Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-07 / 31. (479.) szám
Csütörtök, febrtiár 7. .9foJaAiJU(?wx7ÖRMP KiZflAZSASifi Ilin——o—1——raíiinwiwwiwi—————» A Sajóvölgy válságos gazdasági helyzete Rákossy Lajos nyilatkozata a Sajóvölgy gazdasági és razögazdasági iparáról, valamint a íóldbirtokreíormnak káros gazdasági hatásairól A Prágai Magyar Hírlap eredte# tudósítása Rozsnyó, február 6. Rákossy Lajos berzétei földbirtokos és szesztermelő, a délszlovenszkói közgazdaság; viszonyok alapos ismerő'0', munkatársunk eiőtf az alábbi nyilatkozz iá bon mon 1- ta el véleményét a sajó völgyi közgazdasági élet válságáról, mely nemcsak íz ipart és kereskedelmet, hanem az egykor virágzó mezőgazdaságot is teljes pusztulással fenyegeti. „A szliovemszfkói közgazdaság száz baján kívül a Sajóvöllgyét a végek hátrányos helyzete is végzetesen sújtja. Messze vagyunk a nyersanyagforrásoktól s igy iparunkat a fuvar disz paritása képtelenné teszi a versenyre. Exportlehetőségünk nincs, a belföldi szükséglet kiildégitésénél se jöhetünk számba, mert a szénvUdékek közvetlen közelében dolgozó cseh és morva ipar termékeivel nem versenyezhetünk. A Sajó'völgynek nagyobb baja a mező- gazdasági ipar, nevezetesen a szesztermelés korlá'toziáka. Mi se kender- se cukcrrépa-teir- meliésre nem vagyunk berendezkedve. Bgye- dtüli mezőgazdaságii iparunk .a szeszgyártás s a rossz állami szeszgazdálkodás következménye: a szesztermelésnek 40 százalékkal való csökkentése bennünket nagyon érzékenyen érint. Kénytelenek voltunk óiatá'lomá- nyunfkait lényegesen apasztani. Takarmány - féléknek importjára ugyanis a horribilis vasúti tarifák miatt ‘nem is gondolhattunk. Az állatállomány apaszt ás árnál természetesen Alaposan megcsöikkent a tej- és hústermelés s bekövetkezett az a végzetes helyzet, hogy a trágyatermelés elégtelensége miatt nem tiiidljük földijeinket karbantartani. A terméscsökkenés ijesztő arányokat ölt s hoiva-ío- váibb a mezőgazdaság csődjéhez vezet. Ennek & szomorú állapotnak a mieizolgiaiz- dtasiáigi ipar csökkentésén kívül következménye az az állandó bizonytalanság, melyben ma földbirtokosaink élnek. A földfoirtckrafomm, a közterhek és a va- gyoudézsirrua elölnek: miniden befektetési kiedbirtokán, mennyi vagyondiézsmát hajtanak be rajta s mély összegre rúgnak azok a közterhek, melyeket visszamenően vetnek ki és hajtanak be a földbirtokok tulajdonosain. Ez a bizonytalanság a földtulajdonosokat hitelképtelenekké is teszi. A parcellázás céljaira lefoglalt birtokok nem alkothatnak biztosítékot s igy a fődbirtokos a befektetéshez szükséges összeghez a legjobb esetben váttó-kölesön írtján juthatna csak. Tizenhat százalékos kamatot azonban a mezőgazdaság el nem bír. Elsőrendű és sürgős kormányhatósági feladat volna tehát, hogy szüntessék meg azt az áfflandó bizonytalanságot és az állam gondoskodjék olcsó mezőgazdasági hitelekről A íöldbirtokreformmak végrehajtása a Sajó völgyében különösen erőltetett. Latifundium,, birtok igény, sőt még íöld'éihség sincs. A nagy erdőbirtokok állami kezelésben vannak. Ingyen birtoknak akadna gazdája, de pénzért vásárlót nem igen tudnak felkutatni. A telepítéssel már megpróbálkoztak Gömör- bem. Fiaskót vallóit. Erőszakkal áthajtani a birtokok felszabadítását persze lehetséges les:z, de ennek úgy az egyén, iránt a nemzetgazdaság érzékeny kárát fogja valami. A földbiirtokreform problémáját szerintem kizáróan a szabad forgalommal lehet megoldani. .Kényszerparcél ázásnak csupán ott vau helye, hol a laítúíurdiuim-ck a b:rtokszerzést le- hefefleininé teszik s a kisbirtokost kivándorlásra kény szeri t k mmaarnSBKBB ... — Munkács város kölcsöne. Munkácsi jelentések szerint a város polgármestere legutóbb Prágában járt, hogy egy nagyobb beruházási kormánykölcsönről tárgyalásokat folytasson. A városnak erre a kölcsönre építő p rogramja megvalósítása érdekében van szüksége: a város csatornázása és vízvezeték létesítésére, továbbá zsupáni épület, szegényház és fürdő létesítése, céljából. A kölcsönösszeget még nem állapították meg. — Közvetetten vasúti eligazítás London és Pöstyén között. Félhivatalos közlés szerint az angol—belga—német—cseh-szlovák—román személyforgalomban február 1-i érvénnyel fölemelték a német tranzito ínvartételeket és egyidejűén bevezették a London és Pöstyén között való közvetetten személy- és podgyászforgalmi eligazítást. — A második vámtanács ülése. A kereskedelemügyi minisztérium a második vám- bizottságot, mely a gyapot, fonál, len, kender, juta, gyapjú, selyem, koinfekciósáru' és viasz- kos1 vá Is zom-ügyek intézésével foglalkozik, a prágai Waüdsleán-paíotábani ülésre hívta ösz- sze. Az ülést január 21-én, csütörtök délelőtt fél 10 órakor tartják meg. — Az uj cukorrépaárak. A cseh-szlovák répatermelők szövetsége a Venkov szerint a következőképpen állapodott meg az uj kampány répaát- vételi árairól: A iulius másodLk felében eladott répamennyiség átlagárainak egyharmadáért az átvételi ár métermázsánként 16.25 korona, a hátralékos kétharmadért, amelyet az 1923 októberétől 1924 januárig érvényes cukorárak alapján adtak el, az átvételi ár 25.09 korona métermázsánként. Az egész cukonépamennyiség átlagátvételi ára tehát 22.14 korona métermázsánként. A be- raktározási illetékeket 12 koronában állapították meg s ezeket legkésőbb február 15-ig kell kifizetni .-f- A Magyar AllamvaSut a mellékdíjakat is felemelte. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A MÁV a tarifareformmal kapcsolatosan lényegesen fölemelte a mellékdíjakat is, még pedig a raktárpénzeket 100 százalékkal, a vagonhelypénzeket az első negyvennyolc órával 300, hosszabb időre szólóan 500 százalékkal, a kirakodódijakat 200 százalékkal és a mérlegpénzeket 150—400 százalékkal. Lényegesen felemelték a vámkezelési illetékeket is. + A nem iundált magyar járadékok lebélyegzése. Párisi távirat jelenti: A francia zárlati hivatal közlése szerint a nem fundált magyar járadékkötvény eket, amelyek Ausztriában vannak deponálva, a trianoni béke- szerződés értelmében a legközelebb le fogják bélyegezni. A lebélyegzést vagy Magyarországon, vagy Ausztriában hajtják végre. Azok az értékpapírok, amelyeknek tulajdonosai franciák, a francia kormány által vehetők igénybe, hogy Franciaország részéről lebélyegeztessenek. Az idevonatkozó közlés a francia tulajdonosok címleteinek lebélyegzése részleteiről is intézkedik. + A magyar devizaközponí megkapja a malmok és cukorgyárak egymillió angol iont előlegét. Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelenti: A matomkonceotráció és a cukorgyárak tudvalévőén 750,000, illetve 250,000, összesen tehát egymillió angol iont előleget ajánlottak föl a Devizaközpomtnak, ha az exportot a devizáknak megfelelő árfolyamon való beváltásával lehetővé teszik. Az erre vonatkozó tárgyalások azzal fejeződtek be, hogy a Devizaközpont szombat óta a hivatalos árfolyamhoz bizonyos fel- pénzt számit, mely a korona külföldi értékeléséhez arányitva ez időszerint 1 százalékot tesz ki. Ezáltal az export lehetővé válik s most már csak néhány részletkérdést kell tisztázni, amely után a Devizaközpont mígkapja az egymillió fomt előleget. A cukorgyárak egyelőre újabb kétezer vagon cukor kivitelére kapnak engedélyt, míg a malmok liísztexportjiámak módozatait meg fogják állapítani. = Uj 1, 3 és 5 papirrubelesek Szovjcf- oroszországban. Moszkvai távirat jelenti: A központi végrehajtó bizottság és a népbiztosok tanácsa azt a határozatot hozta, hogy az állampénztár uj 1, 3 és 5 rubeles papírpénzt bocsásson ki. A végrehajfőbizottság és a népbiztosok tanácsa havonkint fogják megállta pi tárni a kibocsátandó uj papírpénz rneny- nyiségét, mely azonban sohasem haladhatja vet. Ma itt senkii sie tudja, meddig maradhat 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAA.áAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* < ^—""A r » 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 ^ \ > 3 D .c-k \ Saját készítményü finom férfi £ 3 \ és nő! fehérnemű, asztal- u> £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru £ 3 X^^*0**^ Árusítás aagyban és kicsinyben £ túl a kibocsátott cservomecek értékének felét. (*) Rozálka útja. Budapestről jelentik: Kosáryné Réz Lola, akinek regényét a P. M. H. közölte az elmúlt esztendőben, belépett a színpadi szerzők közé. A Nyugat irodalmi matinéinak egyikén rövidesen előadásra kerül első színdarabja, a „Rozálka utja“. A darab selmeci emlékek nyomán készült. Az asszony tragédiáját adja a közönség elé, aki gyermeket hoz a világra és mert maga szenved, irtózik attól, hogy gyermeke is szenvedjen. Nem a maga számára keres igazságot és békét, de a gyermeke számára és nem találja meg a földön a megnyugvást, csak valahol álombéli mélységekben és szakadékokban. A darab elé nagy várakozással tekint a budapesti közönség. (*) „Bogyó“ a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött. Budapestről jelentik: Somogyi Erzsi, akit az egész színházi világ Bogyónak becéz, a sziniiskola padjairól egy csapással a legnépszerűbb színpadi csiliagak közé került. Móricz Zsig- mond uj darabjában, a ,.Buzaika1ász“-ban, a falusi kislány szerepében első fellépésével mindenkit meghóditott bensőséges, kedves egyéniségével, ritka szinésztehetségével. Színházaink elhalmozták ajánlatokkal. Bogyó válogatgatott a szerződésekben s természetesen a Nemzeti Színház meghívásának tett eleget. Tegnap irta alá szerződését, melyről Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója ezeket mondta: — Somogyi Erzsit leszerződtettük. A szerződés anyagi feltételei nem tartoznak a nyilvánosság elé. A tehetséges, fiatal leányt még ebben az évadban felléptetjük „Annnská“-ban, következő szerepe „A tudós nők“ régen elárvult szerepe. Henrietté lesz. Szó van róla, hogy egy uj, modern darabban is bemutatjuk. SPORT A chamonixi olimpiád utolsó napja. Chamonix- ből táviratozzak: Coumbertin báró tegnap záróünnepség keretében bezárta a chamonixi téli olim- piádot. Helyezésben első Norvégia 134 ponttal, második Finnország 67, harmadik pedig Anglia 30 ponttal. Az ugróverseny eredményeit most hirdettek ki: 1, Thamps (Norvégia). 2. Bonná (Norvégia). 3. Haugen (Amerika). — A 18 kilométeres sifutóversennyel kapcsolatos ugróversenyben első Haug (Norvégia), második Stroemstadt (Norvégia), harmadik Grötensbraaten (Norvégia). Milliós deficit' a chamonixi olimpiádon. Cha- monixből táviratozzák: A chamonixi olimpiád megrendezése körül igen sok hiba történt. A rendezés hibáit csak részben tudta pótolni a résztvevő nemzetek versengő igyekezete, hogy sport- szempontból mentsék a menthetőt. A chamonixi olimpiád pénzügyi helyzete fölé sötét fellegek borulnak. A teljesen csődöt mondott propaganda és a hihetetlenül kapzsi vállalkozók nyerészkedése, mely a vandégeknek szószoros értelemben vett megnyuzását tűzte ki céljául, elérte azt a hatást, hogy a tömeges látogatottság elmaradt A nézők csak nagyon gyéren keresték fel a chamonixi pályát és igy a kapzsi vállalkozók a jelek szerint •több mint egymillió frankot fognak ráfizetni Cha- monixre. A kanadai jéghockey-csapat Svédországba megy turnéra. Chamonlxből táviratozzák: A stockholmi Idrottsbladet lap szerkesztője a kanadai jéghockey-csapatot saját költségére lekötötte egy svédországi turnéra. Az amerikai jéghockey-csapat ezalatt Svájcban fog turnézni. A pádual futballszövetség budapesti, bécsi és prágai turnéja. Rómából táviratozzák: A pádual futballszövetség elhatározta, hogy a nyáron Budapestre, Bécsbe és Prágába megy turnéra. Három icücic f€ia§n — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (30) — Hát ajándékot vájjon elfogad-é? — Ha tisztességgel hozzák, nem veti meg. — Köszönöm, gazduram, Sugár uram. Én itt szeretnék megtelepedni Mohácson. Mit kell tennem, hogy ezt megengedjék nekem, tudja-e? — Tudom. El kell, hogy menjen a két biróhoz, a törökhöz is, a magyarhoz is és bejelenti nékik a dolgot. Lefizeti nekik a taksát, egy aranypengőt oda is, ide is és itt maradhat zavartalanul akár holtáig. — De én nem tudok se magyarul, se törökül. Magával is, Íme, csak németül tudok beszélni. — No, én eljárok az úrral a dolgában Tudok én törökül, de még hiencül is. Fuvaros-szekeres emberre könnyen ragad a nyelv, akár hétféle is. Sugár uram rendbe is hozta a dolgot és Muzio Santi pihenhetett és foglalkozhatott a jövővel. De foglalkozott a múlttal is. — Mi történt Becsben? Azóta mi történt? — Ez a kérdés izgatta öt leginkább. — Nem mehet'ne-e vissza — tűnődött — hogy szétnézzen kissé a városban? Egy, vagy legföljebb két napra csak, ennyi idő alatt is jó sokat megtudhat. — Nem is olyan veszélyes próbálkozás, — forgatta a gondolatot az agyában. — Ki is óhajtaná, hogy elfogjanak? Senki. A tábornok, ha még életben van és conte Cusani Ca- millo mindenesetre örül, hogy messze kerültem Bécstől, hasonlóképpen a tábornokné és Paola. Mert mindegyiknek van félteni való titka, ami elfő garasommal még nyilvánosságra kerülhet. Marad hát Ideién és Hann- stein. Heléntől mit sem kell, hogy tartsak; sőt, ha tudná ez a mit’sem sejtő teremtés, hogy boldogságával énnekem adósom... de Hannstein, de Hannstein! Az mindenesetre a vesztemre tör és ha megkaphatna, átadna a hóhérnak. — De lesz rá gondom, hogy ne kapjon meg. A róka is csak egyszer megy bele a vasba; ha kiszabadult, másodszor már nem megy. — Hát a Herr Sí’adt-Amtmann? — Sauli nevetett. — Elmehetek majd mellette akár fényes nappal is és még köszönthetem: kar- schamiadiener. Mindjobban megerősödött benne a meggyőződés, hogy minden veszély és kockázat nélkül visszaóvakodhatik Bécsbe. Ha csak az ölébe nem ül az Amtmannak, vagy „szervusz, Kamerad“-ot nem mond Hannsteirmak, nem kell tartania tőle, hogy elfogják. És hogy mi lesz a teendője a városban, ezzel is hamar tisztába*jött Muzio Santi. Az lesz a teendője, hogy szakítást idézzen elő i Hannstein és a felesége, Paola közt. Ha ez utóbbi majd egyedül áll a világban, közte és a férje között mély árok, amelynek neve: engesztelhetetlen gyűlölet: közte és Cusani között hatalmas választófal, amelynek neve: Cusaniné Wippach Helén; azután közte és az Istene, a hite között a lázadozás a boldogtalan sors miatt; ha egyedül valóságába,ti már imádkozni, az égre fölnézni is elfelejt: altkor... az elkeseredett asszonyok még olyasmire is képesek, amit lehetetlennek hisz maga a képzelet is. Pár hétig még Mohácson maradt, mert még nem állapodott meg saját magával az iránt, hogy milyen alakban menjen vissza Bécsbe? Mint orvos tán, vagy mint kereskedő? Egy reggel Sugár uram olyan éktelenül káromkodott, mint a jégeső. Magyarul, törökül vegyest úgy jött a szájából a sok csúnya szó, mint kettévált tokjából a beléndekmag. —No, mi a baj, gazduram? — kérdezte Santi. — Nagy a baj, uram. Hogy a somogyi rosszseb és a göcseji nyavalya pusztítsa el annak a bitangnak a pofáját. Két szekérrel rakodtam és Bécsbe kellene mennem, hát nem megszökött az a poroszló kezére való lókötő?! — A káromkodásból keveset értek. Hogy ki szökött meg, azt mondja el — Hát a kocsisom, az ebadta. Dőlne rá az ég meg a Fiastyuk legnehezebb csillaga. Most hogy menjek föl Bécsbe: két szekér, négy ló és csak egy ember? Kétfelé osszam magam, mit gondol? — Hát én kisegítem a bajából, gazd- | uram. Csak' kocsisnak való öltözetet kerítsen, a kocsis majd én leszek... no, nem hiszi el? Még fizetést sem kérek egy polturát sem. — Ne tréfáljon velem az ur, úgy is szűk már a haragomnak a lájbim. — Néni tréfálok én, hallja. Csak öltöztessen föl kocsisnak és menjünk. így ment vissza Bécsbe Muzio Santi és hogy Sugár uram ott Becsben megint ott volt, ahol száz évvel később a mádi ur,. hogy kocsis nélkül maradt és elölről kezdhette a káromkodást: ebben Muzio Santi már ártatlan volt. Ő egyelőre csak szét akart nézni a városban és mihelyt Sugár urain elvégezte a dolgát, vissza akart menni vele Mohácsra ... de Muzio Santi bizony Bécsben kellett, hogy maradjon, ha nem is volt szándékában maradni. Megállítja néha a gépet egy porszem is. A sorompón minden föltartóztatás nélkül átjutott és lassú lépésben haladtak Bécs város szűk utcáin végig annak a kereskedőnek a házához, aki a szekerek rakományát majd átveszi. A hátulsó szekéren ült Santi, az elülsőn ült Sugár uram, a gazda. Megérkeztek és behajtattak az udvarra és kifogták a párolgó lovakat, hogy az udvaron lévő istállóba vezessék. Muzio Santi éppen Sugár uram után ballagott két lóval, amikor honnan, honnan nem, előtte termett egy hat láb magas óriás és hatalmasan pofon ütötte balról. — Ezt az egyik hamis aranyért — mondotta az óriás —, ezt meg a másikért, nesze, te, nesze. -- És másodszor is arcul ütötte, de jobbról. Jóchem volt a bőkezű adakozó. Fuvaros ember volt ökelme s igy mi különös sem volt abban, hogy neki is dolga akadt a kereskedő udvarán, akinek fuvarozott. Az sem volt boszorkányság, ho£y fölismerte a kocsisban az áltiszíet. mert először is a fuvarosok jó arcmemóriával biró egyének, másodszor, mert aki fuvaros két rossz aranyat kap két jó helyett valamely pasastól, az nem felejti el annak vonásait még akkor sem, ha máskülönben kurta is az emlékezése. (Folyt. köy.Jl