üléséről — amelyben a jávor inai kérdéssel foglalkoz­tak a népszövetségi tanács tagjai — mára a következő részletek váltak ismeretesekké: A tanácskozás alapja a halánnegállapiíó bizott­ságnak 1924 február 11-én keit javaslata volt. Ez a javaslat, amelyet a cseh-szlovák—len­gyel SiatárkiigazitÓ bizottság terjesztett a nagyköveti konferencia elé, a nagyköveti konferencia 1929 július 26-án kelt határoza­tát csak annyiban változtatja meg, hogy Len­gyelországnak ítéli oda jurgov községnek azokat a majorságait, amelyeket a nagykö­veti konferencia a lengyel kézen maradt köz­ségektől elszakított. A vitás szepesi terület egyéb pontjaira nézve a határmegállapitó bi­zottság javaslata az volt, hogy tartsák ér­vényben a kataszíráí s határokat, aminek következtében Cseh-Szlovákia területéhez visszakerülnek Ostria, továbbá Nagy- és Kis- brankovo községek majorságai, amelyeket a nagyköveti konferencia Lengyelországnak ítélt volt oda, továbbá Nedec község lakosai­nak majorságai, amely községet már a nagy­követi konferencia a cseh-szlovák köztársa­ságnak Ítélte oda. A bizottság ezenkívül ja­vasolta, hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet, amelyben biztosítsák Lengyeljurgov, Reíiz- kó és Csernahora községek lakosainak azt a jogát, hogy a javorinai uradaJcmba mehesse­nek dolgozni éppen olyan körülmények kö­zött, mint a Szepesség felosztása előtt és ugyanez áll a cseh-szlovák köztársaság la­kosaira, ba a lengyel területen óhajtanak munkába áüarii. A népszövetségi tanács ezt a javaslatot elfogadta. A cseh sajtó meg vast elégedve A külügyminiszterhez közelálló Ceské Slovo elégtétellel állapítja meg, hogy Jávori­nál végérvényesen Cseh-Szlovákiának Ítél­ték oda és abbeli meggyőződésének ad kife­jezést, hogy Benes támadói elégtétellel tar­toznak a külügyminiszternek. A Národni Listy szerint a tegnapi hír­adás rövidsége annak tulajdonítható, hogy a javorinai területnek Cseh-Szlovákiához való végleges csatolását közli, ami összhangban áll az érvényben levő döntésekkel és Cseh- Szlovákia jogaival. Ha ez igy van, akkor ez mindkét állam számára előnyös megoldást jelent. A Venkov szerint a döntés megfelel a cseh-szlovák követeléseknek és a helyi vi­szonyoknak s nincsen ártalmára sem Len­gyelország, sem pedig Cseh-Szlovákia érde­keinek, hanem ellenkezőleg módot nyújt arra nézve, hogy a két állam barátságos érintke­zést vehessen fel a határ egyik legérzéke­nyebb pontján. A félhivatalos Ceskoslovenská Republika a népszövetség győzelméről beszél és abbeli nézetének ad kifejezést, hogy ez az intéz­mény elsimíthatja a konfliktusokat, ha hatá­rozatainak a viszálykodó felek alávetik ma­gukat. A lengyel miniszterelnök a cseh-szlovák—lengyel viszonyról Prága, március 13. Grabsky lengyel mi­niszterelnök a Lidové Noviny tudósítójának hosszabb nyilatkozatot tett. A lengyel mi­niszterelnök a többi között a következőket mondotta: — Ma már a legkisebb kétség sem merül­het föl, hogy Cseh-Szlovákia és Lengyelor­szág reális együttműködése a lengyel poli­tika, gazdasági és kulturális élet szempontjá­ból nemcsak lehetséges, hanem egyenesen kívánatos is. A cseh-szlovák—lengyel szom­szédos viszonyt és a határmenti viszályokat nem lehet összehasonlítani a szerb—-bolgár viszonnyal, hanem sakkal inkább hasonlítható az a szerb—román viszonyhoz. A cseh-szlo­vák—lengyel viszony kérdésében nem lehet történelmi antagónizmusról beszélni. Ha a cseh-szlovák—lengyel viszony nem olyan, mint amilyennek lennie kellene, akkor az az eddig el nem intézett kérdések következmé­nyének tudható be. Ha mindkét részről hely­reáll a bizalom, akkor hozzá lehet kezdeni főképpen a következő két egyformán fontos kérdés rendezéséhez: kölcsönös árucsere és tranzitóforgalom- A tranzitóforgalom rende­zése mindkét államnak érdeke. Kétségkívül áll az a tény, hogy a lengyel valuta végleges rendezése pénzügyi és gazdasági téren ha­tással lesz a cseh-szlovák—lengyel együtt­működésre. A lengyel—orosz viszonyról beszélve, Grabsky kijelentette, hogy kívánatosnak tart­ja a jóviszonyt. Oroszországgal szemben kü­lönben a békeszerződések alapján áll. Grabsky miniszterelnök, aki egyszers­mind pénzügyminiszter i:s, Lengyelország pénzügyeiről beszélve, a következőket mon­dotta: A valuta stabilizációját sikerült bizto­Tégy sdövesaszkói megyét Riiaszisiszkéhoz csatolnak? Prága, március 13. Reszkid kormányzó a munkácsi Selo ér­tesülése Szerint a kormánnyal és az illetékes hatóságokkal tárgyalásokat folytat aziránt, hogy Keletszlovenszkó egy részét Ruszin- szkóhoz csatolják. Állítólag Zemplén, Abauj. Sáros és Szepesmegyékrői van szó. A Právo Lián e hírhez megjegyzi, hogy Zsat&ovics kormányzóságának idején is szóba került ez a kérdés, de érdemleges tárgyalásokra nem került sor. Az államok konfliktusa é:4 & öépsisővetség Géni, március 13. A korfui olasz-görög konfliktus alkálimé­val vitássá lett az a kérdési hogy vájjon a népszövetségnek, vagy a nagyköveti konfe­renciának: hatáskörébe tartozik-e a két állam 'között fölmerüli nézetkülönbség döntő ki­egyenlítése. A népszövetségi tanács tegnap es­te zárt ülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel, Az ülésről csak részletek kerültek nyilvános­ságra. A népszövetségi tanács jogi albizott­ságának álláspontja nyomán hir szerint a kö­vetkezőket határozta el a tegnap esti tanács­ülés. A tanács kimondotta azt, hogy ha egy állam valamely konfliktus ügyéiben döntésre kéri föl a népszövetséget, úgy a népszövetsé­gi tanács az eset megvizsgálása előtt nem kö­teles eldönteni azt, vájjon a népszövetségi szabályzat 15. szakasza mák értelmében elő­állott-e annak helyzete, hogy a konfliktus a két állam közötti szakításra vezethet. Kimon­dotta a tanács azt is, hogy nem kezd bele egy oly vitás kérdés megvizsgálásába, amelynek megoldása érdekében már békehír ósági­vagy bírósági eljárás van folyamatban. Ki­mondotta a tanács azt, hogy döntéseinél te­kintető fogja venni a nemzetközi döntőbíró­sági szerződéseket és a regionális egyezmé­nyeket. Kimondotta a tanács azt, hogy a had­üzenetnek nem tekinthető kényszerremdsza- bályok esetén a tanács a rendszabályok kö­rülményeit és jellegét esetről-esetre fogja el­dönteni. Érdekes határozata a tanácsmák az is, erniely kimondja, hogy egy állam területén elkövetett politikai merényletekért csak ak­kor tartozik felelősséggel, ba nem tette meg a szükséges óvó- vagy megtorló intézkedé­seket. Minden államnak a területén élő és közh italai jelleggel ottartózkodó külföldi sze­mélyek biztonsága fölött fokozott mértékben kell őrködnie. Elnöki értekezlet a képviselöházban. A kép viselőhöz elnöksége március I8-án a plenáris ülés előtt értekezletet tart. Az ülés előtt klub elnöki értekezlet is lesz, 100 cseb-szl. körönért fizettek ma, március 13-án: Zürichben 16.75 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 205100.— osztrák koronát Berlinben 12210000000000.— német márkát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom