Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-08 / 57. (505.) szám
Szombat, március 8. Válasz Outtmann Mór párisi sSréPerheűcscre Prága, március 7. Vettük az alábbi Guttmann Mór ciáné re adr essz ált sorokat: Vannak emberek, akik olykor úgy érzik, hogy valami mozog bennük. Azt hiszik, hogy tehetség, pedig mint Mikszáth mondja, csak giliszta az. Ilyen érzései voltak Gutímann Mais-elének is, mikor a régi liberális rezsim gyalázásával és ^becsmérlésével igyekezett megtéveszteni a külföldi közvéleményt. Sze- menszedett hazugságait és aljas rágalmait minden gondolkodó és becsületes érzésű őslakos zsidó a legnagyobb mértékben elítéli. De nemcsak ő az egyedüli, aki fá'tyolt szeretne vetni a múltra, de bolseviki testvér- öccse s kanibál természetű apja is. Majselét külföldi szereplésében ugyanazok a célok vezetik, mint az apját idebenn. A kormány kegyét óhajtja megnyerni mind a kettő, hogy a most megrugdosott régi rezsim által szerzett és ma is meglévő nagy vagyonát megmentse. Felosztják egymás között a szerepeket, hogy a család érdekeit minden időre biztosítsák. Ez idő szerint az apa zsidó demokrata, az egyik fiú cionista, a másik kommunista. Az ‘apának saját szavait idézzük, amelyek élesen rávilágítanak önző céljaira: „hiszen nincs haza, csak család van és üzlet“. Miig :a cionista csemete arról értekezik, hogy a ruszinszkói zsidóság helyzetét csak a földreform javíthatja meg, addig az apa mindent elkövet, nehogy egy hold föld is egy zsidó testvér kezébe kerüljön az ő ezerkétszáz holdjából. Pedig itt volna az ideje, hogy iabból a vagyonból, amelyről a bölsevizmus Üdéjén tanuk előtt kijelentette, hogy „vagyonában egy becsületes fillérje sincs“ — juttasson azoknak, akik minden fillért becsületes munkával kerestek meg s még sincs egy talpalatnyi földjük sem. Elhiszem Mojseline-k azt a kijelentését hogy a mai kormány a ruszinszkói zsidókból lojális állampolgárokat nyerne megfelelő bánásmód mellett. De az ö családjának a lojalitása csak arra való, hogy a kezükben levő kilenc jogot biztosítsa. Pedig abból a kilenc jogból legalább busz rokkant család élne meg .tisztességesen. Földbirtokának feléből is leg- ialább ugyanannyi. De biztosítom Majselét, hogy a kilenc jog íkonfiskálása céljából megtettük a szükséges lépéseket. A helybeli rokkantak memorandumot nyújtottak át Beszkid Antal kormányzó- maik, melynek főbb pontjai a következők: „Sérelmünk, hogy a trafik és egyéb kincstári jogok adományozásánál a rokkantak legnagyobb mértékben mellőzhettek, holott előnyben részesítésüket törvény biztosítja. Felemlítjük például, hogy a magyszőllősi főtrafiikjo- got nem rokkant, vagy rokkantak, hanem Gutímann Bmanuel kapta, aki ingatlanai után ás többszörös milliomos, azonkívül szeszfino- •mitója, szesz-szabadraktára és denaturált- szesz-lerakata v.an. A denaturált szeszt nagyban és kicsinyben árusíthatja, sörnagyraktára, kicsinyben! sörárusitása, korcsmajoga, likőr- és rumgyára van.“ Ezekhez jön még a háború alatt mások révén és életén szerzett a Garai- és Teleki- téren lévő két hatalmas bérpalota, továbbá a Dresdenben levő ingatlana. Míg apád ezt tette, te hasonlóképpen cselekedtél, mikor a magyar rezsim alatt szerzett kivételes előnyöket azzal háláltad meg, hogy ahelyett; a véreddel védelmezted volna meg a hazát; — a lógók ezredében díszelegtél. Azt a magyar rezsimet rugdosod meg. amelynek apád udvari szállítója volt, száll!- ifcotta a zsidó nép tömegeit. Hogy nem ingyen, arra álljanak itt Juszkovics Mór kijelentései: „Szabad-e emberekkel összehason- li'tanunk egy Gutmann Emamuelt, aki egész életén át a képviselőjelöltek és főispánok házi zsidója volt s szállította a zsidókat pénzért s 'egy-egy koncesszióért. Öreg ember létére a régi csapáson halad, nem tud beletörődni az uj viszonyokba s most is heteken keresztül vevőket keres a mandátumra." Hogy apádat megfizették, arra álljanak lirtt a következő poizitiv tények: A Lihova Prodejna az 1921. évben Guttmarm Emanuel cégnek havonata száz hektoliter szeszt utalt ki á 41 koronáért, ebből 40 százalékos rumot (készített, melynek ára 21.50 korona. Literenként legalább tíz koronát keresett rajta, ami havonta kitesz százezer koronát. A kiutalás másfél évig tartott. Ezekután nincs kétségem afelől, hogy apád mint a köztársaság dísze hipcrlc/jális állampolgára nemsokára a Prásck-félc szeszpanamista társaságban fog a külföldnek bemutatkozni. Te pedig vedd tudomásul ezek után. hogy egy ilyen konjunktúralovag külföldi or- ditozásai nem hallatszanak az égig. A régi liberális magyar rezsim elleni árulásodat minden becsületes zsidó rut hálátlanságnak és becstelenségnek fogja minősíteni. Ily cselekedet csak egy „ateista" cionistától várható; mint te vagy. Hátaiba — mint mondod — a régi rezsim alatt az iskolákban nem tanultak semmit, te hol tanultad meg egész családoddal Mannon istenét imádni s a régi hazát Ju- dás pénzen gyalázattal elárulni? Mindezek után csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy vádaskodásaid teljesen észszerűden tákolmány, mivel én s velem! Prága, március 7. Több cseh lap egybehangzó megállapítása szerint a benzinpanama már hosszabb idő óta nem volt ismeretlen az illetékes körök előtt. Két esztendővel ezelőtt a petro- leuinnagykereskedők egyesülete figyelmeztette a nemzetvédelmi minisztérium illetékes osztályait, hogy a benzinszállitások kiadásánál szabálytalanságok történnek, azonban e bejelentést figyelemre sem méltatták. 1923 májusában a szövetség hétkoronás ajánlatot tett, a kormány mégis a Nafta spol. ajánlatát fogadta el, noha ez 9.40 koronára szólt. Május havában ajánlott levelet küldtek Udrzal nemzetvédelmi miniszternek, amelyben ismételten figyelmeztették arra, hogy a minisztérium tulmagas áron veszi a benzint. A miniszter azonban azt a választ adta, hogy a megrendelés — sztratégiai okokból történt. A szövetség képviselője később azt ajánlotta, hogy a szállítást osszák meg több nagykereskedő között, de azt a választ kapta, hogy a minisztérium nagyon jól tudja, hogy mit csinál, sőt megfenyegették azzal is, hogy megindítják ellene a bűnvádi eljárást, mert katonai személyeket gyanusit meg. Novemberben a petroleumnagykeres- kedök 4.50 koronás áron ajánlották a benzint, míg a Nafta spol. 4.80 koronás ajánlatot tett, mégis a Nafta spol.-nak adták ki a szállítást, amely így ciszternánként a rendes haszonnál 3000 koronával többet keresett. A nemzetvédelmi minisztérium két esztendő alatt tízmillió koronával többet fizetett a benzinért, mintha más vállalatoknak adta volna ki. De nemcsak a petroleumnags’kereske- dők figyelmeztették a minisztériumot a visz- szaélésekre, hanem a minisztériumba beosztott egy kapitány is följelentést tett az elmúlt esztendőben. E följelentés vége az lett, hogy az illetővel jegyzőkönyvet vettek föl és annyit kellemetlenkedtek neki, hogy végül ö volt kénytelen önmaga ellen fegyelmi eljárást kérni. A följelentésnek nem lehetett eredménye, mivel éppen azok az egyének, akiknek a vizsgálatot le kellett volna folytatniok, voltak belekeverve a panamába. Ezek most mind le vannak tartóztatva. Sváteknek egyébként igen jól megy a dolga a vizsgálati fogságban. A prágai büntetőtörvényszék fogházának 146. cellájában iil egyedül. Szorgalmasan olvassa a Prager Presse-t és a Ceskoslovenská Republikát, mivel komoly olvasmányt nem engednek be hozzá. Egy vendéglőből élelmezheti magát és a rendőrségi kihallgatásokra automobilon jár. Nem csoda, ha igen jól érzi magát és úgy viselkedik, mintha a benzinafférhoz semmi köze nem volna, sőt abban is reménykedik, hogy nemsokára szabadlábra helyezik. A kitűnő miniszteri tanácsosról különben legújabban kisütötték azt is, hogy igen rafíi- nált valutasiber. Néhány évvel ezelőtt ugyanis orosz járadékkötvényeket vitt ki Franciaországba, még pedig olyan időben, amikor azoknak kivitele szigorúan tilos volt. Smerál megkezdte háborús okiratainak közlését Smerál kommunista vezér a képviselőház tegnapi ülésén bejelentette, hogy a Ces- ké Slovo ellene intézett támadására, amely őt azzal vádolta, hogy az osztrák rendőrségnek volt a spiclije, azzal fog válaszolni, hogy a Rude Pravoban közzéteszi a különböző cseh politikusoknak a háború alatt viselt dolgaira vonatkozó és birtokában levő okiratokat. Smerál igy is cselekedett és lapjában ma közzétette okiratgyüjteményeinek első részét és egyszersmind bejelentette, hogy a 'többi okirat közlését akkor fogja folytatni, ha visszatér oroszországi útjáról, amelyet pár nap múlva kezd meg. A Smerál által leközölt iratok közül az első Soukup, mostani szenátusi alelnöknek az osztrák rendőrséghez 1915-ben intézett egy följelentése. Soukup följelentésében előadja, hogy egy este fölkereste egy ember, aki azt mondotta neki, hogy valami svájci együtt rokon, mint erkölcsös, lelkiismeretes és vallásos nevelésben részesült zsidó, szívből kívánom, hogy az Ur Isten adjon a világ minden államában a zsidóságnak olyan jó életet, minit amilyen jó élete volt az elnyomó magyar rezsim alatt. Végül neked csak egy tanácsot adok: „Akiinek vaj van a fején ne álljon a napra." Rubin Károly. üzenetet akar vele közölni. Mellényzsebéből szövettel bevont gombot vett ki arra hivatkozva, hogy ez az ő igazolása. Soukup azt válaszolta neki, hogy az esetet nem érti. Látogatója erre azt állította, hogy egy Zürichből érkezett hölgy akar Soukuppal beszélni. Soukup az ismeretlent kiutasította irodájából. Másnap azonban, miután címét tudta, felkereste és megtudta, hogy az illető hölgy a zürichi cseh radikális körök üzenetét hozza, azonban már elutazott, mivel Soukup nem akart vele összejönni. Ez volt a híres „gombügy", amely miatt Soukupot le is tartóztatták. A másik irat Stanek volt miniszternek, a bécsi parlamenti cseh klub elnökének egy körlevele, amelyben közli a klub tagjaival, hogy ö is, Smerál is elutasító álláspontot foglalt el Seidler osztrák miniszterelnöknek azzal az ajánlatával szemben, hogy a cseh klub lépjen be a kormányba, aminek fejében bevezetnék a nemzetiségi autonómiát a népek önrendelkezési joga alapján. A harmadik irat Habrman Gusztáv jelenlegi szociális népjóléti miniszternek Lob- kowitz herceghez intézett levele, amelyben „legmélyebb alázattal" kéri a herceget, hogy támogassa a vasúti személyzetiek bizonyos követeléseit, mivel ez a személyzet „az egész haderő érdekében teljesített fá- megszerezte magának a legmagasabb elis- rasztó és felelősséggel teljes szolgálatáért megszerezte magának a legmagasabb elismerést." A negyedik levélben Rasin „szeretett kedves kollégájának" nevezi Smerált és egy apró szívességet kér tőle. Klofác egy névjegyen arra kérte Smerált, hogy protezsál- jon egy Fucsik nevű embert, akinek fiát letartóztatták és küldöncével azt üzente Klo- fácnak, hogy lépjen érintkezésbe a rendőrséggel. Végül Pékár egyetemi tanárnak Meissner jelenlegi szociáldemokrata képviselőhöz irt levelét is közzéteszi Smerál, ez a levél egy közjogi tervezetre vonatkozik. — (A szolgálati és munkaviszonyok rendezése az 1924. évi fegyvergyakorlatok Idején.) A március 4-én életbe lépett kormányrendelet értelmében az 1924. évi fegyvergyakorlatok idejére a szolgálati és munkaviszonyok olyan módon rendeződtek, hogy a bevonulást megelőző tizedik naptól és a fegyvergyakorfat befejezésétől számított hetedik napig csak az alkalmazott, nem pedig a munkaadó szüntetheti meg felmondás utján a munkaviszonyt. Ez a határozat azonban nem vonatkozik olyan munka-, illetve szolgálati viszonyokra, amelyeknél a fontosabb jellegű munkát végző alkalmazottak legalább hat hónapig, a munkások pedig legalább nyolc hétig nem voltak alkalmazásban. Idénymunkásokra egyáltalában nem vonatkozik a rendelet. A rendelettel ellenkező felmondás nem hatályos. Mindkét félnek az a joga, hogy fontos okokból a fennálló előirások szerint idő előtt is megszüntethetik a szolgálati, illetve munkaviszonyt, továbbra is érvényben marad. A katonai szolgálat által megszakított szolgálati, illetve munkaidőre fizetés nem jár, ha csak egyéb jogszabályok vagy szerződés másképp nem intézkednek. A visszatérők számára ugyanazok a felmondási határidők és javadalmazások érvényben maradnak, amelyekben előzetesen megállapodtak, vagy amelyek előzetesen elő voltak irva. Ha a fizetéseket az illető munkáscsoportra nézve időközben újonnan rendezték, akkor ez az uj rendezés a visszatérőkre is érvényes. Ha az alkalmazott a fegyvergyakor- lat, illetve szolgálati gyakorlat befejezésétől számított hét napon belül nem tér vissza, kilépettnek tekintendő, ha az idejekorán való szolgálat- ba-vi'sszatéróst nem önhibáján kiviül s nem fontos okból mulasztotta el. A biztosítási kötelezettség a fegyvergyakorlat idejére szünetel. már ínríocof. (ártsd ftdtefessééedneft u| Aíveftet is Március közepén befejeződnek a magyar-román tárgyalások Budapest, március 7. (Saját tudósítónktól’.) Ismeretes, hogy a múlt esztendő végén Zichy Rubidó gróf romániai magyar követnek többhónapos diplomáciai előkészítése után végre összeülhetett Bukarestiben a román-magyar delegáció, hogy a két ország egymáshoz való viszonyait rendezze. A tárgyalások az első periódusban karácsonyig tartottak, majd ez év elején ugyancsak Bukarestben folytatódtak és olyan eredménnyel, hogy a hónap közepéig az összes felvetett kérdésekben bizonyosnak látszik a megegyezés. A magyar delegáció egy része már visz- sza is érkezett ia fővárosba és részletes jelentést tett -a tárgyalások eredményeiről a kormánynak, ahol ennek folytán az a vélemény alakult ki, hogy a rekompenzációs egyezség ratifikálását mi sem akadályozhatja. Romániával tehát még a tavasszal normális gazdasági vonatkozásba jut Magyarország. A tárgyalásokról és eredményeiről teljesen tájékozott helyen a következőket mondották a P. M. H. számára: — A Bukarestben felvett tárgyalások anyaga felölelte a két ország közötti összes politikai, gazdasági és pénzügyi kérdéseket. Politikai téren kölcsönös megáll apód ásra jutott a két delegáció a még fogva tartott hadifoglyok kicserélése tekintetében. Sikerű! a romániai magyar kisebbség számára fontos politikai, vallási és közigazgatási jogokat biztosítani úgy, hogy az erdélyi magyarság az egyezmény értelmében teljes egyenjogúságot és teljes polgári sza=» badságot élvez, szabadon fejlesztheti nemzeti érzületét, kultúráját Iskoláiban és magasabb intézmények utján. Ezért rekom- penzációul a Magyarországon lévő román kisebbségek is megkapják ugyanezeket a kisebbségi jogokat. — Gazdaságilag a két szomszédállam a legszorosabb együttműködésre lép. A legintenzívebb csereviszony létesül a kölcsönösen szükségelt mezőgazdasági és egyéb ny e r ste r mé n yekb e n. Románia exportgabouája egy tekintélyes kvantumát a magyarországi malmokban őröltei! és ezért a magyar vasutak íariía- kedmezményben részesítik. Az erdélyi fa- és állatexport színién a magyar vonalaikon bonyolódik le nyugat és dél felé, sőt szükség esetén a Máv. köicsönvago- nokat is ad át Romániának megfelelő garancia és díjazás élűiében. Viszont a magyar áru Románián át ugyanolyan kedvező szállításban részesül akár hajón szállítva, akár tengelyen. Vonatkozik ez a román tengeri kikötők használatában is. — Pénzügyi megegyezésünk még nincs lezárva. A nyitott kérdések közé tartozik a háború előtti kereskedelmi tartozás rendezése és az elcsatolt állami vagyonok felértékelésének elszámolása, amely utóbbi különben a jóvátétel számadásához tartozik. Ellenben megegyezés jött létre a hadikölcsönök beváltására és a nacionalizálással összefüggő pénzügyi kérdésekben, amelyek közül ion- tos az életbiztosítások ügye. A megegyezés értelmében a magyar életbiztosító intézetek átadják valamely román intézetnek teljes ottani klientúrájukat, viszont az átvevő román intézetek átvállalják az esedékes, függő és folyamatos biztosítási kötelezettségeket. A magyar postatakarékpénztár már egy előbbi megegyezés szerint az ismert kulcs alapján kifizeti erdélyi függőségeit, ii- leve egyösszegben megváltja •azt. A postatakarék üzletét egy teljesen magyar mintára szervezett román intézet fogja továbbvini, illetve a kötelezettségeket elszámolni. — Sok szó esett különösen külföldi lapók hasábjain arról, hogy az a Bukarestben tárgyaló delegáció feladta Magyarország kártérítési igényét a kommün utáni romám megszállás miatt követelt kártérítésre. Megállapítható, hogy ez a kérdés a tárgyalások folyamán nem is került szóba. Erről a kérdésről a külföldi kölcsön londoni megbeszélésein volt szó, ahol Bethlen gróf miniszterelnök annak ellenében, hogy Romániával a gazdasági megegyezést lehetővé tegye, lemondott a kártalanításról. Románia ezért jóvátétel! engedményekre is kötelezte magát. (r. o.) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA« 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruház? | ^ \ Saját készitményü önöm férfi l és női fehérnemű, asztal- ,, { 5 térítők és mindennemű tenáru j \ Árusítás nagyban és kicsinyben \ A l««irriBp€i®s feri# Már kát év éta tudtak a henzmpanamárói — Svátek valutasiber is volt
