Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-02 / 52. (500.) szám

f Vasárnap, március 2. — (Szélhámos erőmüvészek a Csallóköz­ben.) Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Az utóbbi napokban a Csallóköz falvai* két szélhámos járta be. akik az>t hireszteltók ma­gukról, hogy erőmiivészek és különb dolgo­kat produkálnak, mint Breitbart. A beíéptidi- jakat be is szedték, előadás helyett azonban az összegyülekezett közönség előtt egymás­sal összevesztek és megszöktek. A csendőr­ség keresi a szélhámosokat. — (A lőcsei péaziigyigazgatóság teljesen elköltözik Lőcséről.) Tegnapi, idevonatkotzó hírünk kiegészítéseképpen lőcsei tudósítónk azt táviratozza, hogy a lőcsei pénzügyigazgató­sághoz most érkezett egy miniszteri leirat, amely szerint a pénzügyigazgatóságot két részre osztják és pedig az egyik részét Kés­márkra , a másikat pedig Igíőra helyezik át. A -pénzügyigazgatóság első í-cte május elsején, a másik pedig szeptemberben költözik át. Lő­cse városa számolt azzal, hogy a megye székhelyének elvesztésével újabb vesztesé­gek fogják érni, de hogy még a kerületi ex- pozburáktól is megfosztják ilyen hamar, arra még sem gondolt. Ez az a Ivres rekompenrá­ció, amelyet a megyeszékhely elvételével — kárpótlásul ígértek neki. — (A komáromi járási bizottság alak siló ülése.) Komáromi tudósítónk jelenti: Csütör­tökön tartotta a komáromi járási bizottság alakuló ülését Novotny Rikárd járási főnök el­nöklésével. Az ülésen megjelent a pozsonyi zsupán képviseletében Mtarsik -Emánuel dr. zsupánhelyettes is. A járási főnök cseh nyel­ven nyitotta meg a tanácskozást, amely nyel­vet a bizottság nyolc tagja közül csak egy értette és így tolmácsot kellett alkalmazni. A bizottság részéről Mokány János dr. ügyvéd, a magyar kisgazdapárt országos ügyvezető elnöke referált a járási főnök megnyitóbeszé­dére kifejtve, hogy a bizottság hajlandó a ha­tósággal együttműködni, de más feladata nem lehet a járási képviseletben sem, mint a ki­sebbségi jogok védelme, ami nem politika, amint a törvények végrehajtása sem az. En­nek az ellenőrzése a járási bizottság feladata, amelyet politikától mentesen fog intézni. Ez­után Marsik üdvözölte a zsupán nevében a bizottságot és szerencsét kívánt működésé­hez. A járási főnök a bizdtts. szavazattal bíró tagjaivá kinevezte Fodor Adolf dr és Soltész Pál dr. szolgaibbakat. Indítványára a köztár­sasági elnököt táviratilag üdvözölték. (A kor­mány üdvözlésére hiába tett volna indiitványt •mert a bizottság egy tag kivételével ellenzé­ki.) Megállapították a vidéki tagok napidijait, a helybeliek naipidijra nem tartanak igényt és a határozatok közlését, amelyet a községek utján hirdetményekben, meg a helyi sajtóban tesznek közzé. Ezzel a formális ülés véget ért. — (A munka hőse.) Moszkvából táviratozzák: Egy moszkvai gyárimunkás legutóbb elmés szer­kezetet talált fel, mely több gép működését töké­letesíti A munkás bemutatta találmányát a szov­jetkormány illetékes osztályánál, melynek szak­értői a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a nagyjelentőségű találmányról. A munkás talamá- nya dijául a szovjetkormánytól a „munka hőse" címet kapta. Egy kapitalista társadalmi rendben a feltaláló a nagytőkések sorába emelkedett volna, j — (Harc a többnejiiség ellen Törökországban.) Konstantinápolyból jelenük: A Korán szerint min­den jó muzulmánnak négy törvényes felesége le­het, akiket, ha már megunta őket, egyetlen szó­val elkergethet magától. Az uj török állam meg­alakulásakor felvetődött az a kérdés, hogy a tö­rök köztársaság, mely igényt tart a civilizált ál­lam nevére, e tekintetben Is a haladás útjára íog-c lépni Ez a kérdés áll a török közvélemény érdek­lődésének középpontjában és két táborra osztja az országot: a többnejüek s az egynejüek táborá­ra. A családi jogra vonatkozó törvényjavaslat tervezete már az angorai nagy nemzetgyü’és előtt fekszik. A haladó szelleműek, a reformerek azt követelik, hogy a törvény jobban védelmezze a nők jogait és vessen véget a „gyalázatos többne- jüségnek." Ellenfeleik azt válaszolják, hogy nem szabad a Kórán írásait megsérteni, mert az szent­ségtörés. Mivel azonban tudják tapasztalásbó\ hogy a vallásos természeti érvektől nem' igen en­gedik zavartatni magukat az angorai törvényho­zók, azzal érvelnek a többnejiiség mellett, hogy arra szükség van, mert csak az akadályozhatja meg Törökország elnéptelenedését. Ezek után kí­váncsian várjuk az angorai nemzetgyűlés dönté­sét. xx Idült székrekedés, amellyel komo­lyabb betegségek egész sorozata jár, sikere­sen gyógyítható 1 pohár Saratica által reg­gelenként­— (ítélet a tótmegyeri lázadás ügyében.) Pozsonyi tudósitónk jelenti telefonon: A nyit- raí törvényszék ma hirdefíte ki léteiét a tót­megyeri lázadás ügyében. A százhetvenéit vádlott közül a bíróság százhetvenéit fejen- kint két-két havi fogházra ítélt, a büntetés végrehajtását azonban egy évre fölfüggesz­tette. Hét vádlottat fölmentettek.. Az ügyész súlyosbításért felebbezett, — (Motor- és gépgyár Komáromban.) Ipovitz és Ivánfi cég, Ipovátz Testvérek, már majd 50 éve fönnálló legjobb hirü vaskeres­kedelmi és gépipari vállalata, a Nádor-utcai telepe mellett fekvő Fürdő-utcai üres telke­ket terjeszkedés céljaira magának megsze­rezte s egy — export céljaira alakult — mo­tor- és gépkereskedelmi konzorciummal tár­gyalásokat folytat, amelynek befejezése után megkezdi az ipari és mezőgazdasági célokat szolgáló exploziós motorok és acélöntések gyártását is- Az uj gyártási ágazat a jelenlegi üzemet egyáltalában nem fogja érinteni, amennyiben a már meglévő berendezés, amely spéciéit motor-, gép- és kazáujavitáso- kat szolgál, teljes egészében változatlanul to­vábbra is fönmarad. Amint a tárgyalások előrehaladottsága és az idő megengedi, a műhelyek építését egy négylakásos munkás- ház fölépítésével együtt, megkezdik. A ter­vek szerint a ház a Legényegyesület mellé, a sarokra kerülne a művezetők részére. Örömmel üdvözöljük ezen n agy óbb arányú vállalatot, amely a komáromi nincstelenség és munkanélküliség egy részén lesz hivatott enyhíteni. wesn: neműif mi fá-lss'iHuft f mMuentsnertsm Három budapesti kiállításról Budapest, március 1. (Saját tudósítónktól.) Kétségtelenül kiemelkedő eseménye volt a magyar képzőművészetnek az a készülődés, amely három nagy kiállításba érlelő­dött lei: a Céhbeiieknek a Nemzeti Szalonban most megnyitott tárlatára, az Ernst-muzeum XXVII. csoportkiállitására és a Belvedereben be­mutatott Bornemissza Tibor-kollekcióra. Ezek kö­zül a legnevezetesebb természetesen a oélfrbelieké, amdy művészcsoport a reprezentábilis nagyoké és igy az ide összehordott anyag a magyar képző­művészet esetről-esetre való értékállásának súly- mérője. A „céhbelíek" kiállítása A rendezésnek az volt az intenciója, hogy de- centrahzálódjanak a kiállítás nagy értékel Azért a fősuly mégis az első teremre esett, ahol László Fülöp „Indus tanulmányba mellett a legkiválóbb mesterek képei, szobrai variak együtt így Deák- Ebner Lajos „Tavasz" című finom asszonyportréja, mellette a fiatal Udvary Géza jól komponált kisebb képe, a „Renaissance" és tovább „Anyaság" cimü pasztélilje, aztán Csáky Dénes pompás genre-képe, a „Julis néni", majd Nagy Sándor és Batthyány Gyu’a gróf kiváló olajfestmény meseillusztrációi, Kunffy Lajos bájos leányportréja, Horthy Béla ér­dekes napfényt kereső kísérlete, a nappali szinegy- veleget a világosság maximumára fokozó Raáb Ervin „Erdőrészlet“-e és Kunwaild Cézár nagy­szerű életnagyságu portréja. A szobrászok közül messze kiemelkedik Teles Ede csodálatosan meg­konstruált, remekbe alkotott „Toronyépltö“-je. Szentgyörgyi István „D.’szkut“-ja stb. Déry Béla északi térképei, közülök különösen a „Falu széle Finnországban" és a „Behavazott finn város", amellyel az északi rokonnép országából mutatott be mesterien illusztrált részleteteket, azután Kató Kálmán „Lakatlan ház a domboldalon" című gran­diózus vászna és Csánky Dénes, a „Tiltott élve­zet" című nagyszerű portréja, amely művészeté­nek legkomolyabb állomását jelzi. Jaschik Almos külön helyet tölt be a „céhbeliek" együttesében. Meseillusztrátor, de ennek a műfajnak legfokozot- tabb értékű mestere. Sikerült piktorcszközökkel megoldania a mozgási folytonosságot. Színei, figu­rái egészen különlegesen vannak beállítva. Ezer- szinü, csodálatos szépségében megelevenedik a mese. A „Fehérló fia" ismert ősmagyar népmesé­hez készült képei minden fantáziát felülmúló alko­tások. Ugyanígy a „Komédiás szekér" te. A „Ha- melni patkányíogó" illusztrációjában megmutatta, hogy meseképet nem lehet élesszögletü, dekoratív expresszionista felfogásban csinálni. Megyek, völ­gyek, emberek — tehát valóságok kellenek a gyermekagynak! Ezért nagy Jaschik és ezért lett iskolamestere művészetének. Megemlítem még Balló Ede jó portréját; Bánffy Miklós gróf érdekes tollrajzait, amelyek a „Varázsfuvola" opera díszleteihez és kosztümjeihez készültek; Czencz János Wborhátterü „Karenin gróf"-ját, amely Vencel! Béla operaénekest ábrá­zolja ebben a szerepében; Edvl-ülés Aladár „Ku­koricatarló" cimü tájképét; Giatz Oszkár két ki­váló gyermekportréját; Hornyay Ödön viola tó­nusban tartott „Női arckép" cimü pasztelljét; Ko- tász Károly jellegzetes képeit; Paczka Ferenc „Napsütött táj" cimü érdekes, nagy vásznát; Szlányi Lajos tájképeit; Zádor István finom inte- rieurjeit; végül Sidló Ferenc, Petri Lajos, Lux Elek nagyszerű szobrait és kisplasztikáját, Berán Lajos hat kiállított plakettje egytől-egyig neveze­tesség. Az Ernst-Muzeum csoportkiálHtása Ennek a tárlatnak főeseménye az, hogy Pólya Tibor — kiröppentette az iskolapadokból öccsét: Ivánt, hátára pakkolta tehetségét, amihez most már magának kell megszereznie a boldogulás le­hetőségeit. A kis Iván kiállt a világ elé, elég bát­ran olyan társaságban, amelytől egyelőre ugyan még messze esik, de amely pompás környezetet von köréje. Fejlődése állomásai érdekesek lesz­nek, mert van benne tudás, szinérzók. Ez külö­nösen önarcképén látszódik meg jól. Ott, mintha elszabaditotta volna magát bátyja erős hatásai alól. Ha külön egyéniségét kiérleli, több is le­het, mint amivé az apja óriási hatásai körül ví­vódó ifjú Udvary Géza lett Pólya Tibor nagyszabású, realisztikus, meg­rázó „Gyilkos" cimü képe áll az egész tárlat csúcspontján. A kompozíció újabb előretörése a kiváló művésznek beláthatatlan pályáján. Ugyan­ilyen értékű a „Viaskodók" cimü vázlata, amely tanulmánya az előbbinek. Basch Andor érdekes aktjaival és girgenti-i tájfestményeivel szerepel. Mattyasovszky-Zsolnay László virág-csendéletei jobbak, mint „Menyasz- szony" cimü képe. Annál frappánsabb Batthyány Gyula gróf hatalmas méretű triptichonja, a „Nero fáklyái". Csak mintha nem mutatkoznék belőle a nagy tragédia, a keresztények ismert üldözésének iszonyatossága. Tulcsendes ez a kép. Végül Radnay Gyula mutatja be tizenöt finom, elmélyülő rézkarcát, amelyek közül legkiválóbb a „Vizíhordó" cimü. A Befvedereben Bornemissza Tibor állította ki mintegy száz kép­től való kollekcióját Friss, levegős minden képe, színezés tekintetében pedig egyike a legjobbak­nak. A tárlatra kétesztendős munkásságát hozta el, de mint régebben, most sincsenek nevezetesebb probknéái. Pikturája a jó átlagba sodródott. Radnay Oszkár. * (Zichy Géza-emlékünnep Pozsonyban.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: A Toldy-kör irodalmi bizottsága Zichy Géza gróf elhuny­ta alkalmából március 9-én este hat órakor a primási palota tükörtermében emlékünnep­séget rendez. A világhírű zongoraművész, iró és zeneszerző világsikereit Pozsony vá­ros lakossága mindig a büszkeség érzésével kisérte, mert Zichy Pozsonyból indult el művészi pályájára, e város lakosságához belső barátság fűzte és a Toldy-körnek disz- elnöke volt. A kegyelet megnyilvánulása ezért is bensőbb az átlagosnál. Az emlék­ünnep műsora: 1. Liszt: A ve Maria. Énekli a vegyeskar. 2. Emlékbeszéd. Tartja Vutko- vich Sándor dr. egyetemi tanár. 3. Zichy Géza: Proghiera (egy kézre) és Zmertych Edith: Resignatia (Zichy, 1924). Zongorán előadja: Zmertych Edith. 4. Zichy Géza: Ave Maria. Énekli Parzer Betti. 5. Zichy Géza: Költemények. Szavalja: Koleith Fe­renc. 6. Zichy Géza: Nemo panasza és Liszt Ferenc: Consolatio. Zongorán előadja: Zmertych Edith. Szabad bemenet. * (Irodalmi estély Losoncon.) A Losoncon tartózkodó magyar irók szerdán este nagyszabású irodalmi estélyt rendeztek a Városi Vigadóban. Az estély érdekességét és jelentőségét Mécs László szereplésén kivül az is emelte, hogy azon a különböző és ellentétes világnézetű magyar irók léptek a közönség elé. (Tudomásunk szerint erre még nem volt eset Szlovenszkón.) Az estély fény­pontja a diadahitját járó Mécs László szereplése volt. A losonci magyarok is szivükre ölelték az emberszeretet apostoli lelkű költőjét, aki tündöklő reprezentánsa Szlovenszkón az európai nívójú, fejlődő egyetemes magyar kultúrának. Az estélyt Simándy Pál a magyar irók kézfogásának általá­nos jelentőségét méltató prológusával nyitotta meg. Utána Mécs László két hatalmas versét szavalta el. Percekig ünnepelték a „Hajnali ha­rangszó" költőjét Majd az Irodalmi baloldalt képviselő Komlós Aladár „A farsang forradalma" cimü ekzotikusan színes novelláját olvasta fel. Szünet után fiatal Írógárdánk legeredetibb tehet­sége, űyőry Dezső következett öt versével. A néhány nap imává megjelenő és irodalmi szenzá­ciónak Ígérkező „Százados adósság" szerzője az ősi magyar talajból kinövő modern magyar lé­leknek a súlyos faji problémák útvesztőjéből me­rész nekivágással kiutat kereső megszemélyesitó- jeként mutatkozott be. Legmélyebb hatást az „Uj hit elé" cimü verse váltott ki; ebben a lét és nem lét magyar problémája megdöbbentő erővel jut kifejezésre. Darkó István „Két ember, egy Ár­nyék" cimü szimbolikus novelláját olvasta fel ez­után. E kiadás előtt álló kötetét reprezentáló no­vella igazolja várakozásunk jogosultságát, hogy Darkó rövidesen a szlovenszkói magyar irodalom Iránytszabó legjobbjai közé fog emelkedni. A pro­gram utolsó száma ismét Mécs László volt. Az „Emberek vagyunk" cimü hatalmas költeményé­vel a legigazibb választ adta meg az örök treu- ga delt kereső prológusnak, (tg.) SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) Burián óriási hangversenyekére Kassán. Kassai tudósitónk jelenti telefonon: Tegnap tar­totta meg Burián Károly, a világhírű magyar operaénekes egyetlen hangversenyét a Schalk- házxszálló zsúfolásig megtelt nagytermében. A hangverseny sikere óriási voll (*) Az „Igazi Passió" a budapesti Nemzeti Színházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Nemzeti Szinház husvét hetében naponkénti két előadásban szinrehozza Greban „Igazi Passio“-ját A szinház ötvenhat tagja fog szerepelni a pasz- sziójátékban, ezenkívül pedig hatvar.íagu kórust és teljes zenekart foglalkoztat Greban világhírű középkorú misztériumát most újították fel Parisban is, ahol igen nagy sikert aratott. Krisztus szere­pét Abonyi Géza és Odry Árpád, Mária szerepét pedig Aczél Ilona és Tasnády Ilona játszók fel­váltva. A. sátán szerepét Pethes Imrére, Judás szerepét Kiss Ferencre osztotta ki az igazgató­ság. Pilátus szerepét Gaái Gyula kapta. (*) Magyar énekmüvésznö a milánói Scala színpadán. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Haseibeck Olga, az Operaház kitűnő mezzoszop­rán énekesnőjével tárgyalásokat folytat a milánói Scala vezetősége, hogy megnyerje a művésznőt arra, hogy még az idei tavaszkor két szerepet énekeljen a Scala színpadán. A két szerep az Aida Annerise és a Walkür Brunlhildája volna. (*) Magyar Hét a budapesti Operaházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Operaház fennállásának negyvenedik évfordulóin alkalmá­ból a dalszínház vezetősége Magyar Hetet ren­dez. A.Z ünnepi hét műsorán a Bánk bán, a Far­sangi lakodalom, a Cremonai hegedűs, a Karenin Anna, a Pierette fátycAa és a Vajda tornya szere­pel. (*) Petráss Sári és Rátkay Márton Jugoszlá­viába mennek. Budapesti szerkesztőségünk jelen­ti: A „Mézeskalács" lejátszása után Petráss Sári és Rátkay Márton Jugoszlávia nagyobb városaiba mennek vendégszerepelni Hosszú évek óta most először szerepelnek a magyar művészek Jugo­szláviában. A vendégszereplést Komáromy Béla impresszárió bonyolítja le. A művészek napi fel­lépési dija 100 dollár. Ezenkívül fedezik összes kiadásaikat is. (*) Technikai okokból halasztották el a „Gyil­kos" bemutatóját. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: Paulini Béla Gyilkos cimü darabját már ja­vában próbálták a Magyar Színházban, sőt már a premier is ki volt tűzve, amikor a próbákat vá­ratlanul beszüntették. A.z Unió vezetőségét súlyos technikai okok kényszeritették arra, hogy a Pau- lini-darab bemutatóját elhalássza. A darabban tudniillik szerepet kaptak az Unió valamennyi ko­mikusai, akik pedig ezidőszerint mindnyájan ját­szanak a társaság különböző színházaiban, úgy hogy négy szinház játékrendjét kellett volna fel­forgatni azért, hogy a Gyilkos a kitűzött időben, március S-án színre kerülhessen, (*) Nlzsinszlcyné Romoía asszony a budapesti Operaházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Hiteles helyről értesülünk, hogy Nizsinszkynek, a világhírű táncosnak felesége, Márkus Emília leá­nya: Nizsinszkyné Romola asszony tárgyalásokat folytat a budapesti Operaház és a Városi Szinház vezetőségével, melyeknek célja az, hogy március 15-ike után akár az Operaliázban, akár a Városi Színházban vendégszerepeljen Dohnányi—Schnftz- ler: „Pierette fátyola" cimü pantomimjában, Pie­rette szerepében. Nizsinszkyné Romoia asszony­nak ez lesz első budapesti szereplése. üerold haranggifár l Komo^auban. í a legnagyobb és legrégibb a köztársaságban. 1700 ► éta kb. te,000 harangot készített. Harangiai az £ évszázados próbát kiállotiák, Így minőségben ► elismerten a legjobbak. Veiérképvisolet Szlovensskó és Ruszinszkó ► résiére. £ Templomberendezű intézet, t BratisUva — Pozsony Stúr — Barosi-utoa 4. £ Levélbeli megkeresések és rendelések Pozsonyba ► intézendők. Harnngsr.akértöt innen küldünk ki. £ A zsolnai blres 6050 Kg. harnngiátékot, a doh. ► ainai 3784 Kg. súlyú harnngokat, valamint 3oo0,£ szlovenszkói község harangjait ml szállítottuk ► Árban minden céggel felvesszük a versen^ ► 4aaaa*a*AA*UaAAMuAAAAAUAA||UAAaUAAAAUMmAmmmAaA^ 4 ^ t J \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ « r-K \ Saját készítményt! finom férfi E ◄ \ &CAV és női fehérnemű, asztal- m9 £ 3 \ térítők h mindennemű lenáro £ 3 ----- Árusítás nagyban és kicsinyben £ fn TnmnmmTmTymTTTTymTTytTTTtm?yTTTyyTymnwyT^ ö___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom