Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-20 / 65. (513.) szám

01. évfolyam 65. (513.) szám Prága, csütörtök, 1924 március 20 Előfizetési árak bel- és külföldön. Égés* évre 800 Kö, félévre 150 KA. negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Kis. — Egyes szám ára 1"20 Ke. — Szerkesztőség; Prága IL, Ste- pánská-nlice 40. L Telefon: S0349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova olioe 18. s*^ Telefon 6797. szánt, — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — 11 mi .i m inwii Főszerkesztő: PETR0GALL! OSZKÁR dr. A Szlovenszkéi és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Autonómia vagy isolsevkiBiis? (p.) Prága, március 19. A rnszinszteói nemzetgyűlési választá­sok jelentősége sókkal nagyok, semhogy is ez a jelentőség nem tenné kötelességünkké, fcogy azzal behatóan és újból ne íogla'íkoz- Stinfc. A ruszin nép nagy többsége a kommu­nista párthoz csatlakozott, egy része a Ka- minszky által elárult párthoz maradi; *hrü s csak elenyésző kisebbsége szavazott a kor­mány listáival. A ruszin népnek ez az állás­foglalása érthető és annak természetes ma­gyarázata van. Nemzetközi szerződés és ez állam törvényei biztosították részére a ,-íeg- mes$zebbmenŐ“ autonómiát. A kormány nem adta meg, autonómia helyett cseh közigazga­tást vezetett be. A népet kizárta a hosszú éveken át az alkotmányos jog óik gyakorlatá­ból. A politikai iognéJkülíség nyomasztó ér­zését emelte a növekvő gazdasági tnyomoru- Kág. A nép azonban bízott, ínért véréből és testéből való vezérek szervezték a'harcot s 'ígérték, hogy a nép jogait elárulni nem fog­ják, azokat alkotmányos és törvényes eszkö- ’zckíkel diadalra segítik, fittől a hitétől fosztot­ták meg a ruszin népet, amikor a vezérrel és táboiikarávaí egy kétoldalú szerződést kö- .íöttek. Az együk fél. a vezér, kferálta a ruszin. itép jogait, az autonómiát, a ruszin közigáz- gatást,' a ruszin földet, a másik fél, a cseh agrárpárt — s e mögött ál a kormány mint 'ellenszolgáltatást mindössze életfogytiglani fizetést szállított a vezérnek. Érthető tehát ha ilyen előzmények után a ruszin nemzet el­vesztette hitét - a törvényekben,' elvesztette azt -a hitét, hogy rendes, törvényes utakon megvaiősi ihatja jogait, megszerezheti fejlődé­sének, az emberi életnek feltételeit Lehet-e csodálkoznunk azon, hogy. ilyen tapasztala­tok után odavetette magát annak a pádnak karjaiba, amely magáihoz öleli a kétségbeeset­teket? A kommunista pártnak térhódítása, félel­metes erő növekedése az a tanúság, mely a legnagyobb s egyúttal megdöbbentő jelentős­séggel bír. Már a szeptemberi közigazgatási választások után rámutattunk, hogy a nép ítélete kiér telhetetlen alternatívát állított fel: vagy autonómia, vagy’ öolsevizmus! Harma­dik eshetőség nincs. Az öt év óta uralkodó rendszer teljesen és végleg megbukott. Az al­ternatíva első rész-e az autonómia a békés fejlődés és a'népek -megértésének útját nyitja meg. Az autonómia az egyedüli kivezető ut amely a köztársaság életét megszilárdítja, azt biztos alap okra helyezi. Ezt a lépést meg kell termi és pedig mielőbb, mert minden huza­vona. minden*, szembelielyezkedés nem a mostani rendszeri menti meg, de előkészíti az litjár a kommunizmusnak s ezzel együtt a mostani egész társ adatai és állami rend fel­borulásának. Azóta egy fél esztendő telt el $ azóta megtörténtek a választások Ruszénszkóbam. A helyzet azóta veszedelmesen eímérgese­dett. Szeptemberben még zz autonómista pár­tok nagy többségben voltak a kormmunisták- kal szemben. Ma már azok kapták meg a nagy. többséget, -kik az állammal együtt a társadalmi rendet is felbontani akarják s nem csak a törvényes eszközöket kívánják fel­használni velünk, szemben, akik törvényes célokért törvényes eszközökkel dolgozunk. Kell-e külön kiemelnünk, hogy a kommu­nistáiknak ez a meglepő és erőteljes térhó­dítása megdönthetetlen erővel bizonyítja, hogy a közállapotok mind szélesebb és na­gyobb rétegeket Indiának a kétségbeesésbe? Annál nagyobb felelősség terheli ezért a kor­mányt, mert éppen abban az időben ad erőt és ckot a kommunizmus megerősödésére amikor Európa ! többi államaiban az szünőfél- be n vújjh. Ma már itt van az a bizonyos tizenket­tedik óra! A kormánynak már nincs ideje té­továzásra . A veszedelem, amely ennek az ál­laimnak alapjait rázza meg s amely lángba borulással fenyegeti egész Európát, itt van és mindig erősebben bontakozik ki. Ez a rend­szer, amelynek nap-nap után feltűnő újabb korrupció uigy is egy dicstelen véghez közeledő rendszernek a képét mutatják, távozzék helyé­ről minél előbb! Ez az egy hivatás vár még reá. Eltűnni, hogy helyet adjon egy másik rendszernek, amely megmenti, megszilárdít­ja az államot és megakadályozza azt, hogy Európa újabb megrázkódtatásoknak legyen kitéve. Meg kell valósitatni az autonómiát, az összes itt élő nemzetek önkormányzatát — n éh agy a bolsev izmus jöjjön. Benes hamfciívángnah minősíti o Berliner logebtatt szenzációs jelentés# A képviselőház külügyi bizottságának ülése — Kaffka és Czeh német képviselők interpellációja a külügymi v szterhez — Hrusovszky támadása Prága, március 19. ! | A képviselőház külügyi bizottsága ma j ülést tartott, amelyen Kaffka Brúnó dr- né- j met demokrata képviselő, hivatkozva a Bér-1 íiner Tageblatt mai jelentésére, interpellációt j intézett Benes külügyminiszterhez. A képvi- j selő előadta a beíÉni lap jelentését, amely a \ többi között ezeket a részleteket mondja el a Franciaország és Cseh-Szlovákia, valamint j a Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia között állí­tólag létrejött titkos megállapodásokról, ío I vábbá egy 1924 január 10-én kelt titkos ok- j iratról: A titkos megállapodások értelmében j Benes és Poiticaré ígéretet tesznek arra, hogy törekvéseiket oda fogják Irányítani, hogy Jugoszlávia csatlakozzék a cseh-szio- vák—francia szerződéshez. Jugoszlávia csatlakozása esetében külön vezérkart lé­tesítenének Prágában a szövetséges had­seregek részére. Benes hozzájárul a francia katonai missziónak 1923 december 11-én kelt programjához. Poincaré Cseb-Szlová- kiának korlátlan hitelt bocsát rendelkezé­sére a haderő kiépítése fejében. A cseh­szlovák hadsereg főparancsnoksága minden év tavaszán a párisi katonai főparancsnok­sággal szignált programot fog kicserélni annak a cseh-szlovák véderőnek számáról és erejéről, amelyet háború esetén tervsze­rűen fegyverbe állítana. A titkos megál'a- podásokhoz egy deklaráció van hozzáfűz­ve, amelynek lényeges tartalma a követ­kező: 1. Cseh-Szlovákia egy német-francia háború esetén egész véderejéve! Francia- ország oldalára lép és viszont Franciaor­szág kötelezi magát arra, hogy Cseh-Szlo- vákiáuak Németországgal való fegyveres összeütközése esetén Németországnak há­borút üzen. 2. Egy lengyel—német háború esetén mind a két szerződő iél Lengyelor­szág oldalára áll- 3. Egy lengyel—orosz háború esetén mindkét fél semleges marad. 4. Az osztrák csatlakozási mozgalom újjá­éledése esetében mind a két fél képvisele­tei utján figyelmezteti a bécsi hatóságokat a következményekre: a szövetséges köz­társaságnak szövetséges csapatok által való megszállására. 5. A Habsburgoknak Magyarországba való visszatérésének ese­tére Franciaország a hitelek azonnali meg­vonására és mindkét szerződő fél az ellen­őrzés sulyosbbitására kötelezi magát. A Hohenzollernek restaurálásának kísérlete a német birodalomban, vagy valamelyik or­szágában legélesebb és ultimátumszerű til­takozást vált ki mind a két szerződő félnél, amelyet azonos tartalmú jegyzékekben kö­zölnek további akciók bejelentésével nyu­gaton és keleten. Németország nyilvánvaló ellenállása casus bellit teremt. E deklarációhoz fogalmazványban hoz­zá van fűzve egy szerződés tervezete arra rz esetre, ha Jugoszlávia csatlakozik a francia--cseh-szlovák szövetségi szerző­déshez. E fogalmazvány szerint Jugoszlá­via és Cseh-Szlovákia arra kötelezik ma­gukat, hogy egész fegyveres hatalmukkal támogatják egymást, ha Magyarország bármelyiküket megtmadja. Franciaország jóakaratu semlegességre kötelezi magát. Az 1924 január 10-én kelt titkos jegy­zőkönyv szerint a belgrádi konferencián arról is tanácskoztak, hogy a békeszerző­dések föntartása Jugoszlávia és Csh-Szlo- vakia számára a jövőben is irányadó lesz külpolitikájukban és hogy nem fogják tűrni a Habsburg-ház restaurációját Magyar- országon. A B. T. végül a francia katonai misszió- ■* fiáik 1923 december 11-én kelt befektetési költségvetését teszi közzé, amely szerint uj vasutakat építenének 2134 kilométer hosszúságban, azután villamosvasutakat, lényeggyárakat, 800 teljes repülőgépet, 125 tankot és számos egyéb hadifölszerelést. Kaffka képviselő azt a kérést intézi Be­nes külügyminiszterhez, hogy azonnal nyi­latkozzék ezekről az okiratokról. Cecil né­met szociáldemokrata ugyancsak szükséges­nek tartja, hogy a miniszter nyilatkozzék, valamint azt is, hogy tájékoztassa a bizott­ságot a kisantant, Ausztria, Franciaország között, valamint a Magyarországgal lefolyta­tott tárgyalásokról. Végül hivatkozik arra is, hogy a Times első jelentése szerint a két ve­zérkar együttműködéséről volt szó, mig a többi jelentés erről nem számolt be. Erre nézve is felvilágosítást kért. Benes külügyminiszter megköszönte Kaffka közléseit. A Berliner Tageblatt közlését komoly­talan és buta dolognak mondja, ismételten kijelentette, hogy semmiféle titkos szerző­dési nem köt és nem ellenjegyez s ezt a jövőben sem akarja tenni. Lehetetlen min­den hamisítást megcáfolni. A hamisításhoz két tényezőre van szükség: egyre, aki ha­misít, a másik, aki a hamisításokban hisz. A hamishó gazember, mig az, aki hisz ne­ki, műveletlen ember. Megállapítja, hogy teg­nap Berlinben olyan szövegek voltak for­galomban, amelyekben más kifejezések szerepeltek és hogy ezzel szemben a sajtó­ban a miniszter által állítólag aláirt okira­tok megváltoztatott szövege jelent meg. Minden nemzetközi szokás ellenére arról van szó e szövegben, hogy a miniszterel­nök (nem pedig a közársasági elnök) ha­talmazza föl a minisztert a szerződés alá­írására. A hamisítók — amint az az okirat­ból kitűnik — nem tudták, hogy Benes külügyminiszter, nem pedig miniszterelnök. A hamisítók nent tudják, hogy miképpen adnak és adhatnak meghatalmazásokat. A hamisítványokban a szerbek, horvátok és szlovének „egyesült királyságáról* van szó, noha ez az elnevezés nem szokásos. Végül fölvetette azt a kérdést, hogy mi­lyen értelme és célja van ezeknek a hami­sítványoknak, amelyet Wolff-ügynökség küldött szét. Benes ezután a jóvátételt kér­désre nézve tett nyilatkozatokat, amelye­ket azonban bizalmasoknak nyilvánítottak. Az ülés elején Hrusovsky cseh nemzeti szocialista képviselő Baross magyar nemzet­gyűlési-képviselő egy beszédével szemben azt vitatta, hogy a cseh-szlovák köztársaság érdekében áll, hogy a két állam közé gátat emeljenek, mivel a szlovenszkói ipar némely ága is szenved a magyar konkurrencia által. Majd tiltakozott Betűien ama kijelentése el­len, amely szerint a régi magyar rendszer tiszteletben tartotta a többi nemzetiség sza­badságát és hogy Magyarország e tekintet­ben kivételt alkotott Európában. A szenátus ülése Prága, március 19. A szenátus mai ülésén a tegnap megsza­vazott javaslatok második olvasása után első olvasásban elfogadta a cseh-szlovák—angol kereskedelmi szerződés ratifikálásáról szóló javaslatot, majd állást foglalt Herzig német szenátomö kiadatása ellen, aki ellen a rend- törvény alapján emeltek vádat. Ezzel az ülés véget ért. Radicsék támogatják a jugoszláviai ellenzéki kiokot Beigrád, március 19. Az ellenzéki blokk kép­viselői a Befgrádban időző két Radics-párÜ al­el nőkkel konferenciát tartottak. A konferencián a belpolitikai helyzetre nézve megállapodás történt a blokk és a Radics-párt kozott. Predavec kijelen­tette, hogy a Radlcs-párí nemcsak a kormányt akarja megbuktatni, de egy uj kormány alailtáiüá*- ra is törekszik. Az uj kormány az ellenzéki blokk tagjaiból alakulna és a Radics-nárt támogatná azt. A perzsa köztársaság kikiáltása előtt London, március 19. A Reuier-iigynökség je­lenti Teheránból: A parlamenti többséget alkotó haladó- és szociáldemokraíapárti képviselők veze- zetöl a sah trónfosztását és a köztársaság kikiáltá­sát követelik. Csicserin lesz a szovjet londoni követe Trockij fesz a külügyi népbiztos Páris, március 19. Moszkvából táviratozzék, hogy a központi szovjet Csicserin külügyi nép­biztost londoni követté szándékszik kinevezni. A külügyi népbiztosság vezetését Trockij venné át. Jugoszlávia fölemelt hadügyi költségvetése Beigrád, március 19. A hadügyi költség- vetésről szóló vita folyamán Pesic hadügymi­niszter a szkupstmáiban ma hosszabb expo­zét mondott, amelyben vázolta a hadsereg je­lentőségét az államá biztonság szempontjából’ és kijelentette, (hogy a hadsereg pénzügyi szükségleteiről föltétlenül gondoskodni kel!, A hadügyi költségvetés 1900 millió dinárt tesz ki. Ez az összeg Összehasonlítva azokkal az áldozatokkal, amelyeket más államok ax ország védelme céljaira hozmaik, nem mond­ható magasnak. Utalt arra a hadügyminiszter, hogy a jugoszláv hadsereg szelleme kitűnő. A hadseregnek az utolsó hat esztendő alatt is­mételtén voillt alkaífma arra, hogy beigazolja, hogy reáváró feladatokat teljesíteni tudja. A' hadügyi költségvetés emelését megokolja az élelmiszerúnáiknak jelentős emelkedése.. A’ hadügyminiszter expozéki után a liadügvi költségvetést elfogadták. 10® cseü-sil. Sí®r®nöér! fizettek ma, március 19-én: Zürichben 16.775 svájci frankot Budapestem —.— magyar koronát Bécsben 205100,— osztrák koronát Berlinben 12210 600 000000*— német márkát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom