Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-01 / 27. (475.) szám

Péntek, február I. KftZfiAZtASli Dél-Szlovenszkó ipara ii. Rimaszombat, janiuár 31. Fontos é$ nagyhorderejű volna az iparra nézve a hadlkölcsönöknek végleges méltá­nyos rendezése. Az ipar nem rende.kezik ma oly pénzzel, amelyet kikapcsolhat üze­méből, hogy régi alapon rendezze a had köl­csönök ügyét. Egyetlen megoldás volna itt célravezető: a meglevő hadikölcsönöknek uj államkölcsön re való becserélése, amellyel azután minden közteher névérték szerint el­számolható lenne. A legfontosabb, úgyszólván döntő kér­dés az adók rendezése. Ha az ipar tényle­ges fe'herviselöfképességét revidiálják és minden adót a tényleges teherbírás arányá­ban állítanak meg, beleértve a vagyon- dézsmát is, megnyugvással vehet nők az ily intézkedési Hogy ez megtörténhessék, szük­séges, hogy minden pénziigy'gazgatcság te­rületén az illetékes kereskedelmi és iparka­mara, a gyárszövetség egy-egy szfkdcle- gáltja és az érdekeltek praktikus szakembe­re a pénzügyi hatósággal egyetértőén vizs­gálják felül az egyes pimaszokat, sőt az ösz- szes kivetéseket! 1921-től kezdődően. A mai kivetések létérdekében támadják meg az ipart, meghalásra kényszerítik azt és zül­lésbe kergetik még azokat a keveseket is, ük:k a végsőkig való kitartást tekintik gaz­dasági politikájuk sarkkövének. A. konzervgyárak különleges sérelmei Itt minden áll az. ami az általánosságban is baja az iparnak. Speciális bajok ezenkívül, hogy mig a belföldön elég élénk kereslet van tömegcikkekben, a jobb, hasznothajtóbb cik­kek kereslete a pénztelenség miatt! egész minimális, exportálni pedig ezeket a jobb készleteket a környező államok védővámjai miatt nem lehet. Baj, hogy egyes bevitelre szoruló okvetlen szükséges gyümölcsöknek, mint' például kajszinbaraek, meggy, ringló kilónként két cseh korona a vámja és ezt romlott gyümölcsökért is meg kell fizetni a fuvarlevél súlya szerint, úgy hogy lehetet­lenné válik az exportálás. Baj az, hogy az Olaszországból importált igen keresett Céd­rus-gyümölcs és narancshéjak vámolásánál komplikált eljárás van, mely bénítóan hat. A régen likvidált cukorközpont visszamenően követel a konzervipartól olyan cukor fel­árakat, melyeket az olcsóbb, maximális ár­ban eladott árunál nem tudott bekalkulálni s a kincstár ezeket a felárakat telekkönyvi be­kebelezésekkel biztosítsa. Jóllehet voltak esetek, amidőn a cukor ára lement és akikor nem jelentkezett senki, hogy a magasabb ár­különbözetet nekünk visszatéríti. Ha a k:ncs- íár itt ismét merev álláspontra helyezkedik, lehetetlenné teszi a konzervipar talpraálli- tását, mert ezeket az indokolatlan igazságta­lan felárakat senki megfizetni nem bírja. Szlovenszkón kimondott konzervgyár üzem­Hárem lelteié félhold — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (27) — Dehogy. Otthon voltam és megint itt vagyok, — felelte Hannstein. — Feleségem, hála Istennek, jobban van. Hát az altábor­nagy ur mit csinál? — Múló rosszullét volt csak, most al­szik. Parancsolsz valamit, Hannstein? Mert ok nélkül csak nem strázsáltál itt a ház előtt. — Semrniesetre sem ok nélkül. Beszélni szeretnék veled. Elkísérhetsz egy darabon, Kamerád? — Akár a kapudig is, ha úgy tetszik. ‘^Rendelkezésedre vagyok ... parancsolj. — A poklok napja volt ez a mai nap, ■— vezette be Hannstein őrnagy a beszédet. — És a rejtélyes események napja, — folytatta Cusani Camillo. — Fogalmam sincs róla, mit akarhatott az inasom a te nőddel? Miért öltözött föl barátnak és mit jelent a fa­lon a három C betű? — Nem mantovai ember-e a te inasod? — kérdezte kis szünet után Hannstein. — Nekem az a gyanúm, hogy nem is inas, ha­nem másféle, — Nem lehessen tudni. Feleségednek, amikor leány volt, sok bámulója, rajongója és imádója volt a városban. — Igen. és ezek egyike már akkor is ül­dözte. Szerzetesi ruhába burkoltan és három fekete félholddal, vagy C betűkkel, ami mindegy. — Ha meg nem szökik a nyomorult — vélekedett Cusani őrnagy —, kicsikarhattuk volna tőle a titkát. Azt is, mit jelent a három “S ben csak kettő van: a Rimaszombati kon­zervgyár r.-t. rimaszombati és kassai tele­peivel napi 15.000 kg. kész áru előállítási ka­pacitásával és a Cornides-müvek konzerv­gyár r.-t. Iglón napi cca 10.000 kg. kapaci­tással. Minkét! telep modernéi berendezett a legmagasabb követelményeknek is megfelel; A kormány méltányos támogatása mellett' ezek az üzemek kiválóan rentábilissá tehe­tők, katonai szárifott főzelékek, zöldségek, lekvárok és húskonzervek állandó megren-1 delése által, mely mellett különösen az ere- ' deti termékek és féÜgkész termékekre kitűnő ‘ piac található Németországban. Mi van a hadikárokkal? •Azok a károk, amelyek a volt cs. és kir. hadi-kincstárra! szemben keletkeztek, hadse- ! regszállitásból eredő követelések, át nem veti áruk seb. követhez!ében Wáenben, a Verlglichskommíssion fiir laufende Militárl'e- ferungsvertraege (í. Uraniastrasse) tár yal- tafnak párhuzamosan a Storno Jury Buda­pest elé tartozó ügyekkel együtt. Az e bi­zottság áltál. javasok kárösszeget felülvizs­gálják olyan nyit ülésen, ahol az egyes kár- | vallottak állami hovátartozásuk szerint az : illető állam delegátusa részvételével még követelhetnek és védekezhetnek s az ezen ülésen megállapított összeg mint egyezségi összeg végleges kártérítésnek állapíttat k meg. Hogy a károkat ki fizeti, még nincs el-! döntve, hihető azonban, hogy m'nden állam j a saját területén lakó kárvallottnak a hadi- kincstárral való elszámolás terhére fizetni fog. Az úgynevezett vörös károk más elbí­rálás alá esnek. Vannak olyan károk amelye­ket a cseh hadsereg visszavonulása alkalmá­val maguk a visszavonuló katonák a közsé­gek k:ürítése alkalmával elkövettek és van­nak károk, amelyeket kizáróan a magyar vörös hadsereg bevonulása alkalmával és a vörös uralom ideje alatt szenvedett el az ipar, akár kényszerrekvirálás, akár ped:g az ét éktelen bankjegyekkel való fizetés által. Ezeket az úgynevezett vörös károkat 1923 december 31-élg Hágában a cseh-szlovák— magyar döntőbíróságoknak kellett bejelente­ni francia, vagy német nyelven szerkesztett periratokkal és mellékleteikkel abol fis ez ügyek tárgyaltatni fognak. Cseh szlovák részről tudvalévőén Sp:ra Emi! dr. külügy- miniszteri osztályfőnököt delegálták ehhez a bírósághoz. Munkáskérdések. Az 1920—21. évi „hochkonjunktúrábarÉ elért magas munkaibéreket minden vonalon leszállították, amennyire azt leszállítani lehe­tett. A mai helyzetben további munkabérle- szállitások nem igen vihetők keresztül, mert a közszükségleti cikkek árai e bérekhez vi­szonyítva magasan állanak s további bérle- szállifások pedig azt a létminimumot sem biz­tosítják, hogy a munkások tűrhetően élhes­senek. A munkások a gazdasági nyomás éo munkanélküliség hatása alatt teljes nyuga­lommal viseltetnek, a munkaadót nehéz küz­delmében támogatják s becsülettel veszik ki a mai küzdelmes létfentartási harcban ré­szüket. Dicséretére legyen a munkások ma­gatartására az is, hogy a legkisebb munka­bér mellett is szívesebben dolgoznak, mint­hogy a munkanélküli segélyt igénybe ve­gyék s mindent elkövetnek, hogy állandó munkában maradhassanak. Sajnos ma ez nem rajtuk múlik. Sichert Károly, kereskedelmi tanácsos, a rimaszombati konzervgyár r.-t. vezérigazgatója. — A maíáta-szndikáfus megújítása. Hír szerint a maláta-szindikátus megújításának e!ckésziitö-muirtkállata 1 annyira előrehaladtak, hogy a Legközelebbi időben véglegesen meg lehet alap'tani a szindikátust. Az uj szindikátus a következő alapon létesülne: Az összikontlngenst a korábbi 40,000 vagonról 30..000-re szállítják le. A. jelenleg fennálló üzemek közül Csehországban 11, Morvaor­szágban 13 és Szlovenszkón 6 fog dolgozni. Emellett azonkívül egy önálló oimützi cso­port is femná lana, az úgynevezett német cso­port. Ennek a csoportnak 10 üzeméből há­rom dolgozna. A szerződés 10 évre ícg szólni. — Cseh-Szlovákia kereskedelmi mérle­ge 1923 ban. Az állami statisztikai hivatal az 1923. évi kereskedelmi mérlegről a követke­ző előzetes statisztikai adatokat közli (a végleges kimutatást a külkereskedelmi évi jelentésben fogják közzétenn'): Cseh-Szlová- kia 1923. évi összbehozaiala 4.191,382.823 kilogram és 812.729 darab áru volt, 10 milii árd 129,589.020 korona értékben (1922-ben 3194.215 kilogram, 788.794 darab, 12 milliárd 795,515.701 korona értékben). Ezzel szem­ben az elmúlt év összki vitele lí.309,772.495 kilogram, 4.748.515 darab 12.518 613.927 ko­rona értékű (1922-ben 9/90,262."00 kilogram és 4,119.526 darab, 18.086,348.590 korona ér­tékben). Ennek alapján az 1923. évi kereske deümi mérleg 2.389,024.907 koronás aktívu­mot eredményezett, ami az 1922. évi 5 milliárd 390 832.889 koronás aktívummal szemben 50 százalékot meghaladó csökkenést jelent. Országok szerint Németországból az összbe- hozafaínak 40.82 százalékát (1922-ben 27.85 százalékot), az Amerikai Egyesült Állrmok- ből 7.05 százalékot (18.01), Ausztriából 6.57 százalékot (7.77), Olaszországból 4.57 (2.33), Hollandiából 4.10 százalékot (3.37), Lengyel- országból 3.73 (2.56), Franciaországból 3.49 (3.50), Magyarországból 3,49 (5.39), Nagy­brit? urnából 3.32 (5.14). Jugoszláviából 2.75 (2.11), Svájcból 2.12 (1.33), Romániából 1.84 (3.39), Belgiumiból 0.79 (1.80). egyéb álla­mokból 15.38 (15.45) hoztak be. A kivitel szempontjából az országok következőképpen követik egymást: Ausztra 21.08 százalékkal (1922-ben 21.95 százaikkal), Németország 20.40 (18.84), Nagybritannia 9.72 (7.44). Ma­gyarország 5.70 (8.78), az Egyesült Államok 4.45 (5.15), Jugoszlávia 4.38 (4.33), Svájc 3.89 (1.57), Olaszország 3.71 (3.67), Románia 3.24 (2.89), Lengyelország 2.86 (3.34), Fran­ciaország 2.41 (4.80), Hollandia 1.85 (2.23), Belgium 0.77 százalék (1.63), egyéb álla­mok 15.54 százalékkal vettek részt kivitel­ben (13.38). Érték szerint 1923-ban a kővet­kező fontosabb árukat hozták be Cseh-Szlo- vákiába: gyapot, fonál és gyapotáru 1 milli­árd 763,635.924 korona, gyapjú gyapjusonáí- és áru 1.269,013.414 korona, gabona maláta, liszt és őrlemények 870,357.002 korona, zsi­radékok 858.337.712 korona, vágó- és igásál- latok 646,042.927 korona, gyümölcs, főzelék és növényfélék 334.607.760 korona, ásvá­nyok 302,913.366 korona, dohány 302 millió 259.617 korona, nem nemesfémek és ezekből készült áruk 296,432.656 korona, vas- és vas­áruk 294,202.932 korona. — A Falx-féle kaszagyár kényszer­egyezséget akar kötni hitelezőivel. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A Falx-féle szlovák kia- szagyár passzívái közel négy miliő koronát tesznek ki, miig aktivén körű belül három mil­lió na rúgnak. A fizetésképtelen vállalat hogy megelőzze a csődnyitást, a kényszer egyez­ségi eljárás megindítását kérte, A csődmeg- nyiitási eljárást a bíróság felfüggesiztette és a kény szer egyezség ügyében legközelebb tár­gyalást fog kitűzni. — A Koburg-müvek szanálása. A Ná­rodn/i Listy értesülése szerint a Koburg-mü- vek részvénytársaság rendkívüli közgyűlést tart, amelyen az Igazgatóság uj szanálási ter­vet fog eíőterjeszteni. E terv szerint a válla­lat részvény tökéjiét, amelyet a legutóbbi köz­gyűlés határozata értelmében 10.4 millió ko­ronára kellett vo'na lesztíül itank a felére, azaz 5.2 nnlüHóra lebélyegzik, maid pedig 30 millió koronára emelik föl. Az uj kibocsátás rmodai- tiáisafi eddig még nem ismereteseik. — A denaturált szesz árainak leszállítása. A Vinárské Listy arról értesül, hogy a mi­nisztertanács legközelebb fog határozni a pánzügym 'nis zte rn ek arról a javaslatáról, hogy a denaturált szesz árát 450 koronáról 400 koronára szállítják le hektoliterenként. — Mezőgazdasági termények 'orgaimi adó­ja. A Lidové Noviny közlése szerint az impor­tált mezőgazdasági termények forgalmi adóiái ól szóló törvényjavaslat nagyjában elkészült. Az adó nem százalékokban, hanem a súly szeiint számított öszegekben van megállapítva. A fonto­sabb mezőgazdasági termékek beviteli for­galmi adója igy fog alakulni méter má­zsánként: búza 3.50 korona, rozs 3.50, tengeri 1 (30, tatárka 3, köles 2.50, zab 3.50, borsó 5, lencse 12. bükköny 3, ltiplne (csillagfürt) 2, gabona vagy hüvelyesekből készült liszt 10 és dara 12 korona. — A szlaíinai sóbányák termelésének nö­velése. Ungvárról jelentik: A kormány által a szllatirai sóbányák termelésének növelésére megszavazott 6.5 millió koronás államsegély beruházási tervezetét a sóbányák igazgató­sága már elkészítette. Az összeg egy részét az üzemi berendezések átalakítására fogják Elhasználni gazdaságosabb kitermelés céljá­ból, azonkívül hivatalnok- és rmunk áslakáso- kat fognak építeni, hogy a szlatiinai lakásín­ségen enyhítsenek. Remélik, hogy a követke­ző években is nagyobb összegeket lehet be­ruházási célokra fordítani, annál is inkább, miivel a szlatimai só telepek majdnem az egész köztársaság sószükségletét fedez:k. — Szállítások. A kassai kereskedelmi­es iparkamara közlése szerűit szállítási ár­j lejtést hirdettek a következő cikkekre: Fe­| gyencruhák (16-—U), katonai fehérnemű (16— ‘ U), különböző bőráru (17—U), köteszerek, fekete C betű, azt is, hogy került hozzá a nőd tűje. De feleséged ez utóbbit tán tudja és akkor megmondhatja neked azt is, hogy kit gondol, ki volt a merénylő? — Meg fogom tőle kérdezni... és őszinte feleletet remélek. Oly nyomott hangon mondta ezt Hann­stein, hogy Cusani nem hagyhatta szó nélkül. — Ne vedd rossz néven kérdésemet, — mondta. — Te még most is csak gyanakszol re ám, ugy-e? Egy-két hosszú perc múlt el most hall­gatás közt. Egy utcai lámpás alá értek, mely keresztbe feszített kötélen az úttest közepe fölött lógott. A lámpatartó oszlopokig még i akkor nem értek el a bécsiek, sehol. Hannstein itt megállt és megszólalt. — Mondjad csak, Camillo — kérdezte te szereted a menyasszonyodat, Heléní? Cusanit nagyon meglepte a kérdés, de nyugodt hangon felelte: — Szeretem. — Nem kételkedem, ha mondod. Engem is meglepett a szépsége. Arról is meg va­gyok győződve, hogy nem te hozzád ment a feleségem ma délután. Ez még földerítésre vár, ez a rejtélyes ut, de te hozzád nem ment, az bizonyos. Ám mondjad, mi jelentő­sége van annak, hogy vágj'’ ütvenszer is le­írtad egy iv papirosra, hogy boldog leszel, fölötte boldog és Paola lesz ennek az oka? Miért éppen Paola? Szerelmes vagy Helénbe és az eljegyzésedre készülsz; minden gon­dolatod ott kellett, hogy legyen a leánynál, a tollad pedig Paolát irta, az én mindenem, az én feleségem nevét! Remegett a hangja. Cusaniuak meg a szive és minden csöpp vére remegett. Föl­nézett az égre; onnan kért tanácsot, mit mondjon Hannsteinnak, aki úgy leste vála­szát, mint az átok alatt vonagló a megváltó szót. A színtiszta igazságot vájjon fölfed- heti-e? Soha. Méreg volna az az igazság; gyilkolóbb méreg, mint az, amit inasa, vagy ki volt, szűrt össze. Négy embert ölne meg ez az igazság: Paolát, Hannsteint, Helént és őt magát is. Saját magát ugyan nem bánná, de a má­sik két ártatlan személy?! Hannstein és Wip- pach Heléna! És Paola is ártatlan; mind ár­tatlanok a nők, akik szeretnek, mert arra vannak teremtve, hogy szeressenek, tehát kíméletre tarthatnak számot. Tehát hazudni lesz kénytelen; ő, Cusani Camillo, hazudni! De hát ilyen a férfi sorsa, mihelyt beiékapcsolódik életébe az asszony, igazmondás minden viszonyok közt? Ugyan! Mihelyt nőről van szó, aki becsületét egy férfiéhez kötötte, az igazmondás az, amit leg­elsőnek föláldozni kénytelen ... Tovább folytatták utjokaí, megint bele­kerültek az árnyékba, a sötétbe és Cusani beszélni kezdett. Itt könnyebben beszélt, itt nem láthatta arcát és arcán a szégyenpirt a másik. — Megmondtam volt neked — kezdte —, hogy a látszat ellenem van, Hannstein. Évek­kel ezelőtt, amikor Mantovában szolgáltam, én is imádtam Paolát, mint annyi más. Vagy csak képzeltem, hogy imádom, csak képzel­tem. Azután idekerültem Becsbe, itt megis­merkedtem Helénnel és több hónapi isme­retség után úgy éreztem magamban, hogy szeretem is. De nem voltam tisztában saját magammal sem, hogy melyik is irt igazibb szerelmem: az uj-c, amellyel (Jelenért lán­goltam, vagy a régi-o, amely Papjához fűző­dött? Nem akartam hát nyilatkozni a leány­nak, még kevésbbé megkérni a kezét és ez a kétségbeejtő helyzet nagyon deprimált. Al- dörferék estélyén azután viszontláttam Pao­lát s akkor azt mondta nekem a szivem, hogy Helén az én igazi szerelmem ... — Ezt a fölismerését a boldogító való­nak, kinek köszönhettem, barátom? Ezért extázisomban, hogy Helén az enyém lesz — vannak ilyen gyerekek a tisztek közt is —, leírtam ötvenszer, tán többször is, hogy bol­dog leszek, fölötte boldog — már mint meny­asszonyommal, Helénnel leszek boldog — és ennek Paola, a te feleséged az oka. Azzal, hogy ő Becsbe jött s én őt itt megláttam. Hannstein ott az utcán megölelte és ma­gához szorította a contét. _ így már értem, barátom, — mondta. — Köszönöm nyiltszavuságodat, Camillo. A poklok napja volt ez a mai nap, de hála az Égnek, minden jóra vált. Ha annak csak ti- zedrésze is igaz, amit gyötrelmes gyanako- dással elképzeltem, akkor Paola és én most már nem élnénk. Mig Hannstein megkönnyebbülten be­szélt, Cusani úgy lépdelt mellette, mint akit nehéz gondolatok terhe nyom. — Fra Saverio szerzetes — tűnődött —, aki azonos lehet Nero Giovannival — azt jó­solta nekem annak idején, hogy halálom után a hevemhez egy nagy valótlanság fog tapad­ni. Hát, ez a jóslata is beteljesedik a gonosz­nak. Egy hét múlva lesz az esküvőm és hal­jak meg akár csak egynapi házasélet után is, mát fognak mondani az emberek? Hogy conte Cusani Camillot milyen szerelem kötötte He- 1 énhez! Holott nem ö hozzá köti, hanem máshoz. (Folyt, kov.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom