Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-15 / 38. (486.) szám

Péntek, február 15. — (Rablógyilkosság Budapest mellett) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A Budapest melletti Alberti-lrsa köz­ségben Bergl János marhakereskedő tegnap este negyven millió koronát vett magához és a vasúti állomásra indult, hogy a kábái vásárra utazzék. Ma hajnalban a vasúti ál­lomás ajtaja előtt Berglt holtan találták meg, feje néhány méternyire a testétől le­vágva hevert. Megállapították, hogy Bergl fejét támadói egy beretvával teljesen le­vágták. A gyilkosok a marhakereskedő pénztárcáját elrabolták. A nyomozás azon­nal megindult. — (Megakadályozott betörés.) Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Tegnap éjjel Ismeretlen tettesek behatoltak Jerabek Rezső keresztény-szociális városi tanácsos Ventur- utca 5 szám alatt lévő régiségkereskedésébe. Munkájukban azonban az éjjeli őrök meg­zavarták okét, mire elmenekültek. — (Harc a rendőrség és a munkásság között Stett'uiben.) Stettinből távirat ózzák: A „Vulkán" hajógyár munkásainak egy tünte­tő csoportja összeütközött a rendőrséggel. Mindkét részről lövöldözlek. Egy ember meg­halt hét súlyosan megsebesült. — (Keresztényszociális Interpellációk a kassai városi tanács előtt.) Kassai tudósí­tónk jelenti telefonon: Kassa város tanácsa tegnap ülést tartott. Először a prágai Ko- menszky-egyesületnek a városhoz intézett ama kérelmét tárgyalták, hogy támogassa az egyesületet abban a törekvésében, hogy a külföldi cseh iskolákat segélyezze. A kér­vény hangja olyan durva volt és úgy emlé­kezett meg a „barbár" Magyarországról, hogy általános megbotránkozást keltett. A városi tanács a Komenszky-egyesüleí kéré­sét egyhangúan elutasította. Ezután elutasí­tották a rendőrigazgatóságnak azt a kéré­sét, hogy a város szolgálatában álló altisz­tek és szolgák ruházatát változtassák meg. A tárgysorozat kimerülése után Schuszter János keresztényszociális tanácstag inter­pellációt terjesztett elő az illetőségi kérdés­ben. Köztudomású — mondja az interpellá­ció —, hogy Kassán ezren és ezren vannak Illetőségük elismerése nélkül, mert egy mi­niszteri rendelet attól tette függővé az ille­tőség elismerését, hogy valaki 1910 előtt négy esztendővel fizetett-e községi adót vagy sem. Mivel ezek között vannak sokan olyanok is, akik 1910 előtt legalább négy esztendőn át házbérfillért fizettek, '■kéri, hogy ezeket mindaddig, amig a közigazga­tási bíróság nem dönt arról, vájjon a ház- oérfillér a község terheihez való hozzá járu- ást jelent-e vagy sem, ne zaklassák. A vá­mosi főjegyző nyomban válaszolt az inter- >ellációra és Ígéretet tett, hogy az interpel- ációban foglaltaknak eleget fog tenni. Ez­után ugyancsak Schuszter azoknak a városi lyugdijasoknak az ügyében interpellált kik nég az uj államalakulás előtt Magyaror­szágba költözködtek és akiknek a nyugdiját nőst egy miniszteri rendelet alapján beszün­tették. A polgármester azt válaszolta, hogy ízeknek a nyugdíjasoknak ki fogják utalni a jyugdiját csakhogy ezt egyenként kérel­mezniük kell a jegyzői hivatalnál. Végül Schuszter a Hunyadi-utcai iskola ügyében egy hónappal ezelőtt beadott és azóta vá­lasz nélkül maradt interpellációja ügyét tet­te szóvá. A polgármester megígérte, hogy rövidesen válaszolni fog. A városi tanács ma délután újból összeül. A tárgysorozaton a költségvetés megállapítása szerepel. SZÍNHÁZ fe® ZENE Vajda Ernő a Háremről ' Budapest, február 14. A Renaissance-Szinház a közeli jövőben fogja bemutatni Vajda Ernő „Hárem" clmii vígjátékét. A Hárem születésének körülményeiről igen érde­kes és nem mindennapi esetet mondott el Vájd* Ernő: — Evekkel ezelőtt Becsben tartózkodtam és amikor egyik este a Kárthner-Strassen sétáltam, észrevettem egy csodaszép elegáns hölgyet, aki után mindenki megfordult. A hölgy magas, karcsú, feltűnően elegáns nő volt, ruhája a legfrissebb pá­risi divat szerint készült, csak az arcát nem lehe­tett látni, nagyon ízlésesen, ügyesen hullott arca elé az áthatolhatatlan ezüstfátyol. Mellette egy idősebb nő haladt, aki amolyan társalkodónőfé’e lehetett. Kiváncsi voltam, hogy ki ez a nő és utána mentem. A Bristol-száfóban lakott és sikerült megtudnom, hogy az elegáns hölgy egy egyipto­mi bey felesége. Megtudtam, hogy a bev ropoant szigorú, nem engedi fátyol nélkül járni a felesé­gét és én hiába jártam a Bristol étterméhe két­szer, háromszor, négyszer, hogy találkozzam vele. nem sikerült, mert még ebédjét is a szobá­jába vitték, oda sem tehette be lábát a pincér, hanem a társafkodóno szolgált fel. Egyszer aztán megmutatták nekem a beyt is. Kövér, alacsony, harcsabajuszu férfi volt. Nem értem rá sokáig gondo’kocini, mert a következő pillanatban ott ál­lott előttem a kövér bey: — ön bátor volt érdeklődni a portásnál a fe­leségem iránt, hajlandó-e elárulni, hogy mi célja volt ezzel? — Magyar író vagyok és azt hiszem, hogy ebből az érdeklődésből — vigiáték lesz... — Yoy shall to die!... ön akkor meg fog halni! — felelte kurtán a bey, sarkon fordult és — a Hárem-et most próbáljuk a Retia’ssance-Szin- házban. (*) Harry Piel Budapesten. Budapestről jelen­tik:: Harry Piel berlini filmszínész Svájcban fel­vételezik. A film befejezése után március ele’én Budapestre jön, hol filmszkeccs keretében bemu­tatkozik a ■budapesti moziközönségnek. (*) Bakonyi Károly nagybeteg. Budapestről jelentik: A magyar színpadi irók egyik legnép­szerűbbje, Bakonyi Károly, a „János vitéz" és sok más nagysikerű operett szövegírója, váratla­nul súlyosan megbetegedett. (*) Köves! Albert betegsége. Budapestről je­lentik: A magyar színmű vészeinek egyik régi és érdemes egyénisége, Kövesi Albert író és színház­igazgató, aki mint iró legnagyobb sikeréi a ,.Szu- lamit" szövegkönyvével aratta, váratlanul agy­vérzést kapott, úgy hogy sürgős operációt kel­lett rajta végrehajtani. Állapota azóta változatla­nul súlyos. O Góíbék Parisba utaznak. Budápestről je­lentik: Az elmúlt nyáron Göthék lemondtak sza­badságukról és két héten át játszottak a Vígszín­házban szabadságuk ideje alatt A két hetet most kapták meg a Vígszínház igazgatóságától, miután a következő két újdonságban, a „R. U. R.“-ban és a „Fogadósné‘‘-ban nem játszanak. A Góth-pár pénteken kétheti tartózkodásra Párisba utazik és ott megnézik a később Budapesten is szinrekerülő francia újdonságokat. (*) A Kék postakocsi Kassán. Kassai tudósi- tónk jelenti telefonon: A Kassai Nemzeti Színház pénteken este mutatja be a Budapesten nagy $: kert aratott „Kék postakocsi" operettet. Az új­donságot szombaton és vasárnap is megismétlik. (*) Bachus-éj. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A Városi Színház ma este mu­tatja be Granichstádten Brúnó bécsi zeneszerző „Bachus-éj“ clmii operettjét, amely Néró császár korából veszi témáját. A mai főpróbáról a lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a darabnak igen nagy sikere lesz. Partitúrája a legigazibb és leg­mélyebb érzésekkel van tele s az áradozóbb és líraibb részék dominálnak benne. A szerző ^arab­ját nagy kórusokra és finálékra építette föl. A meleg csengésű melódiák és az igazán nagyérté- kü áriák tették lehetővé azt, hogy a Néró csá­szár idejében lejátszódó operett a színpadon nem hat groteszkül, hanem olyan benyomást gya­korol a hallgatóra, mint egy széles skálájú opera. A Városi Színház igazgatósága is tisztában volt ezzel, amikor az operett férfifőszerepének elját­szásával Környei Bélát, az Operaliáz ünnepelt höstenorjáf; kérte föl, aki Néró szerepében egye­nesen bámulatosat produkált. Nemcsak gyönyörű hangja zengett tisztán és csengőén, hiszen ezt már megszoktuk tőle, hanem játékának kifejező erejével és művészi gazdagságával lepett meg minket. A Néró szerelmesét alakító női fősze­repben Lábass Juci, ez az izig-vérig opereítmü- vésznő aratott emlékezetes sikert. Nemcsak játé­ka és táncai ragadták magukkal a közönséget, ha­nem kellemes meglepetést keltett igazán szépen és tisztán csillogó hangja. A Faragó Géza által elkészített jelmezei is nagy hatást keltettek. Tisza Karola képviseli a pajzánságot és a jókedvet eb­ben a darabban. Minden újabb szerepe után öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy jókedvű játéka csupa ritmus s hogy az operettnek egyik legiöbbeíigérő csillaga. Méltó partnere volt a modern kalmár ősét, MetaJlust alakitó Sziklai József, akire ke­vés minden dicsérője’ző. A szereplők közül még Hajdú Ella tönt föl, aki valóságos táncv'rtuőz- nak mutatkozott. A pompás rendezés DMnoky Viktornak az érdeme. Az összes előjelekből két­ségtelen, hogy a Bachus-éj lesz a Városi Színház legnagyobb szezonsikere. A magyar termelési hitelkér­dést külföldi tőkék bekapcso­lásával akarják megoldani Nagy mezőgazdasági hitelműveletet készítenek elő Svájcban Budapest, február 14. (Saját tudósítónktól.) Néíhány hét múlva meg­kezdődik a mezőgazdaság termelési szaka, amely nagyrészt teljesen készületlenül találja a közép- és kisblrtokokat. Viszont az Ipar és kereskedelem is olyan gazdasági krízis előtt áll a hitelek nél­külözése miatt, amilyenre eset nem mutatkozott még a háború óta. * A kormány a legnagyobb erőfeszítéssel igyek­szik a válság megoldására és az ezzel kapcsolatos készülődésekről jólinformált körökben a követke­zőket mondották munkatársunknak: — A mezőgazdasági hite! ma a legsürgősebb hitelproblémája Magyarországnak. Különösen, ha számításba esik a kormány mezőgazdasági több­termelést forszírozó törekvése, amely szerint a többszázezer hold területre terjedő szikesek és láposok ieljavitása és a termelésnek szolgálatába állítása is programba van véve. Mindehhez azon­ban akkora invesztíció szükséges, amekkora hitelt még egy esetleges meg nem engedett bankjegy­infláció utján sem tudnánk előteremteni. — Ezért fogadta szívesen a kormány azt a tervet, hogy külföldi mezőgazdasági hitelt kell be­engedni az országba, amely terv már a megvaló­suláshoz is közel áll. Néhány fővárosi mezőgaz­dasági pénzintézet egy nagy svájci tőkecsoporttal a Holding Campagrrie-vel folytat tárgyalásokat azzal a céllal, hogy az a pénzcsoport vállaljon nagyobbszabásu anyagi érdekeltséget valamelyik magyar hitelintézetnél és ezúton kapcsolódjék bele a mezőgazdasági hitelakcióba. E svájci csopor­ton kívül értesítést kapott a kormány a Rómában- nemsokára megalakuló internacionális mezőgaz­dasági bank amerikai alapítóitól arról, hogy a bank a középeurópai gazdasági termelés hitelszol­gáltatására készül, tehát a magyar hiteléletben is kíván szerepet. — Az a felfogás alakult ki különben, hogy a kormány a külföldi kö'csönből nem honorálja, csak részben a mezőgazdasági hiteligényeket, hanem a felkínált külföldi lehetőségeket akceptálja. Ezzel felszabadul a Jegyintézet hitelterhe, amit a mező­gazdaság okozott elsősorban és igy a felszabadult respektábiüs tételekkel az ipari hitelt fogja táp­lálni. Különösen most, hogy újabban a magyar ipar és vele kapcsolatban a kereskedelem Török­ország és Oroszország felé keres felvevő piacok (r. o.) — A sz’ovenszkól cukorrépaárak. Po­zsonyit jelentések szerint tegnap folytatták a cukor rópaárakra vonatkozó tárgyalásokat. A cukor répatermelők nevében Baneczky nem­zetgyűlési képviselő mé ermázsárikint 20 ko- koronát követelt mint fix ára* a mennyiség első fele után, a második fél mennyiség utam pedig váltakozó árakat, még pedig a nyers­cukor 320 koronás ára mellett 8 százalékot 320 koronán felül 8.5 százalékot aussigi pari­tásban. A cukorgyárak ezeket a követelése­ket visszautasították és emiatt a tárgyalá­sok megszakadtak. Három fcftcie félüold — A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye..-— Irta: Csermely Gyula (36) — Én kriptában fekszem; lelkem az iramhoz szállt és ami itt maradit belőlem: a estem, az érzéketlen és hideg, mint a halot- é... nos, leszáll-e mellém a kriptába vagy lem száll-e le, Cusani Camillo? Lejön-e velem a kriptába?! Borzalmas [érdes, de az észvesztő szellem olyan erő, iiTiely a halált is legyőzni reméli. Életre tá- nasatja a halottat, mint a déli szél a jégpán- :él alatt a földet. És ha kárba vész is a nap- rugár és csak nem t'erenj virágot a megfa­gyott rög: a vágyakozó szerelem inkább ha- oifat csókol, de nem mond le. — Megkérem a kezét, mert szeretem — elelte Cusani. — Az elkárhozottia vagyok, >aola; elfelejtem, hogy férfi vagyok s hogy pagabecsűlés és önérzet is van a világon; ingem csak a szerelem kormányoz és meg­érem a kezét, Paola. Három hónappal később férj és feleség roltak és ideiglenesen visszaköltöztek Bécs­ié. majd, hogy Cusani ezredes és Veterani áborok vezérkari főnöke lett, Lúgosra mén­ek lakni, mely Veterani tábornok székhelye ■olt. A Hannstein-ház tágas nagy curi.a volt s Paola, most már Cusaniné asszony, ra- ^iszkodott hozzá, hogy ott lakjanak. Van-c egyoldalú boldogság, már mint a ázasságban van-e egyoldalú boldogság? fiikor csak az egyik fél szereti a másikat, de másik fél érzéketlen hideg kő marad? Azt hiszem, az egyéntől függ, ha csak az adott csókkal is beéri és ha ez az adott csók is jég-ajkakat érint. Vannak, akik viszont­szeretem nélkül — noka az övék az imádott nő birtoka — boldogtalanabbak az utszéli koldusnál is... és vannak, akik üdvözölnek még akkor is, ha márványt ölelnek maguk­hoz, nem élő nőt. Conte Cusani Camillo ez utóbbiak osz­tályába tartozott. Paola olyan csodálatos szépség volt s ő annyira rabja volt ennek a szépségnek, hogy mikor-mellette ült és láng- ragyuitan magához ölelte, mámorában nem is érezte annak közönyét. Igazsága lett a mantovai jóslatnak. Az élete csakugyan olyan szép lett, mint' a nap­sütötte folyóvíz tükre, amin lepkeszárnyak és virágszirmok sodródnak. Paola volt az élete napja és minden csókja egy-egy virág, egy-egy lepkeszámy volt... és mit tudja a gyönyörtől csillogva hullámzó folyóvíz, hogy jókedvvel süt-e a nap avagy közönnyel? Paola csak engedelmesen törte az ölelése­ket, a csókokat, a férje minden szerelmi ön­zését —- Ez a büntetésein — tűnődött magá­ban. — Amíg Hannsteinné voltam és Eugén Ölelt, csókolLJn Cusani Camillora gondoltam, most Cusaniné vagyok és Camillo ölel, csó­kol: Hannsteiné a szivem minden érzése. — És most boldogtalan vagyok és két férfi ennek az oka! Így múlt el hónapra hónap, igy múlt el több, mint két esztendő. Néhanapján Paola ugyan remélte, hogy a kriptából virágágy, a jeget lehelő halottból ujdonszüíf melegvérű asszony lesz... de csak nem tudott valóra válni a reménye. — Ha gyűlölni bírtam vol­na, — gondolta magában — akkor jobban járt volna Camillo, mert sohasem lettem volna az övé. De mert közönyössé vált előttem, azt gondoltam: ejh, egyre megy, akárki. Hát igy múlt el két esztendő is, a har­madik azután meghozta az uj háborút a tö­rökkel és ennek a felszabadító szent háború­nak színhelye a Délvidék, de leginkább Lúgos város környéke lett. Hangos lett a harci kedv­től a magyar nép; itt az idő, verjük ki a bi­torlót, aki bitorolja Árpádtól és £zent István­tól öröklött földünket... verjük ki, pusztít­suk ki... fegyverre! ...Akkor második Musztafa volt a tö­rökök hatalmas szultánja; úgy is hitták: a rózsakedvelő padisah. De a rózsák, miket a padi'sah kedvelt, szép asszonyok, leányok voltak, nem a budai szent Gül Baba rózsái. XVII. És Muzio Santi utolsó jóslata is bevált. A mantovai jóslat utolsó része is igaz lett. Cusani halála olyan szép lett, mim a vihar- dulta vad tengeren a csillagé; halála olyan szép lett mint egy hitvalló vértanú halála, de halála után a nevéhez egy valótlanság is ta­padt, ahogy ő mondta. Hogy a felszabadító szent háború kitört, Cusani Camillo testestül-lelkestül katona lett. Nem kellett, hogy magára hagyja az asszonyt, mert Veterani főhadiszállása Lúgos volt, mégis hetek is elmúltak anélkül, hogy csak egy csók végett is közeledett volna az asz- szonyhoz. Vagy a csapatoknál töltötte el az idejét, amik a Temesre támaszkodva, a lugast lapályon gyűltek táborba, vágy otthon a tér­képei fölé görnyedt és terveken törte a fejét És nemcsak testestül-lelkestül, de a szi­vével is katona lett Cusani. A magyar kato­nán keresztül megszerette Magyarországot és hős népét és magyarul is megtanult, úgy, hogy az utolsó közvitézzel is elbeszélgethe­tett. Buzdította őket, mikor soraik között járt: — Felszabadítjuk hazánkat, ugy-e? Nem tűr­jük tovább, hogy itt idegen bitorló legyen az ur. Hősök lesztek mindannyian, mint Zrínyi volt... és ha csatára kerül a sor, csak en­gem nézzetek, vitézek. Előttetek fogok járni és kivont kardom is majd azt mondja, amit élőszóval most a szájam mond: — szabad hazát a magyarnak! Egyszer, mikor a városból egy szom­szédos faluba lovagolt, ahol huszárság és tü­zérség tanyázott, az országúton, mely da­gasztó sár volt, nagy káromkodás vonta ma­gára a figyelmét!. Egy hatalmas társzekér ra­gadt belé a degeszbe, a szekérhez egy fu­varos tartozott, ez káromkodott úgy, mint tíz pogány. — No, az Atyauristen is náthás volt, ami­kor ideitette az országba ezt a vármegyét. Azért olyan latyakos az ebadta, fűtené alatta a poklot a Belzebub. Legalább felszáradnának kissé az utjai.,. No, mi lesz már, ti zablesö girhesek? itt éjjelezünk? Már alkonyodik... ütök! Cusani odalovagolt az emberhez. Ez ma­gyarul káromkodott, hát magyarul beszélt hozzá. — Adjon Isten jó estét, atyafi. Veszdó­ságé van, látom, no, de segítünk rajta jó szív­vel. Azzal intett a két huszárnak, aki kísérte és előfogatért hajszolta őket. A megrekedt fuvaros most Mlemtudóan megemelte fövegét. (Folyt, kövjj 3 ► J V Menyasszonyi kelengyék áruháza t J \ Saját készítménye finom férfi t J \ és női fehérnemű, asztal- t J \ térítők és mindennemű ienáru £ 4 \ * 5 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ 3 V—^ £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom