Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-07 / 56. (504.) szám

* Péntek, március 7. Svehla: Nem szabad akárkit ok nél­kül pellengérre állítani. B u r i a n : Beszéljen egy miniszterelnök­höz méltóan. S v e h 1 a : Szászországban lopott a mi­niszterelnök is. (Nagy derültség-) Ezt annak bizonyítására hozta föl, hogy mindenütt, min­den pártban a háború után meglazultak az erkölcsök. T o u s i 1: Azt akarja mondani, hogy mindenütt lopnak? (Nagy zaj.) S v e h 1 a : Ne tessék afölött vitatkozni, hogy kinek van több joga a demokrácia ne­vében beszélni. Mi mindannyian az általános választójog alapján kerültünk ide. (Fölkiáltá­sok a kommunistáknál: írják ki az uj válasz­tásokat!) Mi öt esztendő alatt három (?) Íz­ben választottunk és mindig mi kerültünk ki győztesen. Ha tízszer is választunk, akkor is a többség fog győzni. Haken kommunista képviselő eközben a miniszteri padok mögött egészen a szónoki emelvény mögé férkőzött, mire Tomasek el­nök erélyesen rendreutasitóttá és távozásra szólította föl. Újból óriási lárma tört ki és za­jos közbekiáltások követelték az uj választá­sok kiírását. Az elnök fölszólítja a kommu­nistákat, hogy a zajos jelenetektől tartózkod­janak. Svehla: Szembe kell szállnunk a bot­rány terrorjával. A terror mindenütt elnyom­ja a jogot és ezért a terror elleni küzdelem a jogokhoz vivő ut (Nagy zaj a kommunis­táknál.) S m e r á 1: Az egész világ előtt kijelent­jük, hogy nem engednek inni a korrupciós ügyekről. (Pokoli lárma az egész ellenzéken.) Tomasek elnök: Scholiich német kép­viselőt rendreutasitja. S v e h 1 a : Mindenkinek jogában áll bí­rálatot mondani, de a tárgyilagosságot meg kell őrizni. Nem szabad szenzációs koholmá­nyokat Imi, hanem az illetékes hatóságoknál gyorsan meg kell tenni a följelentést, hogy a bíróságoknak módjában legyen a vizsgálatot megindítani. S m e r ál: Szavazzanak a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldése ellen. Bechyne miniszter a kommunisták felé: Maguk Üzletszerűen botrányokat ren­deznek, pedig erre nincsen joguk, hiszen nem zárták ki képviselői klubjukból azt az egyént, akit lopás büntette miatt üldöznek. (Nagy zaj a kommunistáknál, amely percekig tart.) Tomasek elnök: Bechyne minisztert és Tousil képviselőt rendreutasitja. S v e h 1 a : A koalíciónak sok rétegből álló összetétele lehetővé teszi a megfelelő kritikát. A koalíció felelőssége tudatában tel­jesíti kötelességét. (Egy hang: Mi a koalíció kötelessége?) A koalíció szükségességét han­goztatja. Elismeri, hogy még számos föladat mmBBHSBN&Jkatii-tL’aaanmmmiM.i'.nnm'.UB iiihm—w vár megoldásra és ezért mindenkit szívesen lát, aki munkájában segíteni akarja a koalí­ciót. Semmi sem könnyebb, mint megbuktatni a mai rendszert és helyébe uj rezsimet állí­tani, de mindaddig, amíg az be nem követke­zik, azt feleli mindazoknak, akik azt állítják, hogy a koalíció létében fenyegetve van, hogy vannak ugyan ellentétek a koalíció kebelén belül, vannak nézeteltérések elvi és taktikai kérdésekben, de a koalíciót összetartja az ál­la miránt érzett szeretet. (Nagy taps a koalí­ció padsoraiban.) K r e i b i c h : A tolvajok szolidaritása. Tomasek elnök: Kreibichet rendre­c? tusit ja­S v e h 1 a : Bennünket az utódoknak tar­tozó felelősség tart össze. A közös munka szükségességét hangoztatja, hogy ilyen mó­don meg lehessen oldani a megoldásra váró föladatokat. (Szociális biztosítás, földbirtokre­form, adóproblémák, pénzügyi, gazdasági és kulturális kérdjek. Bejelenti, hogy a kormány rövidesen beterjeszti a birósági eljárás reformjáról és az összefürheíetienségről szóló javas­latát, A képviselőház ezután elfogadta a koalí­ció, a kommunisták és a német szociáldemok­raták indítvány a,i-t és megkezdte a vitát az interpellációról. A vita S m e r á 1 kommunista: Kijelenti, hogy a cseh nemzeti szocialistáknak ellene intézett támadásaira azzal fog felelni, hogy holnaptól kezdve közzé teszi a Rude Právoban a cseh politikusoknak háboruala.ti viselkedését megvilágító okiratokat. A miniszterelnöknek be kellene ismernie az elkövetett hibákat és a szónok nagyon örülne, ha a koiaiciós többség sokkal nagyobb őszinteséget mutatna. A kom­munisták egészen másként látják a helyzetet, mint Svehla. A koalícióinak el kellene szomo­rodnia az angol-francia ellentétek láttára és amiatt, hogy nem sikerült megnyerniük en­nek az államnak nemzeti kisebbségeit. Az ál­lamadósságok körülbelül negyven milliárd koronára rúgnak, amihez még hozzájárul a h-anmic milliárdos fölszabáditási költség. Ha ő tartoznék felelőséggel a mai helyzetért, úgy nem volna olyan opitimista, mint a mi­niszterelnök. Kétségbevonja, hogy a koalíció a lakosság többségét képviseli. Majd szóvá teszi az elkobzások ügyét. A szeszbotrányról megállapítja, hogy harminc millióról van szó. Véleménye szerint mindaz, ami bekövetke­zett, nem következhetett volna be, ha idejeko­rán parlamenti vizsgálóbizottságot küldtek volna ki. Stivin: Támadja a kommunistákat és neki ront Hakennek, akiről azt állítja, hogy meggyalázta a cseh-szlováik lobogót. Véle­ménye szerint Haken nem úszta volna meg ilyen könnyen a dolgot, ha például Dániában viselkedett volna így. Olyan sajtótörvényt követel, amilyen más államban van érvény­ben. Sajtóhír óságokat követel a sajtó utján elkövetett becsületsértések megtorlására, amelyekben ülnökök gyanánt újságírók is résztvennének. Szerinte a ^választásokra nincs szükség és pértja nem fél az uj válasz­tásoktól. A legutóbb kirobbant botrányokkal kapcsolatban kijelenti, hogy a nemzetvédelmi m misztérium erélyes eljárása azt bizonyít ja, hogy a koalíció nem akarja elhallgatni .a kor- rupcóí. P a t z e 1 (német nemzeti) kijelenti, hogy mindaz, ami ma lejátszódott, következménye annak, hogy az állam lejtőre jutott: Az állam és annak kormányzása még a halottakat sem tiszteli, ezt bizonyítja az, hogy betiltot­ták a március 4-iki kaadeni áldozatok emlé­kének megünneplését, akik az önrendelke­zési jog elvének áldozatai. Ami a botrányo­kat illeti, abbeli nézetének ad kifejezést, hogy a benzinbotránnyal a politikai korrup­ciót leplezik. Azt hitte, hogy a cseh nemzet­ben tisztulási folyamat megy végbe, de az, amit a miniszterelnök úrtól ma hallottunk, azt árulja el, hogy ezt a tisztulási folyamatot föl akarják tartóztatni. A kormány ahelyett, hogy tiszteletben tartaná a felelősség elvét, támadásokat intéz a sajtószabadság ellen. A rendőri Ausztria sem mert a népbirósághoz nyúlni. Ennek a demokratikus állam kor­mányzatának pedig megvan a bátorsága eh­hez a lépéshez is. Ismerjük a mai sajtóvi­szonyokat és tudjuk, hogy milyen, mikép­pen alkalmazzák a cenzúrát. Ennek a koalí­ciónak és ennek a kormánynak egyetlen kö­telessége, hogy eltűnjön és kiírja az uj vá­lasztásokat. Burival alekiök utólagosan rendreutasitja Patzeltet azért a kifejezéséért, hogy „ez a rendőráilam a lej lőre jutott*4. Síp a cek (cseh nemzeti demokrata): Po­lemizál Smeral és Patzelt beszédével. A cseh­szlovák köztársaság szociális téren vezet az utódállamok között és ez véleménye szerint nem a „tolvajok szolidaritásának44 a követ­kezménye, amint Kreibich német szemtelen­séggel (!) magát kifejezte. óriási zaj a ómét képviselők padsorai­ban. A képviselők öklükkel verik a padokat és hangosan tilitaiküznak ez ellen a kifejezés elten. Percekig tartott a viharos lárma. L e h n e r t (német nemzeti) nem tartja kitüntetésnek magára nézve, hogy ennek a háznak tagja, Scholiich (német nemzeti): Ez a ház a bolondok háza. Botto alelnök: Rendreutasitja Scholiichot, L e íh n e r t: Amit Svehla miniszterelnök ma mondott, az kkja annak, amit eddig tett. Emlékeztet arra, amit három esztendővel ezelőtt mondott, amikor kijelentette, hogy ez az állam a hazugságon épül fel és a hazugság által tarthatja fel magát. 1919-ben... K a 1 i n a (német nemzeti közbeszól): Mikor a gyilkos cseh golyók német áldoza­tokat öltek meg. Tomasek elnök ezért a kifejezésért rendre utasítja Kalinát. Lehnerri-Az 1919 március 4-iki ese­mények kioktatták a németeket arra nézve, hogy mit várhatnak ettől az államtól. Leg­utóbb is eltiltották a kaadeni emlékünnep­ség megtartását. A miniszterelnök dicse­kedve beszélt a földbirtokhivatalról, noha a földbirtokreform melegágya a korrupció­nak. Namann (esdi iparospáiti): Meg van győződve arról, hogy a választások után egészen más lesz a parlament képe. A cseh­szlovák politikai viszonyok erősen emlékez­tetnek a Lajos Fülöp alatti franciaországi viszonyokra, amikor korrupció korrupciót követett s amely állapotnak következménye volt aíorradalom. Megemlítette, azt, hogy a íescheni katonai raktár vizsgálatánál teljesen használhatatlan rossz cipőket ta’áltak, amiket hulladékbörökből készítettek. A szónok ugy- véli, hogy a korrupció a nemzetvédelmi mi­nisztérium egyéb osztályaiba is befészkelte magát. S p i n a (német agrár): Gyönge oldala a mirúszterelnök beszédének, hogy Svehla, mint a koalició feje, védelmébe vette a koalíciót, noha neki az álam érdekeit kellene képvi­selnie. C ti a r v á t (szociális eggyesülés párti): Az erkölcsi intastságra éppúgy szükség van a kormány pártj,arról, mint az ellenzéknél. Az a rendszer, amellyel a botrányokat takarják lapiezní, dlszkredltáilia a pari iáimén t ri zmust A tisztítási foliymatot meg kell kezdeni. Március 18-ig ismét szünetei a képviselőház A képviselőül áz elnökségének maii érte­kezletén elhatározták, hogy egyelőre már­cius 18-ág ismét szüneteltetik a háiz műkö­dését Ennek az intézkeidésniek oka, mint tegnap már jeleztük, abban rejlik, hogy a koalíció botrányosan rossz parlamenti üzeme isimét nem gondoskodott arról, hgy megfele­lően előkészített javaslatokkal fogMkosztas­sák a örvényhozást. Mikié Vince — pártonkivüli Értesülésünk szerint Mikié Vince, Nagy Gyula utóda, ma tette le képviselői foga­dalmát. Mikié eddig egy klubhoz sem csat­lakozott. Tárcarovafunk: Szombat: Tóth Béla dr.: Európa kalandregénye. Vasárnap: Jakab Géza: Valamire emlékszem. (Vers.) Egry Viktor: A toronyszoba. ítélkezés napja — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Darkó István. III. A lány a szekér tetejéről lekacagott az emberekhez: — Lám ni! az a két bihal is csak oda megy, ahová neki teszik! Nem lehet annak parancsolni, annak a két biihalnak! Ha befog­ják is, csak elszalad az, ahogy jól esik neki!... Hah-ahaü Mi vóna, ha lóra parancsolnák azt :a két kihalt?! . . . elmenne-e, engedelmes­kedne-e, elég buta vóna-e ahhoz?! Hahahaü Kéne-e neki a ragyűvalfótozott örmény­dög?! Gyuri torkában megremegeí: a hang. Rá akart ordiani a lányra. Körülnézett s látta, hogy a bikátokkal már senki sem törődik. L:ji vérvörös arccal, mohó-veszélyesen tág szemmel falja a gunyosrn kiabáló lányt s az egész udvar, asszonyok, férfiak, gyerekek, a kerítések, az epería, a sok futkosó aprómar­ha, a nap maga, a mezítelen lábait forró kö­zelségben csiklandozó szekérnyi kéve is boldogan reszket a lány felé. Az apja, a dilinós kovács kiáltott most belé az elcsendesült emberekbe: — Hadd el Irmus!! ha pénzed vóna, ma­guk is behúznának! ... Be a csűrbe, ha megszakadnának is bele! . . . kénél nekik!!... De okos fajzat ez, nagyon okos fajzati! Hajj dejól megmondjad, lóra ültették a két hibáit! S nem szál adnak, szépen húzzák az apjuk szekerét! . . . Gyere haza lányom, köpök az ilyen piszkos kenyérbe, ami innen jön! . . , A lány kiegyenesedett a kazal tetején. Parancsoló hangja mégis bárányos melegen csengett: — S ha akarom, nem behuznak-e Így is?l Ha megkérem szépen őket, no Lajika, Están- ka, súgok este valamit, tán meg csókot is kaptok, kicsi bikátok, nem fogák-e járomba magukat inukszakadtáig?!! . . . -Hejj gazd- uram, ide nézzen!! Gyuri még mindig hallgatott. Maga sem tudta, hogy a következő pillanatban mi tör­ténik, ordit-e nagyot, vagy neki megy vala­kinek. Egy öreg ember uj rudat hozott a szekér­be. Beledugták, megszögezték s a jármot is eléje tették. Két kis tehenet vezetett elé egy lányka az ököristállóból. A kovács rekedt hangon kiáltott a lányá­ra. Egészen ki volt kelve magából. Szinte jó­zan volt és veresedően-sápadt, mint az izzó vas, amií annyit ütött életében: — Ha bírnának!! Azt hiszed, van annyi erejük, mint egy biihalnak a farkában?! Van annyi erejük, hogy az apjuknak egyszer azt mernék mondani, hogy: nem?! A lány szúrósan nevetett: — Igaza van apáim! Igaza van! Débor Áronka inkább kéne nekem, mint ezek itt ni! Fog is kelleni!! Gyerünk apám! Lek ász ál ód ni készült a szekérről. Laji előre mozdult. Nagyot kiáltott: — Maradj!! Maradj fenn!! Behúzlak én! a csillagos egii! a faijzutodnak! Nem másért, de magam miatt: behúztok én!! Megfogta a jármot és felemelte. Csinált ő már különbeket is ennél! Ha a bihal megál­lóit, rrregcövekelte magát, ő félvállal lódítot­ta ki a helyéből. Ránézett avfcá'tyjára s az is odalépett melléje. Bedugták a fejüket a zsíros alkot­mányba. Débor Arankát, azt a vízfejű csupecson­tot emiitette az a lány. Vele szemben emlí­tette, aki tudja,, hogy az a fcorcsfiu, az az un- tauglikk megkérte az Irmus kezét. Előbb le­szel az ördög felesége fe lány, mint azé a szégyenletesé! Ránézett! a bátyjára, erre, a komoly, szótlan nagy gyerekre. Úgy csinálja ezt is. mint valami célos, okos munkái! Elmosolyo­dott Laji s az egész népség nevetni kezdett, Ilyen két legény nincs több a székelyföldön! Bedö Gyuri öntudatlan mozdulattal nyúlt a bajszálhoz. Megpederte és ő is elmosolyo­dott. Nem kéne az élet, ha ez a 'két gyerek nem az övé volna! De a szekér kicsit nehéz lesz, legnagyobb szekér mind közül, a nagy­apja csináltatta még, azt mondják, egyszer annak is volt kisideig jobb dolga. Keményfá­ból csináltatta s úgy meg van rakva, hogy roskad bele. Meg se fogják moccantam. A két fiú, mint két pompás királyi állat, nekifeszült a járomnak. Jobbra dűltek vele balra rántották s a Laji térdén combig hasadt a szép uj harisnya. Ledobta magáTól a ka­bátot, erre a bátyja is azt cselekedte. A nyau kuk, a fejük kivörösödött, lihegésük elkomo- lyitotta az embereket. A nap perzselő csó­kokkal szórta be a régmúltba rév ed,t, dobogó- szivii csodálkozókat. A gyerekek f elvisi toltak s a szekér las­sú gördüléssel, de mindgyorsabban mozdul­va megindult a két legény után. Úgy kísérte az egész udvar, mint valami fényes diadalme­netet. Nevettek, kacagtak az emberek, össze­vissza kiabáltak: Gyi Lajika! gyi Esfánka! Megmagyarázhatatlan, boldog büszkeség töl­tötte el mindenikük szivét. Gyuri egyedül maradt az udvar elején. A kabátját levetette 5 is, mert a teste nagyon elforrósodott. Halkan morogta magáiban: — Hát ezt nem hittem volna, az apátok nesiras­son, ezt a magas-isten se hitte volna! Hogy áll az a lány a szekér tetején, szinte megnőtt, eluralkodott az egész világon. Csí­pőre tett kézzel áll, meg se moccan, nem te­kint se jobbra, se balra, pedig mindenki neki hódol, neki tömjénez. A két legény tulajdon­képpen szégyenletesen le van tiporva. Az ilyen asszony legyőz mindent és mindenkit! Elindult ő is a menet után. Elég volt. a komédiából! Most azonnal ülnek lóra és men­nek át Baconba! Az udvar közepére ért s a szekér a csűr ajtajában tétován mozgott féloldalra. A nagy gerendán nehéz lesz átzökkenteni. Egy kíméletlen sikoltás metszett a Gyuri sziveibe. A iesea víz egy. pillanat alatt 'elön­tötte. Pontosan érezte, hogy veszedelem van, csodálatos megérzéssel azt is tudta, hogy a flaivai. Egy vénasszony rohant feléje. Két rán­cos kezét a feje fölé emelte és sikongott, mint a megvert gyermek: — Gazduramü jajj gazduramü! jajj végünk gazduramü Ne menjen gazd- uramü Ne menjen gazduramü ne nézze meg!!! Istenem!!! Gyuri ólmos lábbal állott és mered len ■nézte. A csűrből sápadtan jöttek ki az embe­rek, a gyerekek szertefutottak. Egy futó fel­hő függönyt vont a nap elé. Gyuri nekiront-ot az asszonynak. Hangta­lan szájjal kérdezte, két kézzel megrázta. Mint vén fáról a rothadt körte, hullottak a vénségből a szavak: — Megszakadt a legényke gazduramü Elönté a vér minitkettőjüketü Jajj toremtöm! jajj haragos csúf Isten!!! Gyuri szétverte az embereket a csűr előtt.-Megtorpant a fiai mellett. A nagyobbik, a szórón, komoly Están arccal a földre bo­rulva fekszik, Lajika térden hörög. Habos vér 'bugyog a szájján, orrán. Még hallja, hogy valaki így szól: Están meghalt, Laji még él! Nézni, fogni akarja őket; nem Iát semmit. Úgy látszik, beestele­delt s a nap nem világit már. Valaki megfogja a kezét s Gyuri hirte­len vakító világosban lát, tud mindent A bo­lond kovács áll előtte, valamit nyom a mar­kába. Tíz karommal kaparnak a szavai: — Ládd-e Gyuri?!! az Iste.n beleszólt Gyuri!! Nesze! ez a patkó, verd most már fel! veid fel az eszedre, éppen oda készült! ráfér! nem kell oda nagyobb!! . . . Gyuri megnézi a markát. Kicsi, játék- patkó, amilyen óraláncon szokott függeni ócska szögekből kovácsolt ilyet a bolond Zs-iga. Felemeli a kezét, hogy nckirohanjon, megfojtsa. Aztán odabukik a fiai mellé, tér­den csúszik előre; rekedt, fagyasztó férfi- hangon zokogni kezel s a piciny patkót szorí­ts öklével veit, a tetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom