Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-27 / 48. (496.) szám
Szerda, február 27. 3* Nagy botrány az ungvári képyise!őtestü!et illésén Ungvár, február 26. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Tegnap délután tartotta az ungvári képviselőtestület •közgyűlését, amelyen páratlan botrány játszódott le. A közgyűlésnek gazdasági tanácsost kellett választnia. Az elnöklő Szíro.p- szky zsupánhelyettes úgy intézte a jelölést Ihogy csupán egy Jefremov nevű ukrán emigránst lehetett megválasztani, aki mint a városi gazdasági hivatal vezetője az őslakosság legngyobb utálatát szerezte meg magának. Mikor a képviselőtestület tudatára ébredt annak, hogy a városi önkormányzat legelemibb jogait hogyan akarja a zsupáphet- tes kijátszani, az ellenzéki pártok között, ■amelyek többségben vannak, óriási vihar tört ki. Követelték, hogy a jelölő listára vegyék föl Terray Elek eddigi városi tanácsos ■nevét is. A nagy tumultusban és zajban a zsupánhelyettes egyszerre csak kijelentette, ibcgy a közgyűlés Jefremovot választotta városi tanácsossá és az ülést meglepetésszerűen be rekesztette. A zsupánhelyettesnek erre ,a kijelentésére még csak fokozódott a botrány. A kommunisták íölugráltak helyeikről és az elnököt vették körül, akit szidalmazni és fenyegetni kezdtek. A rend csak nehezen állott helyre. Az ellenzéki pártok a teljes sza- bályszerütlenül és törvényellenesen létrejött választást meg fogják felebbezni. Hadka kapitány gyilkossági pőrének főtárgyalása A múlt év katonai hadgyakorlat véres szenzációjáról lehull a Iepel — Saját felesége lövette agyon a századost Brüim, február 26. (Sajtá 'tudósítónktól.) A brünni törvényszék óriási érdeklődés közepette ma kezdte meg a Hanikia-féle gyil-kossági pör főtárgyalását. Hanika Károlyt, a 43. cseh-szlovák gyalogezred századosát, mint azt annak idején jelentettük, 1923 szép ember 3-án a bosko- vieei hadgyakorlatok alkalmával rejtélyes körülmények között agyonlőtték. A nyomozás megállapította, hogy a gyilkosságot a kapitány feleségének és anyósának felbujtására, feleségének unokabátyja, Vesely János követte el. Az ügyészség vádirata szerint a kapitány felesége, Charvat Hilda, ki nevelőnő, majd irodistanő volt, mielőtt a kapitány elvette volna, könnyelmű életével pokolé tette férj© életét, kitől már 1923-ban el akart válni. Mikor férje a válásba nem egyezett bele, megszakított vele minden összeköttetést, majd elhatározta, hogy elteszi láb alól. A gyilkosságra rábeszélte Veselyt, kivel azt a tervet eszelte ki, hogy a kapitányt a hadgyakorlatok alkalmával lövi agyon Vesely, hogy a gyilkosság gyanúja valamelyik katonára terelődjék. Vesely több napi sikertelen hajsza után szeptember 3-án Roskovice mellett megtalálta Hanika százados szállását, a kapitányt fdköltötte és közölte vele, hogy & felesége halálos* beteg, mire Hanika elhatározta, hogy azonnal haza utazik. Kettesben indultak az állomás felé, útközben Vesely kirántotta ismétlőpisztolyát, melyet a kapitány feleségével együtt vásárolt Rrünnben és két lövéssel Ieteritette Hanikát, majd a holttestet az utmentí burgonyaföldre hurcolta. A vádirat' fölolvasása után elsőnek Vesely elsőrendű vádlottat hallgatták ki. Beismerte bűnösségét és azt mondta, hogy unó-1 Prága, február 26. Guítmann a ruszinszkói zsidó iskolai szervezetek képviseletében Parisban járt, hogy megnyerje a l’Alliance Israelite támogatását. Guttmann párisi tartózkodása alatt levelet intézett a L’Europe Nouvelle szerkesztőségéhez, melyben a ruszinszkói zsidóságról a többi között a következőket Írja: — A ruszinszkói zsidók száma mintegy százezer és a 575.000 főnyi lakosság tizennyolc százalékát alkotják. Ezek a zsidók teljesen különböznek a többi keleteurópai zsidóktól úgy kulturális, gazdasági, mint politikai tekintetben. Kulturális tekintetben a ruszinszkói zsidók rendkívül vissza vannak maradva, jobban, mint a többi zsidók: ennek oka az, hogy a régi magyar rezsim politikai okokból elhanyagolta ezt az országrészt. (!) A magyar rezsim előre megfontolt szándékkal (!) tudatlanságban és müvelet- Ienségben tartotta vissza a ruszinokat és a zsidókat (?), hogy jobban el tudja nyomni őket. (!) Az iskolaügy tehát nem mutatott semmi fejlődést. Oly városokban, hol mégis építettek iskolákat, gondoskodtak arról, hogy ezekben az iskolákban semmit se tanítsanak. (!) Ezek az iskolák magyar állami iskolák voltak és a nép magyarosítására törekedtek. Voltak katolikus és görögkatolikus felekezeti iskolák is, azonban ezeket a zsidók nem látogatták, mert hivek maradtak vallásukhoz. — Gazdasági tekintetben á ruszinszkói zsidók helyzetén javítani fog a földbirtokreform, mert a kormány megígérte, hogy földet fog kiosztani közöttük. (?) Mindezekben a kérdésekben az iniciativa a cionisták kezében van, akik a zsidóság ifjú és aktív elemeit képviselik. A Masaryk-Benes- kormány felismerte azt, hogy a ruszinszkói zsidókból lojális és a cseh-szlovák köztársasághoz ragaszkodó állampolgárokat nyerkanővérét halálosan szerette és angyalnak tartotta. Unokanővére állandóan panaszkodott neki, hogy férje üti-veri és bestiának, rengi?' cafatnak nevezi. Unokanővére egy banknál állást ígért neki arra az esetre, ha végez férjével. Amikor a gyilkosságra rábeszélte, hangsúlyozta azt, hogy férje rendkívül szigorú a katonákkal szemben és ezért a gyilkosság gyanúja könnyen azokra fog há- ramlani. A tervbe Chárvát Franciska, a kapitány anyósa is be volt avatva, aki azt fanácsolta Veselynek, hogy Hanika fejébe, hasába, vagy szivébe lőjiön, amit Hanika felesége élénken helyeselt. A tárgyalás tart. hét. A ruszinszkói zsidók egyetlen (!) szervezetbe egyesültek, amelybe egyaránt belépnek a cionisták és az ortodoxok. Politikai erőt képviselnek, mely a tiszta zsidó érdekek védelmén kívül a cseh-szlovák köztársaság konszolidációját tűzte ki egyetlen céljául. A kormány elismerte, hogy mily jó munkát végez a zsidóság és ezért igen jóindulatú irántuk. Magának a zsidóságnak az az óhaja, hogy föntemlitett iskolaügyi szervezete fejlődjék és hajtsák végre a földreformot; nem kívánnak mást, mint az alkotmány szellemében rejlő jogaiknak tiszteletben tartását. * E sorokat — őszintén bevalljuk — a legnagyobb meglepetéssel olvassuk, mert az a hang, amelyet Guttmann ur megpendít, egészen uj és szokatlan azért, mert eddig sohasem hallottuk még azt, hogy a régi liberális magyar kormányzat olyan politikát követett volna a ruszinszkói zsidókkal szemben, amely bennünk a jogtalanság érzését váltotta volna ki. Ellenkezőleg! Éppen ruszin és cseh-szlovák részről hallottuk igen gyakran azt a szemrehányást, hogy a magyar rezsim állítólag a ruszinok rovására éppen a zsidókat favorizálta. Guttmann ur minderről megfeledkezik és mint jó kon- junkturaemberhez illik, ő is beáll ordítani a farkasok közé és szidalmazni s ócsárolni kezdi most a magyarságot. Meg vagyunk győződve róla, hogy a ruszinszkói zsidóság többsége, még pedig az is, amely a legutóbbi években nemzeti alapra helyezkedett, a leghatározottabban el fogja Ítélni Guttmann urnák ezt a furcsa külföldi szereplését, amely alkalmas lehet arra, hogy — ellentétben a zsidóság jól fölfogott érdekeivel — konkolyt hintsen a keresztény és zsidó- vallásu ruszinszkói őslakosság közé. A ruszinszkói hangyaboly Gatimann parisban szidalmazza a magyarságot ; Magyar elnyomásról mer beszélni — A ruszinszkói zsidóság nem azonosítja magát vele! mes tanító, akit csak nagy későre neveztek ki tanfelügyelőnek, mer nem akart kimozdulni a falujából, a bír!okáról . . . Azt mondod Fodornak, hogy a felesége zárdanövendék volt, de amolyan! ... — és közelhajolva súgta Morvay a Sóky fülébe . . . Az epefakasztást előkészítették. Fodor tanár mindent tudott a főispán érkezése napján. Alig bírta tartani a pompás leleplezést. Ott szorongott az elsők közé furakodva és a küldöttségek fogadása után nemsokára őt engedték a főispán elé . . . Mintha kicsinálták volna? . . . Az üdvözlő szavak után, a mosolygós arcú, szúrós szürke szemű, sok epéi ü Fodor tanár gyorsan áttért az uj tanfelügyelő személyére . . . — Kötelességérzettei és bizalommal közlöm mékóságos főispán úrral, Ihogy az uj tan- felügyelő . . . — Ah! . . . Az uj tanfelügyelő, — mondogatja a főispán, akit Morvay igazgató már a díszes fogaton, a négyes fogat robogása közben beavatott az epefakasztás titkába. — Egy felvidéki, gyanús múltú öreg ta- nitócska . . . egy falus! iskolapenész jött C&obánka városába az int-e!'igencia közé . . . — Ah! ... ez meglepő! ... — és igazgatja halszerűén a monokliját a főispán ur... — Egy senki!... Hát még a felesége?!... — Ah! M't hallok? . . . — A nagyságos tanfelügyelőné . . . Zárdái. növendék volt leánykorában . . . — Ah! zárdái növendék? . . . — Igen, — suttogja Fodor tanár, — de abban a zárdában szabad bemerte1 e van az iszákos férfiaknak . . . — Hát ez meglepő! ... beszél a főispán, — mert ezt még nekem nem mondotta senki! . . . — Azért siettem méltóságom uram közelébe . . . — Igen helyesen! ... — dicséri a főispán és levette szeméről a monoklit, hogy hálájának tetszetősebb kifejezést adhasson. — Azért volt ez igen helyes Fodor tanár urnáért ilyesmikkel már több alkafomm# szives volt nekem szolgálni . . . — Becsüetbeli kötelességemet teljesítettem csupán! ... — mentegetődzik a sok- epéjü ember és nem veszi észre a főispán szavaiban a gúnyt . . . — Most különösen érdekes az Ön leleplezése és jólértesül'tsége, mert erről még nem i is hallottam. Igazán hálás vagyok . . . — Kérem méltóságos uram! . . . mondogatja mély hajlongás közben Fodor tanár... — Hálás vagyok pedig azért, —vágta rá nyomatékosan a főispán, — mert közel harminc év alatt ezt meg nem tudhattam, pedig az uj tanfelügyelő a sógorom! ... a felesége a nővérem! . . . A főispán szemei szinte szikráztak. Hirtelen elfordult és ott hagyta a sokepéjü embert. Fodor tanárnak ijedtében tátva maradott a szája, mint a halottaknak . . . Talán ő is halott volt? . . . Mire felocsúdott, ideje sem maradt a bocsáfia-kérésre, a mentegetődzésre, mert a főispán már másokkal beszélt. Morvay igazgatót. Sóky aljegyzőt az uj tanfelügyelővel fogadta. És bizalmasan jegyezte meg előttük: — Ezt nagyszerűen csináltátok . . . Mind a tiz epéje fölfakadt egyszerre . . . Másnap egy kis újsághír jelent meg a Csókánk a! Híradóban, melyben a. szemfüles szerkesztő megírta, hogy sajnálatos eset tör- i tént a főispán! fogadtatáson Fodor Jenő tanár- j rab akit éppen a kihallgatás alkalmával snj-: tott le régi betegsége, az epeömlés . . . Ezek után más nem volna hátra, mint-! hogy éjszaka költözött el Csobánkáről a sok- j cpéjü ember, bucsuzkodás nélkül. Munkács, február 26. (Saját tudósitónktól.) Ruszinszfkó területén a választási agitáció teljes erővel dühöng. A cseh agrárpárt lé- giónyi fullajtárja valósággal rázúdult a magyar, ruszin és német falvakra. Az agrárok mozgósították az egész közigazgatási gépezetet is. A jegyzőik, tanítók és az állami alkalmazottak mindenütt, minden igyekezetükkel az agrárok mellé állottak. Az agitáció központja Munkács, ahol a vendéglőkben az agrár fullajtárok csapatja: állandóan a medve bőrére isznak. A szállodákat és kiadó magánlakásokat teljesen elözönlötték. Munkács rendkívül megélénküli, különösen az éjszakai élet. Részeg agrár-agitátorok duhaj kiáltozása veri fel a utcák csendjét. Úgy látszik még mindig telik szeszre a szeszpanamás pénzekből. Az agrárok zajos és kiabáló propagandájával szemben a többi pártok eddig teljesen csöndben dolgoznak. Minden párt részéről azonban megtörténtek az előkészületek s a pártok vezetőf éri iáik egész sorát összpontosítják a városokban. A kommunisták Je- boziatták Taussik, Merta és Bubnik képviselőket. Bábuik a volóci, Merta a munkácsi és Taussik a vereckei járásban irányítják a választási kampányt. A ruszin disszidensek Kurtyákék tábora, csendben, de mint hirlik hatalmas erővel dolgozik. Valószínűnek tartják, hogy Kurtyákék részéről óriási meglepetés fogja érni a kormányt. A zsidópártok között, mint már jeleztük, beállott a teljes szakadás. A szociáldemokraták táborában is teljes a káosz. A szövetkezett ellenzéki pártok is akcióba léptek. Minden részrehajlás nélküs, objektíve meg lehet állapítani, hogy az ■agitáclójuk a legtisztességesebb és legbecsületesebb. Az iparopárt és polgári párt torz- sziilött eszméje véleg hutbaesett. A munkácsi iparosság teljesen elfordult a bomlasztani akaróktól. Az iparosok pénteki választmányi gyűlésén a kirobbant indulat majdnem tettle- gességig vitte a dolgokat. Csak a vezetők higgadtságának köszönhető, hogy a felháborodott iparosok meg nem verték a két „vezért": Katricsot és Meiselst. A munkácsi zsidóság is teljesen elzárkózott a mozgalom elöl, mert egyrészük természetszerűen a zsidópárttal, másik részük az őslakos párttal tart. Tizenhárom párt küzd kilenc mandátumért Ungvár, február 26. (Sajtát tudósítónktól.) A ruszinszkói választási küzdelem első fejezete a jelölőlisták benyújtásával befejeződött. A kilenc képviselői mandátumért tizenhárom, a négy szenátori mandátumért pedig tizenkét párt küzd. A központi választási bizottságnak az egyes pártok a következő sorrendben terjesztették be jelölőlistáikat: 1. a komunisták, 2. cionisták, 3. cseh nemzeti szocialistákkal egyesült trudova párt, 4. az őslakosok pártja, 5. a cseh agráriusok, 6. a zsidópárt, 7. szociáldemokraták, 8. Voloszin- féle chliiborobok, 9. az utón óm Szojuz (Kur- tyák-féle ruszin agrárius ellenzék), 10. a Simon vezetése alatt álló független szociáldemokraták. 11. ruszin nemzeti párt. 12. a polgári párt és 13. Csánkiék. A Csánki-párt tisztában van azzal, hogy a választásokon a biztos bukás vár reája, ami kitűnik abból, hogy a szenátusiba már nem is állit jelöltet. Hasonlóképpen kevés reménye lehet az utolsó pillanatban megalakult ruszin nemzeti pártnak, mely mögött a tanítók szervezete áll. A központi választási bizottságban csak tiz párt delegátusa kapott helyet. A jelentéktelen pártok, mint amilyen például a Csánki-párt, nincsenek képviselve a választási bizottságban. A bizottság ma tartja első ülését. javaslat a régi postatakarékpénztári betétek rendezéséről Prága, február 26. A kormány beterjesztette a nemzetgyűlésnek a Budapesten 1922 november 7-én Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia között a magyar postatakarékpénztári betétek tárgyában létrejött egyezményt és javaslatot nyújtott be a posíatakarékbetétek, a csekkszámlák és letétek átruházásáról. Letartóztatott Mtvesgysikos Pozsony, február 26. j-|W$:>oz sunyi tudó silónk teliefonjeieníése.) A csendőrök ma délelőtt Szenácéről a pozsonyi államügyészség fogházába kísérték Pivák Mátyást és atyját, Páváik Ádámot. akik Pi- vik Mátyás feleségét decemberben meggyilkolták. Pivák akkoriban az asszony eltűnését ■bejelentette a csend-őrségen, amely azonban a legszorgosabb kutatás ellenére sem tudta az asszonyt előkenitenh Pár héttel ezelőtt arról kezdett a faluban a fáma beszélni, hogy az asszonyt Pivák tette el láb alól. Néhány nap előtt a csendőrségihez egy névtelen levél érkezett, amelyben az ismeretlen levélke arra hívta föl a csendőr ség figyelmét, hogy Pivák, aki rendkívül rossz viszonyban élt a feleségével, az asszonyt az apja segítségével a befagyott Morva folyóhoz csalta ki s a jégen 1 é- ket vágott, amelybe beleiüllasztofta az asz- szonyt. A csenbörség ezen a nyomon elindulva letartóztatta a két Piivákot, akik beismerő vallomást tettek. Az asszony holttestét még nem találták meg. Pivák harmincöt év körüli'ember, aki a forradalom kitörése után tért vissza Amerikából, ahol felesége is vele volt. Rövid táviratok Lopez tábornok a fölkelőket Paso Del Macho mellett Veracruztól nyugatra megverte. A íölke- lők százötven embert vesztettek. Három vezérüket elfogták, haditörvényszék elé állították és kivégezték őket. A római Tribuna jelenti, hogy Macdonald kijelentette az olasz követ előtt, hogy a jelenlegi kormány még nem foglalkozott a Jubaföld kérdésével. Olaszországra nézve tehát igy nem következett be kedvezőtlen fordulat. gBBBBBBBBBBBBIiBDIIBIlBBBEBtlBaBgiSBBBaBBaBHBBBBIlBBa^ ífialftavg árpái! *J ^ “ a legjobb cigányprímás 9 • és Szlovenszkó kedvence ! isméi Prágába érkezeit, j M ■ S Február 16<tólt minden este a S jműm mmm! I (Prága I., Mustek 3 szám) • I? fit muzsikál. ■ ■ « m '<* ■ a * un •« m m \* m m ta m k * w *• a h b m m wnmmm a <x jí* a u a n « * a a » a u u u.
