Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-15 / 38. (486.) szám
Soviniszta állambolcseség (fi.) Prága, február 14. A 'törvényeik ás rendeletelk gyűjteményének február 12-tki számában jelent meg a kormánynak 1924 január 21-én 26. szám 'alatt Mt reodeléte, a megyei képviselőtestületek, a megyei bizottságok és a járási bizottságok tárgyalási rendjérőil, valamint e közigazgatási testületek nyelvhasználati jogáról szóló 27. számú rendelet. E rendeletek kibocsátása előtt hiányzottak a megyei bizottságok ösz- szehi vásárnak gyakorlati előfeltételei és ezért most már talán remélhetjük, hogy a megyei képviseletek összehívására vonatkozó rendelet a legközelebbi napokban meg fog jefen- ni, mert egészen türfietetliein állapot, hogy ötödfél hónappal a megyei választások lezajlása után sem valósult meg a megyei é.s járási önkormányzat. Az említett rendel etek közül elvi szempontból különösen a nyelvi rendelet bir nagy jelentőséggel. E rendelet eltérő elvi-, alapon szabályozza a megyei bizottságok nyelvhasználatát, mint amilyen alapom rendezi a kisebbségi nyelvek használatát a járási bizottságokban. A megyei képviselőtestületekben ugyanis a kisebbségi nyelveken akkor lehet előterjesztéseket, indítványokat, kérdéseket és panaszokat tenni, ha vagy 1. a nyelvtöfvény 2. szakaszában meghatározott föltételek fönnforognák (olyan járás ügye kérői szóba, amelyben legalább busz százallk az. ugyanahhoz a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok száma);' vagy 2. az illető megyében legalább busz százalék olyan állampolgár lakik, aki ugyanahhoz a nemzeti kisebbséghez tartozik. A magyar nyelv használatának joga tehát a magyar megyei bizottságok tagjait föltétlenül megilleti minden megyében, amelyben a magyarság az összlakosság busz százalékát kiteszi; iigy megilleti a pozsonyi rcagyimegyébep, ahol 30.67 százalék magyart számoltak össze a legutolsó népszámlálás alkalmával, azután a zólyomi nagymegyében, ahol 26.80 százalékot és a nyitrai nagymegyében, ahol 30.71 százalék magyart állapított meg az 1921. évi népszámlálás, ellenben nem föltétlenül illeti meg a magyarság képviseőit e jog a túró esz entirn ártom és a liptószenfcmiklósi nagymegyékben, ahol a magyarság arányszáma nem ütötte meg a húsz százalékot. (A kassai nagymegye nemzetiségi statisztikai adatai nincsenek a kezünkben.) A sztovenszíkói németek megye- bizottsági tagjait ellenben egyetlen egy nagy-megyében sem fogja megilletni a jog, hogy saját nyelvükön szólalhassanak föl föltétlenül, mert a legutolsó népszámlálás adatai szerint egyik nagymegyében sem érték el a busz százalékot. Ezenkívül a magyarság vagy németség képviselőit még azokban az ügyekben is meg fogja illetni a magyar nyelv használatának a joga, amelyeknek elintézése azon az alapon tartozik a megyei képviselethez, mert hatásköre kiterjed az illető járásra. Példán megvilágítva: Ha egy olyan járás ügyei kerülnek szóba, amelyben a magyarság száma húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, megyei képviselőtestületi tagjainkat még akkor is megilleti a magyar nyelven való felszólalás, interpellálás stb. joga, ha az illető megyében, tehát például a turócszemt- mártoni és a üptószentmiiklósi nagy-megyében az előbb elmondottak szerint néni beszélhetnének magyarul. A járási bizottságok nyelvhasználatára nézve különbséget kell tennünk a járások négy kategóriája között: 1. Azokban a járásokban, amelyekben a nemzeti kisebbség száma nem éri el a húsz százalékot, járási képviselőinknek nem fog jogában állni magyarul beszélni 2. Azokban a járásokban, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok száma felülhaladja a húsz százalékot, de n m éri el az ötven százalékot, a magyar vagy német járási bizottsági tagok anyanyelvűk ön tehetnek előtérj e sz tós eket, indítványokat, jelentéseket, kérdéseiket és panaszokat. 3. Azokban a járásokban, amelyekben a nemzeti kisebbségek száma ötven és nyolcvan százalék között mozog, a cseh vagy szlovák nyelven beadott jelentéseiket, indítványokat, kérdéseket és panaszokat a nemzeti kisebbség nyelvére is le kel fordítani és ez a fordítás szintén alapja a tárgyalásnak, mig a kisebbség nyelvén benyújtott előterjesztések szintén alapjai a tanácskozásoknak és a kisebbségi nyelven is bekerülnek a jegyzőkönyvbe. 4. Azokban a járásokban, melyekben a lakosság nyolcvan százalékát is meghaladó kisebbség lakik, a járási bizottság — föltételezve a zsupán hozzájárulását (!?) — elhatározhatja^ hogy a kisebbség nyelvén benyújtott előterjesztéseket nem kell asz állam nyelvére lefordítani, kivéve, ha a bizottságnak valamelyik tagja vagy a bizottság elnöke (járási főnök vagy annak helyettese) szükségesnek tartja a fordítást. Amikor a rendeletet elolvastuk, az első benyomásunk az volt, hogy a kormány ezzel is port akar hinteni a külföld szemébe. A nyelvtörvém’’ számos olyan intézkedését, amely a kisebbségekre nézve kedvező volt, mind a mai napig sem hajtották végre, amiért — sajnos — attól kell tartanunk, hogy a most kiadott rendelet egynémely liberálisnak látszó intézkedését sem fogják a gyakorlatban végrehajtani. Erre a bizalmatlanságra a kormány szoktatott rá ben- SüákeV amely az elmúlt esz-teiidckben m*M& honosította azt a gyakorlatot, hogy közegei következetesen fittyet hánynak a törvények Prága február 14. .A szenátus ima tartotta, meg el nők választó ülését, amelyet politikai körökben nagy érdeklő eléssel vártaik. Miután Soukuip aM- nök hosszabb beszédben elpatren falta Wilsont és a szenátorok állva végighallgatták a beszédét (a német polgáriak ezalatt távolmaradtak az ülésteremből), a Kamara megejtette a.z elnökválasztást. 130 leadott szavazat közül 80 szavazatot Donát Vencel agrárius szenátor kapott, úgy hogy ö lelt a szenátus uj elnöke. A cseh agráriusok a választásnak ezt az eredményét nagy tetszéssel fogadták, míg a többi koalíciós párt nem vett részt Do- nát ünneplésében. Valamennyi ellenzék! párt fehér lappal Szavazott. A szenátus uj elnöke, miután a szokásos fogadalmat Soukup kezébe letette és áíBudapest, február 14. (Budapesti szerkesztőségünk teiefonje- lentése.) A bécsi Arbeiterzeitung jelenti Londonból: Macdonald miniszter elnök tegnap kihaliga ásón fogadta PeiiJI Gyulát és Garami Ernőt. Peidl ismertette Macdonald előtt a magyarországi viszonyokat, a Clarke-féle egyezményt. A tanácskozáson jelen volt Wedgewood ezredes, miniszter is. Hír szerint Macdonald megifeérte Peidlnek, hogy a munkáskormány és a munkáspárt állandó érintkezést fog íöntartani a magyar szociáldemokrata párttal. Peidl és Garami állítólag meglátogatták a Londonban élő Károlyi Mihályt is. Az Esb Kurír értesülései szerint Peidl még néhány napig marad Londonba. Peyer Károly február 24-én Londonba érke- zjk. ... és rendeletek papirosán megirt elveknek. Ámbár a rendelet a nyelvtörvény által megszabott kereteket tiszteletben tartja, be kell vallanunk, hogy nem elégíti ki valamennyi kívánságunkat. A legnagyobb mértékben helytelenítenünk kell ugyanis a rendeletnek azt a tendenciáját, hogy például a régi Gö- mörmegye keleti járásaiban tömegesen lakó magyarság megyei képviselőit megfosztja attól a joguktól, hogy minden körülmények között magyarul beszélhessenek a liptő- szentmiklósi vibor ülésein. Ami pedig a járási bizottságok nyelvhasználatát illeti, a rendelet bizonyos haladást ugyan jelent a nyelvtörvénnyel szemben, mindazonáltal kétségtelen az a tendenciája, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvét háttérbe szorítsa. Mi értelme van annak, hogy olyan járásokban, amelyekben egy nemzeti kisebbség abszolút többségét alkotja a járás lakosságának, a járási főnök mindig cseh vagy szlovák nyelven tegye meg az előterjesztéseit? Mi értelme van annak, hogy még azokban a járásokban is, ahol a kisebbség arányszáma meghaladja a nyolcvan százalékot, vagyis amelyekben majdnem kizárólag egy nemzeti kisebbség lakik, a zsupánnak soha be nem következő hozzájárulásától függ a nyelvi engedmények egynémelyikének megadása? Ezekre a kérdésekre csak a csehszlovák sovinizmus állambölcsei tudnának feleletet adni, azok az urak, akik kicsisége- : Ven tíjcargalnak és nem tudnak fölemelkedni 1 egy nagyszabású, okos és liberális nemzeti- 1 ségi politika magaslatára. vefe az einöklést, megemlékezett Prések működéséről és azt az ígéretet tette, hogy pártatlanul fogja teljesíteni kötelességét. Az elnök beszédéihez May r-H art ing némtet ke rés zténysz oc i altisa szenátor a német munkaközösség. Heller a német szociáldemo- krata-páxt nevében alkart nyilatkozatot föl- oivtaisni és abban szóvátenmi a szestzbotráinyt, de az elnök a kluMnöki értekezlet határozatához képest nem engedte őket szólásra. Erre a németek padsorában nagyy vihar tört ki, számtalan közbeszólás hangzott el. amelyek a sze-szbotrányra és Prasek szereplésére céloztak. A zaj 1 csendesedé se után Lukas szenátornak javaslatát vették elő, amely az elmegyógyintézetekbe való fölvételiről szólt. Az ülés tart. A Prager Presse jelenti Londonból: Peidl és Garami szocialista vezérek londoni tartózkodásának az a célja, hogy meggyőzzék az angol kormányt annak a szükséges- bégéről, hogy a magyar kölcsön jóváhagyását bizonyos feltételekhez kösse. Pillanatnyilag a helyzet a következő: Peidl feltételként azt követeli, hogy fogadják el azokat a föltételeket, amelyekben Sir George Clarké és a magyar kormány annak idején tnegáll- podt’ak. Ezek között a legfontosabb, hogy Magyarországon népszavazást ejtsenek meg az általános egyenlő és titkos választójog alapján az államforma kérdéséről. Peidl ezenkívül kedvező pénzügyi és szigorú politikai feltételeket kér a kölcsön ügyében, A Peidlhez közelálló angol szocialista körök értesülése szerint az angol kormány rokonszenvesen foglal állást a javaslatokkal szemben, azonban tekintettel nemzetközi kötelezettségeinek bizonytalan voltára nincs abban a helyzetben, hogy a követelt föltételeket fölvegye a kölcsönről szóló egyezménybe. Peidl memoranduma Macdonaldhoz A bécsi Neue Freie Presse arról értesül, hogy Peidl Gyula és Garami Ernő Londonban Macdonaldnak egy memorandumot nyújtott át a magyarországi állapotokról és munkásviszonyokról. A memorandum objektív és minden esetleges intervenciót kizár, de ennek ellenére lehetséges, hogy az angol kormány barátságos lépéseket fog tenni a magyar kormánynál. A belföldi kölcsön Az Újság arról értesül, hogy a kormány a belföldi kölcsön összegét eredetileg 350 milliárd papirkoronában állapította meg. A számítás 0.017-es koronaárfolyamon történt, mivel azonban időközben a korona árfolyama visszaesett, pénzügyi körökben számolnak azzal, hogy a 350 milliárd koronás kölcsönt 5—600 milliárd papirkoronája kell fölemelni. Határozott álláspont még nincs. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a földbirtokreformuovella részletes vitáját. jVL’ két szakaszt fogadtak el. Pénzügyi ellenőrt kap Budapest Tersánsziky Károly, Budapest kormány- biztosa azzal a kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy melléje pénzügyi szakértőt ellenőrzést gyakorolna. A belügyminiszter a kormány biztos kwáos'ágát teljesíteni fogja és már a jövő hét folyamán kinevezik a főváros pénzügyi ellenőrét. A szeparáció likvidálásának kérdése Páris, február 14. A francia lapok, a Figaróval az élükön, a pirmasensi eseményekben a német lapok állandó izgatásának, továbbá bizonyos angol lapoknak a.z autonóm ista mozgalom ellen vezényelt támadásának logikus következményét látják. Valamennyi lap annak a szükségességét hangsúlyozza, hogy a szövetségeseknek energikus akciót kellene kezdeni a rendnek helyreállítására és biztosítására. A szövetségeseknek a Petit Journal szerint az a feladata, hogy a szeparatizmus békés likvidálására akcióba fogjanak. Biztosítani kellene a barátságos, de terrorizált lakosságnak szabadságát ahhoz, hogy akaratát kifejezésre juttathassa anélkül, hogy a német kormány megtorlásaitól kellene félnie. Poincaré be akarja fejezni a pénzügyi reformokat Paris, február 14. Az Echo de Paris közlése szerint Poincaré a kamarában valószínűen azt fogja kérni, hogy a pénzügyi javaslatot a következő hét végéig intézzék el. Ebben a javaslatban lenne a húsz százalékos adópótlékról szóló javaslat is benne foglalva, azonban nincs kizárva, hogy a pénzügyi tervezet egynéhány pontját változtatni fogják. A lap szerint a tervezetet 80—100 szótöbbséggel el fogják fogadni. 160 csch-szl. koronáért fizettek ma, február 14-én; Zürichben 16.705 svájci frankot Budapesten 94 300.— magyar koronát Bécsben 205700.— osztrák koronát Berlinben 12169500000000*— német márkát nevezzen ki, aki a főváros pénzügyei fölött Peidl londoni kudarca Az angol kormány nem teljesíti Peidl kívánságait — A belföldi kölcsön 500—600 milliárd lesz .fS* ]y III. évfolyam 38. (486.) szám W 1:prága, péntek, 1924 február 15 vUurjfTMxjgJtJr%M/X£7 s“Ss 313^ ftfüT — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr* politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Megválasztották i szenátus m dühe! Donát agrárius szenátor lett az uj elnök — Az ellenzéket az elnök nem engedi szóhoz jutni
