Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-21 / 43. (491.) szám

A cseh-szlovák—lengyel szimpátia — utópia ____ __________________ %y7íAGWJY]£GliyU<tfJKlᣠaz újra felállítandó Habsburg-birodalom ke­retében teljes függetlenséget kap. Ez a kí­vánság megegyezett a király szándékaival. Arról volt szó, hogy tizennyolcezer fegyver el van rejtve és hogy kétszer ennyi ember készen áll arra, hogy harcoljon. Egy ma­gyar politikus, aki a király teljes bizalmát bírta, nyáron Csehországba utazott és ott találkozott az Egerland cimü szervezet ve­zetőjével. Megkísérelte azt is, hogy azokkal az elemekkel, akik Károlyt Csehország trónján szerették volna látni, összeköttetés­be lépjen. A válasz, amely megnyugtató volt, szeptemberben érkezett Hertensiein- be. Eszerint a király megkoronázásáról és a független Csehország létesítéséről csak ak­kor lehet beszélni, ha a Cseh-Szlovákiában fönnálló rendszer megdől. Hogyha külső események okozzák ezt a bukást, úgy ez a párt hajlandó Károly csehországi királysága mellett fellépni. Augusztus 8-án tárgyalt Boroviczény annak a szervezetnek a veze­tőiével, amelynek Morvaországban voltak szervei. Ez a vezető kijelentette, hogy párt­ja kötelességének ismeri, hogy az esetben, hogyha Károly király visszaszerzi a ma­gyar trónt és Cseh-Szlovákia Magyaror­szágnak megüzeni a háborút, az operációk megindítása után harmadnapra fölrobbant­ják azt a két hidat, amely Szlovenszkót Csehországgal összeköti és ezáltal lehetet­lenné teszik, hogy a Duna mentén operáló cseh hadsereg erősítéseket kapjon Csehor­szágból. Egyidejűén több nagyobb vasúti állomást is levegőbe fognak röpíteni és igy, a csapatmozdulatokat legalább nyolc napra megakadályozzák. Ezeknek az uraknak ke-, zükben volt Cseh-Szlovákiának mozgósítási terve Magyarország ellen. A hadseregnek minden német és szlovák egységében meg­volt a bizalmi emberük, akiknek az lett vol­na a feladatuk, hogy a katonákat rábirják arra, hogy ne emeljenek fegyvert Károly király ellen. Boroviczény a párt (?) vezéré­vel közölte, hogy Károly király meg fogja ismételni azt a kísérletét, hogy a trónt is­mét visszaszerezze és arra kérte, hogy le­gyenek fölkészülve. A Boroviczény közve­títésével Károly királyhoz azt a kérést jut­tatták el, hogy ne sokáig késedelmeskedjék, mert lehetetlen lenne a tervet keresztül­vinni, hogyha a cseh-szlovák kormány meg­tudja a szervezetek létezését. A morvaor­szági szervezetek által előterjesztett tervet a király jóváhagyta, mert. ez a restaurációs kérdés békés megoldását tette lehetővé. Briand szerepe a Károly-puccsban Párisi tu-dósitónk mai jelentése szerint a Matinnak szerdai száma további fejezetet hoz Boroviczény emlékirataiból. Ebben a fejezetben a király volt magántitkára el­mondja, hogy 1921 áprilisában Károly ki­rályt Briand, Franciaország akkori minisz­terelnöke fölszólította, hogy kövessen el Magyarországon egy puccskísérletet és eh­hez biztosította Franciaország támogatását. Briand megjegyeze, hogyha a kísérlet sike­rül, akkor a kisantant részéről várható tilta­kozás hatástalan marad. Franciaországnak ez az álláspontja arra vezethető vissza, hogy a kisantant Olaszország vezetése alatt mint Franciaország riválisa lépett föl. A Habsburgok restaurálása után a kis­antant elveszítené létjogosultságát, mert hi­szen alakulása éppen ennek megakadályo­zása érdekében történi. Ezután elmondja az első puccs történe­tét. Károly közölte Horthyval, hogy Fran­ciaország részéről biztosítékokat kapott, hogy a háború elkerülhető lesz. Informálta Horthyt Brianddal való összeköttetéséről és utalt a Brianddal folytatott beszélgetésnek bizalmas jellegére. Horthy ennek ellenére közölte c beszélgetés tartalmát Fouche fran­cia főbiztossal, akinek nem voltak erre vo­natkozóim utasításai; ennek a következmé­nye volt az, hogy Briand és Károly között az összeköttetések megszakadtak. A Matin mai számában Briand Boro- viczénynek ezzel az előadásával szemben kijelenti, hogy memoárjai egy szenzációs regényhez hasonlítanak. Emlékeztet arra, hogy éppen ö volt az, aki a két puccskísér­let után kezdeményezte a nagyköveti kon­ferencia egybehivását, amely a szövetsége­sek nevében helytelenítette Károly balga kalandjait. Ha Károly biztos lett volna ab­ban, hogy én támogatom őt — jelenti ki Briand — akkor ennél az alkalomnál hivat­kozott volna erre. Briand ezután kijelenti, hogy senkit sem bízott meg azzal, hogy Károlyt a francia kormány szándékairól tá­jékoztassa, m mdennap «■ Utttvuit e&U tő miit urne# vwurtm lift fínnnfoí Sv&úW 3%'dr­rnciúmtiitctlAit erei •xntíiéáfja V Varsó, február 20. A szejm külügyi bizottságának tegnapi ülésén folytatták a külügyminiszter expozéja fölötti vitát. Vasencuk ukrán képviselő biz­tosította a lengyeleket az ukránok lojalitásá­ról és kijelentette, hogy az ukrán népben nincsenek Moszkva felé irányuló tendenciák. Lengyelországnak azonban meg kei változ­tatnia a politikáját az ukránokkal szemben. Ezután Peri szocialista képviselő szólalt föl s kijelentette, hogy a szövetségek az erő és segítség tényezői, de nem faktorai a béké­nek, sőt a háború magvát hordják maguk­ban. Lengyelországnak nem szabad vissza­utasítania a szövetségeket, de gondolnia keli a béke faktorára is, amelyet a népszövetség testesít meg. Ha a népszövetség többet foglalkozik a lengyelországi kisebbségi kérdéssel, mint például a cseh-szlovákiaival, úgy ennek meg vannak az okai. Lengyelország Németor­szágnak és Oroszországnak szétveréséből keletkezett. De Németország és Oroszország is létezik és agitál. Cseh~Sz?ovákia más hely­zetben van, mert Ausztriának és Magyaror­szágnak nincs befolyása. A nemzeti kisebb­ségek ügye máshol nem hordja magában a Páris, február 19. (Saját tudósítónkéi.) Az olimpiai játékok ideje már nagyon közel van, magának az olimpiádnak a szervezési munkái azonban még a legnagyobb részt nemcsak -hogy be­fejezve nincsenek, hanem a teljes szervezet­lenség stádiumában vannak. A franciák a párisii olimpiádét világra szóló manifesztá- ciának szánták. Nemcsak azt akarják bemu­tatni, amire egyébként joggal büszkék, hogy a francia sport pár év alak milyen nagy fej- dést mutatott, hanem az egész olimpiádnak olyan keretet és jelentőséget kívántak adná, ami az antik korín tusi versenyek régi fényét varázsolná elő: a győztes Francia-ország, az emberiség, a szellemi, erkölcsi é:s testi mii velődós irányi ó államának vezetése mellett, Ezt a nagy célt nagy lelkesedéssel és elég n a gy áIdozatkészséggel, azonban a szervező­képesség hiányával ' akarja FarnciáörSzág megvalósítani: • ' Az első hiba az volt, hogy túlságos ké­sőn kezdtek hozzá a szervezési munkákhoz. A második hiba a nagy stadion megválasztá­sa volt, amely spor‘.szempontból nem a leg­jobban sikerült. A szervezetlenség azonban leginkább a lakás, illetve az elszállásolás kérdésében derült ki. Igaz viszont, hogy ezt a kérdést volt a legnehezebb megoldaná, te­kintve, hogy a párisi lakásviszonyok ve­szedelmesen kezdenek hasonlítani a buda­pesti állapotokhoz. Katasztrofális lakásínség Parisban Páris forgalma legalább ötször, lakossá­gának száma pedig, az átutazó idegeneket is beleszámítva, .öbb mint kétszeresen nagyobb a háború előtti adatokhoz viszonyítva. En­nek oka az az általános európai tünemény, hogy a háború alatt s azóta is a vidéki la­kosság a nagy városok felé vándorol. Páris azonkívül is igen sok ember: fogadott megá­ba, sikrik a németek elöl menekültek el s az­óta is itt telepedtek le. Azonkívül Parisnak más menekültjei is vannak: oroszok, akik a bolsevik leik elől menekültek és orosz s rész­ben magyar bolsevikjeik is, akik a márka zu­hanása s a megindult drágaság elöl szck.ek Párisba. Siberek és kalandorok, álmodozó művészek és veszedelmes politikai magán- tudósok. Páris a háború utáni szociológiai je­lenségek bámulatos változatát zárja magába: tudósokat, akik gyapjúval kereskednek, uj- s ági róka-:, akik repülőgépeket terveznek; hangversenyénekesnőket, akik gyárakat kép­viselnek, nyugalmazott földbirtokosokat, akik régi bélyegeket áriának, festőművészeket, akik automobilok, bérlésével foglalkoznak. Parisban ma ;öbb mint egy millió azoknak az idegeneknek a száma, akik ebben a nagy Bakonyban élnek és gazdagodni akarnak. De nem csak az élet hajótöröttjei és maikacs sze­relmesei': a szegény idegen városa Páris, ha­nem elsősorban a gazdag külföldieké. A frank esése folytán az ideözönlő gazdag amerikaiak és angolok, a délamerükai r ásták, a japán és kínai újgazdagok száma napról-napra gyara­podik; a világ műid az öt világrésze önti ma­gáiból a látogatókat. Angol és amerikai válla­latok Páris legszebb s legdrágább helyeiről szorítják ki a bemszülö-tteket. Az Opera é's a Madeleine köd maholnap több lesz az angol nyelvű ckntábla, nvnt a francia. A Gran-d café. amely immár a magyar költészetbe is bekerült, egy kanadai vasúttársaság irodája háború veszedelmét, de Lengyelország ese­tében Európa éppen ezt a veszedelmet látja. Ez Anglia meggyőződése is és különösen az angol munkáspárté, amelynek az a vélemé­nye, hogy Lengyelország keleten túlságosan sokat vett el. Kinyilatkoztatja azt a nézetét, hogy ma nem lehet keresztülvinni a határok revízióját, mert a viszonyok még nem hig­gadtak le annyira, hogy ez barátságos módon hatna. Ezért fontos a kisebbségi kérdés. A Javorina-kérdést nem lehet lebecsülni. A szónok nem híve a presztizspolitlkának, de az a véleménye, hogy ébren kell őrködni, hogy az adott helyzetet ki lehessen hasz­nálni. Ami a Cseh-Szlovákiával való szövet­séget illeti, úgy e szövetség csak a szimpátia alapján épülhetne föl és ez pedig Cseh-Szlo­vákia és Lengyelország között nem létezik éppen úgy, mint ahogy nincs a két államnak közös gazdasági érdeke sem. Ma szimpátiá­ról beszélni — utópia. A szónok követelte, hogy Skirmunt, Lengyelországnak népszövetségi delegátusa mondjon le e 'tisztségéről. Ezután Taraszkie- vicz fehérorosz képviselő kijelentette, hogy Lengyelországban csak a széleskörű auto­nómia politikájának van létjogosultsága. lett; szemben vele a hatalmas angol Lloyd's Bánik épített palotát. Mind ez a lakás,kérdést krízissé növelte. Manapság körülbelül három- szászezer kislakást kellene sürgősen építeni — a párisi városi tanács véleménye szerint — hogy a francia munkásság, diákok, iníel- lektüellek, kispolgárok, legalább íélig-meddig elfogadható és megfizethető lakáshoz jussa­nak. Az építkezés ugyan nem szünetel, de megközelítőleg se tud nyomába jutni a laká­sokért folytatott hajszának. Üres lakás egy­általán nincs. Az uj házakat már eleve úgy építik, hogy a lakásokat örökbérért eladják a jelentkezőiknek, kik így egyszerre bérlők és háziurak egyiszemélyben. Ha a lláziur, vagy a főibérlö még is elszánja magái arra, hogy lakását eladja, akkor kifüggeszt egy Joconde, vagy Renoir-metszetet az üres falra s mint bútorozott lakást hallatlan drágán kínálja s rendesen huszonnégy óra alatt el is adja. A ..cserélek- lakást", a lakás! elép esek hirdetése és jelensége pon'osan. de nagyobb mérték­ben ismétlődik fitt, mint nálunk. A lakás ügy­nökök, éppen miivel nem lehet lakást szerez­ni, a föld alól nőnek ki. Mindenkit megsar­colnak és még maguknak se tudnak tisztes­séges lakást szerezni. A há'ziurak különben már egyáltalán nem adják ki a lakásokat, hanem maguk bútorozzák be s m:nt bútoro­zott lakást nagy jövedelem mellett adják ki. Egész utcákból tűnik el Így lassanként az úgynevezett lakó s helyébe a szállóvendég kerül. Egész házsorok, utcák, egy egész vá­rosrész a Madeleine és a E'oile között ala­kul át gernflkká éis .,meuble“-ké. Egész Pa­ris mintha egy óriási szálloda volna. Az olimpiád résztvevői már most gondoskodjanak száf’ásró! 'Erinek természetes következménye, hogy ha lakást már egyáltalán lehet kapni, az na­gyon drága. Most február van s egy egy­szerű szoba egy másod- vagy harmadrendű szállodában ötven-hatvan frank, de mire itt lesz a tavasz, a május és á versenyek, az áruik 20—30 frankkal lesz magasabb. Az Olympiai Bizottság, hogy ezeken az előrelá- lőtt nehézségeken segítsen, Co’ombesban. a versenypálya közelében felépítette az u. n. olimpiai falut. Ez a falu azonban nem igen akar sikerülni, már talán a harmadik vállal­kozó vette kezébe. Annáik ellenére, hogy a talaj vizenyős, a bér oly nagy, (ötven frank körül) hogy azt magyar atléta nem igen fi" zetheti még. Viszont a gazdag nemzeteknek szintén nem felel meg, azok előrelátóan job­ban oldották meg a lakáskérdést. Az ameri­kaiak a rouqanoourt-i kastélyt bérelték ki, Saint-Clonban az angolok. Neullyben az ola­szok vettek ki egy nagy palotát, a svájciak pedig benn a városban egy egész szállodát, a Hotel Moderne-t foglalták le maguknak. Az olynnpiai falu így valószínűleg az a csont ■esz. ami a későn jövőknek marad. Most az utolsó percben a párisi városi tanács komolyan kezd az elszállásolás kér­désiével foglalkozni. Számításuk szerint mint­egy háromszázezer látogató fogja Parist megrohanni, akinek elszállásolására száz­száz ötvenezer lakásra van szükség. Már ar­ra is gondoltak, — a sokféle terv között — hogy a lrálókocsipark egy részét erre a cél­ra fogják lefoglalni. Az Office NnEonal du Tourisme szintén gondoskodott mintegy há­romszáz lakásról, inig azu'ám most a városi tanács elhatározta egy másik „falu“-nak a Páris nem tudja megszervezni az olimpiádét Bajok a Stadion körül — Az olimpiai falu botránya felépítését. Ezt a falut a szegényebb valutá­jú atlétáknak szánták, ahol egy-egy barak ára napi húsz-harminc frank lesz. Remélhető­leg ennek a másik falunak, amely Parc des Princes-ben, nem messze Colombes-tól épül majd fel, nagyobb szerencséje lesz. A magunk részéről azt ajánljuk azoknak az atlétáknak és érdeklődőknek, akik Páris­ba készülnek, hogy már most foglaljanak le maguknak lakást. Szállodákban napi húsz frankért lehet jó szobát kapni, igaz, hogy csak nagyon kevés szálloda hajlandó előre lekötni a szobákat. Könnyebben megy a do­log a penziókkal, vagy a magánlakásokkal, ahol napi harminc frankért már teljes ellátást is lehet kapni. Azok, akik nem gondoskodnak előre szállásról s csak találomra jönnek ki Parisba, minden esetre sóik kellemetlen meg­lepetéssel számolhatnak. Egy cseh káplár eladta a komáromi lőszergyár berendezését? Minden megmozgatható tárgy eltűnt a gyár­ból — Még a vHlanydrótot is kiszedett a falakból Prága, február 20. A Pravo Lidu leleplezi egy Mouavek ne­vű és Komáromban állomásozó cseh káplár haferian garázdáikodálsiaát. Az összeomlás után a komáromi lőszergyár gondnokává Mcnaveket nevezitek ki, aki pár óv alatt állí­tólag élikótyavetyél-be a gyári leltár legna- gzobb részét. Mcraiveík koldiusszegényen ke­rült a gyár élére, ma pedig rgen tekintélyes vagyammal rendelkezik, amelynek eredetéit a P. L. igy magyarázza: A lőszergyár, melynek építését csak rö­viddel a fcrradallom előtt fejezték be, a leg­tökéletesebb berendezéssel volt ellátva - és így került a cseh-szlovák köztársaság b:rto­kába. A káipflár .vsikeiretóben düs“ működésé­nek köszöntető, hegy a pompás berendezés­ből ma már úgyszólván misem látható. Senki sem tudja, hogy tüntetett el az a rengeteg gép, tárgy sitb. Nyilvános árlejtés kiírására senki sem emlékszik, ellenben azt beszéli’k, hogy Momavek a berendezést három keres­kedő közvetítésével állítólag darabonként eladogatta. Eltűnt továbbá hatszáz varrógép? mély a gyárban volt elraktározva- és ugyan­ilyen stírsra dutotf a gyár;, gyönyörű tüzelhá- ritó-készi'rléke, .amely egymaga majdnem százezer korona ériiéket képviseli. A gyárnak abban a résziébe!- "hol most a dohány.löve­dék raktára van cszenélték az uj villany- vezetéiket és ócska drótokat tettek az újak helyébe.. A berendezés többi része ugyancsak éníhetétSan módon tűnt el. Csütörtök, február 21. Újabb nagyarányú hankbnkás Budapesten Két bankigazgatót letartóztattak Budapest, február 20. (Budapesti szerkesztőségünk tdefonje- lentése.) Az Országos Központi Értékpap ir­hánk és Váltóüzlet ellen a rendőrfőkapitány- sághoz számos följelentés érkezett. A följe­lentések alapján a rendőrség megindította a vizsgálatot és megállapította, hogy a bank hangzatos reklámokkal a közönséget érték­papíroknak és sorsjegyeknek részletekben való vásárálására hívta föl, de a kifizetett értékpapírokat nem szállította. A bank szo­ros összeköttetésben állott a csalárdam meg­bukott Tani tóbankkal és egyik főintézője Apsay János, a Tanitóbank letartóztatott igazgatója volt. A rendőrség előállította Walter Géza és Berger István igazgatókat, akik azzal véde­keztek. hogy a Tanitóbank bukásával az ö bankjuk bukása is elkerülhetetlenné vált. A rendőrség ezzel szemben megállapította, nogy a bank a Tani tóbanknál semmiféle ér­téket nem helyezett el. Az eddig bejelentett kárösszeg meg­haladja a hatszáz millió koronát. A biróság a letartóztatott Igazgatók vagyonára el­rendelte a bűnügyi zárlatot, a vlzsgálóbiró pétiig úgy Wattért, mint Bergert vizsgálati fogságba helyezte. ♦♦♦♦♦♦♦ Rövid táviratok A Iaibachi lapok jelentik Milánóból: Az orosz --olasz kereskedelmi szerződés, amelynek szöve­gét eddig nem tették közzé, nagy előnyöket biz­tosit Olaszországnak a Fekete-tengeren, úgyhogy azt lehet mondani, hogy Olaszországnak cgyed- árusága lesz a feketetengeri hajózás tekintetében. Macsui báró, az uj japán külügyminiszter ki­jelentette, hogy Japán politikája Oroszországgal szemben változatlan. Japán Oroszországgal a leg­teljesebb Összeköttetést kívánja felvenni ama föl­tétel alatt, ha a még tisztázatlan kérdéseket sza­bályozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom