Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-28 / 71. (519.) szám
Péntek, március 28. Sörös Bélát a pozsonyi tábla fölmentette Pozsony, március 27. (Saját tudósi tónktól.) A pozsonyi ítélőtábla szerdán tárgyalta Sörös Béla losonci református lelkésznek, a szövetkezett ellenzéki pártok egyik lelkes harcosának izgatási pőrét. Az ügyészség kétrendbeli izgatás vádját emelte ellene. Először, miért 1921 augusztus 22-én Losoncon a városi iskolaszék ülésén, amikor azt a miniszteri rendeletet tárgyalták, amely elrendelte a cseh-szlovák nyelvnek mint tanítási nyelvnek a városi iskolába való bevezetését, úgy nyilatkozott, hogy „vau cseh nyelv, van szlovák nyelv, de cseh-szlovák nyelv nincs, a cseih-szlovák nyelv még a hottentotta nyelvnél is ismeret- Jenebb‘1 A másik vád az volt, hogy Füleken 1922 augusztus 28-án tartott népgyülésen ezt mondta: ..A kormány nem adja meg annak lehetőségéi hogy a cseh-szlovák köztársaságban a magyar kultúra emelkedjék. Az igazi szlovákok mindig együtt éreztek a magyarokkal és a magyar uralom alatt is voltak szlovák iskolák.4* A besztercebányai törvényszék 1923 szeptember 14-én megtartott főtárgyalásán Sörös Béla vádlottat mindkét vád alól fölmentetteA fölmentő ítélet ellen az ügyész fölleb- bezett. A tábla azonban helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Az ügyész meggondo- lási időt kért. Tavaszi árvizek Mindenfelé Sátoraljaújhely, március 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Sátoraljaújhely és környékén folyó Ronyva patak ma éjjel megáradt, medréből kilépett és rövidesen méteres magasságú árviz pusztított a környéken. Sátoraljaújhely alsó városrésze teljesen viz alatt van. Hetven családot kénytelenek voltak kilakoltatni. A környékbeli falvak közül is többet elöntött az árviz. A legtöbbet Páüháza szenvedett, amely községben az áradat egész házsorokat vitt magával. A Ronyva emberemlékezet óta nem áradt meg ennyire. Miskolcról segédcsapatok mentek Sátoraljaújhelyre, hogy a veszedelem további terjedésének útját állják. A kér eddig sok milliárd koronára rúg. Kassa, március 27. Keletszlovenszkóban több helyről érkező jelentések szerint szintén árvizek vannak. Sáros megyében és Kassa környékén az erdőket is elöntötte a viz. A rendőrség és a katonaság permanens szolgálatot teljesit. Orló környékén a Poprád kiáradt. A Csap—ungvári vonal egy része is viz alatt van. Az Eperjes—abosi vonal Kende mellett szintén veszélyeztetve volt, miért is a teherforgalmat beszüntették. A Kassa— oderbergi vonal rendben van. Prága, március 27. Az Elba königgrátzí jelentések szerint erősen árad. — Karlsbad- ból jelentik: A Tepel tegnap éjjel két méter tiz centiméterrel a normális vizszint fölé emelkedett. Hajnal óta azonban apad. A Hitler-pör főtárgyalásának utolsó napja Ludeudorfi nyilatkozata — ítélethirdetés kedden München, március 27. A Hitler-pör íőtárgyalásának ma volt az utolsó napja. Az államügy ész lemondott a zárszó jogáról. Ezután Kriebel, Weber, Poehner, Ériek, Ludeiidarff és HSitler vádlottak szólaltak föl. Ludendoríí a többi között ezeket mondotta: — Tannenbemget és más nagy csatáikat látnak bennem, a régi hadsereg képviselőjét látják bennem, melyhez örök dicsőség fűződik. Amit azonban nem látnak, az életem munkája, vívódásom és küzdelmem a német birodalom jövőjéért. Húsz évvel ezelőtt kerültem be a berlini nagy vezérkarba és fölvonulási terveiket kellett kidolgoznom. Már akkor láttam, hogy nem vagyunk erősek egy több fronton folyó háborúra. 1904 március 21- én kezdődött meg nagy küzdelmem a német népért, 1912,ben iö-fet a nagy véderőjavaslat, amely eldöntötte sorsunkat. Három hadtest hiányzott. Az a megjegyzésem, hogy több frouton e csapatok nélkül nem vehetjük föl a küzdelmet, nem talárt meghallgatásra. Illetékes helyen nagyon elfogultak voltak gaz sági okok miatt. A nagyvezérk. rból elhelyeztek. Vezégylö tábornokom levelet kapott. Fegyelmet kellett beiéin nevelnie azért, mert csak hazámért küzdöttem ... Azután jött a világháború. Miután sok vér és pénz veszett el, meghívtak engem, iiogy a tábornagy oldatán olyan haderővel vezessem a háborút amelyet béke időben sem tartottam elegendőnek. Követeltem, hogy minden német megtegye a kötelességét úgy odahaza, mint a harctéren és igy jött létre a segédszolgálatról szóló törvény. A népet megárt neon világosították fői, ellenem fordult, aki dicsőségért küzdöttem, mert többet követeltem tőle, mint valaha is követeltek tőle és mivel azt követeltem a néptől, hogy jövőjéér ésbecsüktéért semmilyen áldozat sem lehet túlságosan, nagy . . A világtörténet olyan férfiakat, akik hazájukért küzdöttek, nem küld várfogságba, hanem a Wallhallába küldi őket. Az egész Yi ág előtt a legkomoiyaha órában önökhöz kiéltek: Ha a nemzeti mozgalom Németországban nem tör keresztül örök időre elvesztünk, mert okít tünk egy Versailles ál! és azzal fény egei hegy Franciaország rabszolgái leszünk. Ki fognak törölni a nemzetek sorából. Hallgassák meg agy német léleknek a szabadság irtán való kiáltását s gondolják mag, hogy az ibélét kihirdetésének napja, április l.-c az öreg kancellár születésnapja, aki a népre és a hadseregre támaszkodott. Az Ítéletet kedden fogják kihirdetni. Akit egyszer már halálra Ítéltek... Jancsák közmunkaiigyi előadó rablómerénylöje az esküdtszék előtt — Veszedelmes ösz- szeesküvést leplezett le a pozsonyi államügyészség Pozsony, március 27. (Saját tudósitónktól.) Ma délelőtt újra háromnapos tárgyalás kezdődött a pozsonyi esküdtbiróság előtt. A vádlottak padján egy marcona kinézésű ember ül: Dulánszky János, aki mint tizedes szolgált a cseh-szlovák hadseregben és Peer Gáspár nevű társával az 1920—21. években a rablások egész sorát követte el. Dolánszkyék voltak azok, akik 1920-ban Malacka körül Jansák pozsonyi közmunkaügyi előadó autóját revolverlövésekkel fogadták és a soífőrt lelőtték. Dolánszkyt a katonai bíróság 1921-ben halálra Ítélte, de a legfelsőbb katonai törvényszék megsemmisítette az Ítéletet azon a címen, hogy Dolánszky már leszerelt, amikor a bűncselekményeket elkövette, tehát ügye a polgári biróság elé tartozik. Peér Gáspár, a másik gonosztevő többévi fegyházat kapott és jelenleg a theresien- stadti ícgyliázban tölti büntetését. A inai esküdtszéki tárgyalásra feltűnően erős fedezet alatt szállították Pozsonyba a tanúként megidézett Peér Gáspárt. Ennek oka az, hogy a pozsonyi állami ügyészség veszedelmes összeesküvésnek jutott a nyomára, amelynek célja állítólag a Peér Gáspárt kísérő csendőrök legyilkolása volt. Peér ugyanis Theresienstadtból egy Pozsonyba idézett rabbal levelet küldött Dolan- szkynak, amelyben arra utasította bűntársát, hogy béreljen föl megfelelő embereket, akik ugorjának föl éjjel arra a vonatra, amelyben őt két csendőr a pozsonyi tárgyalásra kiséri, gyilkolják le a kíséretet, öt pedig szabadítsák ki. A levél azonban az ügyészség kezébe került, amely megtette a szükséges ellenintézkedéseket. Bettiién Heiericsiietle a üBlcsönfafaslaíot A javaslat öt részből áll — Az egységespárt tizenSiatórás illéseket tervez, iogy a javaslatot tető alá kozzák — Korányi az ti| pénzügyminiszter Budapest, március 27. (Budapesti szerkesztőségünk teíefonje- ientése.) A Magyar Távirati iroda jelenti: A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Korányi Frigyes báró párisi követet a párisi magyar követség vezetésétől fölmentette és magyar királyi pénzügyminiszterré nevezte ki. Ugyancsak a hivatalos lap mai számai közli, hogy a kormányzó Walkó Lajo-s kereskedelemügyi minisztert és helyettes pénzügyminisztert a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésétől fölmentette. A kormányzó Szabóky Alajos helyettes államtitkárt, a központi statisztikai hivatal igazgatóját pénzügyi államtitkárrá nevezte ki. Korányi Frigyes báró pénzügynrtnfezter a Magyar Hírlap (Munkatársának: ki jelien tette, hogy a pénzügyi tárcát azért vállalta el, mert ímeggyőződése, hogy a népszövetség és a magyar kormány által kidoílgozott ut az •egyetlen, amelyen az ország fejlődése biztosítva van. Mi van a javaslatokban? A MTI. jelenti: Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló javaslat intézkedik a lakások 1926 májusáig való fölszabadításáról és a lakbérek emeléséről is- A második javaslat az államháztartás hiányainak fedezése céljából fölveendő kölcsönről szól és fölhatalimazza a kormányt, hogy kétszázötven aranykoronára rugó küllföl-di kölcsönt, sőt szükség esetén belföldi kölcsönt is fölvehet. A belföldi kölcsön főként a háborúban meggazdagodott' egyénekre róható ki. A harmadik javaslat az egyes külálla- mokkal kötött pénzügyi és pénzforgalmi egyezmények, valamint a francia hitelezőkkel és az Olaszországgal s Cseh-Szlovákiá- val kötött egyezmények becikkelyezésére vonatkozik. A negyedik javaslat a Magyar Nemzeti Bank létesítés éröl szól. A bank az 1943. év végéig bo'csát ki bankjegyeket, ez idő alatt az álam nem bocsáthat ki papir- pénzt. A Nemzeti Bank részvénytársaság, tőkéje harminc millió aranykorona. A bank élén intéző testület áll elnökkel és tizennégy taggal. A Nemzeti Bank átveszi az egész ál lám jegy forgalmat és a jegyintézet összes zsirótartozásait. Mihelyst a bank üzleti működését megkezdi, megszűnik a devizaközpont és a takarékkorona. A kormánynak a nemzetgyűlés elé ma beterjesztett szanálási törvényjavaslata bővelkedik az érdekes részletekben: Az államháztartási egyensúly helyreállításának ideje alatt a nemzetgyűlés nem tárgyalhat olyau tervezetet vagy javaslatot, mely a kiadások növelésére vagy a bevételek csökkentésére vonatkozik. A tisztviselők létszámának apaszíásával kapcsolatosan a hivatalos munkaidőt a főiskolai képzettségű szolgálati beosztásoknál heti negyvenkét órára, a többi állásokban heti negyvennyolc órára emelik fői. A közadókat az 1924. évtől kezdve aranykoronában kell megállapítani. Az 500 aranykoronán alul levő jövedelmek adómentesek; 500—200.000 aranykorona jövedelmeknél az adó progresszív módon 1—40 százalékig emelkedik. Oly adókötelesek, akiknek nem kell családtagokról gondoskodtok, tízszázalékos adópótlékot fizetnek. A 4000 aranykoronán alul levő vagyonok adómentesek 4000—16 millióig terjedő vagyo- hoknál a vagyonadó 0.1 százaléktól 1 százalékig növekszik. A háború- és háboru- utáni vagyonokat pótlékkal adóztatják meg. A társasági adó 5000 aranykoronáig 5 százalék, 50.000 aranykoronáig 15 százalékot tesz ki. A részvénytőke, illetve üzletrészek 5 százalékát a társaságok kötelesek természetben az államkincstárnak beszolgáltatni. Az őrlésadót eltörlik és a malomüzemeí a forgalmi adó általános alakjának vetik alá. A vámmentes árukat is forgalmi adó alá vonhatják a behozatalnál. A belső kényszerkölcsönre vonatkozó törvényjavaslat úgy intézkedik, hogy az 1923-ik évre a jövedelmi adó hatszorosát és a vagyonadó kilencszeresét kell befizetni, míg a négyszeres, illetve hatszoros befizetés már szükségrendeleti utón történt. Olyan személyek, akiknek jövedelmi- és vagyonadója az 50.000, illetve 100.000 aranykoronát meg nem haladja, mentesek a kényszerkölcsön alól. Olyan esetekben is helye van a mentesítésnek, amelyekben a kölcsönben való részvétel vagyoneüíoló- dást, jövedelem-eltolódást és ezáltal kimutathatóan az adófizető romlását okozhatná. Ezzel szemben a háború és háború utáni konjunktúra kihasználóit erősebben fogják megterhelni, esetleg ezek duplaösszegü adót fognak fizetni. A kormány fel van hatalmazva arra is, hogy a kényszerkölcsö- nön kívül önkéntes kölcsönt is kibocsáthasson, amelynek jegyzői előjogot szereznének a Jegybank részvényeinek jegyzésére. A baloldali ellenzék erősen készülődik a fölhatalmazási javaslat vitájára. Erősen tagadják, hogy meg akarják obstruálni a javaslatot és azt állítják, hogy csak részletes és széles mederü vitát szándékoznak rendezni. A javaslatnak ellenzéki részről legkevesebb negyven szónoka lesz, mert a szocialisták és fajvédők minden képviselője föl akar szólalni. Ilyen körülmények között, noha tízórás üléseken fog folyni a vita, aligha remélhető, hogy rövidesen befejeződjék, ami viszont — a népszövetségi delegátusok kijelentése szerint — a kölcsön eltolódását, esetleg meghiúsulását is maga után vonhatja. Szcitovszky Béla házelnök igyekszik közvetíteni a kormány és az ellenzék között a vita megrövidítése érdekében, eddig azonban nem mutatkozik eredmény. A Kossuthpárt a kölcsönjavaslatot egyenesen junklim- ba akarja hozni a titkos választójoggal ami szinten megnehezíti a megegyezés útját. Tizenhatórás ütések A Tőzsdei Hírlap arról értesül hogy a kormány Szilárdan e! vríi tökélve arra, hogy a kölcsönjavasiatokat még husvét előtt tető alá hozza. Ezért az egységes párt a vitában csupán néhány szónokkal fog szerepelni. A kormánypárton már gyűjtik az aláírásokat a tiz órás üléseket kérő indítványra, de ha ez is kevés lesz, akkor tizenhatórás üléseken fogják a javaslatot letárgyaltatni. Különösen a szocialisták és a fajvédők készülnek föl a vitára és minden képviselőjüket beszéltetik. Ez maga tizenkét napot vesz igénybe. A kormánypárton ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a javaslatok letárgyalása után megkezdődhetik a szanálás munkája és mindazok, akik a javaslat tető alá hozását késleltetik a íömegnyomort fokozzák. A köicsörajavaslatok az egységespárt előtt Az egységes párt ma délelőtt értekezletet tartott, amelyen Bethlen ismertette a; szanálási javaslatot. Rámutatott annak külföldi és b eiltfö ldii jelen tőségére. A jav aslat fontos abból a szomipontbői, hogy a jóvátételt összeg megállapítása révén megnyílik a lehetőség az ország gazdasági fejlesztésére. Belpolitikai szempontból a javaslat a parlament bizonyos jogainak feldását követeli, de ezzel szemben olyan előnyöket jelent, amelyek áldásos hatással fognak bírni az ország jövő fejlődésére és minden áldozatot megérdemelnek. Utána Káiay Tibor volt pénzügyminiszter ismertette részletesen a javaslatot, majd Bethlen szólalt föl és a olearing-javaslatiról és. a fkényszerkölesönről beszélt. Bejelentette, hogy kétnyszarkölcsőn utján az edidiig már befizetett összegnek öfven százalékát fogják’ miég behajtatni. A fixfizetésü tisztviselőket és alkalmazottaikat mentesitiik a kényszerköl- 'csön fizetése alól és a pénzügyminisztert íölhatalmazták arra, hogy a konjunkturális vagyonokat súlyosabban megadóztathassa. Az értekezletet holnap folytatják. Beterjesztették a kölcsön javaslatokat A nemzetgyűlés .mai ülését óriási1 érdeklődés előzte miéig. Úgy az ellenzéki, mint a) kormánypárti padsorok 'télivé voltak. Az ülés megnyitása után Bethlen István gróf mtmis’z- ferelrjök nyomban beterjesztette az öt K-öl- osönijiavastatot, amelyekhez hozzácsatolta a cseh-szlovák köztársasággal kötött pénzügyi egyezményt is. A javaslatok beterjesztésénél óriási 'lárma tort ki az ellenzéken és a vihar közel félóráig tartott. Különösen a szociáH demokraták és a fajvédők rajongtak. A nagy lármáiban a miniszterelnök szavai teljesen elvesztek. A z'ajj leiosiltep.ullita után, Baross János azt indítványozta, hölgy a javaslatokat először a külügyi bizottsághoz, utalják. Bethlen ellenzése után a Ház Baross' indítványát elvetette. Tovább tartott a nagy zaj. Horváth Zoltán kérte, hogy legalább a Cseh-Szlovákiával kötött egyezmény meg-< vitatását bízzák előbb a külügyi bizottságra. A fajvédők és a szocialisták gúnyos1 megjegyzéseket kiáltoznak a kormány felé és újból nagy zajt csapnak. Az elnöklő Zsitvay Tibor folyton rázza a csengőt, végül is kénytelen fölfüggeszteni az ülést. Szünet után a Ház úgy döntött, hogy a Cseh-Szlovákiával kötött egyezményt is együtt tárgyalja a kölcsönjavaslattal. Ezután Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, válaszolt több interpellációra. Gömbösnek' válaszolva kijelentette, hogy Győrífyt nem hajlandó Budapestre visszahelyezni. Ruppert interpellációjára, hogy a hadsereget három évre szabadságolják, úgy válaszolt, hogy csodálkozik azon. hogy egy magyar képviselő nagynak tartja a hadsereget akkori' amikor a mai hadsereget az antant sem tart-; ja nagynak. A Ház a miniszter két válaszát tudornál siti vette. Ezzel az ülés véget ért. Harding Budapesten Harcikig ma reggel Budapestre érkezett. A gazdasági élet vezető ténye zenivel fog tár-' gya Fisokat folytatni és mint magánember két’ napig marad Budapesten. Újságírók előtt legnagyobb sajnálkozását fejezte ki. hogy írem vállalhatta el a magyarországi főbiztosi tisztet, de orvosai azt megtiltották neki. A nemzetgyűlésből A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Szilágyi Lajos nagy zaj közepette újból megismételte azt az állítását, hogy a kormányzat kétszínű •JÉ
