Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-06 / 55. (503.) szám

Csütörtök, március 6. valója van a magyarnak. A törvény létezése és a folyamatban lévő végrehajtása azonban oly tényleges állapotot jelentenek, amellyel számolnunk kell. Folyamatban van a magyar nagybirtokok likvidálása, folyamatban van az elnemzetienitő tulajdonoscsere. Fölmond­ják egymásután a magyar tulajdonban lévő birtokokat; jönnek Csehországból a kisze­melt telepesek és ami megmarad, azt megvá­sárolják jópénzü, megbízható cseh-szlová- kok, akik a köztársaság körül szerzett „ér­demeiket44 váltják imigyen aprópénzre. A földbirtokok magyar kézen a magyar nemzethez tartozók nemzeti értékét jelentet­ték; ez a nemzeti érték van megtámadva; ez a nemzeti érték áll likvidálás alatt- A ma­gyar nemzeti szempont azt diktálja, hogy tö­rekedjünk oda, hogy nemzeti értékeinket vál­tozatlanul tudjuk föntartani. Védelmünk tár­gya tehát a pusztuló nemzeti érték, amely­hez a magyar kézben lévő földbirtok is tar­tozik. A nemzeti érték nem változnék, hogy ha egy fölmondott birtokot minden körülmé­nyek között csupán magyarok közt osztaná­nak széjjel. Ez azonban — legalább az eddigi gyakorlat szerint — lehetetlen, mert hiszen akkor éppen számos önálló magyar exisz- tencia létesülne, amelyeknek az állaimhoz való hűsége — szerintük — kétséges és el­lenkeznék a céllal; az egységes cseh állam gondolatával. A magyar nemzeti szempont diktálta el­lenállás tehát egyrész kell, hogy védelmébe vegye a likvidálás alatt álló magyar földbir­tokost, másrészt a likvidálás alatt álló földet magyar kézbe iparkodjék juttatni. Olyan föl­adat ez, amely szociális szempontból két surWdó fölületet érint, egyrészt idegességgel tölti el a birtokost, másrészt a földéhes ma­gyar fökimives bizalmatlanságával kell meg­küzdenie. Irányadó ezért mindig ez legyen: hogyan tudom a veszélyeztetett magyar nemzeti értéket inkább megvédeni. Sohasem szabad például egy megbízható magyar kéz­ben lévő földbirtok fölmondását kierősza­kolni demagóg szempontból, amikor nem tud­juk biztosan, hogy a fölmondás után az ed­dig stabil magyar érték nem-e változik át nagyrészben idegen nemzetiségű tulajdono­sok birtokbaültetésével más nemzeti értékké. Viszont személyi tekintetek félretételével kel! biztosítani a magyar igénylők jogait ott, ahol a stabil érték likvidálása folyamatba tétetett, vagy az biztosan be fog következni, A ma­gyar nemzeti szempontnak érdekében áll az Önálló magyar exisztenciák szaporítása, de nem áll érdekében ott, ahol az uj önálló exisztenciák létesítése magyar nemzeti ér­tékcsökkenést idéz elő- Demagógiától ment, tiszta magyar nemzeti fölfogásnak kell len­nie itt az irányadónak. Hogy egy, a magyar nemzeti gondolattól távol álló, nevében talán magyar földesur földjét nem tekintem nem­zeti értéknek, azt, úgy hiszem, nem is kell külön megemlítenem. A gyakorlatba ezeket az elveket kell a magyar ellenzéki pártoknak belevirmiök egy­részt azért, mivel a földreform törvénye va­lóság, amelyet számításon kívül nem hagy­efmsa J ilhí IMI hatunk; másrészt pedig folytatni kell az al­kotmányos küzdelmet magának a törvény­nek a módosítása végett. Módosítani kell a törvényt, mert az a gyakorlatban egyáltalán nem vált be sem gazdasági, sem szociális szempontból, módosítani kell azért is, mert mérhetetlenül igazságtalan. A mai nemzet­gyűlés azonban sohasem lesz képes ezt meg­tenni, mert megtagadná saját magát, ha egy­szerre a józan ész vezetné tetteit. Folytat­nunk kell tehát küzdelmünket az uj választás kiírásáért, amely választás eredménye egy tisztultabb, reális politikának vetné meg alapját. A mai elvakultság és még meg nem szűnt diadalmámor azonban sok küzdelemre nyújt kilátást. Amíg a Hodzsák formális had­üzenettel lepik meg más nemzetiségű polgár­társaikat, amig az állam szempontjából fon­tosabbnak fogják tekintem egy telepes meg­élhetését, mint egy millió magyar megelége­dését, addig a földreform végrehajtása is csak rossz reklám lesz a külföld számára. l valorizációs Javaslat a üagfar ücmzctgufllés sült Budapest, március 5. követ kijlentette, hogy a külpolitikai helyze- (Budapesti szerkesztőségünk te'eíonje- tét optimisztikusan Ítéli meg. Jöhetnek ugyan lentése.) A nemzetgyűlés mai ülését óriási megrázkódtatások de az ország a javulás érdeklődés kisérte. A napirend első pontja utján van. A jóvátételi bizottság döntése a valorizációs javaslat .volt. megmutatta, hogy Magyarország és az an­Temesváry Imre előadó szerint a tant között nincsenek ellentétek. Ami Har- javaslatot a kormánynak a korona romlása ding szerepét illeti,^ ö teljesen elfogulatlan miatt kellett előterjesztenie, viszont a koro- és belpolitikai kérdésekbe nem fog beleavat­na romlását a hamis hírek terjesztése és kozni. Harding harmadfél évig marad Ma- azok a spekulációk idézték e'.ö, akik a ko- gyarországon. rónát megkontreminálták. A kormány lehe- Interpellációk tétlenné akarja tenni az üzérkedés újabb A , .... , _ . . üzelmeit és azt akarja, hogy a hitelező ne A nemzetgyulesnek ma toterpeUtaós várt napja van. összesen tizennégy interpellációt .................. .... jegyeztek be, amelyek közül nagyobb ér­Wa lko Lajos, a penzugymmisztenum deklödést csupán Győrky Imre szociálde- vezetesevel megbízott kereskedelemügyi mokrata képviselő interpellációja kelt, aki az miniszter kifejtette, hopr a kenyszerkol- Eskütt-ügyet akarja szóvátenni. Fábián Béla csönre az országnak okvetlenül szüksége demokrata „A kényszerkölcsön előlegének van, valamint arra is, hogy egy biztos pénz- törvénytelen behajtása44 címén jegyzett be alapot létesítsenek, azaz a koronának február interpellációt. A többi interpelláció nagyobb- 20-iki alaperteket megrogzitsük. Ezzel a hl- rgsz^ a gazdasági és szociális helyzettel, va­m!xZ°Í neT károsodás érni. (Kozbeki- iamint a drágasággal van összefüggésben, altások: „A tőzsdei árfolyamoktól es a spe- ,tÉtl kulációtól függ az egész, kár az egészet **»+++*+— L"jgkontremInáliák A ruszinszkói választások Ezután áttértek az interpellációkra. Sza- Prága, március 5. bó József keresztényszocialista az index ., , rendszer bevezetéséről szóló javaslat be- Taf^fk6' nyújtását, Hegyraeghy-Kiss Pá! a kényszer- során a cseh koahoos pártokc maris osszekoc- kölcsönről interpellált. Interpellációja közben egymással. A nemzeti demokraták és Nagy Ernő összetűzött a jobboldallal és Kaas az agrárok helytelemt* hogy Stribmy vas- Ivor bárót legazemberezte. Kaas kijelentette, “*“** mura tér korteskoruta mddt a nem­hogy kutyaugatás nem hallatszik a menny- ^t, szoc.atatek edeteben a szoc.aldemokra- országba. Az elnök javaslatára a Ház Nagy takw News éset •veszik rossz­Ernőt a mentelmi bizottság elé utasította. »aven- A koalíciós partok körében egyre job- Ar tart bán terjed az a megyozodes, hogy választási ■esélyeik napr ól-napra rosszabbakká válnak Vass József és különösen a cseh szociáldemokrata párt nagypréposti kinevezése dhanceait teikintik rendkívül pesszimisztiku­A Szentszéktől mia meigérkezett Kain- satt- csira Vass József dir. népjóléti miniszternek Megfigyelések az autonóm párt kalocsai nagypréposttá való kinevezése. A népgyüiésérö! kinevezést a pápa saját micíativájából eszkö- Ungvár, március 5. (Ruszinszkói szer­zői te és a .kinevezési okmányt is sajátkezüleg kesztőségünk tői.) A ruszinszkói őslakosok irta alá. Foídtikai körökben úgy tudják, hogy autonóm pártja még nem sok gyűlést tartott Vass József nagypréposti kinevezés© ellenére eddig, de vasárnapi népgyülése úgy külső is megtartja a népjóléti tárca vezetését. megnyilvánulásában, mint tartalmában fölül­, r, múlt minden eddigit A megnyitó beszédet Korányi a Külpolitikáról Arkay Ákos pártelnök mondotta. Találó, ma- Korányi Frigyes báró párisi magyar gas és magvas beszéd volt. A megye minden követ kijlentette, hogy a külpolitikai helyze­tet optimisztikusan Ítéli meg. Jöhetnek ugyan megrázkódtatások, de az ország a javulás utján van. A jóvátételi bizottság döntése megmutatta, hogy Magyarország és az an­tant között nincsenek ellentétek. Ami Har­ding szerepét illeti, ő teljesen elfogulatlan és belpolitikai kérdésekbe nem fog beleavat­kozni. Harding harmadfél évig marad Ma­gyarországon. Interpellációk A nemzetgyűlésnek ma interpellációs napja van. összesen tizennégy interpellációt jegyeztek be, amelyek közül nagyobb ér­deklődést csupán Győrky Imre szociálde­mokrata képviselő interpellációja kelt, aki az Eskütt-ügyet akarja szóvátenni. Fábián Béla demokrata „A kényszerkölcsön előlegének törvénytelen behajtása44 címén jegyzett be interpellációt. A többi interpelláció nagyobb­részt a gazdasági és szociális helyzettel, va­lamint a drágasággal van összefüggésben. részérből összesereglett ruszin, szlovák és magyar közönség, az ungvári iparossággal és kisgazdákkal együtt lelkesedéssel hallgatta az ősz pártvezér igéit. Fölemelő látvány volt igy együtt, több mint kétezerötszáz ember. Mind komoly adófizető, de „harmadrendű44 állampolgár. Mikor Korláth Eendre emelkedett szó­lásra, valóságos tombol ás tört ki a hallgató­ságból. Korláth neve fogalommá vált Ru- szinszkóban. A szónok adomákkal fűszerezett beszé­dében kegyetlen igazságokat mondott a prá­gai kormány politikájáról, mely már ötödik éve pusziit vallási téren (a pravoszlávizmus támogatásával), nyelvi téren (az ukrán és a nagyorosz nyelvi harc szitásával), kulturális téren (a magyar iskoláztatás lezüleszíésé- vel), gazdasági téren (a füldbirtoreformnak a legionsfák javára történő végrehajtásával), az ipar terén (a Bata cég állami támogatásá­val sb.), valamint kereskedelmi téren is. Be­szédének végkövetkeztetése ez volt: Meg­buktatni a prágai kormányt, hogy olyan kor­mány jöjjön helyette, amely jogos kívánsá­gainkat és követeléseinket telesiteni hajlan­dó. Jaczik Miklós tartalmas programbeszé­de után, melyben a képviselői klub szerveze­tére is kitért, Eperessy József dr. képviselő­jelölt mondotta el hatalmas, lendületes és for­dulatokban gazdag programbeszédét. A ki­váló szónok a banktőke segítségével alakult polgári párt politikáját ostorozta és rámuta­tott arra, hogy a földreform hajléktalanokká teszi a béesek ezreit. Az Ígéretek politikáját támadta és megállapította., hogy a polgári pártnak a magyar gimnáziumot ígérgető kor­tesszólama már több mint propaganda, az már közel áll az Ígértekkel való szédelgéshez. Nagy hatást tett a közönségre a Koczor Gyula komáromi kisiparos beszéde, aki a szíovenszkói iparosság üdvözletét hozta. Fi­gyelmeztette a közönséget, hogy ne higyje- nek az Ígéreteknek, mert úgy fognak járni, min a szlovenszkóiak. Végül számadatokkal mutatta ki, hogy milyen jogtalan sérelmeket kell elszenvednie a ruszinszkói iparosságnak és bemutatta Hodzsát, az égig magasztalt földosztót, aki a Csallóközből ki akarja pusz­títani a magyarságot. Telek A. Sándor, a ri­maszombati iparospoéta beszéde igen lelke­sítőén hatott. Rendkívül hatásos volt a Fleisohimann Gyula dr. beszéde is, aki a polgári párt (Általános Szlovák Polgári Párt a gúnyneve) megalakulásával kapcsol atban a párt háta mögött álló tőkecsoportot jelle­mezte. A nagytőke — mondotta — olyan, mint ez utcai lány. Eladja magát, hogy kon­cessziókat kapjon. Ez a nagy őke, mely Prá­ga felé cseh-szlovák arcot mutat, Magyar- ország felé ugyanakkor nemzeti sznü szala­got lobogtat, hogy itt is, ott is koncessziókat kapjon. Amig például Budapesten diszma- gyarfoan járja ki a koncessziókat, addig Ru- szinszkóban kormánypártot csinál. A nagy­tőke a naiv emberek tömegére épít. Jelsza­vakat dobál a közvéleménybe, hogy ezalatt a népet vágóhídra vigye . . . Tárcarovafunk: Péntek: Darkó István: ítélkezés. III. Szombat: Tóth Béla dr.: Európa kalandregénye. Vasárnap: Jakab Géza: Valamire emlékszem. (Vers.) Egry Viktor: A toronyszoba. Hattyúdal Én vagyok az aki messziről jöttem s magamba szívtam csillagok tüzét; én vagyok az, aki láz-Mntón ültem; bánatba hilíten... Én vagyok az aki látta a holdat, látta és várta és játszott vele, de jaj nem tudom meglsmertek-e? Mert más az arcom, mint azon a rég! karcon; amit egyszer elébetek tettem; akkor még nevettem. De jaj, most zugó, sürü fák között megy a szivem és lázasan dadog... és azt mondja, hogy már nem visz tovább és én: leroskadok... (Tátraszéplak.) Urr Ida. ítélkezés napja — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Darkó István. IIP A ki szebbiknek, hajinak az arcán dacot látott áltfüstölni. Várta a szólást, de a hűk komoran hallgattak. Szótanul mentek előre a tágas udvaron. Gyuri elégedetten nézte acél­rugóra járó magas alakjukat. Óik hárman a legszebb, legerősebb három férfi messze föl­dön! Betneht az istállóba. Megnézegette, me­leg tenyérrel combon veregette a bernit do­bogó három lovat. Ma itthon tartotta, ina nregnyergeli őket s átmennek Baconba. Elhatározta, hogy a gazdiéig örmény Zá­riig Lukács lányát elveteti valamelyik fiával. Tegnap este megveszekedték az ügyet, de ő nagyot ordított, rácsapott az asztalra s mo­rogva ment szét a család. Kushadva feküdt le mindenük, mint a vezérmarta farkascsorda. Anikó sürdogál, hogy szeplős, sápadt, la- posmelifü a Zárug lány. Mihaszna volna, ha szép, mint a bazsarózsa, ha keménymelliü és szegénysége még nagyobb a szépségénél! Lap csak annyit szóílott: — Zárug Lukács örmény ember, de azért még lehet becsüle­tes. Bicskabótosnak, beretvaeresztőnek hív­ják, de kendről is nem mondják-e, hogy arany csereg a hasában? De aiz a lány, az a szep­lős béka nem kell nekem, ha karbunlkulussá válna az ótvar is a testin, mert nekem ör­mény nem kell, mert nekem soHimbeli lány kell, mert nekem . . . Itt ordított ő aztán közbe. Mert neked a Bot Zsiga lánya kell, a csupasz kovácslány, a világszépe, viliágszegénye! Ma)d megmuta­tom, hogy m.i kell neked! Fel emelgette Gyuri a lovai lábát Egy patkó hiányzik s már indult is Bot Zsigához. Második ház az övé során a gügye kovácsé. Húszén gyönyörűséges, kívánatos lány az Irmus, de nézni, ápolni kell az ilyen sze­gény szép virágot, nem leszakítani . . . Csak mégis lehetne kicsit különb az az örmény lány, ha már olyan gazdag! ... De mi min­den jóféle hozományt! . . . Szomszédos az alsó tagjával a Zárug Lukács cgybefekvő nagy birtoka . . . egyetlen lány az a ke­szeg! . . . Meg! meglesz ez a házasság, ha úgy szúr Is a sok vénasszonyíullánk, mint a mérges lódarázsé. Lovon megy át Bedő Gyuri a fiaival vi­zitbe. Csak átszólnak, szétnéznek, tüdő ilyen nagy munkában is 'annyi időt szakítani, hogy kilásson belőle az urnái urabb nemesember. Lovon mennek! Hogy lepetyélnék majd falu- hosszat erről! Nem szokás errefelé íóraülni, de Syen okos merészeket kitervelni, meg meggazdagodni szokás-e? A nehéz fejek csak hadd koccanjanak össze a sárga epétől, attól is nő talán az ő gazdagsága! Befordult kovács füstös műhelyébe, Meg állott a ráncos., apró ember előtt: — Egy patkó kelletik nekem Zsiga! A dilinós kovács ember ránézett Gyurira, Már tudta,, (hogy mire kell a patkó. Ilyen isfcencsuifságámak hogy ás lehet olyan angyalszép lánya! Még azit mondaná az ember, hogy va­lami hiba van itt, ha a felesége nem volna olyan igen magahelyénvaló asszony. Látszik azon még ma is. hogy a maga idejében nem vallott volna szégyent a lánya mellett. Hát tréfált nagyot az Úristen, ennek a félbolond csúf embernek hirtelen eszii. angyal lánykát küldött, de biztosan nem az ö, hanem a fele­sége érdemén. Elővett az öreg egy nagy, rozsdás pat­kót. Beletette a tűzbe és várt. Gyuri, mint annyiszor tette, piszkdiódul akart vele: — Sárinak a hátsó jobb lábára! Mindig elveszti, úgy vered rá Zsiga! Kurtán morgott a válasz, lefojtott, gyor­sa n-hedaró szóval: — Máj helyrefön, gazduram, máj helyré­kén! Ez volt a szava járása. Mikor, jó pár év előtt lágyulni kezdett a fejében az értelem, agyonkovácsolta egyszeu a bölöni biró lová­nak a patkóját. Mind kisebb lett a patkó, mind dugta 'a tűzbe s vette ki; végtére egy sza­márnak is csak csacsi korában illet volna a lábára. A bíró mindegyre mondogatta nagy csodálkozva neki, hogy rossz lesz Zsiga, ■ahogy vered, úgy lesz mind rosszabb. Zsiga nem hallgatott feléje, csak gyorsan mondo­gatta. akkor először: Majmegjavul gazduram, mejme gjavul! Azóta sokszor mondogatja szegény, kü­lönösen ha sötét órája van. Mert bizony az­óta az esze is egyre rosszabb, nem (hogy ja­vulna. Gyuri látta, hogy most sem megy sóikra vele. Keményen szólít rá: — Félóra múlva indulunk! Hozd át, ha kész lesz! Menni készült. A kovács letette a kala­pácsot, a kezefejével megdorgálte a homlo­kát. Lassan szóílott: — Mi lesz a lányommal Gyuri?! Csak igy: Gyuri, A hangjában értelem é® viszatérő okos csengés volt: — Előbb a nagyobbik fiad bolondította. Megunta, otthagyta: jó! De a Laji már egy éve jár utána s a falu már együtt tudja őket! Mi lesz Inmussal Gyuri? Kinek kell majd ez­után. ki hiszi el, hogy nem vdt a fiad szere­tője? Laji a minap is mondta nekem, hogy nagyon szereti, mit akarsz tenni a lányommal Gyuri? Azért, mert én nem tudtam meglop­ni a fél világot! . . . mert azt hiszitek., hogy nincs falat eszem . . . Gyuri ingerülten szakította félbe: — Hadd el, hadd el Zsiga!! Mit értesz te ahhoz?! A lányodat elveszi akármelyik le­gény! Nagyon szép a te lányod Zsiga!! Még folytatni akarta, de meggondolta. Sem értelme, s$m helye a vitának! Elintézte ő már magában sziiklaszilárduu! .Otthagyta a kovácsot. Átsétált a maga »— ---- ■=■ , n iiiir,» .................. ~ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom