Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-28 / 49. (497.) szám

Csütörtök, február 29. 9 MOlüAlDASÁQ A ruszinszkói kereskedők helyzete I. Munkács, február 27. A Munkácsi kereskedelmi kör február **t-én megtartott 21. évi közgyűlésén Fried- mann Menyhért dr. ügyvéd titkár terjedel­mes jelentésben ismertette a ruszinszkói kereskedelem helyzetét. A jelentésből a kö­vetkező közérdekű részleteket közöljük: A ruszinszkói kamara ügye A kereskedelem még mindig nélkülözi a megfelelő törvényes képviseletet Ruszinsz- kó autonóm területén, bár az összkereske- dők évek óta sürgetik a ruszinszkói önálló kereskedelmi és iparkamarát. Ez az oka an­nak, hogy úgy Ungvár, mint Prága nincse­nek kellően informálva a ruszinszkói keres­kedők helyzetéről, mert a kereskedők és iparosok ügyét nem szakemberek, de büro­kraták intézik, akik csak az Íróasztal mellől ismerik a gazdasági életet. Elsőrendű érde­künk tehát mindent elkövetni az önálló ke­reskedelmi és iparkamara Munkácson való felállítása érdekében. Erről a kívánságunk­ról most sem mondunk le, mert a kereske­delmi és iparkamarának Ungváron való fel­állítása természetellenes és oly cselekmé­nye volna a kormánynak, amely ellentétben állana Ruszinszkó kereskedőségének és iparosságának érdekeivel. Munkács, mint a legnagyobb ruszinszkói város, mint föld­rajzi centrum, mint a legnagyobb kereske­delmi és iparváros, predesztinálva van ar­ra, hogy kamarai székhely legyen, még in­kább predesztinálja erre a közel jövőben az ungvár-munkácsi és a munkács-kövesi vas­út kiépítése. A kassai kamara. Kereskedelmi és iparkamara nem lété­ben a kamarai teendőket az elmúlt év folya­mán is a kassai kereskedelmi és iparkamara végezte. Sok szó esett ugyan a kassai ka­mara expoziturájának Ungváron való felál­lításáról, de ez is elmaradt. Tekintve a ru­szinszkói speciális viszonyokat és a nagy távolságot, amely az állandó közvetetlen érintkezés lehetőségét kizárja, csak termé­szetes, hogy az itteni kereskedelem érdekei nem részesülhettek Kassán oly hatékony védelemben, amelyre nekünk szükségünk lett volna, mégis be kell ismernünk, hogy a kassai kereskedelmi és iparkamara a leg­nagyobb jóakarattal karolta fel érdekeinket. A vagyondézsma és pénzbeváltás ügyeiben alkalmat adóit nekünk a közelmúltban arra, hogy a kamarai közgyűlésen tárjuk fel sé­relmeinket, hogy a sérelmeket nyilvántartó bizottságba ruszinszkói tagokat is beválasz- szunk, azonban éppen a közvetetlen érint­kezés nehézségei miatt nagyobb eredmé­nyeket ez a bizottság elérni nem tudott. Országos Szövetség Hatósági képviselet hiánya folytán fel­ismerve azt az erőt, amit az összesség je­lent, a ruszinszkói kereskedők erőiket egye­síteni óhajtották és ezért az elmúlt év fo­lyamán megalkották a Ruszinszkói orszá­gos kereskedelmi szövetséget. E szövetség­nek feladata lenne az összes ruszinszkói kereskedősége't egységesen képviselni. A Munkácsi kereskedelmi kör célszerűségi okokból — miután a kormányzóság ezidö- szerint Ungváron van — az egység érdeké­ben beleegyezett abba, hogy a központ egyelőre Ungváron legyen. Sajnos, ez a szervezet ezidőszerint még nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mégis fenn kelt tartani a Ruszinszkói országos kereskedel­mi szövetséget, azonban szükség van erő­teljes reorganizációjára, kitűnő munkaerők­re és a ruszinszkói kereskedők erősebb ál­dozatkészségre. Adópolitika Az évek óta folytatott helytelen adó­politika következményei az év folyamán teljes nagyságukban bontakoztak ki, mert a gazdasági válság, amely az árak esésével 1921 közepe táján kezdődött, most van de- lelőjén. A mai helyzetet az általános üzlet- telenség, a teljes gazdasági pangás, a lassú, de biztos elgyengülés, főként a kereskedők végkimerülése jellemzi. A gazdasági válság Munkács városában is teljes súlyával érez­teti hatását. A súlyos gazdasági helyzet elő­idézésében egyik legfontosabb tényező ^ az adózás rendezetlen kérdése. A kereskedő vi­lágban senkinek az exisztoracuja nem biz­tos, senki sem tudja ma, hogy mije van, mennyivel tartozik és senki sem tudja, hogy mije fog megmaradni. A kereskedőség évek óta segítségért kiált, egyik küldöttséget a másik után meneszti, lapjaink állandóan tele vannak adóséreítmekkel és még mindig nem történik semmiféle intézkedés. Még az 1920. évi forgalmi adó és az 1921-22-23. évek egy­általában nincsenek eiintézv. Még nincs elin­tézve az 1917-18-19. óvi hadimyereségadó és jövedelmi adó, az 1918-19-20. évi vagyonadó. A kereseti adót csak az elmúlt év folyamán vetették ki, de még ma sem tudjuk, hogy ez­után 600—800 vagy 1000 százalékos pótadót kell-e fizetni. A jövedelmi adóvaltomások benyujtása most folyik az 1923. évre és nincs még rendezve a vagyondézsma kér­dése sem. A immkásbiztosííiási járulékok, az alkalmazottak nyugdíjbiztosítási járulékai marad súlyos kötelezettségieket rónak a keres­kedelemre, nem is szólva a sok másféle, cí­mekéin beszedett különféle adókról és az adók késede'mes fizetésével kapcsolatos, magas Összegben kiszabott bírságok,rói. A sokféle fizetési parancs, felhívások, leletek és bünte­téseik között a légió zárná bb -kereskedő is el­veszti a fejét, ami annál könnyebben törté­nik, mert sajnos, a hatóságok közegeivel még mindig nem tudjuk magunkat a nyeivbeli ne­hézségek miatt megérteni. A munkácsi kereskedők ez alík atommal is hangsúlyozzák, hogy az adók tengerében teherbíró képességük végső határához érkez­tek el, hogy az érvekkel ezelőtt hozott törvé­nyeik és rendeletek nem számoltak a mai le­hetetlen gazdasági helyzettel, hogy az érté­kek megváltozása és lesülyedése következ­tében lehetetlen a rég elmúlt évek elfogyasz­tott jövedelmeit a mai adózás alapjául venni és hogy ennélfogva módot kell találni arra, hogy az adózó az álfáim számára fennmarad­jon. Pénzlebélyegzés Rüszinsz'kóraaík Munkácstól keletre eső részében a köztársaság többi részénél is gyengébb a gazdasági helyzete, mely elsősor­ban a pénzbeváltás által előidézett eredmény. Ezt a pénzbeváltást tehát feltétlenül revideál­ni kell. ment ennek megváltoztatása nélkül soha, semmiképpen be nem következhetek a gazdasági konszolidáció. Az összlakosság, a politikai pártok kivé­tel nélkül a pénzbocseréSés revíziójának állás­pontján vannak. Lehetetlen, hogy a kormány az -egész -országrész egyhangú kívánságával szemben a -tökéletes megadó álláspontjára he­lyezkedjék. (Folytatjuk.) — A pénzügyminiszlérhi mbankváíaszt- mányának ülése. Félhivatalosan közük: A pénzügyminisztérium bankválasztmánya a pénzügyminiszter elnöklete alatt február 25- én tartotta rendes ülését, amelyen konstatál­ták, hogy az áilamjegyforgalom a január 15- t-öl február 15-ig terjedő időben 429 millió ko­ronával csökkent és hogy ennek a bankjegy- mennyiségnek kereskedelmi fedezete keréken 42 százalékot tesz ki, még pedig 18 százalék a leszámítolás és lombard (1.4 milliárd) és 24 százalék devizákkal és nem-esfémkész’.etek- kel (2 milliárd). Ezekben a számokban mutat­kozik a vagyonadóbefizetésnek a valuiáris helyzet szempontjából való előnyös befolyá­sa, mive] a Bankhivatal lá tható befolyást sze­rez a pénzpiacra és ennek alapján abban a helyzetben van, hogy tisztán gazdasági esz­közökre alapítsa valutapolitikáját. A barakvá- lasztmány ülésén kiemelték, 'hogy az állami igazgatás a kiadások folytonos csökkentésé­re törekszik és hogy a Bankhivatal szigorú hitelpolitikája jogosult. — A szlovenszkói lentermelés fellendítése. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói gyárosok és lentermeiők a pozsonyi kereskedelmi és iparka­marában, a legutóbb Stodola képviselő elnökleté­vel gyűlést tartottak a szlovenszkói lentermelés fellendítésének ügyében. Az elnöki megnyitóbe­széd után a cseh-szlovákiai lenipari központ igaz­gatója beszámolt a szlovenszkói lentermelés hely­zetéről és annak a kívánságnak adott kifejezést, hogy a lentermelést, mely az utóbbi évek során Szlovenszkó számos helyén jelentékenyen csök­kent, ismét be kellene vezetni. Elhatározták, ho;r- a szlovenszkói lentermelés fellendítésének ügyé­ben ankétot fognak egybeh:vni, mely meg fogja beszélni az ehhez szükséges rendszabályokat. — A Bankhivatal kimutatása. A Bankhi- vatiaí február 23-iki kimutatása szerirat a bankjegyforgalom tovább csökkent, még pe­dig 171 millióval 8047 millióra. Ez évek óta a legalacsonyabb bankjegyforgalom, de csökkentek a devizakészletek is 90.9 millió­val 892 millióra és az egyéb aktívák 19 mil­lióval 182 millióra. A nemesfémkészletek ál­lománya 1039 millióval változatlan. Ami a bankszerü fedezetet illeti, a váltótárca 21 mil­lióval csökkent (673 millió), a lombardtárca pedig 13 millióval csökkent (751 millió). A leszámítolt értékek csupán 7 millióval szere­pelnek. A lombard csökkenése olyan időben, amikor a pénzszűke hallatlan méreteket öl­tött, arról tanúskodik, hogy a Bankhivatal rendkívül szigorúan jár el az értékpapírokra adott kölcsönöknél. A felek zsirókövetelései 63 millióval 940 millióra emelkedtek, a va­gyonadóra 23 milliót fizettek be, ugy. hogy a teljes befizetés 3723 milliót tesz ki. A bank- jegytartalék, amely január végén 1869 millió koronát tett ki, három héten belül 2318 mil­lióra emelkedett. A devizakészleteknek csu­pán 90 millióval és az egyéb aktíváknak 19 millióval való csökkenése mindenesetre ar­ról tanúskodnak, hogy a Bankhivatal nagy­méretű koronaintervencióiról elterjedt hírek túlzottak voltak. — Pozsonyi bankok mérlegel. A Pozso­nyi Általános Bánik 12 millió alaptőke és 4 imiíliő tartalékok melett 1.716,053 K nyere­séget muitat ki az 1923. évre. A bank közel 82 .millió takarékbetétet és közel 80 millió korona folyószámlabetátet kezelt. — A Po­zsonyi] I. Takarékbank r.-t 5 millió alaptőke és 7.432,176 korona tartalék mellett 1923-ban 1.058,469 K tiszta nyereséget ért el. Az In­tézetnek közel 97 millió takarékbetétje volt •és folyószámlán 10.027,485 koronát kezelt. — A Kóburg-müvek bank- és árukötelezett­ségei. A Kóburg-müvekneik most tartandó közgyű­lésével kapcsolatosan az érdekelt bankok hir sze­rint megegyeztek a vállalat szanálásának módo­zatairól. A vállalat bankkötelezettségei a Zivno- stenskáná! 20,421.700 koronát, a Böhmische Es- compte- und KredHanstaltnál 13,250.833 koronát, az Industrialbank pozsonyi fiókjánál 6,790.885 ko­ronát, a Niederösterreichische Escomptegesell- schaftnál Bécs 3,464.242 koronát, a Slovák Általános Hitelbanknál Pozsonyban 102.570 koro­nát és a Nagyszombati Takarékbanknál 57.308 ko­ronát tesznek ki. Azonkívül tartozik a válla’at az Angol-Elemi biztositó társaságnak Bécsben 3 millió koronával, ezért az összegért azonban a Böhmische Escomptebank szavatosságét vállalt. Az áruhitelezők között a Gebr'üder Gutmann brünti: cég 1,839.896 korona áru- és váltókövetelésekkel, a Kálnói Samotte-müvek 758.696 koronával, a prágai cukorbizottság 379.680 koronával, a Brevil- ler & Co. rt Bécsben 514.776 koronával, a C. T. Petzold & Co., Prága 4,993.553 koronával, Schwarcz Adolf, Pozsony 415.273 koronával, a Veitschi magnezitmüvek Bécs 590.367 koronával, a Witkowitzi Bánya- és vaskohómüvek pedig 693.772 koronával szerepelnek. Az összes tartozá­sokat 66,875.402 koronával mutatja ki a vállalat, amely tudvalévőén negyvenszázalékos egyezséget kínál, felerészben egy s felerészben további négy hónap múlva. Az elsőbbséges hitelezők között van az állam is 3,729.239 korona vagyonadó-követelés­sel. Az egyezségi tárgyalást április 10-ére tűzték ki. — Felszámol a VII. bányavárosi bank. Göl­nicbányáTÓl jelentik: A VII. bányavárosi bank Gölniobányán február 21-ilri közgyűlésén elhatá­rozta, hogy az intézet felszámol és egyúttal kérni fogja kényszeregyezségi eljárás megindítását. — Magyarország devizaátutalása csehszlo­vák árukért. A „Csl. Budoucnost“ közlése szerint Magyarország az 1923 augusztus 31-ig importált cseh-szlovák árukért a január 3-ig összeállított jegyzék szerint a következő devizákat utalta át: 20.275.000 cseh koronát, 761.000 svájci frankot, 194.000 leit, 4570 dollárt, 540 angol fontot, 185.000 francia frankot, 5000 belga frankot, 4000 holland forintot, 14.000 olasz lírát. Az augusztus 31-ike utáni függő tételekre időnként és a normális heti clearingben történnek átutalások. — UJ pneumatlk-gyár. A Reithofer és fia cég a Trfbuna értesülése szerint uj pneumatik-gyárat létesít Trencsénben. Eddig Cseh-Szlovákiának két automobil-pneumatikgyára volt: a „Matador4* Po­zsonyban és a „Viktória44 Brünnben. — A faexport statisztikája. A szlovenszkói gyáriparosok szövetségének kimutatása szerint a faexport 1919-ben 42.167, 1920-ban 85.827, 1921- ben 140.067, 1922-ben 231.497 és 1923-ban 187.034 vagont tett ki. — Uj sörgyár Prágában. A belügyminisztérium a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértőén hozzájárult a „Pragovar44 sörgyári rt prágai cég alakulásához. rrxscoeoco: iocodogccccoodcc jíO*. Jg| ** M a ^Ͱbb cigányprímás IP|PICüíM és Szlovenszkó kedvence Isméi E»r4hg<sfel»tn éricezett. Február 16-tól, P[|QTÍ1M i] II 9II11 N ^ 3'} minden este a ]J U U 1 Uíl OílPOIill muzsikál. lOOOOgOOOOOOOOOOOQOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX) 4~ Magyar burgonyaexport Cseh-Szlovákiába. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar burgonya ára erősen emelkedő irányzatot mutat mert a gazdák arra számítanak, hogy tavaszkor ugy a belföldön, mint a külföldön és különösen Cseh-Szlovákiában, valamint Ausztriában nagy kereslet fog mutatkozni a magyar burgonya iránt. A gazdák remélik, hogy a magyar kormány elő fogja segíteni az exportot. = Élénkebb lett a jugoszláviai tojáske- reskedelem. Belgrádiból jelentik: Az utóbbi időben a külföldi tojáspiacokon nagy keres­let mutatkozik. Különösen Franciaország, Ausztria és Svájc vásárolnak nagyobb tncn.y- nyiségü tojást és baromfit. lúgos zfé’vMfca.n a tojásteriraelés az utóbbi időben lényegesen megnövökedett. A Vajdaságban még nemré­gen másfél dinár volt a tojás nagybani ára, mig most egy dinár 25 páráért kapható. Szer­biában 1.40, Horvátországban pedig 1.60 a tojás \ára. Baromfi iránt különösen Olaszor­szág érdeklődik. — Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A cseh­szlovák hitelezői védegylet a következő szioven- szkói fizetésképtelenségeket jelenti: Láng József bőrkereskedő, Besztercebánya, Klein Albert divat- ámkereskedő Trencsén, Farkas Árpád bornagy­kereskedő, Kassa, özv. Berkovics Lázárné cipő- kereskedő, Munkács, Kiesiing testvérek bej. cég, Pozsony, Stern Lipót festékkereskedő, Nyitra, Weisz Jenő vegyeskereskedő Ferbenyik, Blücher J. bej. cég, Igló, Szabó Imre temetkezési vállalat, Nyitra, Hehe Olga bej cég, Pozsony. — Mezőgazdasági bét Prágában. Március 2-án kezdődik a Prága—vinohrady-i Národni Dum-ban a cseh-szlovák mezőgazdasági egyesület hete, amelyet teljes üléssel nyitnak meg. A teljes ülé­sen Hodzsa M. dr. íöldmivelésíigyi miniszter meg­nyitó beszédet mond a -mezőgazdaságról és a közgazdaságról. A következő napokon március 8-ig bezáróan még számos mezőgazdasági elő­adást fognak tartani. 4- Éterikus olajgyárat létesítenek Magyar- országon. Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelenti: A Magyar Általános Hitelbank eterikus olajgyárat szándékozik létesíteni Magyarországon, amely célból egy Budapest környékén levő szesz­gyárat vásároltak meg. A környék birtokosait felszólították, hogy olajmagvak" termelésére ren­dezkedjenek be. Az eterikus olajokat eddig Cseh­szlovákiából és Németországból importálták. Az uj részvénytársaság alaptőkéje 2—2 és fél milliárd magyar korona lesz. — A Böhinische índusíriaibank szlovenszkói alapítása. „Winter Hermann egyesült szénkereske­delmi részvénytársaság44 céggel a Böhnrsche In­dustrialbank" Pozsonyban uj vállalatot alapit, amely a Winter Imre és Schwarz Adolf szén­nagykereskedő cégek összevonásából alakul. Ezek a cégek egész Szlovenszkói látják el szénnel és azonkívül Jugoszláviába, Romániába és Svájcba is exportálnak.' Az uj részvénytársaságot egy- millió koronával alapítják meg, amelynek 60 szá­zalékát Winter Imre, 25 százalékát Schwarz Adolf és 15 százalékát a Böhmische Industrial­bank jegyzik. Az uj részvénytársaságban a prá­gai Petsek J. cég is érdekelve van. — (A lengyel valutahivatal botránya.) Varsóból táviratozzák: A lapok újabb rész­leteket közölnek a valutaspekuláció meg­akadályozására alakult hivatal botrányáról. A hivatal ügyiratait lefoglalták és nagy visz- szaélésekre jöttek rá. Müller titkárnál há­romszázezer dollárt és egy hatalmas akta­csomagot találtak. Megállapították, hogy Müller — Wiszkovszki, a hivatal vezetőjé­nek felhatalmazását felmutatva — Varsó kü­lönböző nagykereskedőinél idegen valuta után kutatott és azután magas kárpótlás el­lenében hajlandó volt a lefoglalt összegeket visszaadni. Tőzsde es árupiac: — A pilseni terménytőzsde is szilárdabb. A mai tőzsdén a változott gabonaárak a követke­zők: cseh búza 175—180 (február 20-án 175—185), rozs 146—149 (145—148), árpa 190—195 (170— 176), zab 120—125 (116—118), jugoszláv tengeri 150—152 (148—150), román tengeri 145—150 (140 —145), rozskorpa 100—105 (95—100), préseletlen széna 50—60 (45—50). A többi árak nem változ­tak. — Szilárd a brünni terménytőzsde. Árpa és zab iránt ma nagy volt az érdeklődés és megdrá­gultak a hüvelyesek is. Takarmány mag vakban élénk tavaszi üzlet kezdődött. Mai jegyzések? morva búza 144—148 (február 20-án 170—175), válogatott árpa 180—185 (165—170), merkantil ár­pa 175—180 (150-155), zab 130-134 (124—126), Viktória borsó 400—450 (360—410), sárga borsó 225—260 (250—300), lencse 600—700 (650—670), plombáit vörös lóhere 1250—1350, rozsliszt 230— 240 (205—215), 1-es számú rozsegyenliszt 210—- 220 (205—215), a többi változatlan. — A cukortőzsde. Amerika és London gyen­gültek és a belföldi piacon is lanyhuló az irány­zat Prompt nyersáru-jegyzések: Aussig loko 380 (pénz), Aussig-rakodó 390, Kolin és Pardubice 370, Brünn és Olmütz 365; az exportfinomitott áru jegyzései: Krystali first fob Hamburg 510, Krystall Granulated fob Hamburg 520, kocka fob Hamburg 550, Cubes fob Hamburg 565, Krystall first Aussig rakodó 490, kristály vagy Granulated 500. kocl-ra 530, Cubes 545 ab Aussig-rakodó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom