Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-20 / 65. (513.) szám

/ í» Rwwe Ml ■—111u _lIllMJlliUBJlillttMlJMMJWIIIIiWI* W IMIIM 11111111 ITIin IH ' TTTT Cs ütörtök, március 20. 1 riiiiisiüil választások tanulsága! Poincaré taktikái a Prága, március 19. A berlini szociáldemokrata lap jelentésé alapján megírtuk tegnapi számunkban azt, liogy párisi politikai körök úgy tudják, liogy a szakértői bizottságok munkája holt­pontra jutott. Ez a jelentés rendkívül feltűnő cs nagyjelentőségű abban az európai légkör­ben, amelyet hetek óta a szakértőbizottság munkájának kedvező kilátásaival hangoltak föl. Félhivatalos és a francia kormány ré­széről befolyásolt jelentések szóltak arról, hogy a szakértői bizottságok Berlinben kedvező munkát végeztek s hogy rövidesen a jóvátételi bizottság elé kerül az a jelen­tésük, amelynek alapján az európai politiká­nak legxogósabb kérdését: a jóvátételi kér­dést a megoldás stádiumába juttathatják. Hogy hirtelen és minden megokolás nélkül a szakértőbizottságok munkájának sikerte­lenségéről érkezik jelentés, ezt a körül­ményt a Poincaré politikájának taktikai me­tódusait ismerve, összeköttetésbe lehet hoz­nunk azzal a napok előtt közölt híradással, amely szerint az amerikai bankárok csak azzal a föltétellel voltak hajlandók Francia- ország kölcsönét biztosítani, ha Poincaré kö- telezőleg kijelenti, hogy Franciaország elfo­gadja a szakértői bizottságok javaslatait. Mivel a kölcsön ma biztosítottnak látszik, nagyon valószínű, hogy Poincaré erre néz­ve kötelezettséget vállalt és nagyon való­színű az is, hogy e vállalt kötelezettség alól igyekszik most kibújni azzal, hogy meg akarja akadályozni a szakértői bizottságok munkájának eredményességét és máris lanszi- roztat oly híreket, amelyek szerint e bizott­ságok tevékenysége meghiúsultnak tekint­hető. London, március 19. A Morning Fost washingtoni jelentése szerint a Franciaor­szágnak nyújtandó Morgan-kölcsön azoknak a nemzetközi konferenciáknak útját egyen­geti, amelyeken az Egyesült-Államok is részt vesznek. Morgan tárgyalást folytatott Hughes államtitkárral, mielőtt a Franciaorszagnak nyújtandó hitelről Párisba értesítést küldött- Noha hivatalosan nem erősíthető meg, mégis tartja magát az a fölfogás, hogy a francia kormány a szakértői bizottság javaslatait el fogja fogadni. Ha ez megtörténik és ha meg­egyezés létesül a Németországnak adandó kölcsönre nézve, úgy befolyásos körök véle­ménye szerint biztosra vehető egy oly kon­ferencia összeillése, amely nem Csak gazda­sági kérdésekkel fog foglalkozni, hanem a tengeri leszerelés lehetőségeit is mérlegelni fogja. Fisad királyt akarják Egypíom kalifájául London, március 19. A Reiuter-ügyuök- ség távirata szerint Kairóban mozgalom in­dult meg Fuad királynak Egyiptom kalifájá­vá való kikiáltása érdekében . NagySzöllős, március 19. A vasárnapi választások tanulságai min­denkit gondolkodóba ejthetnek. A legnagyobb meglepetés a kommunizmus hatalmas előre­törése, anmyrjJk oka a mérhetetlen paupe- ríizmns, amely az éhiniség szomorúan kOasz- szdkus területéről, a Ve ríhov ináról lehu zó dóit a déli részekre is. Kétségbeejtő nyomor és munkanéliküFség kergette bélié a népet a kommunizmus karjaiba. A községi választásokon a cseh agrár­párttal csűr szerződésre lépett Kaminszkyt még százezernyi tömeg követte, és a kom­munisták szánnia oly jelentéktelen volt, hogy akkori szavazataikra egy mandátumot sem kaptak volna a mostani választásokon. Ak­kor Kamúr.szky presztízse még faszé hálta a népiét, most elleniben egyedülinek látszó me­nekvés: a kommunizmus fanatizálta a nyo­morban vergődő tömeget. A második nagy meglepetés tehát a cseh agrárpárt ‘teljes le­törése, amelynek a legnagyobb .agitáció miell- lett is csak tizenötezer szavazatot sikerüli szereznie. A irrJitslk kormánypárt, a szooiáDdemo- krata párt is elvesztette szavazatainak feltét. Hatrm.iinckiiencez.er községi válás z! ójából csaík húszezer szavazott le reá a jelerieigi . yáOasztásokan. Az említ ett két párt érdekében bibéitet- fon agitáció t fejtett ki a kormány. Egész hi­vatalos apparátusát a két párt szolígáSaiiába állította s tömérdek pénzt áldozott értük.. A csendőrséig egyedül a keresztényszocialista párt nagyszőflősl központi irodájában három ízben jelent meg s lefoglalta összes plakát­jait. Az .eredmény beigazolta, hogy a kor­mány helytelen utakon járt. Azt a temérdek pénzt, amelyet agitációra fordított, itrMbb- szociális és népjóléti intézményeik Tétesítésé- re költötte volna! Az őslakosság pártjának nagy sikere a legeröifelj.esieibb válasz azok számára, akik az úgynevezett reálpolitikát hirdették s csúfo­sain lemaradtak a neáíilpolitlka rozoga szeke­rén. Az őslakosság pártjának huszonnégyezer községi választási szavazatával szemben va­sárnap miár több mint huszonnyolc ezer sza­vazata volt. Ez az igazi rsálpclltika, amely nem Jel­szavakká!, hanem az adott tények számba­vételévé! irányitia a táborába tartozókat. < A. zsidóság kapkodása és vezetődnek egyéni érdekektől vezetett polfokáia meg­hozta a reájuk nézve sajnálatos eredményt. Darabokra törve céltalanul fecsérelték el energiájukat. A zsidó nemzeti érzésektől fű­tött cionista párt tudott még legtöbb ered­ményt elérni, mert Bereg és Míáramwos felső részeinek szegény zsidóságát a nemzeti lel­kesedés jobban fűtötte, mint a zsidó demo­krata és polgári párt materiális törekvései. A Oagatkó-fé'ie nagyorosz politikát pra- 1 voszláv lii'veiinek fanatikus lelkesedése segl-' tette. Ennek éppen most adták jelét Rahón, ahol a templomot feltörték, mikor Fászté 'görögkatobkus lelkész nem volt hajlandó templomának kulcsait átadni. Negyven csend­őr tudott csak rendet teremtem. De azok közül, akiük szociális okokból a pravoszláviá-. hoz menekülitek, legtöbben már a koimmums- tá’hhoz kezdenek csatlakozná. Alig hihető, hogy Gagafckó a következő ciklusban uira képviselő legyen. Most is csak a hihetetlen­nel határos szerencséje segítette ahhoz, hogy húszezernél csak valamivel több szavazatá­val egy mandátumot tudott elnyerni. Kuríyák ruszin ellenzékének csak az ide­ié hiányzott ahhoz, hogy nejn tudott még nagyobb eredményeket elérni, Kaminszky és Petrlgaila tudták, hogy mit cselekszenek, amikor a választások minél sürgősebb kiírá­sát követeitek.'Nem akartak időt adni ellen­re'üknek a beszervezés mimikájára, Be nem sejtették azt, hogy evvel a kommunisták malmára hajtják a vizet, Bitig szólást nyert az is hogy az „ad !ioc“-pártok nem számíthatnak eredményre ott, ahol legalább húszezer ember szükséges egy mandátum elnyeré­séhez. Ezt bizonyara jói tudta a polgári párt, a tanítók pártja, a független szociáldemokraita s a C$ árki-párt is. Géljük egészen más volt: a magyar és a zsidó egységek megbontása. Ezt azonban neim síjtkcrtÉt dérnek. Az őslakos pártnak előnyére vált, hogy ily sok Párt Indult a választásokra. Azok az egészségtelen részek, amelyek az élő organizmusnak csak kárára vaunak, levál­tak az őslakosság testéről. Az őslakosságnak meg van az egészséges törzse, amely nem jelszavak után indul, hanem reális célokra törekszik, E cél a kormánynak rákénysze- ritése arra, hogy a demokratikus eszmék. n©k tartalmat adjon, az itt élő népet ke­nyérhez juttassa s emberileg bánjék vele. A három pánt százötvenezer választója asst üááSiíjia a kormány felé, hogy hagyjon fel korrupt rendszerével, amely az rkölesikg sántákra 'támaszkodik minden té­ren. Hallgassa meg azok panaszát, akik figyel­meztetik sufyois hibáira. Medig-óráiig elbcse- geti mágiáitól e sírva és zokogva kiáltó pana­szokat, de ha orvoslást nem találnak, a si- r óbb öl és ja igátokból roSnidwe eladte* kpio- ni% lesznek, akik a maguk mw emberi ágaz- sáigával, minit kemény kalap ácsokká1!, dönge­tik majd a kormány kapufát, Rokky Károly. «---------— Be szkid lemond Beszkid kormányzó, akt ma érkezett Prágába, ruszinsz&ól tudósítónk távirati je­lentése szerint le fog mondani állásáról. Kir szerint a kormány a reá nézve kedvezőtlen CipSií ===== CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 választási eredmény miatt az „erős kéz“ po­litikáját fogja alkalmazni A választások megsemmisítésének kire 1 Eíisőrfeik j&'liebtiett'ük, hogy egy-es kor­mány‘körök a raszéniszkóii választások meg. sammiksiüféséiiieik tervével foglalkoznak. A Li- dové Noviny most azt írja, hogy „az eddig mcigáiiSapiitoitt kilengések következtében a vá­lasztási bíróság legalább egynéhány válasz­tási eredménnyel kény tetem fos? foglalkozni14. A lan egy más helyén egy ungvári jelentést közöl, mely szerint némely párt a választási bíróságinál kérni fogja a választások meg­semmisítését, ágy a független szoeiáldcmo- krtaita p'átrt, a cseh agfráirfes és a cionista párt. A cionisták panaszukat á lfii tőkig azzal fogják ntegokotol, hogy mégy rabbinus altok­kal sújtotta azokat a választókat akik s-znva- zaltiaüklat a cioniistákra akarták adni. A Trtbuna a tanácstaianság tetőfokát látja abban a törekvésben, hogy a mszim- szikói választáisokat meigsemimlsiteék, .A lap megállapítja, hogy a ruszlnsztköl vereség sok­kal többet' árt a korimánynak és az álamnak, mint amennyit a korrupciós botrányok ár­tottak. Kammszky dúl-fúl lehetetlen dühében Ruszlnszkói tiudósi tónk jelen ti: Karain­szky József ár., a cseh agrárpárt ruszlmszkói fiókjának leviitéziett vezére hétfőn este Fran- kenberger és több kommányzó-sági főhivatal­nok társaságában a Korona-szállóban mula­tott, A megbukott poMöSaus részeg fővel oda­ment a szomszéd asztalihoz, amelynél Kur- tyákot, a ‘ruszin ellenzék megválasztott kép­viselőjét ünnepelte egy társaság. „Éljen Horthy11 gúnyos kiáltással köszöntötte Kur- tyákot, Horthy-bé renceknck szédafimaata az asztaltársaság taglalt, mire Kártyák távozás­ra szóitotfca föl. Kaminszky nem távozott. Erre szóváltás táimadlt közte és Kuríyák kö­zött. A tótflegesváget csak az asztaltársaság taglalnak és Kártyáiknak mérsékletet akadá­lyozta meg. Kaminszkyt a*z éttereim főpincé­re kivezette a helységből. A kormányzóé ági tisztviselők ezuitiín szántén eltávoztak. Ka­BBKWSfflMggMW—Ét wnmmssmammmesmm Tárcarovatunk: Péntek: Marék Antal: Az eltemetett vágyak (vers). Csermely Gyula: Don Juan tizedik tükre. Szombat: Farkas István: Téved az ember. Vasárnap: Merényi Gyula: Esti ifjúság (vers). K1 i s s z á k Margit: Hattyúdal. Egy szoborról, egy képről és a művészről — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Radnay Oszkár. Most vasárnap délután volt. Az első ta­vaszi ünnepnapon, amikor sarkig tártam az ujjongva közénk szabadult drága, ígérgető napsugarak elé a szobaablakot, aztán óda- álltunk keííen — kabátban még, de felgom- bolva és nevető arccal a fényre... hinni az elmúlt télre következő örök napsütést. Milyen heliotropikus lény is az ember! Néhány nap óta van csak tavasz, az utca­parti hórakások épp hogy elgömbölyödtek a rápermetező, szél hátán hintáit melegtől, vi­rág pedig izzadt kirakatablakok mögül mo­solygott még a tavaszba csalt emberek kö­zé, bár más esztendőkön az első márciusi vasárnappal a hóvirág is megérkezett már. De süt a nap és március van... és odatárja magát nevető arccal mindenki az első égmo­solygásnak ... Eszembe jutott ott az ablak előtt egy pajtásom. Öreg fiú, agyonpacskolta a sorsa, semmiből se jutott neki olyan rész, ameny- nyit mindenki kapni szokott pedig azért, hogy megszületett. Beszélgettünk egyszer magunkban hordott munkákról, jövőről, jó­módról, örömökről. — Látod, pajtás — mondja — mekkora szamarak a gazdag emberek. Eltűrik, hogy a tél, nyár uralkodjon rajtuk. A napos na­pok, a beborult napok. Rosszkedvűek tőle, kacagnak, ha aztán besüt a napmeleg rájuk. Én kiszabadítanám magam az idő korlátjai közül. Milyen egyszerűen! Ha sok pénzem lesz egyszer, majd... talán... hiszen dol­gozom és hátha így is lesz... nos, megépít­tetem a magam parányi kis palotáját... kedves, tornyos házacskát munkaszobával, hálóval, lieverövcl... És mert olyan az em­ber napja, amilyenre felébred, tessék gon­dot fordítani a hálószobára, barátom! Tes­sék napot szűrni arra az ágyra, amelyben kinyitjátok, emberek, reggel a szemeteket! Télen is, amikor kint fütyül a szél és az ól­mos-égről csapkodja az utcákra a havat! Hogyan?... Hahaa! Szines ablakkal, sárga, napszlnü ab’akkal. És nevetni fogtok, ha na­pot láttok reggel... Kopognak kint. Szinte kellemetlen volt, hogy most jön ide közénk valaki, a ml első márciusi vasárnapunkon, amikor olyan jó így együtt nézni ezt a vállamra hajló, nap­ra tartott asszonyarcot, az én megszerzett famíliámat és örülni csendesen, ahogy mind- fárasztóbb csendben örülnek a napon az em­berek ... Én mentem ajtót nyitni. Holló! Micsoda esemény! Előbujt a mackó az odújából! A ml kétesztendö óta látott müvészpajtásunk! Gyorsan beíuszkoltam az ajtón, aztán jól rázártam és kihúztam a kulcsot is. Ta­vasz van, vasárnap délután és hozzá meg­érkezett ez az elbujdosott fiú! Elegen vol­tunk mi öten ahhoz, hogy betöltsük mára ezt a kis lakást... Odatelepitettük mellénk a nyitott ab­lak elé egy karosszékbe. — Ez a karosszék büntetés ám magá­nak! — mondta nevetve a feleségem. — Ide a vendégek ülnek nálunk. És maga — vendég lett. — Mindjárt elmesélem, csak körülnézek kicsit — és visszafordult a napsugaras szoba felé. Nézett-nézett minden bútordarabot kü­lön, olyan nehéz nézéssel, amilyent alig bírt hordozni a szem. Félig mosolygott, félig szomorú lett tőle. Aztán a nagy könyvtár- állvány ablakfelőli oldallapján levő női mell­szoborra mutatott, egy szenvedő gipszarc­ra, amit épp két éve kaptunk tőle és az egyik „Kertünk11 cimü olajfestményre az íróasztal fölé, amely szintén az ő munkája. — Hát ezekért nem tudtam jönni... És egészen elborult. Nem értettük a dolgot. Ezekért? Hiszen nagy szeretettel küldte akkor nekünk, sőt együtt akasztottuk a képet a falra és együtt csináltunk helyet a szobornak is. Aztán tény­leg nem jött többé. — Elmesélem — mondta kicsit fáradt hanghordozással később, hogy visszafordult a napra. — Nem szabad haragudni rám. De féltem ezektől itt. Hiába, darabjai maradnak az embernek az elmúlt idők, különösen, ha az időelmulás elvitte egészen a hozott szép­ségeket. És ezek az örökre eltűnt drágaságok tapadnak leginkább hozzánk, amiket von­szolnunk kell, mint az üstökösnek a maga fénycsóváját. Ez is a mag testéből szakadt rniriád vésznyi veleuszó teher, az is elpor­zott életrészek, mögénk felhőződö emlékek uszálya, ami mindig látszik, ha megállunk néha akár fáradtan, akár hátranézni kicsit... Ilyenkor ránkfut aztán az a mögöttünk moz­gó emberüstökösi fénycsóva, körülgomolyit az elszakadt illatokkal, elmúlt meleggel és hozzám simultatja azt a leányarcot, amely leszakadt az életemből, de cipelnem kell így is tovább és rámsimul a halott emlék, ha — emlékezem. — Nem nagy történet pedig. Benne van sgarf Valódi Schroll-fóle war,Gyul* és lenvásznak Schiffofflolt, vásznak, cretonok és damasztok nagy választékban 1 minden Daniaszt aszíalnemüek. Kész xtöl fehérneműéit- Szent-háromság 1 szélességben %» ScfiroSI-Schgffon 7. vászon 6 korona , szoborral szemben J

Next

/
Oldalképek
Tartalom