Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-16 / 39. (487.) szám

% A műkedvelő színészet védelme (-M-) Kassa, február 15. A magyar falu kulturéletének egyik leg­fontosabb tényezője a műkedvelő színját­szás. A fordulat óta nagy lendületet vett a szinészkedés, az önművelés, a haladás vágya kényszeríti a falvak lakosságát, hogy társa­ságba tömörülve ápolja a kihalásra szánt nyelvét, elnyomással fenyegetett kultúráját. A helyzet ma körülbelül az, hogy a magyar falvak számára a műkedvelő színjátszás az •gy etilen kulturális lehetőség. De jogosultsága van a műkedvelő színé­szetnek a városokban is. A hivatásos színé­szet hovatovább egyre inkább üzleti alapokra helyezkedik. Egy szempontja marad az anya­giassá fajult időben: a kassza. A kassza és kultúra céljai pedig nincsenek mindég össz­hangban, lehet mondani, a legritkább esetben esnek össze. Ma különösen, mikor a kor­mány által ránk kényszeritett színi vezető­ség egyáltalában nem garancia arra, hogy a színház a kultúra temploma maradjon, még kevésbbé, hogy a magyar kultúra erősítését szolgálja, nagy a hivatása a műkedvelő színé­szetnek. A társadalom azon rétegének adhat egészséges szellemű, lélekemelő, valódi iro­dalmi értékeket, mely a színháztól nem fék­telen idegizgatást, nem szenzációkat, nem A műkedvelői előadások szokatlan nagy száma és eltagadhatatlan nagy sikerei úgy a városokban, mint a vidéken azt' bizonyítják, hogy szükség van rájuk, hogy a társadalom széles rétegei mást, többet várnak a szín­háztól, mint amit és amennyit ád. Hogy min­den kis faluban ágálnak az iparoslegények és földmiives ifjak, hogy a városokban a hiva­tásos színészettel párhuzamosan a sokszor annál is nagyobb anyagi és erkölcsi sikerrel játszanak Thália önkéntes papjai és papnői, az nem divat, de lelki szükség. A magára hagyott műkedvelő színészetet azonban az a veszély fenyegeti, hogy megáll a haladás utján, elposványosodik, megelég­szik — kritika híján — az olcsó sikerrel s az önelégültség mindég halála a fejlődésnek. Föltétlenül szükséges lenne tehát a műked­velő színészet szakszerű vezetése, fejlődésé­nek biztosítása. Mikor ezekről a dolgokról elmélkedünk, egy más esemény is kell, hogy gondolkodóba ejtsen. A kormány és exponensei még ezt a magától nőtt, vadvirág-szinészetet is vesze­delmesnek ítélték a mai rendszer politikai tendenciájára nézve. A teljhatalmú minisz­térium egy dodonai értelmű rendeletét adott ki, melybe a hű csatlósok, a nácselnikek belemagyarázzák azt, amit a minisztérium az etikai szempontok — maradványai miatt nyílt szóval beleírni nem mert: Minden lehető eszközzel elnyomni a magyarság úgyszólván egyetlen és utolsónak meghagyott kultur- megnyilatkozását. Színi előadásokat csak koncesszióval bíró színtársulatok és oly egye­sületek rendezhetnek, melyeknek alapsza­bályaiban a műkedvelő előadások rendezése célul van kitűzve'* — mondja a kérdéses rendelet s evvel, ha a végrehajtást rigorózu­san veszik az alantasabb szervek, oly nehéz­séget támasztott, mely a műkedvelő színi előadások 80 százalékát lehetetlenné teszi. Ez ellen a rendelet ellen, illetőleg annak szigorú végrehajtása ellen csak egy módon lehet védekezni, — teljesíteni a minisztérium kívánságát. Ennek ismét két módja lehet. Vagy minden társadalmi és kulturális egye­sület vegye be célkitűzésébe a műkedvelői színi előadások tartását, vagy egy országos műkedvelői szövetséget kell szervezni, mely­nek minden társadalmi és kulturális egye­sület tag'n legven, mely minden ■ köz-égben fiókokat létesíthet, oly helyekben is, ahol más társadalmi egyesület alapítására nincsen meg az adottság. Azt hiszem, hogy ez a második módozat lenne a célravezetőbb, mert nincs minden helyen oly egyesület, mely alapszabályaiba belevehetné a hiányzó pontot, de talán még fontosabb, — már a mi szempontunkból — hogy egy ilyen országos, szakemberek által, központilag irányított szövetség megoldhatná a műkedvelői színészet vezetésének, irányí­tásának és fejlesztésének kérdését is. A központi vezetőség állíthatna föl könyv­tárat, mely a. vidék előadásait elláthatná kész színpadi anyaggal, dolgozhatna ki egy­szerű, praktikus, szállítható,' szédszedlhető és mindenütt felállítható szinpadtipusokat, szak­szerű felvilágosításokat adhatna a darabok berendezésére, ebben különösen a kezdő tár­sulatokat láthatná el utasításokkal, pályadijak kiírásával emelhetné a műkedvelői színpad szellemi nívóját s alkalmat adhatna az írók képességeinek kifejtésére is, akik a hivatásos színészet aldatlan, a magyarságra nem támaszkodó s a szlovenszkói magyar kultúra fejlődését szem előtt nem tartó állapota miatt nem juthatnak színpadihoz, ami nélkül a színi irodalom fejlődése lehetetlen. Szóval egy csapással két! legyet lehetne fogni, ha az eszme köztudatba menne s rövi­desén megvalósult! astna. Szinte hallóin az ellenvetéseket: A múlt tapasztalatain okulva nem remélhető, hogy .a legalább is húzza, halassza a benyújtandó alapszabályok jóváhagyását. Ha nem akarná, elfojtani a magyar műkedvelő színészetet, akkor nem adta volna ki ezt a szégyen-reude- letet sem, stb. Kétséget nem szenved, hogy A belügyminiszter a ruszinszkói központi választási bizottság elnökévé Palm a járási főnököt, a volt ungvári főjegyzőt nevezte ki. Helyettese Preininger Viktor, Beszkid kor­mányzó volt titkára lett. A bizottság holnap megkezdi működését. Az eredményt már­cius 18-án fogják közzétenni. A közliirrététel a Lidove Noviny értesülése szerint azért fog Paris, február 15. A Havas-ügynökség jelenti Lembergböl: A szibériai ellenforradalom központja Blago* vescsenk vidékén van. Az ellenforradalmi csapatok parancsnoka Mankovszki, kinek seregéhez tömegesen csatlakoznak a vidék parasztjai. Az ellenforradalmárok ideiglenes kormányt alakítottak Blagovescsenkben. Hasonló események történtek Szahalin több helyén és az Amur vidékén, ahol nem tudta megakadályozni az ellenforradalom terjedé­sét az, hogy a bolsevista hatóságok kihir­dették az ostromállapotot. Nyugtalanító hi­[ ezeknek az aggodalmaknak meg is van az okuk, jogunk van pesszimistáknak lennünk, hogy többet ne említsünk, csak a Szinpártoló Egyesületre és a- Magyarok Szövetségére kell gondolnunk. Ám éppen evvel a rendelettel a minisz­térium a mi malmunkra hajtotta a vizet, hi­szen, ha nem akarja, hogy egész nyíltan szemébe mondhassuk a vádat, hogy más célja nem volt a rendelettel, mint megaka­dályozni a kulturtörekvéseinket, meg kell engednie, hogy teljesítsük az óhaját. Mi szervezni akarjuk a színjátszást, az ország érdekében is, de a magunk érdekében is. Az országnak érdeke, hogy kisiklások ne tör­ténhessenek s a központilag kezelt előadási anyag egyszerűbb és hatékonyabb ellenőr­zés alatt állhatna, mint a szabadjára eresz­tett műkedvelői színészet, a rendszertelenül, ad hoc kiválasztott darabok szerte az or­szágban. A mi érdekünk viszont a kultúránk fejlesztése s erre is csak jó hatással lenne az emelkedettebb szellemű központi vezetés. Egyet szeretnék még csak leszögezni. Nem először mondjuk, talán unalmas is az örökös hangoztatása, de addig kell ismétel­getnünk, amíg elhiszik odafent is, hogy a magyarság a kulturkérdésékből mindig ki­zárta a politikumot s igy ettől a kulturális szervezkedéstől — ha lesz visszhangja az írásomnak s remélem, hogy lesz — ebből a szempontból sem kell félnie a kormánynak. Az eszme megvalósulásától csak egvet lehet kűrií'', megnyugvást:, békét, legalább4 ezen az egy téren, mert bizony az olyan igazság­talan rendelkezés, mint a tornaijai járási fő­nökség ismeretes intézkedése, csak jobban füti az elégedetlenségét, amire pedig éppen I elég ok van az ilyenek nélkül is. kei minden községből el kell juttatni .a kor­mányzóságihoz. A ruszin pártok képviselői raji értekezletet tartanak Prágában, amelyen Rozsypaí alkormányzó is részt vesz. A tár­gyalások célja az, hogy egységes jelölőlisták utján elkerüljék az erők szétforgácsolását. A prágai értekezlettől nem sokat várnak és úgy vélik, hogy itten csak véleménycseréről lehet szó. rek érkeznek Kiva és egész Turkesztáu vi­dékéről, ahol az elleníorradalmár csapatok­nak élére Gyunaid kán állt. A szovjetcsapa­tok visszavonulóban vannak Kivából, ahol Gyunaid kán csapatai elhatározott győzel­met arattak. A legutóbbi távirat szerint a harc még tovább tart a szovjetcsapatok és Gyunaid csapatai között, aki proklamációt intézett a lakossághoz, melyben kijelenti, hogy nem szándéka Kivát elszakítani Orosz­országtól, hanem egyedül a szovjetrezsimet akarja megcíönteni. Az igazságügyi sérelmek írta és a szövetkezett ellenzéki pártok kö­zös bizottsága elé terjesztette; Törköly József dr. Itt A sérelmek orvoslására az ellenzéki pár­toknak csak nagyon kevés eredményre veze­tő eszköze van. Az interpelláció nem ihásznál, a nemzetgyűlésen elmondott beszéd sem. Ál­talában az alapvető sérelmeken csak úgy le­het némileg segíteni, ha folytonos ostorozás alatt tartjuk a kormányt a fennálló jogsérel­mek miatt. Itt a sajtó, a parlamenti akció, a nemzetgyűlési beszédek, az interpellációk, gyűléseiken való tiltakozások, sőt a népszö­vetségnek alkalmas és törvényes utón való igénybevétele, azok az utak és eszközök, amelyek igénybeveendök. A szervezeti sérelmeknél a nyelvhaszná­lati jognak a 20 százalék mesterséges leszo­rítása utján való konfiskálása ellen a legfel­sőbb közigazgatási bírósághoz kell fordulni s mivel ez a bíróság a pozsonyi esetben konk­rét sérelmeket és konknrét érdeket kívánt, ott, ahol területváltoztatást terveznek a 20 százalék leszorítása végett, mielőtt a törvény valóra válnék, kérni kell valamely pártnak, vagy testületinek, vagy egyeseknek annak mellőzését az illetékes mi­nisztériumnál s az elutasító határozat ellen kell panasszal élni. Máskülönben itt is csak az o'ÁoibzaS, a sajtó, a .külföldvéleményének ki­hívása, esetleg a népszövetség lehet segítség. Az ügyvédi kamaráról szóló 167—1920. szánni antidemokratikus törvény megszünte­tése érdekében a nemzetgyűléshez kell az el­lenzéki pártoknak fordulni azzal a kérelem­mel, hogy forduljanak az alkotmánybíróság­hoz indítvánnyal e törvény megsemmisítése végett, miután e törvény az alkotmánnyal el­lenkezik. Meg kell teremteni az ügyvédszö­vetséget. vagy ha éppen úgy tetszik az ügy­védi szakszervezetei. Végtére is, ha lehet iparos munkások szakszervezete, miért ne le­hetne az ügyvédeknek szakszervezete. Az ügyvédeknek hivatásuk a jogvédelem, a ma­guk szabadságát védeni tehát eo ipso köteles­ségük. Az ügyvédek mindig elöl jártak a sza­badság védelmében s most szégyennel az ar­comon kell megállapítani, hogy akkor, amikor az ügyvédi szabadság veszendőben van, a magyar ügyvédek nem .teljesítik kari és nem­zeti kötelességüket! És én bátorságot veszek magamnak arra,' hogy megfujjam a riadót: Magyar ügyvéd ezt a bánásmódot, szabadság nélküli ügyvédség állapotát tovább nem tűr­heti, Ha a magyar és az ügyvéd nevet meg akarja tartani, minden magyar ügyvédnek össze kell fogni az ügyvédi szabadságért! Minden európai ügyvédi kamarát meg keli ke" resni, hogy emeljék fel nevüket az ügyvédi szabadság érdekében s mident meg kell tenni hogy az ügyvédi kamara a szabad ügyvéd­ségnek: tényleg szabad és független önkor­mányzati szerve legyen. Az eljárási sérelmek tekintetében az volna fontos, ha minden egyes esetben minden magyar ember, akinek valamely konkrét ügy­ben a kisebbségi jog valamelyes megsértésé­ben van passzív része, igénybe venné a meg­felelő jogorvoslatokat s azonfelül az esetet az ellenzéki központi irodának bejelentené, hogy minden egyes jogsérelem a nyilvánosság elé tegyen hozható. A sok jogorvoslat, illetve perorvoslat igénybevétele azoknak és az egyes eseteknek 100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, február 15-én: Zürichben 16.725 svájci frankot Budapesten 94 500.— magyar koronát Bécsben 205300.— osztrák koronát Berlinijén 12169 500 000 000*— német márkát léha mulatságot vár, de amely a színházát ma is még az élet iskolájának hiszi. minisztérium ilyen országos szervezkedés: engedélyézhe. Talál-kifogást ezrei IS, liógto Prága, február 15. A hivatalos lap szombati száma fogja közölni a belügyminisztériumnak február 16-iki kelettel ellátott 2604-pres„-24. számú rendeletét, amellyel a belügyminiszter a ruszinszkói XXÍIL képviselőválasztás!, illetőleg a XIIL szenátusi választókerületben ki­írja a parlamenti választásokat. A választás március 16-án lesz, ama választási név­jegyzékek alapján, amelyeket február 16-tól számított 14 napig, azaz február 29-ig, Ruszinszkó valamennyi községében föl fognak fektetni. Azok a pártol, amelyek jelölni akarnak akár a képviselőházba, akár a szenátusba, a választás előtt tizennégy nappal jelenthetik be meghatalraazoítukat annál a Politikai hivatalnál, amely felügyeletet gya­korol az illető község fölött, még pedig egy tagot és egy póttagot minden választási bizottságba, amelyet a község minden választási helyisége mellett szerveznek külön a képviselőválasztások és külön a szenátusi választások számára. ilyen későn megtörténni, mert az eredményű' M eiesz füris c§apateM veresüt tavánál Véres harcok az ellenforradalmi csapatok és a vörös csapatok közt a Távoli Keleten — A blagovescsenki ideiglenes kormány — Gyunaid kán proklamációja AWÍ — Sürgönyöm: ^irlap, Praii:u Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom