Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-04 / 53. (501.) szám

Kedd, március 4. * mAzoaidas^q Miért válságos Keletszlovenszkó faiparának helyzete? Nagymihály, március 3. (Sadát tudósítónktól.) A Beszkidek erdő- rengetetegeiuek vidékén a lakosság csak a faie-rmelés munkálataiból tudja fe irta r tani magát. És éppen ezen a vidéken legválságo­sabb a faipar helyzete és a környéknek az összlakosságot foglalkoztató üzemek már eveik óta nem dolgoznak, avagy a minimum­ra csökkent termelés mellett tengődnek. A külföldi fakereskedeleim képviselői ál­landóan felkeresik Keletszlovenszkó faipari Vidékeit, de rendszerint üzletkötés nélkül tá­voznak, mert nem képesek még a telepek ön­költségét fedező árakat sem megfizetni. A szlovenszkói fatermelés mai legfonto­sabb piaoni Magyarországom, Olaszországban és Svájcban vannak. De ezek a piacok a szállítási viszonyok miatt ma szinte .eléhbe- te'lenek. A március 1-vel leszállított tarifa szerint 1 vagon tűzifa szállítása a főrako-dóáliomások- ról (Takcsány, Radváuy, Varannó, Szacsiur. stb.) a sátoraljaújhelyi határig körülbelül ugyanannyiba kerül, mint maga a fa ára. Egy vagon tűzifa ára tehát a határon 1600— 1800 kor. De hol van még innen a fogyasztó! Magyarország tehát, habár Szfovenszkó- ból is fedez5 faszüksévletét inkább a Vág- és garamvölgyi üzemeidhez, keleti Magyaror­szág pedig Romániához fordul. Keletszloven­szkó tehát mindedképpen .kiesük a verseny­ből. Belföldi piacról sem lehet szó. mert hi­szem Kassáig a vasúti fuvar annyiba kerül., amennyiért magát a fát árulják Kassán. A többi külföld udyamezekből az okokból szintén nem gondolhat arra. hogy Keletszlo- vemszkóból szerezze be tüzifaszükségletét mivel Németországhoz közelebb van Morva­ország, Szilézia, Olaszországot pedig kielé­gíti az osztrák és jugoszláv tüzifaitermelés. Maradna tehát a miifa. Keletszlovenszkó- bam a külföldi facégek főképpen gömbfa, to- pölygömbfa, tölgy seprőnyél és parketta iránt érdefklődneik. Ám egy vágom bükkdeszka seprőnyé! sitb. miifa átlagos ára körülbelül 1600—1800 korona, a fuvar Oderbergig pe­dig 1700 korona. Ezt az árat a külföldi cégek megfizetni nem bírják és a német piac el­vesztésével megsemmisülnek az északi or­szágokba való szállítás lehetőségei is. Megpróbálták a szállítást Lengyelorszá­gon keresztül, ez azonban csak olyankor ked­vezőbb; amikor a német márka esiík és a vasúti tarifát az eséshez viszonyítva nem emel:k. Svájcba és Olaszországba a Magyaror­szágom keresztül vá1ó száll'*ás cs"k néhány napig — kezdve a korona zuhanásakor — fize'ödötlt ki, stabil miagyar koronánál azon­ban ez az irtirány is drága. A tarifákon kívül felette nyomasztóan hat a fűrészüzemekre a nagy adóteher is. Az üzemek még ma is nyög:g a lisztkölcsont és a visszamenőleges nyugdiijbíztoskási dijakat, A vagyondézsmia miatt ma már senki sem panaszkodik, mert ez olyan összeget jelent, amely messze meghaladja a faüzemek fizető­képességét, sőt gyakran még a vagyonuk összértékét is. Ha az üzemek mai napig esedékes köz­tartozásait nagy engedmények nélkül pró­bálnák behajtani, akkor Keletszlovenszkó fű­részüzemeinek hatvan százaléka dobra kerül. Keletszlovenszkó egyes üzemeinek hely­zete pedig igy alakul: Az üzemek égjük legnagyobbika a s z a- csűri iháromgatteres fűrésztelep, amely csak azért képes aránylag a ragy kapacitás­sal dolgozni, mert a Szlovák Általános Hitek bank tulajdonosa és igy elég tekeerős. Ezidő- szer'nt kétszáz munkást foglalkoztat. A Zemplénmegyei fatermelő részvény- társaság Zemplénszinán működő kétkeretes fűrésztelepe ez évben vette föl is­mét üzemét, miután hosszabb ideig szüneteit, Főképpen butor'écgyártással foglalkozik és redukált üzeme mintegy száz munkást fog­lalkoztak A Neuberger Fél'x és fia cél t a k- csányi kétkere'es fűrésze tavaly szintén üzemen kívül volt most főképpen bükkfa- anyagot dolgozik fői. de sok faszenet és tűzi­fát is termel és bár teljesítőképességének alig 50 százalékát használja ki, munikáslétszárna kétszáz fő. A háremük eretes udvari fűrésztelepet, melynek központja Szaláncon van, az An- drássy Gézával kötött erdők!termelési szer­ződés készte'te arra. hogy üzemét a lcgvál- ságosabb időben is fen-fcartsa. A cég a Nem­zeti Faipar részvénytársaságé, gyártmányai főképpen a Mundus bútorgyár számára ké­szülnek és ezért erősen érezte az ungvári és egyéb (külföldi) Mundus-gyárak üzemkorlá- íozását. Nagy árukészleteit a legutóbbi időkig sem tudta elhelyezni, bár szintén csak redu­kált üzemmel dolgozik. A lva n a j n a i háromkeretes fűrésztelep, már két éve üzemen kívül van. A telep 1921- ben gazdát cserélt, a vevők azonban tönkre­mentek, az eladók ped:g (Bükkfaipari rt.) akik a telepet visszavették, szintén tőke­gyengék az üzem megmditásához, ami által mintegy hetven munkás maradt foglalkozás nélkül. A telep üzembehelyezéséről most foly­nak a tárgyalások a Szlovenska Bankával. Kelecsén a ké.keretes üzem főképpen forgalmi akadályok, de a tulajdonosok tőke- gj^engesége miatt is még mindig szünetel. Az eddig megindult redukált üzemek munkája inkább kísérletnek mondható, mint a faipari helyzet konszolidálójának. Az 1923. évi cseh-szioválk faklvitel hi­vatalos adatok szerrnit 380.000 vagont tesz ki. ami körülbelül 7 millió köbméternek felel meg, 1.25—1.50 milliárd korona értékben. A kivitt fűrészelt anyag hulladékfájának hozzá- számításával az export részére körülbelül 8 millió köbméter haszonfa került feldolgozás­ra. Az 1922. évi kivitellel összehasonlítva, a kiviteli mennyiség 70 százalékkal emelkedett és 1920 óta megnégyszereződött. A gazdasági helyzet a GyOSz megvilágításában ii. Prága, március 3. A cseh-szlovák Gyáriparosok Országos Szövetsége szakcsoportjainak minap tartott központi választmányi ülésén Mixa V. mér­nök a tarifaleszállitások hatásait ismertette és kimutatta, hogy a vasúti tarifáknak átla­gosan 11-5 százalékkal való leszállítása mel­lett, a fuvardíj bizonyos föltételek alatt és bizonyos osztályokon belül némely vasút­vonalra nézve 67 százalékig mérséklődik. Az eddigi mérséklés szerinte a szállítási adó mérséklésével együtt teljesen a vasutakat terhel és 1923-ban a vasutakra nézve mint­egy 700 millió bevételi hiányt eredményez­tek, ami a mintegy 3600 milliós bevételhez képest igen jelentékeny összeg. Hibáztatja, hogy némely gyáripari ág teljeser ki van zárva a tarifamérséklésből és megállapítja, hogy sajnálatosan éppen azok az iparágak, amelyeknek március 1-e előtt való kedve­zőtlen helyzete különös kedvezményeket igényelt volna. Megállapítja a jelentés, hogy egyik-másik gyáripari ágazat az osztrák gyáripar javára el van zárva szlovenszkói piacaitól, mivel egyenlő távolságok mellett az osztrák gyáripar olcsóbban szállítja ter­mékeit Szlovensz'kóra, mint a belföldi gyár­ipar. Az exporttarifák tekintetében konsta­tálja, hogy az államvasutak nagyon zsugori magatartást tanúsítanak, amely különösen a mezőgazdasági gépgyári ipart sújtja érez­hetően. A tarifatételeknek az eddig még magán- vasúti állomásokra való átszámítása az ál- lamvasutakra nézve további 80—100 millió bevételi hiányt jelentene, mégis fölteszi a GyOSz., hogy az államosítás jelentősége e nagy összeg ellenére is különösen Szloven- szkó és az exportgyáripar tekintetében olyan rendkívüli, hogy az álalmositást mindenki megokol toak fogja tekinteni. Az ülés végén Kostir elnök vázolta a malomipar szorongatott helyzetét és erről igy nyilatkozott: A malomiparnak külföldi versennyel kell megküzdenie, amely arány­talanul kedvezőbb föltételek mellett termel. Mig a belföldi malomipar munkásainak majd­nem 5 korona órabért fizet, a miagyar ma­lomipar csupán 60 fillért fizet óránként. A forgalmiadó kérdése ezzel a ténnyel szem­ben teljesen háttérbe szorul, mivel a külföldi malomiparok, amelyek kevesebb adóval van­nak terhelve és sokkal olcsóbb munkaerőket alkalmaznak, már eleve el vannak határozva arra, hogy a liszt árát a forgalmiadó össze­gével leszállítsák. De a szállítási viszonyok is rendkívül előmozdítják a lisztimportot Cseh-Szlovákiába, A magyar malmok sok­kal olcsóbban szállítják a lisztet ide, mint a szlovenszkói malmok és a trieszti tarifa is, amelynek kidolgozásában a mi vasutigazga- tásunk is részt vett, lehetővé teszi a francia és az amerikai malmoknak, hogy termékei­ket rendkívül kedvező föltételek mellett Cseh-Szlovákiába importálják. Ennek tulaj­donítható, hogy Elzászban egy nagy malom- vállalat kizáróan cseh-szlovák exportra dol­gozik, holott a belföldi malmok a katasztrófa felé sodródnak. A belföldi malomipar a le­hető legnagyobb védelemre szorul és ennél­fogva azzal a fölhívással fordul a GyOSz.- hoz, hogy a malomipar állami védelme érde­kében minden lehetőt megtegyen. — Az idei cukorexport. Előzetes becslések szerint az idei kampány belföldi cukortermelése 1,025.000 tonna nyerscukorértéket fog kitenni. Mi­vel a belföldi fogyasztás számára 350.000 tonnát tartalékolnak a cukor fin omi tök, az export számá­ra 675.000 tonna marad fenn; ebből a mennyiség­ből az idei kampányba 342.598 tonnát már expor­táltak, —Ujj vámtörvény. A pénzügyminisztérium a Tribuna értesülése szerint uj vámtörvényjavasla- tot dolgozott ki, mely a tavaszi ülésszak végén, vagy az őszi ülésszak elején kerül a nemzetgyű­lés elé. — Nagy tarifamérséklések a tej szállításánál. A cseh-szlovák államvasutak a természetes álla­potban szállított tej tarifájából Brünnbe való fel­adásnál 33 százalékos engedményt, Máhrisch- Ostrau és Prága különböző állomásaira való fel-, adásnál 50 százalékos engedményt adnak a mér­sékelt gyorsára tarifatételeiből. A leszállítás azért lényeges, mert a március elején életbelépett mér­sékelt gyorsárutairifa már amugyis csökkentette az idevágó díjtételeket. Ugyanez a mérséklés ér­vényes használt, a tulajdonos nevével ellátott te­jes-edényekre nézve is, amelyeket ellenkező irányban adnak fel. (kaibavy Árpád a legfőbb cigányprímás és Szlovcnszká kedvence ismét Prágába érkézéit, s minden este látszik a B0ST0K BHRBflN S®ríáBg*c2 £. Ff ostel* 3. □boooocx»ocxxíoooooooosoccocxx;corxxxxxxxxxxxxxxxx>cocoooooöccccorioc — A Zerkowitz-müvek tőkeemelése. A Zerko- witzHféle szalag-, csipke- és paszománygyárak rt közgyűlési jelentése szerint a vállalat az elmúlt évben csupán 14.000 korona tiszta nyereséget (előző évben 15.000 korona) nyereséget ért el. Néhány belföldi vállalat eladása folytán munka­gépek lettek szabaddá, amelyeket egy jugoszláv fiókgyár alapításánál és a Bécsben és Debrecen­ben már fennálló üzemek megnagyobhitására hasz­náltaik fel. A közgyűlés elhatározta, hogy az alap­tőkét három millióról hatmillió koronára emelik fel — Cseh-Szlovákla egyik legnagyobb cipőgyá­ra fizetésképtelen. A Prager Presse értesülése szerint a Lederer és Adler leitomischeli cipőgyár fizetésképtelenséget jelentett. A mintegy négy év- j tized óta fennálló vállalat Keletcsehország lég- j nagyobb cipőgyára. A cég fizetési zavarainak oka ] — hir szerint — az, hogy az utóbbi napokban \ adóvégrehajtást vezettek ellene. — A kassal kereskedelmi és iparkamara szál- J litási árlejtés! hírei. A kassai kamara közlése szc- í rint az alábbi szállításokra hirdettek árlejtést Ér- I deklődéseknél >a zárójeles számra kell hivatkozni. • Viaszkos vászon (1640); haditengerészeti arzenál j részére szükséges viz alatti szerkezet (1641); j olaj, festék, vegyi anyag és központi fűtéshez j szükséges egyéb anyagok (1645); pollrkő, elektro* j technikai cikkek és profiilvas (1695); szijjazat és egyenruha (1693); papimemüek (1656); különféle szegek (1657); elektrotechnikai anyag (1658); réz, ón és antimon összetételű fehér fém, továbbá} fe-< kete bádog (1742); lőszergyutacsok (1841); elek­trotechnikai pótanyagok (1843); fekete bőr, tehén­bőr, kőrisfa, hársfa, deszka, vasbádog (1842); fel- . dolgozó gépek, bányakocsik (1838); taxaméterek és teodolitok (1837); szürke posztó (1711); köd- mön és szőrmesapka szállítására (1818); vasúti kocsik javítására (1840); vasúti igazgatóság házi­eszköz leltárának kiegészítésére (1669); ponyva, lenvászon, cérna- és kenderhevederek szállításá­ra (42—U); a Verbó—miavai országút tervrajzá­nak kidolgozására (43—U); gyógyszerek (43—U); bunda bélésanyag (44—U); különböző házieszkö­zök (44—U); középfinom benzin (45—U); automo­bilolaj és zsír (45—U); kavics (45—U); len- és pamutbélés (46—U); vasutasok részére szükséges hosszú és rövid báránybőr bunda szállítására (46— U); Tisza szabályozására (47—U); cipő, csizma (7—36); szivtarkadoboz (7—38); különféle elektro­technikai pótanyag (48—U) szállítására; központi fűtés bevezetésére (48—U); építkezési munkála­tokra (48—U). + Magyarország külkereskedelmi forgal­ma januárban. Budapesti szeukeszfőségünik táviratiban jelenti: A magyarországi behozat­ta! januárban 2,503.981 métermázsát és 6590 darabot tett Üei, a kivitel pedig 1,049.914 rné- tenmázsáit és 29.639 darabot. A múlt év ugyanezen hónapjával összevetve a behoza­tal 1,132.000 métermázsával csokiként, mig a kivitel majdnem kétszeresére emelkedett. A' behozatal csökkenésének legfontosabb oka, hogy a fa- és szénbebozatal 25, illetve 47 százalékkal csőikként. A kivitel emelkedésé­ben viszont a legtöbb . exportcikknek része van. Behozatali cikkek közül csupán a gyap­júszövet, nyerspamut, üveg, nyersbőr és vil­lamossági gépimport mutat növekedést. A ki­vitelnél a gabonalisztkivitel a múlt januári 65.000 métermázsáról 154.000 métermázsára emelkedett. A cuikonkivitel, amely a múlt év megfelelő hónapjában nem szerepelt egyálta­lán, ezúttal 123.000 métermázsát tesz ki. Igen nagy emelkedés mutatkozik a zab-, vasfél- gyártmány- és borkivitel terén. Borból a múlt év januári 5260 métermázsa helyett 20.068 mázsát exportált Magyarország. A kivitelben csökkenés mutatkozik a vágó- és igásállatok- nál, ez az export 6490 darabról 2844 darabra ment vissza. Csökkent a gépkivitel is, 12.045 mázsáról 4903 mázsára. , — Megnyílt a lipcsei mlntavásár. Lipcsé­ből táviratban jelentik: Az idei vásárt vasár- j nap délelőtt! nyitották meg eddig még nem tapasztalt óriási érdeklődés mellett. Az üzleti látogatók száma már a déli órákban mégha- ! ladta a 120.000-et. Tőzsde és órapiac: — A cukortőzsde. A szombati piac Londonban változatlan volt, Páris márciusi jegyzése 402.50, Newyork májusra 5.55. A .belföldi piac szilárd, az árak nem változtak. Tartózkodó a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A ■ mai terménytőzsdén tartózkodó irányzat mellett a kövekező árakat jegyezték: üszavidéki búza 290, dunántúli 280, vidéki rozs 238, dunántúli 236, ha­tárvidéki 240, pestvidéki sőrárpa 320, takarmány- árpa 255, tengeri 212, közraktári zab 240 ezer ma­gyar korona métermázsánként. Szünetelnek a határidőüzlefek a budapesti terménytőzsdén. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: Az utóbbi időben csupán búzában és ten­geriben kötöttek határidőüzleteket és az előfor­dult kevés kötés is legfe’jebb egy hónapra szólt, hosszabb határidőre egyáltalán nem jött létre kötés. A legutóbbi terménytőzsdén azután a ha­táridőüzleteket teljesen megszüntették, mivel az újra feléledt kosztpénzüzlet kedvezőbb nyereségí t eshetőségekkel biztat 7td ^retlhi / Gerausthlos! c Leichtester Anschiag! g&fc,Imiin öl Lángste Lefeesisdauer! 1 * Olt AHEfllK.PílftZiSIONSriASCHlNE. DENN AU.ES LAUFT 9N úiilanKUCEIAA&ERN ! TC 1-9823. ______TMSERMá R.£'CHENe>ER6IgaBlŐnzER-STR.45. Bra tislavaer Vertretung; Degeurin f„ Jusztl-sor 13 Kascbauer Vertretung: Cirinsky A. M., Malom-u. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom