Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-02 / 28. (476.) szám
Szombat, február 2. M#ze.az®A$Á© Á világ gahönaáradatát nem leltet elhelyezni Prága, február 1. A D. N. N.-ben H, Br. cikket irt a világ gabonatermésének elhelyezéséről. A gazdáinkat is érdeklő cikket a következőkben ismertetjük : Az Egyesült Államok nyugati részében a farmerek óriási csűrei már jó ideje nem bírják magukba fogadni azt a rengeteg gabonát. amelyet a legutóbbi év folyamán felhalmoztak és amelyről senki sem tudja, hogy hol adhatnák el azt. A farmerek panaszait az amerikai közvélemény szándékosan figyelmen kivül hagyja. Legfeljebb azzal biztatják őket, hogy alkalmazkodjanak a háború utáni viszonyokhoz és termeljenek tengerit, répát vagy dohányt. Egyelőre senki sem segíthet rajtuk. A háború Európát mint világgabona- szállítói jóformán teljesen kiküszöbölic a piacokról. A tengerentúli farmvidékek fantasztikus méretekben terjesztették ki vetési területeket és máról-holnapra az egész világ szállítóiként léptek föl. Amikor petéig Európa a habom után lassan föHápdsz' cdpi kezdett és régi kapcsolatait újból fö! akarta éleszteni, az Egyesült Államok műiden eszközzel azon voltak, hogy az curópei mezőgazdaságot kiszorítsák a rég! kereskedelmi pozíciójából. Nyugat a merik a gazdasági élete annyira berendezkedett a nagyarányú gabonakivitelre, 'hogy a vetési területek korlátozása az egész országra nézve a legnagyobb gazdasági károkkal Járt volna. A világ gazdasági életében elfoglalt porció feladására tehát gondolni sem 1 ehetett. A farmok értéke rövid néhány év alatt 26 milliárd dollárról 54 nrlliárdra emelkedetté és a farmerek ugyanakkor közel 40 inüi.árd dől árral növelték egész birtokállományuk értékét. Az .amerikai bankok nyomban felismerték az e téren kínálkozó konjunktúrát é's hallatlan összegű spekulációs hiteleket engedélyeztek a farmereknek. Ezeknek a Inteleknek a révén könnyű volt a farmereknek Európa eddigi vásárlóit megnyerni és az egész világ gabonaellátói szerepét átvenni. Ám a farmgazdálkodás a spekulatív túlterhelés folytán emelkedett termelési költségeket csak addig tudta elbírni, amíg a többi világtermelés parlagon hevert. Időközben azonban a kanadai búzatermelő is felismerte, hogy az európai buzaor- szágok vásárlói az európai krízis ideje alatt uj ellátási területekre szorultak és csakhamar megindult a verseny a kanadai és az amerikai farmerek között. Magában az elmúlt esztendőben a kanadaiaknak a teremtést 17.5 százalékkal, vagyis 19 millió métenmázsávai fokozni sikerült, mialatt viszont Amerikában a vetési terület és a termelés néhány százalékkal hanyatlott. Argentiniában és Indiában is az angol bankok által támogatett búzatermelés és export soha nem sejtett virágzásnak indult, amely a nyugatamerikai farmereket támogató tőkéseket rendkívüli módon elkedvetlenítette. A világkereskedelem fokozatosan átorieníálcdott az Amerikán kívüli gabonapacokra, amelyek olcsóbb árakon adhatták cikkeiket, mivel Amerikával ellentétben mentesek voltak a spekulatív irányzatoktól. Az amerikai gabona eladási viszonyai naprói-napra nehezültek és ma 100 millió bushelre növekedett az Amerikai Egyesült Államok eladására váró búzája. Az eladási krizhs folytán egyre jobban érvényesült az az irányzat, ame'y az európai piacot pénzügyi müvek te k utján ismét felvevőképessé akarja tenni. Az egész Kfj- zépeurópában mutatkozó rejtett és nyílt éhínséget az amerikai gaborrabenkárok ügyesen tolták terveik előterébe és Észtéin emberbaráti érdekek hangoztatásával meg ■tudták vesztegetni a közvéleményt. Mindenekelőtt arra igyekeztek, hogy visszanyerjék a német piacot, mivel Németországon a kenyérgabona fogyasztása, amely a háború előtt fejenkint 250 ki'o^rarnot tett ki. az utóbbi időben 150—200 ki’ogramra csökkent. Hz alapon a folyó évre a németországi beviteli szükséglet 48.5 miTTó mé'térmází; ’ra növekednek az eddigi beedés 8.5 mTó rrté- termázsájával szemben. Hogy ezt a betétei! szükségletet igazolják és a német p’acot ismét felvevőké pesté tegyék, az érdekelt körök erősen ostromolják a washingtoni kormányt, hogy Németországnak nagy ál'ami hiteleket engedélyezzen. Ez azonban oly kívánság, amelynek az amerkai kormány csak a francia jóvátételt követelések flxirozása után tudna megfelelni. Nem is tehet rossz- "cven venm az amerikai kormánytól. hogy mncsen kedve hitelét ej^/%Dana’dák hordódba önteni anélkül, hogy b zonyos volna felőle, hogy ebből Amerikára adódik-e nyereség. Mindenesetre azzal kell számolni, hogy Amerika sürgetni fogja a jóvátétel! összeg megállapítását, hogy biztosítsa a német piac feltárásának lehetőségeit. Az amerikai farmerek akkor azonban nem elégednének meg a német mezőgazdaság pótlásával, hanem bizonyára arra fognak törekedni, hogy az angol mezőgazdaság után a németet is k ó ty a- v e t y ó lő ve r s e n nyel tönk r e t e gy ók, hogy ily módon biztosítsanak maguknak számos éven át Iiasznothajtó eladási területet. Középenrópa tehát nem várhat sok áldást Nyugatamerika gabona jgyeitől. Az ellentéteket — Itt fölösleg, ott hiány — nem lehet egyhamar kiegyenlíteni, még ha akármennyi hajórakomány búza rothad el Amerikában. A 'tengerentúli agrár államok már nem számuhatnak nagy eladási területekre Középeurópában és akarva, nem akarva a termelés átcsoportosítására kell gondolniuk. Középenrópa a jövőben a keieteurőpa: csere- forgalomra ‘k-z ráutalva és azon túl igyekezni fog szükségletét odahaza ftéerni, Németországnak pedig a külföldi éleim*szerek be hozatala tékhite lében kü'önb.özö szempontokból rendkívül óve fosnak kell lennie . . . folyamán Kolozsváron 457 iparos szüntette be iparát s adta vissza iparigazolváinyát, Egy év alatt 457 adófizetőt vesztett el az állaim, éppen annak a politikának következtében, amelyet ő maga vezetett be. Az iparhatóság a muilt év folyamán 172 képesítéshez kötött és 107 képesítéshez nem kötött, 135 engedélyezéshez kötött Iparengedélyt adott ki. Ezzel egyidejűleg pedig 309 üzletnyitáshoz és 11 telepiéteisiiésihiez adott engedélyt, A múlt év folyamán tehát összesen 737 ipa-rengedélyt adtak ki. Kolozsváron 1892 iparost és 3781 kereskedőt tartanak nyilván az ipiar- liajsírcimoikbain. = Románia a nemzetközi kereskedelmi kamarában, A buíkíaresti kereskedelírni mi- nisztierluim most végzi a« előmunkálatokat annak mcigf-iil'iapitásáira., hegy Románia milyen formában és milyen feltétetek között vehet részt a nemzetközi kereskedelmi kamaráinak liiüahá'iáhian. Ebből a célibóíl közös értekez- Ltre hiivtéa Rcatiáffíla 22 kiereslke'deflimí kamairá- jándk titkárait. Az értekezletein 13 kamara képv.sebetíe miagAtt. Az erdélyi kairnairák mrjnd mugj Kentek aiz aradi kivételével!, Megalaki- tottek -egy élőkéül tő bíizottságot Cendhez István e'inökiiefe alatt és meigibi'zt'áik a bukaresti, valamiíiut a Ikionstapzai kamaráikat a rnega-'kotandó szabályzat egy-egy tervezetének nieigiatkotáisáva1!. == Lengyelország legközelebbi kereskedelmi szerződései. Varsói távirat .L'lenti: A lepek kormánykörökből vett órteisiüjiés • alap- iám azt Írják, hogy a konmány a gazdasági vá'íságria való télként eltel teglközélebbii feóadia- táaak tartja, hogy kerieskeddimi szerződése- két kössön Qroszorszihggail, Cseh-Szlovákiával!, Magyarországgal Bifeániáival, Észtországgal és Lettországgal. = Németország egyik legnagyobb vevője Amerikának. Az amerikai kér csikód, elírni miniszter inum előzetes becslései szerbit Németország 1923-ban 312 miliő dollár értékű árut vásárolt Amerikáiban, úgy. hogy a német bírod álom 'lakosságára fejenként 5 dollár esik ebből a behozatalli összegből. Müvei Anglia 828 millióval és Kanada 660 m'dióval szerepel az expoTtoirszágenk I is táján, Németország mint nagyvevő, harmadik hegyen áll az amerikai evportországok sorában és csak utána következik Franciaország 260 miffió és Jaja ár, 252 millió dohárral. — A tisztességtelen verseny megrend- .szabályozása. Tudvalevő) hogy a kererlkede- temügyi nunszteriiiuiauiak a tteztességes versenyről készifiett törvéniyjao'aisi'atát a gyakorlati szekértők véleménye alapján elejtették és a keTcskedetemügyi miniszterem uj törvényjavaslat készülésére kénysizeTüt, Az uj javasltat egy február 4-án tafftomöő ankéten fogták mogvitatná, amelyen az egyetemek, a ilí a muráik, az é rd ekképvisetetek .és az érdekelt nömiszter hírnök képviselői is részt vesznek. Az uj javaslat a kazmialis elven épült, vagyis esetemként sorolja fel a ti'sz- t esség télen verseny tényállladékah. de egy úgynevezett áitálános záradékot Is tartalmaz, mely a kereskedelemben előforduló egyéb tisztességtélén versenyről liis intézkedik. Az ankét erouiményéhez képest újból kidolgozzák a java:sT,aifaot. megszerkesztik a meg- okolását és csak azután bocsátóik nyilvános megvitatásra. — Egységes alapszabályokat kapnak az ipari szövetkezetek. A prágai kereskedelmi és iparkamara hivatalos közlése szerint a kereskedelemügyi miniszteriem az ipari szövetkezetek és az 1923 december 6-án kelt rendelet értelmében alakított szövetségek számára uj alapszabály-mintákat készít elő. amelyeket a végrehajtási utasításokkal együtt ezidén márciusban fognak kibocsátani. — Mi tesz Stuxákkal? A „Gazdasági Hirlap“ írja: Előző számunkban rámutattunk arra a kritikus helyzetre, amely a Stux Hugó és Gyula cégre előállott és amelynek konzekvenciáit eddig sem a tőzsdetanács, sem a Stux-cég még nem vonta ie. Információink szerint a cég hihetetlen erőfeszítéseket követ el. hogy a pénzügyminisztérium, ahová devizaközponti tagságának felfüggesztése miatt íelebbezett, semmisítse meg a Központ vezetőségének határozatát. Kizártnak tartjuk, hogy a pénzügyminiszter hajlandó lesz a Devizaközpontot dezavuálni és a miniszteri döntés után remélhetően sor fog kerülni arra, hogy a Stux-cég eljárásának konzekvenciáit minden irányban levonja. — A pénzügyminisztérium uj 300 milliós kölcsöne. A Pr. Tgbl. értesülése szerint a pénzügyminisztérium az állami pénzügyi műveletekre alakult bankkonzorciumtól 300 milliós uj kölcsönt vett föl 1924 augusztus 1-én esedékes pénztári utalványokra. Ezt a kölcsönt az 1924. évi költségvetés 603 millió koronás deficitjének fedezésére fogják fölhasználni. Ez a deficit nem vonatkozik a beruházási költségvetésre. = 1923: Kolozsvár iparának fekete éve. A Kolozsvárott megjelenő „Iparosok Lapja" írja: A lehetetlen viszonyok követkéz lében tengődik, vergődik Kolozsváron az ipari élet. A műhelyek olyan tűrhetetlen nehézségekkel küzdenek, hogy üzem síiket redukálni, munkás alkat elbocsátani kény tetemeik, A múlt év i#xsie is árupiac: . — Gyengüli a prágai termányíőzsde. A mai tőzsdén gyenge látogatottság mellett igen jelentéktelen üzlet fejlődött és bár a gabonapiacon búzáért és rozsért magasabb árakat követeltek, kereslet nem mutatkozott. Az árpa láthatóan lanyhult Rizs és kávéban szilárduló irányzat mutatkozott, még pedig a gyengébb termésjelentésekre és a termelési országok nagyobb szükséglete miatt. A zsir is lanyhult, az egyéb cikkek nagyjában változatlanok. A következő árakat legyezték: Rio kávé 21.50—22, Saníos 24.50—25, Guatemala 30—33, Portoriko 35—36, mák 5—5.25, holland kömény 20, román tengeri 1.72, La Piata 1.40, amerikai zsir 1250. Gabonaárakat ma nem közölt a cseh távirati iroda. zz Bizonytalan a bácsi tőzsde irányzata. (Pra- goradio.) A hétvégi forgalom é?. ellátási nap miatt a spekuláció tartózkodó volt, bár az általános irányzat, különösen a magyar értékek dolgában határozottan barátságos volt. Nagyobb forgalom ennek ellenére nem fejlődött Előfordult kötések: ■ il/t. 1/31, Magy. aranyjáradék .... 43003 44000 Mnjry koronajferad. .... 3000 ?4Cö Bsnkvoretn Wr. ...... 200003 233000 Bodeukredit ......................... 40300) 410000 Kreditanstait. . ............... 302001 -307500 On e?. Kredit......................... 101300 1ÚS4000 An globank ......... 33901)0 341000 Liin dér bank ......................... 316500 3 í 6000 Lombard................................ ‘>6000 46100 Merkúr ............................._. 1S0000 191000 Osmr--M ag:yar Bank .... — — Union Bank Wr ...... 309009 322000 Cseh Union............................. 951000 9G00C0 Zivnostenská Banka. ... 9150GO 916000 Vumagfizha,Sózás ...... 2070000 2050000 ÚerdinandsNordb. ..... I/^SQÖOO I750ÖÖOO Kaesa-Oderberfri ...... S&2000 — Staatsbahn . ........ /24Q0G 730200 Südbahn .............. ..... 17400J 179900 Bü dbahn priovitüt.............. ~ ~~ Al pine ... .............. 709000 737C00 í'o bur.ű: ........... 88010 9Í500 Krupp ........... 445000 460^00 Poldi...................................... * 85)000 Prajre r Kisen ........ 2100000 2110->00 Rima.................................. 21800J 22600ü fikoda...................................... 1303000 1300100 ím vaid.................................... 935000 9320ÜÜ salft-6........................... Í10000J 11310.0 U rikány ................................ 14700J0 1540000 Hi ntthoffer .................. - 1640000 Map-yar épkor ....... 634Q003 6360000 = Szentpétervári devizajegyzések. (Pragora- dio.) Egy cservonec — 78.200 1922-ban kibocsátott rubellel, l font sterling 9.20. 1 dollár 247*AA&AA4AAAAAAAAAAAAAAA&AAA*AA*4aAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza % 3 .....— \ " ...‘.“.......~... £ J vPAll^ ^ * .a \ Saját IcéBziíményü finom férfi £ és női feh érne mii, asztal- m& ^ 5 \ " térítők és mindennemű lenáru f 2j \ ArnsUás nagyhac é» kicsinyben j£ JíémMmi 'átkait f 28 éves, magas, fessnek mondott magasabb iskoláikat végzett urigye- rek, nagyiparos. Feleségül venne szépnek mondott, zenekedvelő, vagyonos, 18—23 éves, kimondottan urileánvb ki nemcsak mint uriasz- szony, de férjének üzemében, mint hü segítőtársa és reprezentálni tudna. Kizárólag szülők, vagy hozzátartozók leveleit (a leány tudtán kivül) „Furcsa tit 1702“ jeligén — szigorú diszkréció mellett — á ki- adóhivatal továbbit. I OptfkaS intézet Etöindsstneoiö szemüvegek, csíptetek ^ ® állítások. JaSS/ vitások bár/’T'/] / tncb recepi v'W | ulapjáo asoa fcetnuk. Magyar Ki xoigálás Magyar IsveSeaés Belnfiaoker Samu Prolii II., Pofié 28 ke tmiperiai»8S&lió malién —Továbbra is gyenge a prágai tőzsde. Az e hét fedezési vásárlások csak kisebb méneteket öltöttek, mivel a bécsi tőzsde inátny- zata ismiét lanyha volt. Bár az osztrák korona, mérsékelten javult, az arbitrázs _ majdimeim teljesein tétlen maradt. A spekuláció az erősen csökkent árak eillenére sem bocsáfko- zott vásáh'jáiS'Olkba. A belföldi bankok jól tartottak voltak, a bécsiek mint rendesen, gy engültek. Záróiirányzait gyenge. A devizapiac kissé szFlárd'uBí, gyengébb csupán Zürlcli és Kfiteztiiániia. Előfordult kötések: If/i. i/si. 1923. évi kincstéri utalvány 98.Í0 98.501924. évi kincstári utalvány 91.- 90.50 íívereménykaicsön . .... 91 30 fi6,Vog bernhá?.ási bölcsön , 86 te 85.75 6%-os lisztből csőn.............. 8_k40 «5.4o 6% Ál’ambölcsön ..... 8a,70 83.í0 Morva orss--köles. 1011 4*/a % 73,50 7.. Morva H)17 5 ®/p« ^2* Práéri vár0=2 101.S köles. 5 % ’if’ $** Práira város 1919 bölcs. 4 % 8** L” Bfiínn város 1991 köles 15 *>/„ ?4. 9+. Pozsony város. UWkölos. 4°/ *k5A “=Vft Prátra városi t-aferpt. 4 °/< • jté*30 ?«53 Ősi vörös koresrí sors>ep;y _•__ _ Ma tryar1^ frtos vörös kereszt _*__ Ma wvíir io'záloc' sorsipcrv • 4:2:52 Cs^h Union Bauk . I . * . Loszámitqló:................. 1*54.30 454 53 Cseh (oarbank...................... ® Prásrai Hitelbank............... ?^.5) 834.50 Sslováb Bank...................... té?-5j Zivpostenska......................... Ím's Í ői Anar o'-Öslov. Bank. .... 1k':üJ Osztrák hitel ....... , Bécsi Unionbank................. Wi ener Bankv..................... 1°h5° ‘9t §3 Ju goalovenska-baak . • . • ftf.™ Nordbahn............................ . Oseii Ónkor ......... 1940. I4s'.i. Horvát cukor. ....... 675.—' Kolini műtrágya. ..... Konoi kávé . ...................... 2»0.~ .-32.ik elini petróleum ..... ^7.|0 4Ő2.53 Kolim szesz......................... 1302.5g ts05.— Te jipar rt. ......... 777.50 (7a.— Első oilseni sörgyár .... 83.0.— 3vÖ3. Breitfeld-Danők.................. 567— 367.La uriu és Lvieineat .... ^07. — oöa.sO liiusíboffor............................ 8Í5— 827.,Cs eh északi szén ...... z73 —.— Cseh nyugati szón............... 507.30 610.— Alpine 355.75 362.50 Poldi.............................. 444— 423.— Pr ágai vasipar.................. 1045.— 1057.50 Sk ócia............................. 637.— 63950 Pozsonyi kábel ....... —— - .— Inwald .......... 455.— 465.—■ Prágai papír......................... —— -----— Változatlan irányzat az olmützi terménytőzsdén. A mai terménytőzsdén az árak a január 26-iki tőzsdenaphoz viszonyítva nagyon keveset változtak. A változott árjegyzések a következők: búza 184—185 (január 26-án 185—187), merkantilárpa 155—160 (155—165), jugoszláv tengeri 148— 149 (149—150), lencse 500—700 (450—670). félédes morva kötetlen széna 58—60 (57—60), rozs- szahna hosszuszáni 44—47 (42—45), takarmány- szalma 42—44 (40—-42), mák 5 <0—540. A lisztárak nem változtak. Magyar hagyma 160—170, amerikai sertészsír 1250—1260 (1310—1320).-j- A budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A tőzsdén lanyha irányzat, mely később megszilárdult. A kontretnin ár- ienyomő kísérlete kudarcot vallott-f- Lanyha a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jeleni! telefonon: A mai terménytőzsdén lanyhább irányzat mellett a következő árakat jegyezték: budapesti búza 158, nylrsági 156, somogyi rozs 135, budapesti 144, takarmányárpa 151, sörárpa 168, balatoni tengeri 137, fehérmegyei zab 138, budapesti M?, prompt korpa 89 ezer magyar korona métermázsánként, — Berlin valamivel javult. (Pragoradio.) Valamivel élénkült a forgalom, de az árfolyameme!- kedések általában az egybillió százalékot meg sem haladták. A preferált értékek 3-8 billió százalékos javulást is értek el. Zárlatig szilárd mu- radt az irányzait
