Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-01 / 51. (499.) szám
-£ _______________________■ Az ő slakosság autonóm pártjának nagygyűlése Técsőn Korláth Endre és Spolarich János programbeszéde Técsö, február 29. (Saját tíudósitóníkitól.) Szerdán tartotta nagygyűlését az őslakosság autonóm pártja a técsői városháza nagytermében. A lelkes tömeg zsúfolásig megtöltötte a tanácstermet, ugyannyira, hogy alig lehetett ott mozogni. Ezúttal még a nők is nagyobb számban jelentek meg, hogy dokumentálják azt, hogy a választásból ők is ki akarják venni a részüket. A gyűlést Ács Lajos Sámuel helyi elnök nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket. Korláth Endre, a párt listavezetője megmagyarázta, hogy a listát miért' nevezték, el az „őslakosság autonóm pártja listájának. Már 1920-ban kialakult az a világos fölismerés, hogy csak egységes fronton érvényesülhetünk kis számunknál fogva. Bár különböző pártok alakulták — igy Técsőn a magyar kisgazdapárt —, azok egy szövetségben tömörülték. A ruszinnak, szlováknak, németnek, románnak és magyarnak egy a baja s azért össze kellett fognunk. — Mindnyájan — mondotta — követetjük az autonómiát, vagyis azt, hogy az őslakosság maga intézkedjék a maga sorsa fölött. Magunk akarjuk hozni a törvényeket, amelyek szerint élni akarunk.** Majd kiemelte, hogy a párt vezérei a népszövetség utján kikényszeritett'ék a választások elrendelését és igy folytatta beszédét: — Mi először a kormányhoz mentünk. Én voltam az, aki egy kétszáztagu küldöttséget vezettem Prágába. A köztársasági elnök nem fogadott bennünket. A kormány tagjai mindenfélét ígértek, de nem adtak semmit. Azután mentünk csak a külföld elé, amikor itt már hiába kopogtattunk. Korláth szavait! Szol! ősi László tolmácsolta ruszinul. Nagy Sándor, a magyar kisgazdapárt főtitkára beszélt azután és a gomöri gazdák üdvözletét tolmácsolta. A kisgazdapártnak egyetlen gondolata, hogy szabadabb, boldogabb népet teremtsen, amelynek alapköve a földmlves. Ha ez boldogul s jómódban van, boldogul utána az iparos, a keerskedő, a hivatalnok, az állam, mindenki. Erő, egyöntetűség, fegyelem kell hozzá, hogy akaratukat érvényesítsék. Egy az egészért s az egész egyért. Vállat a válthoz s akkor még a pokol kapui sem vesznek erőt rajtunk. Spolarich János, a nagyszöllősi keresztényszociális párt elnöke emelkedett aztán szólásra. — Mi, keresztényszocialisták — úgymond — mindig az őslakosság autonómiájáért és jogaiért harcoltunk. De csak a szeretet erejével alkarunk harcolni s népünket fölvi- lágositani. Együttharcoltunk az itteni őslakossággal a szabadságért a török ellen. Közös jogainkat 1848-ban is együtt vívtuk ki. Szabadságharcunkban külföldiek is részt vettek. Guyon angol volt, Damjanich szerb, Pöltenberg német. Behm lengyel. A francia képviselőházhan ekkor mondotta egy képviselő, hogy á távol Keleten van egy nép, mely saját vérével irta be nevét a történetbe. Forradalmat hirdetünk, de a lelkek forradalmát', ahol ember és ember megérti egymást, mint a fa. amelynek ágai összeborulnak. Mi nem széthúzni, hanem összehajtani akarjuk ez ágaikat. Sohasem volt itt oly lobogó gyűlölet, mint amilyet a mai rendszer megteremtett. Eket vertek itt nemcsak a magyar és ruszin, de a ruszin és ruszin közé is. Ez a munka hasztalan, mert ruszin testvéreink meg fogják látni, hogy közös fronton, egységesen kell harcolnunk az őslakosság jogaiért. Demjén András bátyúi kisgazda talpraesett beszédében azt jelentette ki, hogy öt esztendeié az Ígéret földjén lakunk. Aki hisz az Ígéretekben, az nem jön velünk, de aki az ígéretekkel már betelt, az velünk fog tartani. Isaák Imre a népszónok minden rutinjával, népies példákkal, hasonlatokkal és kiszólásokkal fűszerezett beszédében megokolja, hogy miért nem lehet ő kormány- párti? Nem lehet az, mert a kormány minden erejével azon van, hogy a magyarság zsebéből kivegye a pénzt. ígérnek mindent, de nem adnak semmit. A gimnáziumért már régóta harcolunk s most egyszerre megígérik, ígérnek a reformátusoknak, katolikusoknak papnevelőt, sőt a görögkatolikusoknak már meg is adták a főiskolát — Száldoboson, ahol hat hónap alatt kocsisokból papokat nevelnek. A vagyotidézsma, a földreform, a hadikölcson mind azt bizonyítják, hogy a ________________________ ____ Szombat, március 1. ma gyar nem lehet kormánypárti. Kormánypárti legföljebb csak akkor lehetne, ha jönne egy kormány, amely az őslakosságnak minden őt megillető jogát megadja. De addig vérszerzödést kell kötnünk a ruszinokkal, románokkal, németekkel, szlovákokkal, hogy együtt haladjunk és együtt vívjuk ki jogainkat. A szavatartó Hodzsa A ruszinszkói magyar választók figyelmébe Handalbusíyaháza, február 29. (Saját tudósítónktól.) A Csánki-párt óriási hazugságait öles plakátokon hirdeti Ruszinszkó legkisebb községében is. Égre- földre dicsőíti Hodzsát. Azt a Hodzsát, aki egy magyar küldöttség előtt, amely feltárta iskolai sérelmeit, igy nyilatkozott: „Lesülyedt-e már a magyar kultúra a ruszin nívójára ?“ Azt a Hodzsát, aki nem a ruszin kultúrát akarja emelni, hanem a magyart akarja minél mélyebbre sülyeszteni. Dicsőiti a földosztást, amelyet Salamonban oly nagyszerűen hajtottak végre, hogy mindenki kapott földet, csak a szegény nép nem. Egy bankigazgató négyszázhatvan, három cseh pedig háromszázötven holdat kapott. Bátyúban is kaptak az idegen telepesek földet, de bezzeg felkopott az álluk az odavaló szegény magyaroknak. Ez mind Hodzsa müve. Azé a Hodzsáé, aki a csallóközi magyarság földjét szláv telepeseknek akarja adni, mert szerinte ott szlávok laktak ezer év előtt. A handalbustyaházi kincstári fűrésztelep alkalmazottainak is megmutatta Hodzsa, hogy mily igazságos az őslakossággal szemben. A múlt év augusztusában egy küldöttség kereste föl az Ungváron tartózkodj Hodzsát s kérte, hogy hátralékos fizetésüket folyósittassa és véglegesen alkalmazza őket. A miniszter ur becsületszavára fogadta, hogy megadja mindkettőt, csak lojalitást kért tőlük cserébe. Nem lojalitás, de hiper- lojalitás van bennük szegényekben, hisz moccanni sem mernek, ök szegények megtartották szavukat, csak a miniszter, a nagy és hatalmas, feledkezett meg róluk. Mindenütt megkapták már a hátralékos fizetésüket, csak Bustyaházán nem; mindenütt véglegesítették a hasonló alkalmazásban lévőket, csak Bustyaházán és Rahón nem. A miniszter ur Ígéretét a községi választások előtt tette, a mostani választások előtt is biztosan megismétli, de hogy mikor váltja be, azt senki sem tudja és senki sem fogja megélni. páratlanul állanak is, mindazonáltal egyik sem annyira megkapó, mint a dobsina i jég- barlang.“ A jégbarlang kiterjedése 8874 négyszög- méter, ebből jégterület 7171 négyszögméter, jéggel nem borított sziklás felület 1703 négyszögméter, mely a barlangnak úgynevezett Pokol neyü része. A barlangban levő jégtömeget néhai Ruf- finyi Jenő százötvenezer köbméternél többre becsülte, amely — egy köbméter jeget 9.1 méíermázsának számítva — másfél millió métermázsánál többet nyom. E roppant mennyiség jég egy részével, anélkül, hogy a jégbarlang szépségét távolról is csorbítanák, könnyen segítettek 1874-ben Becs város jég- inségén, amikor még nem voltak müjéggyá- rak. A barlang számos jégürege közül kiválik a Nagyterem . . . Egész padozatát tükörsima jég alkotja, félve lépünk rá, hogy el ne csússzunk. Lábaink alatt a lehullott ezer jégkristály recseg-ropog. A felfedezés első éveiben, 1872-ben, 1626 négyzetméter volt a nagyterem kiterjedése, de azóta folyton vastagodnak, ma a sikterület, ahol 1893 óta minden nyáron folyik a korcsolyázás, mintegy 560 négyszögöl. Magyarországnak ezt az egyetlen nyári korcsolyapályáját nagy élvezettel használják ki a mükorcsolyázás budapesti fanatikus hívei. A dobsinai jégbarlang párját ritkító örökös jégpályáját 1893 óta, azaz 30 év alatt igen sok ismert műkorcsolyázó kereste fel és mutatta be fényes jégünnepek keretében évek során a külföldi és hazai turistáknak korcsolya-művészetét. 1894 julius 18-án ott láttuk a magyar mükorcsolyázás most már elhunyt bajnokait: Porzsolt Gyulát. Tergov- csies Jenőt és Dezső Artúrt. Azóta a régi gárdából ott jártak: Meszléry Tivadar, ifi. Urbáry Sándor mükorésolyázók és számos budapesti és vidéki hölgy korcsolyázó. Ezidén, julius közepén, ha a hatóságok akadályt nem gördítenek, a budapesti Vén Fiuk közül mindazok, akik az 1893. évi első nyári .'korcsolyázáson résztvettek. fölkeresik a Ddbsinai-jégbarlangot és egy korcsolyaversenyt rögtönöznek a pompás jéggel rendelkező Nagyteremben. Markó Miklós. A rimaszombati magyarság felebbezése a bírósági eljárás rendezése ügyében Rimaszombat, február 29. (Saját tudósítónktól.) Jelentettük, hogy Hanes Emil járási főnök megsemmisítette a képviselő- testület határozatát a bírósági járás rendezéséről azzal a megokolással, hogy a képviselőtestület túllépte illetékességét E határozata ellen most huszonöt képviselőtestületi tag felebbezést nyújtott be, amelyben alőadja, hogy az alkotmány 116. szakasza szerint mindenkit tehát a községi képviselőtestületeket is megilleti a kérvényezési jog, még pedig annál inkább, mert a feledi és rima- szombati járások egyesítése Rimaszombat székhellyel lényegesen összefügg a város gazdasági, érdekeivel. Mivel a határozat sem a törvényt nem sértette, sem a képviselőtestület hatáskörét túl nem lépte, sem pedig a község javát nem veszélyeztette, a jegyzőt nem illette meg a vétójog, amiért is azt el kell utasítani. Lengyelország és a kisantant Varsó, február 29. A szejm külügyi bizottságának tegnapi ülésén befejezték a túrát Zamojszky külügyminiszter expozéjáról. A vita után Zamojszky a többi között a következőket mondotta: Lengyelország békére törekszik és okvetlen szüksége van a nép- szövetségnél való állandó képviseletre. Hogy a népszövetségi helyzetét megerősítse, mindenekelőtt vitás kérdéseinek likvidálására kell törekedni és a népszövetség többi államaival való szorosabb összeköttetést keresni.. A balti államokkal ebben az ügyben már megegyeztek és hasonló egyezményt kell keresni a többi államokkal is. Ami a kisantantot illeti, úgy Lengyelországnak az az érdeke, hogy a kisantant ereje és egységessége sértetlen maradjon. A kisantantot alkotó álla? moknak az az érdeke, hogy a saintgennaini békeszerződés, valamint a többi szerződések szoros betartását védelmezzék. Lengyelország ezekben a szerződésekben a kisantant- államokkal egyenlő mértékben van érdekelve, úgy, hogy Lengyelország politikája és a Kisantant politikája ebben a kérdésben egy irányban halad. Lengyelországnak Csehszlovákiával való viszonyának javítására kell törekedni és a külügyminiszter kijelentette, hogy ilyen értelemben fog dolgozni. Annak ellenére, hogy Lengyelország politikája a Franciországgal való szövetségen alapul, ezért Lengyelország közeledése az antant államaihoz, különösen pedig Angliához, nincs kizárva. Beszéde végén a miniszter a dauzigi és a Themeli kérdéssel foglalkozott Visszaemlékezés a dobsinai jégbarlang most elhalt felfedezőjére Hagyan fedezték föl Szlovenszkó világhírű nevezetességét Lapunk egyik számában megírtuk egy rövid hír keretében, hogy Ruffinyi Jenő, bányafőtanácsos, Dobsina város főmérnöke, az ottani jégbarlang egyik felfedezője, hetvenhét éves korában elhalt. Ez alkalomból nem lesz érdektelen a világhírű jégbarlang felfedezéséről megemlékezni, annyival inkább, mert e nyáron lesz ötven éve, hogy a barlangot a közhasználat számára megnyitották. A jéglyuk A Dobsina város tulajdonában levő Du- csai-hegy vadászterületén már emberemlékezet óta ismerték a dobsinai vadászok az úgynevezett jéglyuikat, honnan társas lakomák alkalmából egy-egy- fiatalabb, merészebb vadász a meredek szikla alatti jégoduból jég- csapokat hozott fel, az elmaradhatatlan vadászital lehűtésére. Az ötvenes évek elején néhai Nehrer Mátyás, a későbbi rozsnyói vas- gyáros, figyelmeztette Dobsina város vezető férfia.it, hogy az ismeretes jéglyuknak az ott észlelhető nagy léghuzat után Ítélve, okvetlenül folytatásának kell lennie. Ezt a megfigyelését közölte az akkori selmeci bánya- akadémiáról Döbsinára visszakerült Ruffinyi Jenövei is, ki egy vadászat alkalmával be-be- lőtt a jéglyukba, ahonnan a puskadörrenésre hosszantartó dübörgő visszhang felelt. Ruffinyi akkor eltökélte, hogy a jéglyukat kikutatja. 1870 julius 15-én a szükséges kötelekkel, létrákkal, hegyes botokkal és más segédeszközökkel felszerelve, elindult a kérdéses helyhez. Ruffinyi kíséretében voltak még Láng Gusztáv honvédhadnagy, Fehér Nándor dr. dobsinai orvos és Méga Endre városi tisztviselő. A fölfedezés története Gondos előkészületeik után Ruffinyi Jenő derekára kötött egy övét, mely egy erős kötélhez volt erősítve: a kötelet pedig egy forgatható fajhengerre csavarták. Ruffinyi egyik kezében zsinórt tartott, mely csengővel végződött és jeladásra szolgált. Derekán egy bányamécs függött. Minden eshetőségre elkészülve, különböző csengőjelekiben állapodott meg társaival, majd halál'megvető elszántsággal csúszott be a földalatti üregbe s csakhamar eltűnt a sötét, fagyot lehelő jégvilágban. Életveszélyes vállalkozás volt ez. Közel két óráig kellett a beomolt kőtörmelék, összehányt fatörzsdarabok, gazzal tömődött sziklahasadékok közt utat keresnie, hol sima meredek jégparton csúszott lefelé, hol ismét vissza kellett kúsznia, majd jobbra, majd balra bujkálnia, mindenütt a csillogó jég irányában haladva. A vakmerő kutató nemsokára egy tágabb űrbe ereszkedett le, honnan egy hatalmas jégcsarnokba jutott, a mostani kisterembe, hol egy sima jégdomb tetején állt meg, majd háton csúszott lefelé és az előtte levő síkos jégpadlón sebesen futott élőre dobogó szivvel, örömtől elfojtott lélekzettel, A felfedezett hatalmas jégterem felületét, valamint az ott talált három jégoszlopot, kezdetleges bánya mécsével világította meg Ruffinyi, amely persze gyenge fényt árasztott a nagy .sötétségben. Körülötte síri csend és pokoli sötétség, csak mécsese vetett elébe egy pár méternyire egy halvány fénysávot. Izgatottan futott vissza a nyíláshoz és reszkető hangon kiáltott föl a kínos várakozásban levő társaihoz. — Fiuk csak előre, le utánam! Csodás jégvilág van idelenn! Ruffinyi segitőtársai mohó kíváncsisággal egymás után kúsztak le a jégbarlang előcsarnokába. A bátor kutató derekára kötött s kívül végződött kötél Ariadne fonala lett. A barlang felfedezésének hírére a visszatérő Ruffinyit és társait nagy ovációval fogadta Dobsina bányaváros közönsége, a barlang felfedezéséről pedig jegyzőkönyvet vettek fel, melyet a város levéltárában helyeztek el örök emlékül. A barlang neve Dobsinai- jégbarlang, de Ruffinyi-ba Hangnak is hívják. Ruffinyi Jenő a barlang felkutatásához használt eszközöket mindhalálig ereklye gyanánt őrizte meg s e tárgyakat a Dobsina város által létesítendő városi múzeumba fogják elhelyezni. Egy természettudós csodálata Hogy milyen hatással van a jégbarlang a világlátott természettudósokra is, idézzük erre nézve az Eperjesen elhalt Peleoh János dr. gömör-kishontmegyei tb. dobsinai főorvosnak a barlangot ismertető kiváló munkáját. Pelech János dr. volt az első, aki a ddbsinai jégbarlangot tudományosan és szakszerűen, de azért mégis vonzóan ismertette a nagyközönség részére. A jégbarlang természeti szépségének láttára első benyomásától a világlátott tüdős, Péleoh János dr., igy irt: „Láttam a viághirü Adelsbergi-bar- langt, bejártam a 9 km. hosszú Aggteleki cseppkőbarlang hatalmas labirintjait és ámulattal gyönyörködtem változatos cseppkő alakzataiban; meghatotta*! állottam a Niagara partján, hallgatva az óriási zuhatag meny- dörgő szózatát, letekintettem az Alpok szédítő cs'ucsairól a borzalmas mélységekbe, a tátongó hegy szakad ékokba, a Vezúv füstölgő kráterének fojtó kénszaga közvetlen közelből hatott érzékeimre: a Nagy-oceán zajló ára- datja, meg a sivár glecserek holt világa meg- igézték lényemet. A természetnek e rendki- vüli alkotásai óriási nyilváirulásai bámulatra és csodálkozásra indítottak, nagyszerűek és megragadók azok, de meg kell mégis vallanom, hogy bár nagyszerűség tekintetében 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAA* 4 --'"""A t 1 ------ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t ^ r h \ Saját készitményü finom férfi £ * \ és női fehérnemű, asztal- ai(l £ ^ \ térítők és mindennemű lenáru £ <á \ > 2 \ Árusítás nagyban és kicsinyben í _______________________________„________________js wi \
