Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-06 / 55. (503.) szám

Csütörtök, március 6. Eltemették a farsangot Szepesbélán Riport a híres bélai karneválról — Furcsaság-ok a szepességi Rátétről Rezesbanda harsogó muzsikája mellett őfelsége Karnevál herceg óriási, kitömött alakja közeledik, kezével kis babát vezet. Farsangi emlék. A színes napkelet világából való a következő három csoport. Elől kitö­mött óriási elefánt hátán ül a gőgös maha­radzsa, nyomában ott a remek kétkerekű in­dián ökörfogat és pálmáiknak hiivös árnyé­kában egy fakir két fátyolos keleti szépség­nek jósolja a jövendő titkait. Közben bohó­cok, álarcosok sürögnek, a közönséggel évödnek* Harsogó nevetés jelzi a következő cso­port jövetelét: jön a bélai „miniszterlóca"! A ház előtti pádon hat szomszédasszony ül, erre is intenek, arra is mutatnak, összedug­ják a fejüket, sugnaJk-bugnak, de azért nem szólnak egy szót sem. Kitűnő helyi karrika- tura. A pletykázásért bűnhődni kell: a hajdú egy megvasalt és száján óriási lakattal ellá­tott némbert vezet. Hatalmas kocsin eredeti, pompás ván- dorcigánycsapat közeledik. Cigányzene. És a szemek egyszerre kigyulnak, a szivek han­gosabban vernek, itt éljenzés, amott kendő- lobogtaitás : délceg paripán elől jön a marcona csikősgazda hosszú karikásával, két fürge bojtárja utána táncoltatja a lovát. A szeme­ket elönti a könny! Jó Isten, hát mi van azon sírni való, hogy valahol a csárda mellett, gulya-ménes ott delelget! Hosszú sorban jönnek az újabb képek. Hatalmas csiga vonszolja közmondásos gyor­saságával a poprádvölgyi vicinális masináját, kocsijait. Piroska is itt van a nagymamájá­val, a vadász bácsival és egy hatalmas far­kaskutyával. A gyerekek sokat tapsoltak ne­kik* A lakáshiányt találóan figurázza egy na­gyon sikerült szép csoport. Zipser népvise­letben szalonnát sütnek és gulyást főznek egy erdei tisztáson. Egy középkori lakodal­mas hintó gördül elő. Ódonsága sok mosolyt csal az arcokra. Rezesbanda nagy zene-bonával veri egy induló ütemeit. A siralmas gazdasági viszo­nyok tükre gyanánt fölvonul egy szepesi pénzintézet bukásának karikatúrája. Károm­kodtak is, nevettek is. Négy lóval vontatott kocsiján fölvonult őfelsége a sörkírály is. A hatalmas hordót pompás komlólugas árnyékolja és hermelines palástjában ott trónol Gambrinus méltóságos alakja is. A1 rókusí fafuvarosok lehozták az erdők ledöntött királyát, egy óriási fenyőtörzset. Hét pár csengős ló vonszolta a háromszáz- hatvannégy évet élt százhuszonnégy centi­méter átmérőjű, sok vihart látott öreg le­gényt. A következő kocsin az erdők kis ma­nói ficánkolnák: szakállas törpék és körbe­karikázzák a náluknál nagyobb légyölő galó­cát. Nemcsak a gyerekseregnek, de a fölnőt­tek szivét is elöntötte a meleg öröm. Tornászó figura groteszk mozdulatokat lejt. A következő kocsi bájos idill. Köröskörtil csupa függő leánysziv, köztük, a középen ott áll a kis Ámor és picinyke üllőjén, hamis mo­sollyal kovácsolja az uj sziveket. Gyereksirás a következő csoportra te­reli a figyelmet: a kocsin ott sir, könyörög egy tucat pólyás baba, négergyerekek, a tó­ban, hívják a mamát, békaurfi és gólyamama ott csittitja őket szeretettel. A rabszolgake­reskedés emlékét eleveníti meg a következő csoport: Az ültetvényes lóval vonszolja a megbilincselt és nyakukon deszkakalodába zárt fekete párákat. Öklömnyi papircsákós gyermekeknek macskazenekara éktelen hangzavart csap. óriási nevetés harsan: a szabadkozó vőlegényt menyasszonya lóval vontatja az anyakönyvvezető elé* A legsike­rültebb tréfás képek egyike. Végül négylovas kocsin hozzák Tutan- karnen fölfedezett sírjának gyönyörű képét, pepitaruhás angol lord nagyítóval vizsgálja rajta a hieroglifeket. Remeik egyiptomi stí­lusban készült művészi alkotás, mestere büszke lehet a legszebb csoportra! A kilométernél hosszabb menet eleje már ott jár az alvégen, óriási teste itt hullám­zik a főutcán, a vége pedig még ott tart a felvégen. Impozáns, szép volt! A közönség sürü rajokban a nyári sorra hullámzik, ahol a menet visszajön. Az alkony homálya száll a kis zipser falura, amikor főterén a vissza­térő csoportok föloszlanak. Három film A Karneválegyesület fáradságos, nehéz munkájának gyümölcsét: ötödik, eddig leg­nagyobb farsangi menetét filmen örökíti meg., A fölvételből csak három példány ké­szül, de nem üzleti célokra. Egy itt marad az utódok részére, egy a testvérekhez Ma­gyarországba, a harmadik pedig Amerikába kerül. Másodízben megjelent a „Báitersche Fa- schengstrompait" tizenkétoldalas száma* Címlapját Kőszeghy Elemér festőművész bo- hókás rajza ékesíti, Zipser népviseletei leá­nyok árulták a lapot, számai még a menet előtt az utolsó szálig elfogytak. Az utcán csoportokban tömörülnek a vendégek: vidékiek a Poprád völgyéből, su- kan vannak itt Lőcséről, Iglóról, Eperjesről, Kassáról is. Mindenki el van ragadtatva. A zipser arcokon ott ég az egy családhoz való tartozás öntudatának nemes büszkesége, bol­dogsága. Valóban irigyeljük e számban és erőben megfogyatkozott kis sziget százados kultúráját szívós kitartással védő és nemzet­ségének öntudatosságát ápoló energiáját! e. r. ffáawirgirfunfctc Lelepleztek egy I ember gi ukrán fölkelő szervezetet Lemberg, március 5. Az itteni lengyel lapok Jelentései szerint a lemberg! rendőrség egy titkos ukrán szervezetet leplezett le, amely állítólag fegyveres fölkelés tervét dolgozta ki, amely Ke- letgaliciát el akarta szakítani Lengyelországtól. Az egész akciót állítólag egy a külföldön lévő bizottság Irányította. Vége a mexikói forradalomnak London, március 5. A Reuter-ügynökség mexikói jelentése szerint a felkelők Nyugat- mextkó határain próbálkoznak menekülni az országból. Belátják, hogy a forradalom ku­darcot vafiott és híveiknek azt a tanácsot ad­ják, hogy menjenek vissza lakóhelyeikre. A mexikói hadügyminisztérium közli, hogy a petróleumvidékektől északra megszűnt a szervezett ellenállás. Az angol fekőbázban leszavazták a léghajózási államtitkárt London, március 5. Az angol felsőház tegnap délelőtti ülésén Londonderry lord ja­vaslatot terjeszteti! elő Anglia légi haderejé­nek megerősitésérőL Annak ellenére — hang­súlyozta a lord, — hogy a felsőház őszintén kívánja az általános leszerelést, mégis szük­ségesnek látja a légi flotta kiépítését, hogy veszély esetén hathatósam tudják védelmezni az angol birodalom integritását. „A jelen­legi pillanat — fejezte b-e beszédét a szónok — még nem alkalmas az általános leszere­lésre." Thomson lord, léghajózásügyi államtit­kár, a többi között a következőket válaszol­ta: Ha a munkáskormány belátná a légi flotta kiépítésének szükségességét, úgy egy pilla­natra sem halasztaná el a terv végrehajtását. Erre azonban egyáltalán nincs szükség, annál is inkább, mert ezzel nyíltan beváltanánk, hogy gyengébbeknek érezzük magunkat a franciáknál. A munkáskormány nem téveszti szem elől a jelenlegi helyzetből esetleg elő­álló veszélyeket. A felső ház Londonderry lord javaslatát Thomson lord fejtegetése ellenében is elfo­gadta. . Rövid táviratok Sthamer német követ tegnap az ango-1 foreágn office-ben volt kihallgatáson. Az orosz népbiztosok által elfogadott olasz­orosz kereskedelmi szerződést a végrehajtó bizottsághoz utalták át. A szerződés nem érinti a régi adósságok kérdését A lipcsei textiivásárház megnyitása alkalmá­ból tegnap este KnilLing dr. bajor miniszterelnök is beszélt és kijelentette, hogy a német egység megőrzése Németország legfontosabb érdeke. Ez a meggyőződés uralkodik Bajorországban is. A Béri. Tageblatit jelenti Newyorkból: Washingtoni hivatalos jelentések szerint a hon- durasi forradalmi csapatok bevették Teguoigalpa fővárost. Gutierrez elnök családja elmenekült. A kormányosapatok Geiba kikötőt is kiürítették. A Vorwárts londoni jelentése szerint az an­gol munkáskormány előterjesztendő költségvetési tervezete negyvenmillió font sterlinggel kisebb végösszegről szól a konzervatív kormány tavalyi költségvetésénél. A hadsereg- és tengerészeti ügyekre szánt kiadásokat kilenc és félmillió font­tal szállították le. Genfi jelentés szerint a litván küldöttség teg­nap átnyújtotta válaszát a népszövetség memeli bizottságának az uj memeli szabályzatra vonat­kozóan. A vasárnap Genfbe érkezett memel- vidéki küldöttség ma kifejtette a bizottság tagjai előtt, hogy a szabályzat nem felel meg kíván­ságuknak. Moszkvai jelentés szerint a Rikov londoni útjáról szóló hírek alaptalanok, mert Rikov a Kaukázusban üdül. A japán külügyminiszter képviseletében a pekingi japán követ azt a kérdést intézte az ottani szovjetddegátushoz, hogy mily álláspontot fog­lalna el a szovjetkormány, ha Japán megfelelő időpontban a diplomáciai összeköttetést ismét fel szándékozná venni a szovjettel. Stockholmi jelentés szerint a skandináv álla­mok konferenciája (Svédország. Dánia, Finnor­szág és Norvégia) egy szerződést fogadott el, mely szerint az •miitett államok kötelezik magu­kat arra, hogy a köztük fölmerülő vitás kérdése­ket döntő bíróság elé .terjesztik, Szlovenszkó, március 5. A farsang végi falragaszok tarka-barka- ságában eredeti hirdetés kötötte le Szepes- ségen átutazó idegen figyelmét: két sujtásos nadrágu, ezüstgombos mellényü férfi a víz partján csáiklyát markolva, hanyatvágódik, a magasból pedig mosolyogva pislog le az öreg hold kaján arca. Aki a hirdetés szövegét olvassa, első pillanatra meghökkent miféle ismeretlen ná­ció hirdeti kettős magánhangzókban gazdag nyelvén a mondanivalóját? Talán valami hol­landus, dán, vagy más északi vendég tévedt ide? Egyik sem, csupán Zipserország Rá- lótjai: Szepesbéla adija tudtára mindenkinek ékes nyelvjárásán, hogy a Poprádba esett a hold és farsang utolsó vasárnapján ismét ki fogják huzni a folyóból, amiként azt az apák egykoron tették. Á hold a Poprádba esett* Á jó földiek úgy regélik, hogy Szepes­bélán ablakok nélkül építették meg a város­házát és amikor a tanács érdemes tagjai a sötét helyiségben beverték az orrukat, a pol­gárokkal zsákokban hordhatták oda a vilá­gosságot. Páratlan felvidéki stílusban megépítették a harangtornyot is. Idők folyamán lapos te- t tejét ellepte a fü, törték hát az eszüket, mi­ként kellene azt onnan eltaikaritani? És föl­húzták a falu bikáját, az szépecskén lelegelte á zöld pázsitot. Lehozatala azonban újabb gondokkal telítette meg a fejeket, a legböl- csebbek tanácsára összehordatták a falu ösz- szes párnáit, nehogy a drága állat testi ép­ségében kár essék. Vala pedig az üstfoltozónak egy korhely fia, akinek elfogyott az aprópénze* Egy nyári tótén, amikoron a hold a felhő mögé bujt, a gézengúz végigrohan az utcán és teli ^tüdővel ? űvöTté: — Csülökre, emberek! A hold a Pop- , rádba esett! És a sárkányok •— az az ő diszjelzőjiik csáklyát ragadtak, a folyóhoz rohantak, dolmányaikat levetették és a szerencsétlent fiit keresték vala. A nagy hűhótól megret­tent a felhő, elrebbent, az egyik atyafi erre őrömmel a víztükörre mutat: — Itt fekszik, ni! Csáklyájukat sebtiben bevágják a vízbe, kampója gyökeret fog, az atyafiak nekidül- nek, húzzák kegyetlenül, a gyökér szakad, hanyatvágódnak és örömmel látják, hogy a hold ismét ott pompázik az égbolton. A kor- hely gézengúz pedig ezalatt levágta a dol­mányok ökölnyi ezüstgombjait. Ez a furcsa hirdetés képének magyará­zata, amelyet Kőszeghy-Winkler Elemér fes­tőművész rajzolt meg oly eleven erővel. Á bélai karnevál története A szepesbélai farsangi menet eredete messze a múltba vezet. Valamikor száz­százötven esztendővel ezelőtt, vagy talán még előbb, a céfarendszer idejében, az a szo­kás honosodott meg Szepesbélán, ho>gy ham- yazó szerdán — és nem pedig farsang utolsó napján — a céhek fiatalsága álarcot öltött, a legények lóra pattantak, az inasok pedig gya­logszerrel, maskarának öltözve, valamelyik céhmester házában összegyűltek. Innen in­dult el a menet, végig a főutcán, a vezető le­gény minden korcsma előtt „Állj!“-t kiáltott, a korcsmáros néhány kupa borral megvendé­gelte a tarka társaságot, évődések, hancúro­zások közepette aztán elindultak a követ­kező korcsmáig. A legények a körmenet után leszálltak a lóról, a maskarát levetették és munkászubbonyban ismét szolidan dolgoztak a következő farsangig. Amikor a füstös kéményü gyárak hadat üzentek a kisiparnak, a régi népszokások leg­többje feledésbe ment. Bélán is fogyott a farsangi menet résztvevőinek száma, csök­kent a kép változó tarkasága, de a megma­radt kevesen évről-évre hamvazó szerdán azért mégis következetesen kivonultak az ut­cára* E század elején az egész képről már leritt a kopottság, hiányzott az ügyes, szak­avatott rendező leleményessége, ötletessége, no meg a szükséges töke. E régi népszokás megmentése céljából 1913-ban megalakult a „Bélai Karnevál egye­sület", amely a lakosság egyetemére támasz­kodva, ismét íölclcvenitette a szepesbélai farsangi körmenetet. A fölvonulást hamvazó szerdáról Farsang utolsó vasárnapjára he­lyezték át. 19l4. év tavaszán mutatkozott be az első, nagyszabású menet. Az eredmény fényes volt. A fölvonulás impozáns méretei, egyes csoportjainak szépsége, a tréfás jele­netek ötletessége várakozáson fölül kielégí­tették a Poprád völgyéből összesereglette- ket, A hir sebes szárnyain messzire elvitte a J bélai karnevál hírét, az elért erkölcsi és anyagi siker pedig biztosította jövendőbeli fejlődését. A világháború utáni esztendőkben való­sággal vakmerőségnek látszott a farsangi menetek fölujitásának gondolata. A karnevá­lok vezető városai: Nizza, München, Páris még nem ocsúdott föl a leíkekre nehezedett háborús nyomás súlyától és lám: a szepes- ségi Rátót merész elhatározással farsang utolsó vasárnapján mégis föl merte vonul­tatni a tréfás tömegeket. Ungarische Bell A poprádi állomáson, mint valami meg­bolygatott méhraj, rohanja meg a tömeg a poprádvölgyi vicinális kis kocsijait. Családias meghittséggel kezdődik az ismerkedés;: — Wohin, Herr Brúder?; *’:hí — In die ungrische Beái! Magyar Béla, itt, a Tátra alján, a szláv falvaikkal körülzárt szepesi német nyelvszi­geten, de melegen hangzik a nép nyelvének ez a díszítő jelzője! A vicinális kis masinája tüszög, nagyo­kat nyög, erőlködve, csigalassúsággal von­szolja szokatlanul hosszúra nyúlt testét, meg- megáll, a kis állomásokon fölveszi a várako­zókat, valóságos kínszenvedés itt az utazás. Szomszédom belső zsebéből képes lapot húz elő, kiváncsi fejek föléje hajolnak, neve­tés, vihogás tölti el a fülkét és ő falusi naivi­tással meséli nekem, az idegennek: — Ez a bélai farsangi újság legújabb száma. Ez itt a képen az ablakok nélkül épí­tett városháza, a bélai „sárkányok" zsákok­ban hordják be a világosságot. Ez itt a lapos- tetejű harangtorony, rajta a falu bikája, még nem tud lejönni, mert az összes párnákat még nem halmozták föl. Ez meg a templomtorony, az óramutatókat csókák tolják előre! A lapból hamisítatlan zipser történeteket, bohó tréfákat olvas, némelyiket furcsa táj- szólásban, fáradságát hallgatói kacajjal, ne­vetéssel jutalmazzák. A fülkében szétárad az egy családihoz való tartozás viszonylatának melegsége, nyílt közvetlenséggel folyik a szó, amelyből a derű verőfénye sugárzik. Késmárkon a délutáni menet előhírnökei: grote'szkruhás bohócok szállnak a kocsikba és hancúrozások, mókázások közben árusít­ják a belépőjegyeket. Az egyik sikerült maszk hangos hahotát fakaszt: bibircsós or­rából hosszú kakastól! hajtja le sarlós ívét. Szepesbélán Tipikus zipser városka, hosszúra nyúlt kettős utcával, a faluvégen ott sötétlik a ma­gyar kormány által épített és pazarul be­rendezett dohánygyár, az állomás mellett pedig a szeszgyár terpeszkedik* A főterén áll a mókás történetek hőse, az alacsony város­háza, mellette a híres harangtorony és a karcsú templomtorony. A zegzugosan futó utca csupa hajlás, kiugrás. Festőnek való motívumok. Délután egy óra. Az utcán tarka-barka jelmezek tűnnek föl, lovasok ficánkoltatják paripáikat, a házakból virágokkal ékesített kocsik gördülnek ki, minden irányból falusi szánok futnak be, a közönség száma egyre nő, a vidékiek az ut napos oldalán sora­koznak. A hullámzó ember tömeg mozgása hatá­rozott irányt vesz, mindenki a felvég felé iparkodik, ahonnan a menet jön. Az utca kijáratánál fehérkarszallagos rendező áll. Bemutatkozom s a menetről ké­rek információkat. Negyven csoportban hatszáz ember­nél és százhúsz lónál többet mozgósítottunk — mesélt a rendező —, részint a dohánygyár nagy udvarán, részint a Glesinger fanagy­kereskedő cég óriási telepén van a gyüleke­zés és fölállás. Jön a menet Az utolsó vonat késése miatt csak fél­négykor hangzik el a kettős kürtjei: — Jön a menet! Háromezer kiváncsi szem tekintete a felvég felé mered, az élen drótinges, páncél­sisakos, nyalka kuruclegény táncoltatja fe­kete paripáját- A két kürtös után festői lovas- csoport bontakozik ki: fehér gyolcspalástban napbarnltotta fegyveres arabok* Menyezetes kocsi hozza a zipser népdalt ábrázoló, na­gyon szép allegóriát. Egymás elé fogott két rénszarvas lapp vadászokat szánkáztat, nyo­mukban az ebfalkájuk. A modern kocavadász figurás alakja kö­veti őket. A tavasz, nyár, ősz és tél bájos csoportjai között, két sikerült kocsi a bélai borovicska kiválóságát ajánlja a nézőik fi­gyelmébe, közben pedig a dőre szamár: a vén ember viszi esküvőre fiatal menyasz- szonyát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom