Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-06 / 30. (478.) szám
vt Szerda, február 6. kai szemben Románia kötelezettségeinek megfelelően könnyítéseket kérjenek. Anglia nem változtatja meg magatartását Londonból jelentik: A Macdonaldhoz közelálló munkáspárti politikai körökben semmit sem tudnak arról hogy a munkáskormány Magyarország irányában uj orientációt keresne. Az a körülmény, 'hogy a király kihallgatáson fogadta Bethlent, bizonyltja, hogy Anglia végleg szakított az egykori központi hatalmakkal szemben táplált háborús szellemmel. Az Est arról értesül hogy szó sincs arról, mintha az angol politika megváltoztatná magatartását Magyarország irányában. Csak egyes személyek igyekeznek azon, hogy a munkáspárt politikáját elferdítsék. Peidl meghívása csak azért történt, hogy a munkáskormány tájékozódjék a magyar munkásság helyzetéről. Kramár pálcát tör Macdoimld fölött Prága, február 5. A nagyszláv-eszme legerősebb prágai lovagjának, Kramáimak fájdalmas sebét szakította föl az a tény, hogy Anglia elismerte a szovjetkormányt. A cseh nemzeti demokrata párt öreg vezére a Nár. Listy mai cikkében azt állítja, hogy Macdonald ezzel a tettével nem lepte meg a világot, de nem is oldotta meg a gordiusi csomót, melybe csak óvatosam belevágott. — Az, amit tett — írja — örökké emlékezetes lesz magában a megujhodott Orosiz- országban is... Örökre meg fog maradná az a rettenetes benyomás, hogy az angol kormány erkölcsileg támogatja Szovjetorosz- orsizág megtépázott tekintélyét. Sajnálatos főképpen az, hogy György király őfelsége nevében ismerte el az angol kormány Szov- jetoroszországot, melynek belügyi népbiztosa aiz a Beloborodov, aki megölte a cárt, a cárnét, a cárevicset és a teljesen ártatlan leányát a cárnak; annak a cárnak, aki György király unokabátyja volifc. — Mussoliniinak sokkal könnyebb volt a helyzete. Olaszország soha nem kölcsönzött senkinek semmit és már régen a „saero egoismo“ elvét hangoztatta. Az olasz király már kezet fogott estesemmel és csak az elismerés áráról lehetett még szó. Ebben a kérdésben könnyen egyeztek meg, mert a bolsevisták Ígéreteikben mindig nagylelkűe'k voltak... — Egyet azonban nem lett volna szabad elfelejteniök a véreskeziü tiranmisok kormányát elism erőknek: — A szovjetkormány elismerése lehet ugyan üzlet, de az eljövendő legális orosz kormány az elismerésért soha semmit sem fog fizetni. — Főképpen nem fogja kifizetni azokat a kölcsönöket, amelyeket az üzletre éhes idegen kormányok a szovjetkormánynak kölcsönöztek, mert a kölcsönnel meghosz- szabbitották a szerencsétlen orosz nép szenvedéseit. Téves lenne azt hinni, hogy az eljövendő Oroszországnak hitelre lesz szüksége, mert lesznek olyan államok, amelyek T árcaro vatirnk: Csütörtök: Segesdy László: Két vándor. (Verses elbeszélés.) Péntek: Szvatkó Pál: Egy szlovenszkó! író regénye. (Egry Viktor: A rácsablakos ház.) Szombat: Sz, Szigethy Vilmos: Négy kis kócos árva. Vasárnap: Csalmay: Pollice verso... (Vers.) Molnár Jenő tréfái: Hogy lettem tojáskirály? Szederkényi Anna: A lépcsőn. A modem francia színműit ás Beszélgetés H. R. Lenormandal, a modern francia szinmüirás egyik mesterével — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Gesztesi Gyula. H, R. Lenormand, egyike azoknak a szhwnüÍróknak, akik mesterségüket mély meggyőződéssel gyakorolják s miivé - e tűk - nek és nem művészetükből élnek. Uj é; nehéz utakon jár. Darabjai nem sikert haj- Ihászó ügyes tákolmányok, hanem lelkének dramatizált élményei. Lenormand megjelenése, arckifejezése, valamint a miliő, amelyben él, sz'ntén arra vallanak, hogy igazi művész. A V etor Hugo- tér egyik házának ötödil^emeletén él feleségével, a íiagytchctiségü színésznővel, Maré Kaalf-al, teljes elvonultságban. Szalonjának ablakai a ílugo-térrc nyílnak, hol a nagy küiSzov je tor os zor szág ot nem fogják elismer ni. Amerikából marás olyan hírek érkeznek, hogy az angol precedensnek nem lesz hatása az Egyesült Államok kormányára. Az Egyesült Államoknak pedig van elegendő pénzük és árujuk, hogy segíthessenek Oroszország gazdasági életének első nehéz Idejében ... — Nagyon nehéz annyira naivnak lenni, hogy hinni lehetne Macdonaldnak. Kérdés, hogy szerencse lesz-e Anglia száméra,' hogy olyan kormányhoz jutott, amely kénytelen volt a szovjeCkormányt elismerni Franciaország is kénytelen lesz elismerni a szovjetet A Tribün,a Szovjetoroszországnak az angol kormány által való elismerése kapcsán abbeli véleményének ad kifejezést, hogy Oroszországnak egyik legfontosabb célja az, hogy Németországban megakadályozza a reakció fel ülker ekedé sét. Szovjetoroszországnak ebből a szempontból nagy szüksége van Anglia támogatására. A lap azt állítja, hogy a francia—cseh-szlovák—orosz terv még egy hónappal ezelőtt rendkívül rokonszenves volt, mert a másik két állam külügyi politikája is a Habsburgok ellen Irányul. Ma még nehéz meg áll api tani — Írja —, hogy az angol elismerés Franciaországra milyen hatással lesz. Annyi bizonyos, hogy Maedo- nald az európai politika kifejlődését nagymértékben elősegítette és Franciaország olyan helyzetbe került, amelyből kijutni nem sok eszköz áll a rendelkezésére. Valószínű, hogy Franciaország is kénytelen lesz Oroszországot de jure előbb elismerni, minit Oroszország elismeri régi tartozásait. Cskserln nincs megelégedve az angol Jegyzékkel Berlin, február 5. A lapok londoni jelentése szerint még nem érkezett meg az orosz kormánynak válasza Macdonaldnak az elismerést közlő jegyzékére. Csicserin a Manchester Guardian moszkvai tudósítója előtt nyilatkozott s kijelentette, hogy Oroszország elismerését Anglia részéről nem szabad túlbecsülni. Vájjon miért történt az elismerés csak félig és miért vannak az angol jegyzékben oly korlátozások, amelyek megzavarják az elismerés fölött! örömet. Amikor a jegyzék első szakaszát elolvasta, azt hitte, hogy Oroszország teljesen el van ismerve. De amikor a második paragrafushoz ért, akkor látta, hogy a normális összeköttetések csak az adósságok és a magánvagyon kérdésének szabályozása után kezdődnek meg. Meg van tehát az elismerés, de nincsenek meg a normális összeköttetések. Rimaszombat impozáns tiltakozása a bírósági járásváltoztatás és az adóterhek ellen — Rimaszombati tudósítónk jelentése — bek szappanbuboréknál, mert éppen a tervbevett uj járási beosztás a nemzetközi szerződésekben nekünk adott kegyelmi morzsákat is nuMfikálni akarja. A papirosjogoktól is megfosztanak bennünket, nehogy nemzeti ételünket kiépíthessük és fejleszthessük. Minden hatalmi faktor tőlünk várja a megértési politika megindítását s ezt azzal segítik elő, hogy elkeseredésünket újabbnál újabb jogfosztásokkal szí ják és fokozzák. A tervbevett bírósági járásátalakitás egyáltalában nem érdeke az idecsatolni tervbevett községek szlovák ’akóinak s ezt a változtatást nem is e községek kívánsága alapján vettek tervbe, hanem kizárólag ama célból mert a kormánykörök csak ilyen mesterséges eszközökkel képesek megszüntetni a rimaszombati járás magyar nyelvk.isebb- ségét. Határozati javaslat Határozati javaslatot nyújt be aziránt, Rimaszombat, február 4. Ma délelőtt a Tátra-szálló nagytermében impozáns számban jelent meg Rimaszombat város őslakossága, hogy felemelte tiltakozó szavát a magyar kisebbség nyelvi jogait nyirbálni akaró bírósági jár ás változtatás, valamint az elviselhetetlen adóterhek ellen. Az impozáns népgy ülést Tétek A. Sándor nyitotta meg. — ötéves életünk a re- publika keretei között — mondotta — nem jelentett mást, mint szakada lan jogfosztást. Kezdték a temetőkben folvtteták hm Elbán s megmaradt jogainkat most az igazságszolgáltatás mesgyéin akarják rövidebhre nyírni. Törköly József dr. beszéde Törköly József dr. Ismertette ezután a kormánykörök ama tervét, mely a rimaszombati bírósági járásnak olyan megváltoztatására irányul hogy a volt Nógrádme- gyéhez tartozó és szlovák anyanyelvű községek (Föltár, Cserepes, Csehbrézó stb.) és a ratkói járás ulnyomcten szlovák kézségeinek idekapcsolásával a rimaszombati bírósági járás eddig 20 százalékos magyar nyelvkisebbsége teljesen elenyésszen. A köztársaság nyelvtörvénye szöges ellentétben a békeszerződéssel a kisebbség nyelvi jogait a 20 százalékos arányhoz köti. A nemzetközi szerződésben gyökerező jogaink a gyakorlatban ugylátsziik nem egyehogy az Országos Magyar Fölcm'ves-, Kisgazda- és Kisiparos párt feliratot intézzen szlovenszkó teljhatalmú miniszteréhez és a belügymntiszterliez az eddigi járási beosztás épségben hagyása érdekében s ha e kérés nem találna meghallgatásra, küldjön ki a> népgy ti! és depu'ócíót a köztársaság e‘nőkéhez, hogy az ő magasztos tanításának megfelelően meghagyassanak a magyarság nyelvi jogai s ha a járásbeosztás az eddigi állatő bronzszobra körül sürög-forog Parts legelőkelőbb városnegyedének közönsége. Lakásának minden bútordarabja kiváltságos ízléssel van összeválogatva. Képeinek és műtárgyainak közös vonása a „mindennapias- ság“ és valami vonzó, finom exotteum. Lenormand negyven év körüli magas, kiste Imid megjelenésű ember. Fekete bajába és rövid francia bajuszába már fehér S'tetek vegyülnek és sovány sápadt arcának minden vonása azt a benyomást teszik, hogy sok éjjen át töprengett Íróasztala élőt’., az ember1 lét és emberi ’étek reléivel fölötte Egy vasárnap délelőtt kerestem fel, Szívesen fogad. Mikor megemlítem neki. hogy egy magyar újság számára szerelnék tőle interjút, örömmé! áll rendek evésem re és újságolja, hogy utolsó talál!'ozásunk óta Budapesten is szinrehozták a világot járt darabját , Les Raíés“-t. A szmház nevét is próbálja temondani Ivaros; ?z r,1áz\ de az első két szótagnál tovább nem igen jut. Gyönyörű felvételeket mutat azután e darab new-yorki adaptálásáról és elragadta'ássál beszél nz amerikai színészet magas ntevészi nívójáról. Sajnálja, hogy darabjának sem a new-yorki. sem bécsi, sem a budapas'i előadásán nem lehetett jelen. Re’nlrrdt rendezői tehetségét igen nagyra becsű1! és a magyar színészekről sokat tart. Hallotta, hogy a „Les Ratós“ főszerepét ugyanaz a magyar színész kreálta Budapesten, aki Molnár darabjait játszota ó$ ennek nagyon örvend, mert Molnár művészetének tisztelője. Nagy elismeréssel beszél a múlt tavasszal Parisban szinrehozotit Xiliom“ előadásáról. A beszélgetést ezután a francia színházi életre és ennek fejlődésére terelem. Leuor- mmd nem akarja író társainak művész tét lebecsülni, de nem titkolja el ama meggyőződését. hogy mindazok, akik közvetlenül vagy közvetve a XVII. század klasszikus drámaírás f eleve intésére törekszenek (és itt érti különösen a. ,.Vieux Cölomfbier44 komoly művészi csoportját) hamis utón járnak és előbb-utóbb zsákutcába fognak jutni. A jelen kor követeményei nem elégíthetők ki Mohéra, vagy Racine akámilyen ügyes utánzásával A modern dráma’rónak kötele sége uj utakat tárni, mert a m'meié^ nem Igazi művészei A modern világ oly mélyen és sokoldalúan különbözek a műit századoktól hogy egészen uj k’fejezéri módokat kell ia- ' élni a a kreáló írónak. A modenrzmus per- szó nem jelent5 azt a teletett cin’zmusl vagy unalmas szófecsérléM, melyet egyes írók meghonosítani próbáltak, hanem az emberi lélek uj elemzését és a megváltozott világ művész1 kifeiezé^ét. E szempontból például Freud tanai igen termékeny terepet nyújtanak az érzelmi világ uj megvilágitá- * ár a. Véleménye szerint, a francia szinmüirás megújhodását attól a vakmerő és meggyöző- dércs irófabnxtól mely a „Cinné rc“ színház körül csoportosult és amelynek soraipot szerint fentartható nem volna, csatolják Rimaszombatot a magyr nyelvaü feledi bírósági járáshoz, vagy ha ez sem lehetséges, akkor éppen a köztársaság elnökének in éneiéi szerint alakítsanak Gömörmegye magyarnyelvű községeiből egy tisztán magyar nyelvű járást, Rimaszombat székhellyel. A népgyülés viharos helyesléssel, egyhangúan magáévá tette a határozati javaslatot Perocz Samu amaz indítványának elfogadásával hogy a tiltakozás ne csak a Kisgazdapárt, hanem Rimaszombat egész őslakosságának nevében történjék meg. Az elviselhetetlen adóterhek Az elviselhetetlen adóterhek, valamint a jövedelmi adónak három évre visszamenően való behajtása ügyében Kovács Kálmán pártitkár szó'alt fel és az adópolitikus kíméletlen tárgyilagosságával boncolta e kérdést. — Sem a forradalmi adótörvény érvényességének meghosszabbítása, sem a va- gyondézsmatörvény noveilálása nem hozott enyhülést az adófizetőkre. A vagyonba tárnak 50.000 koronában való megállp'tása csak látszólag jelent javulást, mert az adónak ez esetben 50 százalékkal való feszá'litása csak úgy lenne könnyítés, ha a vagyonm :g'H: pl tás körül történt szabálytalanságok is korrigálva tennének. A vagyonnövekedés] dézs- mára vonatkozó könnyítések is vajmi kevés enyhülést fognak hozni, mert hiszen ennél az adónemnél a percentuálís mérséklések csak az esetben engedélyez etnek, ha a va- gyonszaporulat a 200 százalékot meg nem haladja. Ahhoz pedig nem kell semmi más, mint az 1914. évi törzs vagy ónnak vá’tozrí- lanul való megtartása, hogy a vagyonsza- porulat prp'roson a 200 százalékot meghaladja. Az egész törvénynek az a legnagyobb hibája, hogy a konjunktúra idejében alkották és a teljes anyagi leromlás ideiében hajtják végre. Az államnak nem érdeke az adózó polgárok tönkretétele, eltenkezö’eg a legmesszebbmenő keresel iehet"cégek megteremtése és a jövedelmek fokozása lenne feladata, mert az állampolgárok csa’< iiven esetben képesek a progresszív adófizetési kötelezettségüknek megfelelni. E-7 a modern adópolitika egyedül helyes alapelve, melynek elten'mond a megszámlálhatatlan sokaságu és elviselte tétlenül magas adóteher. A jövedelmi adókat elő:"ó tezottsá ok nemsokára megkezdd működésükéi Létalapunkban támad meg tehát minket a napokban kézbesített adó'níé'tömeg, mely az 1920. évi adóelőírás alapján követeli a jövedelmi adók befzetését, mikor nyilvánvaló, hogy három év ó';a a jövedelmekben horrib'Ms eltolódások következtek be Határozati javaslatot terjeszt b , mely a felsorolt sérelmek azonnali orvoslását kéri a pénzügyi kormányzástól és igazgatástól A népgyü'és egyhangúlag tefogad'a a határozati javaslatot és ezután Tör’ öly József dr. és Telek A. Sándor rövtel felszólalása után a gyűlés véget ért. Venize'oss végérvényesen lemondott Athén, február 5. (Havas) A Venízelosz-kor- mány íemondott A régens Kafandarlst macához hivatta. bán Sainó-Georges de Bouheher, barment, Fleg, Gémier neveit találjuk és amelyhez ő maga is tartozik, lehet remélni. Ez az irócso- port egy nagy színházzal is rendelkezik, mert Gémier, a tehetséges színész és szin- házigazgate megnyitotta számukra az ,,Odé- on“ kapuit. Itt a legmodernebb és legmerészebb színdarabok kerülnek előadásra, ügy többek között Lenormand ,,Számum*4-ja i® és a most márciusban színre kerülő legújabb drámája is. Ezután a szerény és szabadkozó drámaíró1- saját pályájáról és művészi koncepciói felől kérdezem ki. írói pályája első periódusának termékeit (1906—14) nem tekinti t;zá- mottevő értékűnek. A „Poisstere44 és a f.Les possédés44 című darabjait is csak fiatalkori próbálkozásoknak ie- kintl Komoly produktivtását az 1914. évtől datálja, amikor ,.Le ternps est un songé44 darabját irta, amelyet Genfben adtak elő 1917- ben és Parisban 1919-ben, Ezt rövid időközökben követték: ,.Les Ratés*4 (1919- 20), „Le Simoun“ (1920) ,.Les Mangeurs de Rő- ves“ (1922) és „L'Homme et ses Fantő- mes“, mely márciusban kerül színre. E tiz év munkássága, mondja Lenormand, bizonyságul szolgál nekem, hogy jó utón haladok és a szinmüirás evolúciójának helyes irányára akadtam. Elég lesz megemlítenem, hogy „Les Ratés44 című darabomat ma világszerte játszák. A „Simouu“-t szintén. »>Les Mangeuf* de Révcs“ Szovjetorosz-
