Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-22 / 67. (515.) szám

Szombat, március 21. mm 3 Klíma áthelyezésének kulissza-titkai Pozsony, március 20. Nagy kérdőid menedit mindenki élé Klí­ma (kassai renidőrigaagiató Pozsonyba történt kithdye zésével kapcsolatiban; írni okozhatta az éCő.'k és holtaik fölött renddlkezö minden­ható ember bukását, mert hogy az áthelye­zés csak szépségnlastrcm, -ezzel tisztában va­gyunk és nincs semmi kétségünk afelől, hogy kéí-három hónap mwiliva végleg búcsút mond szlovéníszk ó:i ve ndéigsz e r eiptésérek. Kliama rendőri tehetsége abban az osz­trák remdörtislkoiátoan csiszolódott ki, ahol az C'bor\v.a chungs- Sysfeim gyakorlati elsa-játitiá- ®a v-oilit a legfőbb életfeladat. Ez az iskola nemi azon fáradozott, hogy helyes jogi ér­zékre nevelje hallgatóit, hogy a bűnügyek kinyomozásának legalkalimasabb módjait ta­nítsa cs a bűnözés preventív intézkedéseire •mutasson rá, hanem a poUtifcai rendőri szol­gálatok külön féle finom niránszainak lehető­ségeit tárta fél és az ezekben való ügyes el- jálráis osaiMmtoságaira oktatta ki a hozzá utalt „tehetségeket11. Klíma ezek között a politikai rendőrök között kiváló himre tett szert, mert mester- siégét ngy értette, min senki más. Amikor a legfelsőbb helyeken kényes dolgok kibogo­zásán törték a fejüket, K'liiimdt ebből a mun­kából -soha ki nem hagyták, úgy, hogy maga Ferenc József, de főleg Ferenc Ferdiuánd legmeghititebb emberei közé tartozott, aki rajta tartotta mtodazok pulzusán a kezét, akiktől a Hab-sburg-diinaszfiának volt oka tanítani, A cseh politikusok mind Klitma fel­iig yei-etc alatt- állottak és ezen a réven v-olt ö és rendőr tehetsége közismert azok előtt, akik államunk vezető pozíciódba jutva régi ellenfelüket áflitoüták a ntaigyanok ellen so­rompóba. Kkima így került a kassai rendőrigazga- itóság léiéire, ahol az ő lelkén szárad s-ok ár-i tatiian embernek meghurcoiáSa, börtönbe zá- ratáaa és kiülidözése. Az Überwacbungs- Syste.ni va-ósáigois mariák.uisa lett itt Kiírna, aki, mikor már írn/budien magyart megfigyelési körzetébe vonít, nekiesett a szlováikoknak is-, majd mikor -ezekből iis -kifogyott, a cseheket vette elő. miáltal az egész kassai közéletre ránehezedett az ő megfigyelési rendszere, mr-ély az egészséges társadalmi' élet lüktető ereiben elfojtotta a szabad gondolat kifeje­zésre iuMlsáf és a végén annyira elfajult, (hogy már a csehek sem -merték egymás előtt őStzjmfeén és nyíltan beszélni, mert ha -két em­ber összekerült, az -egyik félt a másiktól, fairt­va attól, hogy Kiiiirnával kerülhet közelebbi érintkezésbe. A nyilvánosság c sor-ok kapcsán nem­csak azt fluidja meg, hogy miért bukott mieg Klíma, hanem azt is, hogy a kassai vasúti* A pózna (lialálkasza a‘ mégis!) kiesett a kezéből. János befelé keresztet vetett magára. Majd nagy nekilendüléssel az asszonyra is. — Dicsértessék a Jézus! Ha élő ember, szóllyon; ha meg meghótt, ne háborgassa az élőket! Az asszony lehajolt a póznáért. János szemeiben ott renjktt a kasza csillogása. — Szóllyon má‘! ~~ mondotta síró han­gon. — Ne bomolly má‘, te! Hóit a nyavolya, engem se esmersz? — Kiéd az, Erzsók néne? — Megbolondútá4, vagy mevvakűtá4!? János elszégyenkedett. — Hej, a hó teremtésit! Egészen eiva- kitja az embert. Még a nézés se úgy esik, mint egyéb tisztességes időben. — Fonni vótam,. Marcsunyi. Oszt nem találom a kócsot! — Hát... hm ... — Van-e gyufád? — A‘ van. — Add ide csak. János szclgáltkészen nyújtotta. — Keresd ti is! Segíts mák Ketten keresték. — Ott van, la, a cudar kulcsa. Mennyi zavart hoz az ember fejére! Azért állt meg hát Erzsók néni. A gur- salyt meg kaszának látta. igzgaíóságmái a szlovák alkalmazottiak érde­kében hathatósán felemelték szavukat szlo­vák vezér-embereink és a meggyőzött Schley- der egészen önkiért tett pr-o-poziciót a vasut- iigyi nűniiszi törnek, hogy helyettesévé szlo­vák embert nevezzieipek ki. Ezt Nem-ec cseh helyettes igazgató a személye elleni bizal­matlanságnak tekintette, Kiírna előtft azonban nemzetiségi sérelemnek adta be, mely miatt az öreg Schleyder mietgéretit arra, hogy az útból félretegyek. Nemec segítségével tehát megfectót a hajsza Schley-der ellen-, miközben kapóra jöttéik a vasúti drtizsitntonál felfedezett nagy­arányú sikkasztások, mielyekmek piszkos hul­lámaiba próbálták be-letemetmii Schfeyde-r igazgatót is. Schieyder Íróasztalának lepecséteféséít nem Kl-imia végezte, nem is ő rendelte el. Ezt a vizsgálatba belevont egyik alantasa tette meg, Klíma bizonyára nem esetit volna oly könnyen bele a kelepcébe, mely ennek az elhamarkodott aktusnak természetszerű kö­vetkezménye volt. Neme ez örült nek i, na gy cseh pártjával sietett érte Klímát ünnepeink KI ima elfogadta az ünneplést és vele meg­pecsételte sorsát. A hatalmas rendőr-igazgató ennek az íróasztal lepeesételésén-ek és az azt kővető ünneplésnek lett áldozata. Elkerült Kassáról Nemr.ec helyettes igaz­gató is, akinek pozícióját a szlovák Síévik foglalta el. így nem tudja soha senkii, hogy milyen sízalimiaszálban botllk meg és töri lá­bát. A Nemeizis utólér mindönkit és rendsze­rint abban, amiben legtöbbet bűnözik. X. Y. Még mindig ülsért a raszinsiftól válasitások mcgsenisnisitéscnelí Híre SMifUiijir ©HMM. ündner A. Síárföi&i. Sadfaisoíii. Prága, március 21. Általános nézet, hogy a ruszinszkói képviselőket a képviselőház legközelebb tartandó üléséig, amely szerdán lesz, a bel­ügyminiszter már behívja a parlamentbe. A Lidové Novinynek az a tegnap közölt szen­zációs hire, hogy a mandátumok kiosztásá­nál az 1920. évi maradékszavazatok is ér­vényesülni fognak, mindazonáltal erősen tartja magát. Mai számában a brtinni lap a következőket jelenti: — A kormánynak az a szándéka, hogy a választásokon szenvedett súlyos vereséget erőszakos módon olyképpen korrigálja, hogy az 1920. évi általános választások maradék- szavazatait hozzá lehessen számítani a ru­szinszkói szavazatokhoz, nagy izgalmat kel­tett mindenütt A cseh agrárpárt ily módon egy képviselői mandátumhoz jutna. Az izgalom természetes, mert hivata­los helyen erről a lehetőségről a választá­sok előtt mltsein tudtak, csak a választá­sok után szereztek róla tudomást. Ebből kitűnik, hogy szépíteni igyekeznek a buká­son. A döntés a törvény értelmében az országos választás? bizottságot illeti meg, amely az ismeretes előzmények után va­lószínűen magáévá teszi a kormány értel­mezését. A bizottság tíz tagja közül ötöt már megnyertek; igy tehát a szavazat- egyenlőség esetén a bizottság elnöke íog dönteni. A bizottság jogásztagjai a leg­utóbbi hírek szerint a kormány felfogásá­val szemben kedvező magatartást fognak tanúsítani. Az indítvány ellen állást fognak foglalni azoknak a pártoknak megbízottai, amelyekre nézve az indítvány sérelmet jelent. Az autonóm földmives Szojuz a leg­szélsőbb ellenzéki álláspontot jelenti be és szükség esetén ignorálni fogja Prágát. — No, jóéccakát! — Aggyon Isten kiédnek is! Nyikkant a zár. Benn világosság lett. János bambán indult ki az udvarból. öregszik már, nem lát a setéiben. Nem soká* leszek én bakter — dörmögte magában... éj — ... elég volt belüle. A levegőbe suhintott egyet. Lemondóan. A biróék Fukszija, amelyik ott settenke­dett közelében, azt gondolta, ráemeli a botot, nekiugrott: — Haff, haff... János elfelejtette, mi a kutya forsza, nem tudott mit csinálni. — Haff, haff... Már valamit el is szakajtóit A bátorság utolsó megmaradt foszlányá­val oldal bal egy in tette a kutyát. Az vonitva bukott fel... Akkor János — felejtve a történteket — hosszú, vontatott hangon kezdett a mondóká­jába: Tíz az óra, nyugodjatok, Alszik élő, alszik halott... Aki meg most se maradhat, Éjjel-nappal ébren alhat... Büszke volt a nótájára. A maga eszétől került ki. Egyenesre húzta magát és ment tovább­tanulmányozni az alvégi kutyák pszicholó­giáját... Az országos választási bizottság tegnap a munkácsi, szerednyei, szojvai, rahói és a huszti járásokból beérkezett eredményeket vizsgálta felül, tehát még három járás kép­viselőházi és valamennyi járás szenátusi szavazatait kell felülvizsgálnia. A Národni Listy ezzel szemben úgy véli, hogy a választási rendtartásnak ez a magyarázata nem helyes, mivel a ruszin­szkói választások, önálló választások vol­tak, amiben illetékes körökben nem is ké­telkednek. A lap azonban bizonyosra veszi, hogy a választások ellen petíciókat fognak benyújtani, amelyről a választási bíróság fog dönteni. Ez azonban aligha íog előbb bekövet­kezni, nrint egy negyedéven belül, úgy hogy még távolról sem bizonyos, hogy ki fogja Ruszinszkót képviselni a parlament­ben. Mindezekből újból kitűnik, hogy a koa­líció mindenáron meg akarja hamisítani a népakaratot, amibe azonban a közvélemény belenyugodni nem fog. A választások szennyese Ungvár, március 21. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) A választási harcok lezaj­lása után nem térhetünk napirendre a tör= téntek fölött. Az a féktelen terror, amelyet különösen az autonóm földmivesszövetság- gel szemben alkalmaztak, felülmúl minden képzeletet. Máramarosban, a Kurtyák—Riskó-párt főfészkében, tizenegy községben a csend­őrök „hivatalos írással14 a kezükben igazol­ták, hogy a Kurtyák—Riskó-párt megszűnt és a Cseh agrárpártba olvadt bele. A tizen­egy község, amely a pártnak központja volt, erre szavazatait a többi pártok között fecsérelte el. Később kitűnt, hogy a „hiva­talos irás“ hamis volt. A legnagyobb visszaélést azonban a ru­szinszkói görögkatolikus papság rovására követték el. Kossey Elek munkácsi íőespe- res, akinek még életében sohasem sikerült győzelemhez juttatni egy pártot, a cseh ag­rárokat szerencséltette támogatásával. A választások előtt papigyiilést akart össze­hívni, hogy a papságot a cseh agrárpártnak megnyerje. Ez azonban nem sikerült és a papi gyűlésből csupán főesperesi értekezlet lett, amelyen elhatározták, hogy bizonyos követelések teljesítése fejében támogatásuk­ról biztosítják a cseh agrárpártot. Memoran­dumot szerkesztettek, melyet Kossey Elek és Rossypal helyettes kormányzó azonnal Prágába vittek és a minisztertanács elé ter­jesztették. A minisztertanács a követelések teljesítését megígérte, de az első pontra vo­natkozóan, amely a Papp Antal püspök il­letőségének elismertetéséről szólt, a belügy­miniszter Rossypal helyettes kormányzót elkiildötte Massaryk elnökhöz azzal a kér­déssel, hogy nincs-e kifogása az elnöknek az ellen, ha a kormány a Papp Antal illető­ségét elismerteti. Az elnök kijelentette, hogy a Papp Antal illetőségének elismerése ellen sem­mi kifogása nincs és nem is volt. Erre az illetőség rendezését Prágában ünnepies formában megígérték. (Az illetőség azonban még ma sincs elismerve. A szerk.) A kormány ezenkívül megígérte, hogy a Kiállítóhely: Ipari pavilion 680 B. papok részére az esedékes hárommillió koronás segélyt kifizeti, továbbá a tanítók fizetési ügyét is rendezni fogja és a pravo­szlávok által elvett templomok visszaadásá­ról is gondoskodni fog. Ezeket a nagy engedményeket a főespere­sek körlevél alakjában tudatták a papsággal és felszólították okét, hogy a nép körében erélyes agitációt fejtsenek ki a cseh agrár­párt érdekében. Mikor a körlevél a Volosin-Brascsajkó- párt tudomására jutott, a párt ellenkörleve­let adott ki, melyben a segély kieszközlését a párt a maga sikerének mondotta. Mindezek azalatt történtek, mialatt Papp Antal püspök Rómában tartózkodott. A papságnak politikai célokra való fölhasz­nálása amellett, hogy tiltott dolog, a püspök intenciói ellen is volt és azt Kossey Elek munkácsi, Karczub ungvári és Szabó Ele­mér nagyszöllősi görögkatolikus főesperesek akciójának kell tekinteni. Nem csoda, ha óriási visszatetszést szült. Mint értesülünk, a püspök ezt az akciót elítélte. E két nagyszabású választási visszaélés mellett az. apróbb visszaélések egész soro­zatát hozhatnék nyilvánosságra, de ez idő­szerűvé inkább csak akkor fog válni, ha a — minden terror és visszaélés ellenére ki­bukott — pártok csakugyan petíciókat ad­nak be a választás ellen. Bizonyosak va­gyunk benne, hogy nagyon csúnya dolgok fognak napfényre kerülni* a kormánypártok működéséről. rr Őszinte szavak A Pritomnost citmü előkelő cseh folyó­iratban olvastuk a következő igen érdekes •sorokat: — A ruszinszkói választások, melyeket alaposan elvesztettünk, mindenek előtt azt bizonyítják, amit már egyszer nyíltan meg kell mondanunk; ez a terület csak lazán kapcsolódik a cseh-szlovák köztár­sasághoz. Lazán kapcsolódik hozzá föld­rajzilag és lazán fűződik hozzá lelkileg is. Ezt a területet a békekonferencián nem azért kaptuk meg, mert bennünket meg­illeti, hanem úgyszólván stratégiai okokból csatolták Cseh-Szlovákiához. Addig, amis Ruszinszkót egy kissé gyarmat gyanánt kezeltük, addig még csak volt valahogyan, Amikor azonban a kormány inkább kény­szerűségből, mint önként elhatározta, hogy a köztársaság legkeletibb részét bevonják a normális politikai életbe, akkor csaló­dással tapasztaljuk, hogy az ottani lakos­ságnak az államhoz való viszonya a kö­zönyösségen és az öntudatíanságon alap­szik . . . A cseh agrárpárt egyik ruszinsikri lapja is kénytelen megállapítani a követke­zőket: A prágai koalíciós kormánynak nem szabad többé játszania a tűzzel, hanem a legnagjmbb áldozatok árán is azonnal radi­kálisan meg kell oldani a munkanélküliség problémáját; ahol csak lehetséges, a cseh hivatalnokokkal és alkalmazottakkal szem­ben érvényesítenie kell a helyi embereknek a békeszerződésben lefektetett jogait s ál­talában meg kell tenni mindent, hogy a Henri Duboscq & tomp. 1 ,crBÍAl,!ílcai»i,,t,a] t Prága I., Liliova 4. f €flí,t<i ».aiüi 5 i A cseh-szlováff köztársaság # Elsőrangú francia Antilop, Chevrettes, | legnagyobb raktára finom felső körökben bélésára glacé. 4 A '.z AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAili>!AAAA.&AA,3.AA4AA&AAAAAAAAAAAAAA4AAAAA-4AA.tAA.ftAAAAA AA*.AAA:Í!

Next

/
Oldalképek
Tartalom